Hencz Péter: A lelkileg is összetört nemzetnek is kiutat mutatott - Dr. Kéri Katalin weboldala - neveléstörténet, művelődéstörténet, pedagógia, iszlám, muszlim, kelet, történelem, filozófia, kutatás, szakdolgozat, nőtörténet, lánynevelés, gyerekkortörténet, spanyolország, egészségnevelés, kurtizán, szépségápolás, Vives, Erazmus, Llull, dualizmus, hammám, azték, Latin-Amerika, csillagász, tudománytörténet, Brunszvik, Gerando, Apáczai, Ibn

Hencz Péter: A lelkileg is összetört nemzetnek kiutat mutatott

- Gróf Klebelsberg Kunó, a harmadik évezred minisztere -

(Magyar Nemzet, 1999. augusztus 13., 8. o.)


                  +---------------------------------------+            
                  | Az elektronikus változatot készítette |            
                  |          Ambrus Attila József         |            
                  |         (alex@nostromo.pte.hu)         |
                  +---------------------------------------+            


       "Mert   miből   fakadt   mindaz,   amit   tettem?  Egy  politikai
    alapmeggyőződésből,   abból,   hogy  mostani  helyzetünk  javulását,
    sorsunk  jobbra  fordulását  csak  attól  várhatjuk, hogy művelődési
    téren  fajsúlyosabbak  leszünk, s hogy ezt a világ irányadó nemzetei
    elismerjék...  Lehetséges egy másik alternatíva is, amelyre a magyar
    nemzet  nem is mer gondolni, az, hogy kitörölnek bennünket az önálló
    nemzetek  sorából.  Ha  kultúrfölényünket  elveszítjük, ez be is fog
    következni.  Ez  adta  meg  nekem  a kétségbeesés elszántságát, hogy
    küzdjek  azért, hogy a nemzet minél szélesebb rétegeit hassa át az a
    végzetszerű  meggyőződés, hogy lenni és művelődni, vagy nem lenni ez
    nálunk   teljesen   egyértelmű!   Meggyőződéses   embert   el  lehet
    pusztítani, de meggyőződésétől eltávolítani nem lehet!"

   Ekképpen  búcsúzott gróf dr. Klebelsberg Kunó, a Bethlen-kormány legendás
kultuszminisztere  (1922-1931)  a  szegedi egyetem professzori karától 1931.
október   5-én.   Ezeréves   államiságunk   kiemelkedő   politikusa  tízéves
minisztersége  alatt  az egyetemes kultúrtörténetben is kiemelkedő programot
valósított  meg,  többek  között  három egyetemet, huszonegy klinikát, három
főiskolát  és  ötezer  népiskolát épített fel, minisztersége utolsó évében a
nemzeti   jövedelem  15  százalékát  (!)  fordította  kultúrára,  oktatásra,
tudományra. Szent István-i léptékű alkotása üzenet a harmadik évezrednek, és
iránytűül szolgálhat napjaink útkeresésében.


                        A kultúra nemzetmentő szerepe

   Klebelsberg  Kunó  küldetéses  ember  volt.  A  vesztes  világháború és a
trianoni  tragédia után katasztrofális helyzetben lévő ország számára kiutat
talált és mutatott, felismerte a kibontakozás módját, a kulturális építkezés
útját:

       "Mert  lehet  egy  nemzetet  szegénnyé,  koldussá  teni,  de ha a
    nemzetben   lakozó   szellemi   és  erkölcsi  erőket  megtartani  és
    gyarapítani  képesek  vagyunk,  akkor  a  nemzet  nincs elveszve, és
    mindent vissza lehet szerezni."

   Az  európai  nemzetek karakterológiai jegyeit tanulmányozva jutott arra a
megállapításra, hogy a legfontosabb tulajdonság a művelődési képességre való
hajlam.  Történelmi  példákon  keresztül  mutatott  rá,  hogy  politikai  és
gazdasági  felemelkedésünket mindig a kulturális felemelkedésünk előzte meg,
bukásunk  a  kultúra  elhanyagolását követte: ha a politikai demokráciát nem
előzi meg kulturális demokrácia, akkor annak a hatása katasztrofális.

