Repülőszőnyegen Mekkába
— Régi muszlim városok 3. —

(A Gondolat, 2002. február, 39. o.)


© 2002 Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin egyetemi docens


Zarándokok a Kába szentély körül       Mekka: mennyi mindent mond ez az egyetlen szó egy muszlim számára! Ez a város volt Mohamed próféta szülőhelye, az iszlám bölcsője, ide zarándokoltak már a dzsahilíja korában is a szent Kába tisztelői, és fontos zarándokhely ma is az Allahban hívő embereknek. Egy város, amelyet hosszú évszázadok óta nagy tisztelet övez, ahol napjainkban évente 2 millió körüli muszlim fordul meg a világ minden részéről.

      A történészek szerint Mekka a 6. században vált Észak-Arábia és tágabb értelemben az akkori világ egyik legfontosabb kereskedelmi központjává. A város, melynek mostoha környezeti viszonyairól a Koránban is olvashatunk „Urunk! leszármazottai egy részét e terméketlen völgybe telepítettem le a Te Szent Házad mellé, ó, Urunk! – hogy elvégezhessék az istentiszteletet...” (14:37), szűkölködött a vízforrásokban, élelmiszerekből behozatalra szorult, és szentélyét mocsaras bozót vette körül. Mohamed törzse, a Qurajs törzs azonban – éppen a Próféta gyermekkora körüli években – virágzó kereskedelmi központtá tette a várost. A település, melynek a Korán szerint Ábrahám volt az alapítója „És [emlékezz arra], amikor Ábrahám azt mondta: Uram! Tedd ezt a várost biztonságossá, és óvj meg engem és fiaimat attól, hogy a bálványokat imádjuk! Uram! Bizony, ők számos embert vittek tévútra. Aki engem követ, az hozzám tartozik, aki pedig ellenszegül nekem, az magának árt. Bizony, Te megbocsátó és könyörületes vagy. (14:35-36), 630 után, amikor Mohamed visszatért oda, a muszlim együvé tartozás szimbóluma lett.

      Ibn Battúta, a középkor jeles muszlim utazója, aki 1304-ben született Tangerben, csaknem hétszáz évvel később látta és írta le az akkori Mekkát. A nem túl magas hegyektől körülvett, kis völgyben fekvő városba az ő idejében három kapun át lehetett bejutni. A nagy világjáró részletesen leírta a Kába köré emelt csodálatos márvány mecsetet, és a tiszteletére vonatkozó szertartások rendjét. Azt is elbeszélte, hogy sohasem szűnik meg a körözés a szent hely körüli téren.

      Ibn Battúta úti beszámolójából jól érzékelhető, hogy az ő korára Mekka a mostoha körülmények ellenére valóságos gyümölcsöskertté változott, s nagy lelkesedéssel emlegette e szerző a város ízletes fügéjét, szilváját, datolyáját, szőlőjét és dinnyéjét. Kiemelte a város lakóinak nagylelkűségét, adakozó kedvét, könyörületességüket a szegények és árvák iránt. Megemlítette, hogy milyen szépen, tisztán és egyszerűen öltözködnek a város lakói.

      Mekka. A muszlimok szent helye, a zarándokok végső célpontja. A légies illatok és édes gyümölcsök, a vallásos áhitat és irgalmas könyörületesség városa.



Pécsi Tudományegyetem — BTK – Neveléstudományi Intézet – Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszék
H-7622 Pécs, Ifjúság u. 6. — Tel: (72) 503-600 / 4366
© Dr. Kéri Katalin tanszékvezető egyetemi docens, 2004 ()