Sulihistóra (Az iskolák történetéből gyerekeknek)
Sulihistória
(Az iskolák történetéből gyerekeknek)

— A műsort összeállította és vezeti: Mészáros István
Szerkesztette: Mezei Károly,
az internetes változatot Kiss Magdolna szerkesztő készítette
Forrás: Magyar Rádió – Kincsestár [http://kincsestar.radio.hu/sulihist/] —
Sulihistóriák (Az iskolák történetéből gyerekeknek)

      Indulásra kész a „Sulihistória”! Fantasztikus idő-űrjármű ez! Már villódznak a műszerek jelzőfényei, már izzanak az energiaforrások, készen arra, hogy elröpítsenek bennünket az elmúlt évszázadok ismeretlen távolságaiba, új világok felfedezésére, még nem látott tájak megismerésére.
      Ti, mai lányok és fiúk, jól ismeritek a gyerekek, a fiatalok mai világát, hiszen abban éltek. De vajon hogyan éltek az elmúlt történelmi korszakokban a gyerekek, a fiatalok? Hogyan szórakoztak, játszottak, milyen iskolába jártak, mit tanultak, mi után érdeklődtek, milyen lehetőségek álltak előttük? A jelent jól ismerjük, de a múltat nem. Ez nem is csoda, hiszen a régi korszakokban – akárcsak az élet más területein – a gyerekek, fiatalok világában is minden másképpen volt, mint ma, napjainkban.
      Éppen ezért érdemes egy kicsit rákattintanunk a történelemnek erre a területére is, hiszen erről az iskolai történelemórákon semmit sem tudunk meg.
      Szórakoztató, érdekes, néha mulatságos, máskor tanulságos kalandban lehet részünk, ha a régmúlt századok gyerekvilágába felderítő időutazásra indulunk. Főként a magyarországi múlt ablakain fogunk bepillantani, de esetenként kikandikálunk Nyugat-Európára is.
      Vajon milyen volt ezer évvel ezelőtt első királyunk, Szent István esztergomi udvarában a fiatalok nevelése, melynek során fontos „tantárgy” volt például a fegyverforgatás is? Milyen tankönyvekből tanultak a középkorban, amikor a diákok maguk írták le maguknak tollal-tintával a tankönyvet? Mátyás király korában vajon tanították-e már a fiataloknak, hogy a Föld gömb alakú? Hogyan kellett a liba szárnytollaiból írótollat, a tölgyfa gubacsából tintát csinálni a 16-17. században? Vajon milyen volt Vörösmarty, Kossuth, Széchenyi, Arany János iskolai órarendje a reformkorban? És Lúdas Matyié? Hogyan osztályozták őket? Mit jelentett Petőfi híres szekundája?
      És Karinthy Frigyes korának tanár urai hogyan kísérleteztek a kémia órákon? Hát a Pál utcai fiúk iskolájában? Mik voltak a legelterjedtebb gyerekjátékok, melyek voltak a szokásos tanárbosszantó diáktréfák? Mikor kezdtek a grundokon futballozni, persze rongylabdával? Szabad volt-e a régi diákoknak bálba, mulatságba menni, ott táncolni, dohányozni, mégpedig hosszúszárú pipával? Vajon az autó, a repülőgép, a rádió, a televízió működésének fizikai magyarázatát mikor kezdték tanítani az iskolákban a fizikaórákon? És így tovább.
      Szórakoztató, érdekes, színes világ a múltnak ez a része, ami szintén történelem, éppen úgy, mint a hadvezérek, a csaták, a ravasz politikusok történelme. Csak sokkal békésebb.
      Amiről a hallhatunk, az a gyerekek, fiatalok történelme; az iskolák, a diákvilág történelme; az egykori, hajdanvolt lányok-fiúk életének történelme. Vagy könnyedebb kifejezéssel: ez a Sulihistória. Ebből villant fel – kaleidoszkópszerűen villódzó – tarkabarka pillanatképeket ez a sorozat.
      Gaudeamus igitur, iuvenes dum sumus – énekelték egykor a régi diákok az egész Európában ismert latin nyelvű diákdalt. „Örüljünk hát, amíg fiatalok vagyunk” – hangzik magyarul ez a több évszázados nóta.
      Egykori iskolások, hajdanvolt daloló diákok, századokkal ezelőtti lányok, fiúk – hol vagytok? A 21. század fiataljai szeretnének veletek találkozni a „sulihistória” hullámhosszain.
      Örüljünk együtt, „amíg fiatalok vagyunk”! És talán később is.

