Neveléstörténet az Interneten

(Internet Kalauz, 1998 június, III. évf., 6. sz., 28-29. o.)


© 1998 Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin egyetemi docens


      Toynbee szerint az ember Janus arcú lény: egyszerre előre és hátra tekint, jövője és múltja egyaránt foglalkoztatja. A történetiség elválaszthatatlan az emberiségtől, az egyes embertől is. A múlt megismerése nem csupán érdekes „kaland”, hanem lényegünk, gyökereink megértéséhez visz közelebb és a jövő tervezésében, jelenünk megélésében nyújt segítséget.

      Az iskolai történelemoktatás – követve a különböző történetírói irányzatok kutatási vonulatait – korábban világszerte főként a gazdaság-, politika- és hadtörténetre figyelt. Századunk második felére jelentősen változott a történeti vizsgálódások iránya, előtérbe került a társadalom- és a művelődéstörténet megismerése is. A közélet eseményeinek feltárása mellett megjelent a magánszféra kutatása, az államférfiak és uralkodók bemutatása mellett felsorakoztak a történelem „névtelen” szereplői: férfiak, nők és gyerekek régi korokból.

      Ez a szemléletváltás, mely a történeti kutatásokban lezajlott, napjainkban kezd igazán hatást gyakorolni a neveléstörténet diszciplínájára. E tárgy megújulását sürgeti a pedagógia számos kérdésfeltevése, az iskolai problémák megoldására való törekvés. A neveléstörténet Magyarországon is ott szerepel valamennyi pedagógusképző intézmény alapozó kurzusai között, ezért nagyon fontos értelmezési keretének, tárgyának meghatározása, forrásainak minél szélesebb körű feltárása és értelmezése. A művelődéstörténet részeként felfogott, tág tematikájú neveléstörténet segítségével a leendő és gyakorló pedagógusok bepillantást nyerhetnek

      (1) régi korok társadalmainak nevelési gyakorlatába
      (2) a nevelésfilozófiai gondolatok történeti alakulásának folyamatába
      (3) az oktatási intézmények, oktatáspolitika históriájába
      (4) a gyermekkor, a gyermekszemlélet múltjának részleteibe.

      Mivel a neveléstörténeti szemléletváltás napjainkban is zajlik, viszonylag kevés magyar nyelvű könyv és tanulmány áll rendelkezésünkre a diszciplína tanulásához és kutatómunkák lefolytatásához. Az Internet segítségével azonban jelentőset léphetünk előre, ha valóban interdiszciplináris (minél több tudomány módszereiből és eredményeiből merítő) és multikulturális (a kis népek neveléstörténetét is figyelembe vevő, Európán kívüli kultúrákra is figyelő) neveléstörténetet szeretnénk művelni. Ebben a cikkben néhány olyan web-kikötőre szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyekről elhajókázhatunk sok érdekes szigetre, azaz behatóbban megismerkedhetünk egyes korszakok vagy földrajzi helyszínek neveléstörténeti múltjával.

      „The History of Education Site” (http://www.socsci.kun.nl/ped/whp/histeduc/) címmel bukkanhatunk rá arra a helyre, ahol a bőség zavara fogad minket a neveléstörténeti linkeket illetően. Ezen a címen gazdag forrásgyűjtemény található, írásos és tárgyi források sokasága. Régi gyerekkönyvek, versek, népköltészeti alkotások, személyes gyűjtemények valamint gazdag kép- és fotóanyag került itt elhelyezésre. A felsőoktatásban tanítók és tanulók egyaránt meríthetnek abból a válogatásból, mely kiemelkedő pedagógus-egyéniségek életrajzát mutatja be. Az 1800 előtt és után élt személyek 2 csoportjában rábukkanhatunk Platón, Rousseau, Fröbel, Dewey, Montessori, Steiner, Piaget és mások bemutatására, képekkel gazdagon illusztrálva.

      Az új szemléletű neveléstörténet szellemében jelentős rész szól a gyermekkor történetéről, gyerekjátékokról, gyerekgondozásról. Bibliográfiákat, képeket és egyéb segédleteket találhatunk itt. Kimerítő leírások szólnak a különböző oktatási intézmények históriájáról is, országonkénti bontásban. Japántól Argentínáig, Angliától Finnországig kalandozhatunk, legfeljebb az veszi el a kedvünket, hogy Magyarországot nem találjuk meg a felsorolásban. (Remélhetőleg mindez hamarosan megváltozik, hiszen könnyű kapcsolatot teremteni a web-oldal szerkesztőivel, talán rá lehetne venni őket arra, hogy hazánk neveléstörténeti honlapjai is felkerüljenek ajánlataik közé.)

      Ha eleget olvasgattunk már a régi szövegekből, átnavigálhatjuk magunkat egy igazi, amerikai neveléstörténeti virtuális múzeumba, a Blackwell-be (http://www.niu.edu/acad/leps/blackw1.html), mely az Egyesült Államok legnagyobb ilyen jellegű múzeuma. Csak régi mesekönyvekből – melyek a 17-19. században keletkeztek – 100 darabot találhatunk itt. Nem is beszélve arról a számtalan képről, amelyeken korábbi tantermek, iskolai eszközök, játékok láthatóak.

