A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája - Online

A csillagászat
magyar nyelvű bibliográfiája


azaz
a szakcsillagászat, az amatőrcsillagászat, a csillagászattörténet, a csillagászat oktatása,
a csillagászati ismeretterjesztés és az űrkutatás – űrhajózás csillagászati kapcsolatú,
magyar nyelven nyomtatott irodalma a kezdetektől napjainkig

vagyis

könyvek, évkönyvek, könyvrészletek, folyóiratok, tanulmányok, közlemények,
cikkek, nagyobb híradások könyvészeti adatai és lelőhelyei.




Főszerkesztő:

Sragner Márta szakbibliográfus, könyvtáros
Csorba Győző Megyei Könyvtár – Pécs
()


Munkatársak:

Dr. Almár Iván Budapest — ALM.
 Pécs — AAJ.
Baracki Zoltán Szécsény – BRZ.
ifj. Bartha Lajos Budapest – IBQ.
Fleck Alajos Pécs – FLA.
Farkas Gábor Farkas Budapest — FGF.
Fődi Attila Székesfehérvár — FŐA.
Dr. Gazda István Piliscsaba — GAI.
Gulyás Erzsébet Jászberény — GER.
Gyarmathy István Debrecen — GYI.
Hadobás Sándor Rudabánya — HAD.
Halmai István Jászkisér — HAI.
Hevesi Zoltán Kaposvár — HEV.
Horányi Gábor Budapest — HOR.
Dr. Illés Erzsébet Budapest — IER.
Illés Tibor Szeged — ITI.
Keszthelyi Sándor Pécs — KSZ.
Kiss Gyula Sopron — KGY.
Kiss Szabolcs Tápiószecső — KIS.
Kocsis Antal Királyszentistván — KOC.
Kovács Gergő Báránd — GKG.
Kovács Sándor Ferenc Pilisvörösvár — KSF.
Kunos László Székesfehérvár — KUN.
Marton Géza Budapest — MRG.
Mojdisz István Békéscsaba — MOJ.
Mucsi Dezső Szentendre — MUD.
Nagy Róbert Gödöllő — NRO.
Osvald László Litér — OSI.
Piriti János Nagykanizsa — PIR.
Ponori Thewrewk Aurél Budapest — PTA.
Presits Péter Budapest — PRP.
Rezsabek Nándor Budapest — REZ.
Ronecz Tamás Sajószentpéter — RON.
Sragner Márta Pécs — SRG.
Dr. Szabados László Budapest — SOL.
Szauer Ágoston Szombathely — SZU.
Dr. Szenkovits Ferenc Kolozsvár — SZF.
Takács Zsolt Budapest — TZS.
Dr. Tóth Imre Budapest — TIM.
Tuboly Vince Hegyhátsál — TUV.
Válas Péter Budapest — VLP.
Vaskúti György Vaskút — VSK.
Veres József Etyek — VEJ.
Vigh Lajos Paks — VGH.
Dr. Zsoldos Endre Budapest — ZSE.



A személyesen kézbevett és áttanulmányozott tétel végén a leírást végző munkatárs nevének rövidítése látható zárójelben.
A * csillaggal is megjelölt tételt az illető még nem látta, csak más forrás említette.

Az anyaggyűjtés kezdete: 2003. április 5.

Az adatgyűjtést szervezetten végezzük, az állandóan bővülő szerkesztett
adatbázist az Interneten folyamatosan láthatóvá tesszük.

Az adatbázis minél teljesebbé tételéhez szívesen várjuk a javaslatokat,
kiegészítéseket, javításokat a főszerkesztő címére. A munkába bekapcsolódni
kívánó munkatársak ugyanitt jelentkezhetnek.

A szerzőknek, a kiadóknak, a terjesztőknek vállaljuk kiadványuk (könyvük, folyóiratuk, cikkük) szakszerű bibliográfiai leírását, az adatbázisba tételét és internetes megjelentetését, ha elküldik anyaguk egy példányát erre a postacímre: Sragner Márta 7625. Pécs Aradi vértanúk u. 8.


Csimabi

Utolsó frissítés:   

Webprogramozás:
PTE Egyetemi Könyvtár

.:. Bibliography of Astronomy in Hungarian Language .:.
Az oldal 800x600-ra és M$ roller 4-re optimalizált,

A bibliográfia jelenleg
50.833
tételt tartalmaz!

Az oldalon való kereséshez
nyomd meg a Ctrl+f billentyűkombinációt
!


Bármely évszámra kattintva az abban az évben megjelent kiadványokat érheted el!


[1538]   [1558]   [1561]   [1562]   [1569]   [1571]   [1572]   [1573]   [1576]   [1578]   [1579]   [1580]   [1581]   [1582]   [1583]   [1584]   [1585]   [1586]   [1587]   [1588]   [1589]   [1590]   [1591]   [1592]   [1593]   [1594]   [1595]   [1596]   [1597]   [1598]   [1599]   [1626]   [1653]   [1660]   [1664]   [1665]   [1669]   [1675]   [1683]   [1685]   [1705]   [1711]   [1757]   [1772]   [1774]   [1775]   [1777]   [1791]   [1792]   [1795]   [1796]   [1798]   [1801]   [1803]   [1809]   [1814]   [1816]   [1817]   [1818]   [1819]   [1820]   [1821]   [1822]   [1823]   [1824]   [1825]   [1826]   [1827]   [1828]   [1829]   [1830]   [1831]   [1832]   [1833]   [1834]   [1835]   [1836]   [1837]   [1838]   [1839]   [1840]   [1841]   [1842]   [1843]   [1844]   [1845]   [1846]   [1847]   [1848]   [1849]   [1850]   [1851]   [1852]   [1853]   [1854]   [1855]   [1856]   [1857]   [1858]   [1859]   [1860]   [1861]   [1862]   [1863]   [1864]   [1865]   [1867]   [1868]   [1869]   [1870]   [1871]   [1872]   [1873]   [1874]   [1875]   [1876]   [1877]   [1878]   [1879]   [1880]   [1881]   [1882]   [1883]   [1884]   [1885]   [1886]   [1887]   [1888]   [1889]   [1890]   [1891]   [1892]   [1893]   [1894]   [1895]   [1896]   [1897]   [1898]   [1899]   [1900]   [1901]   [1902]   [1903]   [1904]   [1905]   [1906]   [1907]   [1908]   [1909]   [1910]   [1911]   [1912]   [1913]   [1914]   [1915]   [1916]   [1917]   [1918]   [1919]   [1920]   [1921]   [1922]   [1923]   [1924]   [1925]   [1926]   [1927]   [1928]   [1929]   [1930]   [1931]   [1932]   [1933]   [1934]   [1935]   [1936]   [1937]   [1938]   [1939]   [1940]   [1941]   [1942]   [1943]   [1944]   [1945]   [1946]   [1947]   [1948]   [1949]   [1950]   [1951]   [1952]   [1953]   [1954]   [1955]   [1956]   [1957]   [1958]   [1959]   [1960]   [1961]   [1962]   [1963]   [1964]   [1965]   [1966]   [1967]   [1968]   [1969]   [1970]   [1971]   [1972]   [1973]   [1974]   [1975]   [1976]   [1977]   [1978]   [1979]   [1980]   [1981]   [1982]   [1983]   [1984]   [1985]   [1986]   [1987]   [1988]   [1989]   [1990]   [1991]   [1992]   [1993]   [1994]   [1995]   [1996]   [1997]   [1998]   [1999]   [2000]   [2001]   [2002]   [2003]   [2004]   [2005]   [2006]   [2007]   [2008]   [2009]   [2010]  



          1538.

SZÉKELY István: Calendarivm magiar nielwen Szekel’ Estva’n [Krakkó, valószínűleg: 1538. Hieronymus Vietor.] [30] p. Öröknaptár. A címlapon Magyarország fametszetű címere látható. A címlevél után előszó olvasható. A tizenkét hónap szerinti öröknaptárt a Cisiojanos, majd hét rövid fejezet követi: A vasárnapok betűiről, Officia mensium, Sol in signis Zodiaci, Az aranyos számról, A húshagyatról, A húshagyatról való tábla, Az újholdnak megleléséről. A művet A kottáról címmel a magyar számnevek zárják. A hónapokra szóló rigmusok incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava hév pecsenyével. Kanyaró Ferenc az egyes naptári hónapok végén olvasható rigmusokat disztichonoknak, "klasszikus ízű" magyar hexametereknek gondolta, amelyek megelőzték Sylvester János híres klasszikus mértékű magyar verseit. Horváth János ezzel szemben megállapította, hogy e sorok ritmikusak ugyan, de nem minősíthetők klasszikus verseknek.
A Cisiojanos szövege pedig prózának látszik, amely helyenként egyezik a középkori nyelvemlékekben (Peer-kódex, Thuróczy kódex) található csíziókkal és az 1590-i kolozsvári Cisio módosításával került át a későbbi magyar naptárakba. A legrégibb nyomtatott magyar nyelvű naptárunk kiadási évének tekintetében bizonytalanság van. Évszám nincs feltüntetve a köteten. Az évszám hiánya indokoltnak tűnhet, mivel öröknaptár és nem egy adott évre szóló kalendárium. Már Szabó Károly megállapította a betűtípusok alapján, hogy e mű Hieronymus Vietor krakkói nyomdájában készült, és úgy vélte, hogy az 1538-nál később nem jelenhetett meg. Az előszó szavait - kit jó néven ha veendenek, többre és nagyobbra ennek utána igyekezünk - ugyanis Székely Istvánnak két 1538-ban megjelent jelentősebb munkájára (Keresztyénségnek fundamentomáról való tanuság; Istenes Énekek) vonatkoztatta.
Így - Szabó Károly szerint - e naptárának ezelőtt kellett volna megjelennie: "teljességgel nem kételkedhetünk a felől, hogy ezen kis kalendáriom nyomtatási idejét 1538 előttre, vagy legalább is 1538 elejére kell helyeznünk" - írja 1876-ban. Székely István 1538-ban került Szikszóra iskolamesternek, ahol több tankönyvet írt. Itt születik a Szikszai oskolabeli gyerekeknek, és az öröknaptár előszavában is "vélém, hogy valamit használnék az magyarul olvasó gyermekeknek" ajánlással nekik szánja a könyvet. A könyvészeti kutatás inkább az 1538-as kiadást valószínűsítette, más évszámokra tett utalások nem meggyőzőek. A címlapon látható fametszetes címer, amely a harmincas évek krakkói nyomtatványaiban még ép, e kiadványon már sérült - a keret jobb felső sarka és a kettőskereszt középső szárának jobb oldala ki van törve - mint ahogy az Székely 1548-ban megjelent Zsoltár könyvén is látható.
Varjas Béla megállapította, hogy a nyomtatvány már a Vietor-műhelynek a magyar helyesíráshoz kiegészített betűkészletével, tehát az 1540-es években készülhetett (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 63.).; Krakkóban, Hieronymus Vietor könyvnyomdász adta ki, a Szikszón, Olaszliszkán és Göncön működő Benczédi Székely István protestáns (a krakkói egyetemre 1529-ben még obszerváns ferences rendi barátként, azaz katolikusként érkezik. Krakkóból már lutheránus lelkészként jön haza. A protestáns vallás hazai két nagy ága közül az 1540-es évek végén a kálvinizmust választja) iskolamester és prédikátor: magyar nyelvű öröknaptárát.
Ez a legelső nyomtatott magyar nyelvű naptárunk. Közli az év 12 hónapjának magyar neveit, a hó napjainak számát, majd hetenként és naponként a nevezetesebb névünnepeket. Jelzi az évszakok kezdetét, azt hogy a Nap melyik csillagképben jár, mikor kel és nyugszik. Az aranyos szám és a vasárnapi betűk külön táblázatokban közlése biztosította, hogy a naptárt bármelyik évben használhatták. Ezzel számították ki a mozgó ünnepeket és az újhold feltűnésének idejét is. A könyv végén megtaláljuk magyarul a számjegyek sorát: egytől húszezerig. [KSZ.]


          1558.

[1] KALENDÁRIUM az 1558. esztendőre. Red. Paul Fabricius. - [2] Prognosztikon. Bécs, 1557. [Raphael Hoffhalter?] Naptár és prognosztikon. Paul Fabricius udvari matematikus és csillagász a XVI. század második felében a bécsi egyetem tanára volt. Számos naptárt szerkesztett, amelyek nemcsak latinul és németül jelentek meg Bécsben, hanem Prágában csehül is kiadták. Fabricius 1558. január 1-én Nádasdy Tamás nádorhoz írt levelében arról panaszkodott, hogy egy bizonyos nyomdász Fabricius naptárát (ephemerides) egy idegen prognosztikonjával és nem az övével adta ki magyarul (meam Ephemeridem et alienum prognosticum expressit Hungarice, ... prognosticon meum Hungaricum non prodierit). Fabricius magyar naptárából és az ismeretlen idegen magyar nyelvű prognosztikonjából, amely nyilván 1558-ra szólt és Bécsben készült, nem maradt fenn példány.
Lehetséges, hogy az ismeretlen nyomdász Raphael Hoffhalter volt, akinél ez időben a nyomdászatot Huszár Gál tanulta, és akinek a műhelyében ezekben az években magyar nyelvű nyomtatványok, közöttük naptárak is készültek. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 137.) [KSZ.*]


          1561.

[1-2] [KALENDÁRIUM és prognosztikon az 1561. esztendőre.] [Bécs, 1560. Raphael Hoffhalter.] [32 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. E nyomtatványból csak a naptárnak maradt fenn hét levélnyi töredéke. A januári hónapversnek az incipitmutatóra utaló és kikövetkeztethető kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével. Fazakas József és Sajó Géza megállapították, hogy a naptárt az 1561. évre szerkesztették és Bécsben, valószínűleg Raphael Hoffhalter műhelyében nyomtatták. Itt ugyanis a következő évben hasonló kalendárium készült. Ez utóbbit Bornemisza Péter fordította Tomasz Piotrkowczyk latin nyelvű munkájából, és lehetséges, hogy már ez az 1561-es kalendárium is így készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 159.) [KSZ.*]

          1562.

[1] KALENDARIOM es az aegh forgasabol valo igaz itiletek, Ky az Craccai Piotrcoui Thamas szerzese szerind forditatek magiarra, Pesti Bornemissa Peter Deak altal. Az edes iduözitö vrunk Iesus Christus születesenek M.D.LXII Eztendeiere. Az hodnak fogiatkozasa lezen szent Iacab hauanak 15 napjan [A címlapon fametszet: a Hold.] Az felseges Roa’y Chazarnak engedelmöböl Bechbe niomtata Raphael Hofhalter. - [2] (Igaz iöuendö itiletek Christvs vrunk születese vtan valo M.D.LXII eztendönek szolgaltatasara. Az Craccai Piotrcoui Thamas iudicioma szerint, szerzetek pesti Bornemissa Peter deak altal. Venus chyllag ez eztendönek igazgatoia Iupiter penig segitö tarsa. Bechbe niomtata Raphael Hofhalter.) Bécs, [1561.] Raphael Hofhalter. [48 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. Az egyetlen, végén hiányos példány ma nem található, és csak Hodinka Antal, valamint Dézsi Lajos leírása alapján ismert.
Eszerint a naptár címlapját Magyarország fametszetű címere díszítette, amely a prognosztikon címlapján megismétlődött. Ez utóbbi hátán állt Bornemisza Péter ajánlása Bécs 1561. szeptember 30-i kelettel Zríni Miklós úrnak ... őfelsége hű tanácsának, fő tárnokmesterének és Baranya vármegye ispánjának. A naptárhoz szükséges számításokat Tomasz Piotrkowczyk krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. Nevét Kovács Imre egy korábbi sajtóhiba miatt "Tiotrcovi"-nak írta. Schulek Tibor, aki az unikumot már a két világháború között hiába kereste a Batthyányak körmendi gyűjteményében, Bornemisza Péter közreműködését a magyar naptárak kiadásában tanára, Paul Fabricius hatására vezette vissza. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 165.) [Espenak szerint 1562. július 16-án 03.29 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]


          1569.

[1] JUDICIVM magyar nyelven, mind a béczi, mind a crackai judiciumokból egybe gyüjtöttet és megtolmáczoltattot Christus születése vtan 1569. esztendöre. - [2] Practica ez esztendöre 1569. Az crackai és beczi practikábol egybegyüjtöttet. Kolozsvár, 1568. Heltai. Naptár és prognosztikon. E nyomtatvány a legrégibb Magyarországon nyomtatott naptár. Töredékét, amely ma nem található, Kanyaró Ferenc áztatta ki Heltai Gáspár műhelyében készült kötésből. A táblában javítgatásokkal és törlésekkel teli kézirat-töredéket is talált, amely arról tanúskodott, hogy a naptárt krakkói és bécsi minták nyomán maga Heltai állíthatta össze. A nyomtatvány eredetileg két külön címlappal ellátott részből, a tulajdonképpeni naptárból és jövendöléseket tartalmazó prognosztikonból állott. Formátumát Kanyaró tizenhatod rétben határozta meg. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 257.) [KSZ.*]

          1571.

[1-2] EGYEDÚTI Gergely: KALENDARIVM az egnek forgassabul meg ismert es el rendelt praktikaiual eggietembe es mastani Vrunk Iesus születetesse vtan MDLXXI esztendöre curelouiai Szanizlo Iacobeius mester Crakkai academianak Astrolog. iudicioma szerent E. G. altal magiarra fordetatoth. Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtatot, az felseges Rom. Chászar kegielmes engedelmeböl. Bécs, [1570.] Stainhoffer. [50 levél]. Naptár és prognosztikon. A ma már csak a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrzött múlt századi kéziratos kivonat alapján ismert nyomtatvány címlapján Magyarország címere volt látható. A prognosztikon külön címlapja azonos volt az első címlappal, csak a fordító E(gyedúti) G(ergely) nevére történő utalás maradt el. A prognosztikon elején N. Mikaczius három verse állt: (1) Ad ... Nicolaum Telegdinum lectorem et canonicum - (2) Ad authorem - (3) Ad lectorem.
Ezt követte a fordító ajánlása: Az én tisztelendő és bizodalmas uramnak és patronusomnak, Thelegdi Miklósnak, a nemes esztergomi káptalannak lektorának Egieduthi Gergely. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Kíván eret Janus vágni illendő lakodalmat. A Telegdinek szóló ajánlás szövegét kiadta Stettner György. A kalendáriumot Stettner (Zádor) György még az eredeti nyomtatvány alapján írta le Toldy Ferenc és Szabó Károly már csak az említett kéziratos másolatot ismerte. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 273.) [KSZ.*]

Kalendárium 1571-re. Debrecen, 1570. Komlós András. XVI. századi adat alapján feltételezhető. Naptár. Gulyás Pál figyelt fel arra, hogy Komlós András debreceni nyomdász egyik 1570-ben megjelent kiadványának címlapján díszítésként naptárjegyeket alkalmazott. Ebből Gulyás arra következtetett, hogy Komlós berendezkedett naptárak nyomtatására, de ezekből nem maradt fenn egyetlen egy sem. A naptárjegyek ilyen másodlagos felhasználása igen szokatlan. Lehetséges, hogy talán éppen azért került erre sor, mert eredeti rendeltetésüknek megfelelően, naptárban ezekben az években nem használták Debrecenben. Ennek ellenére feltételezhető, hogy már Komlós is nyomtatott naptárakat, de példány nem maradt belőlük. A naptárak, mint elavuló használati nyomtatványok, különösen ki voltak téve a pusztulás veszélyének. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 276A.) [KSZ.*]

          1572.

[1-2] EGYEDÚTI Gergely: (KALENDARIVM, az egnek forgasabul megh smert es el rendelt praktikaiual eggietembe, az mastani urunk Iesus szöletese után M.D.LXXII. esztendure curelouiai Sztanizlo Iacobeius mester, Crakkai Academianak Astrologiai iudicioma szerin E. G. altal magiarra mastan fordetatoth. Stainhofer Gaspar altal Beczben niomtattott, az fölseges Romai Chászar kegielmes engödelmeböl.) Bécs, [1571.] Stainhofer. [48 levél]. Naptár és prognosztikon. Az egyetlen példány címlevele és utolsó levele hiányzik. Feltehető, hogy a címlapon itt is a magyar címer állt, akárcsak az előző évi kiadásban, a cím pedig megegyezett a prognosztikon külön címlapján olvasható címmel.
A naptárrész után áll a prognosztikonra is vonatkozó belső címlap, amelyet a fordító Gregorius Egieduthinus ajánlása követ Antonio Verantio archiepiscopo ecclesiae metropolitanae Strigoniensis ... patrono, ami után a prognosztikon szövege következik. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Kíván eret Janus vágni illendő lakodalmat. A naptárhoz szükséges számításokat Stanistaw Jakobeius z Kurzelowa krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. Az egyes hónapokra jellemző rigmusok forrásait Szilády Áron abban a De proprietatibus duodecim mensium című költeményben találta meg, amely a római Furius Dionysius Philocalus 354-ben keletkezett munkájára vezethető vissza. A fordítás és az átdolgozás feltehetően Egyedúti Gergely munkája. Kovács Imre a változatos és gazdag prognosztikon tartalmát ismertette. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 294.) [KSZ.*]


          1573.

[1] [KALENDARIUM az 1573. esztendőre Jacobeus Sztaniszlótól.] - [2] (Practic, az az: az egeknec forgassábol, és Czillagoknac iarasabol szözettet iöuendülés, Christus Wrunknac születésénec vtánna valo esztendöre. 1573. Az Iacobeus Sztaniszlo Mestertöl. Crackoban. A Mars Planeta Wra ez esztendönec. Ivpiter és Venus tarsai.) [Kolozsvár, 1572. Heltai Gáspár.] [58] p. Naptár és prognosztikon. E nyomtatvány egyetlen ma ismert példányának címlapja hiányzik. (1) Az égbeli tizenkét iegyek [Kos, Oroszlan, Lövő, Bika, Szüz, Back, Kettőssec, Mértéc, Vízöntő, Rác, Scorpio, Halac] után következik a naptár, amelynek végén vásárjegyzék A sokadalmok címmel.
Az első részt a holdfogyatkozásról szóló híradás zárja [Ez estendoben, M.D.LXXIII. Leszen egy tellyes Ecclipsis: Az az, A Hóld besötütetic, á bokor Czillagnac, á Sárkánnac, feiénel: 19. wyiára, és Sciopulusra 30. Mint eszt meg láttyuc á Karáczon Hauánac tellyes voltában, Annac az Hólnapnac 8. napián. Leszen pedig felic szinte 10. orakort éyel. Minut. 31. Tudnia ilic á 8. napnac köuetkezö éyen. - Mikoron á Hóldnac nagy fogyatkozássa leszen. Mert az Ecclip. á kezdeti leszen 8. orak estue. A közepi leszen 10. orak. Az vége leszen 12. orakort. Az ö tellyes hoszsza leszé 3. oraig, m. 42. Es á hold ieszen fekete mayd egy egész oraig, minde viiágoság nelkül.]. A prognosztikon önálló címlappal kezdődik. A naptárról elsőnek Waltherr László adott hírt, akinek közlését mások is átvették.
Toldy Ferenc a mű szerzőjének "Szaniszló Jakab mestert" tartotta, és megjegyezte, hogy Jankovich Miklós látta ugyan, de címlapja nem lévén a kiadás helyét nem tudta meghatározni, a könyvdíszek alapján mégis Heltai Gáspár nyomtatványának tulajdonította. Szabó Károly átvette Toldy adatát és ezt az 1573-i lappangó naptárt a szerző, Stanislaw Jakobeius z Kurzelowa alapján a bécsi sorozat folytatásának gondolta. Szinnyei József Szabó tévedését folytatva a két előző naptáréhoz hasonlóan ennek fordítóját is Egyedúti Gergelyben jelölte meg. Közlésében ráadásul még sajtóhiba is csúszott (1573 helyett 1593 áll), amit később mások is átvettek.
Tolnai Gábor részletesen leírta az ismét előkerült példányt, és a betűtípusok valamint a nyomdadíszek alapján megállapította, hogy Kolozsvárott 1572-ben Heltai Gáspár műhelyében készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 315.) [Espenak szerint 1573. december 8-án 19.14 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.]


          1576.

[1] IVDICIVM magyar nyeluen: az 1.5.7.6. Esztendöre, mellyic 13. hónac fénye és Bissextilis leszen. Ez Esztendönec Vra leszen Saturnus, társa Mercurius, tanátsadóia Mars. Ez Esztendöben az Hold fenye el vesz Oktobernec 8. napian 2 orakór 24. gradicz az [Kos ábrázolás] [A címlap jobb oldalán egy alulról nagyrészt elfogyott Hold rajza], Szebenbe. Heusler Marton Altal. - [2] PRACTICA AZ 1. 5. 7. 6. Esztendőre Christus vrunknac és üdvezitőnknec születése vtán, melly 13, hólnapi és Bissextilis leszen. Szebembe, [1575.] Heusler Márton. [32 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. A naptár után külön címlappal kezdődik a prognosztikon. A kalendárium "B" ívének több példányát Hellebrant Árpád kötéstáblából áztatta ki, a megjelenés helyét azonban sem ő, sem Dézsi Lajos nem tudta megállapítani. A betűtípusok, a naptárjelek és a papír vízjele alapján Borsa Gedeon szebeni nyomtatványnak határozta meg.
Megállapítását utóbb igazolta a címlappal együtt előkerült "A-D" ív, amelyet Jakó Zsigmond ismertetett. A kalendárium egyidejű latin kiadása is megjelent. Ez feltünteti a naptár kiszámítójának és a prognosztikon írójának, Stanislaus Jacobeius Cureloviensisnek nevét is. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 364.) [Espenak szerint 1576. október 7-én 22.26 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]


          1578.

MISOCACUS, Wilhelm: Prognosticon. Prognosticon az wy Cometa felöl valo Iöuendülés, mely ez el múlt 1.5.77. Esztendöben Sz. András hauában tetzet meg Iöuendöltetöt Dantzkába az Vilhelmus misocakus Mester által, És dedicáltatot az Felséges és hatalmas Istuán Királynac, Lengyel ország Királlyánac. Nyomtattot Magyar nyeluen Colosuarat Heltaj Gaspárne Mühellyebe. 1.5.78. Esztendöben [A címlapon metszet a táj feletti üstökösről: csóvája balra húzódik, a látóhatárral párhuzamosan] [16 levél]. 31 p. Értekezés az üstökösökről. A címlevél hátán a mű tartalmi beosztása olvasható. A következő levélen a szerző ajánlása Báthori István lengyel királynak: A felséges és hatalmas fejedelemnek István királynak ... Vilhelmus Misocakus dantzkai astrologus hívséges és alázatos szolgálatját ajánlja mint kegyelmes fejedelmének.
A mű hat fejezetből áll. Ebből az első beleolvad az ajánlásba, az utolsó külön címet is visel: Ez mostani 1577. esztendei cometanac allapattyáról és ielensegéröl, ki Sz. András hauánac 12. napyán tetzöt fel. Toldy Ferenc e művet a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának, a végén csonka példánya alapján ismertette Szabó Károly is csak ezt a példányt látta. Leírása kiegészíthető a Fraknói Vilmos által könyvtáblából kiáztatott töredék alapján, amely ma az Országos Széchényi Könyvtárban található. Az ismeretlen szerző Wilhelm Misocacus álnévvel Observationes astronomicae pertinentes ad novam cometam qui visus est jam anno 1577 címmel Gdanskban 1578-ban adta ki művét. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1600., 414.) [KSZ.]

[1-2] JUDICIUM magyar nyelven az 1578. esztendöre, Petrus Slovacius mester által irattatott. Bártfa, 1577. David Gutgesell. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A bártfai tanács 1579 elején kelt felterjesztésében felsorolta a helyi nyomdász, David Gutgesell addig készült termékeit. Ezek között szerepel: calendaria. Ez az adat elsősorban az 1579-re szóló magyar nyelvű kalendáriumra vonatkozik, de mivel az említett szöveg kifejezetten több naptárról szól, már korábban megjelent kiadványra is lehet gondolni. Megerősíti ezt a feltevést a bártfai nyomdász 1578. szeptember 12-én a kassai tanácshoz intézett levele, amelyben arról írt, hogy működését naptárak nyomtatásával kezdte.
Ezek feltehetően magyar nyelvűek voltak, mivel a XVI. századból Bártfáról csak ilyen kalendáriumok ismeretesek. Gutgesell műhelye 1577-ben kezdett dolgozni, és bizonyosra vehető, hogy már ennek az esztendőnek végén kinyomtatta ezt az 1578-ra szóló naptárat. Bibliográfiai adataira (szerző, cím, terjedelem stb.) a későbbi kiadásokból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 372.) [KSZ.*]


          1579.

[1-2] JUDICIUM magyar nyelven az 1579. esztendöre Petrus Slovacius mester által irattatott. Bártfa, 1578. David Gutgesell. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A nyomtatványból ma példány nem ismeretes, de megjelenését több korabeli forrás is bizonyítja. Az egyik a bártfai tanács felterjesztése II. Rudolf 1579. február 8-i rendeletére, amelyben sommásan felsorolták David Gutgesell sajtójának addigi termékeit. Ezek között szerepeltek már naptárak: Calendaria. Kassa város levéltárában is maradtak fenn erre a naptárra vonatkozó adatok. Gutgesell 1578. szeptember 12-én kelt levelében arról írt a kassai tanácsnak, hogy mellékelve ajándékként megküldi az 1579-re szóló kalendáriumát. Ennek számításait Kassa város földrajzi helyét véve alapul egy krakkói tudós végezte.
A tanács 1578. szeptember 15-i ülésén a naptárt bemutatták, a fenti levelet felolvasták és október 29-én a naptárakért tíz rénes forintot fizettek ki jutalomként Gutgesellnek. A levél teljes szövegét Kemény Lajos közölte. A fennmaradt 1581-i és 1583-i bártfai kalendáriumok címlapjuk szerint valóban a kassai "meridiánt" vették alapul. A bibliográfiai adatokra (szerző, cím, terjedelem stb.) is e későbbi kiadásból lehet következtetni. A hallei Egyetemi Könyvár egyik kötetének táblájából előkerült egy bártfai kalendárium prognosztikonjának néhány levélnyi töredéke. Ennek csillagászati adatai kétségtelenül hibásak, mégis ehhez az évhez állnak legközelebb. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 401.) [KSZ.*]

[1-2] PÉCSI Lukács: KALENDARIVM. Es ez mostani M.D.LXXIX. Esztendöben törtenendö neminemü dolgokrul: Annac fölötte, az idönec naponkent köuetkezendö allapattyarul, iratot Itelet. Irta Slovacivs Peter Craccai Astrologus. Magyarra fordetotta Peechi Lukach. Ez esztendöben, ide mi felénc, á Napba és á holdba, semmi fogyatkozas nem leszen. Nyomtatattot nagy Szombatba. 1579. [Telegdi nyomda.] [44 levél]. Naptár és prognosztikon. A címlap hátán kezdődik a naptár. Az ezt követő, önálló címlap nélküli prognosztikon Pécsi Lukács verses ajánlásával kezdődik: Matthaeo Poklostoi, praeposito Sagiensi. Ez után olvasható A keresztyén olvasónak című előszó. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Esztendőknek, minden időknek kezdetét áldjad. Pécsi Lukács, a nyomdatulajdonos Telegdi Miklós munkatársa, a nagyszombati nyomda vezetője volt.
Ezzel a naptárával indította meg a nagyszombati kalendáriumsorozatot, amely 1579-től valószínűleg minden évben megjelent. A sorozat minden ismert tagja azonos nyelvű, formátumú; szerepel rajtuk Pécsi Lukács neve, aki a XVII. század elejéig folyamatosan Nagyszombatban működött. A kalendáriumok szerkezete, könyvdíszeik is megegyeznek, és az újabban előkerült töredékek mind szervesen kapcsolódnak a sorozat korábban ismert tagjaihoz. A XVI. század utolsó 23 évére kiadott naptársorozat kilenc példányból, kettő korábbi leírásokból ismert, míg tizenkettő feltételezhető. A szakirodalom általában elfogadja, hogy a naptár minden évre megjelent. A kalendáriumokat mind Pécsi Lukács fordította, szerkesztette 1579-től 1588-ig Piotr Slovacki (Slovacius), 1589-től Valentinus Fontanus, 1599-től Bernhard Kracker krakkói csillagászok eredetijébol.
Az 1594-1598 közötti naptárak szerzősége bizonytalan. Pécsi látta el azokat is ajánlással és rigmusokkal. Ennek az 1579-re szóló kalendáriumnak az impresszumában kivételesen ugyanaz az évszám szerepel, amelyre a naptár szól. Ennek oka talán a nyomda működésének kezdetén előfordult késés, amiért a kalendárium csak a tárgyév elejére készülhetett el. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 441.) [KSZ.]


          1580.

Judicium magyar nyelven az 1580. esztendöre. Red. Petrus Slovacius. Bártfa, 1579. David Gutgesell. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. David Gutgesell bártfai nyomdász a korabeli adatok szerint biztosan készített naptárt az 1578, 1579. és az 1581. évekre. Ezek alapján joggal feltételezhető, hogy a kalendárium erre a közbeeső, 1580. esztendőre is megjelent. A nyomtatvány bibliográfiai adataira a későbbi kiadásokból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 425.) [KSZ.*]

[1] KALENDARIUM mind az praktikaiaval egietembe ez ielen 1580. esztendöre az Craccay astrologus, Slouatius Peter mester itileti szerint iratatoth, mastan pedig Gradnay Thamas forditasabul magiarul niomtattatot. Az fölseges romai chaszarnak kögielmes engedelmebeöl Bechben Apffel Mihali niomtatta. [2] (Kalendarivmnak utolso resze, ki praktikanak mondatik, meliben ennechani orszagoknak tertinendeo dolgai es essety minden napi ideonec forgasiual vannak meg irva ez mastani 1580. esztendoere az craccai astrologus Slouacius Peter mester itelete szerint, mastan a Gradnay Tamas forditassabul magiarul nyomtattatot.) Bechben, [1579.] Appfel. [44 levél]. Naptár és prognosztikon. E kalendáriumból példány ma nem ismeretes. A címlapon Magyarország fametszetes címere állt.
A naptárt követő prognosztikonnak önálló címlapja volt, amely után ajánlás következett: Stephano Radetio, episcopo Agriensi ... moecenati suo. Ennek aláírója a fordító, Thomas Gradnay de Jazka. E nyomtatvány egyetlen, ma lappangó példányát Hodinka Antal ismertette, nagyobb könyvészeti pontossággal pedig Dézsi Lajos írta le. A naptárhoz szükséges számításokat Piotr Slowacki krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 427.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és itéletek az ég forgása szerint 1580. esztendöre.] [Detrekő, 1579.] [Manczkouit] [Bornemisza]. [40 + ? levél]. Naptár és prognosztikon. Csak az "E" ív első négy levelének kiáztatott alsó harmada maradt meg. Az első levél töredékén olvasható: "magyarra fordittatott. Ivpiter mellett Satvrnus fogja fökeppen birni ez Esztendöt, Venvs kedig mind kettönec szolgal". Ilyen beosztású a prognosztikon címlapja Mantskovit Bálint 1582. évre kiadott naptárában is, amely ugyancsak az "E" ív első lapján kezdődik. A töredékes címlevél hátán az előszó vége olvasható könyvnyomtató Manczkouit Bálint aláírással. A további három levél töredéke a prognosztikon eleje. A bolygók állása megfelel az 1580. esztendőnek: a Bécsben 1580. évre nyomtatott naptár prognosztikonján is ez áll: Jupiter Saturnusszal ennek az esztendőnek fő uralkodó csillagai, Venus pediglen a megmaradt holdfogyatkozásnak okaiért mind kettőnek szolgálattal leszen.
E töredékben is van célzás holdfogyatkozásra. Hogy Mantskovit Bálint mint Bornemisza Péter nyomdásza naptárt készített 1580-ra, az Bornemisza 1580. február 18-án Detrekőből Máriássy Pálhoz írt leveléből is következtethető: Im küldtem mégis négy kötött kalendáriumot (kihúzott olvashatatlan rész), ossza ki barátainak. Kapi Ferenc uramnak is két könyvet, a negyedik és ötödik részt és két kalendáriumot. Ennek alapján már Schulek Tibor, Fitz József és Koltay-Kastner Jenő következtettek arra, hogy Bornemisza vagy nyomdásza Mantskovit 1580-ra naptárt nyomtatott. Az 1582. esztendei kalendáriumának nyomtatásáról maga Mantskovit megjegyezte: kire is az bécsi könyvárusok immár egy néhány esztendőtől fogva kértek. Bornemisza nyomdája, amelyben Mantskovit dolgozott, 1579-től 1584-ig Detrekő várában működött. Mantskovit neve itt fordul elő legelőször. Származása, korábbi működése és az időpont, amikor Bornemisza szolgálatába lépett, ismeretlen.
Az Evangéliumok és epistolák kiadás és a betűtípusok azonossága ugyanis kétségtelenül bizonyítják, hogy Bornemisza nyomdásza volt. Ura halála után egy ideig még Detrekőn nyomtatott, de már 1585-ben Galgócon a ferencesek egykori kolostorában, majd 1588 és 1589 fordulóján, Vizsolyban rendezte be műhelyét és úgy látszik Vizsolyban is halt meg 1596-ban. Fametszetei ezután részben Jakob Klöss bártfai nyomdájába kerültek, bár a vizsolyi műhely még néhány évig, 1599-ig működött. Mantskovit tevékenységével részletesen Gulyás Pál foglalkozott. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 434.) [Espenak szerint 1580. január 31-én 21.34 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1580. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1579. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Zelliger Alajos tévesen említett példányt az Országos Széchényi Könyvtárból. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 442.) [KSZ.*]

[Öröknaptár iskoláskönyvben.] [Nagyszombat, 1580 körül. Telegdi nyomda.] [24 + ? levél]. Öröknaptár és latin-magyar szójegyzék. A műnek csak töredéke maradt fenn. amely a Cisioianus második felét (június hónaptól), valamint fogalmi csoportonként rendezett latin-magyar szójegyzék egy részét tartalmazza. A csízióban minden egyes hónapról hatsoros magyar verset közöl, amely más XVI. századi kalendáriumban nem található. Az első megmaradt rigmus július hónapra szól, és az incipitmutatóra utaló kezdősora: Asszonyunk Mária azonban erede. A nyomtatvány feltehetően egy iskoláskönyv típusának emlékét őrizte meg. A nyilvánvalóan hibás nyomatban téves a lapok sorrendje. A betűtípusok tanúsága szerint a töredék a nagyszombati nyomda készletének 1583-ban történt átöntése előtt (1578 és 1583 között) készült. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 471A.) [KSZ.*]

          1581.

[1] IVDICIVM Magyar Nyelven az eghi Czillagoknak forgásokról, és idöknek szám-tartássokról, ez 1581. Eztendöre, mely Embolismalisnak mondatik, 13. vy Hóldual: Petrvs Slovacivs M. által irattatot és számláltatot fél horára, és az Cassai Meridianussara. Ez Eztendöben két Hold töltén lészen Ecclypsis, de az Cassai Horizont fölöt eggik tetzik czak meg, vgy mint, Bodog Asszony hauanak 19. napián 10 ho: m: 14. enel, az Sarkany czillagnak farka mellett, az Orozlány iegynek 9. grad: m: 33. Az masik Ecclypsis Nap nyugat felé tetzik meg. Bartfan, Dauid Guttgesel. [A címlapon metszet: az Oroszlán ábrája, rajta egy fekete Hold rajza] - [2] (Prognostikon, az az: az egnek forgasabol valo itélet ez 1581. embolismalis eztendöre ... az krackai Slovacius Péter mester irásából magyarrá fordeitatott.) Bartfan, [1580.] Guttgesel. [32 levél]. Naptár és prognosztikon. A nyomtatványnak csak az első két íve maradt fenn. A prognosztikon rész önálló címlappal kezdődik.
A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A naptár és prognosztikon együttes terjedelme - az azonos kivitelű és beosztású 1583-i kiadás alapján - négy íven 32 levél volt. Ennek első felét Fraknói Vilmos áztatta ki könyvtáblákból A hónapok rigmusait König György ismertette. Végső forrásukat Szilády Áron a római Furius Dionysius Philocalus 354-ben írt versében látta. Különböző közvetítéssel e rigmusok számos más régi magyar naptárba is bekerültek. Kovács Imre úgy találta, hogy a bártfai kalendáriumok versei az 1571-1572-i bécsi naptárakból megrövidítve vannak átvéve. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 449.) [Espenak szerint 1581. január 19-én 21.23 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe. Ez megerősíti, hogy az irodalomban közölt címlapképek 1561-nek is olvasható évszáma helyesen: 1581.] [KSZ.*]

Kalendárium és praktika az 1581. esztendőre. Red. Slovacius Péter. Bécs, 1580. Apffel. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Michael Apffel bécsi nyomdász 1580-ra és 1583-ra magyar nyelvű naptárt adott ki. Miután ezeknek formátuma, terjedelme és szerzője ugyanaz, feltételezhető, hogy a két közbeeső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű kalendáriumot. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 450.) [KSZ.*]

Kalendárium és itélet az 1581. esztendőre. Detrekő, 1580. Mantskovit, Bornemisza nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. A fennmaradt töredékek tanúsága szerint Mantskovit Bálint 1580-ra és 1582-re kalendáriumot nyomtatott Detrekőn. Feltehető, hogy a közbeeső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű naptárt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 455A.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1581. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1580. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 472.) [KSZ.*]

          1582.

Judicium magyar nyelven az 1582. esztendőre. Red. Petrus Slovacius. Bártfa, 1581. David Gutgesell. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. A fennmaradt példányok tanúsága szerint David Gutgesell bártfai nyomdász 1581-re és 1583-ra magyar naptárt adott ki. Miután ezeknek alakja, terjedelme és szerzője ugyanaz, joggal feltehető, hogy a közbeeső esztendőre is készített hasonló tartalmú és kivitelű kalendáriumot. Valószínűleg erről a nyomtatványról emlékezett meg Cornides Dániel katalógusában: "Calendarium Julianum anni 1582. Bartphae." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 478.) [KSZ.*]

Kalendárium és praktika az 1582. esztendőre. Red. Slovacius Péter. Bécs, 1581. Apffel. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Michael Apffel bécsi nyomdász 1580-ra és 1583-ra magyar nyelvű naptárt adott ki. Miután ezeknek formátuma, terjedelme és szerzője ugyanaz, feltételezhető, hogy a két közbenső esztendőre is készített hasonló szerkezetű és kivitelű kalendáriumot. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 480.) [KSZ.*]

[1] [KALENDÁRIUM az 1582. esztendőre.] - [2] (Iteletec, Az eg forgasa szerint: ez MDLXXXII Esztendöre. Az Krakai Fö Academianak Astrologusa Slovacivs Peternec Irasabol: Magyarra forditatott, Nihol Sliuonius Mathe irasabol meg elegyitetet.) [Detrekő,] [1581. Mantskovit,] [Bornemisza nyomda.] [52 levél]. Naptár és prognosztikon. Csak egyetlen, csonka példány és néhány töredék maradt meg. A csonka példányból hiányzik a naptár címlapja, ajánlása és január első fele. A prognosztikonból feltehetően csak az utolsó levél hiányzik. A napok számoszlopa mellett üres hely van bejegyzések számára. A naptár végén: A hold és nap fényinek elveszéséről. A prognosztikon önálló címlevele után Mantskovit Bálint könyvnyomtató ajánlása Czobor Pál és ... Czobor Márton uraimnak, Sasinban lakozóknak 1581. szeptember 21-i kelettel. Minden hónap fametszetes hónapábrázolással kezdődik. Ezeknek antik hagyományokra visszanyúló eredetét Borzsák István mutatta ki.
Bornemisza Péter nyomdája 1579-1584-ig Detrekő várában működött, s minthogy Mantskovit az ő szolgálatában állt, ezt a naptárt ott adhatta ki. Szabó Károly és nyomában Kovács Imre tehát tévesen tartották Galgócot illetve Semptét a nyomtatás helyének. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 487.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1582. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1581. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 495.) [KSZ.*]

          1583.

[1] IVDICIVM Magyar nyelven, Az Eghi czilagoknak forgasábol, az idökre valo számtartásual egyetemben; Christus Wrunk születése vtán 1583. Eztendőre: Slovacivs Peter, az Krackai hires neues Academiának fö Astrologusa által, irattatot es számláltatot fél Horára, es az Cassai Délre. Egy szal Ecclypsis sem leszen ez Esztendöben az Cassai Horizontban. Bartfan, David Gutgesel. - [2] (Prognosticon az eghi czilagokbol Christus Wrunk születése vtán 1583. eztendöre Slovacivs Peter, az krackai hires neues academiának fö astrologusának irásábol magyarra fordeitatot.) Bartfan, [1582.] Dauid Gutgesel. [32 levél].
Naptár és prognosztikon. A naptár után álló prognosztikonnak külön címlapja van. A hónap-versnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. Az egyes hónapokra szóló kis verseket König György részben e kiadás felhasználásával közölte és ismertette. Ezt a kalendáriumot Szebenben újra kiadták. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 500.) [KSZ.*]

[1] KALENDARIVM es ez ielen valo 1583. esztendey practika mynd az egh forgasaban, ideonek valtozasaban es orszagokban valo teortenetekkel eggietemben, melliet az Slouatius Peter Mester Craccai Astrologus iteleti szerent, mastan Pal Sebestyen magyarul fordeitotta. Az feolseges Romai Czyaszarnak kegyelmes engedelmeböl. Beczben Apffel Mihali niomtatta. - [2] (Az kalendariomnak vtolso resze, mely practikanak neueztetik, es egynehany orszagoknak teortenendeo dolgait es esetit az minden napi ideoiarasokkal egietembenn magaban foglalia ez ielen valo 1583. esztendeore, melliet Slouatius Peter mester itileti szerent mostan Pal Sebestien magiar nielure fordetot.) Beczben, [1582.] Apfell. [43 levél].
Naptár és prognosztikon. E kalendáriumból példány ma nem ismeretes, a címlapról azonban fénykép maradt fenn. Ezen Magyarország fametszetes címere áll. A naptárt követő prognosztikonnak önálló címlapja volt, amely után verses ajánlás következett: Carmen dedicatorium ad ... Joannem Izdenczi, in praesidio Jaurinense ... capitaneum et liberorum ... Francisci Jakusith tutorem, amelynek aláírója a fordító, Sebastianus Pal, theol. stud. E nyomtatvány egyetlen példányát, amely ma nem lelhető fel, Hodinka Antal ismertette, majd nagyobb könyvészeti pontossággal Dézsi Lajos írta le. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 503.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1583. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1582. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 515.) [KSZ.*]

[1] IVDICIVM magyar nyelven, Az Eghi czilagoknak forgasábol, az idökre valo számtartásual egyetemben, Christus Wrunk születése vtán 1583. Eztendöre: Slouacius Peter, az Krackai hires neues Academiának fö Astrologusa által, irattatot es számláltatot fél Horára, es az Cassai Délre. Egy szal Ecclypsis sem leszen ez Eztendöben az Cassai Horizontban. Czebembe, George Greus. - [2] (Prognosticon, az eghi chilagokból ...) Czebembe [1582.] Greus. [40 ? levél]. Naptár és prognosztikon. - A nyomtatvány tartalma és beosztása megegyezik a Bártfán megjelent kiadással. A kalendárium végéről - az említett bártfai kiadás szövegét véve alapul - valószínűleg nyolc levél hiányzik. A megtalált első két ív ismertetése során felmerült az a feltevés, hogy azt nem az erdélyi Nagyszebenben, hanem a Sáros megyei Kisszebenben nyomtatták.
A szöveg ugyanis egyezik az azonos évre szóló bártfai kalendáriummal, a cassai délre van számítva és a nyomdász, George Greus Nagyszebenben ismeretlen. Sennowitz Adolf Kisszebent, mint nyomdahelyet meggyőzően cáfolta. Valójában a Kassára kiszámított bártfai naptárt Nagyszebenben egyszerűen újra kinyomtatták. A nyomdász, Georg Greus az 1581-1582 években, valamint 1584-ben Nagyszebenben dolgozott. E naptár töredéke is az ő egyik, bár Brassóban készített munkájának kötéstáblájából került elo. Az 1882-ben rendezett budapesti könyvkiállítás nyomtatott katalógusa említett egy 1589-re szóló szebeni magyar naptárt. A közlést átvette Havass Rezső.
Más forrásban azonban ez a kiadás nem szerepel, és példány sem ismeretes belőle. Az idézett leírás megegyezik ezzel az 1583-ra szóló kalendáriummal, amelynek ismertetésére éppen néhány évvel a könyvkiállítás előtt került sor, amikor Szabó Károly a Nemzeti Múzeum Könyvtárának megküldte a Kolozsvárott kiáztatott két csonka példány egyikét. Bizonyos tehát, hogy a kiállításon az 1583-ra szóló naptár szerepelt, és csak a katalógusban nyomták az évszámot tévesen 1589-nek. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 520.) [KSZ.*]


          1584.

[1] KALENDARIOM, es az Egeknec s Chilagoknac forgasabol, az Idönec naponkent valo allapatyarul, es egyeb dolgokrul valo itelet M.D.LXXXIIII esztendöre, Mely Bissextilis es Embolismalis. Magyarra fordettatot Slovacivs Peter mesternec Krakcai Astrologusnac irasabol. Nyomtatta Nagy Szombatba, Otmar Balint. - [2] (Az egeknec es chillagoknac forgasabol valo itilet MDLXXXIIII esztendöre.) Nagy Szombatba, [1583.) Otmar, [Telegdi nyomda.] [38 levél].
Új-naptár és prognosztikon. A címlapon Magyarország címere látható. A naptár beosztása és tartalma megegyezik az 1589-ben megjelent kiadással. A prognosztikon a naptár után külön címlappal következik. A fordítást - akárcsak a többi XVI. századi nagyszombati naptárnál - Pécsi Lukács végezhette. A naptár már az új időszámítás szerint készült. Ez a kalendárium a XVI. század egyetlen olyan nagyszombati nyomdaterméke, amelyen nyomdász neve (Otmar Bálint) szerepel. A csonka címlap utolsó két sora kézírással van kiegészítve. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 531.) [KSZ.*]

[1] [KALENDARIUM az 1584. esztendőre.] - [2] Egh jarasi jeuendo mondás az Vr Christus 1584. eztendeyere. Austriaij Stadius Gergy mestörteul zöröztetöt. Vij varat, Nyomtatta Manlius Janos. [1583.] [40 + ? levél] Németújváron kiadott ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Egyetlen, címlevél nélküli és végén is csonka példánya ma már nem található. A prognosztikon önálló címlevele után Joannes Manlius ajánlása következett Francisco de Nadasd, perpetuo comitatus terrae Fogaras et Castriferrei Németújvár október 12-i kelettel. Hodinka Antal szerint az ajánlás Nádasdy Tamásnak szólt. A címleírás Dézsi Lajos nyomán történt. Georg Stadius a grazi Stiftschule matematikus-csillagásza az évenkénti naptárt hivatalból szerkesztette. Manliusnak ugyanekkor kiadott német naptárából arra lehet következtetni, hogy e magyar naptár is az ó- és új-naptárt egyaránt magába foglalta. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 535.) [KSZ.*]

          1585.

Kalendárium és prognosztikon az 1585. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1584. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 550.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és prognosztikon az 1585. esztendőre.] [Németújvár, 1584. Manlius.] [24 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Csak a csonka "C" ív maradt fenn, amelyben augusztus hónap csonkán, szeptember, október és november egészben megtalálható. A Régi kalendárium és az Új kalendárium párhuzamosan fut. A korábbi irodalom 1591. évi naptárnak tartotta, Fazakas József azonban megállapította a vasárnapok számozásából, hogy csak 1585-re szóló naptár lehet. Ugyanakkor a betűtípusokból és cifrákból igazolta, hogy Joannes Manlius műhelyében nyomtatták, amely ekkor Németújvárott működött. Valószínű, hogy az akkori szokás szerint a naptárt prognosztikon is követte. Bizonyos, hogy Manlius ezen kívül 1584-re és 1593-ra is nyomtatott magyar nyelvű kalendáriumot, ezért feltételezhető, hogy más évekre is készített naptárt, amelyeknek azonban semmilyen emléke sem maradt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 557.) [KSZ.*]

          1586.

[1-2] IVDICIVM magyar nyelven, Az mij Wrunk Christusnak születése vtán 1586. Eztendöre, mely ez Világ teremtésétöl fogua az 5548. Eztendö. Slovacivs Peter d. az Krackai Academianak fö Astrologusa altal irattatott es szamlaltatot fel horara. Ez Eztendöben sem az Napban, sem az Holdban Eclypsis nem leszen minalunk. Krackoban, Petricouius Andras által. [1585.] Petricouius. [8 + ?] Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványból csak a naptárrész eleje maradt fenn, de az is hiányosan. A márciusi hónapversnek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Kertek bányásznak, szölők metszésnek örülnek. A kalendáriumot részletesen ismertette Boris Bálent. Ez a ma ismert utolsó magyar nyelvű kiadvány, amely a XVI. században Krakkóban készült. Nyomdásza Andrzej Piotrkowczyk. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 568A.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1586. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1585. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 570.) [KSZ.*]

          1587.

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1587. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1586. Telegdi nyomda.] [40 ? levél] Új-naptár és prognosztikon. Csupán egy hibás lenyomat két levélnyi töredéke ismeretes e nyomtatványból. Ebben a lapok szövege nem megfelelő sorrendben követi egymást. A szövegből megállapítható, hogy a naptár 1587-re készült. Jellegzetes kurzív betűtípusa alapján a nagyszombati naptársorozatnak tagja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 589.) [KSZ.*]

          1588.

Judicium magyar nyelven az 1588. esztendőre. Bártfa, 1587. Gutgesell. Korabeli adat alapján feltételezhető. Ó-naptár és prognosztikon. Rudolf király 1588. augusztus 28-án kelt leirata felrótta Bártfa városának, hogy az ott működő nyomda naptárai a régi időszámítást követik. Ebből feltételezhető, hogy David Gutgesell 1588-ra, sőt talán az 1584-1587. években is készített kalendáriumot a régi időszámítás szerint, bár ez más adattal nem bizonyítható. Nem vonatkozhat a királyi parancs az ismert 1583-ra nyomtatott naptárára, mert az új időszámítást 1583. október 1-től vezették be. Rudolf levele nem maradt hatás nélkül: az 1588 végén nyomtatott és 1589-re szóló bártfai kalendárium már párhuzamosan mindkét naptárt közölte. A nyomtatvány adatai a korábbi bártfai naptárak analógiájára támaszkodnak. Feltehetően erre a naptárra vonatkozik Cornides Dániel katalógusában: "Ultimi anni Calendarium Julianum. Bartphae." (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 592.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1588. esztendőre. Írta Slovacius Péter. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1587. Telegdi nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 600.) [KSZ.*]

          1589.

[1] IVDICIVM Magyar Nyelven, Christus Wrunknak születese vtán 1589. Eztendöre. Fontanvs Balint M., az Krakai fö Oskolában rendeltetet Astrologus által irattatot es számláltatot Fél Horára es az Cassai délre. Az Hóldnak maid harmad része meg homalyosodik, az Halak iegye álat, Kis Aszszony hauanak [25.] napian, es estue ... horakor m: ... kezdetik el, es tart ... horaig ... minut: Sarga es zöld szábaso színü leszen. [A címlapon metszet: két hal ábrázolásán elhelyezkedő, felső harmadában sötét telihold] - [2] [Prognostikon.] [Bártfa, 1588. Gutgesell.] [32 levél] Új-naptár ó-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványnak csak a naptárhoz tartozó első két íve maradt fenn, de a második csonka. A hónapverseknek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat.
A naptárhoz szükséges számításokat Valentinus Fontanus krakkói csillagász végezte el. Ő írta a prognosztikont is. A címlap nem tünteti fel a nyomtatás helyét, de a korábbi bártfai kalendáriumokkal történt összevetés alapján bizonyos, hogy ez is David Gutgesell műhelyében készült. A naptár és prognosztikon együttes terjedelme - a fenti azonos tartalmú és beosztású kiadások alapján - négy íven 32 levél lehetett. A naptár az új időszámítás szerint készült, de azzal párhuzamosan közli a régit is (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 604.). [A címlapon említett Kisasszony (augusztus) havi holdfogyatkozás napja, kezdetének és végének időadata más - olvashatatlanul halvány - színnel nyomtatott. Espenak szerint 1589. augusztus 25-én 18.46 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1589. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1588. Káptalani nyomda.] [40?] Új-naptár és prognosztikon. A csonka naptárrész után magyar nyelvű ajánlás következik Stephano Feierküi episcopo Nittriensi Nagyszombat 1588. november 1-i kelettel. A levél csonkasága miatt hiányzik az aláírás, de az ajánlás szövegéből kétséget kizáróan megállapítható, hogy az Pécsi Lukácsé. Ez után következik az ugyancsak csonka prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 619.) [KSZ.*]

          1590.

Kalendárium és prognosztikon az 1590. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1589. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 631.) [KSZ.*]

CISIO magyar nyelven. Kolozsvár, 1590. Heltai nyomda. Öröknaptár. E műnek, amely a Kolozsvárott 1592-ben megjelent magyar Cisio első kiadása volt, egyetlen példánya sem ismert. Szabó Károly az 1592-i kiadás ajánlásának 1590. május 27-i dátuma alapján föltételezte, hogy a Cisio már ebben az évben is megjelent, de azt bibliográfiájában ennél az évnél nem vette fel. A korábbi kiadás létezését az ajánlás idézett dátuma mellett az 1592-i kiadás címlapján olvasható újólag kiadatott megjegyzés is bizonyítja. Jankovich Miklós említette a kolozsvári Cisiónak egy állítólagos 1580-i kiadását. Adatát Szabó Károly kétkedéssel ugyan, de átvette. Jankovich idézett dolgozatában azonban tévesen áll az 1590-i első kiadás évszáma helyett 1580. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 643.) [KSZ.*]

          1591.

[1-2] [KALENDÁRIUM és practica az 1591. esztendőre.] [Kolozsvár, 1590. Heltai nyomda.] [48 + ? levél] Új-naptár és prognosztikon. E nyomtatvány "C" ívének több töredékes példánya ugyanazon könyvtáblából került elő. A betűtípusok és a papír vízjegyének tanúsága szerint a kolozsvári Heltai-műhelyből származik. A naptárhoz csatlakozó Practica című részben utolsó helyen 1590-ben történt események olvashatók. A töredékeket először Toldy Ferenc ismertette 1853-ban, és az Akadémia könyvtárának ajándékozta. A január 9-re előrejelzett holdfogyatkozás az új naptár szerint számolt 1591. esztendőben valóban megtörtént (Ponori Thewrewk Aurél szóbeli közlése). (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 646.) [Espenak szerint 1591. január 9-én 18.08 UT-kor telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1] CALENDARIUM es az Mostani M.D.LXXXXI esztendőben történendő neminemü dolgokrul, Annac fölötte az idönek naponkent köuetkezendö allapattyarul iratot itilet. Az Craccai Fontanus Balint irasabul Magyarra fordetotta Peechi Lvkach. Nyomtatatot nagy Szombatba Anno M. D. LXXXXI. [A címlap fametszetén: a Hold.] - [2] [Prognosztikon.] [Nagy Szombatba, MDLXXXI [helyesen: 1590.] Káptalani nyomda.] [34 levél]. Új-naptár és prognosztikon. A naptárból ma már csak a prognosztikon négy levele maradt fenn. Ennek élén Pécsi Lukács előszava A nemes, nevezetes és bőséges Magyarországnak végházaiban helyeztetett vigyázó hadnagyoknak és minden rendbeli, vitézlő, erős férfiaknak Nagyszombat 1590. október 6-i kelettel. Ebben a török elleni harcokról is írt, s megbecsülést kívánt azoknak a vitézeknek, akik az özvegyekért, árvákért és hazánkért éltüket kiadják.
Az egyetlen teljes példányt, amelyet a Batthyány-család körmendi könyvtára őrzött, Dézsi Lajos írta le pontosabban. Ez a példány ma már nem található, csak egy pannonhalmi töredék, amely a "D" ív négy levelét tartalmazza. A címlapon található 1591-es évszám helyett nyilván 1590 a nyomtatás éve, amit a prognosztikon keltezése és a naptárak előállításának gyakorlata megerősít. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 649.) [KSZ.*]


          1592.

Kalendárium és prognosztikon az 1592. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1591. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 669.) [KSZ.*]

CISIO Magyar nyeluen rend szerint napoknak meg szamlalasarol igazan rendeltettet. Adattatot ez melle ez vilag teremtesetöl foguan valo röuid Chronica. Debrecenben, 1592. [Csáktornyai] [20 levél] Öröknaptár. A címlapon Magyarország fametszetű címere. Ennek hátán kezdődik az öröknaptár, amellyel párhuzamosan halad a csízió-rigmus. Ezt követi a "Tábla, amely megmutatja azt, az új kalendárium az óval mikor egyez, és mikor különöz töle a húsvét ünnepének dolgából, szolgál pedig 1592. esztendötöl fogva 1640. esztendeig". E táblákat A keresztyén olvasóknak kezdetű használati utasítás vezeti be. Ezután történelmi időrendi táblázat olvasható: Némely meglett dolgoknak rövideden való kijegyzése.
A nyomtatvány végén a vásárok jegyzéke: Sokadalmak, akik Magyarországban és Erdélyben lesznek, feljegyzése. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével. Csűrös Ferenc tévesen 1593-i nyomtatványként említette. Terjedelme Szabó Károly leírásától eltér. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 678.) [KSZ.*]

CISIO Magyar nyeluen, és az égh iarasánac és czillagoknac külömb külömb természetinec follyasából valo Practica. Melyböl gyermekeknec születéseknec természetec, és az Napoknac miuólta meg ismertetnec. Az az: Magyar Planetás Könyw. Colosvarat Az Könywnyomtato által Magyarrá forditatot, és vyiolan ki adatot. Anno Chisti 1592. Esztendöben. Kolozsvár, 1592. [Heltai nyomda.] [60 számozatlan levél] Öröknaptár. A címlevél hátán tartalommutató: Ezek vannak a könyvben. Ezt követi az előszó: A keresztyén olvasónak kíván a kolozsvári könyvnyomtató Gáspár az Istentől minden testi és lelki jókat Kolozsvár 1590. május 21-i kelettel. A mű részei a tartalommutató számozása szerint a következők: (1) A magyar cisio: az év tizenkét hónapjára szóló naptár, amely Kolozsvárra kiszámítva a nappalok-éjszakák hosszát is megadja és minden hónap végén két kétsoros rigmust tartalmaz.
A párhuzamosan futó kétféle hónapvers incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Vígan lakik Boldogasszony hava bő pénzével és Érvágás, vígasság, legyenek szép lakodalmak - (2) Nyolc esztendőre való értelem az arany számról: a változó ünnepek ideje 1592 és 1600 között. A végén vers: Sequuntur officia XII. mensium - (3) Időjárási prognózis: Miképpen a karácsony napjából az egész esztendőnek mivoltát megismerhetjük - (4) Prognózis az év tizenkét hónapjáról és néhány jelesebb napjáról, mellyekből megismerték a régiek a következendő időnek mivoltát - (5) A négy complexiónak tulajdonságai: szangvinikus, kolerikus, flegmatikus és melankolikus jellem-típusról - (6) A Holdról való prognosticon versben. Incipitmutatóra utaló kezdősora: Ha tudni akarsz hasznos tudományt - (7) Prognostica tempestatum, azaz paraszt embereknek regulái az idő változásáról - (8) A villámlásról, üstökösről, szivárványról és napfogyatkozásról - (9) Az érvágásról. -
(10) Egészségügyi életszabályok a születési horoszkóp szerint az év hónapjaira: Regimen minden hónapra. Minden hónap elején rigmusok, amelyek közül az elsőnek incipitmutatóra utaló kezdősora: Jó bor, borsos étek légyen e hónapban ebéded - (11) Tábla, amely megmutatja, hogy a napnak melyik órájában milyen csillagkép az uralkodó - (12) A bolygók szerint beosztott Practica, amelynek segítségével a horoszkóp elkészíthető - (13) A négy évszak ábrázolása és annak magyarázata - (14) A négy alapelem (tűz, ég, víz, föld) természetéről és a hold változásairól - (15) A földművelésről szóló tanácsok versben. Incipitmutatóra utaló kezdősora: Vess búzát Egedii, árpát zabot Benedicti - (16) Hogyan mondható meg a pontos idő a kéz és a nap állása segítségével: Kézi kompastom és árnyékóra - (17) Physiognomia: az emberek természetének felismeréséről - (18) De chyromantia: a tenyér vonalainak jelentése - (19) A lovaknak betegségekről való orvosság -
(20) A sokadalmaknak rendtartási Erdélyben és némely helyütt Magyarországban címmel vásárjegyzék. - Az utolsó levélen a kiadó rövid ajánlása: Conclusio. E csízió forrása a XV. század híres német csillagászának, a Mátyás király udvarában és a pozsonyi egyetemen is működött Johann Müllernek (Regiomontanus) számtalan kiadást megért német csíziója. A fordító-könyvnyomtató a Conclusióban erről írja: Én ezt a könyvecskét a német írásból szóról-szóra magyar nyelvre fordítottam, és abból a régi atyáink tartások szerint kiadtam. Fordítójának Szabó Károly az irodalomtörténeti hagyományok alapján ifjabb Heltai Gáspárt, a kolozsvári nyomda tulajdonosát tartotta. A könyvnyomtató azonban, aki a címlap szerint e művet magyarra fordította, és aki magát az ajánlás végén kolozsvári könyvnyomtató Gáspárnak írta alá, aligha volt az ifjabb Heltai Gáspár. Ez utóbbi neve anyja halála után ugyanis a kolozsvári nyomtatványokon csak 1584 és 1586 között olvasható, és 1586-ban tanulónak írta magát.
Egyébként az idősebb Heltai Gáspár özvegyének halála, 1582 után a kolozsvári nyomtatványokon a Heltai Gáspár műhelyében, In officina Heltana és 1590-tol Heltai Gáspár házánál az óvárban, In veteri arce in aedibus Casparis Helti vagy a Typis Heltanis kifejezések olvashatók. Feltehető tehát, hogy ifjabb Heltai Gáspár, aki a kolozsvári nyomdának 1583-tól volt tulajdonosa, az első évek kísérleteitől eltekintve faktorokkal dolgoztatott. Nem lehetetlen az sem, hogy a mű elején magát kolozsvári könyvnyomtató Gáspárnak nevező nyomdász azonos az 1583-ban Heltainé halálát követően felbukkanó Caspar Schespurgensisszel. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 684.) [KSZ.*]


          1593.

[1] IVDICIVM Magyar Nyeluen, az O és Vy Kalendarium szerint Christus Vrunk születese vtan M.D.XCIII. Eztendőre: Tenativs Ianos M., Az Krakai fö Oskolaban rendeltetet Astrologusnak irasabol Magyarra forditatot. Pünkösd haua. 20 nap az Napnak hatod resze meg homalyosodik az Kettös ieginek 8 grad. 3 mi: az Sarkan feie mellett, 2 hor delvtan. Többet olvas ez Kalend. vegeben Debrecenben [A címlapon fametszet, mely a Napot ábrázolja]. - [2] (Az [eghi csil]lag[oknak for]gasabol v[alo iöuendölesek követ]köznek [az idöre valo szamtartasual egyetemben] Tena[tius Ianos m.] az krakai [fö oskolaban rendelte]tet astr[ologusnak irasabol forditatot] es sz[...].) Debrecenben [1592. Csáktornyai]. [34 levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. A naptár után külön címlappal kezdődik a prognosztikon. A hónapverseknek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat.
A nyomtatvány címlapját és terjedelmét Széll Farkas írta le saját példányáról. A töredék azonban, amely az "A", "C" és "E" íveket tartalmazta, ma nem található. Ráth György ugyancsak saját gyűjteményéből említette egy "1593 körüli" debreceni naptár csonka "B" ívét. Erről az Országos Széchényi Könyvtárba került töredékről Fazakas József megállapította, hogy ugyanennek a kalendáriumnak része. A naptárhoz szükséges számításokat Joannes Tenatius, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont is. A prognosztikon címét az 1594-i debreceni naptárból lehet kiegészíteni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 680.) [Espenak szerint 1593. május 30-án 13.04 UT-kor volt újhold és a teljes napfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 20-i dátum nyomdahiba vagy téves olvasat lehet. Már nem létezik példány a könyvből, így ellenőrzése nem lehetséges.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1593. esztendőre. Írta Fontanus Bálint. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1592. Káptalani nyomda. XVI. századi adat és a naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. A nagyszombati kalendáriumot Joannes Manlius a Siczen 1593-ra nyomtatott naptára előszavában így említette: Jóllehet a Krakkai kalendáriumot magyarul Nagyszombatban immár kinyomtatták, de miért hogy ide alá úgy mint Dunán innét való Magyarországra nem írhat abban mindennek ... Szavaiból azonban nem tűnik ki kétségtelenül, hogy 1593-ra nyomtatott naptárról szól-e. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 697.) [KSZ.*]

[1-2] KALENDÁRIOM M.D.XCIII eztendöre valo calendariom es az idönek napoket valo allapattyarol, s egyeb törtenheto dolgokrol valo itélet. Crakai Fontanvs Balint irasabol Magyara forditatot. Siczben nyomtatta Manlius János [1592.]. [33 + ? levél] Naptár és prognosztikon. Egyetlen csonka példányát egykor a Batthyány-család körmendi könyvtára őrizte. A címlapot Magyarország címere díszítette. A prognosztikon önálló címlappal volt ellátva. Ennek hátán előszó állt: A könyvnyomtató az olvasónak Istentől minden jót kíván. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Az új esztendő kezdessék tőled, Úristen. A leírás Dézsi Lajos nyomán történt. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 701.) [KSZ.*]

          1594.

[1] [JUDICIUM magyar] nyelven [... 1594. eszendőre.] - [2] [Prognosztikon.] [Bártfa, 1593. Gutgesell.] [32 levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. A nyomtatványnak csak a fele, a sérült "A" és a "C" jelű füzete maradt fenn, amely a naptár és a prognosztikon néhány részét tartalmazza. Az "A" íven a szöveg - a címlappal együtt - csaknem olvashatatlan, mert azt a festékezés kipróbálására egy 1591 után Olomoucban készült egyleveles csehnyelvű plakátújság szöveges lapjára nyomtatták. Üres hátlapján a "C" ív nyomdai korrektúrája látható. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A kalendáriumot Csapodi Csaba ismertette.
A bártfai naptárak hosszú sorából az 1589-i után csak a fenti levonatok ismertek. A következő évekből is csak az 1597-i és az 1601-i kalendáriumról maradtak fenn adatok. Feltehető, de nem bizonyítható, hogy a bártfai naptár a közbeeső évekre is megjelent. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 712.) [KSZ.*]

IVDICIUM magyar nyelven Christus Vrunk születese vtan 1594 Eztendőre, Melyben Embolismus vagyon, azaz tizen harom holnap. Magyarra Fordytatot az M. Ioannicivs Gabrielnek, az Krakai fő Oskolaba rendeltetet Astrologusnak irasabol. Az nap meg homaliosodik Pinkest hauanak, 10 napian, vegezödik napkeletkor Az Hold Penig homaliosodik meg 19 napian MintSz. hauanak napkelet elöt reggel Debrecenben. [A címlapon fametszet, mely égi jegyeket ábrázol.] - [2] (Az eghi czilagoknak forgasabol valo iöuendölesek követköznek az Idöre valo szamtartasual egyetemben. Ioannicius Gabor M., az Krakai Akademianak fő Astronomusa irasaból forditatot. Venus ez Eztendönek Vra, Merovrivs penig es Ivpiter közösse.) Debrecenben, [1593. Csáktornyai] [34 levél].
Naptár és prognosztikon. E kalendárium egyetlen, végén hiányos példányát Széll Farkas saját könyvtárából ismertette, ma azonban már nem található. A prognosztikon önálló címlappal kezdődött. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: János kíván eret vágni, kedves lakodalmat. A naptárhoz szükséges számításokat Gabriel Joannicius, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 717.) [Espenak szerint 1594. május 20-án 03.28 UT-kor volt újhold és a gyűrűs-teljes napfogyatkozás közepe. Ugyancsak Espenak szerint 1594. október 29-én 06.15 UT-kor volt telihold és a részleges holdfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 10-i és 19-i dátum nyomdahiba vagy téves olvasat lehet. Már nem létezik példány a könyvből, így ellenőrzése nem lehetséges.] [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1594. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1593. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 725.) [KSZ.*]

[CISIO magyar nyelven.] [Debrecen, 1594 körül. Csáktornyai.] [16 + ? levél] Öröknaptár. A nyomtatványból csupán két töredék ismert, amely ugyanannak a félívnek négy-négy levelét tartalmazza. A csonka leveleken levő szövegek, amelyek egymást részben fedik, részben kiegészítik, a magyar- és világkrónika, valamint az érvágásra vonatkozó tanácsok részleteit tartalmazzák. Az áztatásból előkerült töredéket Csillag István és Jellinek Harry ismertette. Úgy találták, hogy a krónikában az utolsó évszám 1573 és a betűtípus a debreceni Hoffhalter-nyomdáé. Ezek alapján a nyomtatás idejét 1574 és 1580 közé helyezték. A töredékben található kronológiai táblázat azonban nem követi szorosan az időrendet, és 1581-i esemény is található benne.
Ezért Csillag későbbi ismertetésében a nyomtatás valószínű időpontját 1582-ben jelölte meg. A csízióban levő betűtípusokat valóban használta a Hoffhalter-műhely, de azokkal később is nyomtattak Debrecenben. Az "u" és "v" hangok következetlen jelölése azt mutatja, hogy a csízió még 1596 előtt hagyta el a sajtót. Az 1592-i debreceni csízióban ugyanez a krónika található, de abban nincs érvágási utasítás, ami viszont fellelhető az ugyancsak 1592-ben, de Kolozsvárott készült csízióban. Valószínű, hogy az élénk kiadói tevékenységet folytató Csáktornyai János vette át az érvágásról szóló részt, s kibővítette vele az 1592-ben még enélkül megjelent csízióját. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 741.) [KSZ.*]


          1595.

Kalendárium és praktika az 1595. esztendőre. Debrecen, 1594. Csáktornyai. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Naptár és prognosztikon. Pontosan leírt példányok tanúsága szerint Csáktornyai János debreceni nyomdász 1593-ra és 1594-re magyar naptárt adott ki. Miután ezek nyelvben, alakban és terjedelemben megegyeznek, feltehető, hogy hasonló szerkezetű és kivitelű kalendárium a következő esztendőre is megjelent. Csáktornyai János 1595. november 25-én halt meg, utolsó nyomtatványa 1594-ből ismeretes, így ez évben 1595-re még készíthetett kalendáriumot. Az 1596-i és 1597-i debreceni naptár feltételezésére azonban nincs elegendő alap.
Csáktornyai debreceni műhelyét 1596-ban Rheda Pál vette át, de első ismert kalendáriuma csak 1598-ra szól. Ezt Újfalvi Imre szerkesztette, aki ugyan Rhedával egy időben, 1596-ban került Debrecenbe, azonban a nyomdászváltozás miatt a kalendáriumok sorában törés állhatott be. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 744.) [KSZ.*]

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1595. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1594. Káptalani nyomda.] [32 + ? levél] Új-naptár és prognosztikon. A naptárból csak a "D" ív maradt meg. Beosztása megegyezik a sorozat korábbi tagjainak szerkezetével. A prognosztikon töredékes ajánlásának keltezése: Nagyszombat 1594. október 4. Aláírás: Peechi Lukács. Ez után látható Magyarország fametszetű címere. E kalendárium töredékét Kovács István írta le. Szerinte az ajánlás Kutasi János győri püspöknek szól, azonban a töredék filmjéről ez már nem olvasható le. A cikkben közölt fényképmásolat tévedésből nem az 1595-re, hanem az 1584-re szóló nagyszombati kalendárium egy lapját ábrázolja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 749.) [KSZ.*]

          1596.

[1-2] [KALENDÁRIUM és ítélet az 1596. esztendőre. Fordította Pécsi Lukács.] [Nagyszombat, 1595. Káptalani nyomda.] [38 levél] Új-naptár és prognosztikon. A csak hiányosan fennmaradt kiadványban a prognosztikon ajánlása 1595. október 3-án Nagyszombatban kelt, és azt Pécsi Lukács az esztergomi egyházmegye vezetőihez intézte. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 764.) [KSZ.*]

          1597.

Calendarium Gregorianum pro anno 1597 per Petrum Slovacium. Bartphae, 1596. XIX. századi adat alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. Samuel Bredetzky a bártfai nyomtatványok felsorolásában írta: "Calendarium Gregorianum 1597. per Petr. Slovacium" . A protestánsok, így az evangélikus Bártfa város is, ellenezték a XIII. Gergely pápa által elrendelt naptárreformot. Rudolf király 1588-i parancsára azonban David Gutgesell bártfai nyomdász az 1589-i naptárt már az új időszámítás szerint jelentette meg, de mellette megtartotta a régi naptárt is. Az 1594-i kalendáriumában pedig megfordította a sorrendet: a régi időszámítás áll a főhelyen, és az új csak kiegészíti azt. Bredetzky közlése viszont azt mutatja, hogy ez a kalendárium az új Gergely-naptár szerint készült.
Piotr Slowacki naptárainak és prognosztikonjainak magyar nyelvű fordítása csak az 1580-1586 évekből ismert, német nyelvű kalendáriumai pedig Boroszlóban 1573 és 1588 között jelentek meg. Az e kalendáriumot kiadó hazai és külföldi nyomdák 1589-tol Valentinus Fontanus naptáraira tértek át. Ez a körülmény csökkenti ugyan Bredetzky adatának hitelét, de nem cáfolja. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 769.) [KSZ.*]

[1] PÉCSI Lukács: CALENDARIOM és ez mostani MDXCVII esztendőben történendő néminemü dolgokrol. Az Craccai Bernard Doctor irásából Magyarra fordéta Peechi Lvkach. Nyomt. Nagy-Szombatba. - [2] (Prognosztikon). Nagyszombat, [1596. typ. capituli]. Új-naptár és prognosztikon. Szabó Károly híradása szerint e naptár egy példánya, benne Thurzó György nádor latin és magyar nyelven írt naplójegyzeteivel, Farkas Lajos könyvtárából a Nemzeti Múzeumba került. Ez azonban ma az Országos Széchényi Könyvtárban nem található. Szabó Károly a Pesti Hírnök 1865. évi 29. számában írt cikkre is hivatkozott, ott azonban nem lehet ilyen írást találni. A naptár létét mégis megerősíti, hogy Thurzó bejegyzéseinek másolata a fenti könyvtárban megvan. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 782.) [KSZ.*]

          1598.

[1] UJFALVI IMRE: O és Uy Kalendarivm, Christus Urunk születese utan 1598. Esztendöre. UIFALUI IMRE, Debreceni Schola Mester altal irattatot, es azon délre szamlaltatot Debrecenben. - [2] (Judicium, Az az itélet Az Eghnek es Csillagoknak forgasabol az 1598. estendönek allapattya felöl ugyan azon author altal irattatot. Jupiter ez Eztendönek Ura, Saturnus es Mars közösi.) [Debrecen, 1597. Rheda.] [12 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Az egyetlen, töredékesen fennmaradt példány ma nem található. A naptár után következő prognosztikon önálló címlappal kezdődött, hátán E(mericus) U(jvali) Bizonyos fundamentomból irattatott jövendölés című verse állott. Ennek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Ezer hatszáz ötvenhétben.
A hónapversnek az incipitmutatóra utaló januári kezdősora: Lakjál, egyél jámbor, utána jót is aludjál. Széll Farkas még csak Bartha Boldizsárra hivatkozva közölte, hogy Újfalvi Imre nemcsak 1599-re, hanem már 1598-ra is adott ki kalendáriumot. A nyomtatványnak 12 levélnyi töredékét kötéstáblából Harsányi István áztatta ki Sárospatakon. Később pontosan leírta, és Újfalvi jövendölő versének, továbbá a hónapokat jellemző rigmusoknak szövegét is közölte. A jövendölő vers 1657-re szól. Kiss Sándor ennek bővebb változatát Szalárdi János XVII. századi kéziratos munkájában találta meg. - A hiányzó címlap szövegére az 1599-i naptárból lehet következtetni. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 800.) [KSZ.*]

Kalendárium és prognosztikon az 1598. esztendőre. Írta a Krakkói Bernard doktor, fordította Pécsi Lukács. Nagyszombat, 1597. Káptalani nyomda. A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. Új-naptár és prognosztikon. Havass Rezső említette e naptár állítólagos töredékét Knauz Nándor gyűjteményéből, amely azonban talán az 1600-ra szóló kalendáriummal lehetett azonos. Az évszám téves közlése talán arra vezethető vissza, hogy a töredék egy 1598-ban készült nagyszombati könyv kötéséből került elő. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 809.) [KSZ.*]

          1599.

[1] CALENDARIOM, Es Ez Mostani M.D.XCIX. Esztendöben törtenendö dolgokrul. Anac fölötte az idönek naponkent kouetkezendö allapattyarul iratot itilet. Az Craccai Bernard Doctor irasabul Magyarra fordeta Peechi Lvkach. Az holdban fogyatkozas leszen, az oroszlany ielben Böjt elö honac 10. napian 3 or: reggel, midön eppen meg tellyessedic, eleit lathatyuc, közepit es ueget nem, az nap föl kelesért nekünk nem artalmas, hanem az nap nyugaton lakozoknac: tart az egesz fogyatkozas, es meg teres 3 or. 38 minut. Nyomtattatot Nagy Szombatba. [A címlapon metszet: a teljesen elfeketedett Hold az Oroszlán ábrája előtt] - [2] [Prognosztikon.] Nagy Szombatba, [1598. typ. capituli] [32 + ? levél]
Naptár és prognosztikon. A címlap hátán kezdődik a naptárrész. Ezt ajánlás követi a nemes és koronázó helynek ... Pozsonyi vármegyének ... ispánnak, szolga bíráknak, esküdteknek, nemes és nemtelen lakozóknak, Nagyszombat 1598. október 17-i kelettel, Peechi Lukács aláírásával, és utána Magyarország fametszetű címerével. Ezután áll a címlap nélküli prognosztikon. A naptárhoz szükséges számításokat Bernhard Kracker, krakkói csillagász végezte el, ugyanő írta a prognosztikont. A nyomtatvány csonka példányát Fraknói Vilmos könyvtáblából áztatta ki és ismertette. Újra és pontosabban Dézsi Lajos írta le. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 837.) [Espenak szerint 1599. február 10-én 05.13 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe.] [KSZ.*]

[1] UJFALVI Imre: O es Uy kalendarivm Christus Urunk születese utan 1599 esztendöre Uyfalui Imre, Debreceni Shcola Mester altal irattatot, es azon delre szamlaltatot. Az Hold tellyessegel meg homalyosodik [Bodogasz. ?] havanak utolso napian, 8 orakor del elöt. Az Napnak tizenkettödik resze husz minuta heian meghomalyosodik Sz. Jakab havanak tizenkettödik napian ... orakor. Ezekröl többet olvashatz ide aláb. [A címlap metszete: balra egy teljesen elfogyott Hold, jobbra egy felül negyedrészt elfogyott Nap] - [2] [Judicium az 1599. esztendőre.] Debrecenben, [1598. Rheda] [8 + ? levél] Ó-naptár új-naptárral és prognosztikon. Csak az első ív maradt fenn. A hónapversnek az incipitmutatóra utaló kezdősora: Lakjál, egyél jámbor, utána jót is aludjál. A magyar országgyűlés 1599. évi 45. törvénycikke súlyos pénzbírság terhe alatt megtiltotta a régi naptár használatát.
Debrecen mint református város pedig bizonyára vonakodott az újat elfogadni, és így lehetséges, hogy ott 1599-től több éven át nem nyomtattak naptárt. Talán ezzel magyarázható, hogy ez után az 1599-re szóló naptár után a sorozat következő ismert tagja csak az 1605-re kiadott kalendárium. (Régi magyarországi nyomtatványok 1473-1655., 831.) [Espenak szerint 1599. július 22-én 04.30 UT-kor volt újhold és a részleges napfogyatkozás közepe. Az irodalomban közölt 12-diki dátum nyomdahiba lehet. Ugyancsak Espenak szerint 1599. február 10-én 05.13 UT-kor volt telihold és a teljes holdfogyatkozás közepe. Hazánkból ez évben csak ez a holdfogyatkozás látszhatott, így a kalendárium által jelzett dátum hibás. A nagyszombati kalendárium helyesen írta ugyanezt a holdfogyatkozást, amint az előző tételnél látható is.] [KSZ.*]


          1626.

[1.] Kalendarivm az Christvs Wrvnk Születése után, 1626. Nagy szorgalmatosagal öszve irattatot, Az Herlicii David D. Stargart Varosia Pomerani Orszag Asztronomus es Medicus által. Lőczen, [1625.] Brewer Lőrincz által. Szamlaltatik ez Esztendöben. Az Iegyeknek Magyarazattya. Az Eghbeli tizenkét Ielek. A naptár. Sokadalmak. [2.] Prognosticon Astrologicvm. Az az: Az eghi Fő Czillagoknak forgásabol valo jövendöles, ez mostani 1625. Esztendöre, neminemü törtenendö dolgokrol, es az üdöknek valtozasirol. Nagy szorgalmatosagal meg elsöben irattatott: az D. Herlicivs David altal, Nemetböl pedig Magyar nyelvre megh forditatot. Löczön, [1625.] Nyomtatta Brewer Lorincz altal. 79 p. A prognosticont 1625-ben nyomtatták az 1626. évre, amint az I. rész: Ez Ielen valo 1626. Esztendönek Vralkodo Planetarol alcímből kiderül. Az Telröl. A Tavaszrol. Az Nyarról. Az Oeszröl.
Az Ecclypsisekröl, avagy az Napban és az Holdban valo Fogyatkozasokrol. Ez 1626. Esztendöben következendö Ecclypsiseket az mit illeti, tehat ket kivalykeppen valo fogyatkozasok lésznek az Napban, az mellyeket mi it Europiaban lakozok nem lattyuk, az Holdban penig egy, az-is czak vegkon és kiczin lészen. Az első Napban valo Ecclypsis lész 26. Februar 7. grad in Pisesbus, Dél előt fél orakor 10 mely mi tölünk nem latatik, propter magnam Lunx in astrum parallaxin. Azoktul penig kik az Szent Lörintz avagy Magdascar Szigetben laknak igen rettenetes nagynak lenni megh latatik. Masodik Napi Ecclypsis 21 August in 23 grad. az Oroszlanak: Estve avagy eielkor lész, mikor az Nap s’ mint az Hold mi tülünk nem lattatik. Kik penig az Nap nyugati Tenger mellett az nagy hires Cicuit Mexicana nevö Szigetben laknak azoknak nyilvanképpen meg ielentetik.
Az harmadik Holdban valo törtenendö Ecclypsis, igen kiczin és vekon, lész az víz öntönek 14 gradusban. 7. August. estve 1. fertal 8 ora utan, annak elkezdese és vige tart egy oraig 8. minut.; Hadakröl és egyeb következendö veszedelmekröl. Az Betekségekröl és egyeb Nyavalyakröl. Az Földi Gyümölczekröl. Az Teli és Nayri veteményekröl. Rövid Chronica Christvs Wrunk Születese után. [KSZ.*]


          1653.

APÁCZAI CSERE János: Az Eghi dolgokrol. In: Magyar Encyclopaedia. Az az, minden igaz es hasznos Böltseségnek szep rendbe foglalása és Magyar nyelven világra botsátása. Apatzai Tsere Janos által. Ultrajecti, Ex officina Joannis a Waesberge. MDCLIII. [1653.] 487 p. A címlapon feltüntetett 1653-as évszám: a kiadás sajtó alá készítésének és a nyomdai munkálatok megkezdésének éve. A könyv valójában 1655-re készült el teljesen, így még Apáczai 1653-1655-ös gyulafehérvári beszédeit is a kötet végére csatolhatták mellékletül, 1655-ös évszámmal. Előszava latin nyelvű.
Csillagászat: pp. 87-115. "Hatodik resz. Az Eghi dolgokrol." Ez az akkori csillagászat teljes ismertetését adja rövid mondatokban. Világának közepén már a Nap áll. Már ismerteti a távcsövet: "a nemrégen talált nézőeveg"-et. A Jupiter, ki a Naptól rendszerént negyedik bujdosó csillag, az ő négy társaival a Napot 12 esztendőben kerüli meg, őtöt peng az őkörülötte valók közül a legmesszebbre való 16 nap, a harmadik 7 nap, a második 85 óráig, a legközelbső penig 42 óráig. A Saturnus ötödik és a naptól legmesszebb való bujdosó csillag, ki az ő két szolgáival (melyek őtöt avagy igen későre, avagy sohasem kerülik meg) a Napot 30 esztendeig kerüli meg. [KSZ.]


          1660.