Mészáros István
a szerző

Sulihistóriák (Az iskolák történetéből gyerekeknek)

Az összes hanganyag lejátszása itt ![4:24:10]
Fájl név Cím / Leírás Idő
sulihist01.mp3
[4,55 Mb]
Mikor keltek a régi diákok?
„Elrendeljük, hogy nagyfényű sárospataki kollégiumunkban az ökonómus-nagydiák kötelessége legyen a következő: minden nap adjon jelet a reggeli felkelésre a kollégium lakóinak. Mégpedig télen-nyáron egyaránt hajnali három órakor húzza meg az ébresztő kisharang kötelét.” Jól olvassátok! A sárospataki kollégium diákjainak a 17-18. században minden nap hajnali három órakor kellett felkelniük. S hogy miért? Hallgassátok meg!
11’ 21’’
sulihist02.mp3
[5,49 Mb]
Reformkori házi feladatok
„Harci vihar nem hív csatasíkra? De nem Hadúr által íratik a honnak boldogulása csupán. Mű, ipar, áldozatok, haladás, mit igényel ezen kor. Honfi leszel, ha ezek fénye díszíti neved!” Mintha Kölcsey- vagy Vörösmarty írta volna ezt a négy verssort. De nemcsak a forma, hanem a mondanivaló is e nagy költők korát idézi: a szabadságharc előtti másfél évtizedet, vagyis a reformkor hősi korszakát. Nemcsak a csatatéren mutathatja meg az ember, hogy hazafi – mondja a vers. E verset azonban nem Kölcsey vagy Vörösmarty írta, hanem a pesti piarista gimnázium egyik hatodik osztályos diákja az 1839/40-i tanévben. Többet megtudhatsz, ha meghallgatod a műsort.
13’ 42’’
sulihist03.mp3
[5,80 Mb]
Egy régi egészségtankönyv
14’ 28’’
sulihist04.mp3
[5,62 Mb]
A nádpálca ötezer éve
A híres morva pedagógus, Comenius népszerű képes tankönyvében, az Orbis Pictus-ban (amely 1658-ban jelent meg) így ír az iskolai óra alatti fegyelmezéséről: „A tanulók közül némelyek egymással csácsognak és csintalanul viselik magukat és restek vagyis lusták: ezek megverettetnek pálcával és vesszővel”. „Ne töltsd lustálkodva egyetlen napodat sem, nehogy verést kapj!” – „A gyermek fülei a hátán vannak, csak akkor hall, ha megverik!” Mintegy ötezer évvel ezelőtt jegyezték le ezeket a szabályokat az ősi Egyiptomban. A lusta gyerek hátán hamar elcsattant a vessző, a szíj. Az iskolai testi fenyítés történetéről hallhatsz, a következő műsorban.
14’ 00’’
sulihist05.mp3
[5,86 Mb]
Inasok a céhekben
14’ 37’’
sulihist06.mp3
[5,86 Mb]
Cserkészek, apródok, farkaskölykök
14’ 37’’
sulihist07.mp3
[5,72 Mb]
Egy reformkori nyelvtankönyv
Dilingenter frequentáltam / Iskoláim egykoron, / Secundába ponált mégis / Sok szamár professzorom. // A poesisból is ebbe / Estem inter alia! / Absurdum pedig, de nagy, hogy / Ennek kelljen állnia. // El sem obliviscálnak, mert / Ha occásióm akadt: / Kutyáliter infestáltam / e jó dominusokat. // — A verset Petőfi Sándor írta 1844 tavaszán. A költő az emberek idegen szavakkal telezsúfolt beszédét akarta kifigurázni e verssel. Hogy a 18-19. században hogyan küzdöttek az idegen szavak ellen, meghallgathatod a műsorban.
14’ 15’’
sulihist08.mp3
[5,96 Mb]
Plajbász, penna, kalamáris
Készülgess az iskolába, / Mint tudomány vásárába, / Vedd a kalamárisodat, / Pennádat s papirosodat. / Figyelmezzél a leckére / És tanítód intésére. / Addig tanulj, míg időd van, / Előveszed nagykorodban... // — Így buzdította a kisiskolásokat ez a kétszáz évvel ezelőtt készült verses magatartási szabály. De mit kell vinnie a kisdiáknak az iskolába? Mi lehet a kalamáris és a penna? Megtudhatjátok, ha meghallgatjátok a műsort.