   Szent  István  az  ország megszervezése előtt felvette a kereszténységet,
Mátyás  nagyvonalú  nyugati politikájához szükség volt a reneszánsz művészet
behozatalára.   A   magyar  múltból  azt  olvasta  ki,  hogy  nemzetünk,  "a
katasztrófák  nemzete"  a legsötétebb helyzetekben is megtalálta önmagában a
talpra  álláshoz  szükséges  forrásokat. Ezer év megtanított bennünket, hogy
miként  kell a mostoha sorsot tűrnünk és a katasztrófákat túlélni. Vallotta,
hogy   pesszimista   hangulatú  nemzet  nem  tud  emelkedni.  Rendíthetetlen
optimizmusa átsugárzott környezetére. Emelkedésünkhöz sok munka, erőfeszítés
és alkotások kellenek.

       "Egészséges  nemzetek,  mint  a  visszanyesett fa, a katasztrófák
    után kétszeres erővel fejlődnek."

   Ahhoz,  hogy  a  Nyugat  rokonszenvét  vissza  tudjuk  szerezni, a térség
kiemelkedően legműveltebb országává kell válnunk:

       "Ne feledjük, hogy a nemzetközileg ellenőrzött és elismert magyar
    tudományos   és  művészeti  munka  a  leghatalmasabb  eszköze  a  jó
    értelemben vett propagandának!"


                            Politikai hitvallása

   Klebelsberg  politikai hitvallásában a legfontosabb erkölcsi elem a jogok
és  a  kötelességek  összhangja  (Tőkéczki László). A hatalommal bíróknak, a
vagyonosoknak  erkölcsi kötelességük, hogy többet teljesítsenek, a vagyonhoz
csak  akkor  van  jogalapjuk.  Ha erre nem képesek, a szociális lelkiismeret
alapján   kell   segíteniük.   A   magántulajdon   egy   modern  jogállamban
elkerülhetetlen - vélekszik:

       "Elítéljük  a szocializmus államtanát, ám annál ikább kell védeni
    a  szociálpolitika  tisztességét...  Ma  a  nagyobb  vagyonból  csak
    kérünk,  de  követelnünk  nem  lehet. Azonban elérkezik az idő, hogy
    kényszeríteni fogjuk a nagyvagyont."

   A  numerus  clausust  minisztersége  előtt  hozták;  mint  a nemzetgyűlés
közoktatásügyi  bizottságának  akkori  elnöke, próbálta elejét venni, és azt
nem  szavazta  meg.  Miniszterelnöksége  alatt  a  kormánytöbbség  miatt azt
eltörölni   nem  tudta,  de  a  törvényen  ismételten  enyhített,  emelve  a
keretszámot.

       "Az  antiszemitizmus  lényegében  pedig  negatív politikai elv" -
    vallotta.

   Az  újjáépítési  munkálatokban  számított  a  hazai  zsidóság szellemi és
anyagi tőkéjére:

       "És  itt  a  Ház  színe  előtt  is  meg  kell  mondanom azt, hogy
    valahányszor  az  állami  pénzek  nem  elégségesek,  akkor  én  báró
    Kornfeld  Móricz  tisztelt  barátomhoz  fordulok, akinek erszényében
    mindig  van  pár százmillió, ha nagy közművelődési célokról van szó.
    Kötelességemnek   érzem,   hogy   neki  erről  a  helyről  bámulatos
    liberalitásáért köszönetet mondjak" - szól a parlamentben.

   Klebelsberg  a  nemzet  erejét  adó  középosztályt  akarta újraszervezni,
megerősíteni és hatalomra juttatni (Romsics Ignác, Tőkéczki). A középosztály
a nemzeti történelmi állam fennmaradásának letéteményese:

       "Ha  nem sietünk a középosztály segítségére, lecsúszik, és helyét
    újgazdagok  foglalják  el,  kik  nemzeti  és  kulturális hagyományok
    hiányában nem lesznek képesek az államfenntartó szerepre."