[1] Uy és ó Kalendariom Kristus Urunk születése után M.DC.LX. [1660.] Esztendőre valo: melly Intercalaris, az az közbetétetett esztendő, 366 napot foglal magában. Nagy szorgalmatossággal a Bechi Meridianomra rendeltetven. Kürner Lipold, AA.LL. & Philos. Baccal. által. és Püchler Vid, Altenburgi Matematicus neve alat világossággra adatot. Német Magyar, és ezek szomszédságában levő országok szolgálattjara. A Magyar Historia, és sokadalmakkal eggyüt. Nyomtatta ki Bechben Kürner Jakab János also Austria könyw-nyomtatoja. [2] Prognosticon az az Jöuendö dolgoknak égi nézésekből-való ielensége avagy Nagy Praktika, Kristus Urunk születése után valo M. DC. LX. esztendőre. Melly Intercalaris, az az közbetétetett esztendőnek mondatik, 366. napot foglal magában. Nagy szorgalmatossággal, az egi chillagoknak iarasok szerent, á Napnak, Holdnak, Planetáknak forgásokrol: és onnét észben vett szélvészekről.
Az Austriay Herczeségnek, és több szomszédságában levő Országoknak meridianumra szérént eszveszedegetett. Püchler Vid, Altenburgi Matematicus neve alat világossággra adatot. Kürner Lipold, és Mate által. Nyomtatta-ki Béchben, Kürner Jakab Janos, Also Austria könyw-nyomtattoja. Bécs. 54 + 34 számozatlan oldal. [1] Hónaplapok. Rövid tanuság az érvágásban valo rend tartásrul (pp. [52-54.]). [2] Előljáro Beszéd Avagy Bemenetel. Az 1660. Esztendőnek Tulaidonságairol Rendeléséről és Annak kiváltképpen valo négy részeiről (pp. [2-3.]). Első Rész. Az Télről (pp. [4-6.]). Második Része. A, kíkeletnek tulaidonságiról, és az ő rendelosiről...(pp. [7-8.]). Harmadik Része. A Nyárnak tulaidonságirul és annak rendelőirul...(pp. [9-10.]). Negyedik Része. Az Oeszrűl és annak igazgatoirol, Iupiterrűl tudniillik és Marsrúl (pp. [10-12.]).
Oetedik Része. A Napban és Hóldban-valo fogyatkozásokrul (pp. [12-14.]). "Első fogyatkozás, mely az Holdban, Nap és Hold közbevetése miat leszen, történik Sz. Georgy havának 24. napián reggel 8 óra taiban 15. min. Tartani fog 3. óráig, 55 min 4 sec. ... Második fogyatkozás mely á Nappan leszen történik Mind Sz. havanak 8 napian estue 10. ora taiban 24 min. ..." Hatodik Része. A földnek gyümölczérűl (pp. [14-16.]). Hetedik része. Az hadakrúl és betegségekrűl (pp. [16-17.]). Chronologia (pp. [18-27.]). Magyar Orszagy és Erdély Sokadalmak (pp. 28-34.). [HAI.]


          1664.

[ 1 ] Uj éz O Kalendariom Kristus Urunk. Születése után való M. DC. LXIV esztendőre Mely Bissextilis (az az közbetetett avagy ugro) esztendő, kinek hossza 366 napot foglal magában. Nagy szorgalmatosságal á Bechi Meridianomra rendeltetett Kürner Leopold és Mate, AA LL. & Philos. Emerit. által. Német Magyar, és ezek szomszédságában levő országok szolgálattjára. A Magyar Historia, és sokadalmakkal együt. Nyomtatta-ki Béchben Kürner Jakab János, also Austriának könyw-nyomtatoja. [ 2 ] Prognosticon az az Jöuendö dolgoknak égi nézésekből való gyanakodas Kristus Urunk születése után valo M. DC. LXIV. Esztendőre Mely Bissextilis avagy ugro Esztendő, 366. napu. Nagy szorgalmatossággal, az egi chillagoknak járások szerint, á Napnak, Holdnak, Planetáknak forgásokrul: és onnét észben vett szélvészekrül.
Az Austriay Herczegségnek, Magyar, és ezek szomszédságában levő Országoknak meridianumia szerént egybeszedegetett. Kürner Lipold, és Mate, AA. LL. & Philos: Emerit; által. Nyomtatta-ki Béchben, Kürner Jakab Janos, Also Austria könyw-nyomtattoja. Bécs. 34 + 40 számozatlan oldal. Hónaplapok. Az érvágás rendjéről. Patika. Az esztendőn uralkodó plánétárol. Fogyatkozások (Az első fogyatkozás az holdban, törtenik böjt-elő-havanak 11. napian dél után 3. orakor, a-masodik a-napban lészen Szent Jakáb havának 7. napjan délkor 11. óra tájban, melik mint-hogy nálunk lahatalanok lésznek, azért masokra bizzuk azzokát). Hadakról. Chronologia. Sokadalmak. [KSZ.]

          1665.

KOMÁROMI CSIPKÉS György: Az Iudiciara Astrologiarol és Üstökös Csillagokrol valo Ivdicivm. Mellyet Eggy meltoságos Zászlos Urnak kivánságára, a kedvejért, levél formaban, elsőben déak nyelven irt, és az utan, némelly becsületes Halgatoi kivánságára, Nemzete javára, Magyarrá tett, bővített, és illyen rendben, formában, az Isten dicsősségére ki-eresztett Comaromi C. György. MDCLXV. [1665.] Debrecen. Karanci György nyomda. 12 r. 101 p. 1664-ben és 1665-ban is üstökösök látszottak az égen, Debrecenből is. A szatmári várkapitány (Hiebner vándor asztrológust már nem találva) Dobozi István debreceni főbírát kérte: adjon szakvéleményt a debreceni kollégium tudósai közül valaki a jelenségekről. Így egyik professzor: Komáromi Csipkés György írta meg a felvilágosító művet. Az ő latin nyelvű levelét, azután magyarul nyomtatta ki. Vitairat a csillagjóslás és az üstökösökhöz fűződő babonák ellen. [KSZ.*]

          1669.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus Trilinguis. Hoc est: Omnium fundamentalium in mundo rerum, & in vitá actionum, Pictura & Nomenclatura. Latina, Germanica & Hungarica. Cum titulorum juxtá atq; vocabulorum indice. Die Sichtbare Welt in dreyen Sprachen. Das ist: Aller vornehmsten Welt-Dinge, und Lebens-Verrichtungen Vorbildung, und Lateinische, Deutsche, und Ungarische Benamung. Samt einen Titel- und Wörter-Register.
A’ Láthato Világ háromféle nyelven, az az: Minden derekassab ez világon lévő dolgoknak és ez életben való tselekedeteknek le ábrázolása és Deák, Német, és Magyar megnevezése. A’ fellyül való irásoknak és szóknak laystromával. Cum Gratia & Privil. Sac. Caes. Majestatis, & Sereniss. Electoris Saxonici. Noribergae, Sumtibus Michaelis & Joannis Friderici Endteri, Anno Salutis MDCLXIX. [1669.] [6] 315 p. [84] Comenius a mű kéziratát és képeinek tervezetét sárospataki tartózkodása idején (1650-1654) elkészítette, sőt 1653-ban egyes részeit nyomtatni is kezdte. Az első teljes kiadás 1658-ban jelent meg Nürnbergben két nyelven, latinul és magyarul. [KSZ.*]

          1675.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus bilingvis. Hoc est: Omnium fundamentalium in mundo rerum & in vitá actionum, pictura et nomenclatura. Latino & Hungarica. A’ Látható Világ, két-féle nyelven. az az: Minden derekassabb ez világon lévő dolgoknak és ez életben-való cselekedeteknek le-ábrázolása, és Deák s’ Magyar meg-nevezése. Coronae, Typis & Sumptibus Petri Pfannenschmiedii, impresit Nicolaus Molitor, Anno 1675. 327 p. Ez az első hazai Orbic Pictus-kiadás.
Csillagászat: pp. 8-9. A Világ.; pp. 10-11. Az Eg.; pp. 162-163. Ora-mutatók, (óra-mivek). "A nap-fénnyel szolgáló (árnyék) óra, meg-mutattya (jelenti) a mutató-Istápnak (vasnak) árnyékával, mennyi légyen az óra; akár a falon, akár a compáson." A mellékelt metszeten egy fali napóra és egy összecsukható-kinyitható zsebnapóra látható.; pp. 166-167. Nézésre (szemnek) szolgáló-üvegek. A meszsze-látó üveg által, (perspectiván) láttatnak (látzanak) a meszsze (távúl) való dolgok.; pp. 216-219. Az égi-golyóbis.; pp. 220-221. A bújdosó csillagoknak helyheztetések (egy-másra-való nézések).; pp. 222-223. A holdnak jelenési (tünési).; pp. 224-225. A Napban és Holdban-való fogyatkozások. [KSZ.]


          1683.

KISZTEI Péter: Üstökös Csillag, Avagy: Olly edgyügyü rövid Elmélkedés, mellyben meg-mutogatódik, mind a’ Sz. Irási Tudomány szerint, s’ mind a’ külső Historiákbol, és a’ minden időbeli Experientiábol, micsoda itéletben kellyen lenni kinek kinek az üstökös Csillagok felöl. Mellyet az 1680-dik Esztendőbe Karácson Havának 22-dik napján támadott, és azután 1681-dik Esztendőben-is, az Első Hónak, avagy Boldog Aszszony Havának 26-dik napjáig láttattatott, csudálatos nagyságu üstökös Csillagnak alkalmatosságával irt, és a’ Göntzi Gyülekezetben el praedicállott, Kisztei Péter, Christus Urunk Születésének 1682-dik Esztendejében Böjt más Havának 2-dik, és 16-dik napján. Cassan, Nyomtattatott Bosytz Istvan által. 1683. eszten. 117 p.
Írtam Göntzön, 1682-ben, Novemb. 28. napján. Ajánló levél a méltóságos és fényes késmárki Thökölyi Imrének; Isten kegyelméből Magyar Ország edgyik Részének fejedelmének, és Urának. [Voltaképpen erkölcsi intelem az üstökös ürügyén.] [KSZ.*]

          1685.

COMENIUS, Johannes Amos: Joh. Amos Comenii Orbis Sensualium Pictus Quadrilinguis. Hoc est Omnium fundamentalium, in mundo rerum, et in vitá actionum, Pictura et Nomenclatura Latina, Germanica, Hungarica, et Bohemica. Cum Titulorum juxtá atque Vocabulorum indice. - Die sichtbare Welt in vier Sprachen - A’ Láthato Világ négyféle nyelven. az az: Minden derekassab ez világon lévő dolgoknak és ez életben való cselekedeteknek le-ábrázolása és Deák, Német, Magyar és Tót, meg-nevezése, a’ fellyülvaló irásoknak és szóknak laystromával. - Swet Wyditedlny. - Leutschoviae, Typis Samuelis Brewer. Anno 1685. [27] 313 [32] p. Csillagászat: pp. 8-9. A Világ.; pp. 10-11. Az Eg.;
pp. 156-157. Ora-Mutatók, (Óra-Mivek). A nap-fénnyel szolgáló (árnyék) óra, meg-mutattya (jelenti) a mutató-istápnak (vasnak), mennyi légyen az óra; akár a falon, akár a compáson.; pp. 160-161. Nézésre (szemnek) szolgáló-üvegek. A meszsze-látó üveg által, (perspectiván) láttatnak (látzanak) a meszsze (távúl) való dolgok.; pp. 208-211. Az Égi Golyóbis.; pp. 212-213. A Bújdosó Csillagoknak Helyheztetések (Egymásra való Nézések).; pp. 214-215. Az Hóldnak Jelenési (Tünési).; pp. 216-217. A Napban és Hóldban-való Fogyatkozások. [KSZ.]


          1705.

HUSZTI (SZABÓ) István: Az égre kézen fogva vezető kalauz, Melly A Szent Atyáknak, és a Böltseségnek régi szeretöinek Reguláinak velejét foglalja-bé: Ez elött Német országban Bona János nevü Nagy Tudós Ember által szereztetett: Mostan Nemzete hasznáért Magyar nyelven M. D. H. I. (Medicianae Doctor Huszti István) által, maga költségén közönségessé tétetettett. Nyomtattatott 1705. Esztendőben. [Debrecen.] 12 r. 229 p. [KSZ.*]

          1711.

[ 1 ] Ujj Kalendariom, Mellyet Christus Urunk születése után való 1711. Esztendőre irt Neubart Janos. És Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott. Komáromban, Töltesi Istvan által. [ 2 ] Rövid astrologiai visgalas Christus Urunk születése utá valo 1711. Esztendőre, Az Csillagoknak Természetszerént való forgásokbol és jelenésekből. Komárom. 56 + 104 számozatlan oldal. Hónaplapok. Évszakokról. Fogyatkozásokról. (ebben az 1711. Esztendőben, mindenestül öt számlaltatik; ugy mint: három a’ Napban; kettő az Holdban: A’ Napbéli fogyatkozások, igen kicsinyek; de az holdbélinek mind az kétszer az föld árnyékának közepette a’ temerdek fekéteségen kölletik által menni. Ezek közül keveset fogunk látni, hanem csak az útolsó Napbéli fogyatkozásnak kezdetét és az útolsó hóldbélinek-is az végét.) Hadakozásokról. Sokadalmak. Magyar Chronika. [KSZ.]

          1757.

BERTALANFFI Pál: Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete. Előszer A’ mint az Istentől teremtetett. Másodszor A’ mint az Istennek, és a’ természetnek Vezérléséből az emberektől külömbb-külömbb-féle részekre, Országokra, Tartományokra, és kösségekre osztatott. Minden-féle Írókból ki-szedé, és Prédikátori hivatallyának pihenő órái alatt illendő renddel öszve irá azt Bertalanffi Pál, a’ Jesus Társaságából-való Pap: Most pedig Isten jó voltából, ’s-az Elöl-Járóinak kegyes engedelméből Magyar Nemzetének egy mulatságos, és tudós olvasására nyomtatásban ki-adá. Nagy-Szombatban, Az Academiai betökkel, 1757. Esztendőben. 1028 p.
Csillagászat: pp. 4-72. Az égnek teremtéséről, Formájáról, és voltáról. Mit vélnek a tudósok az égnek voltáról? A tsillagoknak nagyságáról, és magasságáról? A tsillagoknak külömbbségéről és világosságáról. A tsillagoknak nevéről és számáról. A világnak a Mathematicusoktól leábrázoltatott golyóbisáról. A tsillagoknak forgásáról. A tsillagok forgásának és a világ minden egyéb dolgai egyenlő, és állhatatos folyamattyának okáról, vagy az Aetherről. A napnak, és más Planétáknak fogyatkozásáról. A tsillagoknak a földiekbe való influxusáról, vagy szivárkodásáról. A földnek teremtéséről, és formájáról. A földnek helyéről. Miből teremté Isten az eget, s-földet? A levegő égről.; Kihajtható mellékletek: p. 7.: Világrendszerek. Holdunk változásai. p. 24.: Világ Golyóbisának Máthézisbéli Ábrázolása.; A könyv első része a továbbiakban általános természetföldrajzi, a második rész leíró gazdaságföldrajzi. [KSZ.]


          1772.

SARTORI Bernát: Magyar nyelven filosofia. Az az: a’ böltseség’ szeretésének tudománnyából némelly jelesebb kérdések. Mellyeket sok hiteles böltseség’ szeretése’ tudományát tanitóknak irásiból, ’s könyveibol, egybe szedegetett, és tanított: mostanába pedig a’ magyar nemzetnek kedvéert az elö-jarók’ engedelméből nyomtatásban ki-botsátott. P. Sartori Bernárd. Serafikus Szent Ferentz’ szerzetén lévő Magyar Országi T. T. P. P. Minoritak’ provintziájabol böltseség’ szeretése tudománnyanak tanitója. Egerben. Nyomtattatott a’ Püspöki Oskola’ Betűiv. 1772. Esz. 276 p. A kedvesen kegyes Olvasóhoz intézett előszavát írta: "mind-Szent-havában 1770-dik esztendőben".; Eszterházy Károly egri püspök 1772. jan. 16-án kelt engedélyével.
Csillagászat: pp. 174-233.: A’ Világról, ha egygy-é, Lelkes-é, ’s minémű tökélletessége, eredete, és vége légyen?; A’ Világnak golyóbissáról a’ mint a’ Mathematikusoktól bizonyos líneákkal le-ábrázoltatott, a’ Tsillagok forgásának, és más dolgoknak könnyebb isméretére.; Ha a’ Nap, Hold, vagy pedig a’ Föld mozdúlyon-é?; A’ Napnak mozdúlásáról?; A’ Tsillagoknak Forgásairól?; A Tsillagoknak forgásairól, ’s e’ világi dolgok’ álhatatos folyamattyának okáról, melly az ether?; Mitsoda vélekedések légyen a’ Túdósoknak az Egeknek vóltáról, a’ Tsillagoknak magosságairól, és nagyságairól?; A’ Tsillagoknak külömbségeiről, és Világosságairól, úgy az Hóldnak, és a’ Napnak.; A Tsillagoknak neveiről, és számairól.; A’ Holdban, és egyébb Plánétákban vagynak-é Tengerek, szigetek, ’s laknak é Emberek?; A’ Napnak, Hóldnak, és a’ Tsillagoknak a’ földiekbe-való influxussairól, az az, szívárkodásairól.; A’ Napnak, és mas Plánétáknak bizonyos üdőben történhető fogyatkozásairól.
A könyvben 4 kihajtható melléklet van, mind csillagászati: A./ Világ Golyóbisának Mathésisbéli Ábrázolása (p. 177.).; B./ Az Ég ’s Föld állapotyának Ptolemaustól adatott ábrázolása (p. 184.).; [ismét] B./ Kopernikusnak ábrázolása. Tikhónak külömbező ábrázolása (p. 186.).; C./ D./ Holdnak változási. A’ Napnak fogyatkozása (p. 233.).; Batta István 1918-ban adta közre, hogy Sartori munkája kétharmad része Bertalanffi Pál 1757-ben kiadott a "Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete" munkájából vett kivonat, egyharmad része pedig fordítás. [KSZ.]


          1774.

SZŐNYI Benjámin: Gyermekek’ Fisikája, avagy olly szép és hasznos tudomány’ ’sengéje, Mellyben Kevés példák által meg-mutattatik, mint kellessék szoktatni a’ gyermekeket, és együgyü embereket, az Istennek sok féle Teremtéseiről való kegyes és kedves elmélkedésekre, és az, azokban nyilván való Isteni böltsességet, hatalmat, jóságot, ’s a’ t. vélek esmértetni és tsudáltatni. Frantziai nyelven irta Rollin Károly, nem régi Tudós Professor, a’ Parisi Királyi Akadémiában, Magyar nyelvre fordította, És azon nemü vagy matériájú maga egynéhány kegyes elmélkedéseivel megszaporitotta. Szönyi Bénjamin, Hóld-Mezö Vásárhelyi Reformata Ekklésiának Predikátora. Posonyban, 1774. Landerer Mihály’ költségével. [XVI.] 191 p. Csillagászat: pp. 87-164. Ezen részeket kifejezetten a fordító Szőnyi Benjámin írta és csatolta (A’ Gyermekek’ Fisikájához adatott ’s azon Nemü egynéhány elmélkedései a’ Forditónak). Nyolcsoros versszakokba szedve adja elő a tudnivalókat. Az Égről. A Kerek Földről. A négy Éltető Állatokról (földről, levegő-égről, vízről, világosságról). [KSZ.]

          1775.

HORVÁTH György: Természetnek és Kegyelemnek Oskolája, Az az: Ollyan hasznos Könyvetske, a’ melly az Isteni Tökélletességeknek, a’ látható, és láthatatlan Teremtéseknek visgálásából, s’ meg-gondolásából, a’ Keresztyén embert az Istennek ditséretire serkenti. A’ melly Hét Részekben, hetven Szakaszotskákban, e’ kisded kézben hordozható formában, az együgyü, de idvességre igyekező, és az Istent ditsöíteni kivánó Keresztyének számára ki-adatott, A’ Kristus Jésusnak egy leg-kisebb, a’ Helv. Conf. követő szolgája H. GY. Ts. P. [Horváth György Tsászári Prédikátor] által. Az Elöl-járóknak engedelméből. Nyomtattatott Győrbe, Strebig Gergely János privil. Könyv-nyomtató által M.DCC.LXXV.dik [1775.] Esztend. 330 p. Elöl-járó beszéd: Készítettem én-is Isten’ segedelme által e Könyvetskét még MDCCLXXII [1772.] Esztendőben, mellyet bizonyos akadályok miatt mind eddig kezedbe nem adhattam. (p. 5.)
Csillagászat: pp. 119-125. (A’ Földnek természetéről, formájáról.); pp. 199-254. (A’ világosító állatokról. A’ világosító állatokról közönségesen. A’ világosító állatoknak természetekről. A’ Ptolomaeus Systemájáról. A’ Kopernikus’ Systémájáról ["Ezen Systemát Karthésius a’ józan okossággal igen meg-egyezőnek állítja lenni"]. Tikhó Systemájáról. A’ Napról. A’ Hóldról. A’ Nap és Hóldbéli Fogyatkozásokról. Az Öt Plánétákról. A’ Természeti Tsillagokról. Az Üstökös-tsillagokról.); Két kihajtható illusztrációval: p. 211. (Ptólémaeus Systémája.), p. 216. (Tycho Systémája.) [KSZ.]


          1777.

MOLNÁR (Keresztelő) János: A’ Fisikának eleji. A’ természetiekröl Nevvton tanitványainak nyomdoka szerént hat könyv. Irá Molnár János. Posonyban, és Kassán, Landerer Mihály’ betüivel. 1777. I. szakasz [20 +] 223 p., 5 t.; II. szakasz 172 p., 2 t. Az I. kötet (szakasz) elején 20 számozatlan oldal [címoldalak 1-4.; ajánlás és bevezető 5-16.; "Az egész munkának tekintete" 17-20.], majd folyamatosan számozva az 1., 2., 3. könyv szövege. Végén I-V. számú táblán 1-38. kép. A II. kötet (szakasz) újra induló oldalszámozással a 4., 5., 6. könyvet tartalmazza. Ennek végén I-II. számú táblán 1-21. kép. A könyvbe kötött, kihajtható lapokon együtt a kiadvány összes ábrája, vonalas rajzokkal.
A szerző, aki "Apostoli Felséges Fejedelmünk kegyelmével, Budán, a Tudományok újjúlásakor, a fő, és kissebb Iskoláknak helybéli igazgatójává tétetvén" munkáját "T. N. N. Farádi Vörös Antal urhoz, az Országos Hely-Tartó Fejedelemnek Királyi Személy viselőjéhez, és a’ Budai nagy megyében, a’ fő és alatson Iskolák’ Királyi fő vezéréhez" ajánlja. "Irám Budán Mártz. 5. Napján 1777."
Első könyv: A’ Mozdulókról, ’s Mozditókról. pp. 1-44. (Nem csillagászati. A fizika általánosan. A testekről közönségesen. Az erőkről. Newton vélekedése az erőkről. Mágneses erők. Rugóerők.) Második könyv: A’ Földi Mozdúlásokról. pp. 44-126. (Nem csillagászati. Ütközések. Egyszerű fizikai mozgások. Csigák. Fogaskerekek.) Harmadik könyv: Az égi mozdúlásokról. pp. 126-223. (Csillagászati. Az ég látszó elfordulása. Az égi karikákról. Az álló Tsillagokról. A Napról. A Nap Makuláiról. A Bújdosó Tsillagokól [Kopernikusz és Newton nyomán írja le a Naprendszert]. A bújdosók inasai [a Szaturnusznak öt inasa, a Jupiter négy inasa van]. Az üstökös Tsillagokról. A közép-ponti erőkről. A járó Tsillagok [bolygók és üstökösök] forgásainak okáról. A Holdról, s mind ennek, mind a Napnak fogytáról. A Húsvéti Holdról. A Tengernek Áradásáról [árapály].) Negyedik könyv: A’ Testnek közönségesebb egyéb Tulajdoniról, ’s minemüségeiröl. pp. 1-51. (Nem csillagászati. Folyadékok. Víz. Tűz. Meleg. Hideg. Jég.)
Ötödik könyv: A’ Földi négy Eredetnek ketteiröl, tudniillik: A’ Vízröl, és Tüzröl. pp. 51-114. (Csillagászat: pp. 73-114. Optika, fénytan. A világosságról. A világossság változásai: hajlás, refrakció, visszaugrás, visszaverődés, válás, diffrakció. A napfény színekre bontása. A színekről. A Látásról. Lencsék. Telescopia ["a’ meszsze-nézető üvegek vagy üveg-tsivék"]. Galilei távcsöve. Newton távcsöve. Tubus Gregorianus vagy Gergely távcsöve.) Hatodik könyv: A’ Földi Eredetnek egyéb ketteiröl, tudniillik: A’ Levegöhöz és a’ Földhöz Tartozandokról. pp. 114-172. (Nem csillagászati. Levegő. Légkör. Hangtan. Mennykő. Villám. Csapadékok. A Földről. Csillagászat: pp. 147-148. Az éjtszaki hajnal [északi fény].) Az egész könyvben minden témát három ütemben tárgyal meg: ismertetés, kérdések, feleletek. [KSZ.]


          1791.

JENEY György: Természet-könyve. A’ hortobágyi pásztor, és a’ természet-visgálo. A’ Nem-tudósok Kedvekért irta Jeney György. Pesthenn, Pátzko Ferencznek Betűivel. Pest, 1791. 224 p. Egy természetvizsgáló (maga az író) és egy pásztor találkozik a Hortobágyon, és együtt nézik a körülöttük látható természetet, mint egy nagy nyitott könyvet. Hat napon át beszélgetnek, ezért párbeszédes formában tárják az olvasó elé a természettudomány egészét. Témájuk nagyrészt a korabeli csillagászat és a fizika világképe: középen a Nap, azután a bolygók, köztük a Föld és a Hold, azután a külső bolygók és azok holdjai. Tovább a nagyon távoli állócsillagok, a néha feltűnő és visszatérő üstökösök, az északi fény.
Megbeszélik a Nap égen látszó mozgását évszakonként és a hazánkból látható csillagképeket. A szerző a természetvizsgáló bőrébe bújt, és sok téves hiedelmet, babonát cáfolt meg értelmes példáival, a tudományos alapismeretek közérthető magyar nyelvű közlésével. A német forrásokból fordított, vagy német minta alapján írt könyv a magyar viszonyokhoz igazodik. A Szatmárnémetiben élő szerző iskolásoknak, és az érdeklődő egyszerű embereknek szánta munkáját. A szerző forrása jóval korábbi lehetett, mivel a legutóbbi üstökösnek az 1769-est említi. Csak hat bolygóról szól, és nem említi a hetediket: a már 1781-ben felfedezett Uránuszt. A Szaturnusznak csak 5 holdját említi, pedig 1789-ben ismert holdjainak száma 7-re bővült. [KSZ.]

[PÁLÓCZI] HORVÁTH Ádám: Leg-rövidebb nyári éjtszaka, mellyben le-íratik egy ollyan tsillag-vizsgálónak beszélgetése; a’ ki a’ múlt 1787dik Esztendőben nyár-kezdetkor, az égi testeket tsudálkozva nézegeti, azoknak forgásaikat le-írja, és az isméretesebb Tsillagzatok’ Neveit a’ régi Pogányok Költeményjeiből, a’ nagyjából magyarrázza. Írta és most közre bocsátja Horváth Ádám. Pozsonyban, Wéber Simon Péter betűivel. 1791. [XVI +] 92 p. Az irodalmi körökben is jól ismert Pálóczi Horváth Ádámnak (1760-1820) ez a munkája feldolgozza korának csillagászati ismereteit. Egy júniusi éjszaka alatt ismerteti a lemenő Napot, a kelő Holdat, a bolygókat, az üstökösöket és az állócsillagokat.
Ahogy fordul az égbolt, úgy veszi sorra a Magyarországról látható csillagképeket estétől hajnalig. A görög és római mitológián alapuló elnevezéseket és mondákat kiegészíti a magyar nép csillag- és csillagkép-neveivel. A 92 oldalas magyar nyelvű csillagászati tanulmány érdekessége, hogy nem prózában, hanem egyik antik verslábban, trocheusban írta a szerző. Emiatt, nehezen értelmezhető a mai olvasónak. Versbe szedi nemcsak Kopernikusz világképét, és Newton égimechanikáját, hanem az új csillagokat, azaz a szupernóvákat, sőt az 1781-ben felfedezett Uránuszt is. A könyv nagyrészt 1787 júniusában elkészült, de csak 1790-ben fejezte be. Az előszó dátuma: 1790. november 12. Pálóczi Horváth Ádám életében mindvégig: Horváth Ádámnak írta nevét. [KSZ.]


          1792.

Hell síremléke. = Magyar Kurir 7. 1792. p. 793. [HAD.]

          1795.

[MINDSZENTI Sámuel:] Hell. In: Ladvocat apátúrnak ... historiai dictionariuma, melly-ben ... mindenféle tudományben, mesterségben, állapotban híres embereknek életek, írásaik, munkájuk le-írattatnak. Fordította, magyar vonatkozású adatokkal kiegészítette Mindszenti Sámuel. 3. köt. E-G. Komárom, 1795. p. 73. Hell Miksa. [HAD.]

SCHULTZ Kristián: A’ Természetröl valo beszélgetések. A’ gyermekek számára, az ö értelmek’ világosittására, szivek nemesittésére. Német nyelven irta Schultz Kristián, a’ köz Haszonra Magyarra fordittatott. N. Szebenben. Nyomtattatott Hochmeister Márton, Ts. K. priv. Dicaft. Könyv-Nyomtó. 1795. 123 p. A könyv a magyar fordító kétoldalas bevezetőjével kezdődik. A fordító neve nincs feltüntetve. A kötet 14 képzelt beszélgetést ír le, amelyek koruk világnézeti és természettudományos ismereteit vázolják. A párbeszédeket kis gyermekek és felnőttek (szülők, tanítók, papok) folytatják. Három beszélgetés szól csillagászati ismeretekről. 1./ Második beszélgetés: A’ nagy világnak meg-visgálásáról a halhatlanság némely érzéseiröl; az üstökös tsillagokról is valami. (pp. 9-17. Az égbolt látványa, az égitestek látszó mozgása. A Holdon lévő tájak. Az üstökösök látványa, téves hiedelmek róluk és valódi természetük.)
2./ Negyedik beszélgetés: A’ bodorgo Tüzekröl, s’ azokból származo Babonaságrol; a’ Levegöbe esö tüzes Jelenségek természetéröl-is valami. (pp. 27-34. Szent Elmo tüze. Csillaghullások, tűzgömbök és más légköri jelenségek természetes magyarázata.) 3./ Tizenharmadik beszélgetés: A’ Föld Szinének tulajdonságairól, a’ mennyibe az egy Golyobis, és az ezzel egybe köttetett Hasznokról. (pp. 106-114. A földfelszín golyóbis voltáról, a Föld gömbalakjának bizonyítékairól. A többi égitest is hasonló alakú és természetű. A Föld mozgásai. A földi vonzóerő és az égitestek között lévő vonzóerők.) [KSZ.]


          1796.

GÖBÖL Gáspár: Újj vélekedés az ó és ujj testámentomi prófétáknál gyakran előforduló Nap, Hold, és Tsillagok meg-setétedésekről, a’ Napnak Gibeonban, a’ Holdnak az Ajjalon völgyében Josue szavára lett meg-állásokról való toldalékkal, mellyeket a tudósoknak itélet-tételek alá-botsát Göböl Gáspár kecskeméti prédikátor és esperest. Pest, 1796. Nyomt. Trattner Mátyás betűivel 112 old. A munka meglehetős alapossággal tekinti át a Biblia csillagászati vonatkozású utalásait, ugyanakkor szemben például Bertalanffi Pállal (Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete. 1757.) a csillagászati jelenségeket, így pl. a Nap megállítását nem tekinti valóságos fizikai eseményeknek, hanem rendre szimbolikus jelentést tulajdonít nekik. Ezeket a szimbolikus, s a csillagászattól távol álló, elsősorban az isteni/prófétai üzenetet kifejező értelmezéseket boncolgatja művében a szerző, a tudomány és vallás megközelítéseit ilyen módon szerencsésen elválasztva egymástól. [HOR.]

          1798.

COMENIUS, Johannes Amos: Ioann. Amos Comenii Orbis Pictus, in hungaricum et germanicum translatus, et hic ibive emendatus. A’ Világ Le-festve. Magyarra fordíttatott, és hellyel-hellyel meg-jobbíttatott Sz. J. által S. patakon 1796-dik eszt. Die Welt in Bildern. In die Ungarische und Deutsche Sprache übersecht und bin und wieder verbessert. Nyomtattatott Pozsonban, Wéber Simon Péter költségével és betüivel. 1798. 167 p. Csillagászat: pp. 6-7. A Világ.; pp. 8-9. Az Ég. [KSZ.]

          1801.

PÁNTZÉL Pál: A’ mathematica geographianak vagy is a’ mérés’ tudományja szerént a föld golyobissának esmeretére vezető tudománynak rövid summája. Kérdések és feleletekben iratott a’ gyengébb ifiak’ számokra Pántzél Pál K. Lonai ref. pap által. Kolo’sváratt. 1801. Nyomt. a’ Réf. Kol. Bet. 55 p. Az Elöl-járó beszéd kelt: Kendi Lónán 1781. Esztend. Májusnak 26-dik napján. [KSZ.]

          1803.

FÁBIÁN József: Természeti tudomány a’ köznépnek. A’ Babonaságnak orvoslására és a’ Köznép közzül való kiirtására irta és kiadta Fábián Jo’sef a Veres-Berényi Helv. Confessiót tartó eklesiának l. tanitója. Egy Réztábla Rajzolattal. Weszprémben, 1803. Nyomtattatott Számmer Mihály’ Betüivel. 269 p., 1 t. Csillagászat: pp. 118-157. Tizenkettődik rész. A’ Levegői Látszatokról (hajnali és alkonyi fénytünemények, szivárvány, Nap és a Hold udvarai, vaknapok, vakholdak, csillag-szaladások, tüzes golyóbisok, északi hajnal).; pp. 158-192. Tizenharmadik rész. Az Égitestekről (állócsillagok, csillagképek, Nap, Hold, bolygók, fogyatkozások, az égitestek mozgása, üstökösök. Említi a Ceres kisbolygót).; A kihajtható mellékleten együtt a könyv 8 ábrája. [KSZ.]

APÁCZAI CSERE János: Csillagászat: Hatodik rész. Az Égi dolgokról. In: Magyar Encyclopaedia. Az az: Tudománytárkönyv. Avagy Minden igaz, és hasznos Böltseségnek szép rendbe foglalása. Szerzette Apátzai Tsere János. Nyomtattatott hajdan Ultrajektomban 1653 esztendőben Waesberge János’ bötűivel. Most pedig Az az: 1803 esztendőben újonnan ki adatott. Nyomtattatott Győrben Streibig József’ bötűivel. pp. 109-149. E kiadás gondozója és az (eredeti latin) előszó magyar fordítója valószínűleg Kőszegi Rájnis József volt. "Ezt az előbeszédet a Szerző Deákul írta, a Kiadó pedig, a Deák Prefátiót illetlennek tartván illy tiszta Magyar könyvhez, magyarra fordította." [KSZ.]

          1809.

VARGA Márton: A’ tsillagos égnek és a’ Föld golyóbissának az ő tüneménnyeivel eggyütt való természeti előadása, ’s megesmertetése. Kiadta Varga Márton a’ természet’ tudománnyának, historiájának, és a’ mezei gazdaságnak királyi rendes tanítója. Nagy-váradon, 1809. Tichy János Ferentz’ betüivel. 272 p., 1 t. A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 25 ábrája. Négy kisbolygót ("kisded bujdosót") említ, még a Vestát is: "Taval (1807) megint maga Olber Úr újjat talált fel, melyyet Vestának neveztek el." [1807. március 29-én Olbers fedezte fel a (4) Vesta kisbolygót.] [KSZ.]

          1814.

KATONA Mihály: A’ Föld’ mathematica leírása a’ Világ’ alkotmányával együtt. Készítette a’ felsőbb oskolákbeli tanulók’ ’s alsóbb oskolákbeli tanítók’ és az e’ félékben gyönyörködök’ számára Katona Mihály, a bútsi helv. confes. valló gyülekezet prédikátora, és a’ komáromi t. egyházi vidék’ esperestje. Négy réztábla rajzolattal. Rév-Komáromban, Özvegy Weinmüllerné’ betüivel. 1814. XXXVI + 436 p., 4. t. Az elöljáró beszéd 1814. márc. 28-án kelt. Ismerteti előre a planéták járását az 1814., 1815., 1816., 1817-dik esztendőkben. A Vénusz Nap előtti átvonulását említi, Lalande számítása szerint (a’ De la Lande’ Calculusa szerént): 1996. jún. 10-re [tévesen] és 2004. jún. 8-ra [helyesen]. p. 215.; Joseph Jérome Le Francais de Lalande (1732-1807) kétszáz évvel korábban kiszámított és 1996-ra jelzett jelensége nem is nagy tévedés. Akkor a Vénusz alsó együttállásban volt a Nappal, de nem átvonulás történt, hanem a Vénusz a napkorongtól délre haladt el.
[Szöllősi Attila számítása szerint 1996. jún. 10-én 15.11 UT-kor volt a két égitest egymáshoz a legközelebb. Geocentrikusan a napkorong közepe a vénuszkorong közepétől 30’ 04"-re volt, mikor is a Nap látszó átmérője: 31’ 30" a Vénusz átmérője: 58". Így a legkisebb megközelítéskor a napkorong peremétől a vénuszkorong pereme 16’ 14"-re volt, PA = 168 irányban geocentrikusan. Miután a Földtől 0,2891 csillagászati egységre lévő Vénusz horizontális parallaxisa 30" körüli volt ekkor, a Föld egyetlen helyéről sem látszhatott Vénusz-átvonulás.] [KSZ.]


          1816.

BODE, Johann Elert: A’ Világ alkotmánnyának öszveséges vi’sgálása. Szerzette Bóde E. János németül, magyar nyelven ki-adta Papp Jó’sef. Pozsony, 1816. Wéber Simon Péter és fiának betűivel. 136 p., 1 t. A kihajtható melléklet a Naprendszer bolygóinak (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Ceres, Pallas, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz) és az 1769-diki üstököscsillagnak a pályáját ábrázolja. [KSZ.]

KÖLESY Vincze Károly - MELZER Jakab: Hell. In: Nemzeti Plutarkus vagy a Magyarország s vele egyesült tartományok nevezetes férfiak életleírásaik. 3. köt. Pest, 1816. pp. 124-132. Hell Miksa életrajza. [HAD.]

          1817.

Y.: Kihalt Tudósok és Irók. E’ folyó eszt. Jan. 29-dikén meghalt Bécsben T. Triesznecker Ferencz, a’ Bécsi csillagvizsgáló-toronynak gondviselője, az Astronomiának rendszerént való Professora. = Tudományos Gyűjtemény 1817. III. köt. pp. 156-157. A’ Mathesisst Hazánkban Nagy-Szombatban tanulta. [A Tudományos Gyűjtemény 1817 elején indult. Évente 12 kötet jelent meg, Pesten.] [KSZ.]

M. J.: Kihalt Tudósok és Irók. E’ folyó April’ 12-dik napján meghalálozott az Egri Feő Káptalan egyik nevezetes, és nagy tudományú tagja, Feő Tisztelendő Madarassy János Úr. = Tudományos Gyűjtemény 1817. V. köt. pp. 150-152. Az Egri Csillag néző Tornyot ő intézte el ... a csillagvizsgálóba műszereket szerzett be Angliából. Astronomiai Észrevételeit írta Hell Ephemerisseibe. [KSZ.]

KMETH Dániel: A’ Tsillag-visgálat’ Szerzeménye Budán. = Tudományos Gyűjtemény 1817. VI. köt. pp. 139-152. Budán, a Vár palotájának tornyában helyezték el a csillagvizsgálót 1780-ban. A mérő eszközök: 1. A’ Délárnyékló (Gnomon).; 2. A’ Negyedlő, Falnegyedlő (Quadrans muralis).; 3. A’ Szelő (Sector) vagy Tetőponti (Zenithalis).; 3. [ ! ] Négy órák; 4. Leveg-mérő (Barometrum).; 5. A’ Mágnestő; 6. A’ Vas rúd; 7. A’ széllógó a’ szélvirággal; 8. A’ homály Kamara (Camera obscura). [KSZ.]

KMETH Dániel: A’ Tsillag-visgálat’ Szerzeményének (Lásd Tud. Gyűjt. VI. köt. 139. lapján) folytatása Budán. = Tudományos Gyűjtemény 1817. IX. köt. pp. 114-130. Budán új helyen, a Sz. Gellért-hegy tetején épült fel 1813-tól az új csillagvizsgáló, melybe új műszerek kerültek. 1815. okt. 15-én avatták fel. Az épületek ismertetése. Az új eszközök: 1. A’ Déli-tső (tubus meridianus) vagy is Tetőző (Culminatorium).; 2. A’ nagy Tetőkör (Circulus verticalis maior).; 3. A’ kis Tetőkör (Circulus verticalis minor).; 4. Az Egyenlítő-eszköz (Aquatoriale).; 5. A’ Déli-kör (Circulus Meridianus).; 6. A’ Tet’-Alyponti-Kör (Circulus azimuthalis).; 7. A’ Napmérő (Heliometrum).; 8. A’ Rézsítő (Refractor).; 9. A’ Fal-Negyedlő (Quadrans muralis).; 10. Különbféle órák. Az észleletek 1816. eszt. Martius holnapjától kezdődtek. [KSZ.]

L.: Kihalt Tudósok és Irók. Nagy veszteség érte a Magyar Királyi Universitást midőn e’ folyó Esztendei Novemb. 30-dik Napján ... Tisztelendő Tudós Bruna Xaver Ferentz Urat ... 73. Esztendős korában a’ gutaütés az élők közzül kiragadta. = Tudományos Gyűjtemény 1817. XII. köt. pp. 134-135. Előbb csillagda segéd, majd a mathézis professora az egyetemen, ahol oktatta a csillagászatot is. [KSZ.]

          1818.

BONNETT Károly: A’ Természet’ Vizsgálása. Írta Bonnet Károly, a’ Rom. Tsász. Természetvizsgálók’ Társaságának, és a’ Londoni, Parisi, Petersburgi, Göttingai, Lyoni, Montpellieri, Stocholmi, Koppenhágai, Bolognei, Harlemi, Müncheni, Siennei, Casseli Királlyi Academiáknak, ’s Tudós Társaságoknak Tagja. Frantzia Nyelvből Magyar Nyelvre fordította, ’s némely Hozzáadásokkal megbővítve kiadta Tóth Pál Verőtzei Ref. Pred. Első darab. Pesten, Trattner János Tamás betűivel ’s Költségeivel. 1818. 390 p. A szerző műve francia nyelven először 1764-ben, majd 1779-ben jelent meg. Ismét kiadták 1781-ben, és ez volt a magyar fordítás alapja. A fordító az eredeti munka lábjegyzeteit bővítette, ide szúrta be az 1781-1817 között történt természettudományos felfedezéseket. A fordító ajánlása kelt: Verőtzén, Decemb. 20 napján 1817 esztendőben.
Csillagászat: pp. 28-73. "A’ Világ az ő nagy Részeiben gondoltatván. A’ Világok’ sokasága. A’ Valóknak fő elosztása. A’ Világ Alkotmányában való közönséges öszvekötés vagy Megeggyezés." A könyv ismerteti az Uránuszt és már négy kisbolygóról tud. Üstökösből az 1811-est említi ("A’ mely pedig most legközelebb 1811-ben látszott"). A második darab [kötet] (1818-ban 495 p.) és a harmadik [kötet] darab (1819-ben 401 p.) az állatok és növények világát tárgyalja. [KSZ.]

Az Órás Mesterség történeti. = Hasznos Mulatságok 1818. Első Félesztendő (4.) pp. 28-30. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1818. Első Félesztendő (4.) pp. 30-31. Üstökös 1811-ben, Flauguergues 510 évre teszi futását (281, 791, 1301 után 1811-ben tért vissza. [SRG.]

A’ Magyar Útazók. = Tudományos Gyűjtemény 1818. I. köt. pp. 114-115. Tittel Pál csillagász több mint két esztendő alatt meglátogatta Német birodalomban, Franczia és Angol Országban a legneveztetesebb Csillag-vigyázatokat. Volt Bécsben, Münchenben, Gothában, Göttingában, Manheimban, Parisban, Londonban, Oksfordban, Greenwichben. Múlt December 23-kán érkezett vissza Budára. [KSZ.]

Kihalt Tudósok és Irók. Legközelebb múlt Aprilis 5-ként kimúlt T. T. Varga Márton, Philosophiának Doktora, a’ T. T. Zirczi Apátúrság’ gazdaságának Direktora Nagy Venyingen, Székes Fejérvármegyében, életének 52-dik esztendejében. = Tudományos Gyűjtemény 1818. V. köt. pp. 126-127. [KSZ.]

NYÍRY: A’ felolvadt Jeges tenger tüneményeiről Ég, Föld s’ Természet-visgálati Értekezések; - egyszers’mind ezeknél fogva, a’ múlt és következendő időváltozásokra való Kinézés. = Tudományos Gyűjtemény 1818. VII. köt. pp. 37-63. Olvadás történt az északi Jeges-tengeren. Ennek okát vizsgálja csillagászati szempontok alapján. A Napon látható tünemények hatása. A Hold árapály-hatása. A többi bolygó nem okozhatta. Üstökös-csillagok sem. A meteorológiai okok valószínűbbek. [KSZ.]

          1819.

A’ Napórát Holdvilágnál használni. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (5.) pp. 34-35. [SRG.]

Szerfelett nagy Hold-tányér. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (5.) pp. 37-38. Hullban Yorkshirei grófságban, 1801 Szent Iván havának 20-dikára virradó éjszakáján, a nagy holdtányérból mintha két Hold lett volna, majd tűzgolyóbisokká váltak és eltűntek. [1820. jún. 19/20-án.] [SRG.]

Idő - jövendölés. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (6.) pp. 44-46. Augusztusban két farkatlan üstökös jelenik meg, amelyek semmi befolyással nem lesznek az időjárásra. [SRG.]

Nevezetes Földi-lövés. = Hasznos Mulatságok 1819. Első Félesztendő (12.) pp. 95-96. 1806. máj. 3-án délután erős sugással esett le valami a fákat roncsolta és kráter maradt utána. [SRG.]

A’ Mennykő. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (1.) pp. 1-5. Chladni, Biot, Laplace, Vauquelin véleménye a meteoritekről. Hullások - Zágráb 1751., Miskolc 1759., Siena 1794., Levis 1803. [SRG.]

Mennykőből kard. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (2.) p. 15. Barrow hajóskapitány a Jóremény fokától hozott meteoritból kardot készíttetett. [SRG.]

A’ mostani üstökös Tsillagnak utja. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (9.) pp. 65-67. [SRG.]

A’ naptányérnak szörnyű nagysága. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (18.) pp. 140-141. 1706. máj. 12. [SRG.]

Különös jelenségek a’ tellyes Napfogyatkozáskor. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (18.) pp. 141-143. 1706. máj. 12-dikén történt teljes napfogyatkozáskor látszott a Merkúr, Vénusz, Szaturnusz, Jupiter és más kisebb "Planéták". 1793-as napfogyatkozás. [SRG.]

Tsillagokból való jövendölés. (Astrologia.) = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (40.) pp. 315-320. [SRG.]

Az Üstökös Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (42.) p. 329. (!) [322.] [SRG.]

Üstökös Tsillagok. (Folytatása Lytrow előadásának.) = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (43.) pp. 329-331. [SRG.]

Tudományok és Szép Mesterségek Chinában. = Hasznos Mulatságok 1819. Második Félesztendő (49.) pp. 375-379. "Tsillag-visgállás" p. 378. [SRG.]

          1820.

Márs Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1820dik (szökő) esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. A’ Kalendáriumi rendes matériákonn kívül, más szükséges és hasznosann gyönyörködtető dolgokkal együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. Második folytatás. [1819.] pp. [37-38.] A Mars ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

PÁNTZÉL Pál: Mathematica geographia, vagy-is a’ mérés’ tudományja szerént a’ föld golyobissának esmeretére vezető tudománynak summája. Kérdések és feleletekben íratott a’ gyengébb ifiak számokra Pántzél Pál K. Lónai réf. pap által. Kolo’sváratt. Nyomtat. a’ Réf. Koll. betűivel, 1820-ban. 56 p. "Előljáró beszédet írtam Kendi Lónán 1781. Eszt. Májusnak 27-dik napján." Az 1801-es könyv újabb kiadása. [KSZ.]

Az Üstökös Tsillagok, és a’ földnek legnevezetesebb időszakaszszai. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (1.) pp. 5-7. [SRG.]

Cisio. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (18.) pp. 156-157. Weleslavinus kalendáriumáról. [SRG.]

Alkotó részei néhány Mennyköveknek. = Hasznos Mulatságok 1820. Első Félesztendő (48.) pp. 379-382. Bigot de Marose az 1810. nov. 23-án Charsonvillehez közel hullott meteort vizsgálta. [SRG.]

Paraszt törvények az Időjárásról. = Hasznos Mulatságok 1820. Második Félesztendő (10.) pp. 73-74. A Hold és az időjárás. [SRG.]

          1821.

FUNKE, Carl Philipp: A’ leg-szükségessebb Tudományoknak Veleje, a’ szép Tudományokat Kedvellőknek számokra. Funke Német Originálissából magyarosíttatott, és némely Tzikkelyeiben meg-bővittetett ’s magyaráztatott Bachich Jó’sef által. Három Réz-táblákkal. Po’sonyban, Wéber Simon Péter és Fijának betűivel. 1821. 331 p., 3 t. Elöljáró-Beszéd szerint: "Irám Sopronban Szent György Havának 13-kán 1821-dik Esztendőben." A könyv nagyobb része Funke könyvéből való, amely az 1807-dik esztendőben német nyelven közvilágosságra jövén. 1807 és 1821 között a tudományok szaporulatát és a megváltozását a fordító kipótolni igyekezett Neumann, Fábri, s mások legújabb munkáiból.
Csillagászat: pp. 3-8. [a Földnek, mint égitestnek a leírása, alakja, mérete, mozgása, körei, övei]; pp. 80-81. [légköri tünemények: hullócsillagok, tűzgömbök, északi fény, szivárvány, Nap és Hold gyűrűi, udvarai]; pp. 163-178. ["Az Astronomia, vagy a’ Tsillagos-Ég’ esmerete". A Nap, a Vándor-Tsillagok (Planeták), az Üstökös Tsillagok (Cometák), Álló-Tsillagok. Fogyatkozások. Csillagképek. Égi körök. Távcsövek. Időszámlálás, naptár.];
p. 170.: "Mind ezen tizenegy Planeták, és 18 Hóldak egy Rend-szerhez (Systhemához) tartozandók, mellyeknek közepette a nap az egyetlen egy álló Tsillag, mintegy közös gyökér-pont helyheztetve vagyon, és e körül a többiek mind forgolódnak. Ezen Rendszer Kopernikus Miklós Úr Burkus Országi Frauenburgi Kanonok által 1543dik Esztendőbe dolgoztatott ki, és hozatott rendbe, melly mostan is valónak lenni el esmértetik, és Kopernikus Rend-szerének vagy Systhemájának neveztetik. Vannak még ezen kívül kétféle Rend szerek, úgymint Ptolomeus, és Ticho Rend-szereik, de ezek a mostani időben minden Tsillag-vizsgálók által roszszaknak, és hibásoknak állítatván, félre vetettek." [KSZ.]

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Miskólczon, Nyomtatódott N. Szigethy Mihály’ Betüivel. 1821-dik Esztendőben. 22 p. A szerző három különc csillagászati nézetét bizonygatja: 1. A Tejútat az ég boltozatára verődő napfény visszaverődése okozza.; 2. A Sarkcsillag távolsága a Föld felszínétől 4757 mérföldnyi, közelsége okozza 8 foknyi parallaxisát.; 3. Ha a Nap forog, akkor kering is: a Föld körül, utóbbi viszont mozdulatlan. [KSZ.]

Mathematikai felfödözések. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (1.) pp. 7-8. Corezzini Theodór geocentrikus és heliocentrikus táblái, amelynek a csillagok és más égi objektumok mozgását számolja ki. [SRG.]

Apróságok. "Valamelly Mezővárosban a’ Polgárok a’ Piarczra szép Napórát készítettek." = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (7.) p. 56. Hogy az aranyozott számok ne sérüljenek, tetőt ácsoltak fölé. [SRG.]

Újj Üstökös Tsillag felfödözése. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (14.) pp. 105-106. Pons 1821. jan. 21-én felfedezett egy üstököst. Jan 22 én is látta. Stark kanonok febr. 2-án észlelte a Pegazusban. [SRG.]

Az új Üstökös Tsillag látása Budán. = Hasznos Mulatságok 1821. Első Félesztendő (16.) pp. 126-127. "Tisztelendő Kmeth úr, a Kegyes Oskolák papja és a Tsillagvizsgálónak segédje Budán, Tsillag Vadászó Tsőnek segedelmével" látta az üstököst 1821. febr. 18-án és utána. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1821. Második Félesztendő (19.) pp. 149-150. 1821. aug. 17-én a Nap olyan volt mint a Hold. [SRG.]

Természeti új Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1821. Második Félesztendő (35.) pp. 271-272. Jupiter, Szaturnusz együttállás 1821. dec. elején. [SRG.]

          1822.

Vénus Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1822dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1821.] p. [18.] A Vénusz ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

KARAP Péter: A’ Régi és Újabb Kalendáriumokról, a’ Nap forgása, és Hóld járása szerént való esztendőkről, a’ húsvét és egyéb innepeknek, és a’ Hóld változásai idejének is, időről időre, a’ 4100-dik esztendőig való kicalculálása, vagy megtudása módjáról készült rövid jegyzések. Írta Karap Péter, a’ Nemes Hajdú Kerületnek Tábla-Bírája. Debreczenbenn nyomtattatott Tóth Ferencz által 1822. 100 p., 10 t. A könyvet 1816-ban írta és ezért az 1816-dik esztendő mindenütt úgy hozódik elő, mint éppen folyó esztendő. Az elöljáró beszédet: "Írtam Hajdú Böszörménybenn, Szent Jakab Havának 24-dik napánn az 1821-dik Esztendőbenn."
A könyv végéhez csatolva 10 kihajtható táblázat: 1., 2.: Ekklésiai, vagy ezutánn való időkre nézve, perpetuum, vagy örökös Kalendárium, 1582-dik Esztendőtől fogva.; 3., 4., 5., 6.: Nap Cyclusai Táblája.; 7., 8.: Aranyszámok, melyek a Vasárnapot jegyző betűk segítségével a Húsvét idejét a 4100-dik Esztendőig megmutatják. 9.: Minden lehető Epactáknak Mutató Táblája. 10.: Arany Számok. Húsvéti Hóld tölte ideje. A napok Betűi a perpetum Kalendárium szerént. [KSZ.]

Az égi testeknek világossága. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (5.) p. 38. A csillagok fénye 1000 esztendő múlva látható a Földön. [SRG.]

Időjárás Jegyzéke. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (28.) pp. 217-220. Északi fény 1591 decemberében. [SRG.]

Tsillagzatbeli nevezetesség. = Hasznos Mulatságok 1822. Első Félesztendő (45.) pp. 358-359. A Mars-fedés 1822. okt. 19-én. [SRG.]

A Rakéták felemelkedéséről, és azoknak levegő égi pályájáról. = Hasznos Mulatságok 1822. Második Félesztendő (19.) pp. 148-149. [SRG.]

Tudományos Egyvelegek. Mezzofante. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 118-119. A cikk Mezzofontane abbéról ("tudós Professora a’ Görög és napkeleti nyelveknek a’ Bolognai Universitásban ’s egyszersmind Könyvtárőrzője az Universitásnak") egy bámulatos emlékezőtehetségű és 32 nyelven beszélő tudósról szól Zách Úr ("érdemes hazánkfia, most Genuában lakó híres Csillagvizsgáló") francia nyelven írt értekezése (Correspondance Astronomique) alapján. Zách a szept. 7-i gyűrűs napfogyatkozás megfigyelésére ment Bolognába és az ottani csillagvizsgáló tornyában az angol Smith hajóskapitány, az orosz Wolkonski herceg és Mezzofante társaságában tartózkodott.
[Kaposvári Zoltán számítása szerint 1820. szept. 7-én a napfogyatkozás Genovában csak részleges volt, 91,5 %-os maximális fázisú kifli maradt a Napból 14:15:44 UT-kor. Bolognában sem volt teljes, a maximális fázis 94,1 %-os volt, de ott 3 perc 50 másodpercen át gyűrű alakú napkorong látszott. A napfogyatkozás 12:49:59-kor kezdődött 46 fok magasan. A gyűrűs fogyatkozás 14:15:52 és 14:19:42 között állt be 34 fok magasan, A jelenség 15:37:25-kor ért véget 21 fokos horizont feletti magasságban.] Zách János Ferenc 1816-1827-ig élt Genovában és ez alatt csak ezért az egy jelenségért hagyta ott rövid időre a várost és utazott a gyűrűsség tengelyére. [KSZ.]

Tudományos Egyvelegek. Henry Andrews. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 119-120. 6 éves kora óta érdekelte a csillagászat, 10 éves korától már teleszkóppal vizsgálta a csillagokat. 23 éves korában telepedett le Roystonban, ahol iskolamester volt és kis könyvesboltot tartott. 40 évig számította a Nautical Ephemeris csillagászati táblázatait. Neves csillagászokkal levelezett. Andrews a múlt esztendőben jan. 26-án halt meg 76 éves korában. [KSZ.]

Tudományos Egyvelegek. Settele. = Tudományos Gyűjtemény 1822. VI. köt. pp. 121-123. "Ezen tudós, a’ ki közönséges tanítója az Astronomiának Romában, az Academia della Sapienziánál, Praelectióinak kéziratját (Elementi di Astronomia) a’ tisztviselői szék elibe tette a’ múlt esztendőben nyomtatás szabadságának engedélyezése végett. Ezt azonban a’ mint az újságlevelekből is tudva van nem csak hogy meg nem nyerte, hanem a’ Padre Maestro del Sacro Palazzo, egyenesen meg tiltotta a ’ munka kiadását, azon szempontból, mivel abban, és pedig nem hypthetice, hanem positíve, a’ föld mozgása, és a’ Nap mozdulhatatlansága taníttatik". Prof. Settele úr azonban fellebbezett a Sz. Inquisitió Congregatiójához, akik azt az ítéletet hozták, hogy a kézirat kinyomtatható és így Kopernikusz rendszere közönségesen is tanítható. [KSZ.]

          1823.

Merkúrius Planétáról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1823dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1822.] p. [54.] A Merkúr ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Pesten, Nyomtattatott Petrózai Trattner János Tamás’ betűivel 1823. 20 p. Az 1821-es könyv újabb kiadása. [KSZ.*]

Vizsgálódások a Napfényéről, és melegéről. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (17.) pp. 133-136. [SRG.]

Természeti tűnemény. Egy érdemes Hazánkfia ezt beszélli: = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (31.) pp. 247-248. Miglécz, 1809. jan. 1-én tűzgömb. Egy házat felgyújtott. [SRG.]

A Bétsi órák. = Hasznos Mulatságok 1823. Első Félesztendő (45.) pp. 359-360. Lytrov azt javasolta, hogy az igazi délben "a’tsillag-visgáló Toronyban teendő jeladásra határoztassék meg, annyival is inkább, mivel meg a’ függő órák is az igazi időtől el térnek." A jeladás márc. 1-én kezdődött és a puskapor lángjával jelet adott a budai csillagvizsgáló toronynak. [SRG.]

A’ bujdosó Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (35.) pp. 276-279. A bolygókról, amelyeknek nincs önálló fényük, hanem a Nap világítja meg őket. [SRG.]

Természeti Ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1823. Második Félesztendő (41.) pp. 327-328. Tangermündében okt. 22-én reggel 5 és negyed hat között a Hold körül 14 világító karikát láttak, amely a szivárvány színeiben pompázott. Okt. 23-án újra látták, csak sokkal gyengébben. [SRG.]

          1824.

A’ Hóldról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1824dik szökő esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1823.] p. [30.] A Hold ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

KATONA Mihály: Közönséges természeti földleírás. Pest, 1824. Petrózai Trattner János Tamás betűivel s költségével. X + 519 p. Az alapvetően természetföldrajzi munka a sarki fénnyel és az időjárás csillagászati vonatkozásaival foglalkozik. pp. 350-355., 371-406. [HOR.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (2.) p. 16. Üstökös Pesten 1824. jan. 5-én. [SRG.]

Természeti Ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (4.) pp. 31-32. A Biela által Prágában felfedezett üstököst, 1824. jan. 6-án megpróbálják észlelni Bécsben. [SRG.]

A’ mostani Üstökös-Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (5.) pp. 39-40. Üstökös, amely 1823. dec. vége és 1824. jan. 25-e között látszott. Boros-Jenőn 1824. jan. 6-án, Egerben Tittel Pál 1824. jan. 7-én látta. [SRG.]

Az Üstökös Tsillagoknak tulajdonságai. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (7.) pp. 49-51. [SRG.]

Az Újesztendő tájban feltűnt üstökös-tsillagnak további menetele. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (9.) pp. 65-66. Üstökös 1823. dec. vége - 1824. jan. 25-ig. [SRG.]

A’ mostani Üstökös-Tsillag’ különösségei. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (15.) pp. 118-119. [SRG.]

Természeti Ritkaságok. = Hasznos Mulatságok 1824. Első Félesztendő (21.) pp. 163-164. Bioschi a nápolyi csillagvizsgálóban napfoltokat észlelt. p. 163.; 1824. febr. 6 előtt néhány nappal Arezzonál meteorhullás volt. [SRG.]

A’ Hold-lakosairól. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (7.) pp. 49-51. Gruithuisen és Schröter szerint a Holdon emberek, állatok és növények élnek. [SRG.]

Természeti ritkaság. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (14.) pp. 111-112. Naposzlop Prágában 1824. jún. 8-án. Bittner megfigyelése a prágai csillagvizsgálóból. [SRG.]

Természeti Tünemény. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (28.) pp. 218-222. Az 1824. aug. 11-iki tűzgömbről. [SRG.]

Futó Tsillagok. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (37.) pp. 297-301. Johann Ebert Bode könyvéből a meteorokról. [SRG.]

A’ Holdról újabb észrevételek. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (48.) pp. 378-380. Gruithuisen a Holdról. [SRG.]

A’ Szobában mesterséges éjszaki fényt tsinálni (Aurora borealis). = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (49.) pp. 389-390. Meteorhullás 1799. nov. 11-én. Némelyek csóvát is húztak. [SRG.]

Tüzes Golyóbis. = Hasznos Mulatságok 1824. Második Félesztendő (49.) pp. 391-392. [SRG.]

          1825.

Saturnusról. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1825dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1824.] p. [30.] A Szaturnusz ismertetése. Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

LUKÁTS János: A’ világ’ alkotmányáról, és a’ Nap’ forgásáról irtt munkája Lukáts Jánosnak. Pesten, Nyomtattatott Petrózai Trattner János Tamás’ betűivel 1825. 20 p. Az 1821-es könyv újabb kiadása. A szerző három különc csillagászati nézetét bizonygatja: 1. A Tejútat az ég boltozatára verődő napfény visszaverődése okozza.; 2. A Sarkcsillag távolsága a Föld felszínétől 4757 mérföldnyi, közelsége okozza 8 foknyi parallaxisát.; 3. Ha a Nap forog, akkor kering is: a Föld körül, utóbbi viszont mozdulatlan. [KSZ.]

16,000 font nehézségű Levegőégi vas darab. = Hasznos Mulatságok 1825. Első Félesztendő (3.) pp. 21-23. Spix és Martus bajor utazó tudósok nyilatkozata a brazíliai meteorról. [SRG.]

Természeti Tűnemény. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (25.) pp. 192-195. Az üstököst 1825. szept. 18-án Albert Ferenc távcsöves észlelés közben látta meg Budán, 19-én Sántha Ferenc Félegyházán. [SRG.]

Különös Éjszaki fény. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (41.) pp. 327-328. [SRG.]

Észrevételek az idei Üstökös tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (46.) p. 364. 1825. júl. 19-én Budán. [SRG.]

Újabb Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1825. Második Félesztendő (47.) pp. 374-375. 1824. nov. 7-én Pons, az Eridanus csillagzatban új üstököst fedezett fel. Stark nov. 29-én észlelte Augsburgban. [SRG.]

SÁRVÁRY Pál: A’ Leeső Csillagformákról. = Tudományos Gyűjtemény 9. 1825. 2. köt. pp. 24-28. Meteorjelenségekről. [SRG.]

RAISZ Károly: A’ Hold nem gömbölyű. = Tudományos Gyűjtemény 9. 1825. 4. köt. pp. 84-85. [SRG.]

          1826.

A’ Debreceni Kalendáriom Tiszteltt Kedvellőjihez. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1826dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1825.] pp. 54-55. A kalendárium 1819-es indulásakor az uralkodó planéta a Jupiter volt és azt akkor ismertették, amint hét éven keresztül minden év bolygóját, de nem mint uralkodót, hanem mint égitestet. Most ismét a Jupiter következne, ám ezt a szokást elhagyják.; Az évszakok kezdésének csillagászati időpontja. A Nap és Hold fogyatkozásairól. [KSZ.]

F. M. [FAZEKAS Mihály]: Esmerkedés a’ Tsillagos Éggel. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1826dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1825.] pp. [55-60.] A csillagos ég ismertetése általánosan. A Sarkcsillagtól a Kis Göncölön és a nagy Göncölön kezdve. Majd a Kos, a Bika, az Orion, a Sirius, a Procyon, az Ikrek, a Rák, az Oroszlán, az Arcturus, a Szűz csillagok és csillagképek részletesebb ismertetése. [KSZ.]

FAZEKAS Mihály: Tsillag óra, melyből, a’ ki a jelesebb álló tsillagokat esmeri, az esztendőnek minden tiszta éjjelénn, és annak minden részeibenn, megtudhatja, hány óra és fertály légyen. Debreczenbenn. Nyomtatta Tóth Ferentz. 1826. [16] p. [KSZ.]

Gruithuisennek a’ Holdról, és annak állatairól való véleményei. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (3.) p. 19. Eszes állatok a Hold lakói. [SRG.]

Új Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (25.) p. 200. Biela 1826. febr. 27-én Josephstadtban felfedezett egy üstököst. [SRG.]

Üstökös Tsillag. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (39.) pp. 314-315. 1826. máj. 2-től látható. [SRG.]

Jegyzések az új Üstökös Tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1826. Első Félesztendő (43.) pp. 342-343. W. Olbers és Schumacher megfigyelései a Biela üstökösről.[SRG.]

A’ Hold súgárainak melegsége. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (15.) p. 199. Howard marylandi egyetemi professzor kísérletéről. [SRG.]

Augustus 14-dikén estve, Rigában igen ritka tűnemény: tudni illik a Hold-szvárvány látszatott. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (29.) p. 222. [SRG.]

Astronomiai felszámlálás. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (30.) pp. 234-235. Olbers üstökös-elméletéről. [SRG.]

Astronomiai jelességek. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (41.) pp. 324-325. Fogyatkozások 1826. nov. 14, nov. 29-én. Pons-üstökös 1826. okt. 12-től. [SRG.]

Tsillag-vizsgálói Jelességek. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (49.) pp. 384-386. A Pons-üstökösről Gambart, Olbers és Schumacher csillagászok. [SRG.]

A’ Nap-foltok. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (50.) pp. 393-394. Gruithuisen müncheni csillagász a napfoltokról. [SRG.]

Bode Berlini híres’ tsillag-vizsgáló. = Hasznos Mulatságok 1826. Második Félesztendő (50.) pp. 396-398. Bode (1747. jan. 19. - 1826. nov. 24.) nekrológja. [SRG.]

          1827.

[FAZEKAS Mihály:] Folytatása a’ tsillagos Éggel való esmerkedésnek. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1827dik közönséges esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos és szükséges Toldalékokkal együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1826.] pp. [54-65.] Az égtájak meghatározása, főként a Déllő (meridianus) ismerése. Ez után a fényesebb csillagok és nevezetesebb csillagképek ismertetése havonként januártól decemberig, azaz újra az egész égboltot leírja. Még egy Tsillag-Óra is készült, amely nagyobb terjedelmű, de ugyanott vásárolható, ahol a kalendárium. [KSZ.]

FORSTNER, Alexander: Vizsgálódások a’ Világ’ alkotmánya felett. Báró Forstner Sándor után kiadta Lánghy István. Pesten, 1827. Petrózai Trattner Mátyásnál. 80 p., 1 t. Forstner előszavával, melyet Berlinben 1825-ik Esztendő Tavaszán írt. A magyar kötetet "Nemes, Nemzetes, és Vitézlő Hertelendy Dávid Úrnak, nem külömben Hitestársának, született N. Lánghy Czeczilia Aszszonyságnak, Nevök halhatatlanítására szenteli a Kiadó." [KSZ.]

1826-dikban felfödözött negyedik üstökös-csillag. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (7.) pp. 51-52. Pons üstököse. [SRG.]

Herschel. = Hasznos Mulatságok 1827. Első Félesztendő (11.) pp. 84-86. Herschel önmagáról. [SRG.]

Természeti és Mathematikai új felfödözés. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (1.) pp. 7-8. Gruithuisen találmánya. [SRG.]

Új Tsillag-vizsgáló torony. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (2.) pp. 15-16. Pitrat csillagvizsgálója Lyonban. 1830-ra készül el. [SRG.]

Kettős Tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (39.) pp. 307-308. Herschel 1827. okt. 15-i előadásáról. [SRG.]

A’ Hold. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (50.) pp. 398-399. Gruithuisen, Schwab, Frauenhofer, Runowsky felfedezései a Holdról. [SRG.]

Astronomiai Óra. = Hasznos Mulatságok 1827. Második Félesztendő (50.) pp. 399-400. Lepardos órája. [SRG.]

          1828.

Esmerkedés az Égi testekkel. In: Debreczeni magyar kalendáriom Krisztus urunk születése utánn az 1828dik (szökő) esztendőre. Készült a’ két magyar haza hasznára. Némely hasznos és szükséges Toldalékokkal, és Debreczen Várossának régi és igen emlékezetre méltó Történeteivel együtt. Debreczenbenn nyomtatta Tóth Ferencz. [1827.] pp. [56-61.] Különféle régi vélekedések a Föld helyzetéről és a körülötte látszó világ mozgásairól. A tudomány ismerete szerinti földalak, a Föld forgása, a Föld keringése a Nap körüli. A Hold, a Nap valódi mérete. A bolygók távolsága. A méretviszonyok szemléltetése. [KSZ.]

ESCHENBURG, Joachim: Encyclopaedia vagy is a’ tudományok’ esmeretére tanító könyv. Talprajzolat a’ tudományok öszves előterjesztésére. Eschenburg Joachim János udvari tanátsos, kanonok, és braunsvajgi tanító úr által német nyelven készíttetett harmadik kiadás szerént magyarúl közli Lánghy István. Pesten, Petrózai Trattner J. M. és Károlyi Istvánnál [nyomtatva]. 1828. XXII, 516 p. Az 1792-dik évi első, a második és az 1808-dik évi harmadik német kiadás előszavaival. Az 1808-as munka alapján készült a magyar fordítás: "A mi a Fordítást illeti, az tsupán tsak az eredeti szerént adódik-elő, s azért ahoz igen kevés, vagy semmisem járult."
Lánghy István írja: "Adná a magyarok Istene, hogy olly hasznos következéseket szülne Nemzetünkben is, a minőt tett és szült a Tudós Német Nemzetben." És még: "A Magyarok Istene lelkesítse nemzetünket mindenkor Hazafiúi egyetértéssel, a Nemzeti tsinosodás és Tudományosság terjesztése eránt való buzgósággal, s a mi igen jó és legkegyelmesebb fejedelmünk eránt való tántoríthatatlan hűséggel, s élessze mindenkor azon tűzzel, mellyel a fejedelemért, hazáért, és Nemzetért élni halni mindenkor kész volt." - írja a fordító. Csillagászat: pp. 221-231. (csillagvizsgálás, időmérés, naptár, földleírás, napóratudomány, csillagászati optika, égleírás, gömbi csillagászat, világrendszerek, csillagászattörténet, a Föld formája és nagysága, helymeghatározás); pp. 299-302. (fizikai csillagászat, égitestek mozgásai, geofizika, légköri fénytünemények) Rövid leírásokkal és bőséges (külföldi) ajánlott irodalommal. [KSZ.]


          1829.

Áhítatosság’ óráji,a’ valódi kereszténységnek és a’ házi isteni tiszteletnek előmozdítására. Ötödik rész: Az Isten a természetben. Budán, 1829. A Magyar Királyi Univers. Betűivel. 1-640 + III p. Heinrich Zschokke (1771-1848) hitbuzgalmi munka alapján, de névtelenül, nyolc kötetben 1828-tól 1830-ig Budán megjelent kiadvány V. kötete. Ez számos csillagászati vonatkozást tartalmaz. Míg az írás alapvetően Isten dicsőségét hirdeti, számos, a kor tudásának megfelelő csillagászati ismeretet is tartalmaz. A IV. és az V. kötetet fordítását Lassú István (1797-1852) készítette. A csillagászati vonatkozású részek: II. A’ tsillagos Ég. pp. 15-25.; VII. A’ Hóld. pp. 77-89.; VIII. Az üstökös Tsillag. pp. 90-99.; XL- XLIII. A’ tsillagos égre való fel tekintés (négy részben). pp. 481-533. [HOR.]

          1830.

T. P. [TITTEL Pál]: Rövid tudósítás a’ Buda-Pesti torony órák regulázása végett adandó jelek idejéről ’s módjáról, négy közhasznú tábla toldalékkal. Irta a’ Magyar Királyi Universitáshoz tartozó Szent Gellért hegyi tsillag őr torony’ előljárója. Budán, 1830. A’ Magyar Kir. Egyetem betűivel. 35 p. A toronyórák egységes idejének érdekében: 1830. jún. 27-től kezdve, minden délben a Gellért-hegyi csillagvizsgálónál elhelyezett harang egy hangos ütéssel jelzi a közép delet. Erre fél perccel korábban, szapora harangütésekkel hívják fel a figyelmet. [KSZ.]

          1831.

Természeti tűnemények. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő 8. sz. p. 63. Üstökös 1831 elején.; Sarki fény 1831. jan. 7-én. [SRG.]

Kő-esső. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő 17. sz. p. 133. 1803. ápr. 5-én nagy területen tüzes és kénkő-bűzt árasztó kövek hullottak Franciaországban. [SRG.]

Apróságok. = Hasznos Mulatságok 1831. Első Félesztendő 19. sz. p. 151. A berlini Voss szerint az éjszaki fény nem jelent háborút. [SRG.]

VÖRÖSMARTY Mihály: Tittel halálakor. [Vers.] = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 24. 25. sz. p. 195. [ZSE.]

Ritka tünet a’ természetben. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő szept. 28. 26. sz. pp. 206-207. Sarki fény 1831. szept. 26-án. [SRG.]

Természeti különösségek. = Hasznos Mulatságok 1831. Második Félesztendő nov. 9. 38. sz. p. 301. Palermóban 1831. aug. 21-én sarkifényt (?) láttak. Tűzgyulladáshoz hasonló fényeket észleltek, gomolyogtak a levegőben mintha forgószél kergette volna őket. [SRG.]

HABERLE [Károly:] Időjárásbeli Észrevételek. Januárius, 1831. 2. jegyzés. = Orvosi Tár 1. 1831. 1. köt. 1-3. füz. pp. 94-95. 1831. jan. 7-én este 10 órától éjfélig Pestről igen ragyogó éjszaki fényt láttak. A jan. 7-i sarki fényt Flittner János Liptó-vármegyei főorvos este 6 órától éjfél után 3-ig látta, részletes leírása szerint a fény legragyogóbb 9 óra fele volt. Levele szerint, amint mondják, jan. 12-én megint mutatkozott egy gyengébb éjszaki fény, s jan. 20-a reggel 4 és 5 óra között az éjszak-nyugoti ég több percig igen világlott. Ezeket többen látták. [KSZ.]

          1832.

Levegői kő. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő jan. 21. 6. sz. pp. 43-44. Meteorhullás 1751-ben, 1753-ban, 1808-ban, 1831-ben. [SRG.]

DÁVID Lajos: Legújabb tudósítás az 1832-ben megjelenendő üstökös tsillagról. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő febr. 8. 11. sz. pp. 83-84. [ZSE.]

Caëni kő-eső Frantzia Országban. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő febr. 25. 16. sz. pp. 127-128. Meteoritzápor 1803. ápr. 25-én. Biot szerint 2-3000 a leesett kövek száma. [SRG.]

Csillagvizsgálási közlések. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő márc. 31. 26. sz. pp. 205-206. [ZSE.]

Hóld szivárvány. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő máj. 9. 37. sz. pp. 293-294. 1710. dec. 21-én., 1799. máj. 6-án., 1804. ápr. 29-én., 1806-ban., 1819. aug. 4-én. [SRG.]

Csillaghullás. = Hasznos Mulatságok 1832. Első Félesztendő máj. 19. 40. sz. pp. 317-318. Meteorhullás 1793-ban. [ZSE.]

VIZER István: A’ világ’ teremtésének nagyságáról. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő júl. 4. 1. sz. pp. 3-5. [ZSE.]

VIZER István: A’ 4 esméretes utú üstökös tsillagokról. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő aug. 8. 11. sz. pp. 86-87. Halley, Olbers, Encke és Biela üstökösökről. [ZSE.]

Csillagképek. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő szept. 1. 18. sz. pp. 141-142. Bode égabroszaiban 17.240 csillag található. [ZSE.]

Természet tünemény. = Hasznos Mulatságok 1832. Második Félesztendő dec. 8. 46. sz. pp. 363-364. Meteorzápor 1832. nov. 13-án. [SRG.]

NAGY Károly: Encke üstökös-csillaga. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele jan. 25. 7. sz. pp. 26-27. [ZSE.]

NAGY Károly: A’ cométák. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele febr. 18. 14. sz. pp. 53-56.; febr. 22. 15. sz. pp. 57-59.; febr. 25. 16. sz. pp. 61-63. [ZSE.]

NAGY Károly: A’ föld dimensiói. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele ápr. 25. 33. sz. pp. 129-131. [ZSE.]

NAGY Károly: Vesta planéta. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele máj. 23. 41. sz. pp. 161-163. [ZSE.]

Természettudományi nevezetességek. = Társalkodó 1. 1832. Első Fele jún. 23. 50. sz. p. 199. 1807-ben és 1828-ban Connecticutban nagy tűzgolyóbis röpült, belőle kövek hullottak és ágyúdörgéshez hasonló hangjelentés kísérte. [SRG.]

Az éjszaki fény. (Ampére utazási képeikről.) = Társalkodó 1. 1832. Első Fele júl. 4. 53. sz. p. 209. Stockholmban. [SRG.]

Humboldt napórája Cumanában. = Társalkodó 1. 1832. Második Fél-év nov. 3. 88. sz. p. 351. 1800-ban készített napóráról. [SRG.]

EG.: Ujdon látvány az égen. = Társalkodó 1. 1832. Második Fél-év dec. 15. 100. sz. p. 400. Gyulán 1832. nov. 13-ra virradóra meteorhullás volt. "Mi okozta ezt? Valjon nem a’ biala üstököse?" [ZSE.]

Utazási töredékek Éjszak-Amerikából. Egy magy. tudós társasági tagtól. = Társalkodó 1. 1832. Második Fél-év dec. 19. 101. sz. pp. 401-402. Sarki fény 1832. okt. 7-én. p. 402. (Az utazó és észlelő: Nagy Károly volt.) [SRG.]

VIZER István: Cosmologiai Értekezés a’ Nap’ országáról. = Tudományos Gyűjtemény 16. 1832. 10. köt. pp. 38-45. A Napról. A Halley üstökösről. Az Olbers üstökösről amelyet 1815. márc. 6-án fedezett fel a névadó. Az Encke üstökösről, amelyet Pons 1818. nov. 26-án Marseillesben fedezett fel. A Biela üstököse 1826. febr. 28-án Josephstadtban fedeztek fel. [SRG.]

          1833.

VÁLLAS Antal: Vállas A. phil. dr. és volt gymna. prof. Rövid értekezése a’ napórakészítésrűl. Egy kőtáblával. Pesten, 1833. Nyomtatta Fűskúti Landerer. 24 p., 1 t. Ajánlás: "Méltóságos Vásáros-Náményi Eötvös József Báró Ő Nagyságának". Az előszó kelt: "Budapesten, April 20-dikán, 1833." Az egyenlítőóra. A vízirányóra. A délóra. A haránt tetőponti órák. A reggeli és estvéli órák. A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 9 ábrája. [KSZ.]

Ujabb látvány az égen. = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év jan. 23. 7. sz. pp. 27-28. 1832. nov. 17-én két álnap (fattyúnap) volt látható Erdélyben. [ZSE.]

SIPOS Sándor: Venus csillaga. [Vers.] = Társalkodó 2. 1833. Első Fél-év márc. 20. 23. sz. p. 89. [SRG.]

N. K. [NAGY Károly]: Plössel’ optikai új találmánya. = Társalkodó 2. 1833. Második Fél-év júl. 27. 60. sz. pp. 238-239. [SRG.]

Berenicé hajának csillagképe. = Társalkodó 2. 1833. Második Fél-év okt. 2. 79. sz. p. 315. Berenicé Ptolomaeus Evergetes "nője", fogadást tett. [A Bereniké haja csillagkép legendája egy történelmi személyhez köthető, éspedig II. Berenicehez, Egyiptom királynőjéhez. Férje III. Ptolemaiosz Euergetes király i. e. 246-tól i. e. 221-ig uralkodott.] [SRG.]

VIHARY Elek: Csillagom. [Vers.] = Társalkodó 2. 1833. Második Fél-év okt. 19. 84. sz. p. 333. [SRG.]

          1834.

BRASSAI Sámuel: Bévezetés A’ Világ’, Főld’ és Statusok’ esmeretébe. Brassai Sámuel által. Kolozsváratt Tilsch és fia tulajdona 1834. Az Evang. Reform. Kollégyom betűivel. 232 p. Csillagászat: pp. 1-31.; Első rész. Világleírás vagy cosmographia. (pp. 1-20.). 1. Világ vagy Egyetem. 2. Csillagleírás (Uranographia vagy Astrographia). 3. 12 égijegyek. 4. A napi vagy plánétai-alkotmány (A napi-alkotmányban van 1 Nap, 7 Plánéta, 18 hold, 4 Asteroida). 5. A plánéták. 6. Az asteroidák. 7. Holdleírás vagy Selenographia. 8. Az üstökös csillagok (Cometographia). 9. Vélemények a világalkotmányáról.; Második rész. Földleírás vagy geográphia. (pp. 20-31.) 10. A földleírás vagy geográphia. 11. Mathematica geográphia. 12. A föld fordulásából származó línéak és karikák. 13. A föld keringéséből származó pontok, karikák és zónák. [KSZ.]

Világalkotmányának összeséges vi’sgálata. [1.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1834 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezté Staut Jó’sef. Első év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-27. A csillagászat ismertetése: A Világalkotmányról általánosan. A Nap. Napunk országához tartozó Bujdosók. Merkúrius. Vénus. Földünk az ő Holdjával. Márs. Czéres. Pallás. Jupiter négy Holddal. Szaturnusz hét Holdjával. Uránus hat Holddal. Üstökösök. Ezen égi testek mozgásának alapos törvényei. Hold minéműsége. Különféle tulajdonságoknak a Bujdosókon való észrevétele. Bújdosókbani lakhatás.; "A magyar házi-barát"-ot Staut József szerkesztette 1834-től. Nagy valószínűséggel ő írta a szerző feltüntetése nélküli cikkeket, így a csillagászati témájúakat is. Annál inkább, mert csillagászati érdeklődése más forrásból is kiderül. Staut életéről keveset tudunk, Szinnyei József szerint 1829-1847-ig publikált, ám még 1849-ben is ő a szerkesztője A magyar házi-barátnak. [KSZ.]

Hold. = Fillértár 1834. júl. 5. 19. sz. pp. 145-147. [ZSE.]

Herschel és messzelátója. = Fillértár 1834. okt. 4. 32. sz. pp. 251-252. [ZSE.]

Naprendszer. = Fillértár 1834. okt. 11. 33. sz. pp. 261-263. [ZSE.]

Enke és Halley üstökös csillagainak 1835-ben leendő visszatérésekről. = Hasznos Mulatságok 1834. febr. 15. 14. sz. pp. 105-106. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Cométák. = Hasznos Mulatságok 1834. márc. 8. 20. sz. pp. 152-156.; márc. 12. 21. sz. pp. 161-164. [ZSE.]

Herschel útazása. = Hasznos Mulatságok 1834. márc. 19. 23. sz. p. 178. [ZSE.]

Halley’ üstökös csillagáról. = Hasznos Mulatságok 1834. nov. 26. 43. sz. pp. 337-339. [ZSE.]

A’ folyó 1834dik esztendei időjárás a’ "száz esztendőre szólló kalendáriom" után. = Hasznos Mulatságok 1834. nov. 26. 43. sz. pp. 341-344. [ZSE.]

BOGUSLAWSKI: Napfoltok. = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 24. 51. sz. pp. 406-407. [ZSE.]

Messzelátók. = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 27. 52. sz. p. 412. [ZSE.]

"Tudva van, hogy az üstökös csillagos esztendők..." = Hasznos Mulatságok 1834. dec. 27. 52. sz. p. 415. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Tűz-gömb. = Társalkodó 3. 1834. Első Fél-év febr. 1. 10. sz. pp. 37-39. [ZSE.]

REICHENBACH dr.: Nyilvános kérelem. = Társalkodó 3. 1834. Első Fél-év febr. 5. 11. sz. pp. 43-44. [ZSE.]

Halley’ üstökös-csillaga. = Társalkodó 3. 1834. Első Fél-év febr. 12. 13. sz. p. 52. Boguslawski professzor értékelése a Halleyről, amely 1835. aug. vége felé fog megjelenni. [ZSE.]

N. K. [NAGY Károly]: A’ Mindenség ’s teremtője. [1.] = Társalkodó 3. 1834. Első Fél-év febr. 15. 14. sz. pp. 53-55. [ZSE.]

N. K. [NAGY Károly]: A’ Mindenség ’s teremtője. (Vége.) = Társalkodó 3. 1834. Első Fél-év febr. 19. 15. sz. pp. 57-59. [ZSE.]

Legujabb légtünemény. Agnelli Ferencz, gyógyszertárnok úr, febr. 10k. 1834. Szolnokrul e’ következőt közli: = Társalkodó 3. 1834. Első Fél-év febr. 22. 16. sz. pp. 63-64. Szolnokról látott tűzgömb 1834. febr. 7-én. [ZSE.]

HORVÁT István: Külföldi literatúra. Könyvismertetés. = Tudományos Gyűjtemény 18. 1834. 11. sz. pp. 128-130. Az ifj. C. L. Littrow által kiadott "P. Hell’s Reise nach Wardoe bei Lappland..." című könyv ismertetése. [HAD.]

          1835.

BITNITZ Lajos: Emlékbeszédek. I. Tittel Pál, rendes tag felett. In: A’ Magyar Tudós Társaság’ évkönyvei. Második kötet. 1832-1834. Budán. 1835. Magyar Királyi Egyetem nyomtatása. pp. 8-15. "A’ kímélni semmit nem tudó halál keleti mirígy’ jeleivel kezdődött inláz által kioltá világát Aug. 26dikán 1831." [KSZ.]

Az 1835dik évnek Főuralkodójáról. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve. Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-19. A Napról. [KSZ.]

Az 1835dik évben előjövő Halley’ üstököséről. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve. Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. p. 19. [KSZ.]

Világalkotmányának összeséges vi’sgálata. [2.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1835 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasói számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezté Staut Jó’sef. Második év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 20-24. A csillagászat ismertetése: Földünknek tekintete más égitestekből nézve. A holdaknak, vagy is másod rangú bujdosóknak és üstökösöknek is vannak lakosai. A Napnak is lehetnek lakosai. Állócsillagok. Azoknak földünktőli távolságok. Az állócsillagok ollyan napok mint a miénk. Az állócsillagok sokasága. Az állócsillagok is Napok-szabott rendjeit képezik. [KSZ.]

STAUT József: A’ Halley nevü szép üstökösrül, melynek feltünését, 1835ben ismét várhatjuk. Egy érdekes ’s mindenkit érthetőleg oktató előadással az Üstökösökrül (Cometae) átaljában. Magyarázza Staut József. Három rajzolattal. Kassán, 1835. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly cs. kir. pr. akad. könyvnyomtató. 67 p., 3 t. Az előszóból kiderül, hogy Hecht Henrik veitszbergi lelkész népszerű munkája alapján készült a magyar kiadás. Egy kihajtható mellékleten van a könyv három ábrája: 1./ A bolygók, a holdak és az üstökösök pályái.; 2./ Herschel rajza az 1811-iki üstökösről.; 3./ Az 1759 évi üstökös csillag pályája. [KSZ.]

A. H.: "A’ hóldnak világossága, ... [Halley üstökösről]" = Erdélyi Híradó 1835. szept. 19. 23. sz. p. 182. [ZSE.]

"A’ kolozsvári csillag vizsgáló toronyban híres Halley üstökös csillaga..." = Erdélyi Híradó 1835. okt. 6. 28. sz. p. 222. [ZSE.]

H. A.: "Kolozsvártt Halley üstököse nov. 6kán..." = Erdélyi Híradó 1835. nov. 7. 37. sz. p. 286. [ZSE.]

Eszmélkedés a’ világ alkotmányáról. = Fillértár 1835. jan. 3. 45. sz. pp. 356-357. [ZSE.]

Égi testek távolsága. = Fillértár 1835. ápr. 18. 7. sz. p. 54. [ZSE.]

Az égnek kéksége és az estvéli veresség. = Fillértár 1835. máj. 9. 11. sz. p. 82. [ZSE.]

Herschel’ véleménye a világ’ alkotmányáról. = Fillértár 1835. júl. 22. 24. sz. pp. 188-189. [ZSE.]