14’ 52’’
sulihist09.mp3
[5,74 Mb]
„Karremegés és feszengés” avagy az iskolai testnevelés kezdetei
„Fe-szengj! – La-zíts! – Fe-szengj! – Lazíts! – Fe-szengj! – Lazíts! Valamikor régen ilyen furcsán vezényelték a „Vigyázz”-t, meg a „Pihenj”-t. A tanulóifjúság sportélete mintegy másfél évszázada az 1840-es, 1850-es években indult meg hazánkban. Persze ekkor az iskolákban még nem volt „testnevelés” tantárgy. Hol és hogyan sportoltak akkor a fiatalok? Megtudhatják a műsorból.
14’ 19’’
sulihist10.mp3
[5,81 Mb]
Földrajz versben, fizika dalban
1774-ben az egyik tankönyvben a tudnivalókat így foglalták össze: E nagy roppant világ oszol négy részekre, / Híres Európa okos nemzetekre, / Ázsia, Afrika pogányi rendekre, / Amerika száraz a tengeres vizekre. (földrajz) // Így az egész Föld bír mágneses erővel, / Délre és északra vonzó két végével, / Kiknek szítása oly nagy és merő, / Meg nem mozdíthatná semmi erő. (fizika) // — Többet megtudhatsz minderről, ha meghallgatod a műsort.
14’ 29’’
sulihist11.mp3
[5,70 Mb]
Mit tanultak a diákok Mátyás Király korában?
„Az egyik fiú alkalmasabb valamire, mint a másik. Mindenkiben van ugyanis valamiféle sajátos tehetség és képesség, csak fel kell ismernünk.” Nem kisebb ember vélekedett így, mint a nagy király, igazságos Mátyás. Több, mint ötszáz évvel ezelőtt elhangzott szavait egy, firenzei humanista, Aurelio Brandolini jegyezte fel könyvében.
14’ 12’’
sulihist12.mp3
[5,77 Mb]
Széniorok, kredenciálisok, szolgadiákok
„Én, a sárospataki anyaoskola széniora esküszöm az élő Istenre, hogy az iskola minden javaira tehetségemhez képest a törvények szerint gondot viselek és mindenekben nem magánérdekemet, hanem a közhasznot tekintem. Minden igyekezettel azon leszek, hogy iskolánk a kegyesség, a jó erkölcs, a béke és egyetértés által ékes és virágzó legyen. Isten engem úgy segéljen!” Az elmúlt századokban mindegyik kollégiumban ünnepélyes keretek között került sor a szénior eskütételére. Kik voltak ezek? Megtudhatod, ha meghallgatod a műsort.
14’ 24’’
sulihist13.mp3
[5,83 Mb]
Egy közmondás gyűjtemény 1750-ből
A közmondás olyan tömören megfogalmazott, szemléletes konkrét képet tartalmazó mondat, amely valamely általános igazságot fogalmaz meg. Pl. Kicsi a bors, de erős – Néma gyereknek az anyja sem érti a szavát – Amit Jancsi nem tanul, János lakol érte. A hazai iskolákban már nagyon rég óta tanították a gyerekeknek. A legelső ezzel foglalkozó iskolás füzet a XII. századból való, s ma is kézbe vehető az esztergomi Bibliotékában. Igazi érdekességeket tudhatsz meg, ha meghallgatod a műsort.
14’ 33’’
sulihist14.mp3
[5,01 Mb]
Fordított nap egy középkori iskolában
A felszabadult bolondozás ideje manapság az iskolában a fordított nap. Ilyenkor a gyerekek veszik kezükbe az iskola irányítását, övék az igazgató, és a tanárok szerepköre, ők feleltetnek, magyaráznak, osztályoznak, sőt fegyelmeznek is. Az első hazai „fordított nap” leírását a győri székesegyházi iskolából ismerjük, igen korai időből az 1100-as évek végéről, Könyves Kálmán király korából. A műsorban mulatságos történeteket hallhattok.
