Óravázlatok az Embertan tanításhoz

(Embertan – Óraleírások gyűjteménye, [Társszerző: Vitai Miklós], Miskolc, 1993., 53-61. o.)


© 1993 Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin egyetemi docens


VÁGYAK ÉS CÉLOK

          I. Álmaink

      Bevezetésként meghallgatunk két zeneszámot.

      Az első: — Szállj velem (Napóleon bld.)
      A második: — El aire (Mecano spanyol együttes)

      Mindkét dal a repülésről, az elvágyódásról, az álmodozásról szól. Gyakran mindez csak álmainkban ölt képet.

      Játék: — Idézd fel a legfantasztikusabb álmodat!
      Irodalom: — Freud: Álomfejtés



          II. Meséink

      A fantázia, a vágy nemcsak álmokat, hanem meséket is sző. Az alkotó képzelet bármit el tud „varázsolni”, képes a valóságból a vágyottat megteremteni.

      Irodalom: — Andersen: A kis hableány; — Az ezeregyéjszaka legszebb meséi — Goethe: A mese stb.
      Játék: — Mesefolyam. Mondj egy mondatot az előzőhöz! (Körbe-körbe haladunk)
      Indítás: — Egyszer volt, hol nem volt egy nagy kerek erdő... (vagy bármi más...)

     Beszélgessünk a meséről! Tudunk-e új dolgokat kitalálni?
     Hogyan „köszöntek vissza” a már régen ismerős mesefordulatok és mesehősök?



          III. Az optatív én

      Mindenkinek számos vágya van magával kapcsolatosan, kialakít egy képet, amilyen lenni szeretne.

      Játék:
    — Hajts félbe hosszában egy papírlapot! A jobb oldalára írd fel azokat a külső és belső tulajdonságokat, amelyekre vágysz, a másik oldalra azokat, amelyeket szívesen „elveszítenél”. Ez utóbbiakat egyenként, nagy gonddal firkáld össze.


          IV. Vágyak és célok

      Vágyaink és céljaink időnként egybeesnek, máskor külön utakon járnak. Mi a különbség közöttük?

      Játék:
                (a) Milyen lesz az életed 10 év múlva?
                     Hogyan képzeled el a Föld jövőjét 100 év múlva?
                     És ha meghal már a Nap?

                (b) Légy egy tárgy a XXX. században. — Mutasd be magad!

      Beszélgetés arról, hogy valóban korlátokat szabnak-e vágyainknak a valós lehetőségek? És a céloknak? Hogyan képzeljük el a jövőt? (El tudunk-e szakadni gondolatban a jelentől?)

      Irodalom: O. Fallaci: Ha meghal a Nap



          V. A világ célja

      „A mozdulatlan folyton közeleg.” (Weöres S.) Van-e a világnak célja? Hogyan része ennek az ember élete?

      Játék: Palackposta. Mindenki ír 1-2 mondatot üzenetképpen a távoli jövő embereinek.
      Irodalom: Weöres Sándor: Rongyszőnyeg — Veress Miklós: Csodafiók



ÜNNEP

          I. „Lesz még egyszer ünnep a világon...”

      Gondolatébresztőként halgassuk meg Szt. Zorán: Az ünnep c. számát. Miben különbözik az ünnep a többi naptól? Melyik ünnepek különösen fontosak számunkra?

      Játék: Találj ki egy olyan ünnepnapot (bármit ünnepelhetünk rajta), amely
               — a magyaroknak lenne fontos
               — a világnak lenne fontos
               — a gyerekeknek lenne fontos



          II. Gyermekkorunk karácsonya

      Beszélgetés, visszaemlékezés régi karácsonyainkra. Szokások, hagyományok felelevenítése.

      Irodalom: T. Szabó Júlia: Nagy karácsonyi képeskönyv — Dömötör Tekla munkái
      Játék: Találj ki újszerű újévi üdvözleteket! Mit jelentenek a képeslapok rajzai, a fenyőfa díszei?



          III. Ajándékozás

      Zene: Piramis együttes: Ajándék c. dal

      Hogyan erősíti az ünnep hangulatát az ajándék? Így van-e ez ma is?