   A társadalmi fejlődés nem forradalmi, hanem kiegyensúlyozott építéssel és
csakis  a  középosztállyal  valósítható  meg.  Erős,  európai szintű, művelt
polgári   középosztályra  van  szükségünk!  Középosztály-ideálját  az  angol
gentleman jelentette. A születés adta kiváltságot, vezetéshez való jogot fel
kell váltania a műveltségnek, tudásnak és szakértelemnek (Glatz Ferenc).

       "Le   kell   fokozni   a   köztudatban   a   politikai  szereplés
    jelentőségét. Ne a politizálás, hanem a közegészségügyi, kulturális,
    tudományos  és  irodalmi,  közgazdasági  és szociálpolitikai alkotás
    legyen az új nemzedék eszményképe" - vallja.

   Ellenszenvet érzett a meddő pártpolitikai torzsalkodások iránt:

       "Azon  meggyőződésre  jutottam, hogy olyan súlyos helyzetben lévő
    nemzetnek,  amilyen helyzetben most a magyar van, voltaképpen nem is
    volna szabad pártokra szakadnia."

   Klebelsberg   elképzelése   szerint  az  ország  vezetése  három-négyezer
rendkívül jól képzett, kiválasztott, tehetséges és nyugati nyelveket beszélő
személlyel biztosítható:

       "Az  emberek  önként  és készségesen csak azokat követik, akiknek
    elsőbbrendűségéről,  fölényéről meg vannak győződve... Veszve van az
    a  nemzet,  amely a legfontosabb pozíciókba nem tud azok betöltésére
    legmegfelelőbb embereket állítani."

   Majd Széchenyit idézve hozzáteszi:

       "Nincs  veszedelmesebb önhittség, mint másokat vezetni ahhoz való
    képesség nélkül."

   A   vezetők  megtalálásában  és  kiválasztásában  a  középiskoláknak  van
meghatározó  szerepük.  A  vezető-  és  posztgraduális képzés céljából hozza
létre   Nyugat-Európában   a   magyar   kultúra   "őrszemeit",  a  collegium
hungaricumokat  Bécsben,  Berlinben  (1924), Rómában, Párizsban és Zürichben
(1927), ahol ösztöndíjasaink tanultak, kutattak, szám szerint 1577-ben, akik
a háború előtti és utáni vezető értelmiségünk derékhadát képezték (így Bay
Zoltán,  Benda  Kálmán,  Bibó  István,  Haynal Imre, id. Issekutz Béla, ifj.
Jancsó  Miklós,  Keresztury  Dezső,  Kosáry  Domokos,  Rusznyák  István, Sík
Sándor, Straub F. Brúnó, Szent-Györgyi Albert és még sokan mások).


                             A tudománypolitikus

   Klebelsberg  dolgozott  ki először hazánkban tudománypolitikai koncepciót
és  valósított meg kultúrdiplomáciát. A kutatások összehangolt fejlesztésére
hozza  létre  az  Országos  Természettudományi  Tanácsot  (1934),  az anyagi
támogatás  biztosítására  az Országos Természettudományi Alapot, a Széchenyi
Tudományos  Társaság  (1927)  megalapításával  az  üzleti  világ  befolyásos
embereit  hozta  kapcsolatba  a  tudósokkal,  a  kutatások  támogatására. Az
Akadémia   politikától   való   függetlenségét   és  támogatását  törvénnyel
biztosította.  Megsokszorozta a kutatói állások számát: 1913-ban 839 volt, a
harmadára  zsugorodott  országban  1926-27-ben  1165.  Kultúrdiplomáciájának
köszönhetően  jöttek  létre a korábban nem létező francia, angol és amerikai
tudományos  kapcsolatok. Gyümölcsöző együttműködést épített ki a Rockefeller
Alapítvánnyal,  jelentős  segítséget  szerezve az egyetemek felépítéséhez és
felszereléséhez.  (A  Rockefeller Alapítvány elnökévé Szent-Györgyi Albertet
tette meg, akinek életében Klebelsberg meghatározó szerepet játszott, és aki
egész életében hálával és csodálattal emlegette "Gazdáját".) Klebelsberg óta
beszélhetünk tudatos és tervszerű kutatáspolitikáról:

