Péter János: Erasmus nevelési eszméi - Dr. Kéri Katalin weboldala - neveléstörténet, művelődéstörténet, pedagógia, iszlám, muszlim, kelet, történelem, filozófia, kutatás, szakdolgozat, nőtörténet, lánynevelés, gyerekkortörténet, spanyolország, egészségnevelés, kurtizán, szépségápolás, Vives, Erazmus, Llull, dualizmus, hammám, azték, Latin-Amerika, csillagász, tudománytörténet, Brunszvik, Gerando, Apáczai, Ibn
JEGYZETEK
[1] Symonds: Renaissance Olaszországban. II. k. A tudományok föléledése.
13. l.
[2] Id. mű 55. l.
[3] Symonds, i. m. II. 60. l.
[4] Amiel: Erasme, 73. l.
[5] Amiel: Erasme, 262. l.
[6] Reichling: Ausgewählte päd. Schriften d. D. Erasme 1896. 35. l.
[7] Paulsen: Geschichte des gelehrten Unterrichts auf den deutschen
Schulen u. Universitäten I. köt. 181. lů
[8] Colloquia Familiaria. A halevés. Opera I. 806-807. l.
[9] Amiel, Erasme. 40. l.
[10] Opera, I. 487-488. és Tögel: Die pädag. anschauungen des Erasmus von
Rotterdam. 16. l.
[11] Opera, I. 519-520. E művecske mintegy 90 kiadást ért.
[12] Opera, V. 613-724.
[13] Opera, I. 1029-1044.
[14] Op. I. 911-968.
[15] Op. I. 969-1026.
[16] A renaissance írói ezt a figyelmeztetést Plutarchos után többen
megismétlik. Igy Giov. Ant. Flaminio (I. Gerini Scritt. pedag. ital.
del sec. XVI. 58. l.) és Sadolet (Id. mű 101. l.)
[17] Christ. matr. inst. Op. IV. 626. C.
[18] Id. m. IV. 710. F.
[19] Inst. Christ. matr. Op. V. 694. E.
[20] Christ. matrim. inst. Op. IV. 710-711. és Civilitas morum Op.
I. 1041. A.
[21] Civ. morum, Op. I. 1041. B.
[22] Christ. matr. inst. Op. IV. 711. B.
[23] Id. m. C-E.
[24] Christ. matr. instit. Op. IV. 712. A.
[25] Christ. matr. inst. IV. 712. B.
[26] De pueris liberaliter instit. Op. I. 491.
[27] De pueris liberaliter instit. Op. I. 503. B. D.
[28] Amiel; Érasme, 282. l.
[29] Op. I. 1036. A.
[30] L. a Diluculum c. beszélgetést Op. I. 844-847.
[31] Colloquia. Op. I. 806-807.
[32] Aeneas Sylvius: A gyermeknevelés, ford. Acsay A. 29-30. l.
[33] De liberis inst. Op. I. 491. D-E.
[34] De liberis instit. Op. I.
[35] De pueris inst. Op. I. 497. A-B.
[36] De lib. instit. I. 497. E.
[37] De pueris lib. instituendis. Op. I. 495. F.
[38] De liberis lib. inst. I. 501. D.
[39] U. o. I. 501. E-F.
[40] De pueris lib. instit. Op. I. 498. C.
[41] De pueris lib. instit. I. 502. F,.
[42] L. Quintiliani Instit. Oratoriae libri, Bonnel-féle kiad. I. 7. l.
[43] Christ. matr. instit. V. 715.
[44] De pueris lib. instit. Op. I. 499.
[45] Ugyanezt tanácsolta Plutarchus nyomán a XV. században Maffeo Veggio
is. (Gerini, Scritori Pedagogici Italiani del secolo decimoquinto.
II. 95. l.
[46] Christ. matr. instit. Op. V. 715. B.
[47] Christ. matr. institutio. Op. V. 616. B. és u. o. 617. A.
[48] De pueris lib. instituendis. I. 504. B.
[49] De pueris lib. instit. Op. I. 504. D.
[50] Christ. matr. institutio, op. V. 715. F.
[51] Dialogus de pronunc. Op. I. 915. A-B.
[52] U. o. 918. D.
[53] A dialektika már a XV. században kezdette veszteni tekintélyét.
Aeneas Sylvius egyenesen elitéli a hiábavaló vitatkozást, mikor az
ellenfelek nem a tudományosság iránti szeretetből, hanem tisztán
vitatkozási viszketegből állnak szemben. Aeneas Sylvius: A
gyermeknevelés, ford. Acsay Antal. 128. l.
[54] Gerini: Gli scrittori ped. italiani del see. decimosesto. 113. l.
[55] L. Geiger: Renaissance. u. Humanisinus. 397-400. l.