      Bár az amerikaiak ebben a múzeumban természetesen nem dicsekedhetnek középkori neveléstörténeti forrásokkal, nem marad érdekes hálószem nélkül az a neveléstörténet iránt érdeklődő diák sem, aki a Mayflower indulása előtti időkre kíváncsi. Angliában szerkesztik azt a web-kikötőt, amely a középkori nők és gyerekek életmódjáról, nevelési szokásokról hoz hírt (http://www.millersv.edu/~english/homepage/duncan/medfem/domestic.html).

      Ezen a három helyen kívül természetesen számtalan más, neveléstörténettel kapcsolatos web oldalt találhatunk a világhálón. Megfelelően megadott (leszűkített) kulcsfogalmak segítségével a keresőrendszereken át rábukkanhatunk arra a témára (könyvre, szervezetre, személyre, stb.) ami (aki) iránt érdeklődünk. Kutatásunk nyilvánvalóan ebben az esetben is akkor lesz gyors és pontos, ha tudjuk, mit keresünk.

      Mielőtt a neveléstörténet iránt érdeklődő, idegen nyelven nem jól olvasó diákok és tanárok teljesen elcsüggednének, szeretném a fentiekhez hozzátenni: vannak magyarországi, magyar nyelvű web helyek is, ahol mindenki pallérozhatja tudását e tudományágat illetően. Az első ilyen hálószemek közül való a – honlap számlálója szerint is – nagy népszerűségnek örvendő hely: Dr. Pukánszky Béla honlapja (http://www.comenius.partnerweb.hu). A szegedi JATE-n tanító docens neves művelője a neveléstörténetnek. Kurzusleírásai, a tematikához ajánlott bibliográfiák, oktatási segédletek diákjai körén kívül is érdeklődésre tarthatnak számot a történelem, a neveléstörténet iránt fogékony olvasóknál.

      Hasonló felépítésű az a honlap is, mely e cikk szerzőjének – aki a pécsi JPTE Tanárképző Intézetének tanára – web oldala (http://nostromo.pte.hu/~carry/index.html). A pécsi nappali és levelező szakos diákoknak és a szélesebb szakmai közönségnek is bőven kínál olvasnivalót a több mint 6 Mb-nyi szöveg. Ezen a helyen például olvasható a szerző valamennyi korábbi írása, köztük a Mi a neveléstörténet? című könyv; szöveggyűjtemények az egyetemes neveléstörténet tanulmányozásához; korábbi konferenciák anyagai. Számos linkelési lehetőség áll a „vándor” előtt, ha más, történelemmel, művelődés- és neveléstörténettel kapcsolatos hálószemek érdeklik.

      Ez a honlap egyébként szerves része annak a munkának, amely a JPTE Tanárképző Intézetéhez kapcsolódik, és a tanárképzés reformjának egy része. A neveléstörténet megújítását ugyanis abban az értelemben is szeretnénk végigvinni, hogy a 21. században az új információhordozók is elégséges ismeretet szolgáltassanak a leendő tanárok számára. Célunk az is, hogy a szakma elismert kiválóságai mellett kapjanak szót azok a diákok és tanár kollégák, akik még csak most ismerkednek a neveléstörténeti kutatásokkal, szakdolgozatuk vagy egyéb munkájuk elkészítése során találkoznak először a forrásfeltárás- és értelemzés szépségeivel és nehézségeivel. Az ő legjobban sikerült, művelődés- és neveléstörténeti írásaikból rendszeresen közöl válogatásokat az Ambrus Attila József () által szerkesztett DIMENZIÓ című tudományos-ismeretterjesztő diskmagazin (http://www.iqdepo.hu), mely letölthető és off-line futtatható, így a vékonyabb pénztárcájú felhasználóknak (telefon-tarifák!) megtakarítást jelent.

      Megtalálhatóak – több más, neveléstörténeti írással együtt – ezek az művek a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) is (http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/pedagog/nevtort/).

      A neveléstörténet tanulmányozására tehát sok-sok lehetőség nyílik. E tárgy – miként maga a történelem – nehéz tudomány, hiszen rengeteg forrást kell összegyűjtögetni a múlt minél teljesebb megismeréséhez. Mivel az érdeklődő, kutató embernek esélye sincs arra, hogy akár csak Magyarország nagyobb könyvtárait, múzeumait és levéltárait bebarangolja, feltétlenül az Interneten át elérhető források jelentik a jövőbeni kutatások egyik fő bázisát. A neveléstörténeti szemléletváltás, együttesen az információáramlás új lehetőségeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a diákok, tanárok folyamatos kutatómunkát végezzenek, állandó kérdésfeltevéseikkel, kreatív módon viszonyuljanak a világhoz, a nevelés múltjához.



Pécsi Tudományegyetem — BTK – Neveléstudományi Intézet – Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék
H-7622 Pécs, Ifjúság u. 6. — Tel: (72) 503-600 / 4366
© Dr. Kéri Katalin tanszékvezető egyetemi docens, 2004 ()