|
— A nők története IV. — (XIX. század) (Taurus Kiadó, Madrid, 1993.) © 1995 Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin egyetemi docens A nők történetéről számos könyv látott napvilágot az utóbbi időszakban, a Georges Duby és Michelle Perrot főszerkesztésében megjelent öt kötetes munka azonban az egyik legátfogóbb e témát illetően. A IV. köteten kívül, melyet bemutatni szándékozom, a sorozat művei az alábbi korszakokat ölelik fel:
A kötetben összesen 26 szerző foglalta össze kutatási eredményeit. A szerkesztők mindketten francia kutatónők: Fraisse filozófiával foglalkozik, több műve jelent meg a feminizmusról; Perrot nevéhez pedig a XIX. századi munkások helyzetével kapcsolatos kutatások fűződnek. A könyv szerzőinek nagyrésze francia, svájci, olasz, amerikai és spanyol kutatónő, van köztük történész, irodalmár, közgazdász, jogász és filozófus. Ennek köszönhetően a kötet több vonatkozásban is színes, átfogó képet nyújt a múlt század asszonyainak helyzetéről, életmódjáról. A kötet több nagy fejezetre tagolódik, melyek számos hosszabb-rövidebb alfejezetet tartalmaznak. A szerkesztők tulajdonképpen tágan értelmezték a XIX. század fogalmát, az eszmék és események bemutatását és elemzését ugyanis a XVIII. század végétől kezdték, feltárva azokat az európai és észak-amerikai történéseket, gondolati változásokat, amelyek megalapozták a múlt századi nők helyzetét. A kötet – bár egy sorozatba illeszkedik – önállóan is olvasható és élvezhető munka, hiszen valamennyi következtetése történeti folyamatokba ágyazottan kerül kibontásra. A könyv átfogó és változatos, aligha maradt olyan területe a nők történetének, melyet a szerzők nem érintettek. A jogi, filozófiai, irodalmi vonatkozások mellett a műben megtalálható az eltérő vallású nők életkörülményeinek összehasonlítása (katolikus, protestáns és zsidó nő); a leánynevelés bemutatása; a nők munkába állásának és munkakörülményeinek illetve szabad idejének leírása. Vannak olyan fejezetek is a könyvben, melyek a nők magánéletébe engednek bepillantást, a szépségről, az egészségvédelemről éppúgy olvashatunk, mint a szerelmi kapcsolatokról, a prostitúcióról vagy az abortuszról. Külön alfejezet szól a századvég magányos nőiről, akik munkába lépésük, családtól való önállósodásuk vagy egyéb ok miatt nem mentek férjhez. Széles teret szentel a könyv a feminizmus, a választójogi harcok történetének; az eszmékről, társaságokról, alapvető feminista követelésekről és a feminista sajtóról egyaránt olvashatunk benne. A kötet befejező része spanyol kitekintés, melynek szerzői között több hírneves kortárs spanyol történésznőt is üdvözölhetünk, például az ír származású Mary Nasht, aki alapítója és igazgatónője annak a barcelonai kutatóközpontnak, ahol kifejezetten a nő történetét kutatják, és aki számos cikket és könyvet írt a nők múltjáról, társadalmi helyzetéről. A brazíliai rabszolganők illetve az argentínai asszonyok életéről írt tanulmányok is érdekes színfoltjai a könyvnek, utóbbi egészen 1914-ig vezeti el témaköreinek vizsgálatát. A kötet valamennyi alfejezetét bőséges jegyzetek egészítik ki, és rendkívül gazdag bibliográfia áll az érdeklődő olvasó és kutató rendelkezésére. Figyelemre méltóak a mű illusztrációi, izgalmas és érdekes képanyaga – magyarázó aláírásokkal ellátva – akár önállóan is köteteket tölthetne meg.
Pécsi Tudományegyetem — BTK – Neveléstudományi Intézet – Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék H-7622 Pécs, Ifjúság u. 6. — Tel: (72) 503-600 / 4366 © Dr. Kéri Katalin tanszékvezető egyetemi docens, 2004 () |