[56] Horawitz: Ueber die Colloquia des Erasmus v. Rotterdam. Hist
Taschenb. Leipzig 1887. évf. 62. l.
[57] Colloquia, Lugd. Batav. et Roterod. 1664. kiad. 22. l.
[58] Opus de conscribendis epistolis. Basileae. 1522. 27. lap.
[59] Opus de conscrib. epist. 7. l.
[60] De ratione stud. Op. I. 526. E.
[61] De conscrib. epist, 62. l.
[62] Ajánlás Gaza Görög Grammatikájához. Op. I. 116. l.
[63] Aegidiusnak írt levele. Amiel; Erasme, 200. l.
[64] Szamota: Régi utazások Magyarországon és a Balkánfélszigeten
1054-1717. 102. l.
[65] Burckhardt: A renaissancekori műveltség Olaszországban, II. köt.
151. l.
[66] Gerini: Scrittori pedagogici italiani del secolo decimoquinto. 1896.
110. l.
[67] Gerini: Scritt. pedag. ital. del secolo decimosesto. 21. l.
[68] Gerini, id. műve 53. l.
[69] Christ. matr. instit. Op. V. 690-692.
[70] Id. m. 692. I. BC.
[71] A nőnevelésről sok tekintetben hasonló nézeteket vall Vives "De
institutione feminae christianae" c. művében (1523), aki a nők
értelmi művelésétől erkölcsi tekintetben való haladást is vár.
Érdekesség dolgában kiválik az olvasmányokról szóló rész, melyben
hevesen kikel a hadi kalandokról és érzékies szerelemről írt könyvek
ellen, elitéli a divatos olvasmányokat az Amadisokat, Tristanokat és
azok helyett a Bibliát, Cyprián, Jeromos, Ágoston, Ambrus, Aranyszájú
János, Hiliárius, Gergely, Boethius, Fulgentius, Tertullian, Plato,
Cicero, Seneca műveit, a költők közül Prudentius, Prosper, Juvencus,
Paulinus műveit ajánlja. (Bibliothek der kath. Pädagogik. VlII. köt.
379-380. l.)
[72] Erhard, Geschichte des Wiederaufblühens wissenschaftl. Bildung 576. l
[73] Glöckner: Das Ideal der Bildung und Erziehung bei Erasmus von
Rotterdam.
[74] Felméri: A neveléstud. kézikönyve, 624. I.
[75] Instit. Christ. matr. V. 696. E.
[76] Tögel: Die päd. Anschauungen des Erasmus 109. l.
[77] De pueris inst. Op. I. 510. A.
[78] Inst. princ. Christ. IV. 564. E-F.
[79] Inst. princ. Christ. IV. 564. F.
[80] U. o. 588. B.
[81] U. o. IV. 588. E.
[82] Institutio princ. Christ. IV. 588. D.
[83] U. o. IV. 589. A.
[84] De pueris inst. I. 510. B.
[85] Instit. princ. Christ. IV. 563. F.
[86] Instit. princ. Christ. IV. 564. B.
[87] Instit. princ. Christ. IV. 565. B.
[88] Instit. princ. Christiani. Op. IV. 567. B.
[89] Glöckner id. m. 42. l.
[90] Az idevonatkozó helyek idézve Glöcknernél, 67. l.
[91] Glöckner id. m. 72. l.
[92] Horawitz: Ueber die "Colloquia" des Erasmus v. R. Hist. Taschenbuch
VI. Folge. 6. Jahrg. 83. l.
[93] Christ. matrim. Institut. Op. V. 721-722.
[94] De pueris lib. instit. Op. I. 508. A.
[95] Christ. matrim. instit. Op. V. 721. l. C.
[96] Christ. matrim. instit. Op. V. 722. AB.
[97] De pueris statim instit. I. 508. C.
[98] Christ. matr. instit. V. 722. C.
[99] Souquet: Les écrivains pédagogues du XVI. sičcle. 4. l.
[100] Gli Scrittori pedagogici italiani del secolo decimosesto, 64. l.
[101] Gerini. id. műve 107. l.
[102] M. Fabii Quintiliani. Institutionis Oratoriae libri duodecim. Rec.
Bonnell 1891. I. 17. l.
[103] SchmidÉ: Encyklopädie des gesammten Erziehungs und Unterrichtswesens,
II. kiad., III. köt., 223. l.
[104] A Vivesnél és Comeniusnál található átvételeket részletesen tárgyalja
Tögel id. m. 124-128. l.
[105] A lőcsei ág. ev. gimn. tört. 1896. 12. l.
[106] Ipolyi A. Besztercebánya műveltségtört. Századok, 1874. 699. l.
[107] Szabó K. Régi magyar könyvtár 559. l.
[108] Szabó K. i. m. 213. l.
[109] Szabó K. id. m. 317. l.
Vissza a könyv tartalomjegyzékéhez!