12’ 30’’
sulihist15.mp3
[5,41 Mb]
Palatábla és számológép – régi taneszközök
Az oskolamester ül a katedrán, vagyis a tanító-székben, a tanítványok a padokon. Amaz tanít, ezek tanulnak. A palatáblán lévő vonalak közé íratnak be a betűk. 1854-ben jelent meg a „Tanítók és anyák könyve”, szerzője Szeberényi Lajos. Ebben szó esett „az újabban feltalált” számológépről is. E gép alkata a következő: Két oszlop közt egymás felett tíz vashuzal. E huzalok mindegyikére tíz, tehát összesen száz golyó van fűzve. E gépnek egyetlen egy elemi oskolából sem szabad hiányoznia. Mindent megtudhatsz a régi taneszközökről, ha meghallgatod a műsort.
13’ 29’’
sulihist16.mp3
[5,73 Mb]
Jutalmazás, büntetés
„1770. június 8. — A felséges császárnő, Mária Terézia fia, a fenséges József trónörökös látogatta meg ma iskolánkat. Ünnepélyesen fogadtuk.” Jó kétszáz évvel ezelőtt jegyezték fel ezt az eseményt az eperjesi iskola naplójába. A magas vendég arra is kíváncsi volt, hogy mivel ösztönöznek a tanítók a jó tanulásra, a jó magaviseletre. Erről ezt jegyezte fel az iskola korabeli krónikása. „Van egy aranyozott koronánk, amellyel a szorgalmas tanulókat ékesítjük fel, és van egy szalmakoronánk is, amelyet a lusták fejére teszünk.” A jutalmazásról és büntetésről többet megtudhattok, ha meghallgatjátok a műsort.
14’ 17’’
sulihist17.mp3
[5,78 Mb]
Tandíj a régi iskolában
Jogosan kérhet a tanár karácsonykor egy kakast és két cipót, húsvétkor hasonlóképpen két cipót, egy sajtot és nyolc tojást, Szent Gál napján pedig egy kakast vagy tyúkot. Ezeken kívül minden hónapban mindegyik tanulótól egy dénárt az iskolaszolga fizetésére, a téli időszakban pedig fát az iskola fűtésére. Ezt a tandíjat kérték 1374-ben a nagyváradi iskolában a tehetős, jómódú szülőktől. Hogy 1813-ban a baranyai Kistótfaluban mit kértek tandíjként a szülőktől, hallgassátok meg.
14’ 27’’
sulihist18.mp3
[5,28 Mb]
A szekundától az ötösig
Furcsa latin-magyar keveréknyelven, amolyan korabeli diáknyelven írta Petőfi Sándor 1844-ben a Deákpályám című versét: Dilingenter frequentáltam iskoláim egykoron, / Szekundába ponált mégis sok szamár professzorom. (részlet) // — Vajon mit jelent ez a latin szó: szekunda? Megtudhatjátok, ha meghallgatjátok a műsort.
13’ 10’’
sulihist19.mp3
[5,02 Mb]
Haj-szabályok, ruha-törvények a régi iskolákban
„Az iskolások illő, hogy hosszú, s felül zárt ruhát hordjanak. Ujjaikon ne legyenek arany vagy ezüst gyűrűk. Ne viseljenek sárgarézzel kivert övet és aranyozott bolárokat. Piros vagy zöld csizmában nem járhatnak. Minden körülmények között szeretetreméltó, tisztességes és illő legyen a magatartásuk, hogy példájuk nyomán mások is előrehaladjanak.” A nagy rotterdami Erasmus többek között egy illemtankönyvet is írt iskolások számára. Ezt az egész 16. századon át forgatták Európa-szerte. 1591-ben magyar fordításban is kiadták. Íme egy részlet: „Mineműnek kell lenni az hajadnak? Nem igen hosszú, ne feggye el a homlokodat, se az válladon ne hányódjék, hogy méltán mondathassék férfiúi hajnak.” Még többet megtudhatsz a korbeli suli-illemről, ha meghallgatod a műsort.
12’ 31’’