      Játék (1):
    — Készítsd el azon ajándékok listáját, amelyeket a következő ünnepen szívesen kapnál szeretteidtől. Nézd át újra, és csak két kívánságodat hagyd meg a listán, a többit húzd ki.
      Játék (2):
    — Ki az az ember akinek nagyon szeretnél ajándékot adni a világon, de nem teheted? Mit adnál neki? A szeretet és az élet maga is ajándék.
      Játék (3):
    — Körbe ülünk, és mindenki ad a szomszédjának egy szót ajándékba.


          IV. Ünnepek és hétköznapok

      Az ünnep felemelő, bensőséges, békességes. Nem lehet összetéveszteni a szabadnappal, az iskolai szünettel.

      Mi a baj az iskolai közös ünneplésekkel? Hogyan lehetne ezeket meghittebbé tenni?

      Ünnep-e: — a politikai/történelmi események évfordulója, — a névnap, — a tanévzáró? Miért?



TERMÉSZET, KÖRNYEZET, KOZMOSZ

          I. Emberi érzések, természet

      Gondolatébresztőként megzenésített verseket hallgatunk, melyek kiváló példák az ember és a természet mély kapcsolatára.

      Zeneszámok:
                Jeszenyin: Aranyos levelek kavarognak (Kaláka együttes)
                Jeszenyin: Bokraink közt
                Adamis-Presser: A fák is siratják
                Radnóti M.: Keserédes (Szélkiáltó)



          II.Gyermekkor és a természet

      Felidézzük gyermekkori érzéseinket, emlékeinket, azokat a pillanatokat, amikor még kicsi emberkék voltunk, közel a földhöz, de nem messze az éghez sem. — Hogyan éltünk közel a virágokhoz, a füvekhez, a bogarakhoz?

      Irodalom: Tóth Árpád: A fa — József Attila: Harmatocska stb.



          III. Bűneink a természettel szemben

      Hogyan változik meg a gyermek és a természet kapcsolata? Milyen „bűntényeket” követ el az ember a természet ellen? Milyen állapotban van ma a környezetünk állapota?

      Játék:
    — Mondd el egy bűnödet, melyet elkövetsz a természet ellen, és mondj egy olyat, amelyről „nem tehetsz”. Bírósági tárgyalást rendezhetünk, ahol megbüntetjük a Föld (a kozmosz) környezetének rombolóit. Kik a vádlottak? Kik lennének a bírák? Milyen ítéletet hoznánk?
      Irodalom:
                Sting Amazóniában
                Kunszabó Ferenc: A halál pillanatai
                F. Mowat: A mészárlás tengere
                Fallaci: Ha meghal a Nap
                Lorenz: Az emberiség 8 halálos bűne
                Sebeők János: A lázadó bioszféra

      Folyóiratok: Liget — Kagylókürt — Érted vagyok

      A természeti népek kapcsolata környezetükkel: Elolvassuk és értelmezzük az indián nagyfönök múlt századi jóslatát a környezet elpusztításáról. (In.: Kagylókürt 4. sz.)



          IV. Az ember és a kozmosz

      „...Sohasem tartanék embert a lakásomban...” (Ágai Ágnes)
      Mennyiben környezetünk a kozmosz?
      Hogyan lehet „megvédeni” az embertől?
      Hogyan óvnád meg azt a bolygót, melyre környezetszerető emberekkel költöznél át?
      Hogyan oldanád meg a szemét, az energiaelőállítás, a közlekedés stb. problémáit?



AZ EMBERI NYELV

          I. Az emberi nyelv kialakulása

      A beszélgetés indításaként megpróbáljuk felvázolni, miben különbözik az emberi nyelv az állati beszédtől (pl.: papagáj, majom, delfin).

      Irodalom: Az emberi intelligencia fejlődése c. könyv vonatkozó részei.

      Hogyan adhatott nevet legelőször az ember az őt körülvevő tárgyaknak?

      Játék:
    — Rajzold le a lumbát! (Kerek, tökből készített tárgy. A legtöbb ember gömbölydedre rajzolja, mert a tárgy formáját „utánozzák” a labiális hangok. – orosz nyelvészek kísérlete, 1986.)
      Igaz-e, hogy a nyelv a dolgok birtokbavétele?