A’ holdlakók. = Fillértár 1835. aug. 8. 27. sz. pp. 212-213.; aug. 15. 28. sz. p. 222. [ZSE.]

FISCHER dr.: Miért kellene az idén feltünendő üstökös csillagot Appianus’ nem pedig Halley’ üstökösének nevezni? = Hasznos Mulatságok 1835. jan. 3. 2. sz. pp. 14-15.; jan. 7. 3. sz. pp. 22-24. [ZSE.]

F.: Sir John Herschel a’ Jóreménység-Fokon. = Hasznos Mulatságok 1835. jan. 21. 7. sz. pp. 51-54. [ZSE.]

TERELMES Mihály: Újság járatás haszna. = Hasznos Mulatságok 1835. febr. 14. 14. sz. pp. 107-109. [ZSE.]

ARAGO, F.: Kivonat Arago úrnak az ártézi kutak feletti értekezéséből. = Hasznos Mulatságok 1835. febr. 21. 16. sz. pp. 121-123. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Délvonal, és refractio. = Hasznos Mulatságok 1835. szept. 2. 19. sz. pp. 147-149. [ZSE.]

Halley üstököscsillaga. = Hasznos Mulatságok 1835. szept. 2. 19. sz. p. 151. [ZSE.]

Halley üstököscsillaga. = Hasznos Mulatságok 1835. szept. 5. 20. sz. pp. 158-159. [ZSE.]

BALLA Károly: Halley’ üstököséről. = Hasznos Mulatságok 1835. dec. 16. 49. sz. pp. 390-391. [ZSE.]

"Halley régenvárt üstököse..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. aug. 26. 17. sz. p. 136. [ZSE.]

"A’ kolozsvári csillag vizsgáló toronyban híres Halley üstökös csillaga..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. okt. 14. 31. sz. p. 243. [ZSE.]

"Pest. Halley rég várt üstököse..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. okt. 14. 31. sz. p. 243. [ZSE.]

’Zágráb. Oct. 17dikén. Folyó hónap 12dike óta látjuk itt szabad szemmel Halley üstökösét." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. okt. 24. 34. sz. p. 266. [ZSE.]

"Struve professor (Dorpatban Oroszországban) állítja, hogy Halley üstökösének..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. okt. 31. 36. sz. p. 288. [ZSE.]

"Halley üstökösének physikai alkotásáról Arago úr..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. nov. 14. 40. sz. pp. 317-318. [ZSE.]

"Kolozsvártt Halley üstököse..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. nov. 18. 41. sz. p. 322. [ZSE.]

"A’ tudományok akadémiájának Oct. 26diki ülésében Arago úr..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. nov. 21. 42. sz. p. 333. [ZSE.]

"Halley üstököse már puszta szemmel..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 30. 1835. dec. 2. 45. sz. p. 360. [ZSE.]

"Az eddig várva várt Halley üstökösrül..." = Jelenkor 1835. aug. 29. 69. sz. p. 542. [ZSE.]

"Bécs. A’ Halley híres üstökös..." = Jelenkor 1835. szept. 26. 77. sz. p. 616. [ZSE.]

"A’ mailandi csillagásztoronyban oct. 7kén..." = Jelenkor 1835. nov. 7. 89. sz. p. 712. [ZSE.]

"Arago úr Párisban a’ fr. Akadémiának uj fölvilágosításokat adott a Halley-üstökös legutóbbi napokban észrevett physikai tulajdonságáról..." = Jelenkor 1835. nov. 11. 90. sz. p. 720. [ZSE.]

"A’ párisi tud. Akademia’ ülésében oct. 26án Arago úr uj nézeteit nyilvánitá a’ Halley üstökösről..." = Jelenkor 1835. nov. 21. 93. sz. p. 744. [ZSE.]

Az 1835ben látható nevezetes üstökös. = Nemzeti Társalkodó 1835. ápr. 28. 17. sz. pp. 257-261. [ZSE.]

"Egy külföldi csillagász..." = Rajzolatok 1835. nov. 21. 41. sz. p. 256. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Halley. = Regélő 1835. ápr. 2. 27. sz. pp. 214-215. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Herschel. = Regélő 1835. máj. 21. 41. sz. pp. 325-327. [ZSE.]

NOVÁK Dániel: Encke. = Regélő 1835. jún. 1. 45. sz. p. 358. [ZSE.]

Newton jóslata. = Regélő 1835. szept. 3. 71. sz. p. 558. [ZSE.]

Bujdosó csillagok. = Regélő 1835. okt. 22. 85. sz. p. 678. [ZSE.]

"Halley üstökös csillagát Pesten..." = Regélő 1835. okt. 22. 85. sz. p. 678. [ZSE.]

NAGY Károly: A’ mindenség ’s teremtője. = Társalkodó 4. 1835. febr. 15. 14. sz. pp. 53-55.; febr. 19. 15. sz. pp. 57-59. [ZSE.]

LUKÁCS Pál: Az üstökös, hazánkban. = Társalkodó 4. 1835. nov. 4. 88. sz. pp. 350-351. [ZSE.]

"A’ ki az Istennek mindenhatóságáról akar elmélkedni..." = Vasárnapi Ujság 1835. febr. 8. 13. sz. p. 357. [ZSE.]

Üstököscsillag. = Vasárnapi Ujság 1835. okt. 11. pp. 693-696. [ZSE.]

"Velenczéből írják..." = Vasárnapi Ujság 1835. okt. 11. p. 698. [ZSE.]

          1836.

BUGÁT Pál: Tapasztalati természettudomány Tscharner Boldogbul. I-II. Budán, 1836. A Magyar Kir. Egyetem betűivel. 2 + 457 + 2 p. A két kötet folyamatos számozással, de külön címlappal. Bugát fordítása kiterjedt csillagászati részeket is tartalmaz. A második kötet tizenegyedik szakasz tartalmaz csillagászati vonatkozásokat a "A Lebtanrúl (Meteorologia)". pp. 318-344.; A második kötet tizenkettedik szakasz "A Világalkatrúl" c. fejezet tisztán csillagászati vonatkozású. pp. 345-410. A fejezet részei: Az égi testek látszólagos tüneményeiről és mozgásairól általában, és a csillagászságnak legnevezetesebb rendszereiről.; A világ rendszerérül Copernic észképe szerint, és az újabb azon alapúló fölfedezésekről: föld, nap, bolygók, mellékbolygók, csapongók, vagy üstökösek, álló csillagok.; A világtestek távcsőn által tapasztalt tulajdonairól, és a világalkatnak nagyságárúl: a holdrúl, a naprúl, a bolygókrúl, csapongókrúl, álló csillagokrúl.; A világalkatnak nagysága.
A szerző kiemelten foglakozik a megfigyelések, felfedezések időpontjával, a felfedezők személyével, a csillagászattörténettel. A fordító Bugát Pál a természettudományos szakszavak nyelvújítója (lásd Bugát: Természettudományos szóhalmaz), így a csillagászati szaknyelvben is sok érdekes újítással állt elő. (például a bolygók neve). A könyvhöz tartozó táblák egyike csak csillagászattal foglalkozik. 92dik idomtul 95-ikig. [HOR.]

HORVÁT Antal: Örökös kalendáriom. Irta Horvát Antal kalocsai fő megyebéli pap. Pesten. Esztergami k. Beimel József’ tulajdona. 1836. 172 p. Előszó (pp. III-IV.).; Első Rész, melly az álló Ünnepeket foglalja magában (pp. 1-50.).; Második Rész, melly e’ Kalendáriom’ tökélyére megkivántató Táblákat foglalja magában (pp. 51-118.).; Harmadik Rész. E’ Kalendáriom’ használásában megkivántató szabályokról, és Táblák’ használásáról (pp. 119-172.). Általa 1832-ben kiszámított naptári táblákat és ezek magyarázatát közli az álló és a mozgó ünnepekre vonatkozóan, alapos csillagászati és kronológiai ismereteket mutatva. [KSZ.]

A’ Világ alkotmánnyának összes vizsgálata. [3.] In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1836 szökő-évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némelly dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyve.
Szerkezteté Staut Jó’sef. III. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-24. A csillagászat ismertetése: Az Országutja (Tejút) Napok szabott rendjének szabott rendje. Minden napok szabottrendjének az országutban, vagy az Állócsillagoknak bujdosóikkal együtt egy közönséges Nap körüli mozgásuk. A Napok szabottrendeinek a kellőközépi nagy Nap körüli mozgása azon törvények szerint esik, mellyek szerint a bujdosók forognak a Nap körül. Minden Napszabottrendeknek lakhatósága. A Napok szabottrendjeiben lévő lakosoknak lépcsőkinti következése. Ködfoltok, hihetőleg igen távullévő Országutak.
A Világok alkotmányának iszonyatos tére, a ködfoltok és országutaknak sokaságábul ítélve. Az Országutak is, ugy látszik, egy egyetemes kög (centrum) körül mozognak. A Világok régisége. A Világok kölcsönös származása és elmulása. Azoknak romlása. Más életre való kinézések és visgálódások. [KSZ.]

H. A.: "Május 15ke, mely éppen jövő vasárnapra esik, nevezetes nap lészen, mert ezen történik századunk legnagyobb nap fogyatkozása..." = Erdélyi Híradó 1836. máj. 10. 38. sz. p. 314. Espenak szerint 1836. máj. 15-én 14.09 UT-kor volt újhold, és a gyűrűs-napfogyatkozás közepe. [ZSE.]

"Az uj-Yorkban megjelenő Journal of Commerce Sir John Herschelnek..." = Erdélyi Híradó 1836. máj. 31. 44. sz. p. 364. [ZSE.]

RUMY Károly: A’ híres csillagvizsgáló báró Zach Ferencz’ hazaszeretete. = Hasznos Mulatságok 1836. márc. 2. 18. sz. pp. 142-143. [ZSE.]

AMONYI János: Északi esthajnal. = Hasznos Mulatságok 1836. Második Félesztendő okt. 26. 34. sz. pp. 277-280. Északifény Gyöngyösön 1836. okt. 21-én. [SRG.]

VIZER István: A’ futó csillagokról. = Hasznos Mulatságok 1836. dec. 10. 47. sz. pp. 369-372.; dec. 14. 48. sz. pp. 377-382. Meteorokról. [ZSE.]

"Május 15dike csillagászi tekintetben legnevezetesebb napja 1836nak..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 31. 1836. jan. 23. 7. sz. p. 56. [ZSE.]

"A’ mintegy egy hónapja nem látott Halley üstököse..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 31. 1836. jan. 23. 7. sz. p. 56. [ZSE.]

"A’ tudományok akademiájának apr. 11diki ülésében tudósítások olvastattak Herschel úrtól..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 31. 1836. máj. 7. 37. sz. p. 293. [ZSE.]

"A’ Journal of Commerce levelet közöl Sir J. Herscheltől..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 31. 1836. máj. 28. 43. sz. p. 341. [ZSE.]

"Münchenből maj. 16dikán ezeket írják..." = Hazai ’s Külföldi Tudósitások 31. 1836. máj. 28. 43. sz. p. 341. [ZSE.]

Pótlék a’ Holdról. = Nemzeti Társalkodó 1836. ápr. 12. 15. sz. p. 240. [ZSE.]

HERSCHEL, J. F. W.: Herschel levele. = Nemzeti Társalkodó 1836. máj. 10. 19. sz. pp. 291-295. [ZSE.]

Felfödezések a’ Holdban. = Rajzolatok 1836. márc. 9. 20. sz. pp. 153-154. [ZSE.]

A’ Hold. = Rajzolatok 1836. aug. 13. 65. sz. pp. 516-517. [ZSE.]

Látszatos bebizonyitása Herschel felfödezéseinek a’ Holdban. = Rajzolatok 1836. aug. 17. 66. sz. pp. 523-525. [ZSE.]

Levegői kövek (meteorok) lehetősége. = Regélő 1836. máj. 5. 36. sz. pp. 286-288.; máj. 8. 37. sz. pp. 295-296. [ZSE.]

Meteorok. = Regélő 1836. máj. 21. 41. sz. pp. 325-326. [ZSE.]

Napfogyatkozás. = Regélő 1836. jún. 26. 51. sz. pp. 407-408. [ZSE.]

[ARAGO:] A’ csillagfutásról. = Társalkodó 5. 1836. jan. 13. 4. sz. pp. 14-15. [ZSE.]

"Több újságokban kihirdeték Herrsel nevü égvizsgálónak..." = Vasárnapi Ujság 1836. márc. 27. p. 104. [ZSE.]

A’ napbeli foltokról. = Vasárnapi Ujság 1836. okt. 23. pp. 340-342.; nov. 6. pp. 353-354. [ZSE.]

          1837.

Kalendáriomi Meghatározások. 1. Micsodák az Epakták? 2. Évi összehasonlítás. Nevezetességek az égen. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1837 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkeszté Staut Jó’sef. IV. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 17-19. [KSZ.]

Rövid és megérthető utmutatás, minden nemű órákat a’ Nap után igazitani ’s igaz járásban megtartani. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1837 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetírás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkeszté Staut Jó’sef. IV. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató. pp. 19-22. [KSZ.]

VÁLLAS Antal: A hulló csillagokról. = Athenaeum 1837. első félév ápr. 27. 34. sz. pp. 265-268. Biot véleménye a nov. 12-13-14-i meteorhullásról. Cassini észrevételeivel. Az 1811-diki üstökösről Herschel írt. A Halley-üstökös említése. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A hulló csillagok november 12., 13., ’s 14 dikén. = Athenaeum 1837. második félév nov. 5. 37. sz. cc. 577-584. Leonida meteorraj 1837 évi előrejelzése nov. 12-14-re. Felsorolja a jelentősebb tűzgömböket is 1684-től. [SRG.]

VÁLLAS Antal: A hulló csillagok’ ügyében. = Athenaeum 1837. második félév dec. 14. 48. sz. cc. 761-763. Sarki fény 1837. nov. 14. este.; Tűzgömb felhős égen 1837. nov. 14-én. [SRG.]

NÉMETHY József: Légtünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő szept. 20. 24. sz. p. 187. Északifény Budapesten 1837. aug. 23-án. [SRG.]

NÉMETHY József: Levegői tünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő nov. 11. 39. sz. p. 312. Északifény, "fonyasztó hó" 4-én hajnalban és este. [SRG.]

NÉMETHY József: Levegői tünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő nov. 15. 40. sz. p. 319. [SRG.]

NÉMETHY József: Isméti légtünemény. = Hasznos Mulatságok 1837. Második Félesztendő nov. 18. 41. sz. p. 327. Északifény nov. 14-én este. [SRG.]

Magyar- és Erdélyország. Budetin (Trencsény megyében). = Jelenkor 1837. aug. 19. 66. sz. p. 261. Meteorhullás 1837. júl. "fogyta felé légkő érkezett". Lottner lelkész találta meg, súlya 19 bécsi font volt. [SRG.]

HORVÁTH Zsigmond: A’ csillagok esmértetése. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. 2. köt. pp. 3-53.; 4. köt. pp. 3-63. [ZSE.]

VIZER István: Kozmologiai elmélkedés. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. 5. köt. pp. 91-101. [ZSE.]

L. I.: Esmérkedés a’ holddal vagyis Értekezés a’ hold physicai tulajdonságairól. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. 8. köt. pp. 79-108. Littrow után. [ZSE.]

Töredék jegyzetek az üstökösökről. = Tudományos Gyűjtemény 21. 1837. 9. köt. pp. 35-59. [ZSE.]

          1838.

NAGY Károly: Astronomiai napkönyv és kalendáriom 1838-ra. Szerkeszté Nagy Károly, R. T. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838-ra. Budán, A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. [1837.] pp. 1-50. Jegyek és rövidítések. Fogyatkozások. Nap belépte különböző állatkör-jegyekbe. A hold változásai. Időszakok. Számok és ünnepek. Zsidó kalendáriom. Török kalendáriom. Keresztyén kalendáriom. A napirendszer elemei. A főcsillagok helyei 1838-ra Bessel szerint. Observatoriumok. Föld pontjai, mellyeken égvizsgálatok tétettek és tétetnek. [KSZ.]

Földünknek napiránti állása az év’ 12 hónapjaiban. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1838 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. V. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-18., 1 t. [KSZ.]

Legújabb tudósitások a’ Jó-remény’-fokából Herschel János úr’ igen nevezetes csillagászi felfödözéseiről, a’ holdra és lakosaira nézve Hamburgban 1836. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1838 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. V. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 71-76. [ZSE.]

RAJCSÁNYI János: Világegyetem, vagy is az egész földnek képe, különös tekintettel az országok és népek miveltségének állapotjára és történetére. A’ mathematicai és természeti földrajz vázlatával együtt. Irta Rajcsányi János. Aczél- és fametszetekkel. Pesten, Hartleben Konrád Ádolf tulajdona. 1838. Budán, a’ magyar királyi Egyetem betűivel. 336 p. Csillagászat: pp. 1-16. A’ föld mint égitest. Világ. Napország. Égi tünemények. A’ föld alakja. A’ föld vonalai. Láthatár. Tájékozás. Agy-és lábpont. A’ föld forgása. A’ föld megvilágításából származó körök. Nap és éjhosszabbúlás. Világégal. Melegségégal. Földövek. (A Napországban a Vestát, a Junot, a Cerest, a Pallast beleszámítva 11 bujdosót ismer, és 18 mellékbujdosót, vagy holdat, vagy más néven hajdut említ. A Földnek 1, a Jupiternek 4, a Szaturnusznak 7, az Uránusznak 6 hajduja van. A könyv ezen része 8 ábrával, 4 táblázattal illusztrált. [KSZ.]

TARCZY Lajos: Népszerü égrajz. (Astronomia popularis.) Irta Tarczy Lajos, magyar t. t. lev. tag, ’s a’ pápai ref. főiskolában természettan’ ’s természetrajz’ professora. Egy kőmetszetű táblával. Pápán, 1838. A’ ref. főiskola’ betüivel, Sziládi Károl által. 80 p., 1. t. A szerzői előszó kelt: Pápán, télelő’ 29. 1838. Ebben leírja, hogy könyvének alapját Mayer ("jelenleg budai csillagász") tanításaiból 1832-ben készített kézirata jelentette. Ezt Littrow, Brandes, Gelpke és Frankenheim idegennyelvű csillagászati munkáit használva tett teljessé. A kihajtható mellékleten együtt van a könyv 43 ábrája. [KSZ.]

TARCZY Lajos: Természettan, az alkalmazott Mathesissel egyesülve a haladás jelen lépcsője szerint nyilvános tanításra szintugy mint magányos tanulásra kézikönyvül dolgozta Tarczy Lajos a magyar t. t. levelező tagja ’s a’ pápai ref. Főiskolában természettan’ ’s természetrajz’ professzora. Pápán, 1838. A’ Ref. Főiskola’ betűivel, Sziládi Károl által. VIII + 1 + 370 p. (1. kötet), IV + I + 301 p. (2. kötet) + foglalat + szómagyarázat + 3 tábla. Rendkívül részletes természettan könyv (a korának talán legjobb magyar nyelvű kiadványa) két kötetben, melyek azonos évben jelentek meg. Csillagászat: az első kötetben pp. 179-213. Látszó égrajz (astronomia sphaerica).; pp. 213-256. Való égrajz (astronomia theorica). A Természettan ezen két csillagászati fejezete ugyanebben az évben önálló kiadványként is megjelent, "Népszerű égrajz" címmel. [HOR.]

GÁTY István: A táv- és látcsők rövid története a jelenkorig. [1.] = Athenaeum 1838. első félév jan. 11. 3. sz. cc. 33-42. [SRG.]

GÁTY István: A táv- és látcsők rövid története a jelenkorig. 2. rész. = Athenaeum 1838. első félév jan. 14. 4. sz. cc. 49-55. [SRG.]

A november 14-dikei északi fény... = Athenaeum 1838. első félév febr. 8. 11. sz. c. 176. Sarki fény 1837. nov. 14-én este Philadelphiában. [SRG.]

Légkövek. = Athenaeum 1838. első félév febr. 15. 13. sz. c. 192. Brazíliában 10 mérföldnyi körzetben hullottak a meteoritek 1-től 80 fontnyi súlyúak voltak. Néhol házakat is megrongáltak. [SRG.]

A hulló csillagok. A tudományok haladása. = Athenaeum 1838. első félév márc. 25. 21. sz. cc. 328-330. [SRG.]

VÁSÁRHELYI Pál: Kérdés az acromaticus távcsövekről... = Athenaeum 1838. első félév márc. 25. 21. 3. sz. c. 336. Az 1838. jan. 11-i 14-ik számban megjelent cikkhez. [SRG.]

NAGY Károly: Pons cometájának megjelenése 1838-ban. = Athenaeum 1838. második félév szept. 6. 20. sz. cc. 313-316. [SRG.]

NAGY Károly: Encke’ üstököse. = Athenaeum 1838. második félév szept. 20. 24. sz. c. 392. Encke üstököse 1838 őszén. 1838. dec. 15-én volt pályáján a Földhöz legközelebb. [SRG.]

Herchel vizsgálatai a’ jóremény fokánál. (Kutfő: Allgemeine Zeitung.) = Hasznos Mulatságok 1838. Második Félesztendő júl. 28. 8. sz. pp. 63-64. A Déli égbolton ködöket, kettőscsillagokat figyelt meg. [SRG.]

KUNOSS [Endre]: Légtünemény. = Természet 1838. Tavaszhó 3-ikán 1. sz. p. 4. "A legpompásb levegői tünemények egyike, a szivárvány. Ez a természettudósok eddigi tanításai szerint, rendesen csak tavasztul őszig szokott keletkezni, a nap sugarainak az átellenes fölhő csöppjeiben megtörése és onnan visszaveretése által. Hogy azonban az átellenesség, mi szerint t. i. a nézőnek a nap és a szivárvány közt kelljen állnia (a felé háttal - e felé pedig arczczal fordulva) nem mulhatatlan föltétel: bizonyítá a f. e. télutó (február) 21-kén délutáni 4 1/2 s 5 óra között nyúgaton megjelent szivárvány, melly a budai hegyek mögé nyugodni készült nap déli s éjszaki oldalán szakaszosan mutatkozék, ugy hogy a napot szemlélő, egyszersmind a szivárványnak kétfelül élénk színben mutatkozó darabjait is láthatá." [Ezen 1838. febr. 21-i jelenség leírása a Naptól jobbra és balra feltűnő halók észlelésére mutat.]
[A "Természet" című lapot Kunoss Endre szerkesztette és adta ki Pesten. Budán nyomták a Magyar. Kir. Egyetem betűivel, hetente kétszer jelent meg. Az olvasmányos természettudományos és gazdasági folyóirat 1838-ban, fél éven keresztül, 52 számával jelent meg: Tavaszhó 3-ikától Őszelő 28-ikáig, azaz ápr. 3-tól szept. 28-ig.] [KSZ.]

Levegői jégdarab. = Természet 1838. Tavaszhó 27ikén 8. sz. p. 32. "Levegői jégdarab. Hiteles írok tanusitása kezeskedik egy ritka jelenetrül, melly Tippo Saib országlása alatt Seringapatamban, Keletindiában történt., t. i. hogy akkora jégdarab esett légyen le a felhőkbül, mint egy elefánt. (Murrays observations on the Phenomena of the thunder storm.)" [Talán jégmeteorit?] [KSZ.]

A’ Nap’ átmérőjének látszólagos kisebbülése 4000 év óta. = Természet 1838. Tavaszutó 4ikén 10. sz. p. 40. A Nap látszó átmérőjének (állítólagos) csökkenése 140 (Ptolemaiosz) és 1820 (Piarri) között. Ez 5 évente 1 ívmásodperc, azaz 6000 év alatt a Nap átmérője a harmadára, felülete nyolcadrészére zsugorodik. A különös jelenség csak látszat, azt a földi légkör sűrűsödése okozza. [KSZ.]

[SEMSEY:] Ég és föld. 1. = Természet 1838. Nyárhó 10ikén 29. sz. pp. 113-114. A régi korok népeinek vélekedése a Földről és az égről. [KSZ.]

SEMSEY: Ég és föld. 2. = Természet 1838. Nyárhó 13ikán 30. sz. p. 117. Nevesebb ókori gondolkodók vélekedése a Földről és az égről. [KSZ.]

Csillagászat. = Természet 1838. Nyárhó 20ikán 32. sz. p. 128. Encke jelenti: A Pons-üstökös 1838. augusztus közepétől látható lesz nagyobb fénytérítőkben (refractorokban). Gyengébb messzelátó csövekkel vizsgálható lesz október közepe táján. Nov. 7-én közelíti meg földünket és dec. 19-én lesz legközelebb a Naphoz. [KSZ.]

N. K. [NAGY Károly]: A ’tudományok’ ’s különösen a’ Mathesis tanításairól. = Tudományos Gyűjtemény 22. 1838. 1. köt. pp. 3-19. [SRG.]

          1839.

Az uralkodó plánéta (Saturnus). In: Erdélyi házi-segéd 1839dik évre. pp. 15-16. [ZSE.]

Átnézete az égen mindennap szemlélhető mozgásnak. In: Erdélyi házi-segéd 1839dik évre. pp. 17-19. [ZSE.]

Közhasznú ismeretek oskolája. Kézi könyv szülők’, tanítók’ és tanítványok’ hasznára nyilvános és privát oktatásnál, valamint azok számára is, akik oktató nélkül akarnak tanúlni. Első kötet. Grammatika és levelező-könyv. Számvető-könyv. Physika. Természet-história. Új kiadás. Pesten, 1839. Heckenast Gusztáv sajátja. III + 90 + 80 + 95 + 102 p. + CIII + CVII + mutató tábla. Minden fejezet újrakezdődő lapszámozással. Csillagászat: a "Physika" rész 2. szakasza "A világalkotmányról általjában, ’s különösen a’ földről" címmel.
Ebben: Első osztály - A világi testekről általjában (bolygók elhelyezkedése, csillagászat történet). pp. 45-50.; Harmadik osztály (sic.) - A Nap és planeták (a Nap és a bolygók mozgása, tulajdonságaik). pp. 50-54.; Harmadik osztály - A kometákról (üstökösökről). pp. 54-55.; Negyedik osztály - Álló, vagy veszteglő csillagokról. pp. 55-56.; Ötödik osztály - A földről. pp. 57-61.; Hatodik osztály - Meteorokról vagy levegői tüneményekről - levegős, vizes, tüzes és fénylős tünemények négy fejezetben (részben a meteorokkal (pl. tüzes meteor), részben az időjárással (pl. nedves meteor) foglalkozik). pp. 62-76. [HOR.]

Csillagászati töredék. Futócsillag. (Bolis. Sternschnuppe.) In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1839 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VI. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-19. A meteorokról, tűzgömbökről. Meteorzáporok világszerte 1799. nov. 11-12-én éjjel, 1831. nov. 13-án hajnalban, 1832. nov. 12-13-án éjjel, 1833. nov. 12-13-án éjjel. [Leonidák meteorzáporai.] [ZSE.]

NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re. Budán, [1838.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 166 p. [KSZ.]

NAGY Károly: Astronomiai napkönyv és kalendáriom, 1839-re. Szerkeszté Nagy Károly, r. t. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1839-re. Budán, [1838.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-65. Fogyatkozások 1839-re. Nap’ belépte különböző állatkör-jegyekbe. Hold’ változásai. Havonkénti táblázatok (napok, nevek és ünnepek, középidő délben, Nap’ és Hold’ felkelte, lemente, csillagidő délben, égi jelenetek, planeták felkelte, lemente, delelése). Az ecliptica’ ferdesége 10 naponta. A’ főcsillagok közép helyei Bessel szerint. A’ budai observatorium’ állandó számai. Másodpercz-inga’ hossza. Magyar- Erdély- és Horvátország’ némely pontjai (25 település koordinátái). [KSZ.]

A délszaki csillagos ég. = Athenaeum 1839. első félév febr. 17. 14. sz. c. 224. Herschel égképéről. [SRG.]

A januarius 6dikai vihar. = Athenaeum 1839. első félév febr. 28. 17. sz. c. 272. Dublinban éjszaki fény volt. [SRG.]

A föld elveszése. = Athenaeum 1839. első félév márc. 28. 25. sz. c. 400. Buffon szerint 90.000 év múlva megfagy a Föld, Gruithuisen szerint 50.000 év múlva a Föld beleesik a Napba, Olbers szerint 220 millió év múlva egy üstökös "vízbefojtja" a földet. [SRG.]

          1840.

Az urakodó plánéta (Jupiter). In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. pp. 15-17. [ZSE.]

Az álló csillagok sokaságárúl. In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. p. 18. [ZSE.]

A’ csillagok’ ösmeretéről. In: Erdélyi házi-segéd 1840dik szökő évre. pp. 19-22. [ZSE.]

Néhány jószándékú szavak a’ kalendáriomi babonás hitről. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1840 szökő évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-18. Asztrológia kritika. [KSZ.]

Földünk alakulásának theoriája. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1840 szökő évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 18-25. A Föld kialakulása. Csillagászati kapcsolódásokkal. [KSZ.]

NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 210 p. [KSZ.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1840-re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-79. A csillagászati jelenségek táblázatai. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1840-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1839.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 118-132. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

VÁLLAS Antal: Az égi és földtekék’ használata. Előre bocsátatik a’ világegyetem’ és a’ Főld’ ismerete. Három tábla rajzzal. Mellékletűl az első magyar földtekéhez. Bécsben, 1840. Sollinger J. P. betüivel. [XXIV.] 252 p. Nagy Károly 1840. nov. 1-én kelt előszavával. Alapos bevezetés a csillagászatba. Főként a csillagászati földrajz tárgyalása, számpéldákkal. Csillagképek nevezetességeinek ismertetése: pp. 2-19.; Csillagkatalógus a legfényesebb 565 csillagról: pp. 185-203. [KSZ.]

NAGY Károly: Magyar földtekék. = Hírnök 4. 1840. szept. 24. 77. sz. p. [1.] Gróf Batthyány Kázmér jóvoltából az ország összes iskolája kap ajándékba egy földgömböt. Vállas Antal "A tekék’ használata" című könyve már nyomdában van. [SRG.]

[NAGY Károly]: Magyar földtekék. = Hírnök 4. 1840. okt. 15. 83. sz. p. [3.] A földtekét a felsorolt települések iskolái átvehetik. [SRG.]

Felszólítás a földtekék tárgyában. = Hírnök 4. 1840. okt. 22. 85. sz. p. [3.] A földtekék a szerkesztőségben átvehetők. [SRG.]

          1841.

Csillagászati töredék. A’ Légkövekről. (Aerolithus, Meteorstein). In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1841 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VIII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-22. [ZSE.]

A’ csillagok lakhatóságáról és lakosaikról. In: A’ magyar házi-barát. Egy közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1841 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. VIII. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 127-130. Más csillagok mellett kétségkívül keringenek bolygók, melyeken lakosok élhetnek. [ZSE.]

NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 192 p. [KSZ.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1841re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-76. A csillagászati jelenségek táblázatai. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1841-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1840.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 177-192. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

NAGY Károly: Magyar égteke. (Olvastatott az academia kis gyűlésében febr. 15. 1841.) = Athenaeum 1841. első félév márc. 4. 27. sz. cc. 425-428. [SRG.]

          1842.

BÉKEFY Károly: A’ földtan’ alaprajza, az az: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly kegyes rendi oktató. Budán, A’ magy. kir. Egyetem betűivel. 1842. 84 p. Csillagászat: 1-32.; 56-58. Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [TZS.]

Idegen égitestek befolyása földünk időjárására. In: A’ magyar házi-barát. Közhasznú házi ’s gazdasági kalendáriom 1842 közönséges évre, Földesurak’, Cameralisták’, Ügyészek’, uradalmi Tisztviselők’, Házigazdák’ és Gazdaasszonyok’, Házmesterek’, Kereskedők’, Gyárnokok’, ’s mindenféle rendű ’s rangú Olvasók’ számára; némely dolgok sikeres használására készült, a ’ történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a’ házi ’s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló ’s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. IX. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 17-19. A Holdnak a vonzása, a Napnak a világossága által hatása van. A bolygóknak a földünkre való befolyása, kivált a légkörre hatása nincs, vagy elenyésző az előbbi két égitesthez képest. [KSZ.]

ALBERT Ferenc, [montedegoi]: Kettős csillagok. In: Magyar orvosok és természetvizsgálók Pesten tartott második nagy gyűlésének munkálatai. A gyülés megbizásából kiadták: Bugát Pál és Flór Ferencz. A jelenvolt tagok neveinek saját kézvonat utáni lenyomatásával. Pesten, 1842. Nyomt. Trattner-Károlyi betüivel. pp. 54-58. [HAI.]

NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. 132 p. [KSZ.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1842re. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 1-99. A csillagászati jelenségek táblázatai. Közli (pp. 65-67.) az 1842. julius 7-diki [azaz a júl. 7-én délben kezdődő és júl. 8-án délben befejeződő napra, az akkori értelmezés szerinti] napsötétedés általános adatait, azon zóna határait melly között a sötétedés teljes. Ez Portugált, Spanyolországot, déli Francziaországot, éjszaki Itáliát, Austriát, Magyarországot, Oroszországot vágja keresztül. Táblázatban közli 30 európai város időadatait, köztük Brassó, Buda, Debreczen, Eger, Fejérvár, Kassa, Kolosvár, N. Szombat, Pozsony, Szeged, Temesvár, Zágráb is szerepel. [KSZ.]

NAGY Károly: Jegyzetek a’ Naprendszer’ elemeihez. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 100-109. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: Nagy Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1842-re. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1841.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. pp. 114-132. A táblázatok csillagászati értelmezése. [KSZ.]

VÁLLAS Antal: Ez évi napfogyatkozás julius’ 8-dikán. = Athenaeum 1842. első félév jún. 21. 74. sz. cc. 1169-1174. Napfogyatkozások 1816. nov. 19., 1820. szept. 7., 1836. máj. 15., 1847. okt. 9., 1851. júl. 28., 1861. dec. 31., 1867. márc. 6., 1870. dec. 22., 1887. aug. 19. [SRG.]

A julius 8kai napfogyatkozás pontjai hazánkban. = Hírnök 6. 1842. jún. 30. 51. sz. p. [3.] [SRG.]

A jul. 8kai napfogyatkozás. (Leírva Littrow cs. kir. csillagász által a bécsi cs. kir. Csillagvizsgáló toronyból.) = Hírnök 6. 1842. júl. 25. 58. sz. p. [4.] [SRG.]

N. K. [NAGY Károly]: Napsötétedés Julius 8-kan 1842. = Pesti Hírlap 1842. Első Félév jún. 26. 155. sz. p. 454. [SRG.]

TARCZY Lajos: Napfogyatkozás 1842. julius 8-kán. = Pesti Hírlap 1842. Második Félév júl. 21. 162. sz. pp. 516-517. [SRG.]

MARGITAY Sámuel: Napfogyatkozás 1842. julius 8-kán. = Pesti Hírlap 1842. Második Félév júl. 28. 164. sz. pp. 534-535. Megfigyelések: Fehértő (Szabolcs megye), Losoncz - Tóth Mihály, Verőcze (Nógrád megye) - Árvay, Csomád, Liptó-Rózsahely - Erdélyi József. [SRG.]

          1843.

Közhasznu és Mulattató Nemzeti vagy Hazai Kalendáriom, magyarországi és erdélyi katholikusok’ evangelikusok’ és ó hitüek számára, Krisztus urunk’ születese után 1843dik közönséges azaz 365 napból álló esztendőre. A’ Mezei Gazdával szaporítva. Szerkesztették és kiadták Trattner és Károlyi. Huszonkilenczedik esztendei folytatás. Pesten. A’ kiadók’ könyvnyomtató-intézetének tulajdona, Urak’ utczája 4531. szám. Benne számozatlan oldalakon: A’ 1842. esztendei Jul. 8-ki teljes Napfogyatkozásról. A’ napfogyatkozás Jul. 7-én reggel történt. Ez a cikk részletes észlelési leírást közöl a teljes napfogyatkozás jelenségéről, a totalitás alatt a rózsapiros és őszibaraczk pirosságú protuberenciák látványáról, a hőmérséklet változásáról, az élővilág viselkedéséről. [KGY.]

Legjelesebb feltünések csillagos egünkön a kassai délkörhez alkalmazva. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 17. Az évszakok kezdő időpontjai. A Hold földközeli és földtávoli idejei. Hold és bolygók közelségei. A bolygók együttállásai, szembenállásai, legnagyobb kitérései. Fogyatkozások. [KSZ.]

Égúr (Jupiter) holdjainak Kassán látható fogyatkozások. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 18. Táblázatban az első hold, a második hold és a harmadik hold fogyatkozásának ideje (kezdete és vége) percnyi pontossággal. [KSZ.]

Időjárást mutató tábla. Herschel híres csillagásztul. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 19-20. A holdfázisok és az időjárás állítólagos összefüggése. [KSZ.]

Mutatótáblája a holdvilág tartósságának. In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. p. 20. Táblázat mely a Hold korát (az újholdtól eltelt napok számát) és a Hold horizont feletti idejének hosszát mutatja. [KSZ.]

Mi világít a Napon? In: A magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1843 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. Xdik. év. Kassán. Nyomtatta ’s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet’ tulajdonosa. pp. 21-22. [KSZ.]

1842-ik évi Julius 8-án a napfogyatkozás körül Zipser András és Kubinyi Ferencz által tett tapasztalatok. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók Beszterczebányán tartott harmadik nagy-gyűlésének munkálatai. A gyülés megbizásából kiadták: Bugát Pál és Flór Ferencz. Egy kőmetszettel. Pesten, 1843. Nyomt. Trattner-Károlyi betüivel. pp. 100-101. "Öt óra s 59 perczkor vette kezdetét a napfogyatkozás; közepe volt 7 óra 58 perczkor, vége 8 óra s 2 perczkor: a valóságos vagy is egész napfogyatkozás tartott két perczig és 40 másod perczig." [HAI.]

NAGY Károly: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, [1842.] A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. 235 p. [KSZ.]

NAGY Károly: Astronomiai napló és kalendáriom 1843-ra. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, (1842.) A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. pp. 1-129. [KSZ.]

NAGY Károly: Az astronomiai napló’ elrendelése. In: M. Tudós Társasági névkönyv, astronomiai naplóval és kalendáriommal 1843-ra. Szerkeszté Nagy Károly, rt. Budán, (1842.) A’ Magyar Kir. Egyetem’ betüivel. pp. 130-147. [KSZ.]

TARCZY Lajos: Népszerű természettan. Tanulni szerető mesteremberek s iskolatanítók számára, a földművelésre és a nép közt uralkodó babonákra különös tekintettel írta Tarczy Lajos a Pápai Ref. Főiskolán természeti tudományok professora, s a Magyar Akadémia rendes tagja. A Népkönyvkiadó egyesület által jutalmazott pályamunka. Pápán, 1843. a Ref. Főiskola betűivel. 1 + 261 p. + tartalomjegyzék. A könyv végéhez van kötve folyamatos lapszámozással "Pótlékul" egy "Ötödik füzet: Az égi testek mozgását, s a Mozgás akadályait magában foglaló." Ennek kiadási éve 1844. Az égi testek mozgását taglaló rész (pp. 221-253.) csillagászati témájú. A kiadvány érdekessége, hogy Tarczy külön kitér a tévképzetekre, a Biblia szószerinti értelmezéséből származó hibákra. [HOR.]

          1844.

BÉKEFY Károly: Elemi földleirás. Azaz: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly, kegyes rendi oktató. Második kiadás. Budán, A magyar k. Egyetem’ betűivel. 1844. 92 p., 1 t. Csillagászat: pp. 9-41., 64-66. (csillagászati földrajz, égi fényjelenségek). Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [KSZ.]

BÉKEFY Károly: A’ földtan’ alaprajza, az az: a’ földnek mathematikai, physikai, és a’ világ’ öt részeinek igen rövid politikai leirása. Irta Bigelbauer Károly kegyes rendi oktató. Második kiadás. Budán, A’ magy. kir. Egyetem betűivel. 1844. 84 p. Csillagászat: 1-32.; 56-58. Eredeti Bigelbauer családnevét később változtatta Békefyre. [KSZ.]

EDVI ILLÉS Pál: Népszerű számvetéstan és időszámlálás’ tudománya. Irta Edvi Illés Pál, M. Tudós Társasági l. tag, Vas és Sopron v.megyék’ táblabírája. Harmadik javított kiadás. Pesten, Eggenberger és fia Academiai könyvárusoknál. 1844. 88 p. Csillagászat: pp. 76-88. Időszámlálástan (chronologia). Az idő felosztásáról, számlálásáról, méréséről, kalendáriumokról, ünnepekről szóló tankönyv. [KSZ.]

Jeles tünemények a csillagos égen e folyó 1844-dik szökő évben. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 18-19. Az évszakok kezdő időpontjai. A Hold földközeli és földtávoli idejei.
Hold és bolygók közelségei. A bolygók együttállásai, szembenállásai, legnagyobb kitérései. Egyes kisbolygók (Veszta, Júnó, Ceres, Pallás) együttállása más égitestekkel. Fogyatkozások. [KSZ.]

Nagyobb Csillagoknak Hold általi látható födözéseik. A kijelölt idő Kassai Napidő. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. p. 19. Tíz (4,5 magnitúdós vagy fényesebb) csillag belépése és kilépése perc pontossággal megadva. Egy ritka jelenség: Tavaszhó (április) 20. Mars fedése a Hold által. Belépése 5 óra. Kilépése 6 óra 30 percz. [KSZ.]

Nap és Holdforgásáról, Holdnegyedekről, Nap- és Holdfogyatkozásokról. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 20-25. [KSZ.]

Természettani töredékek. 1. Világegyetem. Naprendszer. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1844 szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 65-66. Már 12 milliónál több napokat vagy állócsillagokat ismerünk. A Naprendszer áll 1./ a napból. 2./ 11 bujdosóból (A hírnök. Hölgy. Földünk. Hős. Vesta. Júnó, Ceres. Pallas. Égőr. Övöncz. Végőr.) 3./ 18 mellékbujdosókból vagy holdakból. [KSZ.]

SCHIRKHUBER Móricz: Az elméleti s tapasztalati természettan alaprajza, mellyet közhasználatra készített Schirkhuber Móricz, kegyes szerzetbeli áldozó pap, és a Váczi Püspöki Lyceumban természettani oktató. Első kötet. A sulyos anyagokrúl. Második kötet. A sulytalanokrúl, és a nagyban mutatkozó tüneményekrűl. 180 idommal. Pesten, 1844. Esztergami Beimel Jósef betűivel. Első köt. 229 p.; Második köt. 356 p. 4. t. Csillagászat: 2. köt. pp. 234-343.; p. 237.: "Némellyek a bolygók közül magyar nevezetekkel is megtiszteltettek természettaníróinktól, így: Merkur = hírnök, Venus = hölgy, Mars = hadúr, Jupiter = égúr, Saturn = övöncz, Uran = végőr. - Mi a diák neveket tartandjuk meg." [KSZ.]

Új világrendszer. = Hírnök 8. 1844. dec. 17. 100. sz. p. 595. Leska Károly premontrei szerzetes kanonok Csornán felállított egy új gépet, amelynek a címe "Kopernik és Newton elleni világrendszer." A gép két ölnyi szobában fér csak el és évente hatszor kell felhúzni, egy év alatt járja meg körét. Egy lakatos, egy órás és egy kerékgyártó készítette el a Leska világrendszert. [SRG.]

Egy két szó a’ csillagászat’ fennséges voltáról. = Soproni estvék 1844. Ötödik füz. pp. 35-38. [ZSE.]

          1845.

CSURGAI HORVÁTH Ferenc: Szem’ erénye az égitestek körül, melly az égitestekre emelt szemnek a’ közönséges megtekintésnél többet érő alapos nézésében áll. Nép értelmi ’s erkölcsi nevelőül népszerűen előadva. Szerkezte Csurgai H. Ferencz, Predikátor. Ára 12 p. kr. Miskolczon, nyomtatta Csöglei Tóth Lajos. 1845. 46 p. Csillagászati ismeretterjesztő munka egészében. Ismerteti a csillagos eget, hogy azt éjszaka időmérésre használhassuk. A főbb látni- és tudnivalók: Országútja, Kassiopéa, Nagy-Gönczöl, Kis-Gönczöl, Tengely-csillag. Az ég forgása. A Nap járásának köre. 12 csapat csillagzatok. Napfordulók, évszakok. A Hold keringése. Planéták keringése. Évszakonként a csillagképek és a mezőgazdasági teendők. [KSZ.]

FUCHS Albert: Természettan elemei. Írta Fuchs Albert, az eperjesi ker. főtanodának a’ Mathesis és Természettan rendes oktatója. Négy kőremetszett táblával. Kassán. Nyomtatta Werfer Károly, cs. kir. priv. acad. Könyvnyomó. 1845. 221 p., 4 t. Csillagászat: pp. 108-138. (Fénytan. A fény tulajdonságai. Lencsék, tükrök. Távcsők.); pp. 181-203. (Csillagtan. Égitestek a Naprendszerben. Látszó égrajz. Csillagrajz.); pp. 204-219. (Léghéjtünemények. Éjszakfény. Fénytünemények: udvarok, vaknap, vakhold, állatköri fény, futócsillagok, tűzgömbök.); p. 200.: Jelzi a Vénusz Nap előtti elvonulását: 2004. jún. 7-re. [azaz a jún. 7-én délben kezdődő és jún. 8-án délben befejeződő napra, az akkori értelmezés szerint.] [KSZ.]

Csillagászati töredékek. A napfoltoknak uj magyarázata. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1845 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. p. 17. [ZSE.]

Csillagászati töredékek. Elmélkedések az üstökösökről és lakosaikról. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1845 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 17-19. [ZSE.]

ZIPSER András: A’szlaniczai meteor-vasakról. In: A’ magyar orvosok és természetvizsgálók Kolozsvártt tartott ötödik nagy-gyűlésének munkálatai. A’ gyülés megbizásából kiadták: Szőcs József és Brassai Samu. Egy Arczképpel és két kőmetszettel. Kolozsvártt, 1845. Nyomatta az Ev. Ref. Főiskola Könyv- és Kőnyomó Intézetében Ifj Tilsch János. pp. 79-80. [HAI.]

PALKOVICS Antal: Az emberi mívelödés’ története. Első rész. Hajdan v. gyermekkor. S. Patakon, 1845. Nyomtatta Nádaskay András. 252. p. A csillagászathoz szorosabban kötődő fejezetek: További fejlődése a’ vallásnak. - Csillagimádás. (pp. 55-56.); Csillagászat. (pp. 165-167.); Az idő’ felosztása. (pp. 167-169.); A’ csillagászat Ásiában. (pp. 169-171.); Folytatás. - Időfelosztás az ó korban. (pp. 171-173.). [HAI.]

SZEREMLEY Gábor: Geographia kézikönyve VI. folyamban. A’ Gymnasialis iskolák’ számára készítette Szeremley Gábor a’ tiszántúli főtisztelendő Egyházkerület rendeletére. S. Patakon, 1845. Nádasky András. 351. p. A Föld alakja, koordinátarendszerek: pp. 13-18.; éghajlat és csillagászati okai: pp. 22-27.; több helyen csillagászati földrajzi vonatkozások.; Szeremley Gábor (1807-1867) ref. teológus, jogbölcsész, Sárospatakon, Bécsben, Berlinben tanult, több helyen, hosszabb ideig Sárospatakon tanár. Ez az egyetlen természettudományi munkája. [IBQ.]

JURANITS [György]: Fölvilágosító észrevételek a Leska-féle világrendszer iránt. = Hírnök 9. 1845. jan. 10. 3. sz. pp. 11-12. Leska Károly premonstráti szerzetes kanonokúr a természetet utánozva, egy a napot, a földet s holdat bizonyos pályákon körforgató gépet talált fel. [SRG.]

L. K. [LESKA Károly]: Dr. Juranits urnak a "Leska-féle világrendszer iránti fölvilágosító észrevételeire." = Hírnök 9. 1845. febr. 14. 13. sz. pp. 51-52. [SRG.]

JURANITS [György]: További fölvilágosító észrevételek a Leska-féle világrendszert, s ennek föltalálóját főt. Leska Károly, premonstrati szerzetes kanonok urat illetőleg. = Hírnök 9. 1845. márc. 4. 18. sz. pp. 71-72. [SRG.]

JURANITS [György]: További fölvilágosító észrevételek a Leska-féle világrendszert, s ennek föltalálóját főt. Leska Károly, premonstrati szerzetes kanonok urat illetőleg. Vége. = Hírnök 9. 1845. márc. 14. 21. sz. pp. 83-84. Szükséges válaszolnia mert Leska cikkét, "mellyet a physikai elméleti csillagászatra nézve valódi torzképnek tekintek, s azért e fenséges tudományág érdeke s becsülete így kívánván, isméti fölvilágosítás és szerény megróvás nélkül nem hagyhatom." [SRG.]

L. K. [LESKA Károly]: Végválasz dr. Juranics úrnak további fölvilágosító észrevételeire. = Hírnök 9. 1845. ápr. 15. 30. sz. pp. 117-118. Nézetét megvédve, kioktatja Juranits Györgyöt, a peresznyei plébánost, kiváló matematikust. [SRG.]

Érdekes égi jelenetek folyó május hónapban. = Hírnök 9. 1845. máj. 6. 36. sz. p. 142. Napfogyatkozás 1845. máj. 6-án., Merkur átvonulás máj. 8-án. [SRG.]

JURANITS [György]: Férfias és komoly felszólítás s illetőleg kihívás Leska Károly premonstráti szerzetes úrhoz. = Hírnök 9. 1845. máj. 16. 38-39. sz. pp. 151-152. A szerző ellenvéleménye Leska kanonok úr Kepler-Newton világrendszeréről. [SRG.]

JURANITS [György]: Férfias és komoly felszólítás s illetőleg kihívás Leska Károly premonstráti szerzetes úrhoz. Vége. = Hírnök 9. 1845. máj. 20. 40. sz. p. 156. A szerző ellenvéleménye Leska kanonok úr Kepler-Newton világrendszeréről. [SRG.]

Hivatalos tudósítás a kir. Magy. Természettudományi társulat folyó évi junius 7-ik és 10-én tartott közgyűléséről. = Hírnök 9. 1845. jún. 27. 51-52. sz. p. 200. Sadler József bemutatta a horvátországi meteorköveket. Rosenfeld József az árvamegyei lebvasvizsgálatra kiküldött bizottság munkájáról számolt be. [SRG.]

          1846.

Az időszámolásnak és naptárunknak néhány magyarázatai. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági kalendáriom 1846 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Tisztviselők, Házigazdák és Gazdaasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történetirás, statistika, csillagászat, természet és építés tudományban, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef. XIIIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 18-21. [KSZ.]

PUKY Simon: Időjárás jövendölése. Mezei gazdálkodást rendező és mindenkit érdeklő tanlagos tapasztalatokbóli időjárás jövendölése két részre osztva készítette Puky Simon. Budán, 1846. nyomatott Gyurián és Bagó betűivel. X + 328 p. A szerző munkájában a csillagászati jelenségek és az időjárás szoros kapcsolatát is taglalja.
A nagy messzeségben lévő égi golyóbisok által okoztatni szokott gőz hajlati mineműségek változásáról című fejezetben: a bolygó együttállások, a Hold, a napfogyatkozás, a napfoltok, az üstökösök és tűzi golyóbisok (például meteorok) természetét, s a időjárásra gyakorolt hatásukat mutatja be. pp. 62-75.; Külön paragrafus szól a szerző Herschel Williám angol csilllagásznak a nap fóltjai által okozott gőzhajlati változás mineműsége iránti véleményéről. p. 70.; Hosszan értekezik A nap golyóbisa súlyerejéből származó időváltozásról: pp. 270-297., valamint Herschel Williám angol csilllagász közlött hóld negyedjei kezdeteibőli időjárása jövendölésének szabályairól pp. 298-328. Összességében elmondható, hogy az időjárási jelenségeket nagymértékben csillagászati jelenségek következményeként értelmezi Puky. [HOR.]

TATAI András: Kis természettan. Tanuló gyermekek’ ’s olvasni kivánó köznép’ számára készítette Tatai András, a’ Kecskeméti Ref. Főiskolában természet- és mértan’ ny. r. professora. Első darab. Kecskeméten, nyomatott Szilády Károly betűivel. 1846. 191 p. Csillagászat: pp. 22-35. Nehézségi erő, a Föld forgása, égitestek, az állócsillagok, a bolygók, az üstökösök, az égitestek mérete, mozgásuk, ár-apály hatás. [KSZ.]

LABORFALVI Vince: A hold s béfolyása földünkre. 1. = Természetbarát 1. 1846. szept. 10. 11. sz. cc. 161-169. Természetbarát. Alcíme is jelzi: természettudományi folyóirat. Az I. évfolyam 1. száma félévkor (1846. július 2-án) jelent meg Kolozsvárott. Hetenként jelentkezett. Erdélyben és Magyarországban is előfizethető volt. Szerkesztette Berde Áron a kolozsvári unitárius főiskolán a természet- és vegytan rendes tanára, és Takács János a kolozsvári evangélikus ref. főiskolán a természet-, vegy- és számtan rendes tanára. 1848. július 2-től Ipar- és Természetbarát címen folytatódott, ám abban már sem csillagászati, sem természettudományi cikk nem volt, és 1848. november 5-én ez a lap is megszűnt. [KSZ.]

LABORFALVI Vince: A hold s béfolyása földünkre. 2. = Természetbarát 1. 1846. szept. 17. 12. sz. cc. 182-191. A Hold ismertetése. Kimutatható hatása nincs a Holdnak a földi élővilágra. [KSZ.]

B.: Mikor és mi módon lesz világ vége? 1. = Természetbarát 1. 1846. dec. 17. 25. sz. cc. 383-391. [KSZ.]

B.: Mikor és mi módon lesz világ vége? 2. = Természetbarát 1. 1846. dec. 24. 26. sz. cc. 399-406. A tudomány nem jelez a földi életre veszélyes változást. A nap vagy az év a csillagászok szerint nem rövidül. A légkör összetétele állandó. A Föld jelentősebb hőmérsékletváltozása nem mutatható ki. [KSZ.]

G. J.: Közelebbi adatok az új bolygóról. = Természetbarát 1. 1846. dec. 31. 27. sz. cc. 423-426. Több csillagvizsgálóból észlelték az új nagybolygót. Viták a bolygó nevéről: a franciák Leverrier-nek, vagy Gaea-nak, az angolok Oceanos-nak, a berliniek és a poroszok Neptunus-nak nevezték el. [KSZ.]

          1847.

DANILOVICS Mihály: A’ csillagos égnek népszerü ismertetése, egy csillagóra-melléklettel. Tanuságos, és mulattató foglalkozás minden tárgykedvelő’ jelesen az ifjúság’ számára. A’ legjobb források után szerkeszté Danilovics Mihály nevelő. Pesten, Emich Gusztáv’ könyvkereskedésében. 1847. Nyomtatott Beimel Józsefnél. 47 p., 1 t. Az előszó kelt Pesten, őszhó 14-én 1846. Sorra veszi a hazánkból látható csillagképeket, röviden leírva helyüket, látványukat, a fényes csillagok neveit. Részletesen leírja a csillagképek görög-római mítoszait, történetét. Az 1847-es évre vonatkozóan közli a bolygók helyzetét, láthatóságát, fontosabb jelenségeiket. Egy forgatható csillagtérképet mellékeltek a könyvhöz, mely 5-öd rendű csillagokig mutatja az eget. [KSZ.]

Oktatás légtüneményekről. Adalékul naptárunkhoz. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1847 közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Házmesterek, Kereskedők, Gyárnokok, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jó’sef főhadnagy. XIVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, Csász. kir. priv. acad. könyvnyomtató és egy. priv. kőmetsző intézet tulajdonosa. pp. 17-31.
Harmat. Dér. Köd. Felhők. Eső. Hó. Rivacs [Jégeső]. Vízforgatag. Égiháború. Zivatarfények. Látköri villámlás. Futócsillagok. Tűzgömbök. Lidércz, vagy repülő sárkány. Égőpárázat, vagy bolygótűz. Éjszakfény. Szivárvány. A nap és hold körüli udvarok. Melléknapok és mellékholdak. Egészen rövid magyarázatai még néhány más természeti tüneményeknek. [KSZ.]

L. V.: A hullócsillagok s meteorkövek. = Természetbarát 2. 1847. ápr. 22. 43. sz. cc. 675-680. A hullócsillagok és a tűzgömbök általában. Az 1799. és 1833. novemberének nagy meteorzáporai. Hullócsillag jelentkezések az év más időszakaiban. [KSZ.]

Légkő-hullás Mindelthalban. = Természetbarát 3. 1847. júl. 8. 54. sz. c. 857. 1846. dec. 25-én délután 2 órakor, Bajorországban, Schwaben kerületben, Mindenthal völgyében, Schönenberg falu egyik kertjében hullott és megtalált meteoritról. [KSZ.]

G.: Még egy új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. júl. 29. 57. sz. cc. 902-903. A bejelentés a 6. kisbolygó, 1847. júl. 1-én Driesenben, Hencke csillagász által tett felfedezéséről szól. A berlini csillagdából Encke 1847. júl. 6-án tett közlése alapján. [KSZ.]

G.: Az új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. aug. 5. 58. sz. c. 921. A Berlinből érkezett második körlevél szerint az 1847. júl. 1-én felfedezett mozgó csillag: bizonyosan kisbolygó. Galle és d’Arrest észlelései és pályaszámításai szerint pályája a Vestáéhoz hasonlít. A felfedező megkereste "az öreg Gausst, göttingeni tanárt, korunk legelső matematikusát" a névadásra, aki azt Hebe-nek keresztelte el. [(6) Hebe kisbolygó.] [KSZ.]

Mekkora a világ? = Természetbarát 3. 1847. aug. 12. 59. sz. cc. 923-928. A csillagok számáról és távolságáról. A mi naprendszerünk egy csillagrendszerben van, amelyet tejútként látunk. A miénken kívül még más csillagrendszerek is láthatók nagy távcsövekkel. Ezek leghalványabbikán túl is, hihetően van folytatása a világnak. [KSZ.]

Légkő-hullás északi Csehhonban. = Természetbarát 3. 1847. aug. 12. 59. sz. c. 937. 1847. júl. 14-én reggel 4 órakor történt meteorithullásról Braunau környékén (königgratzi kerületben). Egyik darab házakra esve gerendákat tört össze, a másik (ettől félórányi járásra) a szabadban félölnyi mélységre fúrta magát. [KSZ.]

Rosse lord óriás távcsöve és az Orionbeli ködfolt. = Természetbarát 3. 1847. aug. 19. 60. sz. cc. 951-952. A Mechanics Magazine alapján: "Hónapokon és sok éjen át észlelték az óriástávcsővel az Orion-csillagzatbeli ismeretes ködfoltot, de nem tudták a ködöt alkotó csillagokat megpillantani: míg végtére egyik éjjeli tisztább légkörny megjutalmazá a vizsgálók vastürelmét." [ ! ] [KSZ.]

Neptunus körül gyűrű és hold. = Természetbarát 3. 1847. aug. 19. 60. sz. c. 952. Egy Lassel Vilmos nevű liverpooli csillagász húszlábnyi és 567-szor nagyító távcsővel egy holdat talált a Neptunusz mellett 1846. október 10-én. A gyűrűt [ ! ] mások is látni vélték. [KSZ.]

G.: Megint egy új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. szept. 9. 63. sz. c. 1022. 1847. aug. 13-án Hind angol csillagász Londonban egy kisbolygót fedezett fel. A felfedező John Herschelt kérte meg az új égtest elnevezésére, aki annak az Iris nevet adta. [(7) Iris kisbolygó.] [KSZ.]

Újabb adatok a braunaui meteorkőhullásról Csehhonban. = Természetbarát 3. 1847. okt. 14. 68. sz. cc. 1078-1079. Egy 30 font súlyú darab egy szegény téglavető-család házába, a gyerekek szobájába csapódott, de bennük kárt nem tett. Egy 42 fontos darab a várostól 1200 lépésre északkeletre fúródott be, és még 6 órával a hullás után is olyan forró volt, hogy kézzel nem lehetett megfogni. Mindkét darab termésvasból állt, és némi nikkelt is tartalmazott. [KSZ.]

Az october 9-kei napfogyatkozás Kolozsvártt. = Természetbarát 3. 1847. okt. 21. 69. sz. cc. 1097-1098. A 7 óra 55 perckor kezdődő és 10 óra 56 perckor végződő maximálisan 87 %-os részleges napfogyatkozáskor Kolozsvár felett: sötét komor fellegek borították az eget. A fogyatkozás tetőpontján a komor látkör még észrevehetőbb gyászmezet öltött. 10 óra után a vonuló felhőzet egy-egy másodpercre megpillanthatóvá tette a jelenség végét. [KSZ.]

Új üstökös-csillag. = Természetbarát 3. 1847. nov. 4. 71. sz. c. 1130. 1847. okt. 11-én este új üstököst fedezett fel a hamburgi hajóstanoda igazgatójának, Rümkernek a neje, azaz egy hölgy. Utóbbira 1794 (Carolina Herschel) óta nem volt példa. [KSZ.]

G.: Ismét új bolygó. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. c. 1141. Hind angol csillagász Londonban 1847. okt. 18-án újabb kisbolygót talált [a (8) Flora kisbolygót]. [KSZ.]

Muzsikusból lett csillagász. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. cc. 1141-1142. W. Herschel életéről. [KSZ.]

Északi fény Moskwában. = Természetbarát 3. 1847. nov. 11. 72. sz. c. 1144. Kiterjedt sarki fény látszott 1847. szept. 24-én este. A telehold ellenére is erősen látszott, és a zeniten túl, a déli égre is átnyúlt. [KSZ.]

ROIDEL József: Egy napi nyereség vagy veszteség a föld körülhajózásánál. = Természetbarát 3. 1847. dec. 30. 79. sz. cc. 1241-1244. [KSZ.]

          1848.

A bujdosó csillagoknak egymás elleni állásaik (Constellatio). In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. p. 17. A belső bolygók alsó és felső együttállásai, valamint legnagyobb kitérései. A külső bolygók együttállása, szembenállása a Nappal.
A bolygók együttállása egymással. "A Saturnus gyűrűje elenyészik 1848. ápr. 22-én 9 óra 44 perckor. Ismét látható lesz május 5-én 3 óra 55 perckor. Ismét elenyészik szept. 13-án 1 óra 22 perckor." [KSZ.]

Nagyobb csillagoknak hold általi befödése. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. p. 17. A 13 legfényesebb csillagfedés az év során. Belépések és kilépések ideje percre megadva. [KSZ.]

Az Éjszakfény természete és talántáni okai. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 18-21. [KSZ.]

A föld és a világ-űr melege. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 21-22. [KSZ.]

Mindenféle. A világűrnek bámulatos nagysága. In: Magyar házi-barát. Közhasznú házi s gazdasági naptár 1848dik szökő évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, cs. kir. kiválts. acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 82-83. "A világosság egy másodpercz alatt 40,000 mérföldnyi útat tesz; menjünk a világosság szárnyán oda, hová minket Herschelnek 40 láb hosszú távcsöve egy pillantással elvisz, tehát ahoz 611,692 évre lesz szükségünk." [KSZ.]

TATAI András: Kis természettan. Tanuló ifjak’ számára készítette Tatai András, a’ Kecskeméti Ref. Főiskolában természet’ és mértan’ ny. r. professora. Második darab. Öt idomtáblával. Kecskeméten, nyomatott Sziládi Károly betűivel. 1848. 283 p., 5 t. Csillagászat: pp. 180-274. Csillagászat: pp. 180-274. Az égitestekről. Égtan, astronomia. A csillagászat részletesen: látszó égtan, való égtan, a fogyatkozásokról, az égi testekről különösen, a Napról, a Földről, a Holdról, a bolygókról, az álló csillagokról.; p. 269. A csillányokról (planetoid), csak annyit, hogy ezek közül 4-et 1801-től 1807-ig fedeztek fel. A legközelebbi két év alatt ezekhez még négyet fedeztek fel, u. m. Astraeát, Irist, Florrát és Hebét. [KSZ.]

L.: (Északi fény). Debrecen. = Természetbarát 3. 1848. jan. 1. 1. sz. c. 16. A lap debreceni tudósítójának jelentése 1847. dec. 19-én: Tegnapelőtt, december 17-én esti 8-9 órakor a legpompásabb északi fény tűnt fel. Gyönyörű színeivel, az éjszaki láthatárt szintén a tetőzetig elárasztott piros mozgékony ködalakjával el és visszaelevenülő fényküllőivel. Egy óránál tovább tartott. A teléshez közelő hold fényénél is nagyobb volt. Némelyek szerint éjjel 1 órakor ismét megújult a látvány. [KSZ.]

SZÁSZ Károly, ifj.: Milyen nehéz a föld? = Természetbarát 3. 1848. jan. 27. 4. sz. cc. 56-62. [KSZ.]

ROIDEL József: Micsoda véletlen eset által támadott a földalakróli mai képzet. = Természetbarát 3. 1848. febr. 3. 5. sz. cc. 65-72. [KSZ.]

(Északi fény). = Természetbarát 3. 1848. febr. 3. 5. sz. cc. 78-79. Azon szép északi fényt, melyet mult év decemb. 17-kén esti 8-9 órakor Debrecenben észleltek - Középeurópa több táján is láttak. Jelesül Karlsruhéban, Botzenben. [KSZ.]

G.: Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. febr. 10. 6. sz. cc. 94-96. 1.) A legújabb bolygó nem Hora (mint nevét közöltük), hanem Flora.; 2.) Vico üstököse. Everett cambridgei elnök Északámerikában írja, hogy a Vico által 1847. okt. 3-án Romában felfedezett üstökös egy északámerikai nő, Mitchels Mari kisasszony által már okt. 1-én fölfedezve volt.; 3.) Második hold Neptunus körül, orioni ködfolt, új kettős csillag. Még egy holdat felfedeztek a Neptunus körül, Bond egy 15 hüvelyk nyílású óriás refraktorral 1847 okt. 25, 27, 28-án. Ugyanezzel felbontotta apró csillagokra az Orion-ködöt [ ! ]. Struve hatodik csillagát kettősnek találta. [KSZ.]

A plánéták uralkodása a kalendáriumokban. = Természetbarát 3. 1848. febr. 17. 7. sz. cc. 105-109. [KSZ.]

KORONKA József: Az isteni és emberi értelem terjedelme a világ és természet fölfogásában. = Természetbarát 3. 1848. márc. 9. 10. sz. cc. 145-151. [KSZ.]

G.: Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. márc. 9. 1. sz. cc. 156-158. 4.) A Mars és Jupiter közti nyolcz kis bolygó: Vesta, Flora, Iris, Hebe, Astraea, Ceres, Juno és Pallas.; 5.) Az 1264 és 1556-iki üstököscsillag ez évre várandó. [KSZ.]

Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. ápr. 27. 17. sz. cc. 267-269. 6.) Herschel Károlina és Dr. Nürnberger József emléke. Carolina Herschel január 9-én hunyt el 97 3/4 évében. Nagyhírű unokaöccse Herschel János báró most 58 éves.; Nürnberger József 1779-ben született Magdeburgban. 50 évesen a porosz király főpostaigazgatónak nevezte ki. Sok csillagászat könyvet írt és fordított. [KSZ.]

G.: Csillagászati ujdonságok. = Természetbarát 3. 1848. jún. 1. 22. sz. cc. 349-350. 7.) Új bolygó. Április 25-kén Graham angol csillagász a Markree csillagdájában egy kis bolygót födözött fel. Hind is észlelte 30-án. A bolygó kilencz-tizedik nagyságú csillagnak látszik s most a mérleg csillagzatban vándorol. Az asteroidák közt a kilenczedik. [(9) Metis kisbolygó.] [KSZ.]

          1849.

Millyen nagy a világ? In: Magyar házi-barát. Közhasznu házi s gazdasági naptár 1849dik közönséges évre, Földesurak, Cameralisták, Ügyészek, uradalmi Hivatalnokok, Házigazdák és Gazdasszonyok, Kereskedők, Gyárnokok, Házmesterek, s mindenféle rendű s rangú Olvasók számára; némely dolgok sikeres használására készült, a történészet, államtan, csillagászat, természettan s építészetben, valamint a házi s mezei gazdálkodásban oktatva kalauzoló s egyszersmind mulattató Kézikönyv. Szerkezé Staut Jósef Főhadnagy. XVIdik. év. Kassán. Nyomtatta s kiadta Werfer Károly, acad. könyv- és kőnyomda intézet tulajdonosa. pp. 17-24. [KSZ.]

          1850.

WARGA János: Természettan. Az alsó és fölső gymnasiumok s reál iskolák számára. Második, egészen újra dolgozott kiadás. Pesten, 1850. Eggenberger J. és fia, Magyar Académiai Könyvárusok tulajdona. 1 + 323 p. + VIII kihajtható tábla. A meglehetősen részletes fénytani részben (pp. 276-315.) külön paragrafusokban taglalja az árnyékjelenségeket, ezen belül a fogyatkozásokat (p. 279.), a távcsövek típusait "A fénytani eszközök közől a távcsövek" (pp. 303-304.), Fénylégtünetek: Nap- és holdudvarok; Mellék- vagy vaknapok és holdak (p. 313-314.), Tűzlégtünetek: Lidérczek vagy bolygótüzek; Tűzgömbök vagy repülő sárkányok, és légkövek; Futó csillagok (pp. 314-315.). A függelék a Föld mint bolygó alakjával és nagyságával foglalkozik (pp. 316-317.). Szinnyei József szerint 1842-es a könyv első kiadása. [HOR.]

          1851.

[REGULY Antal]: Reguly Antal tudósítása Hell Miksa historiai kéziratai azon részéről, melly a magyar-finn kérdést tárgyalja. = Új Magyar Muzéum 2. 1851-1852. 2. sz. pp. 37-42. [HAD.]

[WENZEL Gusztáv:] Wenzel Gusztáv tudósítása Hell Miksa historiai kéziratai azon részéről, melyek Anonymust s a régi magyar földiratot tárgyalják. = Új Magyar Muzéum 2. 1851-1852. 2. sz. pp. 47-56. [HAD.]

          1852.

SCHOEDLER, Friedrich: A természet könyve, magában foglaló: természettant, csillagászatot, vegy-, ásvány-, föld-, életmü-, növény és állattanokat. A természet-ismeret minden barátainak, különösen a gymnasiumok s feltanodák növendékeinek ajánlva. Ford.: Jánosi Ferenc, Mentovich Ferenc és ifj. Szász Károly. 1. és 2. köt. Pest, 1852. Geibel Ármin nyomda. 714 p. Csillagászat: 1. köt. pp. 149-241. [KSZ.]

          1853.

DESDOUITS, M.: Az ember és a’ teremtés, avagy a’ végokok’ elmélete a’ mindenségben. Irta M. Desdouits, a Szaniszlo-Collegiumban természettanár. Franczia eredetiből forditotta Gyurits Antal. Kiad. a’ jó és olcsó könyv-kiadó társulat. Pesten, 1853. Lukács L. nyomdájából. 331 p. Somogyi Károly 1853. jan. 12-én kelt előszavával. [KSZ.]

LUTTER Ferdinánd: A természettan alaprajza. Az ifjúság használatára készítette Lutter Ferdinánd, kegyesrendi tag szép m. m. és bölcsészeti tudor. Második javított és bővített kiadás. Pesten, 1853. Hartleben K. A. tulajdona. VIII + 1 +196 + I p. + hét alaktábla. A szövegen belül egy kihajtható csillagászati táblázat a bolygókról. Önálló csillagászati fejezettel: pp. 117-138., a hagyományos csillagászati témák mellett röviden kitér a szerző a csillagászat történetére is. (Szinnyei József az első 1848-as, valamint a későbbi: 1862-es, 1866-os, 1870-es kiadásait említi.) [HOR.]

THÜRINGER Ambró: Elméleti és tapasztalati természettan. mellyet felsőbb tanosztályok számára a magán használatra az új tanszervezet terve szerint Thüringer Ambró bölcsészeti tudor. Hatodik rész. Alkalmazott természettan. Pest, 1853. Heckenast Gusztáv sajátja, nyomatott Landerer és Heckenastnál. XVI + 644 p. Csillagászat: Ég, Világtájak, Körök, Némelly meghatározások, Látköz, Világrendszerek, Naprendszer, Nap, A nap tetsző mozgása, A bolygók általában, Merkur, Venus, Föld, Földünk kettős mozgása, Időszámolás, A föld lapultsága s nagysága, Hold, Nap- és holdfogyatkozás, Mars, A kis bolygók, Jupiter, Saturn, Urán, Neptun, Üstökösök, Futó csillagok, Tüzes golyók, Álló csillagok, Kettős csillagok, Tejút, Ködfoltok, Tejút, Egyetemes nehézkedés, Árapály. pp. 577-620.; Tünettan: Légkör, Légmozgás, Szivárvány, Az ég szine, Nap-és hold-udvarok, Melléknapok, mellékholdak, Sarki fény. pp. 621-628. [HOR.]

THÜRINGER Ambró: Természettani ismeretek al-gymnáziumok reál- s elemi iskolák számára és magánhasználatra az új tanszervezet terve szerint írta Thüringer Ambró, bölcsészeti tudor. Kiadja Heckenast Gusztáv. Pest, 1853. Nyomatott Landerer és Heckenastnál. VIII + 242 + 1 p. A csillagászati rész: pp. 192-219. [HOR.]

MÁTRAY Gábor: Mátray Gábor lt. előadása a’ magyar naptárakról a’ közelebb lefolyt négy század alatt, mellyet némely ritkább és nevezetesebb példányok’ előmutatásával kisért, ’s mellyet itt egész terjedelmében közlünk. = A’ Magyar Tudományos Intézetek’ Hivatalos Közlönye. Magyar Academia. [1853.] pp. 177-190. Kis gyűlés a nyelv-és széptudományi osztály részére 1853. márc. 7-én. Toldy Ferenc hozzászólásával. [KSZ.]

          1854.

IPOLYI Arnold: Magyar Mythologia. Pest, 1854. Kiad. Hackenast Gusztáv. Nyomat. Pozsonyban, előbb Schmid-féle könyvnyomdában. [LVI.] 600 p. Csillagászat: pp. 255-333. [KSZ.]

BRASSAI Sámuel: Az 1854-ben látott üstökös csillagról. In: A magyar nép könyve. Szerk.: Csengery Antal, Kemény Zsigmond. Pest, 1854. pp. 21-39. [ZSE.]

HEGEDŰS: A hulló csillagokról. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. máj. 28. 13. sz. pp. 102-103. Ismertetés a meteorokról és a meteorrajokról.; "A Vasárnapi Ujság, az 1854. márc. 5-én megindított képes hetilap több lapműfajt egyesített magában. Joggal nevezték enciklopédiai hetilapnak, ám az első magyar képes hírmagazin szerepét is betöltötte. Nagyszerű szerkesztői mellett főmunkatársa volt Jókai Mór, majd Mikszáth Kálmán, s főként a 19. század második felében szellemi és irodalmi életünk szinte összes jeles alakja megjelent lapjain. Gazdag képanyag ma is forrásértékű. 1921 karácsonyáig jelent meg." [KSZ.]

MOLNÁR István: Közhasznú beszélgetések. 3. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. júl. 30. 22. sz. p. 186. Beszélgetés a csillagokról és a hullócsillagokról. [KSZ.]

MOLNÁR István: Közhasznú beszélgetések. 4. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. aug. 27. 26. sz. p. 222. Beszélgetés a Föld méretéről, gömb alakjának bizonyítékairól. [KSZ.]

BRASSAI [Sámuel]: Egy pár szó a naptárakról. = Vasárnapi Ujság 1. 1854. dec. 3. 40. sz. pp. 356-357. [KSZ.]

          1855.

A legnagyobb csillagászati távcsövek. = Család Könyve 1. 1855. p. 37. Rosses távcsöve 53 s 4/100 bécsi lábnyi, Herschel távcsöve 36 s 63/100 bécsi lábnyi. [SRG.]

A világegyetem képzelt parányképben. = Család Könyve 1. 1855. p. 109. [SRG.]

HUNFALVY János: Földünk delejessége. = Család Könyve 1. 1855. pp. 124-133. Az iránytűről. Csing vang császár delejszekereit időszámításunk második századának első felében már használták. Kr.u. a negyedik században a sinai hajósok is iránytűvel tájékozódtak. [SRG.]

GREGUSS Gyula: A szivárvány. = Család Könyve 1. 1855. pp. 164-169. [SRG.]

HUNFALVY János: Földünk mozgása. = Család Könyve 1. 1855. pp. 190-203. [SRG.]

HUNFALVY János: Tájékozás a földünkön. = Család Könyve 1. 1855. pp. 262-270. "Hogy földünk kerekségén kellően tájékozhassunk, szokássá lett azt bizonyos mennyiségtani felosztásnak alávetni, melly felosztás több rendbeli körök, vonalak és pontoktól függ. Ugyane felosztást átviszik az éggömbre is. A körök, vonalak és pontok, mellyeket a föld és éggömbön egyaránt képzelnek, földünk forgásán és keringésén alapszanak, mellyet látszólag a csillagos ég végez a nyugvó föld körül. E körök vagy nagyok vagy kicsinyek." [SRG.]

BENEDEK József: Szél és vihar. = Család Könyve 1. 1855. pp. 315-333. [SRG.]

Levelezések. Esztergom, nov. 19. = Pesti Napló 6. 1855. nov. 23. 129-1712. sz. p. [2.] Tűzgömb 1855. júliusában és "nov. 11-én 2-3 óra tájban hold nagyságú tűzgömb erős fényű Kövesd felé haladva irtózatos dörrenettel szerte pattant." [SRG.]

LUGOSSY József: Ősmagyar csillagismei közlemény. = Uj Magyar Muzeum 5. folyam 1855. I. füz. pp. 54-75.; II. füz. pp. 113-146.; V. füz. pp. 250-260. [TZS.]

BRASSAI [Sámuel]: A nap keltéről és nyugtáról, naptári tekintetben. = Vasárnapi Ujság 2. 1855. márc. 4. 9. sz. pp. 67-69. [KSZ.]

EDVI ILLÉS Pál: Léghajózás lehet-e a csillagokig? = Vasárnapi Ujság 2. 1855. ápr. 8. 14. sz. pp. 110-111. A csillagászat hazai állapotáról (p. 110.): "De csillagászok igen igen kevesen vagyunk. Hazánkban is hivatalosan csak egy honfitársunk őrködik ily állomáson, az előtt a szent Gellért hegyen épült csillagász toronyban, s most annak elpusztulása után Egerben; e tudósunk neve Montedegói Albert Ferencz. ... Vannak helylyel-közzel dilettans csillagászok, azaz e tudományt kedves szenvedélyből gyakorló privát tudósok; millyenek p. Brassai Samu, Lugossy József, Wimmer Ágoston, a nemrég elhunyt soproni lelkész Gamauf, stb." [KSZ.]

SZEBERÉNYI Lajos: A hold. = Vasárnapi Ujság 2. 1855. jún. 3. 22. sz. pp. 170-172. Részletes csillagászati ismertetés a Holdról. [KSZ.]

Természeti tünemények. = Vasárnapi Ujság 2. 1855. szept. 9. 36. sz. p. 286. A Jupiter bolygó látható fényes csillagként naplemente után, sőt gyakran már akkor is látható midőn a Nap fenn van az égen.; Esztergomban az elmúlt hetekben egy rendkívüli szépségű futócsillag jelent meg az égen. [KSZ.]

          1856.

SCHABUS, Jacob: Könnyen érthető alapelemei a természettannak. Alsó reál és gymnasiumi iskolák használatára Schabus Jakabtól. Németből fordítá Hollósy Jusztinián Szent Benedek rendbeli áldozár, bölcsészeti tudor s a soproni fő-gymnasiumban természettani tanár. Második, javított kiadás. Sopron, 1856. Seyring & Hennicke tulajdona. IV + 203 p. Csillagászat: VIII. fejezet - Természettüneményekről nagyban. A: Csillagtan. pp. 168-183. [HOR.]

GREGUSS Gyula: Az éjszaki fény. = Család Könyve. Hasznos ismeretek és mulattató olvasmányok 2. 1856. pp. 39-42. Cook kapitány írt először a déli fényekről. [SRG.]

BENEDEK József: Hulló csillagok.= Család Könyve. Hasznos ismeretek és mulattató olvasmányok 2. 1856. pp. 115-120. 901 októberében Ibrahim ben Ahmed királya halála éjjelén tűzesőhöz hasonló csillaghullást láttak. Ezt az évet a csillaghullás évének nevezik. [SRG.]

BENEDEK József: Tűzgolyók és légkövek. = Család Könyve. Hasznos ismeretek és mulattató olvasmányok 2. 1856. pp. 211-221. [SRG.]

PÁUR Iván: A földünket megszálló ama jövevényeket, a légköveket, a vallás- és honvédelem is hatáskörébe húzta. = Család könyve Hasznos ismeretek és mulattató olvasmányok 2. 1856. pp. 221-223. Meteorokról. Benedek József cikkének kiegészítése. [SRG.]

Az órák. = Család könyve Hasznos ismeretek és mulattató olvasmányok 2. 1856. pp. 301-304. Óratörténet a napóráktól, csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

ARAGO Ferenc: Mikép lehet a villám tartamát meghatározni. = Család könyve. Hasznos ismeretek és mulattató olvasmányok 2. 1856. pp. 306-309. Meteorokról. [SRG.]

HEGEDŰS: Nap- és holdfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 3. 1856. máj. 25. 21. sz. pp. 179-181. Schmetzer nyomán. [KSZ.]

FALVAY István: Látható holdfogyatkozás october 13. és 14-ike közti éjjel 1856. = Vasárnapi Ujság 3. 1856. okt. 12. 41. sz. pp. 362-363. [KSZ.]

HEGEDŰS: Az 1556-ik évi üstökös csillag visszatérte. = Vasárnapi Ujság 3. 1856. dec. 14. 50. sz. pp. 436-438. Jahn nyomán [KSZ.]

          1857.

BULA Theophil: A természettan alapvonalai. A cs. k. iskolakönyvek kiadásában. 1. és 2. köt. Bécs, (1857.) Mechitharisták nyomda. 317 p. Csillagászat: pp. 125-131.; 192-242.; 276-280. [KSZ.*]

EMSMANN, Ágost Hugó: Hány hét a világ? vagy mily körülmények okozhatnák földünk végpusztulását? Toldalékul: Miképpen ütközhetik az üstökös össze földünkkel? Emsmann tanár értekezése és Mädler csillagásznak az üstökösrül szóló munkája után. Pest, 1857. Hackenast, Landerer nyomda. 31 p. [KSZ.*]

HUMBOLDT, Alexander: Koszmosz. A világ egyetemes természeti leírása. Írta Humboldt Sándor, magyarul Miksits Imre. Első füzet. Pest, 1857. A fordító sajátja. Ráth Mór könyvárus bizománya. Emich Gusztáv könyvnyomdája. 64 p. A fordító Miksits Imre 1857. szept. 10-iki előszavával az első és a hátsó belső borítón. [KSZ.]

HUMBOLDT, Alexander: Koszmosz. A világ egyetemes természeti leírása. Írta Humboldt Sándor, magyarul Miksits Imre. Második füzet. Pest, 1857. A fordító sajátja. Ráth Mór könyvárus bizománya. Emich Gusztáv könyvnyomdája. pp. 65-128. Miksits Imre 1858. márciusi levelével az első és a hátsó belső borítón, melyet Hunfalvy János úrnak és társainak címzett. Az egész művet körülbelül 30 füzetben kívánta kiadni. Tervezett munkája csonka maradt: csak ezen két füzet jelent meg. Ezek fejezetcímei: A világ egyetemes természeti tünemények terén tett észlelések részletes eredményei (pp. 3-39.).; A természettani világleírásnak csillagvilágtani részében tett észlelések eredményei (pp. 40-44.).; A világtér; és az afelőli észlelések, mi a világtért a csillagok közt kitölteni látszik (pp. 45-68.).; A természetes és a távcsöves látás. - A csillagok ragyogása. - A világosság gyorsasága. - Fénymérési eredmények. (pp. 69-128.). [KSZ.]

KÖRNYEI János: Mikor lesz vége a világnak? Népszerű előadása azon viszonyoknak, melyek között Földünk elenyészhetnék, vagy oly változást szenvedhetne, hogy rajta a mostani élő lények nem élhetnének. Pest, 1857. Vahot Imre kiadása, Wodianer nyomda. 39 p. Emsmann, Ágost Hugó: Hány hét a világ? című könyvének fordítása. [KSZ.]

BRASSAI [Sámuel]: Az idő felosztásáról és az órák szabályozásáról. [1.] = Vasárnapi Ujság 4. 1857. jan. 4. 1. sz. pp. 10-12. [KSZ.]

BRASSAI [Sámuel]: Az idő felosztásáról és az órák szabályozásáról. [2.] = Vasárnapi Ujság 4. 1857. jan. 18. 3. sz. pp. 23-26. [KSZ.]

Egyveleg. Az idei üstökös. = Vasárnapi Ujság 4. 1857. ápr. 12. 15. sz. pp. 123-124. Június 13-ára várják. [KSZ.]

BONYHAY József: Meteor-kő. = Vasárnapi Ujság 4. 1857. máj. 3. 18. sz. p. 152. April 15-én naplemente tájban Kaba város határán (Biharmegyében) közel a városhoz, a mezőröl hazatérő több mezei munkás szemeláttára sajátszerű zúgó dörgés közt egy 6 fontos leb-kő (meteor) esett le, a szemtanúk állítása szerint égve a levegőből. A lakosok csak másnap reggel ásták ki a földből, mellybe fél lábnyira lenyomult. A helybeli elöljáróság a debreceni iskolai múzeum számára határozta elküldetni. [KSZ.]

FÜZESI.: A légkövek- s tűzgömbökről. = Vasárnapi Ujság 4. 1857. máj. 31. 22. sz. pp. 191-192. A meteorithullásokról. Rasch nyomán. [KSZ.]

          1858.

TÖRÖK József: Értesítés a kaba-debreceni lebköről. = Magyar Akademiai Értesítő 18. 1858. 6. sz. pp. 313-318., 1 t. Olvasta az akademiában 1858. jún. 7. Az 1857. ápr. 15-én a Debrecen közelében lévő Kaba község melletti meteorithullás látványa és ásványtani leírása. A képtáblán a meteorit rajza három nézetből. [KSZ.]

TÖRÖK József: Adalék a kaba-debreceni lebkőről. = Magyar Akademiai Értesítő 18. 1858. 10. sz. pp. 622-624. Szenet és szerves anyagot találtak a kabai meteoritban. [KSZ.]

BRASSAI [Sámuel]: Uralkodó és időjárási jóslatok. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 17. 3. sz. pp. 31-32. [SRG.]

BRASSAI [Sámuel]: Uralkodó és időjárási jóslatok. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 24. 4. sz. pp. 44-45. [SRG.]

Meteorkő. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 24. 4. sz. p. 47. 1857. okt. 11-én Erdélyben Veresegyházán 29 font súlyú meteorkő hullott. [SRG.]

Napfogyatkozások. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 24. 4. sz. p. 47. Egyike 1858. márc. 15-én lesz. [SRG.]

Ismét üstökös. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 24. 4. sz. p. 47. Babinet akadémikus szerint a nagy üstökös, amelyik V. Károly idején rémítgette a népet az idén újra visszatér. [SRG.]

BRASSAI [Sámuel]: Uralkodó és időjárási jóslatok. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. jan. 31. 5. sz. pp. 55-56. [SRG.]

Természeti tünemények. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. febr. 21. 8. sz. p. 94. 1857-ben 7 üstököst fedeztek fel.; Napfogyatkozás előrejelzése 1858. márc. 15-ére. [SRG.]

BRASSAI Sámuel: A márczius 15-i nagy napfogyatkozásról. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. febr. 28. 9. sz. pp. 102-104. [KSZ.]

K.: Természeti tünemények. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. febr. 28. 9. sz. p. 105. Baros-Sebesen 1858. jan. 22-én két álnap volt.1858. jan. 23-án, este 8 órakor egy fényes tűzgömb tűnt fel, mely végén 10-12 részre szökkent szét. A tüneményt Löfflere József erdőmester látta Boros-Sebes és Ó-Dézna között a radnai hegyek feletti égrészen. Rajzát közli a lap. [KSZ.]

BRASSAI [Sámuel]: Pótlék-jegyzetek a mártius 15-diki napfogyatkozásról szóló cikkhez. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. márc. 7. 10. sz. p. 115. [KSZ.]

Napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. márc. 21. 12. sz. p. 142. Napfogyatkozás 1858. márc. 15-én. [SRG.]

A Donátiféle üstökös. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 3. 40. sz. pp. 474-475. Donati üstökös 1858. jún. 2-án. Rajzzal. Két hét óta puszta szemmel is látható egünkön. Legnagyobb fénye okt. 9-én lesz, üstöke is akkor nyeri el legnagyobb kifejlését és hosszát. [KSZ.]

Az üstökösök. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 10. 41. sz. pp. 483-485. [SRG.]

Uj vendég-e a Donáti-féle üstökös, vagy régi? = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 17. 42. sz. pp. 499-500. Kérdések Emődről Sz. J. ref. lelkésztől és Mezőtúrról Pinkoczy Lajos segédlelkésztől. [KSZ.]

Br. [BRASSAI Sámuel]: Felelet a Vasárnapi Ujság 42. számabeli csillagászati kérdésre (Vajjon uj vendég-e a Donáti-üstökös?) = Vasárnapi Ujság 5. 1858. okt. 24. 43. sz. p. 511. [KSZ.]

