Mostar, 1993. augusztus

(Visszhang antológia ’95, FAOSZ, Gyöngyös, 1994., 16. o.)
és
(Új Arc, 1994. szeptember-október, 9. o.)


© 1994 Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin egyetemi docens


(Félek, félek.
Én nem vagyok hős.
Erőtlen a karom,
Csak félelmem erős.)

Egyre lőnek, csak lőnek.
A kilőtt rakéták,
Felvillannak a sőtét égen.
Tüzijáték is lehetne,
Hasonló látvány volt,
Az is valaha,
Amikor békét
lehelt a nyári éjszaka.

Kihaltak, kopárak
A széles utcák,
Mintha könnyű álmot
Aludnának a
Vakációzó emberek.
Pedig csak most alkonyult,
A fájdalom odvába bújt,
S szintén nem találnak
Senkit a reménytelen reggelek.

Érik a szőlő, de a hegyoldal
És a múlt derűs nyárutója
Elérhetetlenül messze van.
Nem cseppen itt a bor,
Nem száll többet szüreti dal.
Egy falat kenyér csak álom,
Itt nincs győzelem, s
Sosem lesz diadal.

(Félek, félek,
Csak a halál erős.
Eltűnök, nem találsz többé.
Áldozat vagyok, nem hős.)



Pécsi Tudományegyetem — BTK – Neveléstudományi Intézet – Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék
H-7622 Pécs, Ifjúság u. 6. — Tel: (72) 503-600 / 4366
© Dr. Kéri Katalin tanszékvezető egyetemi docens, 2004 ()