       "Azok  a nemzetek, amelyeknél nem folyik eredeti kutatás, amelyek
    főiskolái  is  csak  arra  szorítkoznak,  hogy az idegen népek által
    felkutatott   igazságokat  tovább  terjesszék,  nagy  nemzetnek  nem
    nevezhetők.  Egy nemzet naggyá csak akkor lehet, ha kebelében önálló
    kutatás folyik" - írja.


                               Az egyetemépítő

   Klebelsberg  amerikai  gyorsasággal  építtetett  fel  három  egyetemet: a
Pozsonyból   menekült   pécsit,   a  Kolozsvárról  menekült  szegedit  és  a
debrecenit,   21   klinikát,   továbbá   három  főiskolát:  a  testnevelésit
Budapesten, a szegedit és a soproni erdészetit, valamint a Tihanyi Biológiai
Intézetet. Ekképpen érvelt az egyetemek felépítése mellett a parlamentben:

       "Nekem  kis  auditóriumokra van szükségem az orvosképzésnél, hogy
    az   orvostanár   minden   egyes  leendő  orvossal  személy  szerint
    foglalkozhassék,  ahol  annak  a  leendő  orvosnak  módjában  van  a
    legsürgetőbb   műtéteket   elvégeznie,  hogy  a  szükséges  manuális
    ügyességgel  mehessen ki az életbe. Itt nem tréfáról, nem teóriáról,
    nem  garasról  van  szó,  hanem  emberéletről. Magyar emberek életét
    rosszul képzett orvosok kezébe ki nem szolgáltathatjuk... Vagy talán
    azt  akarják egyesek, hogy haljanak meg a szülőanyák és pusztuljanak
    el   a   magzatok,  mert  az  orvosok  és  bábák  nincsenek  kellően
    kiképezve?"

   Az egyetemek felépítését mindenütt a gyermekklinikákkal kezdte:

       "Nincs  sürgetőbb, mint az itteni szülészeti és gyermekklinikákat
    kiépíteni,  amelyek  a  gyermekhalandóság és gyermekbetegségek ellen
    veszik  fel a harcot... hiszen Magyarországon egyenesen megdöbbentők
    a csecsemőhalálozásra vonatkozó statisztikai adatok."

   Az  általa  megépített klinikák Európa élvonalába tartoztak. Az egyetemek
legfőbb kritériumának a kutatást tartja:

       "A  modern  egyetemi  tanulás  nem  áll  már  az  előadás  puszta
    meghallgatásából,  hanem  az ifjúnak bele kell tanulnia a tudományos
    kutatás  módszereibe.  Az olyan intézet, mely ezt nem nyújtja, lehet
    szakiskola,  de  semmi  esetre  sem  igazi egyetem" - mondja a pécsi
    egyetem megnyitóján 1923. október 14-én.


                      Az iskolaépítő  és iskolareformer

   A  tudományok  fejlesztése  mellett  kultúrpolitikájának  másik pillére a
tudományok terjesztése, a népoktatás és népművelés:

       "Nem népiskola vagy egyetem, hanem népiskola és egyetem" - mondja
    Szegeden az egyetem alapkövének letételekor 1926. október 5-én.