          II. A nyelv lényege a csönd.

      Ebben az állításban talán lehet valami. Próbáljunk meg felülkerekedni a nyelven. Beszélgessünk nyelv nélkül!

      Játék:
           (a) párokat sorsolunk ki, és 5 percig mereven egymás szemébe nézünk.
                Utána megbeszéljük, milyen gondolataink támadtak.

           (b) Szavak nélkül próbál mindenki valamilyen érzelmet kifejezni. (harag, kíváncsiság, meglepődés, öröm, stb.)



          III. „A szó kergeti jelentését.” (Weöres S.)

      Halandzsa verseket olvasunk, megpróbáljuk lefordítani őket.
      Miért olyanok, mintha valamilyen nyelven íródtak volna?
      És miért nem?

      Irodalom: Kiment a ház az ablakon (Költészet és játék)
      Játék: Verset írunk oly módon, hogy
                (a) kivágott szavakat teszünk egymás mellé;
                (b) újságszövegek tetszőleges szavait besatírozzuk, a megmaradóakból áll a vers.



          IV. Hogyan tudunk bánni a nyelvvel?

      Gyakran bebizonyosodik, hogy szavaink szegényesek, kevesek egy-egy dolog, jelenség, érzés leírására. Gyakran közhelyeket mondunk. Gyűjtsünk néhány ilyen példát! Ugyanakkor képesek vagyunk olyasmiről is beszélni, amihez egyáltalán nem értünk. „Kimagyarázzuk” magunkat.

      Játék: Mindenki húz egy fogalmat, és arról, rendkívül meggyőzően 3-5 perces előadást kell tartania.

           Témák fiúknak:
      — női szépítőszerek használata;
      — a haj dauerolásának munkalépései;
      — a lecsó eltevése télire;
      — a francia szabászat;
      — a mosás ABC-je, különös tekintettel a keményítésre stb.
           Témák lányoknak:
      — lóápolási tanácsok;
      — teendőink a gépkocsi műszaki karbantartása érdekében;
      — barkácsolási fortélyok;
      — a központifűtés-szerelés kulcsproblémái stb.


          V. Amit mondunk...

      „Amit mondasz, mindig legyen fontos, igaz és jóindulatú.”
      Mindig betartjuk ezt?
      Melyik kívánalomnak legnehezebb megfelelni a három közül?
      Mit mondanál el magadról egy szóban?
      És négy sorban?

      Irodalom: Popper Péter: A belső utak könyve



NEMISÉG ÉS SZERELEM

      A témával kapcsolatos fogalmak:

      Szerelem:
    — udvarlás, romantika, szépség, vágyakozás, gerjesztett állapot, önátadás, elfogadás és elfogadtatás, szenvedély, beteljesülés, boldogság, bolondosság, öröm, intimitás, hűség, hűtlenség, csalódás, megcsalás, féltés, féltékenység, csábitás, birtoklásvágy, sorsközösség, eggyéválás, házasság, szakítás, szenvedés, egyoldalúság, szeretet, szex, nemiség stb.
      Nemiség:
    — vonzalom, kiváncsiság, csábítás, öröm, vágy, beteljesülés, önátadás, gyönyör, tartózkodás, önmegtartóztatás, szégyenlősség, tabuk, tilalmak, prűdség, nemi öntudat, férfi-női szerepek, nemi jegyek, szexualitás, homoszexualitás, perverzitás, szexuális aberráció stb.


          I. Az óra inditása

      Szerelemről, nemiségről szóló hangkazetta meghallgatása.

      Elhangzó zeneszámok:
                (1.) Delhusa Gjon: Romeo és Júlia
                (2.) Piramis együttes: Nincs többé álom
                (3.) Adamis A. – Presser G.: Nem akarom látni
                (4.) Weöres S.: A Paprikajancsi szerenádja (Szélkiáltó együttes)

      (Az 1. zeneszám – akárcsak a klasszikus drámaváltozat – a szerelem örökre kimerevített pillanatáról szól, a mindent elsöprő érzés megjelenítéséről. A következő 2. zene a testiségről, a múló és újra éledő nemi vágyról szól. A 3. zeneszám az ambivalens, feloldhatatlan ellentétek szempontjából mutatja be a szerelmet. Végül a 4. vers a feltétlen, mindent adó és alig valamit remélő szenvedély ábrázolása.)