VASS József: Jegyzetek az üstökösök krónikájából. = Vasárnapi Ujság 5. 1858. dec. 5. 49. sz. p. 583. 1530-ban nagy üstökös.; Két üstökös 1531-ben.; Egy nagy üstökös 1538-ban.; Homályos üstökös 1559-ben.; Új csillag 1572. szept. 28-tól.; Üstökös 1577-ben., Üstökös 1607. szept. 25. - okt. 20.; Üstökös 1618. nov. 30. - dec. elejéig. [SRG.]

          1859.

TÖRÖK József: A kaba-debreczeni lebkőben Wöhler göttingai tanár által fölfedezett szerves anyagról. = Magyar Akademiai Értesítő 1859-ről, Mathematikai és Természettudományi Osztályok. 1859. 1. füz. pp. 77-78. Közlötte 1859. márc. 14. [KSZ.]

TÖRÖK József: A kaba-debreczeni lebkőben Wöhler göttingai tanár által fölfedezett szerves anyagról. = Magyar Akademiai Értesítő 19. 1859. 2. sz. pp. 129-131. Közlötte 1859. márc. 14. [KSZ.]

BRASSAI Sámuel: Az árnyékóráról. = Magyar Akademiai Értesítő. A Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 2. 1859. 5. sz. pp. 447-471. Napórák szerkesztésének geometriai módszerei. Képletek és táblázatok fali napórák rajzolásához. Többféle földrajzi szélességre (45, 46, 47, 48 fokra), többféle szögelfordulású falakra (45, 40, 35, 30, 25, 20, 15, 10, 5, éppen délre néző), minden negyedórára adja az osztásokat. [KSZ.]

A nap és fénye. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. febr. 6. 6. sz. pp. 66-67. A napfoltokról, amelyet 1610-ben Fabricius János frisiai csillagász fedezett fel. [SRG.]

A múlt évi időjárás. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. febr. 6. 6. sz. p. 70. Egy bécsi csillagász szerint 1858-ban csak kilencszer volt az ég teljesen derült. 305-ször borongó. [SRG.]

(A műveletlen népeknek igen furcsa fogalmaik vannak) az égboltról, a csillagokról, természeti tüneményekről és a földről. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. febr. 13. 7. sz. p. 83. [SRG.]

Az északifény. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. maj. 29. 22. sz. pp. 259-260. Kowalsky kazani orosz tanár adott eddig legkimerítőbb leírást a jelenségről. [SRG.]

A csillagos ég. = Vasárnapi Ujság 6. 1859. jun. 19. 25. sz. pp. 291-292. [SRG.]

          1860.

SZABÓ József: Az új bujdosó a Nap és Merkur közt. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1860. (Folytatása az eddigi Évkönyveknek.) Első kötet. Szerk.: Szabó József. Pesten, 1861. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 50-55. " Azóta nevet is kapott ez új bujdosó, s az: Vulkán." [HAI.]

FALVAY István: Látható holdsötétülés február 7-én 1860. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. jan. 15. 3. sz. p. 31. [SRG.]

BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. febr. 19. 8. sz. pp. 89-90. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. febr. 26. 9. sz. pp. 99-100. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. márcz. 4. 10. sz. p. 115. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

BRASSAI: Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. márcz. 11. 11. sz. pp. 126-127. A Hold hatása az időjárásra. [SRG.]

E hó 18-án beállandó nagy napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. júl. 11. 29. sz. p. 353. Budapesten 3 óra 23 perczkor kezdődik és 5 óra 21 perczkor végződik. [KSZ.]

Azon üstökösnek mely jelenleg az est első óráiban észak-nyugatra volt szemlélhető. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. júl. 11. 29. sz. p. 353. A bécsi csillagda tudósítása szerint helye és mozgása sokban hasonlít az 1556-osra. [KSZ.]

Új magyar lap Egerben. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. aug. 14. 34. sz. p. 411. Egernek is lesz saját magyar közlönye... Ezen új lap "Egri Értesítő" czím alatt sept. 1-től kezdve hetenkint kétszer fog megjelenni. Tulajdonos kiadója Zeisler Lajos, szerkesztője pedig az ismert tudós dr. Montedegoi Albert Ferencz, az érseki csillagda igazgatója s a lyceum könyvtárnoka és rendes tanára leend. [KSZ.]

b. -: Pesten északi fény volt látható. = Vasárnapi Ujság 7. 1860. aug. 14. 34. sz. p. 412. Aug. 9-én, este féltíz óra tájban azoknak, kik ekkor épen az utcán jártak. Mondják, hogy a láthatár széles íve sötét színben lángolt, amelynek alján tömör felhők sötétedtek, a felhők közől időről időre világos sugárcsomók löveltek elő. Háromnegyed tízre azonban már minden eltűnt, s az ég tiszta és csillagos volt. [KSZ.]

          1861.

CSÉCSI (Nagy) Imre: Földünk’ ’s néhány nevezetesb ásvány rövid természetrajza, különös tekintettel a felsőbb polgári ’s közép tudós iskolák’ szükségeire. Készítette Csécsi Imre (orvos dr. a debr. Coll. Prof.). III. javított kiadás. Debreczen, 1861. kiadja telegdi K. Lajos. VIII + 1 + 95 p. + 1 kihajtható tábla. A bevezetésben a szerző a Nappal foglalkozik részletesen (A Napról, mint önálló égitestről; ezen belül: Régiek véleménye a Napról, a Nap ismertetése.; A Napról mint középpontról mely körül más égitest forog; ezen belül: Nap és hajnalcsillag). pp. 1-6. Az első fejezet első szakasza "A’ földről, mint égi testről" (a Föld alakja, nagysága, mozgásai, környezte). pp. 7-16. [HOR.]

SZABÓ József: Nitrogen a lénártói meteorvasban. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1861. (Folytatása az eddigi Évkönyveknek.) Második kötet. 1. füzet. Szerk.: Szabó József. Pesten, 1862. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 141-144. [HAI.]

BERKY Gusztáv: Hogyan támadt és miből áll a mi földünk? 1. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. júl. 7. 27. sz. pp. 318-319. [KSZ.]

Üstökös. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. júl. 7. 27. sz. p. 322. A múlt hét elején egy fényes üstökös tűnt fel a nyugati láthatáron, a nagy medve csillagzat alatt jobbra. [KSZ.]

BERKY Gusztáv: Hogyan támadt és miből áll a mi földünk? 2. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. júl. 14. 28. sz. pp. 330-331. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 1. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. júl. 21. 29. sz. pp. 342-344. A cikket az 1819-es, az 1811-es, az 1744-es és az 107-es üstökösről készített metszet illusztrálja. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 2. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. júl. 28. 30. sz. pp. 354-355. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 3. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 4. 31. sz. pp. 366-367. [KSZ.]

Az idei üstökösről. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 4. 31. sz. p. 371. La Verrier a franczia tudományos akadémiában egész őszinteséggel kijelentette, hogy a napjainkban feltűnt üstökös előtte teljesen ismeretlen, most először jelent meg. Az üstökös gyorsan távozott, a 10-én már csak a csillagász-csöveken volt látható. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 4. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 11. 32. sz. pp. 378-379. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 5. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 18. 33. sz. pp. 388., 390-391. A cikket metszetek illusztrálják. Az 1556-iki és a Halley-üstökös útja. A Halley-, Encke- és Biela-üstökösök útja útja. A Donáti-üstökös útja. [KSZ.]

BARDOCZ Lajos: Az üstökösökről. 6. = Vasárnapi Ujság 8. 1861. aug. 25. 34. sz. pp. 402-404. Illusztrációk: Az üstök magyarázatául. A Donáti üstökös feje. [KSZ.]

          1862.

SUBIC Simon: Természettan felgymnasiumok és reáltanodák számára. Fordította Kruesz Krizosztom és Kühn Rajmund. Kiadja Heckenast Gusztáv. Pest, 1862. Nyomatott Landerer és Heckenastnál. XVI + 336 +208 p. Csillagászat: Második osztály tizennegyedik szakasz. A csillagászat alaptanai. Elsősorban a csillagok mozgását leíró gömbi koordinátákkal, valamint a föld, Nap és Hold mozgásával foglalkozik. pp. 165-192. A második osztály, újrakezdődő számozással. [HOR.]

KONDOR Gusztáv: Csillagászati közlemények. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1862. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Harmadik kötet. Első rész. Szerk.: Tóth Sándor. Pesten, 1862. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 133-143. 1. Winnecke üstököséről és az üstökösök felfedezési, és észlelési módjáról szól az első cím nélküli közlemény: "...az uj üstökösöknél meg lehet elégedni azon pontos, és fáradságos számítás helyett egy előleges közelítő számítással, ha feltesszük, hogy az üstökös pályája hajtalék. Lehet ugyanis a hajtalékot oly kerüléknek tekinteni, melynek nagyobbik tengelye végtelen nagy."; 2. A merkurnak átmenete a Nap előtt, észlelve a páduai csillagdán 1861-dik év nov. 11-én.; 3. A csillagok viszonylagos fényük meghatározására Kayser E. (Dansingban) egy fénymérőt (Photometer) talált fel, mely a következőkben áll. [HAI.]

KONDOR Gusztáv: Nagy Károly Considération sur les cométes sat. czímű műve ismertetése. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1862. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Harmadik kötet. Első rész. Szerk.: Tóth Sándor. Pesten, 1862. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 144-148. [HAI.]

          1863.

KONDOR GUSZTÁV: A déllő kör, különösen mint déllő távcső használva. = Magyar Akademiai Értesítő. A Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 3. 1863. 3. sz. pp. 312-342. Székfoglaló értekezés. Olvastatott Apr. 20-kán 1863. A csillagok delelésének megfigyelésre szolgáló meridiántávcső változó és állandó hibái. A budai (gellérthegyi) csillagvizsgálóban álló, a müncheni Reichenbach és Ertel műhelyében készült műszer példáján mutatja be ezen hibák meghatározását és elemzését. A méréseket korábban: 1843. nov. 16-19-ig végezte. [KSZ.]

Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXIII-ra [1863-ra]. Pest, 1862. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv Magy. Akad. Nyomdásznál. 328 p. Csillagászat: pp. 1-103. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 1-2.). Ünnepszámítás 1863 (p. 3.). Időszámítás 1863 (pp. 4-5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Nap- és holdfogyatkozások 1863 (pp. 78-80.). Nap és hold sugara a közép délben 1863 (p. 81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, nap és hold látköze (pp. 82-83.). Bolygódok (71 sorszámozott kisbolygó adatai táblázatban. pp. 84-89.). Az alap-csillagok közép helyei 1863 (pp. 90-91.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 92-94.). Csillagászati naptár elrendezése. (pp. 95-103.). [HAI.]

THAN Károly: A Nap és az izzó testek színképe. Pest, 1863. 15. p., 1 t. Különlenyomat a Budapesti Szemle LVI. és LVII. füzetéből. A képtáblán színképek színes nyomatú képe. [IBQ.]

THAN Károly: A Nap és az izzó testek színképe. = Budapesti Szemle 17. 1863. 56-57. sz. pp. 327-341. [ZSE.]

p. a.: A szatmári s rokontünemények. = Eger 1. 1863. szept. 3. 10. sz. pp. 75-76. Az 1863. aug. 14-i naposzlop leírása. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Hullócsillagok, tűzgolyók és meteorkövek. 1. Hullócsillagok. = Eger 1. 1863. szept. 3. 10. sz. pp. 77-78. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Hullócsillagok, tűzgolyók és meteorkövek. 2. Tűzgolyók. = Eger 1. 1863. szept. 24. 13. sz. p. 101. Meteorjelenségek: 1719. márc. 13., 1738. júl. 13., 1749., 1758. nov. 16., 1771. júl. 10., 1771. júl. 17., 1803. ápr. 25. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Hullócsillagok, tűzgolyók és meteorkövek. 3. Meteorkövek (leb- vagy égkövek). = Eger 1. 1863. okt. 29. 18. sz. pp. 141-143. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: "Publications de l’Observatoire d’Athénes I-re Série I. Tome." ismerteti Kondor Gusztáv, tanár. Az Atheni csillagda közleménye. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1863-1864. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Negyedik kötet. Első rész. Szerk.: Vész János Armin. Pesten, 1864. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 125-133. "Egy csillagászati közleményre kérem fel a tisztelt ülés figyelmét, mely multévben Athénben jelent meg, és mely az ottani szemlélde igazgatójának Schmidt Gyulának csillagászati észleleteit (az 1858-dik évi Donati-féle, 1860. III., 1861. II., 1862. I. és II. számu üstökös-csillagok felett) foglalja magában." [HAI.]

Dr. B. L.: A természet köréből. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. márt. 8. 10. sz. pp. 89-90. A napfogyatkozás befolyása a növényekre. Hoffmann Giessenben és Meyer tanár königsbergi tapasztalatai. [SRG.]

MAURITZ Rezső: A föld képződéséről. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. márt. 22. 12. sz. pp. 103-104. A Föld kozmikus történetéről és a naprendszerről. [SRG.]

B. L.: A bolygótűz. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. márt. 29. 13. sz. pp. 113-114. [SRG.]

S. J.: Ujabb adatok a föld tengelyforgására. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. apr. 19. 16. sz. p. 139. A kopernikuszi rendszerről. [SRG.]

A csillagoknak is vannak lakói. = Vasárnapi Ujság 10. 1863. ápr. 26. 17. sz. pp. 149-150. A Jamaikában 1862. aug. 10/11-én hullott meteor vizsgálata. [SRG.]

          1864.

HOLLÓSY Jusztinián: Népszerű csillagászat. A mívelt rendek szükségeihez alkalmazva. A Magyar Tudományos Akademia által a magyar hölgyek díjával koszorúzott pályamű. Írta Hollósy Jusztinián benedekrendi áldozár, a sz. mm. és bölcselem tudora, a pannonhegyi papnöveldében a természettan tanára, a Magyar Tudományos Akademia levelező tagja. Eszközli s kiadja a Magyar Tudományos Akademia. Pest, 1864. Emich Gusztáv nyomda. 333 p., 3 t. /Tudományok csarnoka. 3./ Akadémiai jutalomdíjat nyert 1861. dec. 18-án. Kihajtható táblák vannak a szöveg között (pp. 12-13., 22., 69., 86., 115., 186., 228.) és a kötet végén (Az 1851-dik évi julius 28-dikán észlelt napfogyatkozás.; A hold ábrája.; Az éjszaki félgömb csillagabrosza). [KSZ.]

Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXIV-re [1864-re]. Pest, 1863. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv M. Akad. Nyomdásznál. 302 p. Csillagászat: pp. 1-124. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 1-2.). Ünnepszámítás 1864 (p. 3.). Időszámítás 1864 (pp. 4-5.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Nap-fogyatkozások 1864 (pp. 78-79.). Pályakör ferdesége, napirányferdülése, nap és hold látköze 1864 (pp. 80-81.). Nap és hold sugara a közép délben 1864 (p. 82.). Bolygódok "1862-ik év elejétől fogva mostanáig (1863. aug.) hét új bolygód födöztetett fel..." (pp. 83-90.). Bolygódok jegyzéke felfödözésök ideje szerint (pp. 91-93.). A régibb bolygódok szembenállás-évkönyvei 1864-re (p. 94.). Újabb bolygódok. (pp. 95-97.). Bolygódok pálya-elemrendszerei (pp. 98-103.). Üstökösök (pp. 104-110.). Az alap-csillagok közép helyei 1864 (pp. 111-112.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 113-115.). Csillagászati naptár elrendezése. (pp. 116-124.). [HAI.]

PISKO, Franz Josef: Természettan. Algymnasiumok számára Pisko Ferencz József után magyarítá Kühn Rajmund Lajos a pannonhegyi szent benedekiek tagja s az esztergomi felgymnasiumban ny. r. tanár. Második, változatlan kiadás. Pest, 1864. kiadta Heckenast Gusztáv. IV + 1 + 248 p. Csillagászat: pp. 233-248. A könyv XII. fejezete "A csillagászat alaptana" címmel tárgyalja a legfontosabb csillagászati alapismereteket. [HOR.]

ALBERT Ferenc: A napfoltok s azok befolyása az évi középhőmérsékletre. = Eger 2. 1864. jan. 21. 3. sz. p. 21. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Az üstökösökről. = Eger 2. 1864. dec. 8. 49. sz. pp. 405-406. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Az üstökösökről. = Eger 2. 1864. dec. 15. 50. sz. pp. 415-416. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Az üstökösökről. = Eger 2. 1864. dec. 22. 51. sz. pp. 425-426. [SRG.]

ALBERT Ferenc: Az üstökösökről. = Eger 2. 1864. dec. 29. 52. sz. pp. 434-435. [SRG.]

HOLLÓSY Jusztinián: A távcsők történelmének vázlata. = Magyar Akadémiai Értesítő. A Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 5. 1864. 1. sz. pp. 21-65. Székfoglaló értekezés. Olvastatott oct. 19-én 1863. A távcsövek története, típusainak és képalkotásának fejlődése. Csillagászati fényképezés távcsövekkel 1851-től. [KSZ.]

MURMANN Auguszt: Az 1860. II. üstökös definitiv pályaszámítása. = Magyar Akademiai Értesítő. A Mathematikai és Természettudományi Osztályok Közlönye 5. 1864. 2. sz. pp. 187-224. Beadatott jan. 8-án 1864. Az üstököst 1860. ápr. 17-én fedezték fel és jún. 11-ig tudták észlelni. Murmann Ágost összegyűjtötte az összes külföldi megfigyelést és a 70 észlelés égi koordinátáit kiértékelte. Az adatok elemzésével meghatározta az üstökös pályaelemeit. [KSZ.]

Galileo Galilei (1564-1642). = Vasárnapi Ujság 11. 1864. márc. 6. 10. sz. pp. 89-90. Születése 300. évfordulójára. Életrajza és csillagászati felfedezései. [KSZ.]

B. L.: A világépület miniaturképe. = Vasárnapi Ujság 11. 1864. aug. 21. p. 347. A Naprendszer és a világegyetem méreteinek szemléltetése. A Föld mérete egy jókora kendermag, azaz 1 1/2 vonal átmérőjű. A Nap 14 hüvelyk átmérőjű [mai mértékegységgel a Föld 3,3 mm, a Nap 368,8 mm átmérőjű, arányuk 112-szeres.]. [KSZ.]

          1865.

Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXV-re [1865-re]. Pest, 1864. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 290 p. Csillagászat: pp. 1-120. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 5-6.). Ünnepszámítás 1865 (p. 7.). Időszámítás 1865 (pp. 8-9.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Nap- és hold-fogyatkozások 1865 (pp. 82-84.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1865 (pp. 84-85.). Bolygódok "1863-ik évnek augusztus havától számítva jelen ideig (1864. aug.) csak egyetlen egy új bolygód fedeztetett föl..." (pp. 86-88.). Bolygódok jegyzéke felfödözésök ideje szerint (79 sorszámozott kisbolygó adatai táblázatban. pp. 89-91.). A régibb bolygódok szembenállás-naplói 1865-re (p. 92.). Újabb bolygódok szembenállás-naplói 1865-re. (pp. 93-95.). Bolygódok pálya-elemrendszerei (pp. 96-101.). Üstökösök (pp. 102-106.). Az alap-csillagok közép helyei 1865 (pp. 107-108.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 109-111.). Csillagászati naptár elrendezése. (pp. 112-120.). [HAI.]

MOLNÁR József: Népszerű csillagászat. Magyar Tud. Akadémiai dicséretet nyert pályamű. Szerzé Molnár József, pécsmegyei áldozár, volt főgymnasiumi természettan-tanár a pécsi Szepessy-lyceumban. 105 ábrával s 2 aczélmetszetű csillagabroszszal. Pécsett, a Lyceum nyomdájában. 1865. 258 p., 2 t. [KSZ.]

KONDOR Gusztáv: A fokmérésről általában, és különösen a közép európai fokmérésnek egyik előmunkálatról. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1865. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Ötödik kötet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1866. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 41-54. [HAI.]

KONDOR Gusztáv: Az Encke és a Faye-féle üstökösökről. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1865. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Ötödik kötet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1866. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 55-62. [HAI.]

PAPP Márton: A természettudományok ó-kori története. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1865. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Ötödik kötet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1866. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 120-169. A csillagászat ókori története (pp. 120-147.).; Csillagjóslat (astrologia) története (pp. 147- 149.). [HAI.]

          1866.

Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXVI-ra [1866-ra]. Pest, 1865. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 256 p. Csillagászat: pp. 1-105. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1866-ra (p. 5.). Időszámítás 1866-ra (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Nap- és hold-fogyatkozások 1866-ra (pp. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1866 (pp. 82-83.). A régibb bolygódok szembenállás-naplói 1866-ra (p. 84.). Bolygódok. "Az 1865. évi Almanach megjelenése óta három új bolygód fedeztetett föl..." (pp. 85-86.). Üstökösök (pp. 87-88). Az alap-csillagok közép helyei 1866 (pp. 89-90.). Különböző szemléldék földirati fekvései (pp. 91-93.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 94-95.). Csillagászati naptár elrendezése. (pp. 96-105.). [HAI.]

SZEKCSŐ Tamás: A földirati fokmérések ismertetése. Pozsony, 1866. Wigand Károly. 21 p. [TZS.]

KONDOR Gusztáv: Az égi testek színképelemzéseinek újabb eredményeiről. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1866. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hatodik kötet. Második füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1866. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 135-143. [HAI.]

SZILY Kálmán: A november 13-14-iki csillagfutásról. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1866. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hatodik kötet. Harmadik füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1867. Nyomatott Trattner-Károlyinál. pp. 196-198. [HAI.]

BUCZKÓ János: A természettudományok használnak a vallásnak. = Magyar Sion 4. 1866. 9. füz. pp. 700-708. Csillagászat: pp. 706-708. Copernicus, Newton, Kepler nézeteit említi. [SRG.]

-i.: A világ létesítő oka. = Magyar Sion 4. 1866. 11. füz. pp. 866-878. [SRG.]

          1867.

SZABÓ József: Meteorkő-hullás Ung megyében, Knyahinyán 1866. junius 9-dikén. In: A Magyar Tudományos Akadémia 1867. januarius 31. tartott ünnepélyes közülésének hivatalos tárgyai. Pest, MDCCCLXVII. [1867.] MTA. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Emich Gusztáv nyomda. pp. 34-50. /M. T. Akadémia évkönyvei. Tizenegyedik köt. 8. darab./ [KSZ.]

KRUSPÉR István: Az 1867-ik évi mártius 6-iki napfogyatkozás, különösen a napfogyatkozási számitások ösmertetése. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1867. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hetedik kötet. Első füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1867. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. pp. 66-71. [HAI.]

KONDOR Gusztáv: A hullócsillagok és az üstökösök összefüggéséről. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1867. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hetedik kötet. Első füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1867. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. pp. 85-87. [HAI.]

PAPP Márton: A természettudományok közép-kori története. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1867. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hetedik kötet. Második füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1867. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. pp. 164-260 Az asztrológia középkori története (pp. 169-179.).; A csillagászat története (pp. 179- 187.).; Galileo Galilei (pp. 232-237, 246-251.).; Regiomontanus (pp. 237-238.).; Kopernik (Köpernik) Miklós (pp. 238-242.).; Tycho (Tyge) de Brahe (pp. 243-246.).; Kepler János (pp. 251-256.).; Bayer János (pp. 256-258.). [HAI.]

KONDOR Gusztáv: Csillagászati közlemények. = A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Közlönye. 1867. (Folytatása az előbbi Évkönyveknek.) Hetedik kötet. Harmadik füzet. Szerk.: Kátai Gábor. Pesten, 1868. Nyomatott Bucsánszky Alajosnál. pp. 337-343. 1. Az állócsillagok fényének elemzése.; 2. A ködök és csillagcsoportok színkép elemzése.; 3. A holdon "Linné" név alatt ismeretes töbör vagy tűzokádó hegy nyilásáról. [HAI.]

          1868.

BERECZ Antal: A mennyiségtani földrajz alapvonalai. I. kötet. Pest. 1868. Nyomatott Franda és Frohna könyvnyomdájában. 58 p. Borítócím: Berecz Antal - Lutter János: A mennyiség- és természettani földrajz alapvonalai. Két kötet. Pest 1868-1869. [TZS.]

ALBERT Ferenc, [montedegoi]: Az állócsillagok távolságainak meghatározásáról. In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1867. aug. 12-től 17-ig Rimaszombatban tartott 12. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Batizfalvy Sámuel és Rózsay József. Bartholomaeidesz László és Wallaszky Pál arczképével, számos fa- és kőmetszettel. Pest, 1868. Nyomatott Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomdásznál. pp. 343-360. [HAI.]

Magyar Tudom. Akadémiai Almanach csillagászati és közönséges naptárral. M.DCCC.LXVIII-ra [1868-ra]. Pest, 1867. Eggenberger Ferdinánd M. Akad Könyvárusnál. Nyomatott Emich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. 277 p. Csillagászat: pp. 1-103. Csillagászati és közönséges naptár. Szerk.: Kondor Gusztáv. Ünnepszámítás 1868-ra (p. 5.). Időszámítás 1868-ra (pp. 6-7.). Gergely-féle naptár. Julius-féle naptár. Zsidó naptár. Török naptár. Időegyenlet. A nap hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A hold hossza, elhajlása, kelte és lemenete. A bolygók egyenes emelkedése, elhajlása, kelte, delelése és lemenete. Égi jelenetek.
Csillagfödések. Napfogyatkozások és a Merkur-átvonulása a nap korongja előtt 1868-ban. (pp. 80-81.). Pályakör ferdesége, nap irányferdülése, látköze és sugara, hold látköze és sugara 1868-ra (pp. 82-83.). Bolygódok. "Az 1867. évi Almanach megjelenése óta 5 új bolygódot fedeztek föl..." (pp. 84-85.). Üstökösök (p. 85). Alap-csillagok közép helyei 1868-ra (pp. 86-87.). Pótlék, 25 világos csillag középhelyei 1868-ra (p. 88.). A szemléldék földirati fekvései (pp. 89-91.). Jegyek és rövidítések magyarázata (pp. 92-93.). Csillagászati és közönséges naptár elrendezése. (pp. 94-103.). [HAI.]

SZABÓ József: Jelentés a London- és Berlinből az Akadémiának küldött meteoritekről. Pest. 1868. Eggenberger. 10 p. [TZS.]

Z. J. [ZALKA János]: Földünk nem hittani központja a mindenségnek. [1.] = Magyar Sion 6. 1868. 10. füz. pp. 767-799. [SRG.]

Z. J. [ZALKA János]: Földünk nem hittani központja a mindenségnek. Vége. = Magyar Sion 6. 1868. 11. füz. pp. 848-863. A csillagászat vádjai., Csillagászati tények., Csillagászati megállható tények., Az égi testek lakhatósága., Az égi testek lakhatóságának minősége., A világok végtelensége., A végtelenség egy másik mezeje. [SRG.]

BERECZ Antal: Teljes napfogyatkozás. = Természet 1. 1868. 1. sz. pp. 3-5. [SRG.]

1868. augusztus hóban a bolygók... = Természet 1. 1868. 1. sz. p. 8. [SRG.]

BERECZ Antal: Teljes napfogyatkozás. = Természet 1. 1868. 2. sz. pp. 13-14. [SRG.]

A meteorok eredetéről. = Természet 1. 1868. 2. sz. p. 15. [SRG.]

A bolygók állása 1868. october hóban. = Természet 1. 1868. 2. sz. p. 16. [SRG.]

Érdekes égi tünemény lesz 1868. nov. 5-én. = Természet 1. 1868. 3. sz. p. 23. Merkúr átvonulás. [SRG.]

A bolygók helyzete 1868. november hóban. = Természet 1. 1868. 3. sz. p. 24. [SRG.]

Az 1868. augusztus 18-diki napfogyatkozásról. = Természet 1. 1868. 4. sz. pp. 33-35. [SRG.]

A bolygók helyzete 1868. deczember hóban. = Természet 1. 1868. 5. sz. p. 48. [SRG.]

CSÁSZÁR Károly: Állatövi fény. = Természet 1. 1868. 5. sz. pp. 51-52., 1868. 10. sz. pp. 85-87., 1 t. [SRG.]

          1869.

CSÁSZÁR Károly: A csillagos ég. Népszerű csillagászattani ismeretek a magyar művelt közönség igényeihez alkalmazottan. 104 a szövegbe nyomatott fametszvénynyel. Pest, 1869. Aigner Lajos, Pesti nyomda. 264 p. /Közhasznú Könyvtár 1./ [TZS.]

SÁRVÁRY Endre: A csillagos ég. Kiadja az Esztergomi Irodalmi Egylet. Esztergom, 1869. Horák nyomda. 41 p. /Népirat. 11./ [TZS]

SZABÓ Ignácz: A csillagászati és természettani földrajz rövid tankönyve. Középtanodák használatára. Első rész. A szövegbe nyomott tíz ábrával s a tenger-áramlások abroszával. Pest, 1869. Heckenast Gusztáv. 118 p. Csillagászat: pp. 1-43. [TZS.]

VOLLY István: A napról. = Természet 1. 1869. 7. sz. pp. 59-61. [SRG.]

A jelen számhoz csatolt melléklet. = Természet 1. 1869. 7. sz. p. 65., 1 t. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. január-hóban. = Természet 1. 1869. 7. sz. p. 68. [SRG.]

VOLLY István: A legközelebbi holdfogyatkozás. = Természet 1. 1869. 8. sz. pp. 72-74., 1 t. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. február-hóban. = Természet 1. 1869. 9. sz. p. 84. [SRG.]

Megjelent "A csillagos ég" első füzete. Irta: Császár Károly. = Természet 1. 1869. 11. sz. p. 103. Ismertetés. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. aprilhóban. = Természet 2. (1.) 1869. 1. sz. p. 8. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. májusban. = Természet 2. (1.) 1869. 3. sz. p. 24. [SRG.]

Winnecke üstököse. = Természet 2. (1.) 1869. 4. sz. p. 32. [SRG.]

BERECZ Antal: Éjszaki fény. = Természet 2. (1.) 1869. 4. sz. p. 32. Buda-Pest 1869. május 13. [SRG.]

BERECZ Antal: Bolygó-fölfedezések. = Természet 2. (1.) 1869. 5. sz. pp. 38-39. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. junius hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 5. sz. p. 40. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás 1868. augusztus 18-án. = Természet 2. (1.) 1869. 5. sz. 1 t. fotó melléklet. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. juliushóban. = Természet 2. (1.) 1869. 7. sz. p. 60. [SRG.]

A Hold távcsövön nézve. = Természet 2. (1.) 1869. 8. sz. pp. 61-62., 1 t. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. augusztus hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 9. sz. p. 76. [SRG.]

LENGYEL Sándor: A fény. = Természet 2. (1.) 1869. 10. sz. pp. 79-82., 16. sz. pp. 138-142. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. szeptember hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 11. sz. pp. 95-96. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. október hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 13. sz. p. 114. [SRG.]

Littrow Károly csillagász tanár... = Természet 2. (1.) 1869. 14. sz. pp. 121-122. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. november hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 15. sz. p. 134. [SRG.]

A bolygók helyzete 1869. deczember hóban. = Természet 2. (1.) 1869. 17. sz. p. 152. [SRG.]

Mennyit költenek más országokban az emberek az "égre"? = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 1-9. füz. pp. 41-42. Egyes országok csillagászati pályadíjai, csillagvizsgálókra és műszereikre költött pénzei.; "Természettudományi Közlöny" címmel és "Havi folyóirat közérdekű ismeretek terjesztésére" alcímmel indult a lap több évszázados útjára. Kiadta a K. M. Természettudományi Társulat. Szerkesztette: Szily Kálmán, az ő bevezető sorai Budán, 1868. dec. 10-én keltek. A lap 1869-ben indult és az első évben 9 füzete jelent meg, folyamatos oldalszámozással. A szerkesztő főmunkatársai közé a természettanra és csillagászatra Berecz Antal vállalkozott. [KSZ.]

BERECZ Antal: A csillagok élete. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 1-9. füz. pp. 49-57. [KSZ.]

X. Szakgyülés. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 1-9. füz. p. 92. 1868. jún. 17-én. "Az első titkár [Szily Kálmán] felolvassa Schmidt Gyula athéni csillagda-igazgató levelét, melyben társulatunk levelező tagjává lett választásáért köszönetét fejezi ki." [KSZ.]

KONDOR Gusztáv: A Merkur átvonulása a nap korongja előtt. (Az 1868-ik november 4-iki szakgyülésen tartott előadás szerint.) = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 1-9. füz. pp. 115-116. "Épen holnap - 1868 november 5-én - is előadja magát ilyen égi jelenet. Csillagászati távcsővel itt Buda-Pesten mindjárt napköltekor, föltéve, hogy az idő kedvez, a napkorong felső részén egy igen élesen határolt, köralakú, fekete foltot fogunk láthatni, mely lassan nyugatról kelet felé huzódik. E fekete pont lesz a Merkur. Netáni napfoltokkal nem fogjuk összezavarhatni, mert ezek sohasem egészen feketék, s közönségesen rendetlen alakkal bírnak. A Merkur ezen átvonulása buda-pesti középidő szerint, már 12 percczel kezdődik a nap fölkelte előtt azaz 6 óra 42 perczkor, a bolygó középpontja kilép a napból 10 óra 17 perczkor, úgy, hogy az egész tünemény, 3 1/2 óránál tovább tart." [KSZ.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Vénusz átvonulásáról. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 1-9. füz. pp. 134-135. Apróbb közlemények. [PRP.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az északi fény. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 1-9. füz. pp. 278-281. "Hat éve hogy a mi földrajzi szélességünk alatt utoljára észlelték e fényes tüneményt. E nálunk oly ritka tüneménnyel a jelen év már több ízben kedveskedett s különösen nagy mértékben aprilis 15-én és május 13-án." [KSZ.]

PAPP Márton: Hell Miksa. (Felolvastatott az 1869. junius 2-iki szakgyülésen.) = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 1-9. füz. pp. 343-348. [PRP.]

N. J.: Newton - és Pascal. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 1-9. füz. pp. 377-383. A hét oldal terjedelmű cikk részletesen leír egy hamisítási ügyet, sőt hamisítások sorozatát, amelyek a csillagászat történetét helyezték volna más megvilágításba, ha a felbukkant iratok valódiak lettek volna. 1867. júl. 15-én Chasles francia akadémikus azt a hihetetlen hírt közölte a tudós világgal, hogy Pascal - Newtont évtizedekkel megelőzően - felismerte volna, hogy a Hold földkörüli és a bolygók napkörüli mozgása a földi nehézkedési erővel azonos módon, a gravitáció hatásával történik. Pascal 1652-ben már leírta a tömegekkel egyenes arányban és a távolság négyzetével fordítottan arányosan szóló törvényt, amelyet nem publikált, de levélben közölt a fiatal, 11 éves Newtonnal. Aztán Newton megvárta Pascal 1662-es halálát, majd e törvényt 1686-ban sajátjaként előadta és 1687-ben publikálta is a maga neve alatt.
Így a fizika és a csillagászat történetében olyan fontos általános tömegvonzás törvényét valójában nem Newton-törvénynek, hanem Pascal-törvénynek kell innentől nevezni, az ekkoriban felbukkant levelek alapján. A francia akadémikus által felmutatott kézirati okmányokról később kiderítették, hogy azokat nem Pascal írta, sőt azokat egy ügyes hamisító gyártotta 1861-től és adta el jó pénzért, eredeti gyanánt, sok más csillagász és fizikus hamis leveleivel és feljegyzéseivel együtt. A szórakoztató cikk szerint akkor fogott gyanút a francia akadémikus, amikor egy olyan levelet is vásárolhatott, amelyben Galilei 1639. nov. 3-án Firenzében kelt levelében írja, hogy észlelte a Szaturnusz holdját (jóval Huygens 1655-ös felfedezése előtt) és meghatározta keringési idejét. Természetesen ez a levél is a hamisító műve volt! [KSZ.]

P. Gy. [PETROVICS Gyula]: A novemberi csillagfutásról. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 1-9. füz. p. 397. Az 1869. nov. 12-14-iki meteorzáporra tervezett francia észlelési előkészületek. A Sirius folyóirat alapján. [KSZ.]

Az 1868-ik évben elhalt tudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 1. 1869. 1-9. füz. p. 436-439. Coulvier-Gravier francia meteorészlelő.; Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus.; August Ferdinand Möbius a lipcsei egyetem csillagász-tanára és a lipcsei csillagda igazgatója.; Simon Plöszl bécsi látszerész és optikus. [KSZ.]

          1870.

BALLAGI Károly: A földgömb és egy kis csillagászati földrajz. Pesten, 1870. Kiadja Heckenast Gusztáv. 111 p. [SZF.]

BERECZ Antal: A hold befolyása a légköri tünetekre. Pest, 1870. [KSZ.*]

BERECZ Antal: A mennyiségtani földrajz alapvonalai. A szöveg közé nyomott 30 ábrával és két képpel. Második javított kiadás. Pest. 1870. A szerző sajátja. Nyomatott Franda és Frohna könyvnyomdájában. 66 p. [TZS.]

SALAMIN Leo - LINKESS Miksa: A mennyiség- és természettani földrajz vezérfonala. Középtanodák használatára. Írták Salamin Leo és Linkess Miksa kir. főgymnasiumi r. tanárok. Első rész. Mennyiségtani földrajz. Második rész. Természettani földrajz. Pest, 1870-1871. Lauffer Vilmos kiadása, Rudnyánszky Béla nyomda.1. köt. 1870. 72 p.; 2. köt. 1871. 186 p. A nyomdai évszám: 1869. A szerzők előszava 1869. januárban kelt Lőcsén. [KSZ.]

SOOS Mihály: Éghajlattan a természettudományok kedvelőinek. A szöveg közé nyomott 84 részben színezett és 3 színnyomatú táblával. Pest, 1870. Nyomatott az "Athenaeum" nyomdájában. 461 p., 3 színezett tábla. Csillagászat: pp. 1 - 148. Tárgyalja a Föld világegyetemi viszonyait, részletesen ír a "légköri fénytüneményekről". [TZS.]

TÓTH Ágoston Rafael: Az Európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó geodaetai munkálatok. Egy térképpel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Pest, 1870. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Athenaeum nyomda. 48 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 1. köt. 6. sz./ A Föld méretének meghatározása az ókortól. A fokmérések története. Mérések a 19. század közepéig, és ezek összevetése. [KSZ.]

ROLLER Mátyás: A bolygók befolyása az üstökösök járására. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 4. 1870. 4. sz. pp. 48-50. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

ROLLER Mátyás: A naprendszer tovamozditásáról, az üstökös pályákból itélve. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 4. 1870. 12. sz. pp. 174-176. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

Éjszaki fény 1869. decz. 11. = Természet 3. (2.) 1870. 1. sz. p. 14. [SRG.]

A bolygók állása 1870. jan. hóban. = Természet 3. (2.) 1870. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Ritka természeti tünemény. = Természet 3. (2.) 1870. 3. sz. p. 41. Északi fény a poseni nagyhercegségben 1870. jan. 1-én. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 3. (2.) 1870. 3. sz. p. 41. Gráczban az év elején naponta. [SRG.]

A bolygók állása 1870. febrban. = Természet 3. (2) 1870. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Teljes napfogyatkozás 1869. augusztus 7-én. = Természet 3. (2.) 1870. 4. sz. pp. 49-50. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 3. (2) 1870. 5. sz. p. 64. 1870. febr. 1-én Westfáliában és Angliában. [SRG.]

A bolygók állása 1870. márcz.-ban. = Természet 3. (2.) 1870. 5. sz. p. 64. [SRG.]

A bolygók állása 1870. april. hóban. = Természet 3. (2.) 1870. 7. sz. p. 92. [SRG.]

A bolygók állása 1870. máj. hób. = Természet 3. (2.) 1870. 9. sz. p. 122. [SRG.]

Nagy meteorit. = Természet 3. (2.) 1870. 11. sz. p. 135. [SRG.]

A bolygók állása 1870. junius hóban. = Természet 3. (2.) 1870. 11. sz. p. 150. [SRG.]

BERECZ Antal: A Hold befolyása a légköri tünetekre. = Természet 4. (2.) 1870. 1. sz. pp. 1-10.; 2. sz. pp. 15-17. [SRG.]

A bolygók állása 1870. julius hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 1. sz. p. 15. [SRG.]

Óriási Teleskop. = Természet 4. (2.) 1870. 2. sz. p. 150. Tárgylencse átmérője 25 hüvelyk. [SRG.]

A bolygók állása 1870. aug.-ban. = Természet 4. (2.) 1870. 4. sz. p. 56. [SRG.]

Változások Jupiter felületén. = Természet 4. (2.) 1870. 5. sz. p. 69. [SRG.]

A bolygók állása 1870. szeptember-hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 4. (2.) 1870. 7. sz. p. 98. Budapesten 1870. szeptember 24-én. [SRG.]

A bolygók állása 1870. október-hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 7. sz. p. 98. [SRG.]

CSÁSZÁR Károly: Mi lehet még (Backhaus szerint) az állatövi fényből. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. pp. 117-119. [SRG.]

Éjszaki fény. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. pp. 119-122. Az 1870. október 25-26-iki eseményről beszámoló Pestről, Veszprémből Tóth Antal, Losoncról Poós Gyula. [SRG.]

A nap légköre. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. pp. 124-125. [SRG.]

Csillagászati ujdonság. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. p. 125. A Vénusz parallaxisáról. [SRG.]

A bolygók állása 1870. november hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Napfogyatkozás 1870. decz. 22-én. = Természet 4. (2.) 1870. 11. sz. p. 153. [SRG.]

A bolygók állása 1870. deczember hóban. = Természet 4. (2.) 1870. 11. sz. p. 154. [SRG.]

A nap természetéről. = Természet 4. (2.) 1870. 12. sz. pp. 162-163., 1 t. [SRG.]

A [1870.] decz. 22-diki napfogyatkozás. = Természet 4. (2.) 1870. 12. sz. p. 163. [SRG.]

B. B. [BOZÓKY Béla]: Hol kezdődik az új év legelőbb? = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 10. füz. pp. 40-45. A Ferro-délkörrel átellenesen. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Az 1868-ban fölfedezett bolygókról. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 10. füz. pp. 45-46. 12 új kisbolygót fedeztek fel. [KSZ.]

Szily Kálmán l. tag előterjeszti Roller Mátyás, műegyetemi tanársegéd dolgozatát "a bolygók befolyása az üstökösök járására." = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. pp. 176-177. A M. Tud. Akademiából. A III-ik osztály 1870. febr. 7-én tartott ülésén. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Jupiter a színét változtatja. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. pp. 186-187. Browning észlelése szerint az egyenlítői övben és a bolygó sarkvidékein színváltozások történtek. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Csillag-photographiák. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. p. 187. Rutheford egy 11 hüvelykes tárgylencsével sikeresen lefényképezte a Plejád-csoport 43 csillagát. A Cosmos folyóirat alapján. [KSZ.]

B. A. [BERECZ Antal]: Bolygó-fölfedezések 1869-ban. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. p. 187. Ebben az évben csak 2 kisbolygót fedeztek fel, ápr. 2-án és okt. 9-én. "A fölfedezés dicsőségében ez évben az ó- és az új-világ szépen megosztozott." [KSZ.]

P. Gy. [PETHŐ Gyula]: Novemberi csillagfutás. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 13. füz. pp. 187-188. Az 1869 nov. 12-14 közötti meteorészleléseket az időjárás sok helyen meghiúsította, és ahol észlelhettek, ott is kevés meteort láttak. [KSZ.]

ÁBEL Károly: A színkép-elemzés. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. pp. 311-333. Csillagászati színképelemzés is: a Nap és a Hold, a bolygók, és az állócsillagok színképe. A T CrB 1866-os kitörésének színképe, és egyes ködfoltok eltérő színképe. pp. 324-333. [KSZ.]

Szily Kálmán l. tag ezután Roller Mátyás műegyetemi tanársegéd dolgozatát terjeszti elő: "A nem periodikus üstökösök jöveteli irányáról és perihelium távolságáról." = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. pp. 347-348. A M. Tud. Akademiából. A III-ik osztály 1870. május 30-án tartott ülésén. [KSZ.]

Szily Kálmán előadást tartott: az 1868-ik évi teljes napfogyatkozás megfigyelésének eredményeiről. Hír. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 16. füz. p. 351. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az északi fényről már szóltunk egyízben e füzetekben s így a jelen alkalommal ama felséges tüneménynek, mely október 25-én Buda-pesten is látható volt, csak leírására szorítkozunk. = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 17. füz. p. 406. Az 1870. okt. 25-én napnyugtától este 11 óráig látszó - egészen a zenitig felérő - sarki fény leírása. A fényt már 24-én este is látszott és mindkét estén az ország több helyén megfigyelték. [KSZ.]

"A nem periodikus üstökösök jöveteli irányáról és perihelium távolságáról." = Természettudományi Közlöny 2. 1870. 18. füz. pp. 444-445. A M. Tud. Akademiából. A III-ik osztály 1870. május 30-án tartott ülésén. Kiegészítés Roller Mátyás dolgozatának két nevezetes megállapításáról. Az "Akad. Értesítő"-ből vett részletek. [KSZ.]

          1871.

FÁBIÁN Mihály: Kalauz a földgömb használatában. Néptanítók számára. 3. kiad. Pesten, kiadja Petrik Géza. 1871. 59 p. + 1 ábra (a belső címlapon.) Tartalmazza a földgömbökkel kapcsolatos szférikus csillagászati ismereteket, a "Harmadik szakasz" pp. 49-59. pedig kimondottan csillagászati feladatokat (földrajzi szélesség, pólusmagasság, stb.). [IBQ.]

MURMANN Ágost: Európa bolygó elemei annak tiz első észlelt szembenállása szerint. Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia, Pest, 1871. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Athenaeum nyomda. 36 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 1. köt. 9. sz./ Bemutattatott a III. osztály ülésén 1871. jún. 19-én. Az Europa kisbolygóról. [KSZ.]

MURMANN Ágost: Freia bolygó feletti értekezés. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia, Pest, 1871. Eggenberger Ferdinánd kiadása, Athenaeum nyomda. 61 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 2. köt. 1. sz./ Bemutattatott a III. osztály ülésén 1871. jún. 19-én. [KSZ.]

ZÁDORI János: Földünk helyzete a mindenségben. Pest, 1871. Kiadja a Szent-István-Társulat. 93 p. [+ 1 tartalomjegyzék.] /Házi könyvtár. 3./ [TZS.]

SZABÓ József: "A tolucai meteorvas octaëderje és zárványairól" értekezett. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 5. 1871. 14. sz. p. 5. Kivonat. [SRG.]

MURMANN Ágost: Európa bolygó elemei, annak tíz első észlelt szembenállása szerint.; Freia bolygóról.; Az 1861. nagy üstökös pályájának meghatározása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 5. 1871. 12. sz. pp. 220-221. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

EÖTVÖS Lajos: Magyar volt-e Horky Márton? = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 5. 1871. ápr. 4. füz. pp. 285-287. Válasz a Természettudományi Közlöny felszólítására. A Galilei és Kepler ellen támadó Horkyról van szó. Nem magyar, hanem cseh származású asztrológus, matematikus, orvos volt. Hamburgban élt. Naptárakat és asztrológiai jövendöléseket adott ki. Nevét MARTINUM HORKY von LOCHOWITZ-ként írta alá saját műveiben. [KSZ.]

A bolygók állása 1871. január hóban. = Természet 3. 1871. 1. sz. p. 14. [SRG.]

A bolygók állása 1871. február hóban. = Természet 3. 1871. 3. sz. p. 42. [SRG.]

A bolygók állása 1871. márcziushóban. = Természet 3. 1871. 5. sz. p. 70. [SRG.]

SOOS Mihály: Légköri fénytünemények. = Természet 3. 1871. 7. sz. pp. 91-94., 1 t. [SRG.]

A bolygók állása 1871. aprilishóban. = Természet 3. 1871. 7. sz. p. 98. [SRG.]

A bolygók állása 1871. május hóban. = Természet 3. 1871. 9. sz. p. 130. [SRG.]

KOSSUTH Lajos: A csillagok színváltozásáról. = Természet 3. 1871. máj. 15. 10. sz. pp. 151-158. Levél Kossuth Lajostól. Turin. Febr. 21. 1871. A levelet Kossuth Mednyánszky Sándorhoz írta, aki kérte véleményét a Természet korábbi számában megjelent "Változások a Jupiter felületén" című cikkről. A Jupiteren 1869 őszén Browning és Mayer észlelt színváltozásokat. Kossuth részletes és korszerű értekezést írt a csillagászati színképelemzésről. Eközben csillagászati ismereteiről is beszámol több témakörben. [KSZ.]

A bolygók állása 1871. juniushóban. = Természet 3. 1871. 11. sz. p. 178. [SRG.]

A bolygók állása 1871. julius hóban. = Természet 3. 1871. 13. sz. p. 206. [SRG.]

A bolygók állása 1871. augusztus-hóban. = Természet 3. 1871. 15. sz. p. 234. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A csillagászat érdekében. = Természet 3. 1871. 17. sz. pp. 257-261. [SRG.]

A bolygók állása szeptember-hóban. = Természet 3. 1871. 17. sz. p. 262. [SRG.]

STENCZEL K.: Napudvar. = Természet 3. 1871. 18. sz. p. 276. [SRG.]

Új bolygó. = Természet 3. 1871. 18. sz. p. 276. [SRG.]

ENTZ: Meteor. = Természet 3. 1871. 18. sz. p. 276. Szatmár, 1871. szept. 14. [SRG.]

A bolygók állása október-hóban. = Természet 3. 1871. 19. sz. p. 290. [SRG.]

Secchi (a római csillagász) két új színképelemzési eljárást közöl. = Természet 3. 1871. 21. sz. p. 318. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A kis bolygók száma ismét kettővel szaporodott. = Természet 3. 1871. 21. sz. p. 318. [SRG.]

A bolygók állása november-hóban. = Természet 3. 1871. 21. sz. p. 318.

KONKOLY Miklós: Éjszaki fény. = Természet 3. 1871. 22. sz. pp. 333-334. 1871. nov. 2., Ó-gyalla. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Venusz saját világításáról. = Természet 3. 1871. 22. sz. p. 334. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az Encke féle üstököst először 1871. szept. 19-én dr. Winecke találta fel ismét, Karlsruhéban. = Természet 3. 1871. 22. sz. pp. 334-335. [SRG.]

Napfogyatkozás Ausztráliában. = Természet 3. 1871. 23. sz. p. 348. 1870. decz. 12-én. [SRG.]

A bolygók állása deczember-hóban. = Természet 3. 1871. 23. sz. p. 349. [SRG.]

EÖTVÖS Loránd: Doppler elve s alkalmazása a hang- és fénytanban. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jan. 19. füz. pp. 1-11. [KSZ.]

Más világok mint a mienk. Ismertetés. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jan. 19. füz. pp. 27-30. Richard A. Proctor "Other Worlds than Ours" című Londonban 1870-ben kiadott könyvének ismertetése. [KSZ.]

Kérdés irodalom-történészeinkhez. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jan. 19. füz. pp. 46-47. Milyen nemzetiségű lehetett Galilei leghevesebb ellentmondóinak egyike egy Horki (vagy Horky) Márton nevű bolognai diák? [KSZ.]

A Mars. Földünk miniatür-je. Színezett térkép melléklettel. Richard Proctor "Other Worlds than Ours" czímű művéből. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. márc. 22. füz. pp. 180-191., 1. színes t. Közli: S. Gy. [Sebestyén Gyula.] [KSZ.]

ÓVÁRY Endre: Északi fény. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. márc. 22. füz. p. 203. Az 1871. jan. 13-án este Abaúj megyében (Böőd, Pethő-Szinye, Bátyok) mutatkozott sarki fény leírása. [KSZ.]

Csillagásztorony az egyenlítő közelében. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. márc. 22. füz. p. 206. Ecuadorban, a quitói egyetem épít csillagvizsgálót. [KSZ.]

EÖTVÖS Loránd: Az északi fény színképéről. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. ápr. 23. füz. pp. 250-252. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Különös tünemény napnyugtakor. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. máj. 24. füz. pp. 302-303. 1870. dec. 11-én és 1871. febr. 6-án észlelt naposzlop, melyet spektroszkóppal is megvizsgált. [KSZ.]

EÖTVÖS Lajos: Magyar volt-e Horky Márton? = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jún. 25. füz. pp. 350-352. Nem, hanem cseh. (A Természettudományi Közlöny erre vonatkozó kérdését szóló cikket a Pesti Napló 1871 januári száma közölte, melyre a választ a Századok 1871. 4. füzete adta meg.) [KSZ.]

Nekrológ. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. jún. 25. füz. p. 352. John Herschel elhunyt. 1792. márc. 7. - 1871. máj. 11. [KSZ.]

KRUSPÉR István - KONDOR Gusztáv: Az ausztráliai expeditió ügyéhez. - Bizottsági jelentés. - (Előadatott a m. tud. Akademiában 1871. május 15-én.) = Természettudományi Közlöny 3. 1871. júl. 26. füz. pp. 395-398. Neumayer 1871. márc. 13-i iratában az MTA elé terjesztett egy hat tudósból álló osztrák-magyar expedíció tervét az 1874. dec. 9-iki Vénusz-átvonulás megfigyelésére, amely Afrika és Ausztrália déli csúcsai közötti Kerguelen és M’Donald-szigetekre utazna. Szerzők nem támogatják az önálló expedíciót, hanem más nemzetek vállalkozásaihoz való egyéni csatlakozást javasolnak. [PRP.]

Szily Kálmán, l. tag, Dr. Murmann Ágost, prágai csillagdai segéd három értekezését nyújtja be. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. júl. 26. füz. pp. 404-405. A M. Tud. Akademiából. A III-ik (mathem. és természettudományi) osztály 1871. június 17-én tartott ülésén. 1./ Európa bolygó pályaelemei. 2. / Freia bolygó pályaelemei. 3./ Az 1861-ik évi nagy üstökös pályája. [KSZ.]

SZILY Kálmán: Adalékok a magyarországi természetbúvárok életrajzához. [1.] = Természettudományi Közlöny 3. 1871. nov. 27. füz. pp. 448-458. J. C. Poggendorff 1863-ban kiadott Biographisch-Literarisches Handwörterbuch zur Geschichte der exacten Wissenschaften című könyvében 8447 természetbúvár életét és tudományos tevékenységét írta le, melyből 91 magyar. A lap közli adataikat. Közülük Batthyány Ignác, Bogdanich Dániel, Bruna Xavér Ferenc, Dudith András, Eszterházy Károly, Hell Miksa, Horváth Baptista János, Jánossy Miklós, Kéry Ferenc, Kmeth Dániel, Liesgang József, Lipsics Mihály, Madarassy János, Mártonffy Antal csillagászokét vagy a csillagászattal részben foglalkozókét. pp. 450-451., 454-457. [KSZ.]

SZILY Kálmán: Adalékok a magyarországi természetbúvárok életrajzához. (Befejezés.) = Természettudományi Közlöny 3. 1871. dec. 28. füz. pp. 491-499. J. C. Poggendorff 1863-ban kiadott Biographisch-Literarisches Handwörterbuch zur Geschichte der exacten Wissenschaften című könyvében 8447 természetbúvár életét és tudományos tevékenységét írta le, melyből 91 magyar. A lap közli adataikat. Közülük Pasquich János, Páter Pál, Poda Miklós, Rhaeticus György Joachim, Sárváry Pál, Segner János András, Szent-Iványi Márton, Szerdahelyi György, Tittel Pál, Vállas Antal, Weiss Ferenc, Zach Ferenc csillagászokét vagy a csillagászattal részben foglalkozókét. pp. 491-498. [KSZ.]

SZABÓ József: A tolucai meteorvas oktaederje és zárványai. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. dec. 28. füz. pp. 499-500. A M. Tud. Akademiából. A III-ik (mathem. és természettudományi) osztály 1871. okt 16-án tartott ülésén. [KSZ.]

Az 1870-ik évben elhalt tudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 3. 1871. dec. 28. füz. pp. 503-504. Karl August von Steinheil német csillagász és fizikus. Apróbb közlemények. [KSZ.]

          1872.

A Venus-bolygó átmenetére vonatkozó expeditio iránt véleményadás végett miniszteri felhívás. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 6. 1872. 13. sz. p. 235. Főtitkári bejelentés. [SRG.]

A Venus-bolygó 1874-ki átmenetének osztrák expeditio által leendő megfigyelése tárgyában. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 6. 1872. 15. sz. pp. 258-260. A III. osztály előterjesztése. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. január hóra. = Természet 4. 1872. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Távirati sürgöny, az 1871 decz. 12-diki teljes napfogyatkozásról. = Természet 4. 1872. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. február hóra. = Természet 4. 1872. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Csillagászati hírek. = Természet 4. 1872. 5. sz. p. 69. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. márczius hóra. = Természet 4. 1872. 5. sz. p. 69. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. április hóra. = Természet 4. 1872. 7. sz. p. 106. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. május hóra. = Természet 4. 1872. 9. sz. p. 134. [SRG.]

Uj asteroidák. = Természet 4. 1872. 11. sz. p. 166. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. junius hóra. = Természet 4. 1872. 11. sz. p. 134. [SRG.]

BERECZ Antal: Az ó-gyallai csillagda. = Természet 4. 1872. 12. sz. pp. 173-175. [SRG.]

Kivonat az ó-gyallai csillagda naplójából: A nap észlelése 1872. máj. 16.-jún. 22. = Természet 4. 1872. 13. sz. p. 194. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Különös fénytani tünemény. = Természet 4. 1872. 14. sz. p. 206. [SRG.]

NAGY Tamás: A világ vége. = Természet 4. 1872. 15. sz. pp. 209-215. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. augusztus hóra. = Természet 4. 1872. 15. sz. p. 222. [SRG.]

NAGY Tamás: A július 27-iki fénytüneményről. = Természet 4. 1872. 17. sz. pp. 248-249. [SRG.]

Köneny a meteorvasban. = Természet 4. 1872. 17. sz. p. 249. Köneny gáz a meteorban. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. szeptember hóra. = Természet 4. 1872. 17. sz. p. 250. [SRG.]

Az 1872-ik évi augusztusi hulló csillagok. = Természet 4. 1872. 18. sz. pp. 263-264. [SRG.]

NAGY Tamás: A tudományos világot nagy veszteség érte. = Természet 4. 1872. 18. sz. p. 264. Delaune, a párizsi csillagda igazgatója elhunyt. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. szeptember hóra. = Természet 4. 1872. 18. sz. p. 264. [SRG.]

Kivonat az ó-gyallai csillagda naplójából: A nap észlelése 1872. júl. 8.-aug. 1. = Természet 4. 1872. 19. sz. p. 278. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. október hóra. = Természet 4. 1872. 19. sz. p. 278. [SRG.]

NAGY Tamás: Tűzgömbhullás Olaszországban. = Természet 4. 1872. 20. sz. pp. 285-287. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. november hóra. = Természet 4. 1872. 21. sz. p. 306. [SRG.]

Kivonat az ó-gyallai csillagda naplójából: A nap észlelése 1872. aug. 1-nov. 1. = Természet 4. 1872. 22. sz. pp. 318-319. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az idő meghatározásáról. = Természet 4. 1872. 23. sz. pp. 321-325. [SRG.]

Protuberanziák és a delejes háborgások összefüggésben állanak. = Természet 4. 1872. 23. sz. pp. 333-334. [SRG.]

Uj bolygók. = Természet 4. 1872. 23. sz. p. 334. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1872. deczember hóra. = Természet 4. 1872. 23. sz. p. 334. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Ritka szép csillaghullás. = Természet 4. 1872. 24. sz. pp. 346-347. [SRG.]

NAGY Tamás: Az ó-gyallai csillagda műszerei. = Természet 4. 1872. 24. sz. p. 348. [SRG.]

dr. Eö.: Van-e a Holdnak befolyása az időjárásra. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. jan. 29. füz. pp. 35-36. [SRG.]

PAPP Márton: Kepler János emlékezete. (Felolvastatott az 1871. deczember 20-án tartott szakgyűlésen. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 81-92. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Éjszaki fény február 4-én. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 107-109. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Földáramok éjszaki fény idejében. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 109-110. 1871. nov. 9-10-én Párizs környékén. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A napfogyatkozás befolyása a földdelejesség állapotára. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 110-111. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Explosio a Napon. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. márcz. 31. füz. pp. 111-113. Young észlelése 1871. szept. 7-én. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A teljes napfogyatkozás 1871. deczember 12-én. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. ápr. 32. füz. pp. 142-143. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Éjszaki fény február 4-én. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. ápr. 32. füz. pp. 144-146. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

HELLER Ágost: A Venus 1874-ik évi átvonulásáról. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. máj. 33. füz. pp. 169-175. Előadatott az 1872 aprilis 3-án tartott szakgyülésen. A Vénusz-átvonulások története, elmélete. Az 1874. dec. 8-iki jelenség előzetese. [PRP.]

HELLER Ágost: Tűzgolyó április 13-án. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. máj. 33. füz. pp. 193-194. Természettan. Rovatvezető: Dr. B. Eötvös Loránd. [PIR.]

EÖTVÖS Loránd: A Nap physikai alkatáról. (Előadatott az 1872. márczius 20-án tartott szakgyűlésen.) = Természettudományi Közlöny 4. 1872. júl. 35. füz. pp. 241-253. [PIR.]

[KONKOLY THEGE Miklós:] Jajkiáltás a gellérthegyi és bicskei csillagvizsgáló eszközök érdekében. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. aug. 8. sz. 36. füz. p. 311. Apróbb közlemények. A gellérthegyi és a bicskei csillagvizsgálókból származó csillagászati műszerek szakszerűtlen tárolásáról a "pesti egyetem egyik sötét folyosóján egy ablaktalan földszinti nedves kamrában". A Grácz- és Lipcsében megjelenő "Sirius" czímű csillagtani folyóirat ez évi junius 15-iki számában "Egy utas" aláírással a "Két tönkrement csillagásztoronyról" címmel közölt cikk fordításának közreadása.
Bartha Lajos megvizsgálta és összehasonlította az eredeti német nyelvű ("Ein Reissender" aláírással, "Zwei verglücke Sternwarten" címen. Sirius, Köln, Band 5., 6. Heft, 1872. pp. 93-94.) és az ezzel azonos magyar nyelvű cikket. Véleménye szerint a cikk több kitétele annyira megegyezik Konkoly Thege később is gyakori ironikus modorával, hogy az csak tőle eredhet. Például: "mert a távcső le van róla csavarva és oda támasztva egyik sarokba úgy, a hogy a régi pipaszárakat szokás a szobában elhelyezni. Azért mondok régit, mert a pipás ember jobban vigyáz az új pipaszárára, mint a pesti egyetem a maga becses műszereire". Így külföldi vendég nem írt volna, magyar pedig, ha egyetemi ember szintén nem, viszont Konkoly Thege nem volt az egyetemhez kötve, de jól ismerte a körülményeket.
Így csaknem bizonyos, hogy az eredeti cikket is Konkoly Thege Miklós írta (valószínűleg a tanszéket ekkoriban átvevő Eötvös Loránd biztatására, akinek tanítványa volt) és ugyanő adta a Természettudományi Közlönybe a magyar fordítását. A cikk végéhez fűzött (más szedéssel közölt) sorokat: "Hogy az "egy utas" miként apostrophálja ezek után a m. kir. tudomány-egyetemet, azt magyar létemre szégyellem lefordítani. Uraim! Egyetemi tanár urak! Siessenek megczáfolni e rettentő hírt, mielőtt egész Európát bejárná! Tegyenek valamit, mossák le nevünkről e sötét foltot!" - ugyancsak Konkoly írhatta. Különfélék. [PIR.]

A francia Budget-Bizottság... = Természettudományi Közlöny 4. 1872. aug. 36. füz. p. 312. A Venus 1874. dec. 8-i átvonulásának költségei. Különfélék. [SRG.]

A Venus bolygó és a magyar hirlapok. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. aug. 36. füz. p. 312. Különfélék. [SRG.]

FORGÁCH Sándor: Az apály és dagály. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. szept. 37. füz. pp. 322-331. [PIR.]

H-r.: Német-, franczia- és angolország tudományos viszonya. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. szept. 37. füz. pp. 356-357. A csillagászat terén. [SRG.]

ERDŐS János: Tűzgolyó. Hód-Mező-Vásárhelyről kaptuk a következő tudósítást: = Természettudományi Közlöny 4. 1872. szept. 37. füz. p. 358. 1872. júl. 23-án tűzgömb. [SRG.]

SCHULHOF Lipót: Hulló csillagok megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 393-394. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Barometerállás és a napfoltok. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. p. 394. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Napfoltok és cirrusfelhők. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 394-395. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A sarkifény összefüggése bizonyos felhőképződményekkel. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. p. 395. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A földdelejesség és a Nap forgási ideje. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 395-396. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az Encke-féle üstökös színképe. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. p. 397. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A csillagok mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 397-398. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az éjszaki fény színképe. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. okt. 38. füz. pp. 398-399. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

A grönlandi meteorvasak. (A meteoritek. - A Grönlandban felfedezett vasdarabok.) = Természettudományi Közlöny 4. 1872. nov. 39. füz. pp. 416-423. Nordenskjöld után közli: J. A. [PIR.]

FÁBRY Samu: Holdszivárvány. = Természettudományi Közlöny 4. 1872. dec. 40. füz. p. 467. 1872. okt. 17-én Leibitzben (Szepesvármegyében). [SRG.]

PONGRÁCZ: Di Capernico e di Galileo. Scritto posthumo del P. Maurizio Benedetto Oliveri. Bologna. 1872. 32 és 136 lap. = Új Magyar Sion 3.[10.] 1872. 6. füz. pp. 470-471. Könyvismertetés. [SRG.]

SÁMI Lajos: Az északi fény. = Vasárnapi Ujság 19. 1872. febr. 18. 7. sz. pp. 80-81. [SRG.]

i. - s. [SÁMI Lajos]: A Nap. = Vasárnapi Ujság 19. 1872. ápr. 7. 14. sz. pp. 175-176. [SRG.]

S. L. [SÁMI Lajos]: Az 1871. decz 12-iki teljes napfogyatkozás. = Vasárnapi Ujság 19. 1872. ápr. 14. 15. sz. p. 188. [SRG.]

SÁMI Lajos: Üstökös csillagok. [1.] = Vasárnapi Ujság 19. 1872. máj. 26. 21. sz. pp. 255-256. [SRG.]

SÁMI Lajos: Üstökös csillagok. (Vége.) = Vasárnapi Ujság 19. 1872. jún. 2. 22. sz. pp. 270-271. [SRG.]

          1873.

COTTA, [Carl] Bernhard von: A jelen geológiája. Az eredeti harmadik kiadása után fordította Petrovits Gyula. A szerző aczélmetszetű arczképével, és hat fametszetű ábrával. Budapest, 1873. K. M. Természettudományi Társulat, Pesti könyvnyomda. 472 p. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 1./ Az eredetivel összehasonlította Hofmann Károly. A csillagászathoz szorosabban kapcsolódó fejezet: Geológia és csillagtan (pp. 312-338.). Alfejezetek: A Nap (pp. 315-317.); A Hold (pp. 318-331.); Meteoritek (pp. 332-338.). [HAI.*]

HUNFALVY János: Ég és Föld, vagyis csillagászati földrajz. A szöveg közé nyomott hetven fametszettel. Pest, 1873. Athenaeum kiadó és nyomda. 351 p. [KSZ.]

MURMANN Ágost: Az 1861-iki nagy üstökös pályájának meghatározása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1873. Eggenberger-féle Akad. könyvkereskedés, Athenaeum nyomda. 65. p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 2. köt. 5. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1873. jan. 20. [KSZ.]

SEBŐK László: A nagy világ csodái. Népszerű csillagtan különös figyelemmel a népünk közt uralgó babonákra. Egerben. 1873. Nyomatott az Érsek-Lyceumi Nyomdában. 64 p. /Népkönyvtár./ [TZS.]

Ég és Föld, vagyis Csillagászati földrajz. Írta: Hunfalvy János. = Földrajzi Közlemények 1. 1873. 1. füz. p. 56. Könyvismertetés, nagyon dicsérő kritika. Feltehetően a szerkesztő írása.; A Földrajzi Közlemények lap kiadója a Magyar Földrajzi Társulat. Szerkesztette Berecz Antal, 1904-től Cholnoky Jenő. 1919-ben a szerkesztők: Bátky Zsigmond és Littke Aurél, 1920-től Fodor Ferenc. A folyóirat 1873-ban indult. A kötetekben (évfolyamokban) eleinte 12 füzet (szám) jelent meg. Az első világháborút követően évi 2, 3, 4 majd 6 füzetben folytatódott. [IBQ.]

TÓTH Ágoston: Jelentés a nemzetközi európai fokmérés állandó bizottságának 1873. évi szeptember hó 16-tól 24-ig Bécsben tartott gyűléséről. = Földrajzi Közlemények 1. 1873. 5. füz. pp. 291-301. Csillagászati-földrajzi felsőgeodéziai mérések. [IBQ.]

SCHENZL Guidó: "Az 1872. november 27-ki meteorraj megfigyeléséről és pályájának kiszámításáról." = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 7. 1873. 7. sz. pp. 116-120. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

SZABÓ Károly: Komáromi Csipkés György magyar nyelven kiadott munkáiról. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 7. 1873. máj. 5. füz. pp. 345-351. Csillagászat: p. 348. "Judicium de Cometis et Astrologia judiciaria. Imp. Debrecini A. Ch. 1665. Minthogy ezen könyvnek mindeddig csak egyetlen czímlaptalan példányát láttam, valódi magyar czimmását nem adhatom. A könyv, mint a szerző maga följegyezte, Debreczenben 1665-ben jelent meg; mit a csonka példány nyomdai kiállításából és az ajánlás keltéből (Debreczen; 1665. Böjtelő havának 5. napján) eddig is biztosan meghatározhatónak tartottam. Ezen egész könyvecske nem más, mint egy tudományos levél, melyet Komáromi Csipkés György Kobb Fridrik Farkashoz, Szatmár vára parancsnokához intézett. Kobb ugyanis az 1661-ben föltűnt üstökös felől, melyet akkor közönségesen jövendő veszedelem előjelének tekintettek, magának fölvilágosítást kívánván szerezni,
megparancsolta Debreczen várostanácsának, hogy az ott tartózkodó Astrologust rögtön küldjék hozzá; mit a tanács az astrologus eltávozta miatt nem teljesíthetvén, Komáromi Cs. György intézett hozzá egy terjedelmes latín levelet, melyben az üstökösök felől való babonás hiedelmeket természettudományi és hittani érvekkel ostromolja s az astrologia hiábavalóságát mutogatja. Ezen levelet aztán, mint az elöszóban írja, azok kérelmére, kiknek e könyvét ajánlotta, magyarra fordítva, némi változtatással és bővítéssel bocsátotta közre. Ezen érdekes munkának, melyet Sándor István Magyar Könyvesház 41. l. "Az Üstökös Tsillagokról való Judicium" czímmel hibásan helyez Debreczen 1661-re, egyetlen csonka példányát, melyből a czímlap és az ajánlás első levele hiányzik, a s.-pataki ref. coll. könyvtárában láttam. - A könyv 12r. 101 lap. Elöl: czíml., ajánlás, mut. tábla 7 sztlan levél (ha teljes.)" - írta Szabó Károly. [KSZ.]

HŐKE Lajos: Hell, Sajnovics és a magyar jezsuiták. = Athenaeum 1. 1873. II. 23. sz. pp. 1472-1475. [HAD.]

KONKOLY Miklós: Az üstökösökről. = Természet 1873. 5. 1. sz. pp. 1-6.; 2. sz. pp. 19-22.; 3. sz. pp. 31-35. [SRG.]

A hulló csillagok és az éjszaki fény. = Természet 5. 1873. 1. sz. pp. 12-13. [SRG.]

Egy napfogyatkozási rendelet 1699-ből. = Természet 5. 1873. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. január hóra. = Természet 5. 1873. 1. sz. p. 14. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A Biela-üstökös feltalálása. = Természet 5. 1873. 3. sz. pp. 37-38. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. február hóra. = Természet 5. 1873. 3. sz. p. 42. [SRG.]

VOLLY István: Kopernik Miklós emlékezete. = Természet 5. 1873. 4. sz. pp. 43-45.; 5. sz. pp. 57-62. [SRG.]

NAGY Tamás: A feltalált Bieta [ ! ] üstökös elemel. = Természet 5. 1873. 4. sz. p. 56. A szövegben helyesen: Biela-üstökös. [SRG.]

Csillagászati hírek. = Természet 5. 1873. 5. sz. pp. 69-70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. márczius hóra. = Természet 5. 1873. 5. sz. p. 70. [SRG.]

NAGY Tamás: A Nap átmérőjéről. = Természet 5. 1873. 6. sz. pp. 81-82. [SRG.]

HUNFALVY János: Az újév kezdete, s a húsvét idejének meghatározása. = Természet 5. 1873. 7. sz. pp. 85-90. [SRG.]

NAGY Tamás: Protuberantiák és napfoltok. = Természet 5. 1873. 7. sz. pp. 94-96. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A világrendszer támadásáról. = Természet 5. 1873. 8. sz. pp. 99-105. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. április hóra. = Természet 5. 1873. 8. sz. p. 112. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. május hóra. = Természet 5. 1873. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati hírek. = Természet 5. 1873. 11. sz. pp. 153-154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. junius hóra. = Természet 5. 1873. 11. sz. p. 154. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Delejességi észleletek az ó-gyallai csillagda részéről. = Természet 5. 1873. 13. sz. pp. 175-178. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az 1871. deczember 12-iki napfogyatkozás észlelésének eredménye. = Természet 5. 1873. 13. sz. pp. 178-180. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. julius hóra. = Természet 5. 1873. 13. sz. p. 181. [SRG.]

NAGY Tamás: Napfoltok. = Természet 5. 1873. 14. sz. pp. 191-194. [SRG.]

NAGY Tamás: A napfoltok észlelésének módja Ó-gyallán. = Természet 5. 1873. 15. sz. pp. 197-205. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. augusztus hóra. = Természet 5. 1873. 1. sz. p. 210. [SRG.]

Uj bolygók. = Természet 5. 1873. 16. sz. p. 224. [SRG.]

NAGY Tamás: A bolygók mozgása. = Természet 5. 1873. 17. sz. pp. 228-235. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. szeptember hóra. = Természet 5. 1873. 17. sz. p. 238. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A hulló csillagok észlelése Ó-Gyallán. = Természet 5. 1873. 8. sz. pp. 249-250. [SRG.]

NAGY Tamás: Észleljük a hulló csillagokat! = Természet 5. 1873. 19. sz. pp. 259-264.; 20. pp. 274-276. [SRG.]

Asteroidák és üstökösök. = Természet 5. 1873. 19. sz. pp. 265-266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. október hóra. = Természet 5. 1873. 19. sz. p. 266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. november hóra. = Természet 5. 1873. 21. sz. p. 294. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Nevezetesebb csillagdák. = Természet 5. 1873. 23. sz. pp. 316-318. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1873. december hóra. = Természet 5. 1873. 23. sz. p. 322. [SRG.]

Az 1872-ik évi novemberi csillag-hullás. (A bécsi cs. kir. csillagda jelentése). = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 16-17. Wienere Zeitung alapján közli: S. R. [PIR.]

Az idő-kelet meghatározása. (Mutatvány Hunfalvy János "Ég és Föld" czímű munkájából.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 18-19. [SRG.]

HELLER Ágost: Üstökösök és hullócsillagok, különösen a Biela-féle üstökös és a november 27-iki csillaghullás 1872-ben. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 22-30. [PIR.]

TERNER Adolf: "Ég és föld", Hunfalvy csillagászati földrajza. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 31-33. Különfélék. Könyvismertetés. [PIR.]

Az 1871-ik évben elhalt tudósok nekrológja. Herschel, sir John Frederick William, apjához méltó híres csillagász. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jan. 41. füz. pp. 34-35. John Herschel 1792. márc. 7. - 1871. máj. 11. Különfélék. [SRG.]

KÖNIG Gyula: A természettudományok fölvirágzásáról a XVII-dik század elején. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. febr. 42. füz. pp. 41-48. A modern természettudomány kialakulása többek között Galilei és Kepler munkássága alapján. [PIR.]

SCHULHOF Lipót: A Biela-féle üstökösről. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. febr. 42. füz. pp. 66-67. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

KVASSAY Jenő: A meteorok legújabb elmélete. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. pp. 136-146. Entwurf einer astronomischen Theorie der Sternschnuppen. Von J. V. Schiaparelli. Stettin, 1871. [PIR.]

Felhívás a Vénus 1874. évi átvonulásának megfigyelésére. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. pp. 150-151. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PRP.]

STOLMÁR Károly: Vaknap. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. ápr. 44. füz. p. 154. Melléknap Újpesten 1873. márc. 21-én délután. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PRP.]

SZTOCZEK József: Újabb nyomozások a színkép-elemzés terén. (Előadatott a m. Tudományos Akadémia 1873 május 25-én tartott XXXIII-ik közülésén.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jún. 46. füz. pp. 214-223. A színképelemzés és csillagászati alkalmazásainak áttekintése. [PIR.]

A fényiró sugarak elnyeletéséről a Nap légkörében. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. jún. 46. füz. p. 241. Bouguer, Secchi, Liais és Vogel H. C. megfigyeléseiről. Természettan. Rovatvezető: B. Eötvös Loránd. [SRG.]

S. R. [SOMOGYI Rudolf]: Új módszer napfogyatkozások és csillagátvonulások megfigyelésére. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. júl. 47. füz. pp. 278-279. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PRP.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Jegyzet a megelőző czikkhez. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. júl. 47. füz. p. 279. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PRP.]

HELLER Ágost: Az üstökösök physikája. (Előadatott az 1873. május 2-ikán tartott természettudományi estélyen.) = Természettudományi Közlöny 5. 1873. aug. 48. füz. pp. 297-310. [SRG.]

Vénus átvonulásának megfigyelésére... = Természettudományi Közlöny 5. 1873. szept. 49. füz. p. 373. Orosz csillagászok 24 állomást szándékoznak berendezni. [SRG.]

WEISS Ödön: Hulló-csillagok megfigyelése Magyarországon. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 404-405. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

SCHULHOF Lipót: Az 1873-dik évi második (Tempel-féle) üstökös elliptikus elemeiről. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 405-406. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

L. I. [LENGYEL István]: A Nap felszínének hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 406-407. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Napfoltok mérséklete. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 407-408. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

L. I. [LENGYEL István]: A Galilei-emlék Florenczben. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. okt. 50. füz. pp. 409-410. Különfélék. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Csillagrendszerek, azok mozgása és távolsága. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. nov. 51. füz. pp. 447-449. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Mars bolygóról. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. nov. 51. füz. pp. 449-450. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

KONKOLY Miklós: Egy meteor maradványa. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. nov. 51. füz. pp. 450-451. Ógyalla, 1873. okt. 13. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

Az 1872-ik évben elhalt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 5. 1873. dec. 52. füz. pp. 480-482. Delaunay, Charles Eugene, a párisi csillagda igazgatója. 1816. ápr. 9. - 1872. aug. 5.; Kaiser, Frederik, a leideni csillagda igazgatója. 1808. jún. 10. -1872. júl. 18.; Laugier, Paul August Ernest francia csillagász. 1812. - 1872. febr. 5. Murmann, Ágoston csillagász. 1837. - 1872. okt. 25. Különfélék. [SRG.]

MASZLAGHY Ferencz: Kopernik Miklós emlékezete. = Új Magyar Sion 4.[11.] 1873. 4. füz. pp. 247-263. [SRG.]

          1874.

KONDOR Gusztáv: Emlékbeszéd Herschel János külső tag felett. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1874. Eggenberger Ferdinánd M. Akad. könyvárusnál, Athenaeum nyomda. 14 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 3. köt. 3 . sz./ Felolvasta az összes ülésen 1874. júl. 1.; John Herschel 1792. márc. 7-én született, a csillagászt 1858. dec. 16-án választották az MTA külső tagjává, 1871. máj. 12-én halt meg. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagda leírása s abban történt napfoltok észlelése, néhány spectroscopicus észlelés töredékeivel. 1872. és 1873. 3 táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1874. Eggenberger Ferdinánd M. Akad. könyvárusnál, Athenaeum nyomda. 67 p., 3. t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 3. köt. 2 . sz./ Előterjesztetett a III. osztály ülésén 1874. márc. 16. Az 1871. nyarán felépített csillagda és műszereinek leírása. Földrajzi koordinátái. A napfoltok észlelésének módja kivetítéssel. A rendszeres napészlelést 1872. máj. 16-án kezdték. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. Színes naprajzok 1873. márc. 15-én és 1873. márc. 30-án (1. melléklet).; Tíz érdekes napfolt-csoport fekete-fehér rajza 1872. jún. 9. és 1873. dec. 25. között (2. melléklet).; Tíz vörösre színezett protuberancia-rajz 1872. dec. 28. és 1873. máj. 13. között (3. melléklet).
1873. júl. 25-én meteorok spektrumát észlelte. 1873. okt. 13-án este egy tűzgömb legalább 25 percig tartó nyomát figyelte, színképelemzéssel is. 1872. nov. 27-én az Andromedidák-meteorraj hullását figyelte: este 7.45-8.19-ig 294, majd 9.07-9.54-ig 1796 hulló csillagot olvasott meg, "a meteorok oly sűrűn hullottak, hogy feljegyzésről szó sem lehetett" és "legalább 5-600-al kevesebbet olvastam, miután néha az ég vízpárákkal húzódott be, s ekkor legfeljebb csak 3-ad nagyságúakat láthattam. 9.54-kor ismét abba kellett hagynom az észlelést, mert vastag felhő födte be az eget." 1871. okt. 25-én egy gyönyörű északi fényt észlelt, spektroszkóppal vizsgált. 1871. nov. 5-én d. u. 4-kor (világos nappal) egy északi fényt észlelt, a tünemény megmaradt még napnyugta után is. 1872. febr. 11-én este az állatövi fény különösen ragyogónak mutatkozott, ezzel egy időben északi fény tűnt fel, mindkettőt vizsgálta spektroszkópjával. [KSZ.]

Az 1873-ban meghalt geographusok. Christoph Hansteen. = Földrajzi Közlemények 2. 1874. 2. füz. p. 123. A koppenhágai Egyetem csillagászat-tanára, a földmágneses mérések gyűjtője és feldolgozója. Feltehetőleg a szerkesztő írása. [IBQ.]

A bolygók hőmérsékletéről. = Földrajzi Közlemények 2. 1874. 5. sz. füz. 288. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai observatoriumon tett észleletek leírása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 8. 1874. 5. sz. pp. 60-61. Szily Kálmán előterjesztése. [SRG.]

GALGÓCZY Károly: Emlékbeszéd néhai Vállas Antal k. t. felett. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 8. 1874. 17. sz. pp. 260-261. [SRG.]

FRANKL Vilmos: Melanchthon és magyarországi barátai. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 8. 1874. márc. 3. füz. pp. 149-184. Csillagászat: p. 181. Melanchthonnak három, Magyarországgal kapcsolatos csillagászati jelenségéről ír a szerző. A rövid utalások: 1./ 1530. november 13-án: "A szomorú valóság mellett álomképek, jóslatok, csodaszerű tünemények is zaklatják érzékeny lelkét. Majd azon töprenkedik, a mit 1530-ban egy krakkói csillagász a napsötédésből jövendölt, hogy Szapolyay megbukik és Magyarország a török igája alá kerül."; 2./ 1555. február 19-én: "Majd, midőn értesül, hogy Magyarország bizonyos pontján a levegőben két kígyó-sereg véres csatájának voltak tanúi, ezen jelenet értelmének kifürkészésén fárad.";
3./ 1556. októberben: "Máskor ismét arról értesül, hogy hazánkban tizenhét egymásután következő éjjelen csillagokat láttak egymással küzdeni és mindig győzött, a mely keletről jött. Ennek értelme nem kétséges többé előtte. "Deus adsit nobis"! [Isten segítsen nekünk!] kiált föl."
[Kaposvári Zoltán szerint a krakkói csillagász az 1530. márc. 29-i részleges napfogyatkozást láthatta. A fogyatkozás adatait Krakkóra (É 50,06 fok, K 19,93 fok) számította. A napfogyatkozás 4.40 UT-kor kezdődött 4,9 fok magas napállásnál. A maximális fázis 66,7 %-os volt, ez 5.33 UT-kor állt be. Akkor a Nap 13,4 fokkal volt csak a horizont felett: még elég alacsonyan lehetett a jó észleléshez, és elég "sötétet" okozhatott a riadalomhoz. A jelenség 6.29,5 UT-kor végződött, amikor a Nap 22,3 fok magasan járt.] [KSZ.]

Csillagászati jegyzetek 1874. január hóra. = Természet 6. 1874. 1. sz. p. 14. [SRG.]

NAGY Tamás: A napfoltok mivoltáról. = Természet 6. 1874. 4. sz. pp. 50-53. [SRG.]

Az 1874-ik évi Venuszátmenet megfigyelésére szervezendő expeditiók előkészületei... = Természet 6. 1874. 4. sz. pp. 57-58. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. február-hóra. = Természet 6. 1874. 4. sz. p. 60. [SRG.]

NAGY Tamás: A kettős csillagok. = Természet 6. 1874. 5. sz. pp. 69-71. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. márczius hóra. = Természet 6. 1874. 5. sz. p. 74. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. aprilis hóra. = Természet 6. 1874. 7. sz. p. 102. [SRG.]

A fény sebességéről. = Természet 6. 1874. 8. sz. pp. 103-105., 9. sz. pp. 121-123. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. május hóra. = Természet 6. 1874. 9. sz. p. 130. [SRG.]

Az 1872. és 1873-ban felfödözött bolygódok. = Természet 6. 1874. 10. sz. p. 144. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. juniushóra. = Természet 6. 1874. 11. sz. p. 158. [SRG.]

Procyon kisérője. = Természet 6. 1874. 13. sz. p. 186. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. julius hóra. = Természet 6. 1874. 13. sz. p. 186. [SRG.]

Vénusz holdja. = Természet 6. 1874. 15. sz. p. 213. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. augusztus hóra. = Természet 6. 1874. 15. sz. p. 214. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. október hóra. = Természet 6. 1874. 19. sz. p. 270. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. november hóra. = Természet 6. 1874. 21. sz. p. 298. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1874. december hóra. = Természet 6. 1874. 23. sz. p. 326. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Összefüggés légkörünk közép-hőmérséke és a napfoltok száma között. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. jan. 53. füz. pp. 28-29. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

Az Ó-gyallai csillagda leírása, nehány ott tett észlelet megismertetésével. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. ápr. 56. füz. pp. 164-165. Szily Kálmán előterjesztése szerint a M. Tud. Akadémia osztály-ülésén 1874. márcz. 16-ikán. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Winnecke új üstököse. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. ápr. 56. füz. pp. 165-166. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

Á. S. [ÁRKY Sándor]: A "Gönczöl szekér" múltja és jövője. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. pp. 202-205. A Revue Scientifique-ből, Flammarion után. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Sark- és földfény. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. pp. 206-207. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Ismét új üstökös. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. máj. 57. füz. p. 207. Winnecke újabb üstököse. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PIR.]

G. B. [GONDA Béla]: Kosmikus por légkörünkben. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. júl. 59. füz. pp. 290-292. Természettan. Rovatvezető: Szily Kálmán. [PIR.]

A Nap hatása a borokra. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. júl. 59. füz. p. 295. Műszaki vegytan. Rovatvezető: WARTHA Vince. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Coggia üstököse. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. aug. 60. füz. pp. 319-320. Csillagtan, meteorológia és természettan. Rovatvezetők: Heller Ágost és Szily Kálmán. [PIR.]

SCHULHOF Lipót: Pótlékul a megelőző cikkhez. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. aug. 60. füz. p. 320. A Coggia-féle üstökös látszólagos mozgásáról. Csillagtan, meteorológia és természettan. Rovatvezetők: Heller Ágost és Szily Kálmán. [SRG.]

PAYER Gyula: A sarkvidéki expeditio. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. okt. 62. füz. pp. 382-396. Sarki fények 1872. okt. 28-tól 1873. febr. 24-ig. p. 385. Melléknap 1873. ápr. elején. p. 392. [SRG.]

HORVÁTH Miklós: A Nap hőmérsékletéről. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. nov. 63. füz. pp. 430-431. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

L. I. [LENGYEL István]: A napfoltok és az időjárás. = Természettudományi Közlöny 6. 1874. nov. 63. füz. pp. 431-432. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

MORGENSTERN Henrik: A Vénus elvonulása a Nap előtt 1874 deczember 8/9-ikén. (Kivonatosan előadatott az 1874. november 18-ikán tartott szakülésen.) = Természettudományi Közlöny 6. 1874. dec. 64. füz. pp. 441-458. [PRP.]

Diarium Vitae Aerumnosae Georgii Cserei Senioris de Nagy-Ajta. 1756. Consignari ceptum. 1765. (Folytatás.) = Történeti Lapok 1. 1874. szept 27. 26. sz. pp. 404-405. Cserei György naplójában csillagászati jelenségek említése. Tűzgömb 1765. aug. 13-án., Meteorzápor 1765. nov. 12-ére virradó éjszaka, tűzgömb. [SRG.]

HOLLÓSY Jusztinián: A naprendszer égi testeinek legősibb fejlődése. = Új Magyar Sion 5.[12.] 1874. 3. füz. pp. 161-173. [SRG.]

          1875.

GALGÓCZY Károly: Emlékbeszéd Vállas Antal külső tag felett. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1875. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 15 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 3. köt. 8 . sz./ Felolvasta az összes ülésen 1874. dec. 21-dikén. A csillagászat népszerűsítésével és tanításával is foglalkozó Vállas 1851-ben vándorolt ki New-Orleansba, ott tudományos akadémiát alakított, hajózástant oktatott. Itt 1869. júl. 20-án meghalt. Amerikai tevékenységéről Xántus János visszaemlékezését is közli. pp. 13-15. [KSZ.]