   Kultuszminisztersége  idején  és  irányítása  alatt  zajlott  le a magyar
közoktatás  egyik  legnagyobb  és  legsikeresebb  reformja  az  óvodától  az
egyetemig,  a tanügyi reformtól az iskolaorvosi rendszer kiépítéséig, melyek
hatása  még  ma  is érezhető. Klebelsberg óriási népiskola-építési programot
indított el az Alföldön, kevesebb mint három év alatt 5784 tantermet és 2278
tanítói   lakást,   összesen   8062   új   iskolai   objektumot  építtetett!
(Összehasonlításképpen:   Magyarországon   előtte  összesen  6374  népiskola
épült.)  Az  iskolák  megépítésére  törvénnyel  kötelezte a birtokosokat. Az
iskolák   modern   téglaépületek  voltak  vörösfenyő  padlózattal,  hatalmas
ablakokkal,  palatetővel,  háromszobás  tanítói lakással az Alföldön mind az
ideig  ismeretlen,  téglából  épült  disznóóllal. Az iskolákban kápolna vagy
oltárfülke  is  volt. Ezenkívül 1555 népkönyvtár, 1500 iskolakönyvtár és 500
óvoda épült. Klebelsberg szeme előtt Dánia példája lebegett, amely évtizedek
alatt a kisgazdák eldorádója lett.

   Az  iskolaépítéssel  párhuzamosan új, modern, az európai reformpedagógiai
törekvések   minden   pozitívumát   érvényesítő  tantervet  vezet  be,  mert
iskolarendszerünknek  alkalmasnak  kell lennie az európai műveltségű polgári
értelmiségi  középosztály felnevelésére és kiképzésére (Mészáros István). Az
1924. évi XI. törvény biztosítja, hogy

       "a  tanulót  vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias
    szellemben, általános műveltséghez juttassa".

   A   vallásos   nevelésbe   az   összes   történelmi   vallás,   felekezet
beletartozott.  Az  új  tanterv  különös  gondot  fordít  a  nyelvtanulásra,
egészségügyi  ismeretek  szerzésére,  testnevelésre.  A  tankötelezettség  -
türelmi  időszak  után - 16 éves korra emelkedik. Ekkor jönnek létre az első
kisebbségi  tannyelvű népiskolák, felső mezőgazdasági iskolák, korszerűsítik
az  iparos és kereskedőtanonc-iskolákat. Öt évre emelkedik a polgári iskolai
tanárképzés,  négy  évre  az  óvónőképzés.  Ekkor indulnak be a középiskolai
tanulmányi versenyek, szülői értekezletek, pályaválasztási tanácsadó irodák,
parasztfőiskolák  stb.,  ekkor  rendezik  az  első  könyvhetet, március 15-e
nemzeti ünnep lesz.


                               Vidékfejlesztés

   Klebelsberg "decentralizációs" kultúrpolitikájában a vidék, a Dunántúl és
különösen  a  töröktől sokat szenvedett és hátrányos helyzetbe került Alföld
elmaradottságának  mérséklése  meghatározó  elv  volt. Ennek érdekében hozta
létre  a  vidéki  egyetemeket  is,  melyeknek  feladatául  szánta  az Alföld
speciális    problémáival    (gyermekhalandóság,    tuberkulózis,   öntözés-
csatornázás-árvizek, kubikoskérdés, tulajdonviszonyok, munkanélküliség stb.)
való  tudományos  foglalkozást.  Ekkor  indulnak  el  a  Duna-Tisza-csatorna
előmunkálatai, melynek megépítésével a magyar búza versenyképességét lehetne
biztosítani a nemzetközi hajózásba való bekapcsolódással. Szeged élelmezését
halastavak  építésével  akarta  segíteni.  A népiskola-építési program is az
Alföld  elmaradottságát  kívánta  enyhíteni.  Ekkor épült a vidéki múzeumok,
sportpályák  és  uszodák  nagy  része.  Szegeden  építteti  meg Közép-Európa
legszebb terét, a Dóm teret és a Nemzeti Panteont, kezdeményezésére indulnak
el a szabadtéri játékok stb.


                   A magyar gyermek és a sport minisztere

   Klebelsberg  életművének központi eszménye a gyermek. A gyermek oktatása,
testi és lelki egészségének megőrzése.

       "A  magyar  anya,  aki  világra  hozza az újszülöttet és a magyar
    tudós,  aki  kutat és tanít, ugyanazt a célt szolgálja: Magyarország
    feltámadását."