          II. Mi a szerelem?

      A gondolatébresztő zeneszámok után beszélgetés következik, elsősorban irodalmi példák felidézésével, más műalkotások bevonásával. (A diákok nyilvánvalóan sokféle jellemző vonását idézik a szerelemnek, a tanár ismereteitől, olvasottságától függ, hogy milyen műveket említ meg.)

      Néhány kiindulópont:

      Szerelmes versek: (Minden diák elhozhatja az órára legkedvesebb szerelmes versét...)

      Regények: pl.:
    — Tolsztoj: Anna Karenina — Stendhal: Vörös és fekete — Zola: Nana — Segal: Love Story — Linnankoski: Dal a tűzpiros virágról stb.
      Drámák: pl.: Shakespeare: Romeo és Júlia — Rostand: Cyrano de Bergerac stb.

      Képzőművészeti alkotások: Rodin: A csók stb.

      Filmek: A szerető (M. Duras regényéből) — Zefirelli: Romeo és Júlia stb.



          III. Test és lélek

      Hogyan függ össze a test és a lélek a szerelemben? „Angyali” vagy „állati” érzéseket hoz elő az emberből a szerelem? Lehet-e csúnya külsejű embert szeretni? Honnan lehet megtudni, hogy ki az igazi? Meg lehet tudni? Létezik-e szerelem első látásra? Hányszor lehetünk igazán szerelmesek az életünkben? Megváltozik-e az ember viselkedése, ha szerelmes lesz? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetnek a diákok, a beszélgetés számos irányba elágazhat.

      Gondolatébresztő művek: pl.:
    — Ortega y Gasset: A szerelemről — Bill Jones és Barry St. Clair könyvei, melyeket kifejezetten a tizenévesek számára írtak. (1. Szerelemtől szeretetig 2. Fiatalok szerelmi élete.)


          IV. Nemiség, szexualitás

      A szexuális felvilágosítás története; jelenlegi helyzete. Tabuk és tiltások; szégyenkezés és önátadás. Beszélgetés arról, hol tart ma a felvilágosítás, kinek kellene ezt elvégeznie? A szerelem, párkapcsolatok, udvarlás stb. esetében is elmondhatjuk-e, hogy felgyorsult a világ? Milyen értelemben? Néhány, a tizenévesek által ismert újság, folyóirat rovatairól beszélgetés. Pl.: Az Ifjúsági Magazin 1988-as és 1991-92-es számai alapján:

      „Hogyan ismerted meg?”    és     „Hogyan veszítetted el?” címmel.
      Mit jelent az erkölcsösség fogalma a szerelem vonatkozásában? Érték-e a szüzesség ?



          V. A szerelemnek múlnia kell?

      A beszélgetés a következő kérdéskörhöz kapcsolódik:

      Elmúlik-e idővel a szerelem? Hogyan születik meg a kételkedés, a féltékenység, az elhidegülés, a megcsalás? Mi a különbség féltés és féltékenység között? "Kigyógyít-e" az idő a szerelmi csalódásokból? stb.

      Irodalom:
    Laing: Tényleg szeretsz? — Bednai J.: A szerelem, a nő és a házasság (mondásgyűjtemény) — A féltékenység


          VI. A szerelem történeti változásai

      Mi az állandó és mi változik a szerelem tekintetében? Az óra zárásaként beszélgetünk a szerelmi fortélyokról, babonákról, varázslásokról. Jósolunk egymásnak, felidézünk régi hagyományokat. Szólunk változó ideálokról, az idővel átformálódó szex-szimbólumokról. Régi udvarlási módokra, egykori szerelmes levelekre emlékezünk. Megbeszéljük, mit jelent a virágnyelv, legyezőnyelv, a szerenád, a tánc stb.

      Irodalom: Pusztay S.: Szerelmi varázslás, boszorkányos praktikák — Puskin: Anyegin stb.



Pécsi Tudományegyetem — BTK – Neveléstudományi Intézet – Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék
H-7622 Pécs, Ifjúság u. 6. — Tel: (72) 503-600 / 4366
© Dr. Kéri Katalin tanszékvezető egyetemi docens, 2004 ()