Készült: 2005. január 23-án.






A hanganyagok leírása


Balogh Róbert: A hegy története (hangnovella)
Közreműködnek: Gyertyános Otilia, Piros Panna, Balogh Robert
Forrás: http://www.balogh-robert.hu/       Hosszúság: 05’ 03’’      Bitráta: Stereo 96 kbit – 32.000 Hz



Balogh Róbert: Hölderlin etüdök (hangvers)
(Semmi sem olyan kicsi, hogy ne tehetne lelkessé – Diotima)
Hangmániás vagyok, erre színházi rendezéseim közben jöttem rá. Először szavalókarral próbálkoztam, másodjára már félprofi körülmények között – többsávos Revox szalagos magnó – versmondást, zenéket és zajokat kevertem össze, harmadszorra hangstúdió és számítógépprogram segedelmével már az történt, amire tényleg vágytam. Teljesen szabadon garázdálkodhattam a digitalizált hanghullámokkal. Egy színházi előadásomhoz – Hölderlin etűdök – készítettem hangkulisszát, de már születt hangjáték (Márai Sándor: Nászút), s „zene” is a kezem alatt. Második kötetem melléklete egy olyan CD, amely önálló mű, azt is mondhatnám, hogy a CD rendelkezik könyvmelléklettel.
Közreműködnek: Süb, Szommer Andrea, Gyertyános Otilia, Balogh Robert
Forrás: http://www.balogh-robert.hu/       Hosszúság: 10’ 53’’      Bitráta: Stereo 96 kbit – 32.000 Hz



A holtak nem vetnek árnyékot
(Zsoldos Péter tudományos fantasztikus regényének rádióváltozata)
Elhangzott: 2005. június 20. hétfő, – Bartók Rádió 22.51-23.59
(1983. november 16-i adás ismétlése)       Rádióra alkalmazta és rendezte: Bozó László
Szereplők: Herb Spaak = Bács Ferenc | March Faith = Sinkó László, | Carol, March felesége = Bánsági Ildikó, | M.M. a Szolgálat csoportvezetője -=Avar István, | Gobby = Lőte Attila, | Tassis, matematikus = Dunai Tamás, | Kroll, az űrhajósok orvosa = Tahi Tóth László, | Perenda, a Szolgálat vezetője = Tomanek Nándor, | Gimiko professzor = Tyll Attila
Zenéjét összeállította és részben szerezte: Szigeti István       Dramaturg: László György (1983)
Hosszúság: 67’ 34’’       Bitráta: Stereo 56 kbit – 22.050 Hz



Túlvilági Kalauz (Tévedés joga fenntartva)
(Bársony Júlia és Birtalan Krisztina rádiójátéka Hamvas Béla írása alapján)
„Nagyon jól kell tudni lőni annak, aki pontosan a cél mellé akar találni.”
Elhangzott: Mixmag 2005. február 6. vasárnap, – Petőfi Rádió 21.04-22.00       Szerkesztő: Turay Tamás
Hosszúság: 50’ 14’’       Bitráta: Stereo 56 kbit – 22.050 Hz



Fogyasztásvédelem (novella)
Szerző: Szabó Sándor       Felolvasás, ének: Ambrus Attila József       Hosszúság: 20’ 19’’
Készült: Pécs, 2004. december 12-én.       Bitráta: Stereo 192 kbit – 44.100 Hz