PETZVAL Otto: A csillagászat elemei különös tekintettel a mathematikai földrajzra tanárjelöltek és magántanulók számára. Budapest, 1875. Athenaeum. 440+[1] p. [TZS.]

PROCTOR, Richard: Más világok mint a mienk: a világok sokasága a legujabb tudományos vizsgálatok fényénél tanulmányozta Proctor Richard az angol "Royal Astronomical Society" tiszt. titkára. Hét műlappal és hét, a szöveg közé nyomott fametszetű ábrával. Ford.: Császár Károly. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Franklin-Társulat nyomdája. 240 p., 7 t. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 8./ [KSZ.]

SCHULHOF Lipót: Az 1870. IV. sz. üstökös definitiv pályaszámítása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1875. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 14 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 1. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1874. nov. 9. Az üstököst 1870. nov. 23-án fedezte fel Winnecke. [KSZ.]

SCHULHOF Lipót: Az 1871. II. sz. üstökös definitiv pályaszámítása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1875. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 32 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 2. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1874. nov. 9. Az üstököst 1871. jún. 14-én fedezte fel Tempel. [KSZ.]

A bolygóknak megvilágíttatása a nap által. In: A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve alapján ford. Toldy László. 1. füz. Budapest, 1875. Franklin-Társulat. pp. 14-19. [SRG.]

Van-e a holdnak befolyása az időjárásra? In: A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve alapján ford. Toldy László. 1. füz. Budapest. 1875. Franklin-Társulat. pp. 44-46. [SRG.]

ARAGO, Dominique Francois Jean: Az általános vonzalomról. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 1-29. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: Császár Károly. [KSZ.]

BESSEL, Friedrich Wilhelm: A valószinűség számitásáról. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 31-45. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: König Gyula. [KSZ.]

HERSCHEL, John Frederick William: Az időjárás és az időjósok. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 165-197. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: Sámi Lajos. [KSZ.]

KIRCHHOFF, Gustav Robert: A természettudományok czéljáról. In: Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Herschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni, Virchow népszerű munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1875. Pesti könyvnyomda. pp. 221-244. /Természettudományi Társulat Könyvkiadó Vállalata. 7./ Ford.: Szily Kálmán. [KSZ.]

MARTIN Lajos: Kolozsvár városa hosszmeghatározása. = Erdélyi Múzeum 2. 1875. pp. 121-123. [SZF.*]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagdán történt megfigyelések 1874-1875-ben. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 9. 1875. 5. sz. pp. 61-64. Szily Kálmán beterjesztésének kivonata. [SRG.]

HOITSY Pál: Csillag észlelés a keletnyugoti vonalban. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 9. 1875. 13. sz. p. 177. Bemutatja Kondor Gusztáv. [SRG.]

THALY Kálmán: Meteorkő-hullás 1705-ben a Vág-Duna mellett. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 9. 1875. jún. 6. füz. pp. 420-421. Az 1705. máj. 13-i tűzgömb-jelenségről szóló cikk teljes szövege: Thaly Kálmán: Meteorkő-hullás 1705-ben a Vág-Duna mellett. Rétey György kurucz ezredes, a kamocsai réteken fekvő táborbúl 1705. május 13-kán kelt levelében nevezetes égi tüneményről - mely azon napra virradó éjjel volt látható, - tudósítja az ekkor épen a közeli érsek-újvári erősségben időző gr. Bercsényi Miklós tábornokot. Ez, a valóban érdekes tudósítást annyira megbecsülte, hogy Rétey levelét eredetiben saját leveléhez csatolva, elküldötte Rákóczi fejedelemnek; s e gondosságnak köszönhetjük, hogy az érdekes följegyzés a Rákóczi-levéltárral mai napig fennmaradt. A levél így szól:
"Nagyságodnak, mint Kegyelmes Uramnak, ajánlom alázatos szolgálatomat. Semmi új hírt nem tudok Nagyságodnak írnom, hanem valamely gúttai emberek jöttek hozzám, mellyek közűl egyet Nagyságodnak által küldöttem, - gondolom, hogy eddig Nagyságodhoz jutott, és az dolgokat megbeszéllette. Az igaz dolog, Kegyelmes Uram, hogy itt oly dolog történt, az melly igen ritkán hallatott; mert először éjfél tájban egy kevés ideig oly világos volt, mintha hirtelen megvirradott volna., és az égre tekintvén: mint annyi égő szövétnekeknek égése, világolt volna az égen. Ez tűzszikráknak szapora lehullásával elmúlván, - nagy lövöldözések, vagy ahhoz hasonló tonusok hallattak egy út-forma fehér felhőben az égen, úgyannyira, hogy sokan közűlünk (a Gútánál táborozó ellenség támadásának, fegyverropogásának vélvén) lóra akartak kapdosni, - az mint némellyek kaptak is, - sőt az strázsáink közűl lovaikat elszalasztván, kellett nekiek kergetni.
Történt penig ez dolog táborunk felett, és a zúdulás általment nagy ropogással az (vereknyei) Dunán, azután megszűnt, nem levén semmi felhő több itt körülbelől, azon említett fehér felhőnél. Ez külömben nincs, Kegyelmes Uram, mert ezt látta több száz embernél, tiszt és közönséges rend, kit álmélkodva beszéltek egymásnak. Ezzel Nagyságod gratiájában ajánlván magamat, maradok ugyan Nagyságod Kamócsai réteken, mindenkori alázatos 13. Ma, 1705. kész szolgája Rétei György m. k."; Alól, Bercsényi kezeírásával: "Ezt Ebeczki Imre (újvári parancsnok) Uram s mások sokan is látták itten Újvárban is."; Külczím: Méltóságos Fő-Generális Gróff Székesi Bercsényi Miklós, nekem Kegyelmes nagy jó Uramnak ő Nagyságának, alázatossan. Újvár. P. H.; Kívűl, más írással a prognosticon: "N. B. Memorabilis az pestis." [KSZ.]

Csillagászati jegyzetek 1875. januárhóra. = Természet 7. 1875. 1. sz. p. 14. [SRG.]

FAJTH Péter: A nap, mint földünk erőforrása. = Természet 7. 1875. 2. sz. pp. 15-20. [SRG.]

Az 1873- és 1874-dik években felfedezett uj bolygók. = Természet 7. 1875. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Az 1873- és 1874-dik években fölfedezett üstökösökről. = Természet 7. 1875. 2. sz. pp. 27-28. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. február-hóra. = Természet 7. 1875. 3. sz. p. 42. [SRG.]

A nagyobb bolygók és ezek holdjairól. = Természet 7. 1875. 5. sz. pp. 57-59.; 7. sz. pp. 85-88. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. márczius hóra. = Természet 7. 1875. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. április hóra. = Természet 7. 1875. 7. sz. p. 98. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. május hóra. = Természet 7. 1875. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Új üstökös. = Természet 7. 1875. 10. sz. p. 140. 1874. decz 8-án Borelli a marseillesi csillagdán egy új üstököst fedezett fel. [SRG.]

Új bolygó nevek. = Természet 7. 1875. 10. sz. p. 140. Austria, Maliböa és Siva. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. juniushóra. = Természet 7. 1875. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. julius hóra. = Természet 7. 1875. 13. sz. p. 182. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. augusztus hóra. = Természet 7. 1875. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Gyürüs napfogyatkozás 1875. sept. 29-én. (Budapesten nem látható). = Természet 7. 1875. 16. sz. p. 224. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. szeptember hóra. = Természet 7. 1875. 16. sz. p. 224. [SRG.]

A Venus-átmenet megfigyelésének előleges eredménye. = Természet 7. 1875. 20. sz. p. 281. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. október-hóra. = Természet 7. 1875. 20. sz. p. 282. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. novemberhóra. = Természet 7. 1875. 21. sz. p. 296. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1875. deczemberhóra. = Természet 7. 1875. 23. sz. p. 324. [SRG.]

Uj holdabrosz. = Természet 7. 1875. 24. sz. p. 338. Schmidt Gyula athéni csillagda igazgatójának 2 méter átmérőjű holdabrosza. [SRG.]

HELLER Ágost: A Vénus-átvonulás megfigyeléséről, 1874 deczember 8/9-ikén. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jan. 65. füz. pp. 16-20. Kolozsvárról észlelte az átvonulás végét Konkoly Miklós, Nagy Tamás és Schenzl Guidó. [PRP.]

Az 1873-ik évben elhalt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jan. 65. füz. pp. 21-22. Chacornac, Jean. 1823. jún. 21. - 1873. szept. 6.; Donati G. B. Sz. 1826. dec. 16. - 1873. szept. 20. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Pótlék a Vénus-átvonulásról szóló közleményhez. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jan. 65. füz. p. 38. Apróbb közlemények. [PRP.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Van-e bolygó a Merkur és a Nap között? = Természettudományi Közlöny 7. 1875. febr. 66. füz. pp. 73-74. Levellier számításai. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az állatövi fény színképéről. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. márc. 67. füz. p. 118. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Pótlék a Vénus-átvonuláshoz és a Vénus légköre. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. ápr. 68. füz. pp. 165-166. Csillagtan és meteorológia. Rovatvezető: Heller Ágost. [PRP.]

KRENNER József: A zsadányi meteorkőhullás. Utazási jelentés. (Fölolvastatott az 1875 aprilis 21-ikén tartott rendkivüli szakülésen.) = Természettudományi Közlöny 7. 1875. máj. 69. füz. pp. 199-203. Zsadány (Temesvármegye) 1875. márc. 31-én. A hat meteorkő összsúlya 144,12 gramm. [SRG.]

BECK Péter: Tűzgolyó. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. jún. 70. füz. p. 256. Jenőn (Budakeszi mellett) 1875. máj. 20-án este. [SRG.]

CSÁSZÁR Károly: Csillagászati felfedezések a távcső feltalálásának korában. (Előadatott az 1875 május 8-ikán tartott természettudományi estélyen.) = Természettudományi Közlöny 7. 1875. júl. 71. füz. pp. 257-263. [SRG.]

"Protogeneia", új bolygó. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. aug. 72. füz. p. 335. Schulhof Lipót 1875. júl. 11-én új kisbolygót fedezett fel. Az elsőt, amelyet a bécsi csillagdában fedeztek fel. [SRG.]

XXIX. választmányi ülés 1875. október 20-ikán. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. nov. 75. füz. p. 452. Maskelyne a British Múzeum ásványtani osztályának vezetője megköszöni a zsadányi meteorkő-darabot. Az 1875. aug. meteorhullásról Schwarz Ottó Selmecbányáról, Stozír János Zágrábból már beküldte jelentését. Tóth Mike Szathmárról még nem küldött adatokat. [SRG.]

Az 1874-ben elhúnyt tudósok nekrologja. = Természettudományi Közlöny 7. 1875. dec. 76. füz. p. 470. Angström, Anders Jonas fizikus, csillagtani tanszék asszisztense. 1814. aug. 13. - 1874. jún. 21. [SRG.]

DANKÓ József: Kopernik Miklós arczképei. = Új Magyar Sion 6.[13.] 1875. 6. füz. pp. 401-408. [SRG.]

          1876.

GREGUSS Gyula: Greguss Gyula összegyűjtött értekezései. Emlékbeszéddel Greguss Ágosttól. A szerző arczképével. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1876. Franklin-Társulat nyomdája. 376 p. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 11./ A csillagászathoz kapcsolódó fejezetek: Az időjárásról (1865) (pp. 13-25.). "Az évszakok váltakozása a föld tengelyének helyzetéből ered."; A tehetetlenség törvénye (pp. 243-253.). "A kitartás az égitestek keringésében mint szabályozó, pálya-fentartó erő szerepel." ; Hogy mozog a világ (pp. 340-364.). "...a föld szabott időközökben megfordul tengelye körül s körülkeringi a napot, mely ismét az egész naprendszerrel együtt kering valamely ismeretlen középpont körül."; A kötetben találhatunk még elszórtan csillagászati szempontból értékelhető adatokat. Például a Határkérdések a szép és a természettudomány között (1868) című értekezésben (pp. 107-140.), ugyan meg nem nevezi, de ismerteti a Titius-Bode-szabályt (p. 119). [HAI.]

KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyeléseim 1874 és 1875-ben. 3 táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1876. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 41 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 4. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1876. márc. 6. Ó-gyallai lakóháza északi sarkán lévő csillagdáját lebontotta és a kertjében alapjaitól újra felépítette 1874 tavaszán. Az új épület ismertetése. Az új 10 hüvelykes Browning-reflektor elhelyezése.
Színképelemzések az 1874. III. sz. (Coggia), az 1874. IV. sz. (Borelli), az 1874. V. sz. (Coggia), az 1875. Encke-féle üstökösökről. Hulló csillagok: nemzetközi észlelőhálózat meteoroscop és meteorspectrocop használatával. Meteorok színképének észlelése 1874. aug. 7-12-ig és 1875. júl. 27-31-ig. A csillagda földrajzi fekvésének meghatározása. Kolozsvárott (a csillagvizsgáló) földrajzi hosszának meghatározása. Földrajzi hossz-különbség Ó-Gyalla és Zágráb (reáliskola) között. A Vénus átvonulásának észlelése Kolozsvárott 1874. dec. 9-én. Az ó-gyallai csillagvizsgáló földszinti és emeleti alaprajza (1. tábla).; Az új reflektor műszaki rajza (2. tábla).; Fekete-fehér rajzok a Coggia és az Encke üstökösökről. Üstökös színképek színes rajza. (3. tábla). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagdában. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1876. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 51 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 4. köt. 5. sz./ Beterjesztetett a III. osztály ülésén 1876. márc. 6. A napfoltok megfigyelése 1874-ben és 1875-ben, kivetítéssel, rajzolva. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. A napfoltok kinézetének szöveges jellemzése 1874-1875-ben. A kihajtható mellékleten az 1874. jan. 29. és 1875. máj. 5. közötti legszebb hét napfoltcsoport fekete-fehér rajza. [TZS.]

Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein, A. német műve után, ford.: Toldy László. Budapest, 1876. Franklin-társulat, Magy. Irod. Intézet és könyvnyomda. 107 p. /A természet könyve. Tizenhatodik füz./ Mozgás a naprendszerben.; Képzelmi utazás a mindenségben. 1. rész. [KSZ.]

Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein, A. német műve után, ford.: Toldy László. Budapest, 1876. Franklin-társulat, Magy. Irod. Intézet és könyvnyomda. 142 p. /A természet könyve. Tizenhetedik füz./ Képzelmi utazás a mindenségben. 2. rész.; A földpálya nagyságáról. [KSZ.]

Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből, Bernstein, A. német műve után, ford.: Miavecz László. Budapest, 1876. Franklin-társulat, Magy. Irod. Intézet és könyvnyomda. 131 p. /A természet könyve. Tizennyolczadik füz./ A nap és az élet. 1. rész. [KSZ.]

SCHENZL Guidó: Útmutató meteoritek megfigyelésére. A K. M. Természettudományi Társulat megbízásából írta Schenzl Guido a Meteorologiai és Földdelejességi M. Kir. Központi Intézet igazgatója. Két fametszetű ábrával. Budapest, 1876. Magyar Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat nyomda. 18 p. [VLP.]

Nekrológok 1874. és 1875-re. d’Arrest, Lajos Henrik dr. = Földrajzi Közlemények 4. 1876. 2. füz. pp. 178-179. Berlini, majd koppenhágai csillagász, egyetemi tanár, a Neptunusz egyik fellelője. [IBQ.]

Nekrológok 1874. és 1875-re. Maedler, Johann Heinrich. = Földrajzi Közlemények 4. 1876. 2. füz. p. 187. [IBQ.]

B [BERECZ Ede]: Nekrológok 1874. és 1875-re. Quotelet Lambert-Adolfe-Jacques. = Földrajzi Közlemények 4. 1876. 2. füz. p. 192. Matematikus-csillagász. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: A nap foltok és a nap felületének kinézése 1876-ban s pár szó a villanyos érintő készülékekről, melyek jelenleg csillagászati óráknál használatban vannak. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 1. sz. p. 8. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Néhány állócsillag spectruma. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 3. sz. pp. 32-33. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1874, 1875. és 1876-ban. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 3. sz. pp. 33-34. Kivonat. [SRG.]

GRUBER Lajos - KURLÄNDER Ignác: Az 1874. V. (Borelli-féle) üstökös definitiv pályaszámítása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 11. sz. pp. 178-180. Szily Kálmán beterjesztésének kivonata. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A potsdami astrophysikai observatorium rövid ismertetése. Vogel spectro photometerje és Chrystie fél prismái. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 15. sz. p. 193. Kivonat. [SRG.]

GRUBER Lajos: A november havi hulló csillagokról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 10. 1876. 15. sz. pp. 193-194. Szily Kálmán beterjesztésének kivonata. [SRG.]

Az 1874-dik években felfedezett kisebb bolygók. = Természet 8. 1876. 1. sz. pp. 13-14. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. január-hóra. = Természet 8. 1876. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Az 1875-dik években felfedezett kisebb bólygók. = Természet 8. 1876. 2. sz. p. 26. [SRG.]

A potsdami csillagdáról. = Természet 8. 1876. 2. sz. pp. 26-27. [SRG.]

Vénusz sötét fele is látható! = Természet 8. 1876. 2. sz. p. 27. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. februárhóra. = Természet 8. 1876. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. márcziushóra. = Természet 8. 1876. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. április-hóra. = Természet 8. 1876. 7. sz. p. 94. [SRG.]

DEUTSCH Miksa: A Kozmosz múltja és jövője. = Természet 8. 1876. 9. sz. pp. 113-124. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. májushóra. = Természet 8. 1876. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. juniushóra. = Természet 8. 1876. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. julius hóra. = Természet 8. 1876. 13. sz. p. 182. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. augusztus-hóra. = Természet 8. 1876. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. szeptember-hóra. = Természet 8. 1876. 17. sz. p. 238. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. október-hóra. = Természet 8. 1876. 19. sz. p. 266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. november hóra. = Természet 8. 1876. 21. sz. p. 294. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1876. deczember hóra. = Természet 8. 1876. 23. sz. p. 322. [SRG.]

THEMÁK Ede: A zsadányi meteorkő. = Természettudományi évkönyv, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 2. 1875-1876. pp. 103-118. 1875. március 31-én hullott meteoritról. [SRG.]

Társulatunk új kiadványai. Más világok mint a mienk: Proctor Richard. Ford.: Császár Károly. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. febr. 78. füz. pp. 64-66. Tartalma: A mire földünk tanít., A mit a Naptól tanulunk., Az alsó bolygók., Mars, Földünk kisebb kiadásban., Jupiter, a naprendszer óriása., Saturnus, a gyűrűs világ., Uranus és Neptun, a végvidéki bolygók., Meteorok és üstökösök, hivatásuk a naprendszerben., Más világok mint a mienk., Az apróbb csillagok és a csillagok eloszlása a térben., A ködfoltok: vajjon külső tejutak-e azok? Könyvismertetés. [SRG.]

SZILY Kálmán: Titkári jelentés. Társulati ügyek. XXXV. közgyülés. 1876. január 19-ikén. A m. t. Akadémia kis termében. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. febr. 78. füz. p. 81. Ormós Zsigmond Temesvármegye főispánja értesítette a társulatot, hogy 1875. márc. 31-én Zsadányban meteorkövek hullottak. Krenner József, Petrovits Gyula a helyszínen járt. Wartha Vincét megbízták a kémiai vizsgálattal, Krenner Józsefet pedig ásványtani és górcsövi vizsgálattal bízták meg. A meteorokból adtak a bécsi udv. ásvány-gyűjteménynek és a British Múzeumnak is. [SRG.]

HELLER Ágost: Az iránytű. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. ápr. 80. füz. pp. 137-148. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Jupiter bolygó felszínéről. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. máj. 81. füz. p. 205. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az Encke-féle üstökös mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. máj. 81. füz. pp. 205-206. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

HELLER Ágost: Vénus átvonulásának fényképei. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. jún. 82. füz. pp. 241-242. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. [PRP.]

BAKSAY Sándor: Melléknapok. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. júl. 83. füz. p. 290. Kun-Szt.-Miklóson 1876. ápr. 30-án, körülöttük kör- és ellipszis idomú szivárványok. Apróbb közlemények. [SRG.]

KURLAENDER Ignácz: A hulló csillagok megfigyeléséről. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. aug. 84. füz. pp. 313-316. [SRG.]

Vulkánról, a Merkúron belőli bolygóról. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. nov. 87. füz. pp. 440-442. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A földdelejességi erő változásának összefüggése a Nap és Hold mozgásával. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. nov. 87. füz. pp. 442-443. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

Társulati ügyek. Konkoly Miklós jelentést tesz a Magyarországban eddig tett hulló csillag megfigyelésekről,... = Természettudományi Közlöny 8. 1876. nov. 87. füz. pp. 453. 1871. jan. - 1876 között. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Tanulmányok az égitestek fényképezéséről. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. dec. 88. füz. pp. 474-475. Cornu párizsi csillagász módszeréről. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Nap mérsékletéről. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. dec. 88. füz. p. 475. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az álló csillagok mozgásáról a látásvonal irányában. = Természettudományi Közlöny 8. 1876. dec. 88. füz. pp. 475-476. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

Perratin toulousi csillagász april 26 fedezte fel a 163-dik kis bolygót. = Új Magyar Sion 7.[14.] 1876. 6. füz. p. 480. (163) Erigone kisbolygó, melyet Joseph Perrotin fedezett fel. [SRG.]

G. K.: Galilei Galileo. [1.] = Új Magyar Sion 7.[14.] 1876. 8. füz. pp. 610-620. [SRG.]

G. K.: Galilei Galileo. (Vége.) = Új Magyar Sion 7.[14.] 1876. 9. füz. pp. 692-699. [SRG.]

Kepler mondásai. = Új Magyar Sion 7.[14.] 1876. 9. füz. p. 717. Vegyesek. [SRG.]

          1877.

DARVAI Móricz: Bolygópályák meghatározása három geocentrikus észlelet alapján. Pécsett, 1877. Nyomatott ifj. Madarász Endrénél. 34 p., 1 t. [TZS.]

MARTIN Lajos: "A csillagászat ujabbkori haladásáról." In: Értesitő a " Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat" 1877. ápril 14-én tartott negyedik természettudományi estélyéről. Kolozsvártt, 2. 1877. Nyomatott K. Papp Miklósnál. pp. 19-24. [SRG.]

GRUBER Lajos: 24. éta Cassiopeiae kettős csillag mozgásáról. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 19 p. / Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 6. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1877. jan. 8-án Kondor Gusztáv. [KSZ.]

HOITSY Pál: Csillag-észlelés a kelet-nyugot vonalban. Egy számtáblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 58 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 3. sz./ Felolvasta Kondor Gusztáv a III. osztály ülésén 1876. nov. 6-án. [KSZ.]

KONDOR Gusztáv: Emlékbeszéd Nagy Károly a M. T. Akadémia rendes tagja fölött. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó hivatala, Athenaeum nyomda. 24 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 1. sz./ Felolvasta az összes ülésen 1876. dec. 18-án. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén. I. rész. 1871-1873. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 35 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. jan. 8. Közli az Ó-Gyallán 44 megfigyelő napon észlelt 1041 meteor adatait (időpont, fényesség, kezdetének és végének ekvatoriális koordinátája). Külön leírás az Andromedidák-meteorraj maximumakor, 1872. nov. 27-én Ó-Gyallán (Konkoly által) számlált meteorokról (294 és 1796 hulló csillag), és a Budán ugyanekkor (Schenzl Guidó, Baumgartner György, Kurländer Ignácz által) feljegyzett 189 meteor táblázatos adatai. 1873. okt. 13-án este egy tűzgömb legalább 25 percig tartó nyomát figyelte, színképelemzéssel is. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén. II. rész. 1874-1876. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 39 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. febr. 5. Közli az Ó-Gyallán, Selmecen, Szatmárban, Hódmezővásárhelyen, Zágrábban észlelt 1484 meteor adatait (időpont, fényesség, szín, kezdetének és végének ekvatoriális koordinátája). Az égi helyzetet meteoroszkóppal figyelték meg. Az időmérő eszközöket az országos távírdai huzalokon át szinkronizálták az egy időben észlelők. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok s a nap felületének kinézése 1876-ban. Három képtáblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 41 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 9. sz./ Előadta mint székfoglalót, a III. osztály ülésén 1877. jan. 8-án. Az 1876-os napfoltok szöveges leírása. 103 napon lehetett észlelni, ezek közül 51 napon folttalan volt a napkorong, csak 52 alkalommal látszott napfolt. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. Hét napfoltcsoport színezett részletrajza 1876. febr. 13. és 1876. okt. 15. között (1. tábla).; Két napon a napfoltok helyzete (2. tábla).; A naptevékenység alakulásának grafikonja 1872-1876-ig (3. tábla). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 160 álló csillag szinképe. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1876-ban. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Hivatala, Athenaeum nyomda. 34 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 10. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1877. febr. 5-én. A megfigyelt színképek szöveges leírása és osztályba sorolása. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A teljes holdfogyatkozás 1877. február 27-én és az 1877. (Borelli) I. számu üstökös szinképének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1877. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 7 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 5. köt. 8. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1877. márc. 5-én. [KSZ.]

KUHN Lajos: A Nap munkája. Három népszerű felolvasás. Temesvárott, 1877. Nyomatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvnyomdában. 71 p. Különlenyomat a "Természettudományi Füzetekből". [TZS.]

SOÓS Mihály: A keresztény álláspontja a természetben. I. köt. Budapest, 1877. Szent István-Társulat. /"Házi könyvtár. 26. / Csillagászat: pp. 119-341. Az anyagi világ, mint egységes egész s a térben létezők egyeteme. Népszerű csillagászat, az asztronómia történetének rövid összefoglalásától a maga korának (korai asztrofizikai) ismeretéig, igen széleskörű, alapos tájékozottsággal. Behatóan foglalkozik a kozmogóniai elméletekkel. A fejezet végén rövid összegezés a teológia szemszögéből tárgyalva. (Soós Mihály, 1832-1899, premontrei kanonokrendi pap, előbb a szombathelyi gimnázium, 1865-től a keszthelyi gazdasági főiskola matematika-fizika tanára, irt meteorológiai és földrajz-földtani munkát is.) [IBQ.]

-ba- [BERECZ Antal]: A Neptunusz holdja. = Földrajzi Közlemények 5. 1877. 1. füz. p. 48. [IBQ.]

A földrajz halottai 1876-ban. Jelinek K. [Karl] dr. = Földrajzi Közlemények 5. 1877. 3. füz. pp. 130-131. A bécsi egyetemi Csillagvizsgáló asszisztense, a prágai csillagvizsgáló vezetője 1852-ig, majd a bécsi Meteorológiai Intézet igazgatója, a magyarországi légkörtan és a meteor-rajok észlelésének szorgalmazója. [IBQ.]

ZSILINSZKY Mihály: Bonfinius Antal történetíró, jellemzése. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 11. 1877. pp. 510-527. Rendkívüli események bekövetkeztét napfogyatkozások, üstökös jelenések jelzik. Mátyás veszedelmét és halálát 1489 januárjában hullott meteor és ezzel egyidőben erős mennydörgés jelezte. pp. 513-514. [SRG.]

Kérelem a hazai tudósokhoz. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 11. 1877. pp. 893-894. Vegyes közlemények. Dr. Hipler külföldi tanár előbb Kopernikusz életrajzát kutatta, újabban figyelmét ugyanennek egyes kimagasló tanítványaira terjesztette ki. Tavaly Rheticus életművét adta ki (Die Chorographie d. Joachim Rheticus. Dresden, 1876.) és művének 8-dik lapján említi, hogy Rheticus 1557-ben Krakkóba, majd innen Kassára utazott, hol 1574. dec. 4-én meghalt. Ez után Hipler "hazánk egyik nagy tekintélyű tudósához folyamodott útbaigazításért" nehogy Rheticus életrajza megalapozatlan legyen. "E sorok írója" említett hazai tudósunktól azt a megbízást kapta, hogy Rheticusnak Kassa városában történt haláláról adatokat gyűjtsön. "Fájdalom! Minden fáradozásom daczára, sőt hazánk első rangú tudósainak közvetítése folytán sem tudtam eredményre vergődni." Ezek után segítséget kér a hazai tudósoktól és ígéri, hogy az adatok közlésére a Századok szerkesztősége szívesen ad teret. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A Nap és a Merkur közt sejtett bolygóról. = Természet 9. 1877. 1. sz. pp. 1-6. [SRG.]

Az 1875-dik évben felfedezett kisebb bolygókról. = Természet 9. 1877. 1. sz. p. 13. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. január hóra. = Természet 9. 1877. 1. sz. p. 14. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. február hóra. = Természet 9. 1877. 3. sz. p. 42. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. február hóra. = Természet 9. 1877. 4. sz. p. 56. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. máczius hóra. = Természet 9. 1877. 5. sz. p. 70. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. április hóra. = Természet 9. 1877. 7. sz. p. 98. [SRG.]

KONKOLY Miklós: 1877. I. számú (Borelli) üstökös szinképe. = Természet 9. 1877. 9. sz. pp. 123-124. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. május hóra. = Természet 9. 1877. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. junius hóra. = Természet 9. 1877. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. julius hóra. = Természet 9. 1877. 13. sz. p. 182. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. augusztus hóra. = Természet 9. 1877. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. szeptember hóra. = Természet 9. 1877. 17. sz. p. 238. [SRG.]

Marsz a Nappal ellenállásban. Természet 9. 1877. = Természet 9. 1877. 18. p. 252. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. október hóra. = Természet 9. 1877. 19. sz. p. 266. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. november hóra. = Természet 9. 1877. 21. sz. p. 294. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1877. deczember hóra. = Természet 9. 1877. 23. sz. p. 322. [SRG.]

Miért nem fedezték fel már régebben Marsz holdjait? = Természet 9. 1877. 24. sz. p. 336. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Új csillag a "Hattyú" csillagképben. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. jan. 89. füz. pp. 35-36. Schmidt Gyula athéni csillagász 1876. nov. 24-én egy harmadrendű csillagot észlelt, amely azóta folyamatosan veszt a fényéből. A novát Hoitsy Pál is észlelte a pólai obszervatóriumból. [Nova Cygni 1876 = Q Cyg.] Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

KONDOR Gusztáv: Nagy Károly, m. akadémiai tag emlékezete. (Kivonat a m. tud. akadémiában 1876. decz 18-ikán felolvasott emlékbeszédből.) = Természettudományi Közlöny 9. 1877. febr. 90. füz. pp. 56-65. [SRG.]

Tudományos mozgalmak a hazában. A M. tud. Akadémia Természettudományi Osztályülésein... = Természettudományi Közlöny 9. 1877. febr. 90. füz. pp. 77-78. Konkoly Miklós levelező tag székfoglalója: "Az 1876-ik évben Ó-Gyallán megfigyelt napfoltok."; Konkoly "Szólott az 1871-től - 1873 bezártáig a magyar korona területén megfigyelt hulló-csillagokról."; Gruber Lajos dolgozata a "24 éta Cassiopeiae" kettőscsillag pályaszámításával foglalkozik. [SRG.]

Tudományos mozgalmak a hazában. A M. tud. Akadémia Természettudományi Osztályának február havi ülése... = Természettudományi Közlöny 9. 1877. márc. 91. füz. p. 131. Konkoly Miklós első csillagászati dolgozata a hullócsillagok megfigyelésével foglalkozik az 1874-1876-os években. A második dolgozata "160 állócsillag színképe" címet viseli. [SRG.]

HOITSY Pál: A csillagvizsgálás mai feladatai. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. ápr. 92. füz. pp. 137-149. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A geographiai szélességet bármely csillag, vagy a napnak a látóhatár feletti magasságából a delelés (culminatio) idejében egyszerűen ki lehet számítani. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. jún. 94. füz. p. 253. Levélszekrény. [SRG.]

NAGY Tamás: 1877 június 17-ikén szép tűzgömböt láttam felvillanni. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. júl. 95. füz. p. 286. Hódmezővásárhelyről. Levélszekrény. [SRG.]

GRUBER Lajos: A csillagrendszerekről. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. aug. 96. füz. pp. 289-297. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Új csillagspektroszkóp. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. aug. 96. füz. p. 308. John Browning készülékéről. Időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: V. M. úrnak K.-én. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. aug. 96. füz. p. 317. A csavarvonalon mozgó meteor inkább tűzgömb volt 1877. ápr. 13-án. Levélszekrény. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Újabb adatok a Nap physikájához. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. szept. 97. füz. pp. 354-356. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Mars-bolygó holdjai. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. okt. 98. füz. pp. 388-389. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Változások a Hold felületén. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. okt. 98. füz. pp. 389-391. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

WARTHA Vince: Elsődleges jelentés a zsadányi meteorkő elemzéséről. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. okt. 98. füz. pp. 394-397. Vegytan. Rovatvezető: Wartha Vince. [SRG.]

HELLER Ágost: Le Verrier. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. nov. 99. füz. pp. 429-431. A párizsi csillagászati obszervatórium igazgatójának nekrológja, életrajza. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: V. J. úrnak, D.-ón. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. nov. 99. füz. p. 437. 1877. aug. 16-án holdudvar. Levélszekrény. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Újabb nézet az üstökösök szerkezetéről. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. dec. 100. füz. pp. 465-466. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Gömbvillámok. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. dec. 100. füz. pp. 466-467. 1877. márc. 21-én Franciaoszágban. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

Dr. Hoitsy Pál "A meteorok mint az élet hordozói" czímű értekezését olvasta fel. = Természettudományi Közlöny 9. 1877. dec. 100. füz. p. 477. Társulati ügyek VI. Szakülés. 1877. november 21. [SRG.]

          1878.

BARNA Ferdinánd: Kapcsolat a magyar és a szuomi irodalom között. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia. /Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 7/4./ Csillagászat: pp. 6-11. Hell és Sajnovics vardői útjáról és a Demonstratióról. [HAD.]

FABRITIUS Károly: Erdélynek Honter János által készített térképe 1532-ből. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala. 28 p. Olvastatott a M. T. Akadémia 1876. május 22-én tartott ülésén. Az erdélyi szász reformátor, humanista és csillagász híres térképészeti művéről. [REZ.]

GRUBER Lajos: A november-havi hullócsillagokról. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 36 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 5. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1877. nov. 5-én Szily Kálmán. A Leonidák-meteorraj története, az 1872-es évvel bezárólag. [KSZ.]

GRUBER Lajos - KURLÄNDER Ignác: Az 1874. V. (Borelly-féle) üstökös definitiv pályaszámitása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 21 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 3. sz./ Későbbi írásmódja: Borelli vagy Borrelly. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1877-ik évben. III. rész. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 9 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 8. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. márc. 26. Hódmezővásárhely, Selmec, Ó-Gyalla, Zágráb helyeken észlelt 241 meteor adatai (időpont, fényesség, szín, kezdetének és végének ekvatoriális koordinátája). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Mercur átvonulása a nap előtt. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1878. május 6-án. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 7 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 10. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1878. máj. 21. Észlelők voltak: Reviczky Károly Ó-Gyallán állomásozó honvéd százados, Horváth Jenő Ó-Gyallán állomásozó honvéd hadnagy, Cvet Sándor déloroszországi magánzó Tsernigoffból, Kaiser József herczeg primás ő eminentiájának főgépmestere, Dr. Schráder Károly, és Konkoly Miklós. A belépéskor az I. és II. kontaktust megfigyelték, időadatokat mértek. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok és a napfelületének kinézése 1877-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1878. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 35 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 6. köt. 9. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1877. márc. 26. Az 1876-os napfoltok szöveges leírása. 163 napon lehetett észlelni, ezek közül 76 napon folttalan volt a napkorong, csak 87 alkalommal látszott napfolt. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. [KSZ.]

HELMHOLTZ, [Hermann Ludwig Ferdinand von]: A bolygórendszer keletkezéséről. 1871-ben Heidelbergában és Kölnben tartott előadás. In: Népszerű természettudományi előadások. Faraday, Helmholtz és Pettenkofer munkáiból. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1878. Franklin-társulat nyomdája. pp. 267-307. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 14./ Fordította: Hoitsy Pál. Az eredetivel összehasonlította Szily Kálmán. [HAI.]

SZABÓ József: Meteorkőesés Szerbiában Alexinackabanjaban. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 1. sz. pp. 19-20. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagdában 1877.; Hulló-csillagok megfigyelése a m. korona területén 1877. 3. rész. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 3. sz. pp. 72-73. Kivonat. [SRG.]

WEINEK László: Az 1874. évi Venus átvonulásról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 3. sz. pp. 73-74. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Merkur átvonulásának megfigyelése Ó-Gyallán.; Mars megfigyelése az ó-gyallai csillagdán.; Új megfigyelési mód állócsillag-spectrumokat feljegyezni. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 12. 1878. 4. sz. pp. 97-99. Kivonat. [SRG.]

Dr. Haynald Lajos levele, a "Természettudományi társulathoz." = Természet 10. 1878. 1. sz. p. 12. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. áprilishóra. = Természet 10. 1878. 7. sz. p. 98. [SRG.]

Merkur átvonulása a nap előtt. = Természet 10. 1878. 9. sz. p. 125. 1878. május 6. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. májushóra. = Természet 10. 1878. 9. sz. p. 126. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. junius hóra. = Természet 10. 1878. 11. sz. p. 154. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. július hóra. = Természet 10. 1878. 13. sz. p. 281. [182.] [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. aug. hóra. = Természet 10. 1878. 15. sz. p. 210. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. szeptember hóra. = Természet 10. 1878. 17. sz. p. 240. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. októberhóra. = Természet 10. 1878. 19. sz. p. 268. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. nov. hóra. = Természet 10. 1878. 21. sz. p. 296. [SRG.]

Csillagászati jegyzetek 1878. decz. hóra. = Természet 10. 1878. 23. sz. p. 324. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Nap távolsága. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jan. 101. füz. pp. 24-26. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [PRP.]

KONKOLY Miklós: A Csillag-physikai Observatorium Potsdamban. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jan. 101. füz. pp. 26-28. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

NAGY Tamás: Múlt év oktober 15-én este két szép tűzgömböt láttam felvillanni az égen. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jan. 101. füz. p. 38. Levélszekrény. [SRG.]

HOITSY [Pál]: A meteorok mint az élet hordozói. (Felolvastatott az 1877. nov. 21-iki szakülésen.) = Természettudományi Közlöny 10. 1878. febr. 102. füz. pp. 46-52. [SRG.]

G. L. [GRUBER Lajos]: Carl Ludwig von Littrow. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. febr. 102. füz. pp. 66-68. 1811. júl. 18. - 1877. nov. 16. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Mars-bolygó physikai viszonyairól. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. márc. 103. füz. pp. 112-113. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

IX. választmányi ülés. 1878. február 20-án. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. márc. 103. füz. pp. 123-124. Avéd Jákó és Cserni Béla Gy-Fehérvárott hullócsillag megfigyelést vállalnak. Konkoly Miklós beküldi jelentését 1877 évi hullócsillag megfigyeléséről. [SRG.]

HELLER Ágost: Megkerült apró bolygók. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. ápr. 104. füz. pp. 158-160. A francia akadémia Vaillant-diját Schulhof Lipót kapta meg a kisbolygók elméletét kifejtő művéért. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

WEINEK László: A német-birodalmi Venus-expeditio Kerguelen szigetén. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. máj. 105. füz. pp. 169-179. A hattagú expedíció tagja volt Weinek. 1874. jún. 21-én indultak hajóval, 1874. dec. 9-én észlelték a Vénusz-átvonulást, 1875. márc. 31-én értek vissza Európába. [PRP.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Pater-Angelo Secchi. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. jún. 106. füz. pp. 237-238. 1818. jún. 29. - 1877. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

HELLER Ágost: A gellérthegyi csillagász-torony. [1.] = Természettudományi Közlöny 10. 1878. júl. 107. füz. pp. 249-264. [SRG.]

HELLER Ágost: A gellérthegyi csillagász-torony. - Második közlemény. - = Természettudományi Közlöny 10. 1878. aug. 108. füz. pp. 289-298. [SRG.]

HELLER Ágost: A gellérthegyi csillagász-torony. - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 10. 1878. szept. 109. füz. pp. 329-346. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Új holdmappák. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. szept. 109. füz. pp. 356-357. Lohrmann 1821-1836 közötti észleléseken alapuló holdmappájának ismertetése. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A napfoltok és protuberanciák szakaszossága. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. szept. 109. füz. pp. 357-359. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Vulkán, az újonnan felfedezett kisbolygó. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. nov. 111. füz. pp. 433-434. Leverrier kisbolygó felfedezése. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Marsholdak átmérői. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. nov. 111. füz. p. 434. Az amerikai Harvard College refraktorával végzett megfigyelések. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

Az 1877-ben elhúnyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 10. 1878. dec. 112. füz. pp. 467-469. Eduard Heis 1806. febr. 18. - 1877.; Urbain Jean Joseph Leverrier 1811. márc. 11. - 1877. szept. 23.; Karl Ludwig Littrow 1811. júl. 18. - 1877. nov. 16.; Giovanni Santini 1786. jan. 30. - 1877. jún. 26. [SRG.]

Secchi S. J. = Új Magyar Sion 9.[16.] 1878. 3. füz. pp. 237-238. Secchi nekrológja. Élt: 1818. jún. 29. - 1878. febr. 26. Vegyesek. [SRG.]

          1879.

KONKOLY Miklós: Álló csillagok szinképének mappirozása. Új módszer a csillagok szinképét könnyen megfigyelhetni. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 6 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1878. máj. 21. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1878-ban. IV. rész. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 11 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 3. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1879. jan. 20. Ó-gyallán 152, Hódmezővásárhelyen (Nagy Tamás tanár) 64, Selmecbányán (Dr. Schwarz tanár) 39 meteort figyeltek meg meteoroszkóppal. Közli a 255 hullócsillag időpontját, valamint kezdetük és végük koordinátáit. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Mars felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán az 1877-iki oppositió után. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 8 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1878. máj. 21. 1877. október 19. és nov. 16. között 17 rajz készült a Marsról, ezek szöveges leírását közli. A kihajtható táblán 15 rajz szerepel színes alapon. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A nap felületének megfigyelése 1878-ban az ó-gyallai csillagdán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1879. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 4. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1879. jan. 20. 1878-ban 184 napon figyelhettek, ebből 116 megfigyelő napon sem folt sem fáklya nem mutatkozott a napkorongon. Csak 46 napon láttak foltot, és 22 napon csupán fáklyákat. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. [KSZ.]

SOÓS Mihály: A keresztény álláspontja a természetben. II. köt. Budapest, 1879. Szent István-Társulat. /"Házi könyvtár. 31. / Csillagászat: pp. 66-97. Földünk eredete és megalakulása. A Naprendszer eredetének elméletei. (Soós Mihály, 1832-1899, premontrei kanonokrendi pap, előbb a szombathelyi gimnázium, 1865-től a keszthelyi gazdasági főiskola matematika-fizika tanára, irt meteorológiai és földrajz-földtani munkát is.) [IBQ.]

Égi tünemény. = Eger 18. 1879. máj. 22. 21. sz. p. 168. 19-én reggel 6 és 7 óra között a Napnak jobb és bal oldalán tisztán kivehető melléknapja volt, amely a földművelő nép szerint a háború előszele. [SRG.]

REQUINYI Géza: Földrajzi ismeretek az ó-korban. = Földrajzi Közlemények 7. 1879. 3. füz. pp. 219-228. A Föld és az ég alakjáról. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: Brorsen üstökösről.; Júl és aug. havakbeli csillaghullásokról.; A Galina üstökös színkép elemzéséről és a 4. sz. 1878. aug 12/13-ki részletes holdfogyatkozás spectrumáról. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 13. 1879. 7. sz. pp. 157-158. Kivonat. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A földmagnetismus nagyobb vagyis "százados" változásai. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. jan. 113. füz. pp. 27-30. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Egy napfolt színképe. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. febr. 114. füz. p. 63. Christie és Maunder 1878. okt. vége - nov. elejei greenwichi vizsgálatai. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A holdfogyatkozások színképei. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. febr. 114. füz. p. 63. Christie és Maunder 1877. aug. 23-i észlelései. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A meteorrajok szélessége. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. pp. 109-110. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Egy ködfolt szakaszos fényváltozásai. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. p. 110. 1783. jan. 6-án William Herschel egy ködfoltot fedezett fel. A fiatalabb Herschel 1827-ben ismét észlelte, 1856-ban d’Arrest látta, 1861-ben Schönfeld, 1863-64-ben Schönfeld és d’Arrest, 1865-ben Vogel, 1877-ben Winnecke észlelte. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

Levélszekrény. F. O. úrnak T.-án. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. márc. 115. füz. p. 124. A beküldött kövek nem meteoritok. [SRG.]

HOITSY Pál: A Nap melegének forrásai. [1.] = Természettudományi Közlöny 11. 1879. ápr. 116. füz. pp. 140-145. [SRG.]

HOITSY Pál: A Nap melegének forrásai. - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 11. 1879. máj. 117. füz. pp. 181-185. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A napparallaxisról. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. júl. 119. füz. pp. 275-277. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Keringő ködfoltok. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. aug. 120. füz. p. 319. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Állócsillagok mozgásának szinképi megfigyelése. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. aug. 120. füz. pp. 319-320. Sirius, Castor, Pollux, Regulus, Arcturus, Aldebaran, Capella, Prokyon mozgása. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A protuberanciák keletkezéséről. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. aug. 120. füz. p. 320. Spörer megfigyelése. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A gömbvillámokról. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. szept. 121. füz. pp. 361-362. Arago háromféle gömbvillámról ír. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [PRP.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Új holdkráter. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. szept. 121. füz. p. 362. Birmingham John 1879. ápr. 1-én a Landsberg és Rheinbold kráterek között új kráter fedezett fe, amely nem szerepel a Schmidt-féle holdmappában. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

KALMÁR Ferencz: Levélszekrény. 28. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. szept. 121. füz. p. 366. Tűzgömb 1879. aug. 12-én B.-Diószegen. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Száraz ködök. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. pp. 397-398. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Mars bolygón tett újabb megfigyelések. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. pp. 398-399. Schiaparelli 1877-es megfigyeléseiről. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Apró bolygók. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. p. 399. 1879 május végén 196 volt a kisbolygók száma. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Napmegfigyelések 1879 első évnegyedében. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. pp. 399-400. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Merkúron belőli bolygóról. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. okt. 122. füz. p. 400. Leverrier és Peters kutatásai. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

WEINEK László: A Jóreménység fokától Kerguelen-szigetéig. (Úti napló.) = Természettudományi Közlöny 11. 1879. nov. 123. füz. pp. 419-427. 1874. okt. 3-án Fokvárosból hajóztak az 1874. dec. 9-i Vénusz-átvonulás észlelőhelyére. [KSZ.]

1878-ban elhúnyt tudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 11. 1879. dec. 124. füz. pp. 481-482. Secchi, Pater Angelo 1818. júl. 19. - 1878. febr. 26.; Wolfers, Jakob Philipp 1803. máj. 3. - 1878. ápr. 22. [SRG.]

          1880.

SZATHMÁRI Ákos: A spectral-analysisről. In: Értesítő a nagy-becskereki főgymnasiumról az 1879-80 tanév végén. Nagy-Becskerek, 1880. pp. 29-222. Benne: A spectralanalysis alkalmazása az astrophysicában. pp. 154-222. A nap physikai alkatáról. A planeták által visszavert napsugarak spectrumai. Az üstökösök spectrumai. Az állócsillagok spectrumai. Hulló csillagok spectrumai. [ZSE.]

FLAMMARION, Camille: Lumen (Világosság). Budapest, [1880.] Légrády testvérek kiadása és nyomdája. 135 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Népszerü csillagászattan. Az égboltozat egyetemes leirása. Ford.: Huszár Imre, Hoitsy Pál. Budapest, 1880-1881. Rautmann kiadása, Wilckens nyomda. 1. köt. 340 p.; 2. köt. 344 p. /Rautmann népszerü tudományok könyvtára. 1-2./ Két kötetben. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter és Mars physikájához. 1879. Rajzok 3 táblán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 8 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 14. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. jan. 19. A Jupiter 19 észlelése szövegesen és színezett rajzok a képmellékletben: 1879. aug. 20. és dec. 3. között. A Mars 3 észlelése ugyanígy: 1879. okt. 13., okt. 29. és nov. 13. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1879-ben. [V. rész.]. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 18 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 11. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. jan. 19. Ó-gyallán 449, Selmecbányán (Schwarz tanár) 91, Gyulafehérvárott (Avéd Jákó tanár) 77 meteort figyeltek meg meteoroszkóppal. Közli a 617 hullócsillag időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok radiatió pontjai. Levezetve a magyar korona területén tett megfigyelésekből 1871-től 1878 végéig. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 27 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 12. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. jan. 19. Az 1871-1878-as évek 2999 feljegyzett meteorjából 1641-et használhattak fel. Minden meteort mindegyikkel összemetszettek, ha 4 napon belül jelentkeztek. Így 410 metszéspontot kaptak. Ezeket csoportosítva: 80 valószínű radiánspontot nyertek. Mivel az észlelések a nagyobb rajok idején történtek: az áprilisi Lyridák, a júliusi Aquaridák, az augusztusi Perseidák, az októberi Orionidák, novemberi Andromedidák rajok szerepelnek nagyrészt. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1879-ben. Egy tábla rajzzal. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 48 p. 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 13. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1880. febr. 16. 1879-ben 285 napon figyelhettek, ebből 155 megfigyelő napon sem folt sem fáklya nem mutatkozott a napkorongon. Csak 98 napon láttak foltot, és 32 napon csupán fáklyákat. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok helyzetéről és méretéről. A kihajtható táblán öt rajz szerepel napfoltcsoportokról 1879. ápr. 14. és nov. 9. között. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Spectroscopicus megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. A) Brorsen üstökös spectruma. B) Hullócsillagok spectruma. C) Palisa üstökös spectruma. D) Holdfogyatkozás spectruma és csillagászati megfigyelése (1878. aug. 12/13.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 18 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 7. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1879. okt. 20. A Brorsen üstököst márc. 20. és máj. 5. között figyelte. Meteorok színképét 1879. júl. 26. és aug. 14. között vizsgálta. A Palisa üstököst okt. 4. és 6-án vizsgálta. Az 1878. aug. 12/13-i teljes holdfogyatkozást öt észlelő (Reviczky Károly, Reviczky Frigyes, Konkoly Miklós, Weisz Ödön, Raffmann Jakab) három műszerrel figyelte, kráterek kontaktusait 1 másodpercre észlelve (27 belépés, 5 kilépés). [KSZ.]

WEINEK László: Az instrumentális fényelhajlás szerepe egy Vénus-átvonulás photographiai felvételénél. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1880. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 8. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1879. okt. 20-án Eötvös Loránd. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Jupiter felületének megfigyelése 1879 őszén.; A magyar korona területén megfigyelt meteorok radiatio pontjai, levezetve az 1871-1878-ki megfigyelésekből.; Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1879-ben. 5. rész. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 14. 1880. 1. sz. p. 5. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 14. 1880. 2. sz. p. 26. Kivonat. [SRG.]

PAULER Gyula: Lebedia, Etelköz, Millenarium. Második közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 14. 1880. 2. füz. pp. 97-117. Napfogyatkozás 887. okt. 20-án. p. 103. [SRG.]

HELLER Ágost: Az utolsó tíz év a csillagászat történetében. [1.] = Természettudományi Közlöny 12. 1880. jan. 125. füz. pp. 9-21. [PRP.]

Levélszekrény. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. jan. 125. füz. p. 37. Nappali tűzgömb 1879. okt. 9-én 12 óra 20 perckor Martonvásáron. Heller Ágost megállapításával. [SRG.]

HELLER Ágost: Az utolsó tíz év a csillagászat történetében. - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 12. 1880. febr. 126. füzet pp. 49-60. [PRP.]

WEINEK László: A csillagok távolsága és a Vénus-átvonulások. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. ápr. 128. füz. pp. 129-141. [PRP.]

Levélszekrény. L. I. Muraszombatból a következő tudósítást kaptuk. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. ápr. 128. füz. p. 166. 1880. jan. 22-én holdudvar volt látható, Heller Ágost szerint. [SRG.]

K. B. [KRÉCSY Béla]: Miért esett annyit 1879-ben. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. máj. 129. füz. pp. 184-187. Csillagászati vonatkozások. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Az osztrák-magyar északi-sarkutazók megfigyelései az északi fényről. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. máj. 129. füz. pp. 194-196. Weyprecht Károly 1872-1874 közötti sarkifény megfigyeléseiből. Csillagtan és időjárástan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Egy magyar csillagász kitüntetése száz év előtt. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. jún. 130. füz. pp. 235-236. A lengyel király aranyéremmel tüntette ki Hell Miksát tudományos munkássága elismeréseként. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [PRP.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A déli-félgömbön látható 1880-iki nagy üstökösről. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. szept. 133. füz. pp. 354-355. Gould Cordobában 1881. febr. 2-án fedezte fel. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: N. Gy. Úrnak V.-on. Az olasz nép óraszámításáról. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. szept. 133. füz. pp. 365-366. Levélszekrény. [SRG.]

K.: Az ég kék színe. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. okt. 134. füzet pp. 354-355. Levélszekrény. [SRG.]

1879-ben elhúnyt tudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. dec. 136. füz. p. 461. Lamont, Johannes 1805. szept. 13. - 1879. aug. 6.; Maclear, Sir Thomas 1879. júl. 14. [SRG.]

K. P. [KIRÁLY Pál]: Népszerű csillagfigyelő. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. dec. 136. füz. pp. 468-469. A dél-franciaországi Dienlefitben létesített csillagászati megfigyelő intézményről. Csillagtan. Rovatvezető: Heller Ágost. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A Föld lapultságának befolyása a Hold mozgására. = Természettudományi Közlöny 12. 1880. dec. 136. füz. p. 469. Levélszekrény. [SRG.]

BARABÁS Samu: Székely krónika. = Történelmi Tár 1880. 4. füz. pp. 633-648. Szamosközy István gyűjtéseiből. Meteoriteső 1578. júl. 25-én Budán és Csíkban Szent Jakab napján. [SRG.]

BÉKESI Emil: Adalékok a legrégibb magyar szentírás korának meghatározásához. 1-2. = Új Magyar Sion 11.[18.] 1880. 1. füz. pp. 3-14. [SRG.]

BÉKESI Emil: Adalékok a legrégibb magyar szentírás korának meghatározásához. 3. = Új Magyar Sion 11.[18.] 1880. 3. füz. pp. 200-209. [SRG.]

          1881.

KOBOLD Ármin: Adatok Jupiter forgási elemeihez. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 19 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 9. sz./ A III. osztály 1881 május havi ülésén felolvasta Konkoly Miklós. A Jupiter Nagy Vörös Foltjának 1880. aug. 27. és 1881. jan. 14. közötti saját észleléseit dolgozta fel. Meghatározza a bolygó forgásidejét, kimutatja a folt saját mozgását. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter physikájához 1880-ik évből. Egy függelékkel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 41 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 2. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. jan. 17. Jupiter megfigyelések leírásai 1880. aug. 26. és dec. 31. között. A Vénusz 1880. dec. 26-i leírása. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1880-ban. 1 tábla rajzzal. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 33 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 1. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. jan. 17-én. Színképvizsgálat 20 állócsillagról. A Hartwig és a Pechüle üstökösök színképe. Színmérés (colorimetria) a színváltoztatónak gyanított alfa Ursae Majorisról és egyéb összehasonlítókról. A képtáblán a Hartwig üstökös rajza 1880. okt. 5-éről. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 23 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 6. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. febr. 14. Időmeghatározások. Megfigyelések a délkörön. 1880-as csillagászati észlelések: Jupiter holdjainak tüneményei (aug. 25. és nov. 28. között). A Faye-üstököst 8, a Hartwig-üstököst 9, a Swift-üstököst 3, a Pechüle-üstököst 4 alkalommal észlelték. Kis bolygók (Bellona, Amphitrite, Frigga, Undina, Elsa) égi helyzetének megfigyelése. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése 1880-ik évben a magyar korona területén. V-dik rész. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 12 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 5. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. febr. 14-én. Ó-gyallán (Konkoly Miklós, Kobold Hermann, Weiss Ödön, Rosenzweig Jakab) 151, Selmecbányán (Schwarz tanár és segédei) 91, Gyulafehérvárott (Avéd Jákó tanár) 73, összesen 315 meteort figyeltek meg meteoroszkóppal. Közli a hullócsillagok időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése 1880-ban, és 1382 napfolt micrometricus mérése. Rajzzal 2 táblán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 71 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 4. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. febr. 14-én. 1880-ban 252 napon figyelhettek, ebből 22 megfigyelő napon folt nem mutatkozott a napkorongon. 230 napon láttak foltot. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. A napkorong rajza 1880. máj. 29-én és jún. 1-én (1. tábla). Nyolc napfoltcsoport részletrajza jún. 24. és nov. 24. között (2. tábla). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 102 hullócsillag kisugárzó pont, levezetve 518 megfigyelésből, melyek a magyar korona területén 1879 és 1880-ban tétettek. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 9 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 7. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1881. máj. 16-án. Az 1879-1880-as évek 932 feljegyzett meteorjából 518-et használhattak fel. Minden meteort mindegyikkel összemetszettek, ha 4 napon belül jelentkeztek. Így 102 metszéspontot kaptak. Ezeket csoportosítva: 12 valószínű radiánspontot nyertek. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Új villam-záró vagy nyitó készülék normál-órán, és a Jürgenssen-féle óraszerkezet. Egy képtáblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1881. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 10 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 8. köt. 8. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1881. máj. 10-én. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A körmikrometer. Kiváló tekintettel a sugártörés befolyására a vele való észlelésnél. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1881. Stein János M. K. Egyetemi Nyomda. 26+3 p. [SRG.]

Egyenlő idők. = Földrajzi Közlemények 9. 1881. 5. füz. p. 342. A zónaidő bevezetése a "Nemzetközi jogi reform" konferencia előtt, Kölnben. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: Adatok a Jupiter physikájához.; Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdában 1880.; Évi jelentés az ó-gyallai csillagdáról 1880. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 1. sz. pp. 16-18. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A nap megfigyelése 1880-ban.; Csillagászati megfigyelések 1880-ban Ó-Gyallán. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 2. sz. p. 57. Kivonat. [SRG.]

KOBOLD Armin: Adatok Jupiter tengelyforgási idejének meghatározásához. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 5. sz. p. 126. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Egy új contact-készülék normálórán.; Hulló csillagok radiatio pontjai. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 5. sz. pp. 126-127. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdában. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 15. 1881. 8. sz. p. 218. Kivonat. [SRG.]

THALY Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Culturtörténeti tanulmány. Első közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 15. 1881. 1. füz. pp. 40-60. Fél oldalnyi szövegben ismertetik Rákóczi Ferenc és gróf Bercsényi Miklós asztrológiai érdeklődését. "Még csak azt jegyezzük föl itt Rákócziról, hogy mint a mathematicai és természettudományoknak barátja, - ki a csillagászat iránt már gyermekkorában, a neuhausi növeldében hajlamot tanusít vala... ő is űzé a kor divatául tekinthető csillagjóslást." pp. 43-44. [KSZ.]

THALY Kálmán: Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Culturtörténeti tanulmány. Második közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 15. 1881. 2. füz. pp. 114-130. A meteorhullás 1705. máj. 12-én éjféltájban kezdődött. A csíkot húzó tűzgömb robbanását hangjelenség kísérte p. 130. [SRG.]

FRAKNÓI Vilmos: Tomori Pál élete. Második közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 15. 1881. 5. füz. pp. 377-396. Sarki fény (?) 1523. máj. 3-án. p. 377. [SRG.]

VILSINSZKY: A telefon. (Messzelátó.) = Vasmegyei Közlöny 5. 1881. jún. 12. 24. sz. p. 1. 1880 novemberében nem sikerült a kapcsolat. 1881. máj. 9-én a Herény - Pápa közötti 75 km-en igen. 1881. jún. 4-én este sikerült telefonkapcsolatot létesíteni Herény és Ógyalla között. A 180 km-es kapcsolat útja Herény - Szombathely (Kunc lakása) - távírda - Pápa - Győr - Komárom - Ógyalla. [SRG.]

A mi külföldi utazó triumvirátusunk... = Vasmegyei Közlöny 5. 1881. aug. 21. 34. sz. p. 2. Kunc Adolf, Gothard Jenő és Gothard Sándor külföldi útjáról. Beszámoló Zürichből, Strassburgból és Párizsból. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A herényi asztrofizikai obszervatórium. = Vasmegyei Lapok 15. 1881. dec. 22. pp. 1-2. [SRG.]

WEINEK László: Az üstökösökről. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. márc. 139. füz. pp. 97-112., 2 t. [TUV.]

LESZNER Rezső: Csillagjóslás és az egészség. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. pp. 165-172. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A csillagok színképeinek fotográfiája. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. pp. 180-181. Csillagtan. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: A ködfoltok szakaszos fényváltozásairól. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. p. 181. Csillagtan. [TUV.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Új üstökös 1880. ápril 6-ikán. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. ápr. 140. füz. p. 181. Schaeberle felfedezése. Csillagtan. [SRG.]

HELLER Ágost: Az Ó-Gyallai csillagásztorony működéséről 1880-dik évben. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. máj. 141. füz. pp. 222-223. [TUV.]

HELLER Ágost: Teljesen üres-e a világtér. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. máj. 141. füz. p. 223. Encke és Winnecke üstökösökről. [SRG.]

X. Szakülés 1881. ápril 27-ikén. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. máj. 141. füz. pp. 227-229. Szily Kálmán bemutatja "Szerény értekezés a csillagászatról" Barát Nándor könyvét. [SRG.]

HELLER Ágost: Tűzgolyó. Erdős János Hódmező-Vásárhelyről és Fellner László Szügyről. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. júl. 143. füz. p. 317. 1881. jún. 18-án éjjel. [TUV.]

WEINEK László: Az idei nagy üstökösről. (1881. b.) = Természettudományi Közlöny 13. 1881. aug. 144. füz. pp. 331-336. [TUV.]

HELLER Ágost: Még néhány szó az 1881b. üstökösről. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. szept. 145. füz. pp. 387-388. [TUV.]

HELLER Ágost: Repülő spectrumok a napkorong szélén. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. szept. 145. füz. pp. 389-390. [TUV.]

A természettudományok haladása az utolsó ötven év alatt. - Befejezés. - = Természettudományi Közlöny 13. 1881. nov. 147. füz. pp. 448-462. J. Lubboch 1881. aug. 31-én tartott beszéde. Ford.: Öreg János. Csillagászat története: pp. 448-454. [SRG.]

1880-ban elhunyt természettudósok nekrológja. = Természettudományi Közlöny 13. 1881. dec. 148. füz. pp. 505-506., 508-509. Lassel, William 1799. jún. 18. - 1880. okt. 5.; Peters, Christian August Friedrich 1806. szept. 7. - 1880. máj. 8.; Watson, James Craig 1838. jan. 28. - 1880. nov. 25. [SRG.]

HELLER Ágost: Láthatta-e Maupertuis az Oriont az északi fényben vérvörösnek? = Természettudományi Közlöny 13. 1881. dec. 148. füz. p. 518. [TUV.]

Legújabb ellenvetés. = Új Magyar Sion 12.[19.] 1881. 9. füz. pp. 798-800. A Föld és a naprendszer mozgása Isteni eredetű. "Ha perczre letenné jogarát, összedőlne a mindenség, de mivel felvigyáz, tagadjuk létét s törvényekkel helyettesítik, mintha a gyeplő fékezné a lovakat, nem pedig az, aki hajtja." Büchner szerint "De a személyes teremtő erőnek föltevése (hypothezis) nem engedhető meg." [SRG.]

          1882.

CZÓGLER Alajos: A fizika története életrajzokban. Első kötet. Tizenkét arczkép-melléklettel. A M. Tud. Akadémia segítkezésével kiadja a Kir. Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1882. Franklin-Társulat nyomdája. 592 p., 12 t. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 20./ Ez a kötet az ókori és a középkori fizikai eredményeket bemutató bevezető után Leonardotól Chladni-ig 29 életrajzot közöl. Köztük Kopernikus (pp. 57-69. + arckép).; Galilei (pp. 80-140. + arckép).; Kepler (pp. 141-166. + arckép).; Huygens (pp. 290-338. + arckép).; Newton (pp. 339-414. + arckép).; Halley (pp. 415-433.).; és Bradley (pp. 434-438.) munkásságát is bemutatja a szerző. [HAI.]

CZÓGLER Alajos: A fizika története életrajzokban. Második kötet. Tizenegy arczkép-melléklettel. A M. Tud. Akadémia segítkezésével kiadja a Kir. Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1882. Franklin-Társulat nyomdája. 592 p., 11 t. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 21./Ez a kötet Lavoisier-töl Robert Mayer-ig 20 életrajzot közöl. Köztük Laplace (pp. 32-67. + arckép).; Wollaston (pp. 142-147.).; és Arago (pp. 229-298. + arckép) munkásságát is bemutatja a szerző. [HAI.]

GOTHARD Jenő: A herényi astrophysikai observatorium leirása, és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 35 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 3. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án Konkoly Miklós. A csillagvizsgáló leírása. Programja. Spektroszkópikus megfigyelések 75 állócsillagról. [KSZ.]

GOTHARD Sándor: Jupiter megfigyelések. In: Gothard Jenő: A herényi astrophysikai observatorium leirása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 19-32., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 3. sz./ 30 Jupiter megfigyelés szövegesen. A kihajtható mellékleten 6 Jupiter-rajz 1881 okt. 25. és dec. 27. között. [KSZ.]

GOTHARD Sándor: Mars megfigyelések 1881-ben. In: Gothard Jenő: A herényi astrophysikai observatorium leirása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. pp. 32-35., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 3. sz./ 10 Mars megfigyelés leírása. A kihajtható mellékleten 2 Mars-rajz: 1881. nov. 9. és dec. 25. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter és Mars physikájához az 1881. évi megfigyelésekből. III. rész. Három táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 21 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 7. sz./ Jupiter felületének megfigyelése 1881-ben (16 megfigyelés szöveges leírása. A 16 Jupiter-rajz az 1. és a 2. táblán látható).; Mars megfigyelése (3 szöveges leírás és a 3. táblán ezen Mars-rajzok).; Venus (1881. jan. 1-én egyetlen Vénusz észlelés, rajza a 3. táblán). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. 1. 1881. b) Üstökös és annak spectruma. 2. 1881. c) Üstökös és annak spectruma. 2. Alfa Ursae majoris szinváltozása. 4. 1881. b) Üstökös colorimetricus megfigyelése. Három táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia`Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 1. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1881. dec. 12-én. 1. tábla: 5 részletes rajz az 1881. b. üstökös alakjáról, a magból szökőkútszerűen kibomló szálakkal.; 2. tábla: 2 rajz az 1881. c. üstökösről vizuálisan és 3 további rajz az üstökös színképeiről.; 3. tábla: az 1881. b. üstökös spektrumának rajza, egy grafikon az alfa UMa színváltozásáról (54,5 napos periódussal). [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 46 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 15. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án. Időmeghatározás és az órák összehasonlítása. Az 1880. V. (Pechüle-féle) üstökös 8 megfigyelése. Az 1881. II. (Swift-féle) üstökös 3 észlelése. Az 1881. III. (Gould-féle nagy) üstökös 18 megfigyelése. Az 1881. IV. (Schäberle-féle) üstökös 5 észlelése. Az Encke-féle üstökös 3 megfigyelése. Az 1881. VIII. (Swift- vagy Wendell-féle) üstökös egyetlen megfigyelése.
Kisbolygók megfigyelése és pozíciómérése 1881-ben: Ceres, Pallas, Juno, Astrea, Hebe, Flora, Metis, Parthenope, Victoria, Egeria, Irene, Fortuna, Massalia, Themis, Pomona, Fides, Ariadne, Pales, Nemausa, Freya, Undine, Liberaxrit, Electra, Saphrosine, Iuewa, Hilda, Ino, Belisana, Ismene, Phylomela, Chryseis, Oenone, 211. számú [Isolda], 216. számú [Kleopatra] kisbolygók. Csillag pozíciók. Gothard Jenő és Sándor Herényi Csillagdájának földrajzi fekvése. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Gothard Jenő és Sándor herényi csillagdájának földrajzi fekvése. In: Konkoly Miklós: Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda. pp. 45-46. A címben Gotthard név szerepel. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 17 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 6. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án. 1881-ben Ógyallán 340, Selmecbányán 141, Nagybecskereken 88 meteort észleltek meteoroszkóppal. Táblázat közli az 569 hullócsillag időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. A júliusi, augusztusi, novemberi meteorrajoknak 24 kisugárzó pont lett levezetve, amely 8 fő-radiánssá vonható össze. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok és a nap felületének megfigyelése 1881-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 56 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 4. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. jan. 16-án. 1881-ben a Nap felülete 196 napon lett figyelve, abból csakis egyetlen napon volt folt nélküli. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az üstökösök vegytani alkotása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 17 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 8. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1882. febr. 13-án. Az üstökösök színképeinek észlelése, elemzése. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az 1871-1880-ik években Magyarországban megfigyelt hullócsillagok pályaelemei. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 11 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 9. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1882. márc. 13-án Konkoly Miklós. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Az ó-gyallai csillagvizsgáló földrajzi szélessége. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1882. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 2. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1881. dec. 12-én Konkoly Miklós. A földrajzi szélesség: +47 fok 52 perc 27,3 másodperc. [KSZ.]

KUNC Adolf: Ingakisérlet. (Tartatott a szombathelyi székesegyházban Gothard segédkezése mellett 1880. aug. 25-én.) In: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1880. aug. 21-27-ig Szombathelyen tartott 21. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Budapest, 1882. Egyetemi ny. pp. 76-79., 2 t. [SRG.]

SZATHMÁRI Ákos: A spectralanalysis alkalmazásai az astrophysikában. In: Szathmári Ákos: A Spectralanalysis és alkalmazásai. A szerző tulajdona. Kiadja a szerző. Nyomatott Dohány Ignácznál Nagy-Becskereken. 1882. pp. 210-352. A napról. A planeták és holdak által visszavert sugarak spectrumairól. A csillaghalmazok és ködfoltok spectrumairól. Az üstökösök és hullócsillagok spectrumairól. A zodiakalis fény spectrumáról. Az északi fény spectrumáról. A villámok spectrumairól. [ZSE.]

S.: A Sarkfény-re vonatkozóan. = Földrajzi Közlemények 10. 1882. 3. füz. pp. 141-142. "Talán a föld delejességének fény-kitörései". [IBQ.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése Ó-Gyallán.; Jupiter és Mars megfigyelése Ó-Gyallán.; Hulló csillagok megfigyelése 1881-ben.; Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagdán. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 1. sz. pp. 7-8. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő - GOTHARD Sándor: A hevényi [ ! ] astrophysikai observatorium és a benne tett megfigyelések 1881-ben. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 1. sz. p. 7-8. A herényi obszervatóriumról. A Konkoly Thege Miklós által felolvasott dolgozat kivonata. [SRG.]

SZABÓ József: A Mocsi meteorkőhullás Erdélyben, Mocs vidékén. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 2. sz. pp. 48-53. Mocs, 1882. február 3. Kivonat. [SRG.]

BRAUN Károly: A kalocsai érseki csillagvizsgáló földrajzi helyzete. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 16. 1882. 5. sz. pp. 207-208. Előterjesztette Kruspér István. Kivonat. [SRG.]

KOCH Antal: A meteoritekről. = Orvos-Természettudományi Értesítő 7. 1882. 4. kötet. 3. Népszerű előadás. pp. 1-23. Függelék. Az erdélyi múzeum birtokában levő meteoritek jegyzéke. pp. 22-23. [SRG.]

KOCH Antal: Jelentés az 1882 febr. 3-iki mócsi meteorkőhullásról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 7. 1882. 4. kötet. pp. 89-101. [SRG.]

KOCH Antal: Eustatit-kristályka a mócsi meteorkőben. = Orvos és Természettudományi Értesítő 7. 1882. 4. kötet. 3. Természettudományi szak. 2. Kisebb közlemények. p. 301. [SRG.]

SZÁDECZKY Lajos: Adalékok a babona és hiedelmek történetéhez. 1. Babonák a Szepességen. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 16. 1882. 9. füz. pp. 769-776. 1603. jan. 7-én a Hold felkeltekor egy második holdat is láttak. p. 769.; 1603. jan. 8-án reggel a Nap két oldalán melléknapot láttak fényleni. p. 769. ["... 24 szepes város lelkészei Leibitzon összejöttek. Estve 7-én, a hold felköltével, a lelkészek egy második holdat láttak. Másnap, 8-án reggel, midőn a lelkészek az említett városból távoztak, a fényesen felkelt nap két oldalán két mellék napot láttak fényleni, este mint reggel egy egész óráig valának a hold és nap érintett tüneményei. Hogy mik lehettek azok az égi tünemények, azt mi bátran a csillagászok kutatásaira bízhatjuk,..." Így legyen. A lelkészek észlelése történt "1603-dik évi jan. hó 7. és 8. napjain..." A Szepes vármegyei Leibitz = Leibic = L’ubica];
Sarki fény 1604. okt. 24-én. p. 770.; 1606. febr. 16-án a Nap jobb és bal oldalán melléknap és három fénylő ív látszott egész nap. p. 770.; Meteorhullás (?) nappal 1642. dec. 11-én. p. 776. [SRG.]

Délmagyarországi adatok a 1882. február 3-ki nagy meteorhulláshoz. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 6. 1882. 2. füz. p. 80. [SRG.]

GAEA: Meteorkövi állatok. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 6. 1882. 3. füz. pp. 124-125. [SRG.]

GEREVICH Emil: Az északi-fény befolyása a telegráfra. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. pp. 30-33. [TUV.]

HELLER Ágost: Előkészülés az 1882-iki Venusátvonuláshoz. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. pp. 33-34. Csillagászok kongresszusa Párizsban. [TUV.]

HELLER Ágost: Az Uránusz felfedezésének századik évfordulója. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jan. 149. füz. pp. 61-67. Denning W. F.: The Centenary of the discovery of Uranus nyomán. The popular science review 1881. [TUV.]

SZILY Kálmán: Csillagászati obszervatorium Vasmegyében. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. 150. füz. pp. 74-75. Herényben. [SRG.]

PALÓCZY Lipót: A bécsi új csillagvizsgáló intézet. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. márc. 151. füz. pp. 97-107. [TUV.]

HELLER Ágost: Új üstökös. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. ápr. 152. füz. p. 165. [TUV.]

SZILY Kálmán: Valami a kalendárium csinálás köréből. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. ápr. 152. füz. pp. 165-167. [TUV.]

WEINEK László: Az idei nagy üstökösről (1882 a.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. máj. 153. füz. pp. 209-211. [TUV.]

HELLER Ágost: A Wells-féle üstökös. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. jún. 154. füz. pp. 254-255. [TUV.]

HELLER Ágost: A Venus fénye által vetett árnyék. = Természettudományi Közlöny, 14. 1882. aug. 156. füz. pp. 338-339. [TUV.]

HELLER Ágost: A Schaeberle-féle üstökösről. (1881 c.). = Természettudományi Közlöny 14. 1882. aug. 156. füz. p. 339. [TUV.]

D. M. [DARVAI Móricz]: Jupiter két nevezetes foltjáról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. aug. 156. füz. pp. 339-340. [TUV.]

HELLER Ágost: A szabad szemmel látható csillagok eloszlása az égbolton. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. szept. 157. füz. pp. 375-376. [TUV.]

HELLER Ágost: A Nap-parallaxisról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. szept. 157. füz. pp. 376-377. Az amerikai természetvizsgálók gyűlése Cincinatiban. A Nap parallaxisa 8,85 ívmásodperc körüli lehet. Az 1882. dec. 6-i Vénusz-átvonuláskor remélhető pontosítása. [TUV.]

DARVAI Móricz: Értekezlet Párisban a Venus átvonulása tárgyában. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. szept. 157. füz. pp. 377-378. Nemzetközi értekezlet Párizsban 1882. okt. 5-13-ig, 14 nemzet részvételével. [TUV.]

LAKITS Ferenc: A fizikai csillagászat módszereiről. (Janssen elnök beszéde az assiciation francaise ez évi vándorgyűlésén, La Rochelleben.) = Természettudományi Közlöny 14. 1882. okt. 158. füz. pp. 401-410. [TUV.]

TÖRÖK József: A magyar birodalom meteoritjei. 1. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. nov. 159. füz. pp. 434-442. [TUV.]

HELLER Ágost: Az idei (Cruls-féle) nagy üstökös. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. nov. 159. füz. pp. 469-470. [TUV.]

HELLER Ágost: Újabb hírek a Saturnusról. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. nov. 159. füz. p. 471. [TUV.]

TÖRÖK József: A magyar birodalom meteoritjei. 2. = Természettudományi Közlöny 14. 1882. dec. 160. füz. pp. 497-514. [TUV.]

Sajo: Kalendarium manuale utriusque Ecclesiae Orientalis et Occidentalis academiis clericorum accomodatum. Actore Nicolao Nilles S. J. Oeniponte Tom. I. 1879 LXL. és 496. l. Tom. II. 1881 XXXIII. és 814. l. = Új Magyar Sion 13.[20.] 1882. 6. füz. pp. 453-459. A görög és latin kalendáriumok között lévő párhuzamokról. Könyvismertetés. [SRG.]

          1883.

GOTHARD Jenő: Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumon 1882. évben. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 27 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 8. sz./ Gothard Jenő előszava 1883. március hóban kelt. Beterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án Konkoly Miklós.; Előszó [a csillagvizsgáló épületének és műszereinek 1882-es fejlesztése.]. (pp. 1-2.). Spektroskopikus megfigyelések (147 állócsillag, 2 üstökös).; Üstökös megfigyelések. 1. Wels-üstökös (1882. I.) 2. Barnard-üstökös. 3. A nagy szeptemberi üstökös.; Napfogyatkozás megfigyelése május 16-án (pp. 25-26.).; Venus-átvonulása decz. 6-án (p. 27.). A kihajtható mellékleten az 1882. máj. 16-i részleges napfogyatkozás 6 fényképfelvétele. A képeken a napfoltok is láthatók. [KSZ.]

GRUBER Lajos: Útmutatás földrajzi helymeghatározásokra. Budapest, 1883. TTT. 308 p. [SRG.]

HOITSY Pál: A nagy természet s a kicsiny ember. (Népszerű természettudományi értekezések.) Budapest, 1883. Franklin-társulat. 229 p. A csillagászati tanulmányok: Helyünk a mindenségben.; Örök mozgás.; Hulló csillagok.; A magyarok csillaga.; A Hold és a holdlakók. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. a) A Wells üstökös szinképe. b) A szeptemberi nagy üstökös szinképe. c) 9 Meteor szinképe. d) 115 állócsillag spectruma. e) Colorimetricus megfigyelések. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 2. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1883. jan. 22-én. Wells üstököst ápr. 17-től jún. elejéig figyelte. A szeptemberi nagy üstököst nov. 1-én tudta csak észlelni. Hullócsillagok spektrumát aug. 11-én nézte. Az állócsillagok spektrumát Kövesligethy Radó észlelte. Színmérések készültek a gamma Cas, alfa UMa, alfa UMi, béta UMi csillagokról. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 14 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 3. sz./ Előadta a III. osztály ülésén 1883. febr. 19-én. 1882-ben Ógyallán (Konkoly Miklós, Kobold Hermann, Kövesligethy Rudolf, Gyurcsovics Mihály, Farkas Ede) 361, Selmecbányán (Schwarz Ottó és segédei) 27, Károlyfehérváron (Avéd Jákó) 13 meteort észleltek meteoroszkóppal. Táblázat közli a 401 hullócsillag időpontját, fényességét, valamint kezdetük és végük koordinátáit. Az 1881. évi hullócsillag-észlelések radiánsai, pályaelemei. 16 meteor azonosítása, amelyet két észlelőhelyről is megmértek. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 90 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 1. sz./ A napfoltminimum 1878-ban volt. 1882-ben 195 megfigyelő nap volt, ebből csak 2 alkalommal nem látszott napfolt. Szöveges leírások a csoportokról. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgálón eszközölt csillagászati megfigyelések eredménye 1882-ben. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 20 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 5. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23. Meridiánban történt észlelések. Kisbolygók (Pallas, Juno, Iris, Pomona, Antiope, Eunike, 221. számú [Eos]) pozíciómérése. Wells (1882. I. ) üstökös megfigyelése. Az 1882. máj. 16-iki részleges napfogyatkozás vizuális és fotografikus észlelése, elemzése. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Nehány szó az üstökösök vegytani alkotásáról, összehasonlitva a meteoritekkel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 8 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 6. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án. Saját, Gothard Jenő, és egyes külföldiek méréseinek elemzése. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Egy új reversio-spectroscop s annak használata. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 13 p.,1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 4. sz./ Olvasta a III. osztály ülésén 1883. febr. 19-én. A kihajtható táblán öt műszaki részletrajz. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Egy új szerkezetű spectroscop. Egy táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 7 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 7. sz./ Előterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án. A kihajtható táblán két műszaki rajzzal. [KSZ.]

BRAUN Károly: A kalocsai érseki csillagvizsgáló földrajzi helyzetéről. Előterjeszti Kruspér István. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1882/3. Budapest, 1883. 1. köt. Szerk.: Kőnig Gyula. pp. 9-11. Kivonat 1882. okt. 16. a Mathematikai és Természettudományi Osztály ülése. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgáló közleményei. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. köt. 1882. okt-nov. 1-2. füz. Budapest, 1883. 1. köt. Szerk.: Kőnig Gyula. pp. 156-163. 1. A nap felületének megfigyelése 1882-ben. pp. 156-161.; 2. Astrofizikai megfigyelések. pp. 162-163. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgáló közleményei. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. köt. 1883. febr. 5. füz. Budapest, 1883. 1. köt. Szerk.: Kőnig Gyula. pp. 177-185. 3. A reversió spektroskóp. pp. 177-185.; 4. Hullócsillag-megfigyelések 1882. p. 185. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgáló közleményei. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. köt. 1883. ápr. 6-7. füz. Budapest, 1883. 1. köt. Szerk.: Kőnig Gyula. pp. 240-249. 5. Egy új spektroskop. pp. 240-242; 6. Néhány szó az üstökösök vegytani alkatáról, összehasonlítva a meteorokéval. pp. 242-247.; 7. Csillagászati megfigyelések az 1882. évben. pp. 248-249. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumon 1882-ben. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő. Szerk.: Kőnig Gyula. Kiad.: a Magyar Tudományos Akadémia. 1. köt. 1882/3. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala. pp. 250-254. I. Spektroskopicus megfigyelések. a.) Állócsillag-megfigyelések.; b.) Üstökös megfigyelések. a) Wels-üstökös (1882. I.) b) Barnard-üstökös (1882. III.) c) A nagy szeptemberi üstökös (1882. II.).; II. Napfogyatkozás megfigyelése május 16-án.; III. Venus átvonulás deczember 6-án. [KSZ.]

GOTHARD Sándor: Adatok Jupiter és Mars bolygók physikájához. A herényi astrophysikai observatoriumon 1882-dik évben történt megfigyelések. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő. Szerk.: Kőnig Gyula. Kiad.: a Magyar Tudományos Akadémia. 1. köt. 1882/3. Budapest, 1883. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala. pp. 255-256. [KSZ.]

BRAUN Károly: A kalocsai csillagda földrajzi szélessége. In: Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. köt. 1883. jún. 8-9. füz. Budapest, 1883. 1. köt. Szerk.: Kőnig Gyula. pp. 318-335. [SRG.]

A mi az embert környékezi. Olvasmányok a természet világából a művelt közönség s az ifjuság számára. Dr. Berlin munkája nyomán a hazai viszonyokhoz alkalmazva irták többen. Szerk.: Hoitsy Pál. Budapest, 1883. Franklin-társulat. 589 p., száz negyvenhét ábrával. Berlin N. J. stockholmi orvos művének nem fordítása csupán, hanem átdolgozása, s a hazai viszonyokra alkalmazása - írják a szerzők 1882. október hó elején kelt előszavukban. A könyvből nem derül ki a fordítást és az átdolgozást végző hazai szerzők neve. Csillagászat: pp. 1-38.; 145-221. [KSZ.]

SZTERÉNYI Hugó: A meteorokról. = Budapesti Szemle 1883. ápr. 76. sz. pp. 48-69. A legrégebbi meteorit Bonfini szerint 1459-ben Miskolcon hullott, csak elveszett. Ezért az 1492. nov. 7-én Elzászban hullott 130 kg. súlyú meteoritot tartják a legrégebbinek. [SRG.]

Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban. I. rész. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 134-135. Előterjesztette Konkoly Miklós. Kivonat. [SRG.]

Egy új spectroscop. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 135-137. Gothard Jenő részéről bemutatta Konkoly Miklós. [SRG.]

SZTERÉNYI Hugó: A meteoritekről. = Budapesti Szemle 34. 1883. 76. sz. pp. 48-69. Meteorhullások 1751-1844 között. A mekkai fekete kő is 1492-ben hullott meteorit. [SRG.]

Kitüntetés. = Dunántúl 2. 1883. dec. 16. p. 2. A londoni "Royal Astronomical Society" 1883. nov. 9-én tagjává választotta Gothard Jenőt. [SRG.]

ZÁK R. József: Az első délkör. = Földrajzi Közlemények 11. 1883. 6. füz. pp. 281-285. A nemzetközi null-meridián vitája. [IBQ.]

Sch.: Új adat a Föld gömbalakjának bebizonyításához. = Földrajzi Közlemények 11. 1883. 9. füz. p. 455. A Nap látszó szögértéknél kisebbnek mérte Dufour és Farell a Genfi-tavon tükröződő napképet, annak megfelelően, ahogy az a tó felületének, mint konvex gömbtükörnek a visszaverődéséből adódik. [IBQ.]

BRAUN Károly: Uj contact készülék az inga-óráknál. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 1. sz. p. 5. Kivonat. Előterjesztette Schenzl Guidó, Kruspér István megjegyzésével. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A reversio spectroscoprol.; Az 1882-iki hullócsillagok megfigyeléseiről. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 2. sz. pp. 29-31. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Spektroszkópi megfigyelések a herényi csillagdán, 1882-ben. Adatok a Jupiter és a Mars physikájához. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 3. sz. pp. 135-137. Előterjesztette Konkoly Miklós. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban 1. rész. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 133-135. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Egy új spectroscop. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 135-137. Kivonat. Előterjesztette Konkoly Miklós. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Mathematikai spektrál analysis, mint az astrophysika alapja. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 17. 1883. 7. sz. pp. 137-138. Kivonat. Előterjesztette Konkoly Miklós. [ZSE.]

GOTHARD Jenő: Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumban, 1882-ben. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1. 1882-1883. 6-7. sz. pp. 250-254. [SRG.]

Kitüntetett magyar csillagászok. Gothard Jenő és Sándor. = Ország-Világ 4. 1883. dec. 15. p. 815. [SRG.]

HELLER Ágost: A Venus 1882-iki átvonúlásáról. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. jan. 161. füz. pp. 39-43. Apróbb közlemények. Első észlelési beszámolók az 1882. dec. 6-iki Vénusz-átvonulásról. [PRP.]

LAKITS Ferenc: Az ó-gyallai csillagvizsgáló új refraktora. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. 162. füz. pp. 73-79. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Gyakorlati útmutatás csillagászati megfigyelések tételére. (Konkoly: Praktische Anleitung für anstellung Astronomischer Beobachtungen... című kötetéről). = Természettudományi Közlöny 15. 1883. 165. füz. pp. 227-230. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az üstökösök fizikai és chemiai alkatához. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. 169. füz. pp. 402-404. [SRG.]

A csillagászati intézetek statisztikája. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. 170. füz. p. 450. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Fénytünemény a nyugati égen. = Természettudományi Közlöny 15. 1883. 172. füz. pp. 536-537. [SRG.]

A magyar tud. akadémia... ülésén... = Vasárnapi Ujság 30. 1883. nov. 18. p. 748. Konkoly bemutatta Gothard Jenő spektroszkópját. [SRG.]

          1884.

Az ég. Rónay Mihál emlékezetére. Közli: B. R. S. Nagy-Szt.-Miklós, 1884. Kőnig S. Nyomda. 27 p. A csillagászat rövid ismertetése. [SRG.]