   A  másfél  százados  török  pusztítás után a magyar anya termékenységének
volt  köszönhető  -  családonként  10-13  gyermek - a nemzet megmaradása. Az
egészségügy  legsürgetőbb  feladata  a  gyermekhalandóság  csökkentése  és a
gyermekbetegségek elleni harc:

       "Én  a  nemzetek  kultúrfokának megállapításánál fő kritériumként
    azt  keresem,  mekkora  a  nemzetnél  a  gyermekhalandóság... Mentől
    műveltebb,  civilizáltabb  és  erkölcsösebb  egy  nemzet, annál jobb
    dolga   van   annál   a   nemzetnél  a  gyermeknek.  Ez  a  nemzetek
    kultúrfokának az én meggyőződésem szerint az első fokmérője."

   Sokat foglalkozott a tehetséges gyermekek felkutatásával és megőrzésével.
A nemzet sorsát meghatározza, hogy a tehetséges embereket idejében megfelelő
állásba juttassa, mert

       "kevés  ország  van  széles e világon, ahol aránylag több lenne a
    tehetség,  mint  Magyarországon.  De még kevesebb ország van, ahol a
    tehetségek  teljes  kifejlődésének  annyi  gátja  lenne,  mint éppen
    nálunk".

   Törvénnyel szabályozta a tehetséges falusi gyermekek felkutatását: minden
oktatási   intézet   vezetőjének  -  a  legalsó  iskolától  az  egyetemig  -
kötelességévé tette, hogy jelentsék a tehetséges gyermekeket a miniszternek,
akinek ösztöndíjjal kell gondoskodnia róluk.

   Klebelsberg valósította meg először hazánkban a tudatos sportpolitikát és
sportdiplomáciát,  felismerve  a sport testi és jellemformáló erején kívül a
sportteljesítmények  propagandisztikus  értékét.  A testnevelés mint kiemelt
kormányzati   ág   a   költségvetésben   külön  keretet  kap.  Létrehozza  a
Testnevelési Főiskolát, a Magyar Olimpiai Bizottságot, megrendezteti az első
testnevelési kongresszust, megépítteti a margitszigeti Nemzeti Sportuszodát,
a  középiskolákban  bevezeti  a  harmadik testnevelési órát, a kiváltságosok
balatoni  fürdőzését  demokratizálni  akarja.  Sportpolitikájának  eredménye
hamarosan  megmutatkozott:  a  berlini olimpián a harmadik helyen végzett az
ország  a  nemzetek  versenyében. Ettől kezdve éri el a magyar sport máig is
tartó sikersorozatát.

                                      *

   Klebelsberg  Kunó  történelmünk  legválságosabb  idejében,  amikor puszta
létünk  forgott  kockán,  kilátástalan  gazdasági  helyzetben, a lelkileg is
összetört  nemzetnek  kiutat  mutatott.  A kulturális építkezés, az oktatás,
tudomány  és  egészségügy felvirágoztatásának útját. Kultúrpolitikája számos
Nobel-díjast,  olimpikont  is adott az országnak és a világnak. De ezen túl,
az   általa   elindított  nagy  ívű  kulturális  és  tudományos  fellendülés
jelentősen  hozzájárult  ahhoz,  hogy  a  nemzet  ezen  tragikus évszázadban
megmaradt,  és a harmadik évezredbe léphet. Klebelsberg eszmerendszerében és
alkotásában  mind  a  nemzeti  és konzervatív, mind a szociális és liberális
értékek  megtalálhatók, így életműve közös és építő cselekvésre ösztönözheti
vezető   politikai   erőinket   az   ország   felemelésében.  Merre  tovább,
Magyarország?   -  kérdezi  Hankiss  Elemér.  Klebelsberg  Kunó  útján,  azt
folytatva és megújítva.


A szerző orvos, a témával kapcsolatosan jelent meg most könyve: Gróf Klebelsberg Kunó, a harmadik évezred minisztere (Szeged, 1999., Bába és Társai Kft.)