Holdbéli utazás – Cyrano de Bergerac bölcseleti kalandregénye
(Rádiókompozíció két tételben)
Elhangzott: Petőfi Rádió – 2004. május 18-19. – 21.06-22.00
(Az 1998. július 14-15-i adás ismétlése)       Fordította: Szávai Nándor
Közreműködik: Vallai Péter, Helyey László, Kálid Artúr, Rajkai Zoltán, Tóth Ildikó
Technikai munkatárs: Baska Gabi és Tánczos Tamás
Zenei szerkesztő: Kakó Gyula       Rádióra alkalmazta és rendezte: Dániel Ferenc (1998)
Készült: Pécs, 2004. december 12-én.       Bitráta: Stereo 56 kbit – 22.050 Hz
Hosszúság: 1. rész: 52’ 36’’       2. rész: 49’ 27’’



Dr. Dávid Tamás rákkutató (beszélgetés)
Miután Dávid Tamás doktor sikeresen megoperált egy indián fiút, sámán nagyapja megajándékozta egy csomag furcsa növénnyel, majd meghívta törzséhez. A professzor, nekivágott az észak-brazíliai Rio Negrónak, hogy megtapasztalja a gyógyító füvek erejét. Az évtizedekkel ezelőtt történt kalandos utazás lényege, hogy dr. Dávid Tamás megtanulta, mely növényekből főzött teakeverék erősíti az ember immunrendszerét oly mértékben, hogy képes legyen legyőzni a legsúlyosabb betegségeket is. Szerkesztő-riporter: Kiss Magdolna      Felelős szerkesztő: Kondor Katalin
Elhangzott: Névjegy, 2005. június 26. vasárnap, – Kossuth Rádió 13.05-13.55
Hosszúság: 49’ 57’’      Bitráta: Stereo 64 kbit – 22.050 Hz



Dr. Anderle Ádám (beszélgetés)
Anderle Ádámmal a szegedi Hispanisztikai Tanszék vezetőjével Rapcsány László beszélget.
Elhangzott: Aranyemberek, 2005. június 3. – Kossuth Rádió 20.04-20.35
Hosszúság: 30’ 31’’      Bitráta: Stereo 64 kbit – 22.050 Hz



Kisbolygók a láthatáron – célpont a Föld? (beszélgetés)
Felelős szerkesztő: Rékai Gábor       Szakértő: Sárneczky Krisztián
Elhangzott: Mérleg, 2004. május 05. szerda, – Kossuth Rádió 22.30-22.59
Hosszúság: 29’ 12’’       Bitráta: Stereo 56 kbit – 11.025 Hz



Bolygók, és más égitestek nevei (beszélgetés)
Télforduló idején, derült időben gyönyörűek a csillagfényes éjszakák. Földi világunk égi tükörképeit, a világűrt is „benépesítettük” az emberiség nagy alakjaival – bolygókat, égitesteket róluk elnevezve. Kik, miért és milyen eljárások nyomán vál(hat)nak csillagnévvé? Felelős szerkesztő: Rékai Gábor      Szakértő: Gazda István, Horváth András, Palugyai István, Sárneczky Krisztián
Elhangzott: Mérleg, 2004. december 22. szerda, – Kossuth Rádió 22.30-22.59 Hosszúság: 28’ 56’’      Bitráta: Stereo 56 kbit – 22.050 Hz



Örvénylő gömböcskék univerzuma (Művelődéstörténeti riport esszé Vekerdi Lászlóval.)
A gömb a természetkutatás kísérleti alapeszköze gyakorlatban és elméletben egyaránt. Galilei valóságos gömbjei toronyból hullanak, lejtőn gurulnak, hogy megtapasztaljuk a mozgások tulajdonságait. Kortársának Descartesnek képzeletében parányi gömböcskék tömegei pörögve rendeződnek örvényekbe kitöltve a világegyetemet. Egyaránt modellezik akár sűrűsödéseikkel az égitestek létrejöttét, akár egymásra hatásukkal a fény színekre bomlását. Bár Descartes úgy vélte a fény terjedéséhez nem kell idő, az Univerzumot szintetizálva építő gondolatainak fénye sok esetben most ért el hozzánk.
Közreműködött: Tarján Péter       Technikai munkatárs: Kovács Katalin       Zenei munkatárs: Kajári Klári
Szerkesztő-riporter: Herczeg János       Elhangzott: A véges végtelen, 2004. december 16. csütörtök, – Bartók Rádió 19:06-19:36
Hosszúság: 29’ 58’’       Bitráta: Stereo 56 kbit – 22.050 Hz