GOTHARD Sándor: Adatok Jupiter és Mars bolygók physikájához. A herényi astrophysikai observatoriumon az 1882-dik évben történt megfigyelések után irta Gothard Sándor. Három táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 9. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1883. ápr. 23-án Konkoly Miklós. Jupiter megfigyelések: 36 észlelés leírása. Mars megfigyelések: 9 szöveges leírás. A három kihajtható mellékleten összesen 18 rajz a Jupiterről és 6 rajz a Marsról. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Egy új spectroscop. Egy tábla rajzzal. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 9 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 10. sz./ Bemutatta a III. osztály ülésén 1883. nov. 12-én Konkoly Miklós. A mellékleten a műszer 10 részletrajza. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon 1883. évben. Két táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 33 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 5. sz./ 1883-ban Herény ege egészen borult volt 156 éjjelen. A 85 tiszta éj közül 68-on történtek csillagászati észlelések.; A csillagvizsgáló fejlesztése, újabb műszerek beszerzése.; I. Spektroskopikus megfigyelések. a) Állócsillagok spektrumának átvizsgálása [86 csillag színképe]. b) Egyes állócsillagok spectroskopikus megfigyelései [gamma Cas, béta Lyr, béta Ori, gamma Peg]. c) Üstökösök spectroskopikus megfigyelése. Swift [1883. márc. 2-9-ig] és Brooks üstökös [1883. szept. 23-nov. 28-ig]. d) Vegyes spektroskopikus megfigyelések [Orion-köd, a reggeli és az esti különleges hajnalpír].;
II. Jupiter fölületének megfigyelése 1883. évben [Jan. 4. és dec. 24. között 20 Jupiter észlelés készült. Ezek szöveges leírása. A melléklet két tábláján 18 barnásan árnyalt Jupiter-rajzot mutat be].; III. Időmeghatározás.; IV. Meteorológiai megfigyelések. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A Pons-Brooks üstökös spektroskopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon. Két táblával. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 38 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 6. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1884. ápr. 21-én Konkoly Miklós. A spektroszkóp ismertetése. Az I. táblán 3 műszaki rajza. Az üstököst 1883. szept. 23. és 1884. jan. 21. között 22 alkalommal észlelték, melyek közül 13 estén a színképét is megfigyelték. Szöveges leírás az észlelésekről. A II. táblán az üstökös vizuális rajza 1883. dec. 24-én és 1884. jan. 21-én. Spektrumának rajza 1884. jan. 12-én. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 615 Állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának I-ső része. 0 foktól -15 fokig. (Hora 19-2.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 27 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 4. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án. Ógyallán Kövesligethy egy nemzetközi program részeként 1883. aug. 1. és dec. 7. között a megnevezett égterület (7,5 magnitúdót elérő fényességű) csillagait mérte spektroszkóppal. Táblázatban a katalógusadatok, a koordináták, a színek és a színképek osztályozása, leírása. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések, melyek az ó-gyallai csillagdán 1883-ik évben történtek. Egy táblával. I. rész. a) gamma Cassiopejae spectruma. b) alfa Ursae minoris spectruma. c) a Swift üstökös spectruma. d) a Brooks üstökös spectruma. e) Colorimetricus megfigyelése 75 állócsillagnak. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 34 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 10. köt. 11. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1883. nov. 12-én. A mellékleten a gamma Cas (időben változó) színképei, és grafikonok csillagok színének változásáról. A szín változása a horizont feletti magasság függvényében. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. Második rész. (3 Tábla.) Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 18 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 1. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án. Egy spectroscop villamos megvilágítással [John Browningtól beszerzett új spektroszkóp ismertetése. Az I. táblán 2 műszaki rajza]. a) A Pons-Brooks üstökös további megfigyelése [1883. nov. 22-1884. jan. 20-ig 11 alkalommal figyelték az üstököst és spektrumát Kövesligethyvel. A II. táblán a spektrumok rajza]. b) Az esti pír spectroscopicus megfigyelése [az 1883. év végén mutatkozó - vulkánkitörés okozta - esti égvörösség színképvizsgálata 1884. jan. 20-ig. A III. táblán a Nap és a pír spektrumának rajza].
c) 214 villám spectrumának megfigyelése [1883. júl. 22-én Konkoly Miklós Herényben tartózkodott, amikor Gothard Jenővel és Gothard Sándorral együtt erős zivatart figyeltek meg, és spektroszkóppal vizsgálták a villámokat]. d) Jupiter felületének megfigyelése 1883-ban [a 254 mm-es refraktorral 1883. febr. 1-én, febr. 2-án, márc. 23-án a bolygó 3 szöveges leírása. A III. táblán a 3 Jupiter-rajz]. e) Néhány álló csillag spectroscopicus megfigyelése, melyek állítólag az I. b) typushoz tartoznak [béta Ori, zéta Ori, epszilon Ori spektrumait figyelte Kövesligethy]. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Csillagászati megfigyelések az Ó-gyallai csillagdán 1883-ban. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 50 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 7. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. ápr. 21-én. Az 1882. II. üstökös 3 észlelése 1883. febr. 23-26-ig. A Swift 1883. üstökös 8 észlelése 1883. márc. 2-29-ig. Táblázatok és szöveges leírások. Asteroida észleletek: Thetis, Kassandra, Vesta, Bertha, Bianca, 221. számú [Eos] kisbolygó. Pons-Brooks üstökös helyzetmeghatározása 1883. nov. 10-dec. 29-ig, a 12 észlelés szövegesen is.
Az ó-gyallai csillagda sarkmagasságát Kobold mérte és végeredményként: 47 fok 52 fok 27,85 másodpercet kapott. Csillagfödések a Hold által: ápr. 20-án pszí Vir, máj. 17-én khí Vir, júl. 15-én béta Sco. Tagyos (Tata mellett) tenger fölötti magassága (182,62 m). A budapesti egyetem heliometerének állandói és a vele eszközölt észleletek. Az 1882. dec. 6-iki Vénusz-átvonulás megfigyelésére Kobold Amerikába utazott, előtte ezzel a műszerrel gyakorolta be teendőit (mérési adatsorai 3 kihajtható táblázatban is). 1882. máj. 16-án a részleges napfogyatkozást is megfigyelték. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Előleges vizsgálatok nehány szénhydrogen-gáz spectrumán Spectroscoppal és Spectralphotometerrel. 3 táblával és a szövegbe nyomott 2 fametszettel. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 22 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 8. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. máj. 19-én. Különféle anyagok lángját és szénhidrogén gázokat színképelemzett laboratóriumban. Összehasonlítást tett üstökösök és a Nap spektrumával. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1883-ban és azok 47 kisugárzó pontjainak levezetése. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 16 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 3. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án.
Ó-Gyallán (Konkoly Miklós, Kövesligethy Rudolf, Bártfay József, Farkass Ede) 9 napon 337, Selmecbányán (Schwartz Ottó tanár és segédei) 7 napon 233, Vág-Sellye Tornóczi állomáson (Zeller Árpád) 1 napon 3 hullócsillag helyzetét mérte. A 17 éjjelen mért 573 meteor táblázataiban a hullócsillagok időpontja, fényessége, fel-és eltűnésük égi koordinátái. Grafikus feldolgozással 272 meteorból 47 kisugárzó pontot számítottak, ebből 18 legvalószínűbb radiánst nyertek. Ezek a júl. 25-31. és aug. 8-12. időszakra vonatkoznak. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A Nap felületének megfigyelése 1883-ban az Ó-Gyallai csillagdán. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1884. M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Athenaeum nyomda. 58 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 2. sz./ Felolvasta a III. osztály ülésén 1884. febr. 18-án. 1883-ban 203 megfigyelő napon észlelték a Napot, összesen 2254 napfoltot figyeltek meg. A napfelület látványának szöveges leírása naponta. Táblázat az észlelt foltok heliocentrikus helyzetéről. [KSZ.]

Gy.: A greenwichi meridián. = Földrajzi Közlemények 12. 1884. 5. füz. p. 237. [IBQ.]

VÉGH Lajos: Egyetemes világidő. = Földrajzi Közlemények 12. 1884. 8. füz. pp. 341-344. A greenwichi null-meridián és az időzónák bevezetése, az 1883. októberi római geodéta-kongresszus határozata alapján. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A napnak saját mozgása a térben. = Haza és külföld 1. 1884. 4. sz. pp. 11-12. [ZSE.]

KONKOLY Miklós: Napfoltok megfigyelése 1883-ban.; Hullócsillagok megfigyelése 1883-ban.; Astrophysikai megfigyelések 1883. 2. rész.; 616 állócsillag spektroskopos átkutatása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 2. sz. pp. 34-43. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Astrophysikai megfigyelések a herényi csillagdán. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 2. sz. pp. 42-43. Konkoly terjesztette elő. Kivonat. [SRG.]

BRAUN Károly: A kalocsai csillagda geographiai hosszúsága. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 3. sz. pp. 55-57. Előterjesztette: Schenzl Guido. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A Pons-Brooks üstökös spektroskopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 4. sz. p. 101. Előterjesztette: Schenzl Guido. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A herényi astrophysikai observatorium sarkmagasságának meghatározása. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 18. 1884. 7. sz. pp. 216-217. Előterjesztette: Konkoly Miklós. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Egy uj spectroscop. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1883-1884. 2-3. sz. pp. 39-41. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Megfigyelések a herényi astrophysikai observatóriumban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1883-1884. 4-5. sz. pp. 129-132. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A Pons-Brooks üstökös megfigyelése. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 2. 1883-1884. 6-7. sz. pp. 208-210. [SRG.]

ABT Antal: Prof. G. v. Niessl. Über die astronomischen Verhältnisse bei dem Meteoritenfalle von Mocs in Siebenbürgen am 3. Februar 1882. Sitz. Ber. D. k. Akad. D. Wiss. Wien II. Abth. Febr. Heft 1884. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 6. 1884. 1. füz. pp. 75-79. Könyvismertetés az 1882. február 3-iki mocsi meteorhullás csillagászati viszonyairól. [SRG.]

A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1883-ban. A) Mennyiségtan, mennyiségt. természettan és csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 6. 1884. 2. füz. pp. 188-189. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Fénytünemény a nyugati égen. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. 173. füz. pp. 31-32. [SRG.]

Egy új spektroszkóp. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 16. 1884. 173. füz. p. 38. [SRG.]

HELLER Ágost: Újabb csillagászati megfigyelések II. A bolygók. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. márc. 175. füz. pp. 127-129. Apróbb közlemények. [PRP.]

Megfigyelések a herényi asztrofizikai obszervatoriumon az 1883. évben. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 16. 1884. 175. füz. p. 137. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az álló csillagok nagysága. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. 176. füz. pp. 175-178. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A Pons-Books üstökös spektroszkópos megfigyelése a herényi obszervatóriumon. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. 177. füz. pp. 225-226. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A földnek üstökös-csóván való áthaladása és az ég pirossága. = Természettudományi Közlöny 16. 1884. 177. füz. pp. 229-230. A folyóirat 188. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

SZ. József: A diplomatikai kortan alapvonalai. Hallgatóinak kézirat helyett adja Horvát Árpád. Ára 1 frt 50 kr. Budapest, 1884. Kiadja az Eggenberger-féle könyvkereskedés (Hoffman és Molnár). VIII számozatlan lap és 82, 94. Egy melléklettel. = Turul. A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye 2. 1884. 4. sz. Könyvismertetés a naptártörténeti könyvről. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Zöllner J. K. Frigyes. = Uránia 1. 1884. pp. 3-4. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A változó csillagok természetéről. = Uránia 1. 1884. pp. 8-14. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Pons-Brooks üstökös astrophysikai megfigyelése. = Uránia 1. 1884. pp. 20-22. [ZSE.]

A Pons-Brooks üstökös spektroskopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon. /Hír/ = Urania 1. 1884. 1. füz. p. 23. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Egy új spectroscóp. = Urania 1. 1884. 1. füz. p. 24. Ismertetés. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A modern tükörteleszkópok. = Urania 1. 1884. 2. füz. pp. 24-34., 4 ábra. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Nap parallaxisa, levezetve spektroskopikus észleletekből. = Uránia 1. 1884. pp. 38-39. [ZSE.]

Az Orion ködön tett mérések Gothard Jenőtől. = Urania 1. 1884. 2. füz. pp. 41-42. [SRG.]

Megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon Gothard Jenőtől. = Urania 1. 1884. 2. füz. 45-46. Ismertetés. [SRG.]

Gr. [GRUBER Gyula]: Annuari astro-meteorologico dell’ Osservaterio patriarcale di Venezia perl’ anno bissest. 1884. Venezia. Tipogr. Ferrari. pag. 139. = Új Magyar Sion 15.[22.] 1884. 3. füz. pp. 229-230. Könyvismertetés. [SRG.]

"A bolygók száma 243. az utolsót Palisa csillagász Bécsben fedezett fel sept 29." = Új Magyar Sion 15.[22.] 1884. 12. füz. p. 955. Ez Palisa 45. felfedezett kisbolygója. [(243) Ida kisbolygó, melyet Johann Palisa fedezett fel.] [SRG.]

          1885.

CSERNI Béla: Tájékozás a csillagos égen. A művelt közönség számára. Irta Cserni Béla, bölcsésztudor, gymnasiumi rendes tanár. Kiad. az Erdélyi Róm. Kath. Irodalmi Társulat. Gyula-fehérvár. 1885. Nyomatott a püsp. lyceumi könyvnyomdában, Löwy Bernátnál. 144 p. /Az Erd. Rom. Kath. Irodalmi Társulat kiadványai. 5./ [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Az 1884. évi megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon. 2 ábra- és 3 táblával. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 40 p., 3 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 3. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. febr. 16. A csillagvizsgáló bemutatása. A műszerek, és a műhely fejlesztése. I. Spectroscopicus megfigyelések. a) Állócsillagok spectrumain (béta Lyr, gamma Cas, R Gem, béta Ori). b) Üstökösök spectroscopicus megfigyelése (a Pons-Brooks és a Wolf üstökösök). c) Vegyes spectroscopicus megfigyelések (Venus. A nyugvó Nap spectruma. Az 1883. ősz óta föllépő szokatlan szürkületi vörösség spectruma. Villámok spectruma 1883. júl. 22-én, 1884. júl. 10-én és 18-án.;
II. A nagybolygók felületének megfigyelése. a) Jupiter [23 napon 27 rajzot készített. Ezen észlelések szövegesen. Az I. és II. táblán 24 Jupiter-rajz 1884. jan. 1. és dec. 25. között]. b) Mars [2 észlelés szövegesen. 1884. jan. 9. és febr. 7.]. c) Venus [3 észlelés, 1884. ápr. 12-én, jún. 25-én, aug. 17-én szövegesen, utóbbi alkalommal egy Vénusz-rajzzal, p. 36.].; III. Az 1883/84-iki szokatlan szürkületi vörösség megfigyelése [1883. dec. első napjaitól észlelte].; IV. Csillagászati megfigyelések [Időmeghatározás].; V. Meteorológiai megfigyelések. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A herényi astrophysikai observatorium sarkmagasságának meghatározása. Kiad.: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 29 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 11. köt. 10. sz./ A III. osztály ülésén 1884. dec. 15-én bemutatta Konkoly Miklós. A Vas vármegyében háromszögelési munkákat végző Daublebsky-Sterneck Róbert, a bécsi geográfiai intézet képviseletében, Gothard kérésére Herénybe települt és megmérte a csillagvizsgáló földrajzi szélességét. A meridián-pavilonban álló márványoszlop közepe: 47 fok 15 perc 47,4102 másodperc. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Tanulmányok az égitestek photographálása terén. Egy táblával. I. rész. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 18 p., 1 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 8. sz./ Beterjesztette a III. osztályülésen 1885. ápr. 20-kán Konkoly Miklós. I. A photographiai eljárás [a módszer, a lemezek, a kémiai eljárások ismertetése]. II. Műszerek az égitestek közvetlen felvételére [fókuszpontban vagy nagyítókészülékkel, a képtáblán 5 műszaki részletrajzzal]. III. Az égi testek közvetlen fölvételénél elért eredmény [Nap, 1882. máj. 16-iki napfogyatkozás, Hold, 1885. márc. 30-iki holdfogyatkozás, Jupiter, állócsillagok, kettőscsillagok fényképezése]. IV. Az égitestek spectrumának phtographálása. [KSZ.]

HÜNINGER Adolf: A Haynald-observatoriumban 1880-1884 megfigyelt napfoltok. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 40 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 9. sz./ A III. osztály ülésén jan. 19. bemutatta Konkoly Miklós. A napfoltok figyelését 1880. márc. 1-én kezdte el Kalocsán a szerző. Egy 108 mm-es refraktor képét papírra vetítette, így 220 mm átmérőjű napképet kapott. 758 napon észlelt, összesen 14057 napfoltot. Táblázatokban a napi, a havi és az évenkénti észlelések a csoportokról és a fáklyákról. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 615 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának II. része. 0 foktól -15 fokig. (Hora III-XI.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 24 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 5. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. febr. 16-kán. A méréseket Kövesligethy Radó végezte egy 162 mm-es refraktorral és arra szerelt Zöllner spektroszkóppal 1883. dec. 22-1884. ápr. 20-ig. Táblázat a vizsgált csillagokról: katalógusadatok, koordináták, fényesség, szín, színképi besorolás, leírás. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Adatok Jupiter physikájához. Az 1883-1884-ki oppositióból. (2 tábla.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 18 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 7. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. ápr. 20-kán. 1884-ben csak 13 napon lehetett a Jupiter felületét megfigyelni. Ó-gyalláról a 254 mm-es refraktorral sosem lehetett 285-szörös nagyításnál erősebbet használni. Legtöbbször 126-szor, vagy 157-szeresen nagyító okulárt használtak. Az 1884. febr. 20. és ápr. 6. közötti 13 észlelés szövegesen. A 13 Jupiter-rajz az I. és a II. táblán. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 4 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 45 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 2. sz./ Fölolvastatott a III. osztályon 1885. jan. 19. A műszerek fejlesztéséről.; Megfigyelések. 1. Üstökösök megfigyelése. a) Pons-Brooks üstökös 1884. jan. 1-20-ig. b) Wolf üstökös 1884. szept. 26-okt. 12.; 2. Nehány állócsillag megfigyelése spectroscoppal. a) béta Ori. b) béta Lyr. c) gamma Cas.; Különböző spectroscopikus megfigyelések (Az orionköd spectruma. Napfoltok spectruma. Az esti pír spectruma).; Kísérlet a nap hőmérsékletének meghatározására [50.000 - 60.000 C fokot kapott a fotoszféra hőmérsékletére].; Spectralphotometrikus megfigyelések.; A légkör befolyása a spectrum intensitására.; A fényabberatio állandó függése a csillag színétől. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hulló-csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1884-ben. (26 Radiátio ponttal.) Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 10 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 4. sz./ Fölolvasta a III. osztály 1885. febr. 16. ülésén. Ó-gyallán (Konkoly Miklós, Kövesligethy Rudolf, Farkas Ede) 92, Budapesten (Bártfay József, Hell Béla) 71, Vágh-Selyén (Zeller Árpád) 19 hullócsillagot mértek. A 182 meteor adatai (időpont, fényesség, kezdeti és végső égi koordinátái). A júl. 26. és aug. 13. közötti észlelésekből 26 kisugárzó pontot vezettek le, ebből 5 valószínű radiáns adódott. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. 1 fametszettel. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 112 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 1. sz./ Fölolvasta a III. osztályülésen 1885. jan. 19-dikén. A napészlelések eleinte a 3 hüvelykes Reinfelder-féle heliographon történtek. Év közben felszerelték a 4,5 hüvelykes Merz-refraktort egy új, Angliából hozatott mechanikára, és 1884. nov. 24-től már azzal észleltek. A műszer leírása. A mechanikáról Konkoly saját kezű rajza az 1. ábrán (p. 2.). Az új műszerrel sokkal több részlet látszik a Napon. 1884-ben 191 megfigyelő napon észleltek, minden alkalommal rajz is készült. A napészlelések naponkénti szöveges leírása. A napfoltok helyzete, rövid jellemzése, geocentrikus és heliocentrikus koordinátái táblázatosan. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok gyakoriassága 1872-től 1884 végéig. Az ó-gyallai megfigyelésekből, s azok összehasonlításával s részben kiegészítésével a zürichi megfigyelésekkel. 2 kőnyomatú táblával. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 33 p., 2 t. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 6. sz./ Fölolvasta a III. osztály ülésén 1885. ápr. 20-án. Egységesen feldolgozta eddigi napészleléseit "Wolf Rudolf zürichi műegyetemi tanár úrnak, az ottani csillagda igazgatójának, s a napliteratura jelenlegi Nestorának" módszere szerint. Táblázatokban a naponkénti relatívszám 1872. máj. 16 - 1884. dec. 20-ig. Havonkénti relatívszámok. Évi relatívszámok. Alakulásuk elemzése [kihajtható I. tábla: havi grafikonok, II. tábla: éves grafikon]. A minimum 1879. januárban, a reá következő maximum 1883. szeptemberben volt. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A folytonos spektrumok elmélete. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 32 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 11. sz./ Fölolvasta az osztályülésen 1885. okt. 19-én Konkoly Miklós. Elméleti bevezetés. Matematikai alapok. A spektrálegyenlet Kirchhoff-féle tétele. A Clausius-féle tétel. A nap folytonos spektruma. Az izzó test spektruma és hőmérséklete. A Draper-féle törvény. Az abszolút fekete-test és az absorptio-törvénye. [ZSE.]

SCHULHOF Lipót: Az 1873. VII. sz. Coggia-Winnecke-féle üstökös pályaszámítása. Budapest, 1885. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 51 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 12. köt. 10. sz./ Székfoglaló értekezés. A III. osztály ülésén 1885. máj. 18-án előadta Kondor Gusztáv. A periodikus üstökösök fontosságának ismertetése. Az 1873. VII. üstökösről 25 észlelést végeztek európai csillagvizsgálókban, de csupán az 1873. nov. 11-16. közötti 5 éjjelen. Az észleléseket elemzi, számításokat végez, a nagybolygók hatásait vizsgálja. Egy 7 éves keringési időt valószínűsít. Feltételezi egyes régebbi üstökös-feljegyzések azonosságát ezen üstökössel. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Jókai Csillagja. = Budapesti Hírlap 5. 1885. szept. 12. mell. pp. 1-3. Gothard levele a "Nemzet"-hez. Az Andromeda ködben 1885-ben feltűnt, csaknem szabad szemes új csillag ürügyén ír Gothard Jenő arról az érdekességről, hogy Jókai Mór "A láthatatlan csillag" című novellájában 1850-ben leírta és nyomtatásban megjelentette azt, hogy a XIX. század közepén egyesek látták, mások nem láttak a ködfolt közepén csillagot szabad szemmel. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az astrophysika módszerei. = Haza és külföld 1. 1885. 5. sz. pp. 11-12. [ZSE.]

KONKOLY Th. Miklós: Astrophysikai megfigyelések 1883.; Napfoltok megfigyelése. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 1. sz. pp. 11-12. Kivonat. [SRG.]

HÜNINGER Adolf: Napfoltok megfigyelése a kalocsai csillagdán. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 1. sz. pp. 12-14. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Astrophysikai megfigyelések a herényi csillagdán 1884-ben. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 2. sz. pp. 28-31. Vendégként tartott felolvasás. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A déli ég spectroscopos átkutatása.; Hullócsillagok megfigyelése 1884-ben. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 2. sz. pp. 31-33. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok gyakoriassága 1872-1884-ben.; Adatok Jupiter physikájához az 1884-iki megfigyelésekből. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. pp. 77-78. Kivonat. [SRG.]

GOTHÁRD Jenő: Tanulmányok a csillagászati photographia terén. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. p. 78. Vendégként tartott felolvasás. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Gothard Jenő /Levelező tagul ajánlva/. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 3. sz. pp. 114-115. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A napfoltok megfigyelése 1885 1. rész. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 5. sz. p. 189. Kivonat. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A folytonos spectrumok elmélete. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 19. 1885. 5. sz. pp. 189-190. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A herényi observatorium sarkmagasságának meghatározása. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1884-1885. 2-3. sz. pp. 44-45. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Az 1884. évi megfigyelések a herényi observatoriumban. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1884-1885. 5. sz. p. 90. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Tanulmányok az égitestek photographálásáról. I. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 3. 1884-1885. 6-7. sz. pp. 158-159. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Az új csillag. = Nemzet 4. 1885. szept. 11. esti kiadás p. 1. Az Andromeda ködben 1885-ben feltűnt, csaknem szabad szemes új csillag ürügyén ír Gothard Jenő arról az érdekességről, hogy Jókai Mór "A láthatatlan csillag" című novellájában 1850-ben leírta és nyomtatásban megjelentette azt, hogy a XIX. század közepén egyesek látták, mások nem láttak a ködfolt közepén csillagot szabad szemmel. [SRG.]

JAHN Károly - BENKŐ Gábor: A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1884-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 7. 1885. 1. füz. pp. 43-44. [SRG.]

Az erdélyi országos muzeum meteorgyüjteményének jegyzéke. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 7. 1885. 1. füz. pp. 70-75. A kolozsvári múzeumban található meteoritek jegyzéke. 1885. febr. 15-ig a világ 90 különböző helyéről kaptak meteoriteket, nagyrészt a mocsi hullás darabjaiért cserébe. Közli az eredeti hullások helyét, idejét, a küldő intézmény nevét és a darabok súlyát. [SRG.]

A herényi asztrofizikai obszervatórium sarkmagasságának meghatározása. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 186. füz. p. 77. [SRG.]

A herényi asztrofizikai obszervatóriumon 1884-ben történt megfigyelések. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 190. füz. p. 265. [SRG.]

H Á [HELLER Ágost]: Az 1884. október 4-iki holdfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 191. füz. p. 299. [SRG.]

Tanulmányok az égitestek fotografálása terén. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 191. füz. p. 306. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A zsidó újév napjának kiszámításáról. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 195. füz. p. 477. A folyóirat 430. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az új csillag az Andromeda-ködben. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 196. füz. pp. 509-511. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Egy 1848-iki természeti tüneményről. Szt.-Elmo tüze. = Természettudományi Közlöny 17. 1885. 196. füz. p. 518. A folyóirat 474-475. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

A magyar tud. akadémia... ülését... = Vasárnapi Ujság 32. 1885. ápr. 26. p. 276. Konkoly Gothard Jenő égitest fotóit mutatta be. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Beszélgetés 178 kilométernyire. = Vasmegyei Lapok 19. 1885. júl. 16. p. 3. A Csorna - Ó-Gyalla - Herény között felszerelt telefonvezetékről. [SRG.]

          1886.

BERECZ Antal: A csillagászati földrajz elemei. Budapest. 1886. Az író sajátja. 95 p. [TZS.]

TÖRÖK József: Emlékbeszéd Tarczy Lajos rendes tag felett. In: Emlékbeszédek a M. T. Akadémia tagjai fölött. 3. köt. Budapest, 1886. M. Tud. Akadémia. 11 p. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Az ujabbkori csillagászat módszerei és megfigyelés-módjai. Két előadás. Tartatott a Természettudományi Társulat estélyén, 1886. januárius 22-én és 29-én. 21 rajzzal. Budapest, 1886. K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. 72. p. /Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye. IX. köt. 53. füz./ Saját, herényi műszereinek bemutatásával illusztrálja korának műszertechnikáját. [KSZ.]

HÜNINGER Adolf: Protuberantiae solares. A Haynald-observatoriumon 1884-1885-ben megfigyelt protuberancziák. Egy szinnyomatu táblával. Budapest, 1886. Hunyadi Mátyás Irodalmi és Könyvnyomdai Intézet, 17 p. /A Haynald-observatorium közleményei a természettudományok s főleg a csillagászat köréből. Kiadják a Jézus-társasági kalocsai tanárok. 1. füz./ [KSZ.]

KONKOLY Miklós: 855 állócsillag spectruma. A déli öv átkutatásának III-ik része. 0 foktól -15 fokig. Hora XII-XVIII. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 35 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 13. köt. 3. sz./
Fölolvasta a III. osztály ülésén 1886. okt. 11-én. A munkában Farkass Ede és Kövesligethy Radó vett részt. Az észleléseket 1884. máj. 1. és 1886. aug. 29. között végezték. A déli égöv 0 fok és -15 fok közötti sávjának fényesebb csillagait megfigyelték spektroszkóppal. Az első részben (XIX-II. rektaszcenzióig) 615, a második részben (III-XI) is 615, a harmadik részben (XII-XVIII) 855 csillagot vizsgáltak. Összesen 2085 csillag színképi vizsgálatát végezték el, mellyel a nevezett déli öv megfigyelése és katalogizálása be van fejezve. (Ezen befejező rész katalógusa 46 csillaggal kezdődik a XI. horából, 497 csillaggal folytatódik a XII-XVIII. rektaszcenzióból, és 312 csillaggal - valószínűleg pótlólagos mérésekkel - zárul a teljes I-XXIII horákra, így adva ki a 855 csillagot.) [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az égitestek fizikai alkotásáról. Egy előadás. Tartatott a Természettudományi Társulat estélyén 1886. februárius 5-ikén. Budapest, 1886. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-társulat könyvsajtója, 42 p. /Népszerű természettudományi előadások gyüjteménye. 9. köt. 54. füz./ [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1885-ben. Budapest, 1886. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 28 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 13. köt. 2. sz./
Fölolvasta a III. osztály ülésén 1886. márc. 15-kén. 1885-ben Ó-Gyallán (Konkoly Miklós, Kövesligethy, Bártfay József, Farkas Ede, Kaiser Sándor, Weiss Zsigmond) 10 megfigyelő napon 506, Pozsonyban (Polikeit Károly főgimnáziumi tanár) 3 napon 51, Budapesten (Bártfay József, Képessy Imre, Lukács Lajos, Kruspér Béla, Knorr Kálmán) 8 napon 90 meteort észlelt és mért. A 647 megfigyelt és feljegyzett hullócsillagból 406-ot lehetett felhasználni a radiánsszámításhoz. Ezekből 75 kisugárzási pont és 20 valószínű radiáns adódott. Táblázatban a megfigyelőhelyeken látott meteorok időpontja, fényessége, fel-és eltűnési égi koordinátája. Az észlelés és feldolgozás során szembeötlött, hogy 1885-ben rendkívül sok stationär [pontszerű] meteor lett megfigyelve, úgymint összesen 16, a mi mindenesetre a ritkaságok közé tartozik. [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Astrophysikai megfigyelések és vizsgálatok az 1885. évből. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 1. sz. pp. 4-6. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1885. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 2. sz. p. 31. Kivonat. [SRG.]

GOTHÁRD Jenő: Tanulmányok az égitestek photographálása terén. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 6. sz. pp. 198-199. Kivonat. [SRG.]

Harminckettedik Akadémiai ülés. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 20. 1886. 7. sz. p. 236. Gothard Jenő levélben tudatja Than Károllyal, hogy lefényképezte a Barnard-Hartwig üstököst. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Kir. József Műegyetem Observatoriumának földrajzi szélessége. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1886. 7. füz. pp. 208-223. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A folytonos spektrumok elmélete. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 4. 1886. pp. 10-11. [ZSE.]

JAHN Károly - BENKŐ Gábor: A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1885-ben. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak. 8. 1886. 2. füz. p. 68. [SRG.]

SCHWAB Frigyes: Nehány csillag fényváltozásáról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 8. 1886. 2. füz. 133-140., 2 t. Schwab Frigyes egyet. mechanikustól. Kolozsvártt, 1886. ápril hóban. I. Észleletek Mira omikron Ceti csillag fényváltozásáról. Az észlelt maximum 1885. február 7-én = 3.0 m fényerejű.; Az észlelt maximum 1886. január 7-én 5,35 m fényerejű. Észleléseinek táblázatos adatai 1885. jan. 17 - 1886. febr. 28-ig, 94 fénybecslés.; II. Megfigyelések Khi’ Orionis mellett megjelent új csillagról. Észlelési táblázatos formában 1885. dec. 13 - 1886. máj. 2-ig, a fénygörbe középvonalának 29 fényességértéke 5 naponként. A változócsillag későbbi neve: U Ori. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Két, szabad szemmel látható üstökös. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. 200. füz. pp. 178-179. Fabry és Barnard üstökösökről. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A fotografálás az asztronómiában. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. 200. füz. p. 179. [SRG.]

Az újabbkori csillagászat eszközei és megfigyelésmódjai. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 18. 1886. 204. füz. p. 364. Gothard Jenő előadásáról. [SRG.]

Az égitestek fotografiai felvételéről. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 18. 1886. 207. füz. p. 490. Gothard Jenő előadásáról. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A változó csillagok jelenségének magyarázatáról. = Természettudományi Közlöny 18. 1886. 208. füz. pp. 507-511. [SRG.]

A magyar tud. akadémia III. osztálya... ülése... = Vasárnapi Ujság 33. 1886. okt. 17. p. 681. Gothard Jenőnek az égitestek fotografálásáról tartott előadását megtapsolta és megéljenezte a közönség. [SRG.]

A magyar tud. akadémia... ülésén... = Vasárnapi Ujság 33. 1886. dec. 19. p. 829. A Barnard-Hartwig üstökös sikeres fotózása. [SRG.]

Arago a híres francia tudós 1847-ben népszerű csillagászati előadásokat tartott. = Új Magyar Sion 17.[24.] 1886. 6. füz. pp. 479-480. Az 1853-ban meghalt csillagász életrajza. [SRG.]

Dr. Solymos: Keresztény természettudósok Laplace Péter, Simon, híres csillagász... = Új Magyar Sion 17.[24.] 1886. 12. füz. pp. 887-888. Rövid életrajz. [SRG.]

          1887.

CZÓGLER Alajos: VII. Fejezet. A kozmografia elemei. In: Czógler Alajos: Természettan. A középiskolák felsőbb osztályai számára. Budapest, 1887. Franklin-Társulat. pp. 303-320. [ZSE.]

SCHWAB Frigyes: Néhány csillag fényváltozásáról. Kolozsvár, 1887. 54 p. [SZF.]

GOTHARD Jenő: A herényi obszervatórium fotográfiai felvételei. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 1. füz. pp. 8-9.; 2. füz. pp. 27-29. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Tapasztalatok a csillagászati- és szinkép fotografia terén. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 8. füz. pp. 116-121. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Néhány csillagfényképészeti műszerről. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 9-10. füz. pp. 129-133. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A szinérző lapok tartósságáról. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 11-12. füz. pp. 173-175. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Közlemények a herényi astrophisikai observatóriumból. = Fényképészeti Közlöny 2. 1887. 11-12. füz. pp. 175-177. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Levél Scolik Károlyhoz, a "Photographische Rundschau" szerkesztőjéhez. = Fotográfiai Lapok 7. 1887. 3. sz. p. 64. [SRG.]

Gothard Jenő [levele] Scolik Károlyhoz. [Részlet]. = Fotográfiai Lapok 7. 1887. 4. sz. p. 85. [SRG.]

Részleges holdfogyatkozás volt látható. = Magyar-Óvár és Vidéke 1. 1887. aug. 7. 19. sz. p. 88. 1887. augusztus 3-án 8.51 perctől. [SRG.]

SZÉKELY István: Az emberi nem kora és a szentirás. [1.] = Magyar Sion 1.[25.] 1887. 5. füz. pp. 328-344. [SRG.]

FISCHER-COLBRIE Ágost: Természettudomány és szentírás a teremtéshez való viszonyukban. Irta Güttler Károly, bölcselettudor. Forditotta a csanádi növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolája. Temesvárott. Nyomatott a csanádi-egyházmegyei könyvsajtón. Nagy 8-rétű XVI. - 325 l. = Magyar Sion 1.[25.] 1887. 5. füz. pp. 389-393. Könyvismertetés. [SRG.]

Modern tudomány és a sz. irás. = Magyar Sion 1.[25.] 1887. 5. füz. pp. 396-397. Rövid közlemények. [SRG.]

SZÉKELY István: Az emberi nem kora és a szentirás. (Folytatás.) = Magyar Sion 1.[25.] 1887. 6. füz. pp. 427-444. [SRG.]

Cecchi Fülöp. = Magyar Sion 1.[25.] 1887. 6. füz. pp. 477-478. Nekrológ. Rövid közlemények. [SRG.]

SZÉKELY István: Az emberi nem kora és a szentirás. (Folytatás.) = Magyar Sion 1.[25.] 1887. 7. füz. pp. 495-512. [SRG.]

SZÉKELY István: Az emberi nem kora és a szentirás. (Folytatás.) = Magyar Sion 1.[25.] 1887. 8. füz. pp. 573-586. [SRG.]

SZÉKELY István: Az emberi nem kora és a szentirás. (Vége.) = Magyar Sion 1.[25.] 1887. 9. füz. pp. 657-672. [SRG.]

GOTTHARD [ ! ] Jenő: Csillagfényképészeti tanulmányok 3. rész. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 21. 1887. 1. sz. pp. 12-14. Vendégként tartott felolvasás szövege. Kivonat. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Tanulmányok az égitestek photographálása terén. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 5. 1886-1887. 1-2. sz. pp. 2-5. Vendégként tartott felolvasás szövege. [SRG.]

Csillagfényképészeti tanulmányok. III. /Hír/ = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 5. 1886-1887. 3-4. sz. p. 8. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A szaggatott spektrumok elmélete. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 5. 1887. pp. 224-225. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Lockyer spektrálmódszerének elmélete és a spektrálvonalok rokonságáról. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 5. 1887. pp. 253-255. [ZSE.]

SCHWAB Frigyes: Észleletek az éta Aquilae csillag fényváltozásáról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 9. 1887. 1. füz. 35-54. Észlelései 1877. márc. 10 - 1886. aug. 4-ig. [SRG.]

KOCH Ferencz - BENKŐ Gábor: A mennyiség-természettudományi hazai szakirodalom 1886-ban. A) Mennyiségtan, mennyiségtani természettan és csillagászat. Csillagászat. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 9. 1887. 1. füz. 96-99. [SRG.]

FARKAS Gyula: A Galilei-féle távcső látóterének elmélete és hármas decentrálás alkalmazása a kettős látócső hibáinak redukálására. = Orvos-Természettudományi Értesítő. 2. Természettudományi szak 9. 1887. 3. füz. 273-298. [SRG.]

SCHWAB Frigyes: Nehány csillag fényváltozásáról. = Orvos-Természettudományi Értesítő 2. Természettudományi szak 9. 1887. 3. füz. pp. 313-317. Schwab Frigyes egyet. mechanikustól. Kolozsvár, 1887. Május hó. I. Mira omikron Ceti fényváltozása az 1886/87-ik évben. Észleléseinek táblázatos adatai 1886. júl. 14 - 1887. febr. 25-ig. 108 fénybecslés (36 szabad szemmel, 37 színházi látcsővel, 35 egy 82 mm-es távcsővel).; II. Khi’ Orionis mellett lévő Gore-féle változó csillagról. Észlelései táblázatos formában 1886. júl. 30 - 1887. ápr. 22-ig. 85 fénybecslés (16 színházi látcsővel, 69 távcsővel). A változócsillag későbbi neve: U Ori. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az augusztus 19-iki napfogyatkozás alkalmából. = Pesti Hírlap 9. 1887. aug. 17. pp. 1-2. [ZSE.]

Tanulmányok az égitestek fotografálása terén. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 19. 1887. 210. füz. p. 84. Gothard Jenő előadásáról. [SRG.]

WEINEK László: Kerguelen szigetén. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. márc. 211. füz. pp. 138-148. 1874. okt. 26-án érkeztek a szigetre, 1874. dec. 9-én megfigyelték a Vénusz-átvonulást, 1875. jan. 31-én hajóztak el. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Az 1887-iki teljes napfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. 215. füz. p. 296. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A kettőscsillagokról. = Természettudományi Közlöny 19. 1887. 216. füz. pp. 335-342. [SRG.]

A magyar tud. akadémia... ülésén... = Vasárnapi Ujság 34. 1887. jan. 23. p. 65. Gothard Jenő előadása a csillagászati fényképezésről. [SRG.]

          1888.

FLAMMARION, Camille: A csillagvilág csodái. Népszerü csillagászattan és az égboltozat egyetemes leirása. Második jutányosabb kiadás. 360 ábrával, színezett kőnyomattal, csillagászati térképpel stb. Ford.: Hoitsy Pál. Budapest, 1888. Pallas nyomda. 1. köt. 340 p.; 2. köt. 344 p. Vörös alapszínű, aranyozott díszkötésben, a két kötet külön. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A levegőről. Szombathely, 1888. Gábriel ny. 19 p. /A szombathelyi Olvasókör ... felolvasások 10./ [SRG.]

INCZÉDY Dénes: A csillagászat elemei. A középiskolák felsőbb osztályai számára és magánhasználatra. Pécsett, 1888. Kiadja és nyomtatta Taizs József. 146 p. Pécsett, több mit 20 éven keresztül oktatta a csillagászatot: a 8-dik osztályban év elejétől kezdve heti 1 órában önállólag és szerves összefüggésben adta elő a csillagászatot. A jegyzetei alapján állította össze ezt a tankönyvet, Dischka Győző főreáltanodai igazgató segítségével. [KSZ.]

Üstökösök és meteorok. Több ide vágó munka nyomán összeállította Darvai Móricz. Átnézte: Heller Ágost. Ötvennyolcz rajzzal. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1888. Franklin-társulat könyvsajtója. 272 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 35. köt./ [KSZ.]

DARVAI Móricz: Magyarországi meteoritek. In: Üstökösök és meteorok. Több ide vágó munka nyomán összeállította Darvai Móricz. Átnézte: Heller Ágost. Ötvennyolcz rajzzal. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1888. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 239-246. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 35. köt./ Hazai meteorithullások leírása 1814 és 1882 között. [KSZ.]

DARVAI Móricz: Az üstökösök jegyzéke. In: Üstökösök és meteorok. Több ide vágó munka nyomán összeállította Darvai Móricz. Átnézte: Heller Ágost. Ötvennyolcz rajzzal. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1888. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 247-269. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 35. köt./ [KSZ.]

KONKOLY, Nicolaus: Gothard Jenő... egy nagyszerű spektrofotometert épit... /Hír/ = Fényképészeti Lapok 7. 1888. 3. sz. p. 63. [SRG.]

BARTÓK István: Keppler és kora. = Katholikus Szemle 2. 1888. 2. sz. pp. 353-372. [ZSE.]

SZARVAS Gábor: Mit beszél a "göncöl" csillag? = Magyar Nyelvőr 17. 1888. okt. 15. 10. füz. pp. 433-438. A magyar göncöl, Göncöl szekere a német Künzel, Künzel’s Wagen eredetű. [KSZ.]

Érdekes kísérlet a földforgásának bebizonyítására. = Magyar Sion 2.[26.] 1888. 9. füz. pp. 718-719. Foucault ingakísérlete. [SRG.]

SZÖLLŐSSY Károly: Az Eger-főmegyei papság irodalmi működése. = Magyar Sion 2.[26.] 1888. 12. füz. p. 949. Tittel Pál, lyceumi tanár, a budai csillagvizsgáló intézet igazgatója 1784. jan. 5. - 1831. aug. 26. [SRG.]

A legnagyobb tudományos vállalat. = Magyar Sion 2.[26.] 1888. 12. füz. pp. 955-956. Az égbolt óriás atlaszáról, amelynek kiadását a Párizsban ülésező nemzetközi kongresszus határozott el 1887. ápr. 16-25-án. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Michelson Wladimir spektrálelmélete. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 6. 1888. pp. 104-116. [ZSE.]

HELLER Ágost: A Napparallaxis legújabb meghatározása. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. ápr. 224. füz. p. 163. Levélszekrény. [PRP.]

GOTHARD Jenő: Az elektromos szikra rajzairól. = Természettudományi Közlöny 20. 1888. 227. füz. pp. 249-256. [SRG.]

          1889.

DARVAI Móricz: Üstökös csillagok. A Kir. Magy. Természettudományi Társulat kiadványa nyomán. Győr, 1889. Kiadja Gross Gusztáv. 87 p. /Egyetemes könyvtár. 28./ [KSF.]

HÁM Sándor: Sajnovics János élete és Demonstratioja. Irodalomtörténeti tanulmány. Esztergom, 1889. 49 p. [HAI.]

HOUZEAU, J. C.: A csillagászat történelmi jellemvonásai megvilágítva a csillagászat elveinek és az egyetemes mívelődés tényezőinek fejlődésével. Ford.: Czógler Alajos. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1889. Franklin-társulat könyvsajtója. 552 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 38./ A mű nagyobb része az őskori, az ókori és a koraközépkori csillagászat történetét részletezi. [KSZ.]

NENDTVICH Károly: Hogyan lett a világ? = Budapesti Szemle 59. (3.folyam) 1889. 53. sz. pp. 321-349. [ZSE.]

H. I. [HANUSZ István]: Könyvészet. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1888. aug. 23-27-ig Tátrafüreden tartott XXIV. Vándorgyűlése. = Földrajzi Közlemények 17. 1889. 3. füz. pp. 157-158. Fusch Károly: Az árapálynak visszahatása az árgerjesztőre című előadásáról is beszámol. [IBQ.]

HÁM Sándor: Sajnovics János élete és Demonstratioja. = Magyar Sion 3.[27.] 1889. 1. füz. pp. 20-34. Csillagászat: pp. 23-34. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Gothard Jenő. = A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 23. 1889. 3. sz. pp. 122-123. Levelező tagajánlás. [SRG.]

Meteorhullás. = Mosonvármegye 1. 1899. nov. 12. 2. sz. p. 5. Leonida meteorraj. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A kis-kartali csillagvizsgáló toronyról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. 237. füz. pp. 187-198. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A napórákról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. pp. 374-380. [ZSE.]

LAKITS Ferenc: Természettudományi vállalkozások a külföldön. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. 241. füz. pp. 409-422. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A csillagászati távcsövek nagyításáról és a nagy lencsékről. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. pp. 558-560. [ZSE.]

KONKOLY THEGE Miklós: A száraz lemezek tartósságáról. = Természettudományi Közlöny 21. 1889. 244. füz. p. 623. Spektrálfelvételeiről. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A természet anyag-készletének kimerülése. = Vasvármegye 1. 1889. ápr. 21. Húsvéti mell. p. 5. [SRG.]

A herényi csillagdának érdekes vendége van, monsieur Deslandres. = Vasvármegye, 1. 1889. dec. 8. p. 4. [SRG.]

          1890.

GOTHARD Jenő: A fotografia. Gyakorlata és alkalmazása tudományos czélokra. Kiad. a Kir. Magy. Termtud. Társulat. Budapest, 1890. 183 p., 40 ábra. /Természettudományi Könyvkiadó Vállalat. 43./ [SRG.]

SZILY Kálmán: Jelentés az akadémiai választásokról. Gothard Jenő MTA levelező tag lett. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. 5. füz. p. 307. [SRG.]

Az Akadémia jegyzőkönyvei. Tagajánlások III. osztály részéről. Gothard Jenő 29 szavazattal 12 ellenében. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. 6. füz. p. 396. [SRG.]

Az Akadémia jegyzőkönyvei. Gothard Jenő köszönete lev. taggá választásakor. Levele felolvasása. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. 7. füz. p. 470. [SRG.]

Tagajánlások 1890-ben. Gothard Jenő csillagászt levelező tagúl ajánlja Báró Podmaniczky Géza. = Akadémiai Értesítő 1. 1890. melléklet p. 36. [SRG.]

Az égboltozatnak új térképét akarják készíteni az amerikaiak. = Földrajzi Közlemények 18. 1890. 6. füz. p. 306. Miss Bruce 50 000 dollárt adományozott egy 24 hüvelykes fotórefraktor céljára, amellyel az ég új fotografikus térképét készítenék +90 és -30 fok deklináció között. [IBQ.]

PLATZ Bonifác: Természettudományi problémák. = Katholikus Szemle 4. 1890. 1. sz. pp. 40-59. A II. "A világ eredése" című fejezet (pp. 51-59) a Laplace-féle elméletről szól. [ZSE.]

PROHÁSZKA Ottokár: Hogyan lett a világ? = Katholikus Szemle 4. 1890. 1. sz. pp. 115-131. Válasz Nendtvich Károly: Hogyan lett a világ? - Budapesti Szemle 59. (3.folyam) 1889. 53. sz. pp. 321-349 - cikkére. [ZSE.]

Dr. Pethő [PETHŐ Rudolf]: Uranie. Camille Flammarion. Paris. C. Marpon et E. Flammarion 1889. n. 8-r. 288. l. = Magyar Sion 4.[28.] 1890. 1. füz. pp. 63-66. Könyvismertetés. [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. [1.] = Magyar Sion 4.[28.] 1890. 3. füz. pp. 171-193. [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. (Folytatás.) = Magyar Sion 4.[28.] 1890. 5. füz. pp. 332-359. [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. (Folytatás.) = Magyar Sion 4.[28.] 1890. 6. füz. pp. 426-452. [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. (Folytatás.) = Magyar Sion 4.[28.] 1890. 7. füz. pp. 503-524. [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. (Folytatás.) = Magyar Sion 4.[28.] 1890. 8. füz. pp. 581-594. [SRG.]

Pethő R. [PETHŐ Rudolf]: Isten létének érvei. (Folytatás.) = Magyar Sion 4.[28.] 1890. 9. füz. pp. 663-693. [SRG.]

ÁDÁM Gerzson: Debreceni Kalendárium az 1630. évről. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 24. 1890. 3. füz. pp. 235-237. Címe" Uy és O Kalendarium, Christus Urunk születése után 1630. Esztendőre, rend szerint a napoknak számlalasaval és egyéb választasokrol. Ehinger Illyes által irattatott. Debreczenben, Nyomtatta Rheda Peter." Tartalma: korszámítás, jegyek "magyarazattya", ünnepek, névnapok felsorolása nap és holdjárások megjelölésével, bányákról, utonállókról, Magyarország sorsáról, egészségügyi kérdésekről. Magyarország krónikája zárja a kalendáriumot. Szupernova: "Uy csillag lattatek" 1572. szept. 25-én. p. 237. [SRG.]

A Magyar Tud. Akadémia május 6-iki ülése... = Természettudományi Közlöny 22. 1890. 250. füz. p. 322. Gothard Jenő. [SRG.]

A heliochromia. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 22. 1890. 253. füz. p. 492. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A magyarok honfoglalásának ideje és a csillagászat. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. 255. füz. pp. 561-571. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A színképelemzésről. = Természettudományi Közlöny 22. 1890. Pótfüzet, pp. 145-163. [ZSE.]

A fotografiáról. = Vasárnapi Ujság 37. 1890. ápr. 27. pp. 277-278. Gothard Jenőnek a Természettudományi Társulatban tartott előadásának vázlata. [SRG.]

Az akadémia nagyhete. = Vasárnapi Ujság 37. 1890. máj. 11. pp. 307-308. 31-7 arányban levelező taggá választották Gothard Jenőt. [SRG.]

A Természettudományi Társulat... = Vasárnapi Ujság 37. 1890. okt. 26. p. 703. Megjelent Gothard Jenő "Fotográfozás" című kötete. [SRG.]

Gothard Jenő fotográfiái. = Vasmegyei Lapok 24. 1890. máj. 18. p. 1. A Kárpát Egylet kiállításáról. [SRG.]

A csillagászok és a napfogyatkozás. = Vasmegyei Lapok 24. 1890. jún. 22. p. 3. [SRG.]

Gothard Jenő Vas megyei csillagász, fizikus a magyar tudományos akadémia levelező tagja. = Vasvármegye 25. 1890. máj. 18. pp. 1-2. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A természetes szinek fotografálása. = Vasvármegye 2. 1890. máj. 25. Pünkösdi mell. p. 6. [SRG.]

          1891.

BALÓ József - MIKLÓS Gergely: Csillagászati és fizikai földrajz, kapcsolatban a térképrajzolás elemeivel. A művelt közönség számára és iskolai segédkönyvül. Százegy a szöveg közé nyomott rajzzal és négy táblával. Budapest, 1891. Franklin-társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 240 p., 1 t. Csillagászat: pp. 1-121. Egy kihajtható táblán csillagtérkép: Az éggömb éjszaki fele. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Spektrálfotografiai tanulmányok. Budapest, 1891. Magyar Tudományos Akadémia. 31 p. /Értekezések a természettudományok köréből. 21. köt. 2. sz./ Székfoglalóul felolvastatott 1891. ápr. 20-án. [SZF.]

KONDOR Gusztáv: Petzval Ottó emlékezete. In: Emlékbeszédek a M. T. Akadémia tagjairól. 6. köt. Budapest, 1891. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 1-8. [SRG.]

KONKOLY T. Miklós: Oppolzer Tivadar külső tag emlékezete. In: Emlékbeszédek a M. T. Akadémia tagjairól. 6. köt. Budapest, 1891. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 111-125. [SRG.]

HELLER Ágost: A physika története a XIX. században. Két kötetben. 1. köt. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1891. Franklin-társulat könyvsajtója. 574 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 45./ A 2. kötete 1902-ben jelent meg. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Emlékirat egy állami csillagvizsgáló intézet felállítása ügyében. A kormányhoz benyujtja a m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyülésének közp. választmánya. Budapest, 1891. 8 p. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A heliochromia. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1890. aug. 16-20-ig Nagyváradon tartott XXV. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk. Schächter Miksa. Budapest, 1891. Franklin ny. pp. 517-523. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Néhány középkori napfogyatkozás, összefüggésben a millenium idejével. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1890. augusztus 16-20-ig Nagyváradon tartott XXV. vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Schächter Miksa. Budapest, 1891. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 523-538. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A szférák harmóniája. In: A mi vármegyénk. Szerk.: Huszár Pál, Kovács János. Kiad. a Budapesti Vasmegyei Kör. Szombathely, 1891. Bertalanffy József Könyvnyomdája. pp. 106-108. [SRG.]

Gothard Jenő akadémiai székfoglaló értekezése: Spectrál-fotografiai tanulmányok. /Hír/ = Akadémiai Értesítő 2. 1891. 5. füz. p. 294. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Spectrál-photographiai tanulmányok. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. aug. 15. 8. füz. pp. 465-476. Kivonat. [SRG.]

Jegyzőkönyvi mellékletek. 1. Jelentés a dán kir. akadémiától küldött okiratokból. = Akadémiai Értesítő 2. 1891. 9. füz. pp. 568-570. Hell és Sajnovics vardői útjával kapcsolatos, Dániában őrzött iratok másolatai. [HAD.]

FÉNYI Gyula: Merkur bolygónak tengelye körüli forgásáról. = Budapesti Szemle 5. 1891. 1. sz. pp. 123-143. [ZSE.]

GOTHARD Jenő: A photographia gyakorlata és alkalmazása tudományos czélokra. Budapest, 1890. = Budapesti Szemle 67. 1891. 3. köt. pp. 313-318. Könyvismertetés. [SRG.]

V. E.: Az éjszaksarki fény feltűnése és terjedési köre. = Földrajzi Közlemények 19. 1891. 3. füz. pp. 135-136. H. Fritz katalógusa és statisztikája. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Új nézetek a Föld belsejéről. = Földrajzi Közlemények 19. 1891. 5. füz. pp. 346-355. A belső földmag viselkedése a gázállapotnak felel meg! [IBQ.]

SZÉKELY Károly: Időszámításunk és a zónaidő. = Katholikus Szemle 5. 1891. 5. sz. pp. 682-711. [ZSE.]

LAKITS Ferenc: A hulló csillagok. = Magyar Salon 14. 1891. pp. 439-444. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az Isten eszméje a nemkeresztény népeknél. [1.] = Magyar Sion 5.[29.] 1891. 6. füz. pp. 418-435. [SRG.]

A Győr-egyházmegyei papság irodalmi működése. = Magyar Sion 5.[29.] 1891. 6. füz. p. 461. Juranits György peresznyei plébános. 1778 - 1852. jún. 8. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az Isten eszméje a nemkeresztény népeknél. (Folytatás.) = Magyar Sion 5.[29.] 1891. 7. füz. pp. 491-514. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az Isten eszméje a nemkeresztény népeknél. (Folytatás.) = Magyar Sion 5.[29.] 1891. 8. füz. pp. 573-595. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az Isten eszméje a nemkeresztény népeknél. (Folytatás.) = Magyar Sion 5.[29.] 1891. 9. füz. pp. 655-672. [SRG.]

ERHARDT Viktor: Az Isten eszméje a nemkeresztény népeknél. (Vége.) = Magyar Sion 5.[29.] 1891. 10. füz. pp. 734-748. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Spectralfotográfiai tanulmányok. [Kivonat.] = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 9. 1890-1891. 7. sz. p. 186. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Millenium kérdéséhez. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 25. 1891. 8. füz. pp. 677-679. Napfogyatkozás 891. aug. 8-án. pp. 677-678. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A csillagászat külföldön és hazánkban. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 258. füz. pp. 70-75. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Az árnyék és az árnyékvető test egyenlő nagysága. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 259. füz. pp. 163-164. A folyóirat 107. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

Spektral-fotografiai tanulmányok. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 261. füz. p. 265. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A 64 = 65 tréfás egyenletben lappangó hibáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 261. füz. p. 276. A folyóirat 275 oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A H. W. Vogel-féle erythrosin-ezüstfürdő össszetétele... = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 263. füz. p. 389. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Savas szulfitlúg. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 263. füz. p. 389. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Hold mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 265. füz. pp. 469-474. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Hold mozgásáról... = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 266. füz. pp. 556-557. A folyóirat 553-554 oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A Hold mozgásáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 268. füz. p. 651. A folyóirat 498. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A csillagok szemközti mozgásának megítélése. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 268. füz. p. 652. A folyóirat 554. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Művek a kettőscsillagokról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. 268. füz. p. 652. A folyóirat 554. oldalon feltett kérdésre válasz. [SRG.]

HERMAN Ottó: Hell Miksáról. = Természettudományi Közlöny 23. 1891. ápr. 2. pótfüz. pp. 50-64. Előadta a szerző a Természettudományi Társulat szakülésén 1890. dec. 17-ikén. Hell lapp ruhás képe. [KSZ.]

EMICH Gusztáv: Két magyar krónika. = Történelmi Tár 1891. 1. füz. p. 61-74. 1530-ban nagy üstökös Kisasszony havában. 1532-ben két üstökös az égen. p. 68.; 1550. Három nap az égen. 1556 és 1559-ben üstökös volt látható. p. 69.; 1572-ben új csillag az égen. 1577 nov. nagy üstökös. p. 70.; 1582. ápr. üstökös. Új kalendárium. p. 71. [SRG.]

HERMAN Ottóné: Hell Miksa (1720-1792). = Vasárnapi Ujság 38. 1891. 19. sz. pp. 297-298. Hell lapp ruhás képe - W. Pohl 1771-ben készült rézmetszete - a cikk mellékleteként először itt jelent meg a hazai sajtóban. [HAD.]

GOTHARD Jenő: Az amatőr fotográfus. = Vasvármegye 3. 1891. dec. 23. Karácsonyi mell., p. 2. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Az amateur fotografus. = Vasvármegye 3. 1891. dec. 25. Karácsonyi mell. p. 2. [SRG.]

          1892.

GOTHARD Jenő: Meteorológiai megfigyelések a herényi observatoriumon 1890-ben. Kiad. Gothard Jenő. Budapest, 1892. Heisler ny. 9 p. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A spektrálfotográfia alkalmazása a csillagászatban. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 279-285. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

HELLER Ágost: Költői elemek fizikai világnézetünkben. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 313-330. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

KONKOLY Miklós: Az égi testek spektroszkópi megfigyelés-módja. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 453-465. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hőelmélet, spektrálanalizis és az astronomia. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 480-487. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A csillagászat a történetirásban. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 488-498. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

RÁTH Arnold: A Nap energiájának megmaradásáról. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 606-622. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

WEINEK László: Nagyított rajzok holdfotografiákról. In: Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat félszázados jubileumára. A választmány megbizásából szerk. a titkárság. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1892. Franklin-társulat könyvsajtója. pp. 735-746., 1. t. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 47./ [KSZ.]

A tagok munkálatai. Gothard Jenő. In: Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral 1892-re. Budapest, 1892. pp. 132-136. [SRG.]

KONKOLY Miklós: A m. kir. központi meteorológiai intézet földrajzi hossza. = Akadémiai Értesítő 3. 1892. okt. 15. 10. füz. p. 601. Kivonat. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: A földrajzi hosszúságkülönbségek meghatározási módszerei és a Magyarországon végzett meghatározások. = Földrajzi Közlemények 20. 1892. 3. füz. pp. 129-142. Saját telefon-mérései is. [IBQ.]

ZOLNAI Gyula: Göncöl-szekér. = Magyar Nyelvőr 21. 1892. jún. 15. 6. füz. p. 276. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A sarkmagasság változásairól. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. pp. 214-215. A folyóirat a Mathematikai és Physikai Társulat lapja. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, évente 8 alkalommal jelent meg. Egy évfolyamon belül folyamatos oldalszámozása volt. Az 1919. évre és az 1920. évre a folyóirat nem jelent meg. 1921-ben folytatódott, az 1918. év után következő kötetszámot folytatva. 1943-ban jelent meg utoljára. [KSZ.]

LOCKYER, Norman I.: Sir George Biddel Airy K. C. B. = Mathematikai és Physikai Lapok 1. 1892. pp. 306-308. Nekrológ Airy nyugalmazott királyi csillagász 1892. jan. 7-iki elhunytára. [KSZ.]

H. Á. [Heller Ágost]: A Nap távolsága a Földtől. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. pp. 38-39. Az Auwers tanár vezette munkacsoport számítása szerint 148.138.000 km. [KSZ.]

B. E. [BÓBITA Endre]: A naprendszer térbeli mozgása. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 42. Naturw. Woch. 1891. 41. sz. alapján. [KSZ.]

M. D. S.: Meteorhullás. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 48. 1560-dik esztendőben ... nyárban ... Miskolcz városa körűl a zápor esőben felhőkbül öt darab kövek hullottak le, mellyek olly nagyságúak voltak, mint az embernek feje, ezek pedig vasszínűek és büdös kénköves szagúak voltak; ezeknek egyike a Diósgyőri várban tartatott emlékezeteknek okáért, négye pedig Balassa Zsigmond úr által Ferdinánd királynak által küldetett Bécsben. (Balla Gergely: Nagykőrösi krónika. Kiadta Szabó K. és Szilágyi S. Kecskeméten, 1856.) Régi magyar megfigyelések. 304. [KSZ.]

N. SZEKÉR József: Meteor Gyomán. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jan. 269. füz. p. 53. 1891. dec. 22-én este "egy meglehetős nagyságú" meteor. "A tünemény után a földön hallható sajátszerű, jéghez hasonló recsegést vagy jobban mondva repedést hallottunk." [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A ködfoltok, a fényesebb csillagok és a Tejút közti kapcsolat. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. jún. 274. füz. p. 322. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Hold melegének változása. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. szept. 277. füz. pp. 487-488. [SRG.]

A Jupiter ötödik holdjának fölfedezése. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. nov. 279. füz. pp. 604-605. 1892 augusztusában fedezte fel Barnard tanár. A Nature 1892. szept. 22-iki számában megjelent W. F. Denning cikk alapján. [KSZ.]

Természettudományi mozgalmak a hazában. A magy. tud. Akadémia III. osztályának f. évi okt. 17-i ülésén. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. nov. 279. füz. p. 606. Konkoly T. Miklós Gothard Jenőnek az Auriga-csillagzatban feltűnt új csillagon végzett spektrál-megfigyeléseit ismertette. [KSZ.]

LENGYEL István: 1891-ben elhunyt természettudósok nekrológjai. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. dec. 280. füz. pp. 640-649. Brünnow Ernst német csillagász (1821-1891), Császár Károly matematika és fizika tanár (1842-1891), Haynald Lajos bíboros érsek (1816-1891), Lutter Nándor tanár (1820-1891), Petzval József (1807-1891), Schönfeld Eduard német csillagász (1828-1891). [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Uj szempontok a fizikai asztronómiában. = Természettudományi Közlöny 24. 1892. Pótfüzet, pp. 15-28. [ZSE.]

          1893.

CHERNEL István: Utazás Norvégia végvidékére. Budapest, 1893. A szerző kiadása. 449 p. Csillagászat: p. 316. A vardői látogatása kapcsán röviden megemlékezik Hell és Sajnovics norvégiai expedíciójáról. [HAD.]

GOTHARD Jenő: Nova Aurigae spektruma összehasonlítva nehány bolygószerü köd spektrumával. Budapest, 1893. Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Hivatala, Athenaeum nyomda. 36 p. /Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 15. köt. 2. sz./ Beterjesztette a III. osztály ülésén 1892. okt. 17-én Konkoly Miklós és 1892. nov. 14-én Gothard Jenő. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: Asztrofotográfia. In: Pallas nagy lexikona. 2. köt. Budapest, 1893. Pallas ny. pp. 259-260. [SRG.]

HERMAN Ottó: Az északi madárhegyek tájáról. Budapest, 1893. K. M. Természettudományi Társulat. 572 p. /Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat. 50./ Benne: pp. 295-310. Hellre, Sajnovicsra és a vardői expedícióra vonatkozó részletekkel.; pp. 311-321. Vardő felé.; pp. 481-550. Páter Hell és társának nyomai.; Függelék. Hell és Sajnovics magyar csillagvizsgálókról, ebben: pp. 488-510. Hell Miksa és vállalkozása.; pp. 511-515. Sajnovics János.; pp. 516-550. Sajnovics János levelei. (Az eredeti latin nyelvű leveleket magyarra fordítva közli.) [HAD.]

STEINER Simon: Népszerű csillagászati értekezések. Budapest, 1893. Lampel R. (Wodianer F. és Fiai), Neumann nyomda. 209+[1] p. [TZS.]

Nova Aurigae spectruma. = Akadémiai Értesítő 4. 1893. jan. 15. 1. füz. p. 29. Kivonat Gothard Jenő l. t. október 17-én és november 14-én beterjesztett dolgozatáról. [SRG.]

A nagy Orion-köd legtökéletesebb rajzai. = Akadémiai Értesítő 4. 1893. szept. 15. 9. füz. p. 518. Kivonat Gothard Jenő l. t. március 13-án tett előterjesztéséből. [SRG.]

Csillagvizsgáló torony a Mont Blancon. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 1. füz. p. 147. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Föld alakjáról. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 2. füz. p. 201-206. A földalak-kérdés története és a gravitációs szintfelületek. [IBQ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A spontán talajmozgások egy lehetséges okáról. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 3. füz. pp. 317-314. Az Eötvös-mérleg rendellenes elmozdulásai talán a Napra vezethetők vissza. [IBQ.]

A Jupiter ötödik holdja. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 3. füz. p. 375. [IBQ.]

JANKÓ János: Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe. = Földrajzi Közlemények 21. 1893. 8, 9. 10. füzetekben folytatásokban közölve, de külön saját oldalszámozással. Benne: "Népi kozmogóniák" (Világkép és égbolt-ismeret.) pp. 231-233. [IBQ.]

Hell Miksa levelei. = Irodalomtörténeti Közlemények 3. 1893. pp. 212-224., 237-241. [HAD.]

PETHŐ [Rudolf]: A nap protuberanciái. Észlelte és közli Fényi Gyula J. t. (Haynald obszervatorium közleményei. 6. füz. 1892.) Budapest, 1892. Bizományban Pfeifernél. = Magyar Sion 7.(31.) 1893. 4. füz. pp. 312-315. Könyvismertetés. [SRG.]

KERESZTY Viktor: "Megállának a nap és a hold" Józsue csodája hittudományi és csillagászati szempontból. Dr. Hufnagl János. Nagyszombat, 1893. 8-r. 34 lap. = Magyar Sion 7.(31.) 1893. 7. füz. pp. 547-548. Könyvismertetés. [SRG.]

FARKAS Gyula: Galileiről s a páduai Galilei-ünneplésről. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. pp. 65-77. Előadva a Mathematikai és Physikai Társulat 1893. jan. 19-én tartott rendes ülésén. [KSZ.]

HELLER Ágost: Galileo Galilei műveinek új "nemzeti" kiadása. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. pp. 96-102. Itáliában. [KSZ.]

CZÓGLER Alajos: Galilei Dialogusa. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. pp. 103-107. [KSZ.]

Társulatunk Galilei-ülése. = Mathematikai és Physikai Lapok 2. 1893. p. 107. 1893. jan. 19-én. [KSZ.]

GOTHARD Jenő: A Nova Aurigae spektruma, összehasonlitva néhány bolygószerű köd spektrumával. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 11. 1892-1893. 2. sz. pp. 100-102. [SRG.]

GOTHARD Jenő: A nagy Orion-köd legtökéletesebb rajzai. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 11. 1892-1893. 6-7. sz. p. 321. [SRG.]

K. R. [KÖVESLIGETHY Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. jan. 281. füz. pp. 53-55. Tünemények 1893. jan. 15-től és febr. 15-ig. A rovatot újra indítja Kövesligethy. A bolygók helyzete, égi jelenségek, Algol minimumai. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. febr. 282. füz. pp. 109-110. Tünemények febr. 15-től és márc. 15-ig. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. márc. 283. füz. pp. 164-166. Tünemények márc. 15-től és ápr. 15-ig. Elindítja a fényesebb mirák maximum-előrejelzését. Március 15-31-ig az R Gem, az S CMi, az S Vir, az U Cet, az R CVn, az S Cas, az R Aql, április 1-15-ig az R Cet, az R Cyg, a T Ari, a W Hya, az R Ari, az R CMi, az R Cam, az S Cet, az R Psc, az R Tri napját és fényességét jelzi. [KSZ.]

FARKAS Gyula: A Galilei-ünnep Páduában. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. pp. 196-201. Kivonat a Math. és Phys. Társulat ülésén 1893. januárius 19-ikén tartott előadásából. Az 1892. decemberi emlékünnepen részt vett Lánczy Gyula a budapesti és Farkas Gyula a kolozsvári tudományegyetemről. [KSZ.]

Természettudományi mozgalmak a hazában. A Magyar Tud. Akadémia III. osztályának f. évi februárius 13-ikán tartott ülésén. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 204. Konkoly Miklós az ó-gyallai csillagvizsgáló múlt évi megfigyeléseit ismertette. 1. A napfoltok megfigyelése.; 2. A csillaghullások megfigyelése.; 3. A nagy refraktorral a Nova Aurigae, Swift, és Holm üstököse, a béta Lyrae, j. Cassiopeiae és béta Orionis spektruma került megfigyelés alá.; 4. Az ó-gyallai csillagvizsgáló meteorológiai műszereiről. [Holm üstököse helyesen a Holmes-üstökös, melyet 1892. nov. 6-án fedezett fel az angol Edwin Holmes.] [KSZ.]

Természettudományi mozgalmak a hazában. Az MTA természettudományi osztályának 1893. március 13-ikén tartott ülésén. A Nagy Orion-köd. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 205. Gothard Jenő fotóbemutatójáról. Gothard Jenő értekezett a Nagy Orion-ködről, bemutatva herényi csillagvizsgálójában felvett fényképeit. [KSZ.]

A mathematikai és fizikai társulatnak f. év jan. 19-i ülésén. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 208. Farkas Gyula tartott előadást Galileiről és a páduai Galilei-ünnepről. [KSZ.]

Természettudományi estély. Idő mérése. /Hír/ = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 212. 1893. jan. 27-én és febr. 1-én Gothard Jenő az "idő méréséről" tartott két részes előadást. A napórákról is beszélt. [KSZ.]

HEGEDÜS Dénes: Égi tünemény. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. p. 218. 1892. dec. 11-én este Nagykőrösről tűzgömböt láttak "mely vakító fényével az egész környéket elárasztotta". Eltűnése után egy perccel hangjelenség kísérte. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. ápr. 284. füz. pp. 221-222. Tünemények 1893. ápr. 15-től és máj. 15-ig. [KSZ.]

Természettudományi mozgalmak a hazában. Harkányi Béla vetítése. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. máj. 285. füz. p. 266. A mathematikai és fizikai társulat 1893. ápr. 4-i közgyűlésén a tudományegyetem minerológiai intézetben Harkányi Béla vetítésekben bemutatta Gothard Jenő és Konkoly Miklós csillagászati képeit. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. máj. 285. füz. pp. 277-278. Tünemények 1893. máj. 15-től és jún. 15-ig. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. jún. 286. füz. pp. 333-334. Tünemények 1893. jún. 15-től és júl. 15-ig. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. júl. 287. füz. pp. 389-390. Tünemények 1893. júl. 15-től és aug. 15-ig. [KSZ.]

BÓBITA Endre: Az északi fény. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. aug. 288. füz. pp. 412-424. Tromholt Sophus előadása. Prometheus 1893. 170-172. sz. [KSZ.]

R. ZS. [RÓNA Zsigmond]: Obszervatórium a Montblanc tetején. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. aug. 288. füz. p. 429. Janssen asztrofizikus a kezdeményezője. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. aug. 288. füz. pp. 445-446. Tünemények 1893. aug. 15-től és szept. 15-ig. [KSZ.]

Napóra. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. szept. 289. füz. p. 492. Devetseri István kőre metszett napóráinak leírása. Egyet az alcsúti kastélyba, kettőt Pestre adott. Eredeti közlés: Hasznos Mulatságok 1824. Első félesztendő 172-173. lap. [KSZ.]

LENGYEL Bálint: Északi fény. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. szept. 289. füz. p. 492. A sarki fényt 1831. jan. 7-én este látták Pestről és Liptó vármegyéből. 12-én megint mutatkozott egy gyengébb éjszaki fény. Eredeti közlés: Orvosi Tár 1831. I. köt. 94-95. old. [KSZ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 25. 1893. szept. 289. füz. pp. 501-502. Tünemények 1893. szept. 15-től és okt. 15-ig. [KSZ.]

FERENCZI Zoltán: Cserei Mihály följegyzései. - Első közlemény. - = Történelmi Tár 1893. 1. füz. pp. 146-160. Pécs völgyében tüzes oszlopok, két nagy üstököscsillag 10 nap és éjjel látszott. Sarki fény? 1692. febr. 10-én.; p. 155. [SRG.]

FERENCZI Zoltán: Cserei Mihály följegyzései. - Második befejező közlemény. - = Történelmi Tár 1893. 2. füz. pp. 232-249. Meteorzápor és tűzgömbök 1698. nov. 9-én. p. 249. Háromszéken, Csíkban. A környéken kénkövek "morsalékjai" látszottak. [SRG.]

          1894.

BERECZ Antal: A csillagászati földrajz elemei. Második kiadás. Budapest, 1894. Az író sajátja, Fritz Nyomda. 68 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Csillagászati olvasmányok Flammarion összes műveiből. Ford.: Feleki József. Budapest, 1894. Athenaeum r. társulat kiadása és könyvnyomdája. 463 p. [TZS.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. Budapest, 1894. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 2. kiad. Budapest, 1894. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 3. kiad. Budapest, 1894. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. [KSZ.*]

GÁRDONYI Géza: Öröknaptár, magában foglalja a Krisztus születésétől a 3301. évig terjedő időt. Csinálta Gárdonyi Géza. Magyar Nyomda. Budapest, 1894. Utolsó oldalán: Egész életre való naptár. Ezen czím alatt e naptárnak vörössel is nyomott ívei egy lapra nyomtatva is megjelentek. Ily alakban, mint 1893-1951-ig használható falinaptár úgy irodákban, mint kaszinókban, előszobákban, várótermekben, iskolákban és mindenütt, a hova egy hasznos faldísz való, felfüggeszthető. [KSZ.*]

LAKITS Ferenc: A szerves élet lehetősége a földön kívül. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1894. július 2-6-ig Pécsett tartott vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Lakits Ferenc, Prochnov József. Budapest, 1894. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 329-339. [SRG.]

GOTHARD Jenő: Fotográfia. In: Pallas nagy lexikona. 7. köt. Budapest, 1894. Pallas ny. pp. 409-412. [SRG.]

KÜRSCHÁK /József/: Gothard Jenő. In: Pallas nagy lexikona. 8. köt. 1894. Pallas ny. p. 128. [SRG.]

WONASZEK A. Antal: A világegyetem mechanikája a tudomány mai álláspontjából. A Kis-Kartali Observatórium kiadványa. Aszód, 1894. Nyomatott a magy. kir. orsz. javitó-intézet gyorssajtóján. 15 p. [TZS.]

Csillagvizsgáló a Jungfrau csúcsán. = Földrajzi Közlemények 22. 1894. 5. füz. p. 333. [IBQ.]

KOZICS László: A naptestről. Ujabb megfigyelések nyomán. = Katholikus Szemle 8. 1894. 5. sz. pp. 713-741. [ZSE.]

HARKÁNYI Béla: Az észak-amerikai observatóriumokról. = Mathematikai és Physikai Lapok 3. 1894. pp. 139-148. 1893 nyarán meglátogatta a washingtoni U. S. Naval Observatory-t, a washingtoni jezsuiták kis csillagvizsgálóját, Washintonban Langley magánobszervatóriumát, a californiai hegyekben fekvő Lick-Observatóriumot, és Bostonban a Harvard egyetem csillagvizsgálóját. Előadatott a Mathematikai és Physikai Társulat 1894. febr. 1-i rendes ülésén. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A fogyatkozások grafikus meghatározása. 1. = Mathematikai és Physikai Lapok 3. 1894. pp. 149-155. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A fogyatkozások grafikus meghatározása. 2. = Mathematikai és Physikai Lapok 3. 1894. pp. 215-223. [ZSE.]

WONASZEK A. Antal: A Nap. Kis-kartali observatorium, 1894. júl. 22. = Vasárnapi Ujság 41. 1894. aug. 5. 31. sz. pp. 511-512. Napmegfigyelés 1889. szept. 6. - 1894. jún. 24. között. [SRG.]

          1895.

A tagok munkálatai. Gothard Jenő. In: Magyar Tud. Akadémiai Almanach polgári és csillagászati naptárral 1894-re. Budapest, 1895. pp. 161-163. [SRG.]

H. Á. [HELLER Ágost]: Hell Miksa. In: A Pallas Nagy Lexikona. 9. köt. Hehezet-Kacor. Budapest, 1895. pp. 24-25. [HAD.]

WONASZEK A. Antal: A kis-kartali csillagda tevékenysége 1893. októberétől 1895. októberéig. Budapest, 1895. Kis-Kartali Observatorium kiadványa, Franklin-Társulat nyomdája. 94 p., 8 t. A Nap. Bolygók megfigyelése [Jupiter, Mars, Szaturnusz]. - A hold. - Üstökösök [Denning-üstökös, Encke-üstökös, Swift-üstökös]. Hullócsillagok. Álló csillagok [143 csillag színének becslése]. [KSZ.]

WONASZEK A. Antal: Az utolsó 15 év az üstökösök történetéből (1880-1895). Szélsebességmérések Kis-Kartalon, 1894. junius havában. A Kis-Kartali Observatorium kiadványa. Aszód, 1895. Nyomatott a magy. kir. orsz. javitó-intézet gyorssajtóján. 25 p. [TZS.]

HAJNÓCZY R. József: A lőcsei kalendárium. = Földrajzi Közlemények 23. 1895. 1. füz. pp. 21-24. [IBQ.]

A Föld mágneses sarkpontjairól. = Földrajzi Közlemények 23. 1895. 3. füz. pp. 76-77. Weyer gömbfüggvény-sorfejtése. [IBQ.]

A sarkfény nagysága. = Földrajzi Közlemények 23. 1895. 5. füz. p. 192. [IBQ.]

FÉNYI Gyula: A Haynald-obszervatorium alapítása. = Katholikus Szemle 9. 1895. 2. sz. pp. 268-285. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az ephemerisek számításáról. = Mathematikai és Physikai Lapok 4. 1895. pp. 134-144. Általánosságban, és példaként az Encke-üstökös pályaelemeiből történő égi útjának grafikus meghatározása. Előadatott az 1895. febr. 17-i rendes ülésen. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Bolygórendszerünk határairól. = Mathematikai és Physikai Lapok 4. 1895. pp. 235-240. [KSZ.]

FUCHS Károly: Adalék a Mars felületének elméletéhez. = Mathematikai és Physikai Lapok 4. 1895. pp. 283-287. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Szerves élet lehetősége a Naprendszeren belül. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. 308. füz. p. 222. A folyóirat 164. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

KÖVESLIGETHY R. [Radó]: A csillagos ég. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. 311. füz. p. 383. Gothard Jenő ködfelvételéről nyilatkozik H. Vogel. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Mars felszínéről. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. 315. füz. pp. 594-595. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az üstökösök fényessége. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. 2. pótfüz. pp. 60-66. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A kaliforniai Lick-obszervatórium műszerei. = Természettudományi Közlöny 27. 1895. 4. pótfüz. p. 192. [SRG.]

A kis-kartali csillagda. = Vasárnapi Ujság 42. 1895. febr. 10. p. 86. [SRG.]

          1896.

BÓBITA Endre - GEREVICH Emil: Természettan kapcsolatban a csillagászati földrajz s a cosmographia elemeivel felsőbb leányiskolák és tanítónőképezdék számára. Budapest, 1896. Lauffer Vilmos kiadása. [KSZ.*]

FÉNYI Gyula: A Haynald-obszervatórium. Alapítása, leírása, tevékenysége. Budapest, 1896. Athenaeum. 106 p. Különlenyomat a "Katholikus Szemlé"-ből, az 1895. II. füzet, p. 268. eredetiből. [TZS.]

FLAMMARION, Camille: Urania. Ford.: Zempléni P. Gyula. Budapest, 1896. Minta-Antiquarium és Könyvkereskedés, Markovits és Garai Könyvnyomdájából. 181 p. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: A sarkmagasság-változások meghatározása és elméleti magyarázata. Doktori értekezés. Budapest, 1896. Franklin Társulat nyomdája. 94 p. 2. t. [SZF.]

A M. kir Országos Meteorológiai Intézet pavillonjának magyarázattal ellátott catalogusa - Catalogue spécial autorisé de l’exposition de L’Institut Royal Méteorologique in Hongrie. Szerk.: Konkoly Miklós - Róna Zsigmond - ifj. Tolnay Lajos. Budapest, 1896. 80 p. Az Ezredéves Kiállítás meteorológiai és csillagászati tárgyainak leíró katalógusa. 9 ábrával. Magyar nyelven: pp. 3-44. Francia nyelven: pp. 45-80. [IBQ.]

POLIKEIT Károly: Astronomia. Az égitestek mozgásának és physikai tulajdonságainak ismertetése. Pozsony - Budapest, 1896. Stampfel Károly kiadó, Eder István könyvnyomdája. 144 p., 1 t. /Egyetemes ismeretek tára. 1./ Egy kihajtható mellékleten: Az éjszaki félgömb csillagabrosza. [KSZ.]

SZINNYEI József, id.: Hell Miksa. In: Szinnyei József, id: Magyar írók élete és munkái. 4. köt. Budapest, 1896. Hornyánszky. cc. 659-664. [HAD.]

KŐNIG Gyula: Egy lap a természettudományok kezdeteiről. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 142-186. A Természettudományi Társulatban 1879-ben tartott fölolvasásának változatlan lenyomata. A csillagászat történetéről is. [KSZ.]

Ő.: A tömegvonzásról. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 187-193. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Egy üstökös története. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 194-215. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A szinképelemzésről. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat. Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 216-231. [ZSE.]

Z. A.: Egy lap földünk életéből. In: A természet köréből. Népszerű olvasmányok a nagy közönség, a serdülő ifjúság és női olvasók számára. Közli: Grósz Lajos. Budapest, 1896. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. pp. 334-346. A Naprendszer kialakulása. Az elemek keletkezése. A Föld megszilárdulása. [KSZ.]

Új csillagda Skótországban. = Földrajzi Közlemények 24. 1896. 3. füz. p. 160. Az edinburghi Blackford-dombon. [IBQ.]

BARTEK Lajos: Földünk mint a természetnek aljazata. = Földrajzi Közlemények 24. 1896. 4. füz. pp. 204-213. Az élet csillagászati lehetőségei. [IBQ.]

KOZICS László: A napfoltokról. = Katholikus Szemle 10. 1896. 4. sz. pp. 549-563. [ZSE.]

HARKÁNYI Béla. A sarkmagasság-változások meghatározása és elméleti magyarázata. Doctori értekezés. = Mathematikai és Physikai Lapok 5. 1896. pp. 142-145. A megjelent mű előszavának közlése. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A nátrium és káliumgőz fluorescenciája és ennek jelentősége az astrophysikára nézve. = Mathematikai és Physikai Lapok 5. 1896. 4. füz. pp. 190-191. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Perturbatiók többtagú bolygórendszerben. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 14. 1896. pp. 323-366. [ZSE.]

BOURNÁZ János: Természettan kapcsolatban a csillagászati földrajz s a cosmographia elemeivel felsőbb leányiskolák és tanítónőképezdék számára. Írták Bóbita Endre és dr. Gerevich Emil. Budapest, 1896. Lauffer Vilmos kiadása. = Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 30. 1896. pp. 684-687. Könyvismertetés. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A novembervégi csillaghullás. = Pesti Hírlap 18. 1896. nov. 24. pp. 1-3. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Költői képek a csillagászatban. = Pesti Hírlap 18. 1896. dec. 6. pp. 4-6. [ZSE.]

LAKITS Ferenc: A téli hideg a Montblanc csúcsán. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 317. füz. p. 37. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A kis bolygók eloszlása és tömege. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 1. pótfüz. pp. 33-35. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A földtengely mozgásai. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 1. pótfüz. pp. 35-36. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Nap spektrumának láthatatlan részei. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 1. pótfüz. p. 41. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Vénus tengelykörüli forgása. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 1. pótfüz. pp. 41-42. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Újabb fölfedezések a Mars felszínén. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 2-3. pótfüz. pp. 129-130. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Hullócsillag fotografiája. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 2-3. pótfüz. pp. 139-140. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Swift-féle üstökös. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 2-3. pótfüz. p. 140. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az állatövi fény. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 2-3. pótfüz. pp. 142-143. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Nappali hullócsillag. = Természettudományi Közlöny 28. 1896. 2-3. pótfüz. p. 143. [SRG.]

          1897.

EMŐDI (EKKERT) Antal: Természettan és csillagászati földrajz felsőbb és polgári leányiskolák IV. osztálya számára valamint magánhasználatra. Százhetvenöt rajzzal. 2. jav. kiad. Budapest, 1897. Franklin-Társulat kiadása és nyomdája. 182 p. Az előszó kelt 1896 július hóban. Csillagászat: pp. 130-179. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Ujabb csillagászati olvasmányok. 70 olvasmány-, 52 szövegképpel és a szerző előszavával. Ford.: Feleki József. Budapest, 1897. Athenaeum r. társulat kiadása és könyvnyomdája. 457 p. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 4. kiad. Budapest, 1897. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. Aranyozott zöld borítóban, bőrkötésben. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 5. kiad. Budapest, 1897. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. [KSZ.*]

MAHLER Ede: A régi egyiptomiak évformái és nagy periodikus időrendszerei. = Akadémiai Értesítő 8. 1897. szept. 15. 9.(93.) füz. pp. 477-493. Az év a régi egyiptomiaknál.; Az egyiptomiak nagy periodikus időrendszerei. 1897. márc. 22-én előterjesztett értekezése. [SRG.]

KISS Béla: Tudvalevő dolog, hogy a viharokat azok a depressziók okozzák, amelyek a levegőben keletkeznek. = Az Időjárás 1. 1897. máj. 2. füz. p. 61. Kérdések 1. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Felelet az 1. számú kérdésre. = Az Időjárás 1. 1897. máj. 2. füz. pp. 62-63. A Nap és a Hold hatása légköri jelenségekre. [SRG.]

BENCSIK J[ános].: Nagy-Bánya máj. 28. = Az Időjárás 1. 1897. jún. 3. füz. p. 92. 1897. máj. 28-án meteorok sokasága volt látható, soknak csóvája is volt. [SRG.]

Igen szép természeti tüneménynek voltunk tanui máj. 28-án. = Az Időjárás 1. 1897. jún. 3. füz. p. 94. Kérdések 8. sz. [SRG.]

RAUM Oszkár: Egy új múzeumról. = Az Időjárás 1. 1897. júl. 4. füz. pp. 103-104. A Konkoly-alapítású csillagászati és meteorológiai múzeum. [IBQ.]

Felelet a 8. sz. kérdésre. = Az Időjárás 1. 1897. júl. 4. füz. p. 128. Napgyűrű, naphalo látványa. [SRG.]

BENCSIK János: Hol késik a magyar csillagászat? = Az Időjárás 1. 1897. aug. 5. füz. pp. 133-135. [IBQ.]

M. Z.: Az Aetna-obszervatórium. = Az Időjárás 1. 1897. aug. 5. füz. pp. 144-145. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Válasz a "Hol késik a magyar csillagászat?" czímű cikkre. = Az Időjárás 1. 1897. szept. 6. füz. pp. 181-184. [SRG.]

POPPER: Kérdések. 17. sz. = Az Időjárás 1. 1897. szept. 6. füz. p. 211. A Merkur és a Jupiter 1897. júl 26-án, A Merkur és a Vénusz júl. 30-án befolyásolhatták-e napfoltok és napfáklyák keletkezését, és az időjárást? [SRG.]

HARASZTHY Vilmos: Felelet a 17. sz. kérdésre. = Az Időjárás 1. 1897. nov. 8. füz. pp. 255-256. A bolygók a napfoltok keletkezését nem befolyásolják. A napfoltok viszont némileg hatással vannak az időjárásra. [SRG.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgáló és meteorológiai központi obszervatórium fejlődése 1871-től mostanáig. 1. = Az Időjárás 1. 1897. dec. 9. füz. pp. 257-278. Ez a rész a csillagvizsgálót mutatja be. [IBQ.]

KOZICS László: Hullócsillagok, tűzgolyók és mennykövek. = Katholikus Szemle 11. 1897. 5. sz. pp. 847-873. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Mars. = Pesti Hírlap 19. 1897. jan. 14. pp. 1-3. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A divinatio a tudományban. = Pesti Hírlap 19. 1897. febr. 9. pp. 1-3. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Tudományos szinház. = Pesti Hírlap 19. 1897. febr. 27. pp. 1-3. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Föld védőpajzsa. = Pesti Hírlap 19. 1897. ápr. 16. pp. 1-3. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Periodus-hajsza. = Pesti Hírlap 19. 1897. jún. 6. pp. 3-4. [ZSE.]

LAKITS Ferenc: A Mars bolygóról. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 330. füz. pp. 61-66. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A csillagászati és a földi távcső, a refraktor és reflektor. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 330. füz. p. 100. Ugyanazon oldalon feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Az álló csillag rectascensiójának és declinatiójának kiszámítására szolgáló képletek. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 330. füz. pp. 100-101. A folyóirat 52. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Harmadfél ezer év előtti történeti holdfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 331. füz. pp. 139-141. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az egész spektrum egyidejű fotografiája. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 338. füz. pp. 538-539. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Napzérus-meridiánja és valódi forgásideje. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 1. pótfüz. pp. 43-44. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Ceres, Pallas és Vesta átmérői. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 3-4. pótfüz. pp. 176-177. [SRG.]

HANN: A levegő árapálya. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 2. pótfüz. pp. 60-84. Lakits Ferenc fordította a tanulmányt. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Ujabb elmélet a Napról. = Természettudományi Közlöny 29. 1897. 2. pótfüz. pp. 91-93. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Kirándulás a Holdra. = Vasárnapi Ujság 44. 1897. márc. 14. pp. 163-166. [ZSE.]

