|
— Avagy mit írtak a Holdról 1879-ben? — © 1995 Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin egyetemi docens „Az tehát, hogy teleskopjainkon át sem városokat, sem azok kéményeinek felszálló füstfellegét, sem más ilyennemü jeleket nem láthatunk, még nem bizonyíték a mellett, hogy a hold felületén valósággal nincsenek ilyenek, sőt még annak sincs meggyőző ereje, ha a hold felületéről vett photographiák mikroszkop alatt sem mutatják az élet nyomát... midőn a hold valamely táját nagyított alakban a photographus számunkra leveszi, ott lehetnek ugyan, tán járhatnak-kelhetnek is élő lények (ha ugyan laknak ilyenek a holdon egyáltalán), de azokat ép oly kevéssé fogjuk látni magán a képen, mint teszem egy messziről lefényképezett város házainak falain szaladgáló hangyákat, – vagy csak a fecskefészkeket is.” Az újság e napi számában közöltek egy egészoldalas képet (rajz) a holdról. A cikk egy kissé lírai okfejtés arról, hogy miért lehet elképzelni, hogy van élet a holdon. A szerző összegzi a holdról való ismereteit: nagyságát, földtől mért távolságát, távcsöves megfigyeléseket, ókori és későbbi tudósok véleményét Plutarkhosztól Vernéig. A vizsgálódások ellenére sem sikerült azonban „pozitív-tudást” elérni. A legnagyobb távcső is kevés, hogy bizonyosságot szerezzen az ember. Egyes mozgásokról is írt a szerző, úgy vélte, hogy a kráterek „mozognak”, eltérő alakokat vesznek fel, és ez azt bizonyítja, hogy van levegő a holdon. „Szóval olyan hely ez, a melyről nincs ugyan egészen kizárva, hogy rajta élet legyen, de a melyen ha van is élet, egészen más, mint a miénk. Rosszabb-e, jobb-e: ki tudná eldönteni? Talán ott is ép úgy ismerik az adóvégrehajtást, a rossz verseket (melyeket azonban nem a „holdhoz”, de a „földhöz” írnak), az államdeficzitet, mint mi boldog földlakók.” Hoysty Pál
Pécsi Tudományegyetem — BTK – Neveléstudományi Intézet – Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék H-7622 Pécs, Ifjúság u. 6. — Tel: (72) 503-600 / 4366 © Dr. Kéri Katalin tanszékvezető egyetemi docens, 2004 () |