A hipotézis megfékezése (Művelődéstörténeti riport esszé Vekerdi Lászlóval.)
„A kísérleteket sokszor kell elvégezni, a lehető legkülönbözőbb körülmények között. A kapott eredményekből ki kell emelni a közös vonásokat, s az ezekből leszűrhető általánosításokat kell igaznak tekinteni mindaddig, míg egy olyan kísérlet nem akad, ami ennek ellentmondana.” A liége-i jezsuita fizikusok a XVII. század második felében fogalmazták így meg a természet kutatásának máig érvényes módszertanát. Csakhogy a kísérletnek magának is fogalomtörténeti fejlődése van, nekik mást jelentett, mint nekünk.
Közreműködött: Tarján Péter       Technikai munkatárs: Csák Éva       Zenei munkatárs: Kajári Klári
Szerkesztő-riporter: Herczeg János       Elhangzott: A véges végtelen, 2004. október 21. csütörtök, – Bartók Rádió 19:30-20:00
Hosszúság: 29’ 11’’       Bitráta: Stereo 56 kbit – 11.025 Hz



Szepes Mária 96 éves (beszélgetés)
Felelős szerkesztő: Kondor Katalin
Elhangzott: Névjegy, 2004. december 19. vasárnap, – Kossuth Rádió 13.06-13.55
Hosszúság: 48’ 23’’       Bitráta: Stereo 56 kbit – 22.050 Hz



Útkeresés (novella)
Szerző: Ambrus Attila József       Felolvassa: a szerző       Zene: Glendalough (Mystic Ireland) 1999
Hosszúság: 05’ 38’’       Készült: Pécs, 2004. december 14-én.       Bitráta: Stereo 192 kbit – 44.100 Hz



Hogyan lett húsvéti nyúl az elefántből (mese)
Szerző: Kéri Katalin       Felolvassa: Ambrus Attila József
Hosszúság: 04’ 45’’       Készült: Pécs, 2005. március 5-én.       Bitráta: Stereo 192 kbit – 44.100 Hz



Mese a könyvek karácsonyáról (mese)
Szerző: Kéri Katalin       Felolvassa: Ambrus Attila József
Hosszúság: 06’ 33’’       Készült: Pécs, 2004. december 13-án.       Bitráta: Stereo 192 kbit – 44.100 Hz



Tojás (Aprócska tünödések (részlet) )
Szerző: Lelkes Miklós       Felolvassa: Ambrus Attila József
Hosszúság: 06’ 01’’       Készült: Pécs, 2005. január 15-én.       Bitráta: Stereo 192 kbit – 44.100 Hz



Jóga (Humoros karcolat)
Szerző: Efraim Staub       Felolvassa: Ambrus Attila József
Hosszúság: 06’ 56’’       Készült: Pécs, 2005. március 5-én.       Bitráta: Stereo 192 kbit – 44.100 Hz



Orson Welles: The War of the Worlds (Eredeti felvétel)
Hosszúság: 58’ 42’’       Készült: 1938. október 30-án.       Bitráta: Mono 8 kbit – 11.025 Hz



Space Patrol (Raumpatrouille)
Hosszúság: 01’ 59’’       Készült: 1966-ban.       Bitráta: Stereo 112 kbit – 44.100 Hz



Fényüzenet a Trabant 166-nak (Raumpatrouille)
Hosszúság: 00’ 09’’       Készült: 1966-ban.       Bitráta: Stereo 64 kbit – 22.050 Hz




Online rádióadás