          1898.

BALÓ József - MIKLÓS Gergely: A csillagászati és fizikai földrajz elemei. A polgári fiuiskolák IV. osztálya az elemi tanitóképzők I. és II. osztályai számára. Hetvenhat a szöveg közé nyomott rajzzal és egy táblával. 2. jav. kiad. Budapest, 1898. Franklin-társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 154 p. Csillagászat: pp. 5-80. A könyv 1. kiadása "Csillagászati és fizikai földrajz, kapcsolatban a térképrajzolás elemeivel. A művelt közönség számára és iskolai segédkönyvül." címmel 1891-ben jelent meg. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. A két kötet egybekötve. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). 2. kiad. A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. Bordó alapszínű, aranyozott kötés, a két kötet egybekötve. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). 3. kiad. A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. A két kötet egybekötve. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). 4. kiad. A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. Kék alapszínű, aranyozott kötés, a két kötet egybekötve. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A csillagok világa (Népszerű csillagászat). 5. kiad. A legujabb franczia kiadásból ford. Zempléni P. Gyula. Budapest, 1898. Vass József kiadása. 1. köt. 235 p.; 2. köt. 248 p. Vörös alapszínű, aranyozott kötés, a két kötet egybekötve. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Csillagos esték. Ford.: Tóth Béla. Budapest, 1898. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. udvari könyvkereskedés kiadása és nyomdája. 76 p. /Magyar könyvtár./ [VLP.]

FREYCINET, Ch. L. De: A természettudományi megismerés alapjai. Analízis. - Mechanika. Ford.: Salgó Ernő. Budapest, 1898. K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. 212 p. /Természettudományi könyvkiadó vállalat. 61./ Csillagászat: pp. 5-28.; 156-207. [KSZ.]

HOFFMANN Otto: Séták a világűrben. Budapest, 1898. Légrády Testvérek Budapesten. 131 p. Ismeretterjesztő könyvecske, kiemelten foglalkozik más bolygók életformáival - meglehetősen modern gondolkodásban. [TZS.]

KONKOLY THEGE Miklós: Körültekintés néhány nyugateurópai obszervatóriumban. Budapest, 1898. Heisler J. Kő- és könyvnyomdája. 75 p. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: A m. kir. Meteorológiai és Földmágnességi Orsz. Int. Budapesten, és a m. kir. Meteorológiai és Fizikai Központi Obszervatórium Ógyallán. Budapest, 1898. 51 p. /A Kir. Magy. Meteor. és Földmágn. Orsz. Int. hivatalos kiadványai. 1. köt./ 22 illusztráció és 4 műnyomó tábla. [IBQ.]

MAHLER Ede: Egyiptologiai tanulmányok a chronologia köréből. Budapest, 1898. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r. t. könyvnyomdája. 12 p. /Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 17. köt. 1. sz./ I. rész. Olvastatott a M. T. Akadémia I. osztályának 1898. január 24-én tartott ülésén. Régi egyiptomi írásjegyeket elemez, amelyek csillagászati vonatkozásúak, de amelyeket egyes külföldi forrásokban tévesen értelmeztek. A nap és az éjszaka kezdete. A Sirius heliakus kelése, mint az újév kezdete. Az ötödik szökőnap, mint a újév napját megelőző nap. A Nílus áradása ezzel egybeesett. A holdhónapok és napjaik. Újhold, holdtölte. A Nap évi pályája az égen. Mindezek kronológiai fogalmak hieroglifai jelei és jelentései. [REZ.]

MAHLER Ede: Egyiptologiai tanulmányok a chronologia köréből. = Akadémiai Értesítő 9. 1898. márcz. 15. 3.(99.) füz. pp. 128-130. [SRG.]

MAHLER Ede: A régi népek naptárairól. = Budapesti Szemle 94. köt. 1898. máj. 257. sz. pp. 287-303. [SRG.]

Bogota földrajzi szélessége. = Földrajzi Közlemények 26. 1898. 5. füz. p. 381. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: Az ó-gyallai csillagvizsgáló és meteorológiai központi obszervatórium fejlődése 1871-től mostanáig. 2. = Az Időjárás 2. 1898. jan. 1. füz. pp. 3-20. Ez a rész a meteorológiai obszervatóriumot mutatja be. [IBQ.]

MRVA Ede: A felsővidéki tót nép időjóslása. Tót időjósok, krónikák után. [1.] = Az Időjárás 2. 1898. febr. 2. füz. pp. 46-47. [SRG.]

DARKÓ Lajos: Naplójegyzetei Mező-Pagocsáról. = Az Időjárás 2. 1898. febr. 2. füz. pp. 59-60. Csillagászat: Üstökös 1853. aug. 16. - szept. 1.; Szabadszemes napészlelés 1853. okt. végén. p. 60. [SRG.]

MRVA Ede: "Mohn klasszikus művében azt mondja, hogy az északi fény a földmágnességgel áll összefüggésben". = Az Időjárás 2. 1898. febr. 2. füz. p. 62. Sarki fény 1897. dec. 29-én. Kérdések. 5. sz. [SRG.]

KARVÁZY Zsigmond: Melléknapok észlelése Ó-Gyallán 1898. évi márczius 12-én. = Az Időjárás 2. 1898. ápr. 4. füz. pp. 112-114. [SRG.]

BENCSIK J[ános].: Nagybánya ápr. 5. = Az Időjárás 2. 1898. ápr. 4. füz. pp. 125-126. Sarkifény 1898. márc. 15-én. [SRG.]

dr. S. L. [STEINER Lajos]: Felelet az 5. számú kérdésre. = Az Időjárás 2. 1898. ápr. 4. füz. p. 127. Lehetett sarki fény 1897. dec. 29-én. Válasz a 62. oldalon feltett kérdésre. [SRG.]

VEVERÁN L.: Erdőtelek, május hó 26. = Az Időjárás. 2. 1898. júl. 7. füz. p. 220. Kérdések 10. sz. Hold körül szivárványszínű udvarról. [SRG.]

NÉMETH R.: Ligetfalu, június 27. = Az Időjárás. 2. 1898. júl. 7. füz. p. 220. Este 7.30-kor 20 percen át nagy szivárvány volt, az egész ég zöld színű volt. Kérdések 11. sz. [SRG.]

Felelet a 10. sz. kérdésre. = Az Időjárás. 2. 1898. júl. 7. füz. p. 222. Kérdések 10. sz. Holdudvar. [SRG.]

Felelet a 11. sz. kérdésre. = Az Időjárás. 2. 1898. júl. 7. füz. p. 222. Kérdések 10. sz. Erős szivárvány. [SRG.]

MRVA Ede: A felsővidéki tót nép időjóslása. Tót időjósok, krónikák után. Befejező közlemény. = Az Időjárás 2. 1898. aug. 8. füz. pp. 243-246. [SRG.]

Holdgyűrű mellékholdakkal Ó-Gyallán 1898. augusztus 29-én. = Az Időjárás 2. 1898. szept. 9. füz. p. 284. [IBQ.]

MARCZELL György: Északi fényt észleltünk f. é. szept. 9-én este Ó-Gyallán. = Az Időjárás 2. 1898. szept. 9. füz. pp. 284-285. [IBQ.]

A csillagász-kongresszusból. = Az Időjárás 2. 1898. okt. 10. füz. pp. 313-314. Az Astronomische Gesellschaft XVII. Kongresszusa Budapesten 1898. szept. 23-28. [IBQ.]

BENCSIK János: Nagybányán szept. hó 9-én, esti 10-11 óra közt meglepő szép északifényt észleltünk. = Az Időjárás 2. 1898. okt. 10. füz. p. 315. [IBQ.]

MRVA Ede: Csodálatos természeti tüneményről értesített a napokban Gaál Simon nagyrippényi tanító. = Az Időjárás 2. 1898. okt. 10. füz. p. 316. 1898. szept. 9-én, valószínűleg sarki fényt észlelt. 13. sz. kérdés. [IBQ.]

Felelet a 13. sz. kérdésre. = Az Időjárás 2. 1898. okt. 10. füz. p. 319. Sarki fény észlelés 1898. szept. 9-ént. [IBQ.]

VINCZE Mihály: Északi fény. = Az Időjárás 2. 1898. nov. 11. füz. p. 348. Fokszabadi (Veszprém megye), 1898. szept. 9. [IBQ.]

BENCSIK János: Északi fény Nagybányán Decz. 3-án. = Az Időjárás 2. 1898. dec. 12. füz. p. 376. Sarki fény 1898. dec. 3. [SRG.]

FÉNYI Gyula: A Haynald-obszervatorium berendezése. 1. = Katholikus Szemle 12. 1898. 1. sz. pp. 62-88. [ZSE.]

FÉNYI Gyula: A Haynald-obszervatorium berendezése. 2. = Katholikus Szemle 12. 1898. 2. sz. pp. 263-296. [ZSE.]

FÉNYI Gyula: A Haynald-obszervatorium működése. = Katholikus Szemle 12. 1898. 5. sz. pp. 814-832. [ZSE.]

Egy tudós jezsuita, Braun Károly... = Magyar Sion 12.(36.) 1898. márc. 3. füz. pp. 237-240. A földgömb súlyának meghatározásáról szóló 1897-ben írt kötet ismertetése. [SRG.]

Kondor Gusztáv. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. pp. 1-2. Nekrológ. Elhunyt 1897. szept. 16-án. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A gravitáczió okáról. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. pp. 51-52. W. Wellmann cikke alapján közreadott írás, az Astronomische Nachrichten 3440. számából. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A földkéreg deformatiója a Hold befolyása alatt. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. pp. 254-259. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az "Astronomische Gesellschaft" Budapesten tartott XVII. rendes közgyűlése. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. pp. 362-370. 1898. szept. 24-28-ig. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A Föld közepes sűrűsége. = Mathematikai és Physikai Lapok 7. 1898. pp. 410-413. 5,52725 a legutolsó érték. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A spektrumanalysis két paraméteregyenlete. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 16. 1898. pp. 437-488. [ZSE.]

LAKITS Ferenc: A napkorong legrégibb ábrázolása. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. 341. füz. pp. 35-38. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A Hold pályájának alakja. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. 342. füz. p. 110. Ugyanazon oldalon feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Az "uralkodó bolygó"-ról. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. 347. füz. pp. 387-388. A folyóirat 277. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A khinai naptár. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. 349. füz. pp. 489-491. D’Enjoy Pál francia utazó cikke alapján írt közlemény. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Külföldi csillagászok Budapesten. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. 351. füz. pp. 596-603. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A kis bolygók tömege. = Természettudományi Közlöny 30. 1898. 3. pótfüz. pp. 142-143. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: Más világok, mint a mienk. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. aug. 14. 33. sz. pp. 562-564. A Marsól és a Jupiterről. [SRG.]

Van-e a Holdon élet? = Vasárnapi Ujság 45. 1898. aug. 21. 34. sz. pp. 582-583. [SRG.]

ERDŐDY Lajos: Égi tünemény 1718-ban. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. szept. 11. 37. sz. p. 633. Tűzgömb 1718. júl. 6-án. [SRG.]

Nemzetközi csillagászati kongresszus Budapesten. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. okt. 2. p. 698. [SRG.]

HOFFMANN Ottó: Az égből hulló kövek. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. nov. 27. 48. sz. p. 835. Meteorokról. [SRG.]

Az óriás távcső Parisban. = Vasárnapi Ujság 45. 1898. dec. 4. 49. sz. p. 851. A párisi világkiállításra 1,25 méternyi átmérőjű, a csillagok fényképezésére szolgáló távcsövet készítenek. [SRG.]

          1899.

FLAMMARION, Camille: Csillagos esték. Ford.: Tóth Béla. Budapest, 1899. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) könyvkereskedés kiadása és nyomdája. 68 p. /Magyar könyvtár ifjusági sorozat./ Az 1898-as könyv újabb kiadása. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 6. kiad. Budapest, 1899. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 7. kiad. Budapest, 1899. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 8. kiad. Budapest, 1899. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Kenedi Géza. 9. kiad. Budapest, 1899. Légrády testvérek. 387 p. Csillagászat: pp. 6-139.; 163-228.; 367-387. [KSZ.*]

KÖVESLIGETHY Radó: A mathematikai és csillagászati földrajz kézikönyve. Budapest, 1899. Kogutowitz Magyar Földrajzi Intézete, Hornyánszky nyomda. 911 p. /A tudományos földrajz kézikönyve. 1./ [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A földrengésről. Budapest, 1899. Franklin-Társulat Könyvnyomdája 10 p. Különlenyomat. [SRG.]

MAHLER Ede: Nagy képes világtörténet. = Budapesti Szemle 98. köt. 1899. 269. sz. pp. 289-310. A Kelet ókori népeinek története. Maspero Gaston műve alapján átdolgozta Fogarassy Albert, átnézte Goldziher Ignácz. Kiadják: A Franklin Társulat és Révai testvérek. Buda-Pesten. Könyvismertetés. A kötetben egyes eseményeket nagyobb nap- vagy holdfogyatkozáshoz esetleg más szabad szemmel látható csillagászati jelenséghez kapcsolnak. A Nílus, a Tigris és Eufrátesz völgyének őslakói igen nagy figyelmet fordítottak a csillagászati jelenségek iránt. Abban az időben az időt az egyes csillagcsoportok heliákus kelése vagy nyugvása határozta meg. [SRG.]

A Föld legközelebbi szomszédja. = Földrajzi Közlemények 27. 1899. 1. füz. p. 30. Az Eros földközelítő kisbolygó felfedezése. [IBQ.]

KONKOLY Miklós: Néhány külföldi meteorológiai obszervatóriumról különös tekintettel az Ó-Gyallán épülendő m. kir. meteorológiai központi obszervatóriumra. = Az Időjárás 3. 1899. márc. 3. füz. pp. 69-96. [IBQ.]

SZÁNTÓ István H.: A nap- és holdfogyatkozások s az időjárás. = Az Időjárás 3. 1899. márc. 3. füz. pp. 103-104. [IBQ.]

HANUSZ István: A Hold és a Nap az időjóslásban. = Az Időjárás 3. 1899. ápr. 4. füz. pp. 125-135. [IBQ.]

MILHOFFER Sándor: A hazánkban előfordult nevezetesebb időjárási rendellenességek. = Az Időjárás 3. 1899. jún. 6. füz. pp. 209-211. Sarki fényt észleltek 1591 decemberében. p. 209. [SRG.]

KÁTAY NEMTSOK István: Kérdések. "Augusztus hó 5-én este 8 óra 9 perczkor Ény-on 23 perczig tartó ezüstszínű, később smaragzöldre változó erős fénysugarat észleltem." = Az Időjárás 3. 1899. aug. 8. füz. p. 270. Zivatar visszfénye 1899. aug. 5-én. [SRG.]

Felelet. = Az Időjárás 3. 1899. okt. 10. füz. p. 348. Zivatar visszfénye 1899. aug. 5-én. Felelet Kátay Nemtsok István kérdésére. [SRG.]

[HÉJAS Endre:] A magyar Uránia. = Az Időjárás 3. 1899. nov. 11. füz. pp. 379-381. Az 1899. nov. 3-án megnyitott Uránia Színház (alapítók között: Kövesligethy Radó) - és az Uránia Egyesület. 33 szakosztályban 800 taggal. A geodézia és meteorológia szakosztály elnöke: Konkoly Thege Miklós. Csillagászati Szakosztályról: p. 380. [IBQ.]

[HÉJAS Endre:] A várvavárt november 13-iki csillaghullás ... = Az Időjárás 3. 1899. nov. 11. füz. p. 381. "A Leonidák nem érkeztek meg." [IBQ.]

SZALAY László: Az őslégkör és a föld elektromosságáról. = Az Időjárás 3. 1899. dec. 12. füz. pp. 391-401. [IBQ.]

SZABÓ Gyula: Nov. hó 24-én d. u. 10 óra 30 perckor az északi szemhatáron gyönyörű égi tüneménynek voltunk tanui. = Az Időjárás 3. 1899. dec. 12. füz. p. 415. Kérdések 12. sz. [SRG.]

Felelet a 12. sz. kérdésre. = Az Időjárás 3. 1899. dec. 12. füz. p. 415. A leírás után ítélve nem valószínű, hogy az észlelt jelenség északi fény lett volna. Tűzgömb vagy nagyobb meteor direkt vagy reflexfényét láthatták 1899. nov. 24-én. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A mathematikai és csillagászati földrajz kézikönyve. Irta: Kövesligethy Radó. Budapest. 1899. 911 p. = Magyar Kritika 2. 1899. máj. 15. 16. sz. pp. 239-240. Könyvismertetés. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Hold hegyeinek kísérleti utánzása. 1. = Mathematikai és Physikai Lapok 8. 1899. pp. 147-158. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Hold hegyeinek kísérleti utánzása. 2. = Mathematikai és Physikai Lapok 8. 1899. pp. 206-213. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Föld alakjának és nagyságának egy helyből eszközölt holdmegfigyelések alapján való meghatározása. = Mathematikai és Physikai Lapok 8. 1899. pp. 255-267. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az égi testek spektruma. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 17. 1899. pp. 112-156. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az állócsillagok tengelyforgásáról. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 17. 1899. pp. 573-588. [ZSE.]

LAKITS Ferenc: A legnagyobb messzelátók. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. 353. füz. p. 37. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A földrengésről. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. 356. füz. pp. 193-201. Gerland, G cikke alapján közölt írás. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Kövesligethy " A csillagászati és mathematikai földrajz kézikönyve". = Természettudományi Közlöny 31. 1899. 357. füz. p. 303. Könyvismertetés. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A "tiszta víz" mérgező hatása. = Természettudományi Közlöny 31. 1899. 359. füz. pp. 411-413. Gintl Vilmos cikke alapján közölt írás. [SRG.]

          1900.

FLAMMARION, Camille: Népszerü csillagászat. Az égbolt egyetemes leirása. Harmadik átjavitott, a legujabb eredeti után átdolgozott és kibövitett kiadás 344 ábrával, 4 szinnyomattal és 4 csillagászati térképpel. Ford.: Hoitsy Pál. Budapest, 1900. Pallas nyomda. 1. köt. 336 p.; 2. köt. 372 p. Zöld alapszínű, aranyozott díszkötés, a két kötet külön. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Népszerű csillagászat. Az égbolt egyetemes leírása. Ford.: Hoitsy Pál. Budapest, 1900. Pallas. 100 p. Egy kötet, piros színváltozatú kereskedelmi mutatványszám. A könyvben összeollózott fejezetek találhatók a teljes műből, a díszes gerinc a hátlapra került. [TZS.]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. 2. kiad. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. Márványerezetű borítójú sötétkék kötésben. [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. 3. kiad. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. 4. kiad. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: Stella. Regény. Ford.: Tóth Béla. 5. kiad. Budapest, 1900. Légrády testvérek. 414 p. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Teleki József. Budapest, 1900. Kostyal, Fritz nyomda. 253 p. [KSZ.*]

HÉJJAS Endre: Ünnepi emlékkönyv az ó-gyallai m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi obszervatórium ünnepélyes felavatása alkalmából. Kiadja a m. kir. Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet. Budapest, 1900. 199 p. Benne: Konkoly Thege Miklós: Az ó-gyallai meteorológiai obszervatórium fejlődésének rövid vázlata.; Fraunhoffer Lajos: Az első magyar meteorológiai obszervatórium rövid története.; Farkas Ede: Az ó-gyallai megfigyelések s az új obszervatórium rövid története.; Raum Oszkár: Vázlatok egy múzeum történetéből. [GAI.]

Mikor végződik a XIX. Század? Írta: Galilei. Eger, 1900. Szolcsányi Gyula bizománya. Nyomatott az Egri Nyomda-részvénytársaságnál. 10 p. "Azon kérdésre nézve, hogy mikor, mely évvel végződik a XIX. Század? - kétféle nézettel találkozunk: némelyek az 1899. évet, mások az 1900-ikat tartják ezen század utolsó évének. Én részemről az előbbi nézetet tartom számtanilag helyesnek, s ennek igazolására írom ez igénytelen sorokat, ajánlván ezeket az érdeklődő t. olvasók szíves figyelmébe." - vezeti be 8 oldalas (pp. 3-10.) tanulmányát az álnéven publikáló szerző. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Kalendáriom-reform. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1899. augusztus 27-31-ig Szabadkán tartott XXX. vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai . Szerk.: Prochnov József, Nuricsán József. Budapest, 1900. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 616-622. [SRG.]

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MDCCCC-ra [1900-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1900. Franklin-Társulat nyomdája. 264 p. Csillagászat: pp. 3-72. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugvása. A bolygók delelése. Fél-napívek Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Nap-és Holdfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. [KSZ.]

MAHLER Ede: II. Ramses, az exodus fáraója. Budapest, 1900. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r. t. könyvnyomdája. 26 p. Különlenyomat az Értekezések a történeti tudományok köréből. 18. köt. 9. számából. Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1899. okt. 16-án tartott ülésén. Az Exodus és az akkor uralkodó II. Ramses korának meghatározása a kronológia módszertanával. Egy egyiptomi emlékfelirat említi egy bizonyos Sirius heliákus kelést amelyet a csillagászati számítás Kr. e. 1335-re tesz, kiváló egyezéssel a Bibliában szereplő egyiptomi sötétség, mint napfogyatkozás Kr. e. 1335-ös idejével. II. Ramses Kr. e. 1347-ben kezdte uralkodását, amelyet szintén egy Sothiskorszak alapján állapított meg a kronológia. Mindezt még számos (Siriussal, újholddal, holdtöltével kapcsolatos) csillagászati jelenség feljegyzése bizonyítja. [REZ.]

RÁTH Arnold: A mathematikai és physikai földrajz elemei a gymnasiumok III. osztálya számára. A szövegbe nyomott 101 ábrával és egy színes térképpel. Budapest, 1900. Franklin-Társulat. 123 p. A tankönyv engedélyezési száma: 3413/1900. [KSZ.]

H. I. [HANUSZ István]: A Magyar orvosok és Természetvizsgálók 1899-ben Szabadkán tartott XXX. Vándorgyűlése. = Földrajzi Közlemények 28. 1900. 5. füz. pp. 336-337. Benne: Lakits Ferenc: A kalendárium-reformról tartott előadásáról. [IBQ.]

FÉNYI Gyula: Az 1899. évi időjelzések sikeréről. = Az Időjárás 4. 1900. febr. 2. füz. pp. 42-46. [SRG.]

MURÁNYI [MRVA] Ede: A kalendárium történetéből. (Német krónikák után.) = Az Időjárás 4. 1900. febr. 2. füz. pp. 47-51. [IBQ.]

BENCSIK János: Különös meteor tünt föl Alsó-Beregszón. = Az Időjárás 4. 1900. febr. 2. füz. p. 59. Tűzgömb fénye és nyoma 1899. dec. 25-én. [SRG.]

H. E. [HÉJAS Endre]: Az optikai üveggyártásról. = Az Időjárás 4. 1900. márc. 3. füz. pp. 87-90. Konkoly-Thege Miklós 1900. márc. 5-i előadásának rövid kivonata. [IBQ.]

MAYER Károly: Márczius 12-én d. u. 3 óra 45 perczkor... = Az Időjárás 4. 1900. márc. 3. füz. p. 93. 1900. márc. 12-iki nappali tűzgömb hatásai. [SRG.]

SZALAY László: Különös szép meteor-hullásnak voltunk tanúi Budapesten. = Az Időjárás 4. 1900. ápr. 4. füz. p. 126. 1900. ápr. 16-án délután 6 óra 27 perckor. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Meteorológiai emlékek. = Az Időjárás 4. 1900. júl. 7. füz. pp. 211-217. G. Hellmann cikke alapján. Asztrológiai adatokkal. [IBQ.]

MURÁNYI [MRVA] Ede: A kalendárium történetéből. (Német krónikák után.) = Az Időjárás 4. 1900. szept. 9. füz. pp. 390-392. [IBQ.]

Az ó-gyallai m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi obszervatórium felavató ünnepsége. = Az Időjárás 4. 1900. okt. 10. füz. pp. 401-406. [IBQ.]

MURÁNYI [MRVA] Ede: A kalendárium történetéből. (Német krónikák után.) = Az Időjárás 4. 1900. dec. 12. füz. 481-484. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A légkör magassága. = Az Időjárás 4. 1900. dec. 12. füz. p. 490. Meteor magasságok. [IBQ.]

Szökőév-e az 1900-as esztendő. = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 1. füz. pp. 77-78. [SRG.]

A napon észlelt jelenségek természetének magyarázata. Irta Fényi Gyula S. J. Budapest, 1900. 8-rét, 24 lap. = Magyar Sion 14.(38.) 1900. 12. füz. pp. 943-944. Könyvismertetés. [SRG.]

VÁLYI Gyula: A századok elnevezésének kérdéséhez. = Mathematikai és Physikai Lapok 9. 1900. p. 24. Szerző szerint: mathematikailag nem okolható meg az a felfogás, a melyik szerint az 1900-dik év a XX. század kezdő éve volna. [KSZ.]

FINÁNCZY Ernő: A budai kir. egyetem fizikai múzeuma 1777-ben. = Mathematikai és Physikai Lapok 9. 1900. pp. 326-334. A nagyszombati egyetem Budára költözésekor az egyetem fizikai és mechanikai gyűjteményének értékesebb részét is átszállították. Az országos levéltár megőrizte e tárgyak 1777-ben felvett jegyzékét. Latin nyelven és magyar fordításban. Sok fizikai és csekély számú csillagászati eszközzel. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A csillagrend physikai értelmezése. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 18. 1900. pp. 113-120. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az égitestek fejlődése és a Föld kora. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 18. 1900. pp. 361-370. [ZSE.]

KÖVESLIGETHY Radó: A zsebóra mint planetárium. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. pp. 499-505. [ZSE.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A húsvét első napja a XX. században. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. 368. füz. p. 260. A folyóirat 258. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az 1900. év periódikus üstökösei. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. 369. füz. pp. 301-302. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A földre hulló meteorok száma. = Természettudományi Közlöny 32. 1900. 374. füz. p. 587. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A csillagászat fejlődése a XIX. században. = Uránia 1. 1900. dec. 1. 6. sz. pp. 10-16. Uránia. Népszerű tudományos folyóirat. Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület közlönye. Indult 1900. májusában, abban az évben 6 szám jelent meg. 1901-től havonta, minden hó elsején megjelent (július és augusztus kivételével) azaz évente 10 alkalommal. Budapesten adta ki Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari könyvnyomdája. [ZSE.]

          1901.

BOZÓKY Endre: Kosmográfia. (A világegyetem rövid leirása.) Pozsony - Budapest, 1901. Stampfel-féle könyvkiadóhivatal (Révai Testvérek Irod. Intézet R.t.), Eder István könyvnyomdája. 69 p., 31 ábra. /Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár. 86./ [KSZ.]

HANKÓ Vilmos: Régi magyar tudósok, tudós eszközök és találmányok. Budapest, 1901. 44 p. /Iparosok olvasótára. VII. évf. 4. sz. Szerk. Mártonfy Márton./ pp. 3-15.: 1. Régi magyar tudósok és tudós-eszközök.; pp. 16-44. 2. Régi magyar tudósok és találmányok. A szerző - Hankó Vilmos (1854-1923) vegyész, reálgimnáziumi igazgató, tudománytörténet kutató által többször megírt áttekintése a magyarországi tudomány múltjáról, benne főleg Hell Miksáról és az egri csillagásztoronyról. [IBQ.]

HARKÁNYI Béla: A Nova (3. 1901) Persei photometriai megfigyelései az ó-gyallai observatoriumon. Budapest, 1901. Franklin-Társulat nyomdája. 24 p. /A M. Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 1./ A Nova Persei fényét 1901. febr. 28. és ápr. 29. között 27 estén 166 alkalommal észlelték a 16 cm-es refraktorra szerelt Toepfer-féle ékfotométerrel. [A kézirat benyújtása után még 5 estén 5 észlelés készült máj. 2-10-ig.] A nóva fényessége 1,85 és 6,18 magnitúdó között halványult. Az észlelők: Harkányi Béla, Tasch Antal, Terkán Lajos. "E munka először a M. T. Akadémia kiadásában a Mathem. és Természettudományi Értesítő XIX. kötetének 3. füzetében jelent meg." [KSZ.]

MAHLER Ede: Adalékok az egyiptomi nyelvhez. Budapest, 1901. Magyar Tudományos Akadémia. 12 p. Különlenyomat az Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 17. köt. 9. számából. Olvastatott a M. T. Akadémia I. osztályának 1901. febr. 4-iki ülésén. A kronológus és csillagászattörténész naptári kifejezések magyarázatával is szolgál. Hieroglifák jelei és jelentései a nappal és éjszaka ellentétpárral kapcsolatban. Újjászületés, lenyugvás. Munka, tanulás, ébrenlét. Lefekvés, alvás, pihenés. [REZ.]

TERKÁN Lajos: A refractio és az extinció elmélete. Budapest, 1901. Heisler nyomda. 28 p. /A M. Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 2./ [KSZ.]

TODD, David P.: Népszerű csillagászat. Ford.: Darvai Móricz. Budapest, 1901. K. M. Természettudományi Társulat, Hornyánszky nyomdája. 550 p., 323 rajzzal, 6 táblával. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 68./ Az eredetivel összehasonlította Kövesligethy Radó. [KSZ.]

WONASZEK A. Antal: A Kis-Kartali Csillagvizsgáló-Intézet tevékenysége. I. A Jupiter felületi képződményeinek periodicitása. II. A Saturnus gyűrűrendszerén mutatkozó concav árnyék periodicitása. Budapest, 1901. Buschmann F. könyvnyomdája. 106 p., 12 t. /A Kis-Kartali Csillagvizsgáló-Intézet kiadványa./ A 12 táblán 24 ábra, melyből 18 Jupiter-rajz [1891. szept. 14. és 1900. jún. 24. közöttiek] és 6 Szaturnusz-rajz [1896. szept. 1. és 1898. aug. 23. közöttiek]. [KSZ.]

KLEIN, Hermann J.: A meteorológia haladása az utolsó évtizedben. 1. Éghajlat ingadozása. = Az Időjárás 5. 1901. febr. 2. füz. pp. 46-56. Éghajlatingadozások és napfoltok. pp. 55-56. Ford. és kieg.: Kohányi Gyula. [IBQ.]

Melléklet. = Az Időjárás 5. 1901. márc. 3. füz. pp. 104-105. Konkoly Thege Miklós: Tanulmányok a triesti meteorológiai, csillagászati és szeizmológiai obszervatóriumban. Úti jelentés, 1900. decz. 2-8. Budapest, 1901. [IBQ.]

Sz. L. [SZALAY László]: A napfoltok és a földmágnesség. = Az Időjárás 5. 1901. szept. 9. füz. p. 298. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Egy 100 éves naptárról. = Az Időjárás 5. 1901. okt. 10. füz. pp. 328-332. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: A Semmering-vidékre tervezett asztrofizikai és meteorológiai obszervatórium kérdéséhez. = Az Időjárás 5. 1901. dec. 12. füz. pp. 390-396. K. Kostersitz cikke alapján. [IBQ.]

SZÉKELY Károly: A csillagászat köréből. = Katholikus Szemle 15. 1901. 1. sz. pp. 41-51. [ZSE.]

MELLES Emil: A naptárkérdés a XIX. Században. = Katholikus Szemle 15. 1901. 9. sz. pp. 784-793. [ZSE.]

Minő csillagneveket emleget a nép? = Magyar Nyelvőr 30. 1901. febr. 15. 2. füz. p. 98. [SRG.]

Válaszok a szerkesztőség kérdéseire. = Magyar Nyelvőr 30. 1901. ápr. 15. 4. füz. pp. 198-200. Válasz a Magyar Nyelvőr 1901. febr. 15. 2. füz. 98 oldalán feltett szerkesztőségi kérdésre "Minő csillagneveket emleget a nép?" [SRG.]

PETHŐ [Rudolf]: Égi világok. = Magyar Sion 15.(39.) 1901. 2. füz. pp. 116-139. Csillagászat: pp. 116-132. [SRG.]

FROSS Károly: A refractióról. = Mathematikai és Physikai Lapok 10. 1901. pp. 37-42. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: A Nova (3. 1901.) Persei photometriai megfigyelése az O-gyallai observatoriumon. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 19. 1901. p. 377. Gothard Jenő nóva megfigyeléseiről. [SRG.]

WERTNER Mór: A ratibori krónika magyar vonatkozású adatai. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 35. 1901. 9. füz. pp. 840-844. Üstökös 1472 januárjában. p. 842. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Nap parallaxisa és az Eros kisbolygó. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. 377. füz. pp. 44-45. [SRG.]

MAHLER Ede: Az ókori nap-és holdfogyatkozásokról. = Természettudományi Közlöny 33. 1901. jún. 302. füz. pp. 371-383. A fogyatkozások váratlan látványának hatása az ókori népekre. Sok fogyatkozásról maradtak feljegyzések, melyeknek időpontját ma meghatározhatjuk. Erre vonatkozóan Oppolzer tanítványa F. K. Ginzel végezett nagy munkát: azonosítva a történeti források fogyatkozásait. 1899-es művében részletesen elemzi az Almagestben lévő 19 holdfogyatkozást, amelyet Ptolemaiosz gyűjtött össze és ismertetett. Közülük az első Kr. e. 721. márc. 19-i és az utolsó Kr. u. 136. dec. 6-i. A babilóniai és asszír fogyatkozások elemzése a leginkább fontos, az ottani kronológiához. A babilóniai csillagászok a 19 éves Saros-periódus felismerése után a napfogyatkozások 44 %-át, a holdfogyatkozások több mint 80 %-át képesek voltak előre jelezni. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Napunk hőmérséklete. = Uránia 2. 1901. jan. 1. 1. sz. pp. 6-7. Felszíni hőmérséklete az eddigi két legjobb meghatározás értelmében 5100 és 5900 fok C között fekszik. E sorok írója ma egészen más, a sugárzás mérésétől független úton 5200 fok C-t nyert. [KSZ.]

Mit tudunk ma a bolygókról? = Uránia 2. 1901. jan. 1. 1. sz. pp. 18-19. William H. Pickering nyomán. [KSZ.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika január hóra. = Uránia 2. 1901. jan. 1. 1. sz. p. 24. "A novemberi és a deczemberi hullócsillagokat Ó-Gyallán a tartós borulás folytán nem észlelhették." [KSZ.]

A csillagos ég. = Uránia 2. 1901. márc.1. 3. sz. pp. 65-67. A Nature 1901. 63. alapján, Norman Lockyr nyomán. Fordította Hoffmann Ottó. [KSZ.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika márczius hóra. = Uránia 2. 1901. márc. 1. 3. sz. pp. 73-74. "Uranus az Ophiochus és Skorpius csillagképek határán tartózkodik a Scorpii 1-rendű csillagtól néhány foknyira keletre. A Neptun a Taurus csillagkép északkeleti részén éta Geminitől nyugatra és zéta Tauritól keletre áll s e helyzetéből alig mozdul el." [KSZ.]

SZEKERES Kálmán: Egy nagy bujdosó. = Uránia 2. 1901. ápr. 1. 4. sz. pp. 86-90. A Jupiter. Négy bolygórajzzal, melyet készített: Browning; hazánkfia Konkolynak fölvételei 1887. május 20. és 22-én; Pritchett 1877-iki fölvétele a déli féltekén levő nagy vörös folttal. [KSZ.]

MIKOLA Sándor: Időszámításunk különös esetei. = Uránia 2. 1901. ápr. 1. 4. sz. pp. 98-100. Helyi idő, zónaidő, dátumváltás. [KSZ.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika április hóra. = Uránia 2. 1901. ápr. 1. 4. sz. pp. 103-104. Nova Persei. "Február hó végén az a hír járta be a napilapok útján a világot, hogy az angolok a Perseus csillagképben új csillagot fedeztek fel. A felfedezés nem kizárólag az angol csillagászok érdeme, mert a Novát egymástól függetlenül több helyen vették észre. . . . annyira megnőtt a fénye, hogy elsőrendű csillagnál fényesebb volt. . . . Ó-gyallán a Novát feltűnése óta minden tiszta estén észlelték." [KSZ.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. Ujdonságok. = Urania 2. 1901. 8. sz. p. 228. [SRG.]

A jégkorszak csillagászati magyarázata. = Uránia 2. 1901. dec. 1. 10. sz. pp. 271-272. V. L. Charlier nyomán az Umschau 1901. okt. 15-i számából. [KSZ.]

T. A. [TASS Antal]: Csillagászati krónika deczember hóra. = Uránia 2. 1901. dec. 1. 10. sz. p. 281. [KSZ.]

A Neptunon túl lévő bolygó. = Uránia 2. 1901. dec. 1. 10. sz. pp. 281-282. [KSZ.]

          1902.

BERECZ Antal: A csillagászati földrajz elemei. Ötödik kiadás. Budapest, 1902. Az író sajátja. 68 p. [TZS.]

HELLER Ágost: A physika története a XIX. században. Két kötetben. 2. köt. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából. Kiad. a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest, 1902. Franklin-társulat könyvsajtója. 488 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 46./ Heller Ágost eredeti terve volt a fizika történetét 1890-ig megírni, hogy azt az 1890-1892-es előfizetőinek adhassa a kiadó. Az 1860-ig tartó időszakkal elkészült. 1891-ben a könyv 1. kötetete megjelent. A 2. kötet kiadása közben, 1902. szept. 4-én elhunyt a szerző, így az 1860-1890-es időszaknak csak vázlata maradt. [KSZ.]

KEMÉNY Xavér Ferenc: A mathematikai és physikai földrajz elemei. A reáliskolák IV. osztálya számára. 90 ábrával. Budapest, 1902. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) könyvkereskedés kiadása, Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 133 p. Csillagászat: pp. 1-46. [KSZ.]

LÓSKAY Miklós: A Nap helyzete az égen, az év minden órájára, a Föld bármely pontján. Kiad.: a Magyar Földrajzi Intézet R. t. Budapest, 1902. 1 p. Magyar nyelvű forgó csillagtérkép. Rajzolta: Kogutowicz Manó. A kiadványt a Magyar Földrajzi Intézet és a Calderoni tanszerkereskedés árusította.
Egy lapos nyomtatvány, 45,5 x 45,5 cm mérettel. Közepén 29,5 cm átmérőjű, zöld alapnyomású korong, fekete osztással és fokhálózattal. A lap peremén magyarázó szöveggel és példával. A Nap és a csillagok félnapi ívének meghatározására és szemléltetésére szolgáló számolóábra, Budapest földrajzi szélességére (47,5 fok) számítva. A közepén húzott vízszintes vonal Budapest horizontját, az ehhez hajló két szaggatott vonal Magyarország déli és északi határának láthatárát jelzi. A kör belső peremének beosztása az égitestek magasságát, a külső a földrajzi szélességeket jelzi. A Nap napi ívét, óra és félóra helyzetjelzéssel a vastag vonalak mutatják, amelyek közt fokhálózat is van. Az ábra segítségével meghatározható a Nap, vagy egy ismert deklinációjú csillag mindenkori látóhatár feletti magassága. Például napóra számoláshoz is használható. [IBQ.]

   WONASZEK A. Antal: Astronomia. Pozsony - Budapest, 1902. Stampfel-féle könyvkiadóhivatal (Révai Testvérek Irod. Intézet R.t.), Eder István könyvnyomdája. 76 p. /Stampfel-féle tudományos zseb-könyvtár. 101./ [KSZ.]

MAHLER Ede: Tanulmányok a vallástörténet és chronologia köréből. = Ethnographia 13. 1902. jún. 6. sz. pp. 241-253. Az ókori (egyiptomi, zsidó, görög-római) naptárak elemzése. A téli napforduló ókori időpontja és ennek története. Jézus születésének ideje (Krisztus a város [Róma] 747. évének december 25-én született és hogy ilyképen időszámításunk hét évvel kevesebbet számlál). A húsvét idejének zsidó és keresztény meghatározása. [KSZ.]

MAHLER Ede: Az időbeosztás történeti fejlődése. = Ethnographia 13. 1902. nov. 9. sz. pp. 385-392. Az ókorban (Babilóniában) kialakult idő- és körbeosztás története. Az év körét 12 részre (hónapra) osztotta a holdfázisok ismétlődése, nagyjából 30 naposra. Ezért a kört 360 részre (fokra) osztották. A fok további 60-ad részekre (percekre) osztásának magyarázata. [KSZ.]

Egy magyar tudós ünneplése. = Az Időjárás 6. 1902. jan. 1. füz. pp. 1-27. Konkoly Thege, és a 60. születésnapjára küldött dísztáviratok. A cikk szerzője nincs feltüntetve. A lábjegyzetben az áll, hogy "szerk." A szerkesztők Héjas Endre és Raum Oszkár voltak. A más helyen említett Zách Alfréd nem lehetett a cikk szerzője, mert ő 1910-ben született. [IBQ.]

Sz. L. [SZALAY László]: A napsugárzás energiájának fenntartása. = Az Időjárás 6. 1902. ápr. 4. füz. pp. 149-150. [IBQ.]

S. L. [STEINER Lajos]: Farkas Ede emlékezete. (1844-1902.) = Az Időjárás 6. 1902. máj. 5. füz. pp. 153-154. Farkas Ede ógyallai meteorészlelő, napészlelő. 1844 - Ógyalla, 1902. ápr. 24. [IBQ.]

A légkör magassága. = Az Időjárás 6. 1902. máj. 5. füz. pp. 177-178. Világító felhők, északi fény, hullócsillagok, holdfogyatkozás - Hann: Lehrbuch der Meteorologie című műve alapján. [SRG.]

RÉTHLY Antal: Szivárvány-megfigyelések. = Az Időjárás 6. 1902. máj. 5. füz. pp. 181-183. [SRG.]

WINCZE Mihály: A zsebóra mint iránytű. = Az Időjárás 6. 1902. jún. 6. füz. p. 219. [IBQ.]

NEDELKOVITCH M[ilán].: A belgrádi központi obszervatórium. = Az Időjárás 6. 1902. nov. 11. füz. pp. 380-382. Levél Konkolyhoz a belgrádi meteorológiai obszervatóriumról. [IBQ.]

SZÉKELY Károly: Csillagászati ujdonságok. = Katholikus Szemle 16. 1902. 4. sz. pp. 337-351. [ZSE.]

NOVÁK Ferenc: A keresztény időszámítás. [1.] = Magyar Sion 16.(40.) 1902. 1. füz. pp. 8-41. [SRG.]

NOVÁK Ferenc: A keresztény időszámítás. [2.] = Magyar Sion 16.(40.) 1902. 2. füz. pp. 110-129. [SRG.]

NOVÁK Ferenc: A keresztény időszámítás. [3.] = Magyar Sion 16.(40.) 1902. 3. füz. pp. 208-221. [SRG.]

ELLEND József: A sárospataki főiskola fizikai múzeuma a XVIII. század végén. 1. = Mathematikai és Physikai Lapok 11. 1902. pp. 79-85. A reformátusok sárospataki híres kollégiuma fizikai múzeumának leltára. Vezetését megkezdte 1774-ben s a következő években folytatta Szilágyi Márton, a bölcselet és mathesis nyilvános tanára. 1791-től folytatta s gyarapította Barczafalvi Szabó Dávid a mathesis és a fizika nyilvános, rendes tanára. Latin nyelven és magyar fordításban. Sok fizikai és néhány csillagászati eszközzel. [KSZ.]

MENTOVICH Ferencz: Látogatás Gaussnál. Naplótöredék. = Mathematikai és Physikai Lapok 11. 1902. pp. 90-96. Mentovich Ferenc (1819-1879) 1843. szept. 1-én látogatta meg Göttingenben Gausst. Csillagászati vonatkozásokkal. Eredeti közlés: Nemzeti Társalkodó 1844. aug. 30-i száma Naplótöredékek. IV. címmel. [KSZ.]

ELLEND József: A sárospataki főiskola fizikai múzeuma a XVIII. század végén. 2. = Mathematikai és Physikai Lapok 11. 1902. pp. 141-144. [KSZ.]

ELLEND József: A sárospataki főiskola fizikai múzeuma a XVIII. század végén. 3. = Mathematikai és Physikai Lapok 11. 1902. pp. 189-196. A csillagászati és földrajzi eszközök listája itt. pp. 193-194. [KSZ.]

A Foucault-féle ingakisérlet Szombathelyen. = Szombathelyi Friss Ujság 2. 1902. jul. 13. p. 1., 5. Az 1880. aug. 25-i kísérletről. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. Optikai köd a nova Persei körül. = Urania 3. 1902. 8. sz. pp. 227-228. Gothard Jenő megfigyelései a Nova Perseiről. [SRG.]

          1903.

DEÉSY Károly: Fizikai-földrajzi tanulmányok. 5. A földsarki vonzás többlete. 6. Esés (gravitatio). 7. A nutatio oka. 8. Az esés (gravitatio) oka képzelet vagy valóság? Közli és véleményt kér Deésy Károly föreáliskolai tanár. Kassa, 1903. Nyomatott Vitéz A. könyv-, kő- és műnyomdájában. 36 p. A látott példánynál hiányzott a borítólap. Valószínűleg korábban már megjelent egy hasonló füzet, mely szintén négy tételt tartalmazott. [TZS.]

FARKAS Sándor - KOVÁCS János: Csillagászati és fizikai földrajz. Tanitó- és tanitónőképzők számára. Budapest, 1903. Franklin-Társulat kiadó és nyomda. 192 p. A szerzők előszava 1903. augusztus hóban kelt. [KSZ.*]

FLAMMARION, Camille: A világ vége. Ford.: Endrei Zalán. Budapest, 1903. Vass József Könyvkiadóhivatala, Beer E. és Társa ezelőtt "Kosmos" nyomda. 1. köt. 142 p.; 2. köt. 143 p. A két kötet egybekötve. [KSZ.]

HOITSY Pál: A csillagok világából. Budapest, [1903.] Lampel Róbert (Wodanier F. és Fiai). Cs. és Kir. udvari könyvkereskedés kiadása és nyomdája. 62 p. /Magyar könyvtár. 321./ [KSF.]

KÖVESLIGETHY Radó: Használati utasítás Lóskay Miklósnak a Nap és a Csillagok járását a Föld tetszőleges helyén feltüntető forgatható Nap-ív-korongjához. Kiadja a Magyar Földrajzi Intézet R.-Társ. Budapest, 1903. A Stephaneum nyomása. 15 p. Útmutató füzet az 1904-ben kiadott forgó csillagtérképhez. Belső címek és táblázatok: A Nap és a Csillagok járása a Föld tetszőleges helyein (Forgatható nap-ív-korong).; Nap-tábla.; Az időegyenlítés táblája.; A két félgömb első-és másodrendű csillagainak jegyzéke [76 csillag].; Néhény főbb város földrajzi szélessége. [IBQ.]

LÉDERER Ábrahám: Iskolai kirándulás a csillagos égbe. (négy kis térképpel). Különlenyomat az "Izr. Tanügyi Értesítő"-ből. Budapesten, 1903. Lampel R. (Wodianer F. és Fia) könyvkiadó czég bizománya. 23 p. [TZS.]

MAHLER Ede: Babilon és a Biblia. Budapest, 1903. "Uránia" Magyar Tudományos Egyesület, Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. könyvnyomdája. 55 p. /Népszerű tudományos felolvasások. 5./ Történelmi, régészeti, művelődéstörténeti ismertetés. Csillagászat: pp. 48-51. Babilon a csillagászat tudományának hazája, ékírásos táblák csillagászati feljegyzései, csillagászat a vallás szolgálatában, a Saros-periódus felismerése, a lunisoláris éven alapuló naptáruk, a zsidó naptár a babiloniaiak leghűbb mása. A nap 24 részre osztása, a hétszámlálás, a szombat szent volta mind Babilon eredetű és innen eredt a Biblia könyveibe. [KSZ.]

MAHLER Ede: A husvétról. = Ethnographia 14. 1903. 8. sz. pp. 365-382. A húsvét számításának története a zsidóknál, az ókori keresztényeknél, és a középkorban. A zsidó és a keresztény húsvét azonos napon ünneplésének esetenkénti előfordulásáról. Törekvés ilyen egybeesések kiküszöbölésére. [KSZ.]

RAUM Oszkár: A m. kir. orsz. meteorológiai intézet meteorológiai és csillagászati múzeumáról. = Az Időjárás 7. 1903. febr. 2. füz. pp. 63-65. Több mint 400 tárgy 40.000 korona értékben. [IBQ.]

Aacheni halo-megfigyelések. = Az Időjárás 7. 1903. ápr. 4. füz. pp. 118-125. A. Silberg tanulmánya alapján. [SRG.]

Legfelsőbb kitüntetés. = Az Időjárás 7. 1903. ápr. 4. füz. p. 138. Konkolyt, a király a Szent István rend kiskeresztjével tüntette ki a közügyek érdekében végzett fáradozásáért. [IBQ.]

RAUM Oszkár: Az északi fény spektrumának zöld vonala. = Az Időjárás 7. 1903. ápr. 4. füz. p. 142. A kriptonnal azonosítja. [IBQ.]

Királyi kitüntetés. = Az Időjárás 7. 1903. máj. 5. füz. p. 172. Konkoly kitüntetése Sándor szerb királytól a szerb meteorológiai fejlesztésért: II. osztályú Takova rendet kapta. [IBQ.]

GULYÁS József: Szép meteor. = Az Időjárás 7. 1903. máj. 5. füz. p. 172. Debrecenben 1903. márc. 29-én és ápr. 4/5-én. [SRG.]

Csillaghullás. = Az Időjárás 7. 1903. júl. 7. füz. p. 237. Lajosmizsén, Abaujváron és Diós-Jenőn, 1903. júl. 24/25-én. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: Az üstökösök. = Az Időjárás 7. 1903. aug. 8. füz. pp. 257-260. Általános leírás az üstökösökről. A Borelli üstökös 1903. júl. 29-i ógyallai észlelése, a szerző rajzával. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az 1903. I. (Borelli-) üstökös. = Az Időjárás 7. 1903. szept. 9. füz. pp. 277-282. Megfigyelése 1903. júl. 29. és aug. 10. között. [IBQ.]

CHOLNOKY Jenő: Optikai tünemények a levegőben. = Az Időjárás 7. 1903. szept. 9. füz. pp. 297-300. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: A pontos idő számításáról és meghatározásáról. = Az Időjárás 7. 1903. okt. 10. füz. pp. 326-331. [IBQ.]

BÜKY Aurél - MARCZELL György: A mult (október) hóban Ó-Gyallán észlelt mágneses rendellenességekről. = Az Időjárás 7. 1903. nov. 11. füz. pp. 346-349. Az 1903. okt. 30-i mágneses háborgás és az okt. 31. esti sarki fény. [IBQ.]

MASSÁNY Ernő: Csillaghullás. = Az Időjárás 7. 1903. nov. 11. füz. pp. 349-353. Az 1903. aug. 17-i tűzgömbbel kapcsolatos leírás. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A Monte-Rosa obszervatóriuma. = Az Időjárás 7. 1903. nov. 11. füz. pp. 369-370. [IBQ.]

RAUM Oszkár: A m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet múzeumáról. = Az Időjárás 7. 1903. dec. 12. füz. pp. 384-388. A múzeum ismertetése, tárgyai. [IBQ.]

Csillagászati közlemények. = Az Időjárás 7. 1903. dec. 12. füz. p. 400. Az Időjárás kiadásához a VKM (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) engedélyével az ógyallai csillagvizsgáló költségvetése is hozzá járul. [IBQ.]

SZÉKELY Károly: Ujdonságok a csillagászat köréből. = Katholikus Szemle 17. 1903. 3. sz. pp. 244-257. [ZSE.]

TASS Antal: A Zöllner-féle photometer. = Mathematikai és Physikai Lapok 12. 1903. pp. 188-197. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Régi templomok beirányítása. = Mathematikai és Physikai Lapok 12. 1903. pp. 220-227. [SRG.]

TERKÁN Lajos: A colorimeter elmélete. = Mathematikai és Physikai Lapok 12. 1903. pp. 228-237. A Zöllner-féle fotométernél a coloriméter teszi a mesterséges csillag fényét a természetessel egyenlő színűvé. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: Az égi testek hőmérsékletének meghatározásáról. = Mathematikai és Physikai Lapok 12. 1903. pp. 256-274. Vogel 1880-ban végzett mérései alapján számítja néhány csillag (Nap, Szíriusz, Vega, Arcturus, Aldebaran, Betelgeuse, Capella) hőmérsékletét: 2450 és 6400 C fok közötti értékeket nyerve. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A Centaurus csillaghalmaza. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. 405. füz. pp. 404-406. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Merkuron innen és a Neptunon túl levő bolygóról. = Természettudományi Közlöny 35. 1903. 405. füz. pp. 406-407. [SRG.]

          1904.

A csillagos ég Közép-Európa számára. Szerk.: Kövesligethy Radó. Kiad.: a Magyar Földrajzi Intézet r. t. Budapest, [1904.] Magyar nyelvű forgó csillagtérkép. Préselt karton, felragasztott csillagtérképpel, hátlapján használati utasítással. Átmérője: 25 cm. Fekete alapon arany vagy fehér színű felirattal és szecessziós díszítéssel. Forgatható csillagtérkép a 48 fok földrajzi szélességre szerkesztve. A csillagokat körülbelül 4 magnitúdóig tünteti fel, a -40 fok deklinációig terjedően. A fényesebb csillagok nevének feltüntetésével, illetve görög kisbetűs jelzésével, a névírás magyar. A keresett napjelzés és órajelzés beállításával a fedőlap ovális (14 cm-es legnagyobb átmérőjű) ablakában látható az égbolt helyzete az adott időpontban. Forgalmazta a Magyar Földrajzi Intézet, a Calderoni tanszerkereskedés és lerakatai.
A szemléltető eszközhöz egy nyomtatott feliratos boríték tartozik a következő feliratokkal: Magyar Földrajzi Intézet Részvény Társaság. A Nap és a Csillagok járása a Föld tetszőleges pontján. Forgatható csillagászati készülék, A Csillagos ég Közép-Európa számára. Forgatható csillagászati készülék. Az 1920-as években még árusították. A forgatható csillagtérképből a magyar feliratú példányokon kívül német és horvát nyelvű nyomatok is készültek. [IBQ.]

DARWIN, G. H.: A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben. Ötvenkét rajzzal. Ford.: Kövesligethy Radó. Budapest, 1904. K. M. Természettudományi Társulat, Franklin-Társulat könyvsajtója. 308 p. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 73./ Az eredetivel összevetette Eötvös Loránd. [KSZ.]

FEHÉR Ipoly: Emlékbeszéd Hollósy Jusztinián lev. tag felett. In: Emlékbeszédek a M. Tud. Akadémia tagjai felett. 11. köt. Budapest, 1904. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 261-279. [SRG.]

HANUSZ István: Égen és Földön. Budapest, 1904. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. kiadása és könyvnyomdája. 299 p. Csillagászat: pp. 1-78. [KSZ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az ég fényének polárossága. Budapest, [1904.] Pesti könyvnyomda részvény-társaság. 40 p. Különnyomat az Atmosphaera 1904. évi 1-4. füzetéből. [SZF.]

LÓSKAY Miklós: A Nap járása a bolygók egén. Kiadja a "A Nap járásá"-hoz a Magyar Földrajzi Intézet R. t. Budapest, 1904. 1 p. Rajzolta: Kogutowicz Manó. Függelék a forgatható napív-koronghoz. Egylapos nyomtatvány, két színnel nyomva. A lapon magyarázó szöveg. A belső oldalon 6 darab 75 mm átmérőjű korong ábrázolja I. a Föld, II. a Mars, III. a Jupiter, IV. a Szaturnusz, V. az Uránusz, VI. a Neptunusz forgási egyenlítőjének hajlását a pályasíkjukhoz, az északi rész zöld, a déli szürke nyomással. Feltünteti a tengely és a bolygó-egyenlítő hajlását, és a "térítő körök" helyzetét. Az egylapos ábrát a Magyar Földrajzi Intézet mellékletként adta. [IBQ.]

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMIV-re [1904-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1904. Franklin-Társulat nyomdája. 209 p. Csillagászat: pp. 3-74. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugvása. A bolygók delelése. Fél-napívek Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Nap-és Holdfogyatkozások. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. [KSZ.]

A Nap és a csillagok járása a Föld tetszőleges helyén. Szerk.: Lóskay Miklós. Kiad.: a Magyar Földrajzi Intézet Részvény Társaság. Budapest, [1904.] 2 p. Magyar nyelvű forgó csillagtérkép. Az 1902. évi Lóskay-féle számolóábra (A Nap helyzete az égen, az év minden órájára, a Föld bármely pontján) tovább fejlesztett változata. Átmérője 33 cm. Két préselt karton lemez közt forgatható koordináta hálózat. Fekete alapon ezüstszínű nyomással. A Nap és a csillagok félnapi ívét szemléltető és kiszámító számoló korong. A fedőlap külső peremén a földrajzi szélességek skálája, amelyhez a belső forgó lemez beállítható. A fedőlap ablakának vízszintes peremén az azimut beosztás, ennek segítségével a Nap és az ismert deklinációjú csillagok mindenkori azimutja is megállapítható.
A szemléltető eszközhöz egy nyomtatott feliratos boríték tartozik a következő feliratokkal: "Magyar Földrajzi Intézet Részvény Társaság. A Nap és a Csillagok járása a Föld tetszőleges pontján. Forgatható csillagászati készülék, A Csillagos ég Közép-Európa számára. Forgatható csillagászati készülék." Az 1920-as évek Calderoni-árjegyzékben még ajánlják. A Calderoni-katalógus szerint német- és horvát-feliratú változatok is készültek. [IBQ.]

LUKÁCS Károly: A sarki hósüvegek változása a Marson és a Földön. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 2. füz. pp. 41-72. [IBQ.]

CHOLNOKY Jenő: A pekingi obszervatórium eszközei Potsdamban. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 3. füz. p. 135-138. A XVII. sz-i műemlék csillagvizsgáló műszereit a németek elhurcolták. [IBQ.]

LÓSKAY Miklós: A Nap járása a bolygók egén. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 7. füz. pp. 311-313. + 1 színes képtábla. [IBQ.]

Egyetemeink földrajzi tárgyú előadásai. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 7. füz. pp. 322-323. Benne a szférikus csillagászat. [IBQ.]

LÓSKAY Miklós: A Cheops-gúla csillagászati vonatkozásai. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 8. füz. pp. 347-349. A hibás források alapján téves adatok. [IBQ.]

Helymeghatározás a tengeren. = Földrajzi Közlemények 32. 1904. 9. füz. p. 422. [IBQ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: A csillagászat. = Az Időjárás 8. 1904. jan. 1. füz. pp. 1-15. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Az ég fényének polárossága. 1. A polárosság általában. = Az Időjárás 8. 1904. jan. 1. füz. pp. 15-26. [SRG.]

Csillagászati közlemények. = Az Időjárás 8. 1904. jan. 1. füz. p. 35. A továbbiakban Kövesligethy Radó szerkeszti a folyóirat csillagászati rovatát. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Logikai módszerek az asztronómiában és az asztrofizikában. = Az Időjárás 8. 1904. febr. 2. füz. pp. 49-58. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Az ég fényének polárossága. 2. Az atmoszféra polárossága. = Az Időjárás 8. 1904. febr. 2. füz. pp. 58-67. [SRG.]

TASS Antal: A kettős csillagokról. = Az Időjárás 8. 1904. márc. 3. füz. pp. 93-101. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Az ég fényének polárossága. 3. közlemény. = Az Időjárás 8. 1904. márc. 3. füz. pp. 101-108. [SRG.]

Dr. Kövesligethy Radó... = Az Időjárás 8. 1904. márc. 3. füz. p. 128. A Csillagászati rovat vezetője. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Az ég fényének polárossága. 4. közlemény. = Az Időjárás 8. 1904. ápr. 4. füz. pp. 133-145. [SRG.]

TASS Antal: Műszer nélkül végezhető földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározás módjai. = Az Időjárás 8. 1904. ápr. 4. füz. pp. 145-157. [IBQ.]

LAKITS Ferencz: Nap- és holdfogyatkozások, ugyis mint idő-határozók. = Az Időjárás 8. 1904. máj. 5. füz. pp. 177-183. Itt a cikk azt írja, hogy ugyanez megjelent a "Magyar Órások Szaklapja. II. évf. 1. sz." -ban is, de abban nem található. [SRG.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] Egy új csillagda. = Az Időjárás 8. 1904. máj. 5. füz. pp. 201-202. A kaliforniai Lick csillagvizsgáló új obszervatóriuma Chilében. [IBQ.]

HORVÁTH Antal: Rendkívüli meteor. = Az Időjárás 8. 1904. jún. 6. füz. pp. 241-242. Tűzgömb. Pécs, 1904. jún. 13. Hangjelenség követte 4 perccel később. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: A hőmérséklet meghatározásának fontossága az állócsillagoknál. = Az Időjárás 8. 1904. júl. 7. füz. pp. 245-251. Harkányi Béla és Terkán Lajos módszere. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Az Ebro-obszervatórium. = Az Időjárás 8. 1904. júl. 7. füz. p. 280., 282. [IBQ.]

LAKITS Ferencz: Változó csillagok és a fotográfia. = Az Időjárás 8. 1904. nov. 11. füz. pp. 393-397. [SRG.]

Fényes meteor. = Az Időjárás 8. 1904. nov. 11. füz. p. 422. 1904. nov. 10-i tűzgömb. Észlelést küldtek: Bodófalva (Krassó-Szörény megye), Charlottenburg (Temes megye), Felsőlövő (Vas megye), Billéd (Torontál megye), Fibis (Temes megye), Zsombolya (Torontál megye) helyekről. [IBQ.]

MAHLER Ede: Az egyiptomiak mathematikai és astronomiai ismeretei. 1. = Mathematikai és Physikai Lapok 13. 1904. pp. 30-53. [KSZ.]

MAHLER Ede: Az egyiptomiak mathematikai és astronomiai ismeretei. 2. = Mathematikai és Physikai Lapok 13. 1904. pp. 128-142. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: Az anomal dispersio szerepe az astrophysikában. = Mathematikai és Physikai Lapok 13. 1904. pp. 143-155. Előadatott az 1904. febr. 18-án tartott rendes ülésen. [KSZ.]

A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben. Írta G. H. Darwin, fordította Dr. Kövesligethy Radó, az eredetivel összehasonlította Dr. b. Eötvös Loránd, kiadja a K. M. Természettudományi Társulat. Budapest 1904. = Mathematikai és Physikai Lapok 13. 1904. pp. 246-250. Könyvismertetés. [KSZ.]

SEBESTYÉN Károly: Szegedi napsugaras házvégek. = Néprajzi Értesítő 5. 1904. 8-9. sz. pp. 268-276., 11 ábra. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az 1903. október 31-iki mágneses zivatar. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. 413. füz. pp. 41-45. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Napnak egy színben való fotografiája. = Természettudományi Közlöny 36. 1904. 4. pótfüz. pp. 76., 189-190. [SRG.]

y: A napfoltok és a légköri lecsapódások. = Uránia 5. 1904. jan. 1. sz. pp. 25-27. [SRG.]

DARVIN G. H.: Saturnus gyűrűi. = Uránia 5. 1904. febr. 2. sz. pp. 86-92. [SRG.]

A Föld fénye a Holdon. = Uránia 5. 1904. febr. 2. sz. p. 93. [SRG.]

A csillagok sebessége. = Uránia 5. 1904. febr. 2. sz. pp. 93-94. [SRG.]

A Brooks-üstökös. = Uránia 5. 1904. febr. 2. sz. p. 94. [SRG.]

A csillagok fényének százados változása. = Uránia 5. 1904. febr. 2. sz. p. 94. [SRG.]

A holdpházisok befolyása az esőzésre. = Uránia 5. 1904. febr. 2. sz. p. 94. [SRG.]

A napfény világossága. = Uránia 5. 1904. ápr. 4. sz. p. 192. [SRG.]

TASS Antal: Az astrophysikai kutatások mai állása. 1. = Uránia 5. 1904. máj. 5. sz. pp. 216-222. [SRG.]

TASS Antal: Az astrophysikai kutatások mai állása. 2. = Uránia 5. 1904. jún-aug. 6-8. sz. pp. 289-297. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Élet a Holdban. = Uránia 5. 1904. okt. 10. sz. pp. 418-419. [SRG.]

TASS Antal: A csillagászati társulat 20-ik congresszusa. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. p. 454. Lund, 1904. szeptember 6. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati ujdonságok. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. pp. 465-466. Változó csillagok.; Nagy bolygók Saturnus.; Kis bolygók.; Üstökösök Tempel-üstökös.; Kettős csillagok.; Naptevékenység. [SRG.]

A napfoltok intensívszáma. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. p. 467. [SRG.]

Helium a világűrben. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. p. 468. [SRG.]

Phoebe. = Uránia 5. 1904. nov. 11. sz. p. 469. [SRG.]

TASS Antal: Az astrophysikai kutatások mai állása. 3. = Uránia 5. 1904. dec. 12. sz. pp. 478-484. [SRG.]

-a A -: A zöld sugár. = Uránia 5. 1904. dec. 12. sz. pp. 511-512. [SRG.]

          1905.

"Aristarchos" Csaszny V.-féle Tellurium-Lunarium szemléltető készülék. Budapest, 1905. Calderoni és társa. 15 p. [TZS.]

BODOLA Lajos, Zágoni: A mérési hibák elmélete és a legkisebb négyzetek módszere. 1. Füz. Elmélet. Budapest, 1905. [SZF.]

FIALOWSKY Lajos - KOGUTOWICZ Károly: A világóra. Szerzette Fialowsky Lajos. Szerkesztette Kogutowicz Károly. Kiad.: a Magyar Földrajzi Intézet Részvény Társaság. Budapest, [1905.] Szemléltető eszköz és ekvatoriális napóra. A napórai helyi- és a középidő, a különböző földrajzi hosszúságú helyek időkülönbségei és a napóra működésének szemléltetésére. 6 színnyomású. Négy lapos (két óra-skála, két térkép). A két darab 26 cm átmérőjű sarki vetületű térképkör a Föld északi-és déli féltekéjét ábrázolja. A két 26 cm átmérőjű óra-skála a napóra nyári és téli beosztása, 10 perces felosztással, 2 x 12 órásan. A 45 x 30 cm-es alaplapra felhelyezve, a térkép-lapokat forgó korongra ragasztva lemérhetők az egyes helyek időkülönbségei.
Az alaplapot ferdén alátámasztva, oly módon, hogy az adott hely égi egyenlítőjének síkjába álljon, a közepén egy polosz-árnyékvetőt átszúrva egyenlítői napórának használható, amelyen leolvasható, hogy hol, mikor delel a Nap, és más helyen ekkor mennyi az idő. Az egyes alkatrészek kivághatók, házilag összeállíthatók, illetve összeállítva is árusították. Forgalmazta a Magyar Földrajzi Intézet R. t., és a Calderoni tanszerárusító cég. Az 1920-as években a Calderoni árjegyzékekben még szerepel. Német és horvát feliratú változatban is készült. [IBQ.]

HANKÓ Vilmos: Régi magyar tudósok és feltalálók. Budapest, 1905. Lampel Róbert Könyvkereskedése. 64 p. /Magyar Könyvtár. 439./ Több helyen (pp. 22-23, 48-50.) említ csillagászokat, elsősorban Hellt. [ZSE.]

JÓKAI Mór: A láthatatlan csillag. In: Jókai Mór: Délvirágok. Budapest, 1905. Révai testvérek kiadása, Franklin-Társulat, Franklin-Társulat nyomdája. pp. 167-198. /Jókai Mór összes művei. Nemzeti kiadás. 20./ A kisregény Hindusztán hegyei között játszódik, a XIX. század közepén, az angolok és az afgánok harcai idején. Egyik este a csillagos eget mutatják egymásnak, konkrétan az Andromeda csillagkép szabadszemes csillagait, benne az Andromeda köd "kisded ködfoltját" is. A köd közepén egyesek nem látnak csillagot, mások látnak "egy harmadrendű csillagot, könnyen kivehetően, éppen a ködfolt közepében". Előbbiek elesnek a harcban, utóbbiak nem.
A kitalált történet megírása után jóval, 1885-ben tűnt fel az Andromeda köd (csaknem szabadszemes) szupernóvája, így a későbbi kiadásokhoz Jókai Mór a következő utószót írta: "Ezt a novellát én 1850-ben írtam. A kiket a mese kútforrásaiul megemlítek, az angol nagykereskedő, mr. Drayson, és az angol hadászati folyóirat csupán képzeletem alakjai, a kiket soha nem láttam. Ez nemcsak költői szabadalom, sőt kötelesség ilyenféle bevezetést adni egy mesének, hogy az olvasó által azt könnyebben bevehetővé tegyük. Negyven év után a csillagászok felfedezték az Andromeda ködfoltjában rejlő új csillagot. Egy külföldi observatorium igazgatója, a ki angol fordításban olvasta ezt a novellámat, kérdést intézett hozzám, hogy hol vettem a tudomást erről az eddigelé észre nem vett csillagról azelőtt 40 esztendővel? Nem tudtam rá választ adni." [KSZ.]

[KOGUTOWICZ Károly:] A Dr. Fialowski Lajos főgymn. tanár által szerzett Világ-óra használásának módja. Budapest, 1905. A Magyar Földrajzi Intézet Részvény-Társaság kiadása. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 14 p. + 1 reklám. Az előszó 1904 decemberi keltezésű. Az előszót Fialowski Lajos írta, a teljes ismertető Kogutowicz Károly munkája. [TZS.]

KÖVESLIGETHY Radó: Használati utasítás Lóskay Miklósnak a Nap és a Csillagok járását a Föld tetszőleges helyén feltüntető forgatható Nap-ív-korongjához. 2. kiad. Budapest. 1905. A Magyar Földrajzi Intézet Részv. Társ. kiadása. 15 p. Útmutató füzet az 1904-ben kiadott forgó csillagtérképhez. [TZS.]

LAKITS Ferenc: Változócsillagok és a fotográfia. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1903. szeptember 6-9-ig Kolozsvárott tartott XXXI. vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Prochnov József, Nuricsán József. Budapest, 1905. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 210-213. [SRG.]

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMV-re [1905-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1905. Franklin-Társulat nyomdája. 294 p. Csillagászat: pp. 3-75. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Nap-és Holdfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. [KSZ.]

MAHLER Ede: Naptáradatok művelődéstörténeti jelentősége. = Akadémiai Értesítő 16. 1905. ápr. 15. 4.(184.) füz. pp. 165-184. Kivonat 1905. febr. 6-án tartott előadásából. [SRG.]

MAHLER Ede: Jelentés a Baselben tartott II. nemzetközi vallástörténeti kongresszusról. = Ethnographia 16.(1.) 1905. 3. sz. pp. 129-143. Mahler Ede a Magyar Nemzeti Múzeumot képviselte Bázelben 1905. aug. 29. és szept. 2. között. Ismerteti a kongresszuson elhangzott főbb előadások tartalmát. Külön részletezi (pp. 136-143.) saját előadását, amelyet "Naptári adatok vallástörténeti jelentősége" címmel tartott. Ebben ismertette a babilóniai, az egyiptomi, a zsidó csillagászati ismereteket a holdfázisokról, különös tekintettel a holdtölte időpontjának és a holdhónap időtartamának meghatározására. Szólt a Sziriusz évről és az 1460 éves Szothisz-korszakról. [KSZ.]

PÉCSI Albert: A földrajzi hosszúság meghatározás új módja. = Földrajzi Közlemények 33. 1905. 1. füz. pp. 58-65. [IBQ.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XVII. században. = Az Időjárás 9. 1905. jan. 1. sz. pp. 30-31. [SRG.]

TASS Antal: "S.-Sagittae és a T.-Vulpeculae fotometriai észlelése." Budapest, 1904. A m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium kisebb kiadványai. 3. sz. = Az Időjárás 9. 1905. jan. 1. sz. pp. 33-34. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Egy helyen végzett hullóészlelések 251 radiáns levezetése Ógyallán észlelt 1641 hullócsillagból. Budapest, 1904. A m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium kisebb kiadványai. 4. sz. = Az Időjárás 9. 1905. jan. 1. sz. pp. 34-36. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: Adalékok a Jupiter megfigyelésének történetéhez. Számos eredeti Jupiter rajzzal. Budapest, 1904. A m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium kisebb kiadványai. 5. sz. = Az Időjárás 9. 1905. jan. 1. sz. p. 36. [SRG.]

Prof. dr. Ernst Abbe. = Az Időjárás 9. 1905. jan. 1. füz. p. 37. Nekrológ. [IBQ.]

L. [MASSÁNY Ernő]: Adatok a Jupiter megfigyelésének történetéhez. = Az Időjárás 9. 1905. febr. 2. füz. pp. 59-62. Képtáblákkal. Vita Wonaszek értekezésével. [IBQ.]

MASSÁNY Ernő: A csillagos ég. = Az Időjárás 9. 1905. febr. 2. füz. pp. 62-64. A forgó csillagtérkép leírása. [IBQ.]

BENCSIK János: Régi megfigyelések. = Az Időjárás 9. 1905. febr. 2. füz. pp. 67-68. Meteor jelenségek a XVIII. században. [IBQ.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XVI. században. = Az Időjárás 9. 1905. febr. 2. füz. p. 69. [IBQ.]

FÉNYI Gyula: Nagy napfolt. = Az Időjárás 9. 1905. márc. 3. füz. pp. 78-80. 1905. jan. 27.-febr. 3. között, febr. 10-én újabb napfolt jelent meg. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: Magyar csillagászok a XV. században. = Az Időjárás 9. 1905. márc. 3. füz. pp. 88-89. [IBQ.]

MASSÁNY Ernő: A nap és a csillagok járása. = Az Időjárás 9. 1905. márc. 3. füz. pp. 89-95. Szemléltető és számoló eszközök ismertetése. [IBQ.]

[KÖVESLIGETHY Radó:] Prof. ing. Pietro Tacchini. = Az Időjárás 9. 1905. márc. 3. füz. p. 105. 1905. márc. 24-én hunyt el, Konkoly barátja volt. [IBQ.]

[MASSÁNY Ernő]: A világóra. = Az Időjárás 9. 1905. ápr. 4. füz. pp. 128-130. Szemléltető eszköz leírása. [IBQ.]

Sz. L. [SZALAY László]: A zivatarok összefüggése a holdfázisokkal. = Az Időjárás 9. 1905. máj. 5. füz. p. 176. Arrhenius, Ekholm, Pickering és Bienco megfigyelései alapján. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: A folyó év június 11-iki tűzgolyó. = Az Időjárás 9. 1905. jún. 6. füz. pp. 184-194. Magyarország 22 helyéről érkeztek beszámolók. A jelenség magasságára Fejes Zsigmond 95-110 km-t, Massány Ernő 110-120 km-t, Fényi Gyula 70-73 km-t számított. [IBQ.]

KLEIN Adolf: Égi tünemény. = Az Időjárás 9. 1905. jún. 6. füz. p. 212. Tűzgömb nyoma 1905. jún. 11-én Görbő-Pinczehelyen. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ógyallai m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium működése. = Az Időjárás 9. 1905. júl. 7. füz. pp. 234-236. A csillagvizsgáló 1904. máj. 1. és dec. 31. közötti működése. [IBQ.]

RUZSINSZKY József: Fényes napgyűrű. = Az Időjárás 9. 1905. júl. 7. füz. p. 251. Bakócán (Baranya megye) 1905. jún. 17-én. [IBQ.]

SZALACSY Farkasné: Rendkívül szép napgyűrű. = Az Időjárás 9. 1905. júl. 7. füz. p. 252. Vente pusztán (Zala megye) 1905. jún. 17-én. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Az augusztus 30-iki teljes napfogyatkozás és a meteorológia. = Az Időjárás 9. 1905. aug. 8. füz. pp. 266-272. Előrejelzés. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A folyó évi aug. 30.-i napfogyatkozás alkalmával végzett megfigyelésekről. = Az Időjárás 9. 1905. nov. 11. füz. pp. 347-364. A hazai észlelések részletesen is. [IBQ.]

Északi fény. = Az Időjárás 9. 1905. dec. 12. füz. pp. 386-388. 1905. nov. 15-én országszerte megfigyelték. Az észlelőhelyek: Bodófalva (Krassó-Szörény megye), Csökmő (Bihar megye), Élesd (Bihar megye), Igló (Szepes megye), Kolozsvár, Micske (Bihar megye), Nyírvaja (Szabolcs megye), Pohorella-vasgyár (Gömör megye), Szelistye (Torda-Aranyos megye), Bátyok (Abaúj megye), Szentandrás, Podhragy (Nyitra-Novák mellett), Léva, Franzfeld (Torontál megye). [IBQ.]

SZKLÁCS Gyula: Meteor. = Az Időjárás 9. 1905. dec. 12. füz. p. 388. Igló, 1905. nov. 17. Kettészakadt és hangjelenség kísérte. [IBQ.]

GERŐ Vilmos: Milyen elemekből áll a nap? = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 29. 1905. 3-4. füz. pp. 295-296. [SRG.]

MAYER János: Hulló csillag csekély magasságban. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 29. 1905. 1. füz. p. 94. [SRG.]

MAYER János: Az idei 1905. aug. 30-iki napfogyatkozás. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 29. 1905. 3-4. füz. pp. 299-300. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A csillagképek és magyar nevök. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. 429. füz. pp. 337-340. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Tycho-Brahe műszerei és művei. = Természettudományi Közlöny 37. 1905. 429. füz. pp. 361-362. [SRG.]

MENCSIK Ferdinánd: Schlözer Ágoston Lajos levelei Hell Miksához, 1772. febr. 29. = Történelmi Tár 6. 1905. pp. 143-147. [HAD.]

Gothard Jenő fényképfelvételei a napfogyatkozásról. = Vasvármegye 38. 1905. aug. 26. p. 2. [SRG.]

BUZNA Viktor: Hulló csillagok. = Zászlónk 1905. okt. 15. pp. 35-39., 5 t. Négy metszettel és egy ábrával. [VEJ.]

Hány csillagot látunk? = Zászlónk 1905. okt. 15. p. 46. [VEJ.]

BUZNA Viktor: Az augusztus 30-iki teljes napfogyatkozás. = Zászlónk 1905. nov. 15. pp. 66-68. Három fotó. Egy kolostor belső udvara, benne: Mier y Teran, Angehrn Tivadar, Fényi Gyula és több távcső.; Egy "Aequatoriale" parallaktikus távcső négy kamerával.; Angehrn felvétele a koronáról 1905. aug. 30-án. [VEJ.]

          1906.

CHOLNOKY Jenő - KÖVESLIGETHY Radó: A világegyetem a Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. 379 szövegképpel, 74 műmelléklettel. Budapest, 1906. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadó és nyomda. 644 p. /A műveltség könyvtára./ Csillagászat: pp. 1-11.; 46-71.; 140-146.; 493-592.; 614-631. Egy kötetben. [KSZ.]

CHOLNOKY Jenő - KÖVESLIGETHY Radó: A világegyetem a Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. 379 szövegképpel, 74 műmelléklettel. Budapest, [1906.] Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadó és nyomda. 1. köt. 1-304 p.; 2. köt. 305-640 p. /A műveltség könyvtára./ Csillagászat: pp. 1-11.; 46-71.; 140-146.; 493-592.; 614-631. Két kötetben. [KSZ.]

ERMÉNYI Lajos: Petzval József élete és érdemei. Budapest, 1906. Mathematikai és Physikai Társulat. 72 p., 13 kép, 3 rajz. [SRG.]

[Forgatható csillagtérkép. Szerk.: Kövesligethy Radó.] Budapest, 1906. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. t. Címfelirat nélküli. Magyar nyelvű forgó csillagtérkép. 17 x 17 cm-es préselt karton lemezek, az alap- és fedőlap közt kerek elforgatható lappal, amelyek 10 cm (legnagyobb) átmérőjű ovális ablakában láthatók a látóhatár felett levő fényesebb csillagok. Fekete alapon, aranyszínű, ill. sárga nyomással. A fedőlemez 5 napos beosztású naptárskálájához a forgó lapon levő, félórás beosztású időpont skálája forgatható. A csillagokat körülbelül 3, néhol 3,5 magnitúdóig tünteti fel, a fényesebb csillagok neve kiírva. A kiadvány melléklete volt a "Műveltség könyvtára" sorozat Cholnoky Jenő - Kövesligethy Radó: A világegyetem a Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése című 1906-os könyvnek. Volt, hogy a könyvvel együtt adták el. Voltak kötetek, amelyeknél a könyv belső kötéstáblájába illesztették. Néhol teljesen önállóan is árusították a forgatható csillagtérképet. [IBQ.]

FRÖHLICH Izidor: Heller Ágost emlékezete. In: Emlékbeszédek a M. Tud. Akadémia tagjai felett. 12. köt. Budapest, 1906. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 87-121., 1 t. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Kondor Gusztáv l. t. emlékezete. In: Emlékbeszédek a M. Tud. Akadémia tagjai felett. 12. köt. Budapest, 1906. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 201-223., 1 t. Kondor Gusztáv irodalmi munkássága bibliográfiával. [SRG.]

FENYVES Ferenc: A sarki fény különös tekintettel a hazai viszonyokra. Budapest, 1906. Lampel R. könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) részvénytársaság kiadása, Ofenbeck és Balázsy könyvnyomdája Nagykanizsán. 80 p. Táblázat a Magyarországon észlelt északi fényekről: 40 jelenség. pp. 12-15. [KSZ.]

Hell Miksa. In: Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város. Budapest, [1906.] p. 245. /Magyarország vármegyéi és városai./ [HAD.]

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMVI-ra [1906-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1906. Franklin-Társulat nyomdája. 280 p. Csillagászat: pp. 3-76. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Nap-és Holdfogyatkozások. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. [KSZ.]

MAHLER Ede: Babylonia és Assyria. Budapest, 1906. Magyar Tudományos Akadémia. 370 p. /A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalata. 55./ Csillagászat: pp. 242-258.; 317-320. [REZ.]

MAHLER Ede: Az ókor keleti népeinek művészete. In: Sebestyén Gyula - Mahler Ede - Láng Nándor - Zsámboki Gyula - Kuzsinszky Bálint: A művészetek története. A legrégibb időktől a XIX. század végéig. I. kötet. Ó-kor. Szerk.: Beöthy Zsolt. Budapest, 1906. Lampel R. Könyvkereskedése, (Wodianer F. és fiai) Részvénytársaság. pp. 25-118. 1997-ben Budapesten, az Anno Kiadó jóvoltából - a borítón "Az ókor művészete. Egyiptomi, babiloni, asszír, perzsa, görög és római építészet, szobrászat, festészet" címmel - reprintként újra kiadva. Az említett fejezetet a neves kronológus és csillagászattörténész, Mahler Ede jegyezte. [REZ.*]

TASS Antal: 1899-1905. években Ó-Gyallán és 1905. évben Nagy-Tagyoson végzett Hullócsillagmegfigyelések. Az igazgatóság megbizásából sajtó alá rendezte Tass Antal, obszervator. Budapest, 1906. Nyomtatott Heisler J. kő- és könyvnyomdájában. 59 p. /A Magyar Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 8./ A cím és a szöveg németül is. 52 észlelési alkalommal 2626 hullócsillagot figyeltek meg. Valamennyi meteor észlelt adata (sorszám, időpont, a feltűnés és eltűnés ekvatoriális koordinátái, fényessége, megjegyzés) táblázatban közölve. 1903. júl. 29/30-án éjjel látták a legtöbb meteort: 181-et. [KSZ.]

STEINER Lajos: Zivatarok gyakorisága és a Hold fényváltozása. = Földrajzi Közlemények 34. 1906. 1. füz. pp. 13-22. + 1képtábla. [IBQ.]

STEINER Lajos: Báró Harkányi Béla "Hullámos vízfelületek tükrözési jelenségei". = Földrajzi Közlemények 34. 1906. 4. füz. pp. 141-142. Cikk-ismertetés és kiegészítés a Nap és Hold okozta "aranyhíd"-ról. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal.]: Braun Károly dr. S. J. = Földrajzi Közlemények 34. 1906. 10. füz. p. 458. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Napunk tengelyforgási idejének meghatározása. = Az Időjárás 10. 1906. jan. 1. füz. pp. 1-17. A módszerek és az ógyallai mérések. [IBQ.]

HASENAUER Andor: Érdekes körülmények közt látott meteor. = Az Időjárás 10. 1906. jan. 1. sz. p. 29. Giacobini üstökös megfigyelése közben a teleszkópban észleltek meteort 1905. dec. 19-én Kiskartalon. [SRG.]

LÓSKAY Miklós: A Cheops-gúla földrajzi és egyéb vonatkozásai. = Az Időjárás 10. 1906. febr. 2. füz. pp. 48-49. Smith és Taylor fantasztikus adatai. [IBQ.]

KIRÁLY Sándor: Szép meteor. = Az Időjárás 10. 1906. febr. 2. füz. p. 55. Hidvég (Háromszék megye), 1906. jan. 29. [IBQ.]

[KONKOLY-THEGE Miklós]: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium 252 mm-es refraktorának átalakítása. = Az Időjárás 10. 1906. márc. 3. füz. pp. 57-70. [IBQ.]

A napfoltok összefüggése a meteorológiai jelenségekkel. = Az Időjárás 10. 1906. márc. 3. füz. p. 91. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Kiváló szép napfoltok. = Az Időjárás 10. 1906. ápr. 4. füz. pp. 104-110. Nagytagyosi észlelések. [IBQ.]

CSERPES Gyula: Fényes meteor. = Az Időjárás 10. 1906. ápr. 4. füz. pp. 125-126. Barcs (Somogy megye), 1906. márc. 4-én reggel 2 óra 35 perckor. "Nagyon vakító fényességgel jött. Oly nagy világosságot árasztott, hogy a Dráva folyót, amely 200-250 méter széles, egész szélességében megvilágította." [IBQ.]

KELEMEN József: [Fényes meteor]. = Az Időjárás 10. 1906. ápr. 4. füz. p. 126. Óbecse (Bács megye), 1906. márc. 4-én hajnali 3-kor. "A szemlélők állítása folytán oly erős, izzó fehér fényű volt, akár csak a Nap. Nappali világosság volt". [IBQ.]

SCHALL Gyula: Fényes meteor. = Az Időjárás 10. 1906. ápr. 4. füz. p. 126. Bégaszentgyörgy (Torontál megye), 1906. márc. 4-én reggeli 2 óra 33 perckor. Tűzgömb, "mely intenzív fehér színével egy pillanatra napvilágot terjesztve piros világossággal szétpattant." [IBQ.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XVIII. században. = Az Időjárás 10. 1906. máj. 5. füz. pp. 148-149. [GAI.]

MARCZELL György: Megjegyzések a napsütéstartammérők felállításához. [1.] = Az Időjárás 10. 1906. jún. 6. füz. pp. 171-179. A mérőkre a napóra képletek érvényesek. [IBQ.]

BERECZ Endre: Temesvár időjárása az 1905. évben. = Az Időjárás 10. 1906. jún. 6. füz. pp. 189-191. Napfogyatkozás 1905. aug. 30-án. p. 191. [IBQ.]

ELEKES István: Kiváló szép napfoltok. = Az Időjárás 10. 1906. júl. 7. füz. pp. 203-207. 1906. júl. 3-4-5-én. [IBQ.]

MARCZELL György: Megjegyzések a napsütéstartammérők felállításához. (2. közlemény.) = Az Időjárás 10. 1906. júl. 7. füz. pp. 207-216. A mérőkre a napóra képletek érvényesek. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Földrajzi hosszkülönbség-meghatározás. = Az Időjárás 10. 1906. júl. 7. füz. p. 223. Ógyalla-Nagytagyos passage-prizmával. [IBQ.]

BENCSIK János: Szivárványmegfigyelések. = Az Időjárás 10. 1906. júl. 7. füz. p. 225. Nagybányán 1902-1904 között. [IBQ.]

K. M. [KONKOLY Miklós]: Hulló csillagok. = Az Időjárás 10. 1906. júl. 7. füz. p. 225. Az 1906. júliusi korrespondeáló észlelések Ógyallán, Tagyoson és Csopakon. [IBQ.]

TERKÁN Lajos - MARCZELL György: A nagytagyosi csillagvizsgáló és a meteorológiai obszervatórium. = Az Időjárás 10. 1906. aug. 8. füz. pp. 227-247. Terkán Lajos: Csillagvizsgáló. pp. 227-242. [GAI.]

K. M. [KONKOLY Miklós]: Hullócsillag-megfigyelések. = Az Időjárás 10. 1906. aug. 8. füz. p. 263-264. 1906. júl. 28. és aug. 13. között 940 hullócsillagot jegyeztek fel Ógyallán és Nagytagyoson. [IBQ.]

LAKITS Ferenc: Az óra járása és állása. = Az Időjárás 10. 1906. dec. 12. füz. pp. 384-388. [IBQ.]

TASS Antal: A m. kir. Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 8. sz. Az 1899-1905. években Ógyallán és az 1905. évben Nagytagyoson végzett hullócsillag-megfigyelések. A kiadvány előszava. = Az Időjárás 10. 1906. dec. 12. füz. pp. 395-396. [IBQ.]

TASS Antal: A m. kir. Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 9. sz. Az újabban beszerzett műszerek ismertetése. Budapest, 1906. = Az Időjárás 10. 1906. dec. 12. füz. pp. 396-397. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Egy múzeumi tárgyról. = Az Időjárás 10. 1906. dec. 12. füz. p. 399. A meteorológiai múzeumban: Kisfaludy Sándor napórája, amelyet József nádortól kapott, olvasó üveg mely Petőfi Sándoré volt. [IBQ.]

Lf. [LAKITS Ferenc]: Új csillagvizsgáló New-Yorkban. = Az Időjárás 10. 1906. dec. 12. füz. p. 400. [SRG.]

SZÉKELY Károly: Csillagászati ujdonságok. = Katholikus Szemle 20. 1906. 1. sz. pp. 54-75. [ZSE.]

FEJÉR Lipót: Stabilitási és labilitási vizsgálatok a tömegpontrendszer mechanikájában. = Mathematikai és Physikai Lapok 15. 1906. pp. 152-172. Égimechanikai tanulmány. Az előadást 1905. jún. 23-án tartotta a kolozsvári Ferencz-József tudományegyetem mathematikai és természettudományi kara előtt. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: A hullócsillagok radiacziós pontjainak kiszámítása. = Mathematikai és Physikai Lapok 15. 1906. pp. 227-235. Az elméleti számítás bemutatása után az 1903. júl. 28-án Ógyallán észlelt 59 hullócsillag adatát közli. Két radiánspont mutatható ki. Az egyik, 30 meteorból a Perseidák látszó radiánsa. A másik, 29 meteorból egy Zezioli által észlelt és Schiaparelli által számított (alfa 315,0 delta 87,0; júl. 14 és aug. 11 között aktív) rajt ad [a koordináta az Ursae Minorisra mutat]. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: A geofizika jelenlegi problémái. = Természettudományi Közlöny 38. 1906. 1. pótfüz. pp. 25-33. Becker, George F. beszéde alapján írott cikke. [KSZ.]

- gy -: A napfoltok. = Uránia 7. 1906. jún-aug. 6-8. sz. pp. 305-308. [SRG.]

"A világegyetem." = Uránia 7. 1906. jún-aug. 6-8. sz. p. 321. Könyvismertetés. [SRG.]

CAMPBELL, W. W.: Az astrophysika. = Uránia 7. 1906. szept. 9. sz. pp. 337-345. Ford.: Tass Antal. [SRG.]

MIKOLA Sándor: Lowell újabb észlelései a Mars bolygó felületéről. = Uránia 7. 1906. nov. 11. sz. pp. 455-457. [SRG.]

          1907.

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMVII-re [1907-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1907. Franklin-Társulat nyomdája. 285 p. Csillagászat: pp. 3-75. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Nap-és Holdfogyatkozások, Merkúr-átvonulás. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: A kis bolygók saecularis háborgása. Budapest, 1907. Nyomtatott Heisler J. kő- és könyvnyomdájában. 22 p. /A Magy. Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 13./ [KSZ.]

TERKÁN Lajos: Korrespondeáló Hullócsillagészlelések Nagytagyosan és Ógyallán. Budapest, 1907. Nyomtatott Heisler J. kő- és könyvnyomdájában. 22 p. /A Magy. Kir. Konkoly-alapitványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai. 11./ 1905. júl. 26. és 1906. aug. 13. között végzett észlelésekból 69 szimultán (azonosnak tekinthető, mindkét helyről megfigyelt) meteor. Az adatokból számítható 31 feltűnési, 17 eltűnési magasság: átlagosan 91 km és 57 km. A kiszámított 9 radiánspont a júliusi és augusztusi rajok ismeretes koordinátáit adta. [KSZ.]

Elfogadta a III. osztály, hogy az Akadémia lépjen be az "International Union for Cooperation in Solar Reseaarch" tagjainak sorába. Kövesligethy előterjesztése. = Akadémiai Értesítő 18.19. [ ! ] 1907. máj. 15. 5. füz. p. 371. Delegált Gothard Jenő és Konkoly Miklós. [SRG.]

MAHLER Ede: Naptári és vallástörténeti tanulmányok. = Ethnographia 18.(3.) 1907. 3. füz. pp. 129-144. A régi egyiptomi mozgó év, sziriuszév, nagy Szothisz-korszak. A babilóniai tiszta holdév, luniszoláris év. Nabonassar naptárreformja Kr. e. 747-ben. A babilóniai naptárt ajánlotta a görögöknek Meton Kr. e. 432-ben. A zsidók ősi történetében és vallási könyveiben jelentkező gyakori számok (3, 4, 12, 40, 120, 480) kronológiai és csillagászati magyarázata. Asztrális hatások a római korra és a Római Birodalom népeinek gondolkodására. A Pannóniában (Csákberény - Fejér megye, Puszta-Somodor - Komárom megye) talált domborműves római síremlékeken lévő asztrális (Nap, holdsarló, csillag) ábrázolások. [KSZ.]

FÉNYI Gyula: Egy magyar óra járásáról. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 7-10. Hoser V. ingaórájának pontossága. [SRG.]

ENDREY E[lemér].: Magyar csillagászok a középkorban. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. pp. 12-13. [GAI.]

H. [HÉJAS Endre]: Dr. Konkoly-Thege Miklós. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 20. Konkoly-Thege Miklós előadása. [IBQ.]

Dr. Kövesligethy Radó... = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 20. Elfoglaltságai miatt nem vállalja tovább a folyóirat csillagászati rovatának szerkesztését, amelyet Terkán Lajos vesz át. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: A 10 éves meteorológiai és csillagászati múzeumról. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 22. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: Gyilkos meteorhullások. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 22. [IBQ.]

FRIESENHOF [Gergely]: Zivatarok és a napfoltok. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. pp. 22-23. A saját statisztikája alapján. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: Az égitestek mozgásának gyorsasága. = Az Időjárás 11. 1907. jan. 1. füz. p. 23. [IBQ.]

FRIESENHOF [Gergely]: Halo-jelenség? = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 89. Nap- és Hold-halo 1907. márc. 31-én. [SRG.]

HORVÁTH Miklós: Napgyűrű, melléknapokkal. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 90. Zsombolyán 1907. márc. 31-én. [SRG.]

RÁCZ Béla: Melléknap. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 90. 1907. febr. 10. Szerep (Bihar megye). [SRG.]

A csillagos ég lefényképezve. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 90. [IBQ.]

A nap sebessége. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 90. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: A Föld árnyéka. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 90. A légkörre vetett földárnyék. [IBQ.]

A Mars csatornái. = Az Időjárás 11. 1907. febr. 2. füz. p. 91. Optikai csalódás Cerulli szerint. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Óriási kiterjedésű napfoltok. = Az Időjárás 11. 1907. máj. 5. füz. pp. 125-130. Nagytagyosi észlelések. [IBQ.]

Egyetemi magántanári próbaelőadások. = Az Időjárás 11. 1907. máj. 5. füz. p. 158. Anderkó Aurél meteorológiai, Harkányi Béla csillagászati, Steiner Lajos geofizikai témái. [IBQ.]

ANGEHRN Tivadar: Az 1905. augusztus 30-i napfogyatkozás megfigyelése Carrión de los Condes-ban. = Az Időjárás 11. 1907. jún. 6. füz. pp. 161-180. [IBQ.]

-y: Dr. Braun Károly S. J. † = Az Időjárás 11. 1907. jún. 6. füz. p. 191. Nekrológ. [IBQ.]

BASCH Jenő: Intenzív holdudvar. = Az Időjárás 11. 1907. jún. 6. füz. p. 191. 1907. máj. 24-én. [SRG.]

FÉNYI Gy[ula].: A hőmérsékleti inverziók meteorológiai és csillagászati jelentőségéről. = Az Időjárás 11. 1907. júl. 7. füz. pp. 193-197. A sztratoszféra hőmérséklet emelkedésének egyik okozója a Nap UV sugárzása és az ózon elnyelése lehet. [IBQ.]

KAZAY Endre: A középnapi idő csillagászati meghatározásának egyszerű módja az Eble-féle quadránssal. = Az Időjárás 11. 1907. júl. 7. füz. pp. 204-207. Egyszerű időmérő eszköz. [IBQ.]

-y: Halálozások. = Az Időjárás 11. 1907. júl. 7. füz. pp. 217-218. Ernst Kaiser danzigi, Henrik Kreutz kieli, Egon Oppolzer insbrucki, Siegfried Czapski jénai csillagászok. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Vogel Hermann Károly. = Az Időjárás 11. 1907. aug. 8. füz. pp. 221-224. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ógyallai Konkoly-alapítványú csillagvizsgáló működése az 1906. évben. = Az Időjárás 11. 1907. aug. 8. füz. pp. 240-243. [IBQ.]

CZUCZY [Emil]: Uj üstökös, 1907 d. = Az Időjárás 11. 1907. aug. 8. füz. p. 251. 1907. jún. 9. felfedező Daniel nevű csillagász. [IBQ.]

KLEIN, H. [Hermann]: Az égi testek lakhatósága. = Az Időjárás 11. 1907. szept. 9. füz. pp. 261-263. Ford.: Himler Mátyás. [IBQ.]

Csillagászati, meteorológiai, földmágnességi és geofizikai előadások. = Az Időjárás 11. 1907. szept. 9. füz. p. 278. Harkányi Béla, Homoródi Anderkó Aurél, Kövesligethy Radó és Steiner Lajos előadásai a tudományegyetemen. [IBQ.]

FRIESENHOF Gergely: Csapadék, napfoltok, és holddeklináció. = Az Időjárás 11. 1907. okt. 10. füz. pp. 281-289. [IBQ.]

SZAKÁLL Zsigmond: A messzelátó feltalálásának története. = Az Időjárás 11. 1907. okt. 10. füz. pp. 289-294. [IBQ.]

ELEKES István: Néhány októberi nagy napfolt - Halm elmélete. = Az Időjárás 11. 1907. nov. 11. füz. pp. 319-322. Kiskartali megfigyelések. [IBQ.]

ELEKES István: A Merkur-átvonulás megfigyelése a kiskartali csillagvizsgálón. = Az Időjárás 11. 1907. nov. 11. füz. pp. 324-325. Az 1907. november 14-i átvonulást észlelte: Endrey Elemér, Jánosi Imre, Kelemen Ignácz, jelen volt Podmaniczky Geizáné. [IBQ.]

Az 1907. nov. 14. Mercur-átvonulás megfigyelése. = Az Időjárás 11. 1907. nov. 11. füz. pp. 336-337. 2 illusztrációval. Csilling Dezső a budapesti m. k. mechánikai szakiskolai tanár észlelését tanártársa Lakits Ferenc tette közzé. [IBQ.]

S. L. [STEINER Lajos]: Loewy Móricz. † = Az Időjárás 11. 1907. nov. 11. füz. p. 336. Nekrológ. [IBQ.]

VÁRADI Antal: A Mercur, mint uralkodó Planéta. = Az Időjárás 11. 1907. nov. 11. füz. pp. 337-338. A 7 éves periódus és a százesztendős kalendárium cáfolata. [IBQ.]

BENCSIK János: Az időjárás kis szótára. = Az Időjárás 11. 1907. dec. 12. füz. pp. 362-366. Meteorológiai és részben csillagászati fogalmak magyar kifejezései. [IBQ.]

JÁNOSI Imre: A csillagos ég jelenségei 1907 őszén. (1907. X. 1. - XII. 31.) = A Kor 1907. pp. 39-40. [KSZ.]

JÁNOSI Imre: Az 1907 e-jelzésű üstökös. = A Kor 1907. p. 122. [KSZ.]

N. J.: Az ókori népek csillagászata. = A Kor 1907. pp. 150-152. [KSZ.]

HALÁSZ Gyula: Cholnoky Jenő dr. és Kövesligethy Radó dr.: A világegyetem. A Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. A műveltség könyvtára címen 1905-ben megindított enciklopédia 3. kötete. Budapest, Athenaeum. = A Kor. 1907. p. 197. Könyvismertetés. [KSZ.]

MIKOLA Sándor: Csillagászati számítások. = Középiskolai Mathematikai Lapok 14. 1907. jan. 6. sz. pp. 122-127. A Középiskolai Mathematikai Lapok folyóiratot Arany Dániel alapította 1893-ban. Az első csillagászati cikket Mikola Sándor írta bele 1907-ben. Mindkét világháború után megszakadt, majd pár év múlva újraindult, új évfolyamszámozással. 1925-től Középiskolai Mathematikai és Fizikai Lapok, 1946-tól Középiskolai Matematikai Lapok, 1992-től újra Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok a címe. Az első sorozatokban az évfolyamok számozását szeptemberben kezdték, így egy naptári évben két évfolyamszámozás is volt. [PIR.]

KERTÉSZ Manó: A magyar nyelvhasonlítás kezdőkorából. = Magyar Nyelvőr 36. 1907. pp. 63-65. Schlözer levele Hell Miksához a Demonstratióval kapcsolatban. [HAD.]

KONKOLY THEGE Miklós: Egy új passage prisma. = Mathematikai és Physikai Lapok 16. 1907. pp. 87-95. A pontos idő meghatározására, mely Ógyalla és Nagytagyos közti szimultán meteormegfigyelésekhez szükségesek. [KSZ.]

ANGEHRN Tivadar: Az 1905 augusztus 30.-i napfogyatkozás megfigyelése Carrión de los Condes-ban. = Mathematikai és Physikai Lapok 16. 1907. pp. 96-116. Előadatott a Mathematikai és Physikai Társulat 1907. febr. 7-én tartott rendes ülésén. A Jézus-társaság - csak Spanyolországban - 14 különböző helyről figyelte a teljes napfogyatkozást. A Granadai csillagdából Mier Y Terán igazgató vezetésével is kitelepültek a totalitás helyére, ide meghívta Fényi Gyulát segédjéül, aki asszisztensül Angehrn Tivadart választotta. A helyszín (Carrión de los Condes: 42 fok 19’ 41", Greenwichtől nyugatra 0 h 18 m 30,5 s, 901 m magasban) és a műszerek ismertetése. Felállításuk jó három hetet vett igénybe. A fogyatkozás négy kontaktus idejét mérték, a fátyolfelhős ég ellenére. A totalitás Fényi mérése szerint 3 perc 37 másodpercig tartott.
"Az igazgató jelére teljes csönd lett az udvaron; ki-ki végezte teendőit. Mást nem lehetett hallani, mint az elektromos csengettyűt, mely a másodperczeket ütötte és az egyik rendtársam hangját, ki azzal volt megbízva, hogy a másodperceket hangosan számolja, úgy hogy mindenki minden perczben tudhatta a totalitásnak hányadik perczében vagyunk már".
A totalitás alatt készített napkorona és protuberancia felvételeket ismerteti és közli a cikk (ezek a teljes napfogyatkozáskor magyarok által készített első fényképfelvételek!). [Kaposvári Zoltán mai számításai szerint Fényiék a totalitás középvonalától kissé délre észleltek, a fogyatkozás maximumának pontjától 25 km-re délnyugatra. A kontaktusadatok: P1: 11.44.48,4 UT, 56 fok magasan a Nap; U1: 13.05.10 UT, 55,3 fok magasan a Nap; Umax: 13.06.59,1 UT, 55,2 fok magasan a Nap, fogyatkozás magnitúdója 1,017; U4: 13.08.48 UT, 55,1 fok magasan a Nap; P4: 14.25.47,6 UT, 46,7 fok magasan a Nap. Ezen adatokból a teljes fogyatkozás hossza 3 perc 38 másodperc, jó egyezést adva Fényi mérésével.] [KSZ.]

TERKÁN Lajos: Adalék az égi testek kör-pályaszámításához. = Mathematikai és Physikai Lapok 16. 1907. pp. 207-210. [KSZ.]

JÁNOSI Imre: Időmeghatározás fonalháromszöggel. = Mathematikai és Physikai Lapok 16. 1907. pp. 236-247. [KSZ.]

STEINER Simon: A Nap fizikája. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 31. 1907. 1. füz. pp. 1-25. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A csillagok száma. = Természettudományi Közlöny 39. 1907. 459. füz. pp. 609-616. [SRG.]

JÁNOSY Imre: A fénysugarak nyomásának befolyása az égi testek mozgására. = Uránia 8. 1907. jan. 1. sz. pp. 25-28. [SRG.]

CS. L., ifj.: A Mars vizéről. = Uránia 8. 1907. jan. 1. sz. p. 44. [SRG.]

T. L.: Naprendszerünk mozgásának iránya. = Uránia 8. 1907. febr. 2. sz. pp. 75-78. [SRG.]

-a. s-: A légkör befolyása a csillagászati észlelésekre. = Uránia 8. 1907. febr. 2. sz. pp. 78-79. [SRG.]

JÁNOSI Imre: Moreux Mars-észlelései az 1905-iki oppositio alkalmával. = Uránia 8. 1907. márc. 3. sz. pp. 110-114. [SRG.]

JÁNOSI Imre: A Saturnus-gyűrű változásai 1907 és 1908-ban. = Uránia 8. 1907. ápr. 4. sz. pp. 176-178. [SRG.]

-a. A.-: A greenwichi csillagvizsgáló kihelyezése. = Uránia 8. 1907. ápr. 4. sz. p. 183. [SRG.]

JÁNOSI Imre: A Daniel-féle üstökösökről. = Uránia 8. 1907. okt. 10. sz. pp. 417-419. [SRG.]

-i. -e.: Venus- és Mars-átvonulások. = Uránia 8. 1907. nov. 11. sz. pp. 455-457. [SRG.]

          1908.

CHOLNOKY Jenő - KÖVESLIGETHY Radó: A világegyetem a Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. 379 szövegképpel, 74 műmelléklettel. Budapest, 1908. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadó és nyomda. 1. köt. 1-304 p.; 2. köt. 305-640 p. /A műveltség könyvtára./ Csillagászat: pp. 1-11.; 46-71.; 140-146.; 493-592.; 614-631. Két kötetes. [KSZ.]

MAHLER Ede: A Biblia és a Talmud a tudomány szolgálatában. In: Évkönyv 1908. Kiad.: Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat. Szerk.: Bánóczi József. Budapest, 1908. Franklin-Társulat nyomdája. pp. 86-111. /Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat kiadványai. 25./ Felolvasásra került a "Magyar Zsidó Ifjak" egyesületében 1907. febr. 2-án. Csillagászat: pp. 95., 106-109. A természeti jelenségek és égitestek létesülése. A csillagászat kezdetei, naptárak, csillagképek, csillagzatok, a Hold pályája, holdnaptár. [KSZ.]

KLEIN Mór: Részlet Gabiról "Király-koronájá"-ból. In: Évkönyv 1908. Kiad.: Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat. Szerk.: Bánóczi József. Budapest, 1908. Franklin-Társulat nyomdája. pp. 166-175. /Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat kiadványai. 25./ Csillagászattal kapcsolatos versek. Címeik: A Nap. Merkur. Venus. A napfény. Holdtölte és fogyta. Mars. Jupiter. Szaturnus. A tizenkét csillagkép. A kilenczedik szféra. Csillagképek.; Gabirol (teljes nevén: Salamon ben Jehuda ibn Gabirol) 1020 táján Malagában született és 1069-ben vagy 1070-ben halt meg Valenciában. Latinos neve: Avicebron. A zsidó író, költő, filozófus arab nyelven írt, de műveit hamar latinra fordították. Nagy hatással volt már korára is, de a későbbi századok filozófusaira és még Giordano Bruno-ra is. Világi költészet is jelentős: Kiss Arnold a zsidó Arany Jánosnak mondja, míg Juda Halévit a zsidó Petőfinek.;
Gabirol legkiválóbb, hatalmas természetbölcseleti és teozófiai költeménye, a "Királyi korona" (Keter Malchut), mely egész filozófiai rendszert tár elénk. Arisztotelész tanítási rendszerét követi, egyes kifejezéseket is átvesz belőle. Kápráztató leírását adja a szférák működésének, az ég belsejének.; Az eredeti versgyűjteményből Klein Mór több (főleg csillagászati) verset választott ki és fordított le. Klein Mór 1842-ben született Miskolcon és prágai bölcsészeti tanulmányai után Miskolcon tanítói, majd hitszónoki állást kapott. Ungvár, majd Pápa főrabbija. 1880-tól Nagybecskerek főrabbijaként működött, még ezen versek 1907-es fordítása és 1908-as publikálása idején is. [KSZ.]

FARKAS Sándor - KOVÁCS János: Csillagászati és fizikai földrajz. Tanitó- és tanitónőképzők számára. 2. kiad. Budapest, 1908. Franklin-Társulat kiadó és nyomda. 168 p. A tankönyv engedélyszáma: 6/1903. Csillagászat: pp. 1-83. [KSZ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ég fotografálása. Budapest, 1908. 23 p. [SRG.]

KONKOLY-THEGE Miklós: A nagytagyosi Meteorologiai Obszervatorium ismertetése és jelentése. Többek közreműködésével irta Dr. Konkoly-Thege Miklós miniszteri tanácsos, a m. tud. Akadémia tiszteleti tagja, a m. kir. orsz. meteorologiai intézet igazgatója, az Ógyallai Astrophysikai observatorium alapitoja, a Szent István-rend kiskeresztese, a III. oszt. vaskoronarend lovagja, a Würtenbergi korona-rend comandeurje, a Szerb Takova-rend comandeurje a nagy tiszti csillaggal, Ő felsége jubiláris érmének tulajdonosa, Ő felsége pro Litteris et Artibus nagy arany érmének tulajdonosa, az Astronomische Gesellschaft r. tagja, a Meteorologische Geselschaft, a Pozsonyi orvos természetvizsgáló társulat, a Délmagyarországi természettudományi társulat, a Komáromi K. und K. Militär Wissenschaftlicher-Verein, a m. kir. tud. egyetem természetrajzi szövetség és a Pozsonyi Toldi-kör tiszteleti tagja, a m. kir. természettudományi társulat alapitó tagja, a magyar földrajzi és földtani társulatok rendes tagja,
az Erzsébet népakadémia pártoló tagja, okleveles hajóskapitány és hajógépész, a Magyar Szent korona alá tartozó mozdonyvezetők szövetkezetének tiszteleti tagja, a Mária Terézia főherczegnő fényképészeti aranyérmének, a Photographische Gesellschaft Daguerre aranyérmének, a Photographische Gesellschaft Voigtläander ezüst érmének tulajdonosa. Budapest, 1908. Pesti könyvnyomda-részvénytársaság, Toldi Lajos könyvkereskedő bizományos. 230 p., 8. t. /A m. kir. Földmivelésügyi Minisztérium fenhatósága alatt álló m. kir. országos meteorologiai és földmágnességi intézet kisebb kiadványai. 5./
Csillagászat: pp. 69-194., 220-230. Konkoly Thege Miklós: A műszerek ismertetése. Csillagászati rész.; Terkán Lajos: A földrajzi hosszkülönbség meghatározása.; Terkán Lajos: A földrajzi szélesség meghatározása.; Marczell György, Réthly Antal: A tengerszint feletti magasság meghatározása.; Terkán Lajos: A hullócsillagok megfigyelése [1905. júl. 25. és 1907. aug. 13. között 14 észlelési alkalommal 996 meteort jegyeztek fel, melyeket táblázatban közölnek].; Terkán Lajos: A korrespondeáló hullócsillag-megfigyelések eredménye.; Büky Aurél: A mágneses észlelések eredménye.; Konkoly Thege Miklós: A napfoltok-megfigyelése [szöveges napészlelési leírás 1906. ápr. 6. és 1907. szept. 30. között.; Egy Mars-észlelés leírása 1907. aug. 8-áról. A 8 táblán 17 naprajz és a Mars rajz]. [KSZ.]

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMVIII-ra [1908-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1908. Franklin-Társulat nyomdája. 247 p. Csillagászat: pp. 3-75. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Napfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. [KSZ.]

SZEKERES Kálmán: A bolygók. Budapest, 1908. Hornyánszky Viktor cs. és kir. udv. Könyvnyomdája. 24 p., 69 kép. /"Uránia" Magyar Tudományos Egyesület. Népszerű tudományos felolvasások. 58./ [TZS.]

MAHLER Ede: A halhatatlanságban való hit az ókori keleti népeknél. = Ethnographia 19. (4.) 1908. 1. füz. pp. 1-12. A régi népek vallásos felfogásának asztrális alapjai. A Napban, a Holdban, a csillagokban isteni lények megtestesítését vélték látni. Főként a Nap napi és évi, valamint a Hold napi és havi megjelenései (újjászületései), látványai, változásai hatottak a földi élet gyakorlatára és hiedelmeire. Babilont ismerhetjük el a csillagászat hazájául. Innen eredt más kultúrák (például Egyiptom) csillagászati ismeretanyaga. [KSZ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ég fotografálása. 1. = Az Időjárás 12. 1908. jan. 1. füz. pp. 1-25. [SRG.]

ELEKES István: A Szaturnuszgyűrűk alakja. = Az Időjárás 12. 1908. jan. 1. füz. pp. 6-11., 1 t. A gyűrűk látszó változásai és a kiskartali észlelések. 1 képtábla (2 képpel). [IBQ.]

Tudományos előadások. = Az Időjárás 12. 1908. febr. 2. füz. p. 55. Konkoly az új heidelbergi obszervatórium fényképeiről. [IBQ.]

GÖRÖG Zoltán: Kozmikus befolyások légkörünkre. = Az Időjárás 12. 1908. ápr. 4. füz. pp. 92-95. [IBQ.]

VAJNÓCZKY Ferenc: A hullócsillagok. = Az Időjárás 12. 1908. máj. 5. füz. pp. 133-136. [IBQ.]

HALÁSZ Rezső: Milyen az összefüggés a napfoltok és a mágneses variáció között. = Az Időjárás 12. 1908. jún. 6. füz. pp. 150-162. [IBQ.]

CZUCZY Emil: Napfoltok május második felében. = Az Időjárás 12. 1908. jún. 6. füz. pp. 162-164. Ógyallai heliográf megfigyelések. [IBQ.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XIX. század első felében. = Az Időjárás 12. 1908. jún. 6. füz. pp. 167-168. [GAI.]

ELEKES István: Optikai tünemény az égen. = Az Időjárás 12. 1908. júl. 7. füz. p. 205. 1908. júl. 9-én melléknapok Gyöngyöshalászon. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ég fotografálása. 2. = Az Időjárás 12. 1908. aug. 8. füz. pp. 209-233. [SRG.]

Cruls, L. † = Az Időjárás 12. 1908. aug. 8. füz. p. 245. A rio de janeirói obszervatórium igazgatójának halála. [IBQ.]

SZABÓ Gyula: Tudósítások. = Az Időjárás 12. 1908. aug. 8. füz. p. 246. Bátyok (Abaúj-Torna megye), 1908. "Június hó 30-án este 9 és 12 óra között remek szép északi fénynek voltunk szemtanúi. A levegő ez alkalommal annyira lehült, hogy reggel erős dér volt. Az északi fénynek terjedelme: északnyugat és északkelet között vakító fénnyel". [Stegena Lajos utólagos véleménye szerint nem sarki fény, hanem a Tunguz jelenség hatása volt.] [IBQ.]

Az országos művészeti és tudományos fényképkiállításon. = Az Időjárás 12. 1908. aug. 8. füz. p. 246. Konkoly aranyplakettet kapott. [IBQ.]

ELEKES István: Jupiter-megfigyelések a kiskartali csillagvizsgálón. = Az Időjárás 12. 1908. szept. 9. füz. pp. 249-253., 3 t. (18 kép) [IBQ.]

M. E. [MASSÁNY Ernő]: Az 1908 c üstökös. = Az Időjárás 12. 1908. szept. 9. füz. pp. 258-261. Tass Antal, Terkán Lajos, Massány Ernő észlelte 1908. szept. 18-22-ig. Két illusztráció: a szerző üstökös rajza és ógyallai fényképe. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A hegyi obszervatóriumok. = Az Időjárás 12. 1908. okt. 10. füz. p. 299. Nemzetközi csillagász kongresszus Bécsben 1908-ban. [SRG.]

HANUSZ István: Kecskemét pontos földrajzi koordinátái. = Az Időjárás 12. 1908. dec. 12. füz. p. 366. 19 fok 41’ 54,6" E. Greenwich, 46 fok 54’ 39,8" N. [IBQ.]

J. I. [JÁNOSI Imre]: A csillagos ég jelenségei. (1908. jan.1.-től április 1-ig) = A Kor 1908. p. 259. [KSZ.]

SZÉKELY Károly: Csillagászati szemle. = Katholikus Szemle 22. 1908. 3. sz. pp. 274-294. [ZSE.]

LAKITS Ferenc: Csillaghalmazok és ködfoltok. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. 465. füz. pp. 317-320. [SRG.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a 16. és a 17. században. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. pp. 532-534. Csillagászattal foglalkozók (Honterus János, Volffard István, Egyeduty Gergely, Pribicer Jacobus, Dudith András, Heltai Gáspár, Misocacus Wilhelm, Pühler Kristóf, Johannes Kepler, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Cseri János, Szalánczi István, Kisztei Péter, Tasi Gáspár, Hübner Izrael, Hutter György, Herman Dávid, Horki, Páter Pál, Csányi János, Neubarth Kristóf, Neubarth János, Fröhlich Dávid, Debreczeni S. Gáspár, Mazsar Kristóf, ifj. Bucholz György, Pázmány Péter) magyarországi munkásságának rövid említése. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A hajósok tájékozódása a tengeren az iránytű feltalálása előtt. = Természettudományi Közlöny 40. 1908. 470. füz. p. 589. A folyóirat 588. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

JÁNOSI Imre: A bolygók járása 1908-ban. = Uránia 9. 1908. jan. 1. sz. pp. 27-30. [SRG.]

JÁNOSI Imre: A csillagászat nehány újabb eredményéről és mai feladatairól. = Uránia 9. 1908. jan. 1. sz. pp. 37-40. [SRG.]

JÁNOSI Imre: Melyik csillag körül kering Napunk? = Uránia 9. 1908. jún-aug. 6-8. sz. pp. 301-302. [SRG.]

KARTEYN, J. C.: A világegyetem szerkezetére vonatkozó legújabb vizsgálatok. = Uránia 9. 1908. szept. 9. sz. pp. 358-365. Ford.: Jánosi Imre. [SRG.]

-iné.: Az 1908 január 3-iki teljes napfogyatkozás. = Uránia 9. 1908. nov. 11. sz. pp. 484-485. [SRG.]

S. P.: A Nap mágneses tereiről. = Uránia 9. 1908. dec. 12. sz. pp. 538-539. [SRG.]

          1909.

ANGEHRN Tivadar: A soláris konstans megállapitása a kalocsai sugárzásmérésekből. Budapest, 1909. Franklin. 51 p. [TZS.]

BERGET, Alfonz [Alphonse]: A földgömb és a légkör fizikája. A párizsi Académie des Sciences Binoux-díjával kitüntetett munka. Ford.: Bogdánfy Ödön. Budapest, 1909. Kir. Magyar Természettudományi Társulat, Pátria nyomda. 310 p., 14 térk. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 81./ A külső tábla évszáma: 1910. Csillagászat: pp. 1-115. [KSZ.]

HAJNÓCI R. József: Az első lőcsei kalendáriom az 1626-odik évre. Bevezetővel és megvilágosító jegyzetekkel. Lőcse, 1909. Közlő kiadása, Reiss József T. Könyvnyomó Intézet. X + 80 p. Csaknem betűhíven közli a kalendárium és prognosztikon teljes szövegét, valamint mai átiratát, azt bevezetővel és jegyzetekkel látja el. Az 1626-ra szóló kalendárium eredeti példányát 1884-ben, a kassai dóm újjáépítésekor, egy síremlékben találták meg. 1885-ben a kalendáriumot Kassa polgármestere Lőcse városnak ajándékozta. [KSZ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Úti jelentés. 1909. Budapest, 1909. Heisler nyomda. 42 p. [KSZ.]

MAHLER Ede: Ókori Egyiptom. Budapest, 1909. Magyar Tudományos Akadémia, Hornyánszky nyomda. 432 p. Csillagászat: pp. 250-274.; 345-380. [KSZ.]

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMIX-re [1909-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1909. Franklin-Társulat nyomdájan 283 p. Csillagászat: pp. 3-74. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Nap- és holdfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. [KSZ.]

MÉSZÁROS Gyula: A csuvas ősvallás emlékei. Budapest, 1909. Kiad. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 471 p. /Csuvas népköltési gyűjtemény. 1./ A szerző 1906-iki év őszén indult másfél évig tartó Volga-vidéki utazására, hogy a magyar vonatkozásokkal bíró csuvas népet, nyelvet és régi pogány vallását kutassa. Könyvének előszava 1908. okt. 9-én kelt Budapesten.
Csillagászati vonatkozások: "Elemek, égitestek, természeti tünemények" című fejezetben. pp. 55-87. A föld. Földfeletti világ. A Holdnak és a hónapnak ugyanaz a neve. Hónapnevek. A levegő. A Nap. Napfogyatkozás. A napkeleti irány. Éjszaka. A Hold. Holdfogyatkozás. Szokások az újhold sarlójának feltűnésekor. A Holdban látszó fekete foltokról. A csillagokról. Csillaghullás jelensége. Egyes csillagképek és alakzatok ("hét csillag" vagy "merítőcsésze-csillag" = Göncöl szekér; "vízhordórúd-csillag = Orion; "szitacsillag" = Fiastyúk; "fényes csillag" = Északi csillag; "hajnalhasadás csillaga" = Esthajnalcsillag). A Tejút ("vadlúd útja"). Üstökös csillag ("farkas csillag"). Tűzgömb-jelenségek ("megnyílott az ég kapuja"). A szivárvány. Az északi fény. [KSZ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Előszó. In: A nagytagyosi Obszervatórium évi jelentése. II. füz. 7. sz. Budapest, 1909. pp. 3-4. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: A Jupiter megfigyelése In: A nagytagyosi Obszervatórium évi jelentése. II. füz. 7. sz. Budapest, 1909. pp. 34-39. [IBQ.]

WODETZKY József: A három test problémája és a zéta Cancri rendszere. Budapest, 1909. Franklin nyomda. 36 p. [KSZ.]

MAHLER Ede: Egyiptomi emlékek Magyarországon. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. szept. 15. 8-9.(236-237.) füz. pp. 469-470. Kivonat 1909. jún. 7-iki akadémiai székfoglaló beszédéből. A múzeumban található egyiptomi koporsó fő motívuma, az uraeus kígyókkal díszített szárnyas napkorong. Az egyiptomiak éppúgy, mint a kelet többi ókori népei, az emberi életet a csillagok járásának, különösen a nap és a hold mozgásának igyekeztek alárendelni. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonötödik ülés. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. szept. 15. 8-9.(236-237.) füz. p. 513. A főtitkár bejelenti Gothard Jenő halálát. [SRG.]

A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Huszonhatodik ülés. = Akadémiai Értesítő 20. 1909. nov. 15. 11. füz. p. 627. Gothard Sándor megköszöni a részvétnyilvánításokat. [SRG.]

MAHLER Ede: Naptártörténeti tanulmányok. 1. = Ethnographia 20. (5.) 1909. 4. füz. pp. 271-286. A babilóniai csillagászati ismeretek a naptárkészítéssel kapcsolatban. A holdév és a napév összehangolására tett kísérletek. Ismerték a tavaszpont elmozdulását, amelyet 72 év alatt 1 foknak mértek és így a 360 fokra vonatkozó precesszió időtartamát 25920 évnek vették. Babilóniai hatások a zsidó naptárra. A zsidóság a babilóniai fogság idején átvette az ottani hónap-elnevezéseket és bizonyos ciklusokat. [KSZ.]

MAHLER Ede: Naptártörténeti tanulmányok. 2. = Ethnographia 20. (5.) 1909. 6. füz. pp. 341-351. A zsidó történelmi emlékekben és az Ótestamentumban (Királyok könyve, Jeremiás, Ezekiel) található naptári utalások elemzése és magyarázata. [KSZ.]

Gothard Jenő csillagász... = Fotografia 6. 1909. 6. sz. pp. 86-87. [SRG.]

DIVÉKY Adorján: Helyesen tanítják-e a Föld gömb-voltának bizonyítékait? = Földrajzi Közlemények 37. 1909. 3. füz. p. 117-119. [IBQ.]

HEGYFOKY Kabos: 14 állomás 50 éves esőmennyisége és a napfoltok. = Az Időjárás 13. 1909. febr. 2. füz. pp. 37-39. [IBQ.]

NAGY Béla: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. febr. 2. füz. p. 67. Kraszna (Szilágy megye), 1908. dec. 27-én délután 5 óra 50 perckor. [IBQ.]

LUX Árpádné Pogány Ilona: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. febr. 2. füz. p. 67. Bustyaháza (Máramaros megye) 1908. dec. 27-én este fél 6 órakor. [IBQ.]

VÖRÖS Sándor: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. febr. 2. füz. p. 67. Szilágysomlyó, 1908. dec. 26-án (?) esti 5 óra 25 perckor. [IBQ.]

TIBOLD: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. febr. 2. füz. p. 67. Feketeerdő (Bihar megye) 1908. dec. 27-én délután 5-6 óra tájban. [IBQ.]

VÖRÖS Sándor: A decz. 27-i meteor. = Az Időjárás 13. 1909. márc. 3. füz. pp. 96-97. [IBQ.]

A februárius 19-i meteor. = Az Időjárás 13. 1909. márc. 3. füz. pp. 97-99. Összefoglaló a tucatnyi helyről észlelt meteorról, mely fényes nappal, dél körül látszott. [IBQ.]

Szokatlan szivárvány. = Az Időjárás 13. 1909. ápr. 4. füz. p. 134. 1908. ápr. 9-én. [SRG.]

JANOVITS Lajos: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. ápr. 4. füz. p. 135. Vakító meteor 1909. febr. 19-én déli 12 órakor Budapesten. [IBQ.]

NOSZLOPY: Érdekes égi tünemény. = Az Időjárás 13. 1909. ápr. 4. füz. p. 135. Pontszerű tűzgömb 1909. ápr. 18-án Pásztón. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Herényi Gothard Jenő. = Az Időjárás 13. 1909. máj. 5. füz. pp. 137-140., 1 t. Nekrológ. [GAI.]

Tűzgolyó. = Az Időjárás 13. 1909. máj. 5. füz. pp. 182-183. Szimultán tűzgömb 1909. máj. 14/15-én. Észlelések: Sikorszky Szilárd - Albertirsa.; R-m. [Raum Oszkár] - Budapest.; Horváth Miklós - Zsombolya.; Visnyovszkyné - Városhidvég. [SRG.]

RIEGL Sándor: A május 14.-én feltűnt tűzgolyóra. = Az Időjárás 13. 1909. jún. 6. füz. p. 214. Kiegészítés Kalocsáról. [IBQ.]

H. E. [HÉJAS Endre]: Úti jelentés 1909. Írta: Konkoly Thege Miklós: Budapest 1909. = Az Időjárás 13. 1909. júl. 7. füz. pp. 252-255. Könyvismertetés. [SRG.]

NEMES Endre: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. aug. 8. füz. p. 282. Vajta (Fejér megye), 1909. júl. 23. [IBQ.]

BENCSIK János: Északifény a Tátrában. = Az Időjárás 13. 1909. júl. 7. füz. p. 282. 1909. júl. 28-án, az éjfél utáni órákban. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Ritka szép meteor. = Az Időjárás 13. 1909. júl. 7. füz. p. 283. Tűzgömb 1909. aug. 8-án Szerepen. [SRG.]

HUNGLER Mihály: Meteor. = Az Időjárás 13. 1909. júl. 7. füz. p. 283. Győr, 1909. aug. 8. [IBQ.]

HAGER Richárd: Fényes meteor. = Az Időjárás 13. 1909. nov. 11. füz. p. 387. Botfalu (Brassó megye), 1909. nov. 13. [IBQ.]

ELEKES István: A Zeiss-gyár. = Az Időjárás 13. 1909. dec. 12. füz. pp. 405-412. [IBQ.]

HALÁSZ Rezső: A felületi változások közös okairól. = Az Időjárás 13. 1909. dec. 12. füz. pp. 413-415. A földrengések kozmikus okairól. [IBQ.]

WODETZKY József: A három test problémája és a zéta Cancri rendszere. = Mathematikai és Physikai Lapok 18. 1909. pp. 51-84. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: A kéttest problémája változó tömegek esetén. 1. = Mathematikai és Physikai Lapok 18. 1909. pp. 94-99. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: A kéttest problémája változó tömegek esetén. 2. = Mathematikai és Physikai Lapok 18. 1909. pp. 177-182. [KSZ.]

NEWCOMB, G.: A Hold mozgásának elmélete, története és jelenlegi állapota. = Mathematikai és Physikai Lapok 18. 1909. pp. 371-384. Fordította Kelemen Ignácz. [KSZ.]

Gothard Jenő, H. = Szombathelyi Ujság 15. 1909. jún. 6. p. 3. [SRG.]

ZEMPLÉN Győző: A napfoltok mágneses teréről. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. jan. 1. 1. sz. 473. füz. pp. 43-44. [PIR.]

G. [GORKA Sándor]: A napórák multja. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. febr. 1. 3. sz. 475. füz. pp. 119-121. [SRG.]

GORKA Sándor: Új bolygók. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. febr. 1. 3. sz. 475. füz. p. 133. [SRG.]

PÉCSI Albert: A Föld felületének alakulásáról. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. márc. 15. 6. sz. 478. füz. pp. 243-250. [PIR.]

HEGYFOKY Kabos: A napfoltok és az eső. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. márc. 15. 6. sz. 478. füz. pp. 250-253. [PIR.]

LAKITS Ferenc: A Halley-féle üstökösről. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. ápr. 1. 7. sz. 479. füz. pp. 265-272. [SRG.]

KELEMEN Ignácz: Vízgőz a Mars bolygó légkörében. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. máj. 15. 10. sz. 482. füz. pp. 389-391. [PIR.]

Dr. J. I.: A Lant-csillagkép gyűrűs ködének szerkezete. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. máj. 15. 10. sz. 482. füz. p. 392. [PIR.]

A természettudomány veszteségei. Gothard Jenő. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. júl. 1. 13. sz. 485. füz. p. 495. [SRG.]

JÁNOSI Imre: A Halley-féle üstökös megjelenése. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. okt. 1. 19. sz. 491. füz. pp. 683-684. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A hullócsillagok látszólagos pályája. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. nov. 1. 21. sz. 493. füz. pp. 749-751. [SRG.]

Társulati ügyek. Választmányi ülés. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. 493. füz. p. 756. 1909. május 29-én meghalt Gothard Jenő. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A változó ünnepek ideje 1911-1930-ig. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. mov. 15. 22. sz. 494. füz. p. 790. Ugyanazon az oldalon feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: 25- és 100- szoros nagyítású teleszkópok lencséiről. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 1. 23. sz. 495. füz. p. 824. A folyóirat 822. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: Megemlékezés Gothard Jenőről /1857-1909/. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 15. 24. sz. 496. füz. pp. 839-845. [SRG.]

LAKITS Ferenc: A Halley-üstökösről. = Természettudományi Közlöny 41. 1909. dec. 15. 24. sz. 496. füz. p. 847. [SRG.]

TASS Antal: A Neptunon túl levő bolygóról. = Uránia 10. 1909. márc. 3. sz. pp. 140-141. [SRG.]

TASS Antal: Az üstökösök életéről. = Uránia 10. 1909. szept. 9. sz. pp. 359-365. [SRG.]

A Halley-üstökös előtűnése. = Uránia 10. 1909. okt. 10. sz. p. 436. [SRG.]

Gothard Jenő meghalt. = Vasmegyei Független Hírlap 4. 1909. máj. 30. pp. 1-2. [SRG.]

Gothard Jenő temetése. = Vasmegyei Független Hírlap 4. 1909. jún. 2. p. 1. [SRG.]

Gotthárd [! Gothard] Jenő meghalt. = Vasmegyei Napló 9. 1909. máj. 30. p. 2. [SRG.]

Gothard Jenő temetése. = Vasmegyei Napló 9. 1909. jún. 2. pp. 1-2. [SRG.]

Vasvármegye közgyülése. = Vasmegyei Napló 9. 1909. szept. 21. p. 2. Megemlékeztek Gothard Jenő haláláról. [SRG.]

Herényi Gothard Jenő meghalt. = Vasvármegye 42. 1909. máj. 30. p. 6. [SRG.]

Gothard Jenő temetése. = Vasvármegye 42. 1909. jún. 2. pp. 1-2. [SRG.]

A Halley-üstökös közeledik hozzánk. = Zászlónk 1909. dec. 15. 4. sz. pp. 77-78. Két pálya-grafika és egy fantáziarajz egészíti ki az ismeretterjesztő írást. [VEJ.]

          1910.

ASZLÁNYI Dezső: Világszerelem. Természet-filozófia. Első kötet. Kosmogonia. Budapest, 1910. Jókai könyvnyomdai műintézet. 318 p. [KSZ.]

BÁRSONY János: A csillagászati földrajz elemei. Felsőbb leányiskolák IV. osztálya számára. Budapest, 1910. Singer és Wolfner. 63 p., 47 ábra. /Magyart a magyarnak./ A szerző a temesvári állami felsőbb leányiskola tanára. Előszava "Temesvárt, 1909. november hóban" keltezésű. Az előszóban írja: "A középfokú leányoktatás tantervének keretein belül a csillagászati földrajz alapvonalait óhajtom nyújtani e könyvecskében". A tankönyv alapos gömbi-csillagászati részeket is tartalmaz. Ugyanezen könyv 1911-es évszámmal is megjelent. [IBQ.]

FARKAS Sándor - KOVÁCS János: Csillagászati és fizikai földrajz. 3. kiad. Budapest, 1910. Franklin. 168 p. Kihajtható csillagtérképpel. Csillagászat: pp. 1-86. Részletesen ír a csillagászat alapelemeiről. [TZS.]

HARSÁNYI István: Kisztei Péter: Üstökös csillag. Kassa. 1683. Harsányi István: Kisztei Péter élete és munkái. Sárospatak, 1910. Református Főiskola, Dani és Fischer nyomda. 89 p. A könyv első része (pp. 1-67.) az 1683-as mű újraközlése, a második része (pp. 68-89.) Kisztei Péter életrajzát ismerteti. [KSZ.]

HOFFMANN Ottó: Halley üstököse és földünk sorsa. Budapest, 1910. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadása és nyomdája. 16 p. [KSZ.*]

HOFFMANN Ottó: Halley üstököse és földünk sorsa. 2. kiad. Budapest, 1910. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadása és nyomdája. 16 p. Ez évben még további két utánnyomása volt. [KSZ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Emlékbeszéd Herényi Gothard Jenő lev. tag felett. Budapest, Kiad. a Magy. Tud. Akad. 1910. 8 p., 1 t. /A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. XV. 3./ [SRG.]

KOVÁCS János: Természettan csillagászati és fizikai földrajzzal. Polgári leányiskolák számára. Az 1907. évi tanterv szerint. Budapest, 1910. Franklin-társulat. 185 p. Csillagászat: pp. 135-182. [TZS.]

LUKCSICS József: A Galilei-kérdés. Budapest, 1910. Szent-István-Társulat kiadása. 103 p. Galilei életéről, tanairól, viszontagságairól. [TZS.]

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMX-re [1910-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1910. Franklin-Társulat nyomdája. 283 p. Csillagászat: pp. 3-73. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Nap- és holdfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. [KSZ.]

A Magyar Tud. Akadémia halottjai Gothard Jenő. In: Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral 1910-re. Budapest, 1910. p. 250. [SRG.]

WODETZKY József: Üstökösök. 72 rajzzal. Budapest, 1910. Kir. Magyar Természettudományi Társulat, Pátria nyomda. 192 p. /Népszerű természettudományi könyvtár. 1./ [KSZ.]

A M. Tud. Akadémia halottjai. Az Akadémia halottjai 1909/1910-ben. = Akadémiai Értesítő 21. 1910. máj. 15. 5. füz. p. 259. [SRG.]

MAHLER Ede: Tanulmányutam Egyiptomban. 1. = Ethnographia 21. 1910. 3. füz. pp. 138-154. Utazásának általános leírása és a meglátogatott helységek, múzeumok, ásatások ismertetése. Ebben a részben még nincs csillagászat. [KSZ.]

MAHLER Ede: Tanulmányutam Egyiptomban. 2. = Ethnographia 21. 1910. 4. füz. pp. 210-222. A medinet-habu-i templom külső, déli falának ünnepi kalendáriumát elemzi. Kitér az ókori egyiptomi naptárak fejlődésére: holdév, napév, Sothis- vagy Sirius-év, 354 napos, 360 napos, 365 napos, 365 és 1/4 napos évek, és ezek hieroglifai jeleire. Ezen templom falára van vésve: "Thot 1. napja, a Sothis-csillagzat megjelenésének napja". Vizsgálta a Dér-el Medine melletti Ramesseum mennyezetképének csillagászati ábrázolását is. Megtekintette I. Seti, IV. Ramses, VI. Ramses és IX. Ramses síremlékét és a falakon látható csillagászati ábrázolásokat. [KSZ.]

Zakariás János és Fáy Dávid délamerikai magyar jezsuita misszionáriusok levelei. Fordította: Sztankovics Ödön és Dézsy Lajos. 1-2. = Földrajzi Közlemények 38. 1910. 3. füz. pp. 115-128., 4. füz. pp. 215-236. + 1 képtábla. Benne csillagászati észlelések, adatok. [IBQ.]

PÉCSI Albert: Wodetzky József "Üstökösök", Budapest, 1910. = Földrajzi Közlemények 38. 1910. 7. füz. p. 309. Könyvismertetés. [IBQ.]

Gaál dr. [GAÁL István]: Csigás Mihály "Mi lesz a Nap kihűlése után?" Könyvismertetés. = Földrajzi Közlemények 38. 1910. 10. füz. p. 456. Tudománytalan képzelgésről. [IBQ.]

HALÁSZ Rezső: A föld és az üstökösök. = Az Időjárás 14. 1910. jan. 1. füz. pp. 10-13. [IBQ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az 1910/a. üstökösről. = Az Időjárás 14. 1910. jan. 1. füz. p. 39. Megfigyelés Tagyosról. [IBQ.]

TERKÁN [Lajos]: Az 1910/a. üstökösről. = Az Időjárás 14. 1910. jan. 1. füz. p. 39. Ez még nem a várva várt Halley-üstökös volt, hanem azt pár hónappal megelőzve jelent meg váratlanul egy igen fényes üstökös. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az 1910/a új üstökös megfigyelése Ógyallán. = Az Időjárás 14. 1910. jan. 1. füz. pp. 39-42. Massány Ernő 3 rajzával. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Az új üstökös. = Az Időjárás 14. 1910. jan. 1. füz. p. 42. Megfigyelések puszta szemmel Szerepről. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: A csillagászatnak és műszereinek vázlatos története. 1. közlemény. = Az Időjárás 14. 1910. febr. 2. füz. pp. 60-65. A cikknek több része nem jelent meg. [IBQ.]

LAMBOY Károly: Északi fény. = Az Időjárás 14. 1910. febr. 2. füz. p. 77. 1910. jan. 3-án, Korompa (Szepes megye). [IBQ.]

Az üstökösökről. = Az Időjárás 14. 1910. febr. 2. füz. pp. 78-79. Konkoly Thege Miklós 1910. febr. 8-i előadásáról. [SRG.]

Halley’ üstököscsillagáról. = Az Időjárás 14. 1910. febr. 2. füz. p. 79. A Hasznos Mulatságok 1834. évi 43. számából. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: Halley üstököse a régi magyar irodalomban. = Az Időjárás 14. 1910. márc. 3. füz. pp. 105-106. [IBQ.]

BALLA Károly: Halley’ üstököséről. = Az Időjárás 14. 1910. márc. 3. füz. p. 106. A Hasznos Mulatságok 1835. évi 49. számából vett cikk. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Halley üstökösének fényessége, láthatósága és fontossága. = Az Időjárás 14. 1910. ápr. 4. füz. pp. 119-121. Az üstökös előre számolt adatai. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Feltünő szép holdudvar. = Az Időjárás 14. 1910. 4. füz. p. 138. 1910. febr. 23-án Szerepen (Bihar megye). [SRG.]

SCHUCH Imre: Rendkivüli tünemény. = Az Időjárás 14. 1910. ápr. 4. füz. p. 138. Melléknapok és napgyűrű 1910. márc. 10-én Szalónakhután (Vas megye). [SRG.]

TERKÁN Lajos: Halley üstököse szabad szemmel látható. = Az Időjárás 14. 1910. ápr. 4. füz. p. 139. 1910. ápr. 24-én hajnalban látták először. [IBQ.]

JAKAB Árpád: Fényes meteor. = Az Időjárás 14. 1910. ápr. 4. füz. p. 139. Csucsa, 1910. márc. 13. [IBQ.]

MANKOVICS K. [Károly]: A Halley-üstökös. = Az Időjárás 14. 1910. máj. 5. füz. pp. 169-170. Tapasztalatok az 1910. máj. 19-i földközelekor. [IBQ.]

RÁCZ Béla: A kritikus nap elmúlt. = Az Időjárás 14. 1910. máj. 5. füz. p. 170. Tapasztalatok a Halley-üstökös csóvájának 1910. máj. 19/20-i áthaladásakor. [IBQ.]

Fényes meteor. = Az Időjárás 14. 1910. máj. 5. füz. p. 171. 1910. máj. 11-én. [SRG.]

Új földrengési obszervatórium szerveztetett Kalocsán. = Az Időjárás 14. 1910. máj. 5. füz. p. 171. A Haynald-obszervatóriumban 200 kg-os ingás szeizmográfot állítottak fel. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: A Halley-üstökös kisugárzásának fényességváltozása. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. pp. 171-179. Ógyallai fénymérések és fényképek. [IBQ.]

RIEGL Sándor: Elektromos mérések a Halley-féle üstökös átvonulásakor (Május 19-én). = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. pp. 180-183. Kalocsai megfigyelések. [IBQ.]

Az elvonult Halley-üstökössel kapcsolatban számos jelentés érkezett. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. pp. 202-206. Megfigyelések országszerte: Pécs, Pozsony, Jutas, Budapest, Dános, Igló, Dunaharaszti, Székesfehérvár, Szeged, Raffna (Krassó-Szörény megye), Kurtyán (Krassó-Szörény megye). [IBQ.]

P. Franz Schwab. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. p. 206. Nekrológ. [IBQ.]

KAPOCSY József: Fényes meteor. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. p. 206. Fertőfehéregyháza, 1910. máj. 20. [IBQ.]

LENGVÁRY László: Fényes meteor. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. p. 211. Debrecen, 1910. jún. 29. [IBQ.]

JEZSÓ M. [Mihály]: Meteor. = Az Időjárás 14. 1910. jún. 6. füz. p. 211. Csaszthó (Nyitra megye) 1910. jún. 29. [IBQ.]

FÉNYI Gyula: Meteor. = Az Időjárás 14. 1910. júl. 7. füz. p. 241. Az 1910. jún. 29-én Kalocsán 9 óra 30 perc körül észleltük a meteort. [SRG.]

FRIESENHOF Gergely: A napfoltok rövidebb időszakai. = Az Időjárás 14. 1910. aug. 8. füz. pp. 252-257. [IBQ.]

FRIESENHOF Gergely: Az időjárási periódusok és azok okai. = Az Időjárás 14. 1910. szept. 9. füz. pp. 279-282. A holdhatás jelentkezése az időjárási ciklusokban. [IBQ.]

HALÁSZ Rezső: Keletkezés és elmúlás. = Az Időjárás 14. 1910. szept. 9. füz. pp. 282-285. Fejlődés a kozmoszban. [IBQ.]

BAMBACH Ferenc: Ritka szép szivárvány. = Az Időjárás 14. 1910. szept. 9. füz. pp. 298-299. 1910. szept. 6-án Döbörben (Vas megye). [SRG.]

HALÁSZ Rezső: Milyen messze vannak tőlünk az égitestek. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. pp. 314-316. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Ritka szépségű természeti tüneményben volt részünk. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. pp. 327-328. Sarki fény az Atlanti-óceánról. [IBQ.]

BENCSIK János: Galle János. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. pp. 328-329. Nekrológ. [IBQ.]

Gyönyörű meteort láttunk aug. 8-án este negyed 9 óra után. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. p. 329. Írják az "Angol kisasszonyok St. Maria intézetéből" Veszprémből. [IBQ.]

LENGVÁRY László: Meteor. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. p. 330. Debrecen, 1910. szept. 29. [IBQ.]

TASS Antal: Új csillag. = Az Időjárás 14. 1910. okt. 10. füz. pp. 330. Nova Sagittarii. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós. Az üstökösökről. 1. A szénhydrogéngázokról (CmHn). = Az Időjárás 14. 1910. nov. 11. füz. pp. 333-340. [IBQ.]

GÖRÖG Zoltán: A spektrálanalízis (színképelemzés) felfedezése és kifejlődése. 1. = Az Időjárás 14. 1910. nov. 11. füz. pp. 340-347. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: C. McLeod csillagászati és meteorológiai obszervatóriuma. = Az Időjárás 14. 1910. nov. 11. füz. pp. 361-362. [IBQ.]

CABA S. János: Fényes melléknap. = Az Időjárás 14. 1910. nov. 11. füz. p. 362. 1910. okt. 15-én Kurtyánban. [IBQ.]

GYŐRY Elemér: Igen szép meteort láttunk ... = Az Időjárás 14. 1910. nov. 11. füz. p. 362. 1910. nov. 3. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az üstökösökről. 2. Az üstökös-spektrumokról. - Befejező közlemény. - = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. pp. 365-380. [IBQ.]

GÖRÖG Zoltán: A spektrálanalízis (színképelemzés) felfedezése és kifejlődése. - Befejező közlemény. - = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. pp. 380-390. [IBQ.]

VÁRNA Viktor: Fényes meteor. = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. p. 402. Borgóprund (Beszterce-Naszód megye), 1910. nov. 17. Dörgéssel kísért tűzgömb. [Ugyanezt látta Milovnik János is Oláhszentgyörgyről (Beszterce-Naszód megye)]. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: A november 16-17-i holdfogyatkozás. = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. p. 404. Ógyallai fénymérések a holdfogyatkozásról. [IBQ.]

LÉSZAY Katalin: Meteor. = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. p. 404. 1910. nov. 17-én este 10 óra 18 perckor Nagy-Iklód fölött szép meteor futott le. [SRG.]

SZOMJAS Gusztáv: Novemberi szivárvány. = Az Időjárás 14. 1910. dec. 12. füz. p. 404. Tokaj környékén 1910. nov. 16-án. [SRG.]

Ozirisz [PLATZ Bonifác]: Ókori Egyiptom. Irta: Mahler Ede. A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata. Budapest, 1909. = Katholikus Szemle 21. 1910. jan. 1. füz. pp. 121-125. Könyvismertetés. Elmarasztaló kritika Mahler Ede "Ókori Egyiptom" című 1909-es kötetéről. Tartalmát elégtelennek, stílusát pongyolának nevezve. [REZ.]

SZÉKELY Károly: Halley üstököse. = Katholikus Szemle 21. 1910. máj. 5. füz. pp. 490-497. [ZSE.]

GULYÁS Pál: Az 1680. évi üstökösjárás irodalmához. (Első közlemény, három hasonmással.) = Magyar Könyvszemle Új folyam 18. köt. 1910. 3. füz. pp. 242-262. [SRG.]

GULYÁS Pál: Az 1680. évi üstökösjárás irodalmához. (Befejező közlemény egy szövegközti hasonmással.) = Magyar Könyvszemle Új folyam 18. köt. 1910. 4. füz. pp. 317-328. [SRG.]

GÁTI Béla: A drótnélküli telegraf alkalmazása a pontos idő jelzésére. = Mathematikai és Physikai Lapok 19. 1910. pp. 264-270. [KSZ.]

d. i.: Művészeti irodalom. Ókori Egyiptom. = Művészet. 9. 1910. 2 sz. pp. 92-93. Az ókortörténész, kronológus és csillagászattörténész, Mahler Ede Ókori Egyiptom (Budapest, 1909. Magyar Tudományos Akadémia, Hornyánszky nyomda. 432 p. Csillagászat: pp. 250-274.; 345-380. ) című kötetéről szóló könyvismertetés. [REZ.]

BRESZTOVSZKY Ernő: Makrokozmosz en mikrokozmo. = Nyugat 3. 1910. 1. köt. 1-12. sz. pp. 60-69. Novella a Halley-üstökösről. [SRG.]

JURÁNY Gusztáv: A naptár reformálása. 1. = Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1910. 32. sz. pp. 498-499. 13 hónapot javasol, egyenként 28 naposakat, ami 364 napot jelent. Az utolsó hónapot megtoldja egy nevezetlen fordulónappal. Szökőévben a februárhoz told egy nevezetlen szökőnapot. Minden év január elseje (és minden hónap első napja) vasárnapra esik és így a hónapok is egyformák, és minden év naptára azonos módon zajlik. [KSZ.]

JURÁNY Gusztáv: A naptár reformálása. 2. = Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1910. 33. sz. pp. 516-517. A szökőszabályt megválozását javasolja: minden negyedik év legyen szökőév, de 128 évenként a szökőév mégis közönséges év legyen. [KSZ.]

JURÁNY Gusztáv: A naptár reformálása. 3. = Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1910. 35. sz. pp. 547-548. A húsvét idejét 325-ben definiálta a niceai zsinat, vallási és történeti okból mozgó ünneppé tette. Javasolja annak állandó napra tételét. [KSZ.]

JURÁNY Gusztáv: A naptár reformálása. 4. = Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1910. 36. sz. pp. 562-563. Javasolja a húsvét ünnepét a mai április 9-re, azaz a reformált naptárban április 15-re, vasárnapra rögzíteni. [KSZ.]

STEINER Simon: A Halley-üstökös. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 34. 1910. 1. füz. pp. 2-15. [SRG.]

STEINER Simon: A bolygók lakhatósága. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 34. 1910. 3-4. füz. pp. 149-163. [SRG.]

WODETZKY József: A Neptunon-túli bolygók... = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 1. 1. sz. 497. füz. pp. 25-33. [TUV.]

MASSÁNY Ernő: Újabb vizsgálatok a Napról. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 15. 2. sz. 498. füz. sz. pp. 92-94. [PIR.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A csillagászati messzelátók szerkezetét tárgyaló művek. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jan. 15. 2. sz. 498. füz. p. 101. A folyóirat 100. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Az idő meghatározásának egyszerű módja. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 1. 3. sz. 499. füz. p. 151. A folyóirat 150. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

WODETZKY József: A Halley üstökös a Föld közelében. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 15. 4. sz. 500. füz. pp. 179-183. [TUV.]

WODETZKY József: Az állócsillagok hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. febr. 15. 4. sz. 500. füz. p. 184. [PIR.]

KONKOLY-THEGE Miklós: A johannesburgi (1910a.) üstökös. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 1. 5. sz. 501. füz. pp. 257-262. [TUV.]

WODETZKY József: A Halley-üstökös útja a csillagok között. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 1. 5. sz. 501. füz. pp. 263-265. [PIR.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének ez évi áthelyezése. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 15. 6. sz. 502. füz. pp. 300-302. A folyóirat 300. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A Halley-üstökös régebbi megjelenései és a betlehemi csillaggal való azonossága. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. márc. 15. 6. sz. 502. füz. p. 302. A folyóirat 300. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A Saturnus gyűrűjének eltűnése. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 1. 7. sz. 503. füz. p. 335. Ugyanazon az oldalon feltett kérdésre válasz. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Halley-féle üstökös. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. ápr. 15. 8. sz. 504. füz. pp. 337-355. [TUV.]

BERNÁTSKY Jenő: A Nap kisugározta hő mennyisége és változásai. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. máj. 1. 9. sz. 505. füz. pp. 406-407. Felelet egy olvasói kérdésre. [PIR.]

KELEMEN Ignácz: Az állatövi fény színképe. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. jún. 1. 11. sz. 507. sz. pp. 470-472. [PIR.]

WODETZKY József: A Mars állítólagos "csatornái"... = Természettudományi Közlöny 42. 1910. júl. 1. 13. sz. 509. füz. pp. 526-534. [TUV.]

RÓNA Zsigmond: A napsugárzás változása és hatása Földünkre. = Természettudományi Közlöny 42. 1910. júl. 15. 14. sz. 510. füz. p. 574. Felelet egy olvasói kérdésre. [PIR.]

WODETZKY József: Kettős és többszörös csillagok... = Természettudományi Közlöny 42. 1910. dec. 1. 23. sz. 519. füz. pp. 857-875. [TUV.]

KELEMEN Ignácz: A háromszáz éves messzelátó. = Uránia 11. 1910. febr. 2. sz. pp. 65-69. [SRG.]

SZ. A.: A Halley-üstökös. = Uránia 11. 1910. febr. 2. sz. pp. 82-85. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati újdonságok. = Uránia 11. 1910. febr. 2. sz. pp. 91-93. [SRG.]

TASS Antal: A mit a Marsról tudunk. = Uránia 11. 1910. márc. 3. sz. pp. 127-132. [SRG.]

TASS Antal: Az 1910. évi üstökösjárás. = Uránia 11. 1910. márc. 3. sz. pp. 141-142. [SRG.]

VISNYA Aladár: A Halley-üstökös anyagáról. = Uránia 11. 1910. ápr. 4. sz. pp. 159-161. [SRG.]

S. A.: A föld sarkainak mozgásáról. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 220-221. [SRG.]

KOLACSKOVSZKY Lajos: A germánok csillag-cultusa. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 221-223. [SRG.]

M. [MIKOLA Sándor]: Az üstökösök történetéből és physikájából. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 223-231. [SRG.]

TASS Antal: Halley üstököse földközelben. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 231-233. [SRG.]

Elveszett üstökösök. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 234-235. [SRG.]

TASS Antal: Újabb eredmények a napfoltspectrumról. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 235-236. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A tér és az idő végtelensége. = Uránia 11. 1910. máj. 5. sz. pp. 247-251. [KSZ.]

PUISEUX, P.: Az 1909. évi csillagászati kutatások eredményeinek áttekintése. = Uránia 11. 1910. jún-aug. 6-8. sz. pp. 297-302. Ford.: Jánosi Imre. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A physikai problemák kialakulásának kezdete. 3. A mythos és a csillagászat.; IV. A világrendszerek kialakulása a görögöknél. = Uránia 11. 1910. szept. 9. sz. pp. 340-344. [SRG.]

TASS Antal: A Brooks-féle üstökös. = Uránia 11. 1910. okt. 10. sz. p. 407. [SRG.]

PÉCSI Albert: A besançon-i nemzeti observatorium és a Franche-Comté óraipara. = Uránia 11. 1910. nov. 11. sz. pp. 454-457. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati újdonságok. Új planetoid. = Uránia 11. 1910. dec. 12. sz. p. 507. [SRG.]

A Halley üstökös Szombathelyen. Állitólag már látták is. = Vasvármegye, 43. 1910. ápr. 7. p. 3. A cikk közli Gothard Sándor véleményét: az észlelés tévedés, az üstökös még nem látható. [SRG.]

Flammarion - a Halley-üstökösről. = Zászlónk 1910. máj. 15. 9. sz. pp. 204-204. Ford.: Shvoy. Az ifjúsági folyóirat C. Flammariontól kölcsönvett írással ismerteti a közeledő üstököst, annak pályáját, történetét, és a Naprendszert. A cikket egy ábra és egy fotó egészíti ki. [VEJ.]

          1911.

BÁRSONY János: A csillagászati földrajz elemei. Felsőbb leányiskolák IV. osztálya számára. Budapest, 1911. Singer és Wolfner. 63 p., 47 ábra. /Magyart a magyarnak./ A szerző a temesvári állami felsőbb leányiskola tanára. Előszava "Temesvárt, 1909. november hóban" keltezésű. Az előszóban írja: "A középfokú leányoktatás tantervének keretein belül a csillagászati földrajz alapvonalait óhajtom nyújtani e könyvecskében". A tankönyv alapos gömbi-csillagászati részeket is tartalmaz. Ugyanezen könyv 1910-es évszámmal is megjelent. [KSF.]

GULYÁS Pál: Az 1680. évi üstökösjárás irodalmához. Négy szövegképpel. Budapest, 1911. A szerző kiadása, Stephaneum nyomda. 36 p. /Könyvészeti tanulmányok. 1./ Az üstökösről szóló, 34 darab (Magyarországon őrzött) német nyelvű röpirat ismertetése. A gótbetűs röplapok szöveghű leírása. Négy korabeli metszet közlése. [KSZ.]

HOITSY Pál: A meteorologia új alapjai. Budapest, 1911. Franklin-Társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 96 p. A Hold esetenkénti hatása az időjárásra. [KSZ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az asztrophysikai megfigyelések módja. Budapest, 1911. Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság. 82 p. Különlenyomat Az Időjárás 15. 1911. márc-máj. füzetéből. [SRG.]

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXI-re [1911-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1911. Franklin-Társulat nyomdája. 299 p. Csillagászat: pp. 3-72. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Nap- és holdfogyatkozások. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. [KSZ.]

MAHLER Ede: Az assuáni és elephantinei aramaeus papyrusokmányok történeti jelentősége. Budapest, 1911. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum könyvnyomda. 29 p. Különlenyomat az Értekezések a történeti tudományok köréből. 23. köt. 2. számából. Felolvasta az 1911. május 8-iki ülésen. A kronológus és csillagászattörténész kronológiai számításaival. [REZ.]

MIKOLA Sándor: A physikai alapfogalmak kialakulása. Budapest, 1911. Hornyánszky Viktor Cs. és Kir. Udv. Könyvnyomdája. 455 p. Csillagászat: A makrokosmos physikájának kialakulása (pp. 162-185.).; A newtoni physika alapfogalmai (pp. 214-248.).; A mindenség problemái (pp. 406-448.). [KSZ.]

PLATZ Bonifác: Tudományos kalandozások. Kiad.: Szent-István-Társulat. Budapest, 1911. Stephaneum Nyomda R.T. 195 p. Csillagászat: pp. 174-182. (Az üstökösök.) [KSZ.]

SZŰCS Ernő: Üstökösök. In: Universum. Találmányok, felfedezések, utazások, vadászkalandok, hasznos tudnivalók; a természettudományok, a földrajz és az egészségtan köréből való olvasmányok. Évkönyv a család és ifjúság számára. Szerk.: Hankó Vilmos. Budapest, 1911. Lampel R. Kk. (Wodianer F. és Fiai) R. T. Könyvkiadóvállalata. pp. 149-170. [KSZ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Galle, J. G. = Földrajzi Közlemények 39. 1911. 9-10. füz. p. 421. A földrajz halottai 1911-ben. [IBQ.]

P. PÉCHY József: Északifényszerű világítás. = Az Időjárás 15. 1911. jan-febr. 1-2. füz. p. 47. Sarki fény? 1911. jan. 7-én. Csökmőn. [SRG.]

WINDISCH Ferenc: Fényes meteor. = Az Időjárás 15. 1911. jan-febr. 1-2. füz. p. 47. Németújvár, 1910. nov. 24-én. [IBQ.]

VARGHA Antal: Különös meteor? = Az Időjárás 15. 1911. jan-febr. 1-2. füz. p. 47. Bátka, 1910. dec. 28-án egy "rángatozó" meteor. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Téli szivárvány. = Az Időjárás 15. 1911. jan-febr. 1-2. füz. p. 47. Szerep (Bihar megye) 1911. jan. 7-én. [SRG.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 1. közlemény. Spektroszkópikus megfigyelések a laboratóriumban. = Az Időjárás 15. 1911. márc. 3. füz. pp. 49-71. [IBQ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 2. közlemény. Spektroszkópikus megfigyelések a távcsövön. = Az Időjárás 15. 1911. ápr. 4. füz. pp. 85-122. [IBQ.]

SZÉLL Ferenc: Fényes meteor. = Az Időjárás 15. 1911. ápr. 4. füz. p. 126. Veszprém, 1911. jan. 24. [IBQ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 3. közlemény. A Nap megfigyelése. = Az Időjárás 15. 1911. máj. 5. füz. pp. 129-153. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 4. A vizuális fotometria. = Az Időjárás 15. 1911. jún. 6. füz. pp. 161-180. Fénybecslés és fénymérő műszerek. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 5. A fotografikus asztrofotometria. = Az Időjárás 15. 1911. júl. 7. füz. pp. 193-217. [IBQ.]

GÖRÖG Zoltán: Az entrópia a világfolyamatban. = Az Időjárás 15. 1911. szept. 9. füz. pp. 257-267. [IBQ.]

SZALAI Sándor: Meteor. = Az Időjárás 15. 1911. szept. 9. füz. p. 291. Gindlicsalád (Tolna megye), 1911. júl. 28. [IBQ.]

Dr. Konkoly Thege Miklós. = Az Időjárás 15. 1911. szept. 9. füz. p. 293. Nyugalomba vonult a meteorológiai intézet igazgatásától. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 6. A nem saját fényű égitestek fotometriája. = Az Időjárás 15. 1911. okt. 10. füz. pp. 294-318. [IBQ.]

Új üstökös (Brookes). = Az Időjárás 15. 1911. okt. 10. füz. p. 326. Ez volt a 25-dik üstökös, amelyet Konkoly Thege Miklós spektroszkóppal megfigyelt. [IBQ.]

LENGVÁRY László: Meteor. = Az Időjárás 15. 1911. okt. 10. füz. p. 327. Debrecen, 1911. júl. 24. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium működése az 1910. évben. = Az Időjárás 15. 1911. nov. 11. füz. pp. 348-350. Az 1910 a üstökös és a Halley-üstökös 1910-es észleléséről is. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Fényes üstökösök az idei október hónapban. = Az Időjárás 15. 1911. dec. 12. füz. pp. 362-365. Ógyallai észlelések, és más észlelőhelyek (Szerep, Székelykocsárd, Selmecbánya, Kaba, Kotor, Lenti) jelentései. [IBQ.]

PLATZ Bonifác: Csillagászati ismereteink. [1.] = Katholikus Szemle 25. 1911. 9. sz. pp. 906-935. [ZSE.]

PLATZ Bonifác: Csillagászati ismereteink. [2.] = Katholikus Szemle 25. 1911. 10. sz. pp. 1032-1056. [ZSE.]

WODETZKY József: A Hold-mozgás variáczója. 1. = Mathematikai és Physikai Lapok 20. 1911. pp. 40-46. [KSZ.]

WODETZKY József: A Hold-mozgás variáczója. 2. = Mathematikai és Physikai Lapok 20. 1911. pp. 106-127. [KSZ.]

ZEMPLÉN Győző. A relativitás elvéről. = Mathematikai és Physikai Lapok 20. 1911. pp. 331-347. Eladta a Mathematikai és Physikai Társulat 1911. évi közgyűlésén. Einstein relativitás-elméletének ismertetése. [KSZ.]

LAKITS Ferencz: Az üstökösök pályája. Adat az üstökösök kozmogoniájához. = Mathematikai és Physikai Lapok 20. 1911. pp. 348-356. [SRG.]

LEFFLER Béla: Magyar vonatkozású német népénekek. 1566-1697. Első közlemény. = Századok. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye 45. 1911. jan. 15. 1. füz. pp. 31-48. Napfogyatkozás 1556. okt. 6-án. p. 31.; Szivárvány és két Nap az égen Kassán 1563-ban. p. 32.; Sarki fény (?), sötét sávok az égen egymásba fonódva, több néhol 3-4 Napot is láttak az égen 1575. szept. 28-án. pp. 33-34. [SRG.]

KREYBIG Rezső: Prizmás kézi messzelátók. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. jan. 15. 2. sz. 522. füz. pp. 92-105. [PIR.]

SEIDL Sándor: Petzval József. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. febr. 1. 3. sz. 523. füz. pp. 141-145. [PIR.]

LAKITS Ferenc: Asztrofizikai műszerek és kutatások. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. márc. 15. 6. sz. 526. füz. pp. 301-310. [PIR.]

WODETZKY József: A Hold felületének fotochemiai tanulmányozása. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. ápr. 15. 8. sz. 528. füz. p. 403. [PIR.]

LAKITS Ferenc: A Neptunus felfedezése. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. máj. 15. 10. sz. 530. füz. pp. 466-468. [PIR.]

BAUER, L. A.: Általános nézőpontok a földmágnességi vizsgálatokban. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. júl. 15. 14. sz. 534. füz. pp. 577-595. Bauer L. A.-nak az American Association for the Advancedement of Science alelnöke és a fizikaiszakosztály ülései vezetőjének, hivatalától való megválása alkalmával a minneapolisi gyűlésen mondott beszéde. Fordította Fröhlich Károly. Az eredetivel összehasonlította Zemplén Győző. [PIR.]

LAKITS Ferenc: Időmérés és időjelzés. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. aug. 1. 15. sz. 535. füz. pp. 636-644. [SRG.]

WODETZKY József: Kicsiny tömeg mozgása a Nap körül a gravitáczió és a fény nyomásának együttes hatása alatt. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. aug. 1. 15. sz. 535. füz. p. 651. [PIR.]

ENDREY Elemér: Magyar csillagászok a XVIII. században. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. aug. 1. 15. sz. 535. füz. pp. 651-652. [PIR.]

MENDE Jenő: A Napról szóló ismereteink haladása. = Természettudományi Közlöny 43. 1911. dec. 15. 24. sz. 544. füz. pp. 929-944. [PIR.]

Tájékozódás a tengeren. = Uránia 12. 1911. jan. 1. sz. pp. 28-34. A Revue générale des Sciences nyomán J. J. [SRG.]

TASS Antal: Tájékoztató "a csillagos ég" czímű krónikához. = Uránia 12. 1911. jan. 1. sz. pp. 36-37. [SRG.]

TASS Antal: A csillagos ég 1912 január havában. = Uránia 12. 1911. jan. 1. sz. pp. 44-46. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 12. 1911. febr. 2. sz. pp. 98-100. A bolygók és 1911. évi pályájuk általános jellemzése.; A csillagos ég 1911. február havában. [SRG.]

Új csillag. = Uránia 12. 1911. febr. 2. sz. p. 100. Nova Lacertae. [SRG.]

JÁNOSI Imre: A földkéreg ár-apálya. = Uránia 12. 1911. márc. 3. sz. pp. 106-110. [SRG.]

KELEMEN Ignácz: A világűr közege. = Uránia 12. 1911. márc. 3. sz. pp. 129-132. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 12. 1911. márc. 3. sz. pp. 145-148. Az 1911-ben esedékes visszatérő üstökösök - Halley-, d’Arrest-, Faye- és a Brooks-üstökös.; Csillagászati újdonságok.; A csillagos ég 1911. márczius havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 12. 1911. ápr. 4. sz. pp. 196-200. Az új csillag Nova Lacertae.; Üstökösök Halley-üstökös.; Változó csillagok.; A csillagos ég 1911. április havában.; Bolygók.; Tünemények.; Az április 28-iki teljes napfogyatkozás... [SRG.]

SELÉNYI Pál: A Nap elektromos és magneses jelenségei. = Uránia 12. 1911. máj. 5. sz. pp. 211-216. [SRG.]

TASS Antal: A régi héberek csillagászata. = Uránia 12. 1911. máj. 5. sz. pp. 218-223. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 12. 1911. máj. 5. sz. pp. 248-250. A csillagos ég 1911. május havában. [SRG.]

TASS Antal: A hullócsillagok. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 269-274. [SRG.]

JÁNOSI Imre: Amerikai csillagászati observatoriumok. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 310-314. [SRG.]

S. A.: A Föld légkörének keresztmetszete. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 319-321. [SRG.]

B. A.: Az északi fény photographiái. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 322-323. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 12. 1911. jún-aug. 6-8. sz. pp. 331-337. Új változó csillagok.; Új planetoidák.; Üstökösök.; Újdonságok.; A csillagos ég 1911. június havában.; A csillagos ég 1911. július havában.; A csillagos ég 1911. augusztus havában.; Bolygók.; Tünemények.; Hullócsillagok.; Jupiter holdjainak fogyatkozásai. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 12. 1911. szept. 9. sz. pp. 383-386. Új változó csillagok.; 1911a üstökös.; 1911b üstökös.; 1911c üstökös.; 1911d üstökös.; Újdonságok.; A csillagos ég 1911. szeptember havában.; Bolygók.; Tünemények. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 12. 1911. okt. 10. sz. pp. 430-433. Saturnus és gyűrűrendszere.; Ujdonságok.; A csillagos ég 1911. október havában.; Bolygók.; Tünemények.; Gyűrűs napfogyatkozás 1911. október 22.; Bolygók.; Gyűrűs napfogyatkozás 1911. okt. 22. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A mindenség problémái. 1. A naprendszer kialakulása., 2. A mindenség energiája., 3. A mindenség szerkezete. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. pp. 456-462. [SRG.]

Torzúlt Napképek s az égitestek látszólagos nagyobbodása a láthatár szélén. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. pp. 468-469. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 12. 1911. nov. 11. sz. pp. 477-481. Az állócsillagok hőmérséklete.; Új változó csillagok.; 1911 e üstökös.; 1911 f üstökös.; 1911 g üstökös.; Új planetoidák.; Ujdonságok.; A csillagos ég 1911. november havában.; Bolygók.; Tünemények. [SRG.]

BIGOURDAN, G.: Kepler törvényeinek felfedezése. = Uránia 12. 1911. dec. 12. sz. pp. 493-497. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 12. 1911. dec. 12. sz. pp. 524-528. Az állócsillagok távolsága.; Harmonikus távolságok a naprendszerben.; Borelly üstökös helyzete deczemberben.; A csillagos ég 1911. deczember havában.; Bolygók.; Tünemények. [SRG.]

DÚS Ferenc: Ellipszis-e a Föld pályája? = Zászlónk 10. 1911. dec. 15. 4. sz. p. 111. [KSZ.]

          1912.

BÖLSCHE, Wilhelm: A természettudomány fejlődésének története. Ford.: Schöpflin Aladár. Budapest, 1912. Franklin-Társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 1. köt. 143 p.; 2. köt. 109 p. /Kultura és tudomány./ [KSZ.*]

PINZGER Ferenc: Hell és Sajnovics vardői útja. In: A Jézus-társasági Kalocsai Érseki Katholikus Főgimnázium Értesítője 1911-1912. Kalocsa, 1912. pp. 3-53. [HAD.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az 1908. év kezdetétől az 1911. év végéig az ó-gyallai m. kir. Konkoly-alapítványú astrophysikai observatoriumon az újonnan beszerzett és a házilag előállított műszerek ismertetése. Budapest, 1912. Franklin-Társulat nyomdája. 101 p. /A m. kir. Konkoly-alapítványú astrophysikai observatorium kisebb kiadványai. 14./ A kiadvány bevezetése kelt Ó-gyallán, 1912. január havában. A következő műszerek története és részletes leírása, fényképekkel illusztrálva: A 200 mm-es Heyde-refraktor; A nagy, 135 mm-es fotoheliográf; A 130 m-es (most) Merz-Konkoly-refraktor; Duplex (Holdfotografáló) Refraktor; U. V. (ultraviolett) Spektrográf; Konkoly Kabinet-Spektrográf; Konkoly-asztrospektrográf; Browning-Töpfer Protuberanczia Spektroszkóp; Konkoly-protuberenczia-spektroszkop (első modell).; Konkoly-protuberenczia-spektroszkop (második modell).; Vogel-Konkoly üstökös-spektroszkop; további apróbb kiegészítő műszerek. [KSZ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Herényi Gothard Jenő l. t. emlékezete. In: Emlékbeszédek a M. Tud. Akadémia tagjai felett. 15. köt. Budapest, 1912. Magyar Tudományos Akadémia. pp. 39-46. [SRG.]

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXII-re [1912-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1912. Franklin-Társulat nyomdája. 286 p. Csillagászat: pp. 3-74. Polgári és csillagászati Naptár. Bevezetés. Órák a valódi délben. A Nap, Hold és bolygók recta ascensiója és declinatiója. A Hold hossza. A Nap és Hold kelte és lenyugta. A bolygók delelése. Fél-napívek táblája Budapest számára. Fél-napívek Magyarország egyes részei számára. Égi tünemények. Ünnepszámítás. Időszámítás. Csillagászati évszakok. Nap- és holdfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. [KSZ.]

OLTAY Károly: Időmeghatározás a sarkcsillag (alfa Urs. min.) vertikális síkján való átmenetekből. Pozsony, 1912. Katholikus Irodalmi R. T. ny. 18 p. 3 ábrával és 2 részletes észlelési táblázattal. Előadási anyag lehetett. [IBQ.]

PINZGER Ferenc: Hell és Sajnovics vardői útja. Kalocsa, 1912. [2], 53, [2] p. Klny.: A Jézus-társasági Kalocsai Érseki Katholikus Főgimnázium Értesítője 1911-1912. [HAD.]

SZENTPÉTERY Imre: Oklevéltani naptár. Brinckmeier, Grotefend és Knauz művének felhasználásával. Budapest, 1912. Magyar Tudományos Akadémia. 135 p. [KSZ.*]

Guliver álmai és a csillagászat beszélő számai. In: Zászlónk diáknaptára az 1912-13. iskolai évre. Budapest, [1912.] pp. 170-172. [KSZ.]

Elmúlt idők világa. Tudományos élet. A világegyetem. In: Zászlónk diáknaptára az 1912-13. iskolai évre. Budapest, [1912.] pp. 174-230. A középkori életet bemutató cikkben igen korai elfordulás van a nevezetes metszetnek [ahol a vándor a föld és az égbolt találkozásánál kidugja a fejét és kinéz az égi szférák közé... ]: Bepillantás a középkori világegyetembe alírással. p. 195. [KSZ.]

Égitestroncsok és a meteorológia. In: Zászlónk diáknaptára az 1912-13. iskolai évre. Budapest, [1912.] pp. 230-231. [KSZ.]

VEKERDI Béla: Mit mesél a fénysugár? = "Darwin" 1. 1912. okt. 15. 2. sz. pp. 2-6. [SRG.]

FLAMMARION, Camille: Hogy mérték föl a Földet?... = "Darwin" 1. 1912. dec. 1. 5. sz. pp. 65-66. [SRG.]

Szaturnusz bolygó földközelben. = "Darwin" 1. 1912. dec. 1. 5. sz. pp. 69-70. [SRG.]

VEKERDI Béla: Az égbolt meghódítása. (Egy műkedvelő csillagász naplójából.) = "Darwin" 1. 1912. dec. 15. 6. sz. pp. 83-86. [SRG.]

Levegő a holdon? = "Darwin" 1. 1912. dec. 15. 6. sz. p. 95. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnességi erős napi változásai. = Földrajzi Közlemények 40. 1912. 8. füz. pp. 194-213. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 7. A nem saját fényű égitestek fotometriája. Az álló csillagok hőmérsékletének megállapítása fotometrikus úton. = Az Időjárás 16. 1912. jan-febr. 1-2. füz. pp. 1-15. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 8. A tudományos asztrofotometria alkalmazása. [1.] = Az Időjárás 16. 1912. márc. 3. füz. pp. 49-64. [IBQ.]

TÓTH Kálmán: Ritka természeti tünemény. = Az Időjárás 16. 1912. márc. 3. füz. p. 83. Szép szivárvány Verespatakon (Alsófehérmegye) 1912. jan. 25-én. [SRG.]

TERKÁN Lajos: Az asztrofizikai megfigyelések módja. 8. A tudományos asztrofotometria alkalmazása. - Befejező közlemény. - = Az Időjárás 16. 1912. ápr. 4. füz. pp. 85-96. [IBQ.]

HÁTOSZ György: Melléknap. = Az Időjárás 16. 1912. ápr. 4. füz. p. 111. 1912. febr. 8-án Vásárosnaményben. [SRG.]

FRIESENHOF Gergely: Megfigyelések a f. évi április 17-i napfogyatkozás idején. = Az Időjárás 16. 1912. máj. 5. füz. p. 139. [IBQ.]

A folyó évi április hó 17-i napfogyatkozás megfigyelése. = Az Időjárás 16. 1912. jún. 6. füz. p. 159. Göbl merényi (Szepes megyei) plébános beszámolója szerint az egész község nézte kormos üvegen. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Melléknap. = Az Időjárás 16. 1912. jún. 6. füz. p. 159. 1910. ápr. 19-én Szerepen (Bihar megye). [SRG.]

(ss): Dr. Konkoly Thege Miklós: Az 1908. év kezdetétől az 1911. év végéig az ógyalllai m. kir. Konkoly-alapítványú astrophysikai observatóriumon az újonnan beszerzett és a házilag előállított műszerek ismertetése. 1. Csillagászati műszerek beszerzése. Bp. 1912. A m. kir. Konkoly-Alapítványú Astrophysikai Observatorium kisebb kiadványai 4. = Az Időjárás 16. 1912. szept. 9. füz. pp. 230-232. [SRG.]

KONKOLY [THEGE Miklós]: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium működése az 1911. évben. = Az Időjárás 16. 1912. nov. 11. füz. pp. 263-264. Üstökös észlelések is. [IBQ.]

Kitüntetés. = Az Időjárás 16. 1912. nov. 11. füz. p. 266. II. Vilmos a porosz vörös sasrenddel tüntette ki Konkoly-Thege Miklóst. [IBQ.]

A napfolt-maximumok és minimumok évei a 19. században. = Az Időjárás 16. 1912. dec. 12. füz. p. 316. Zürichi táblázat, 1805-től. [IBQ.]

A Földlégkör keletkezésének történetéhez. = Az Időjárás 16. 1912. dec. 12. füz. pp. 316-317. [IBQ.]

PROHÁSZKA Ottokár: Uj kozmogónia. = Katholikus Szemle 26. 1912. 5. sz. pp. 485-502. A Hörbiger-féle elmélet lelkes ismertetése és elfogadása. [ZSE.]

TASS Antal: Feladatok a földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározások köréből 1. = Középiskolai Mathematikai Lapok 20. 1912. dec. 4-5. sz. pp. 78-81. [PIR.]

WEISS Mór: Gans Dávid élete 1541-1613 történeti és csillagászati művei s azoknak forrásai. = Magyar Zsidó Szemle 29. 1912. pp. 171-208. A westfáliai Lippstadtban született, Krakkóban is tanult, az 1560-as években Prágában letelepedett sokoldalú német zsidó, csillagászati érdeklődéssel is. A II. Rudolf udvarában működő Tycho Brahe-vel és Keplerrel is együtt dolgozott. Gans hasznos tanácsokat kapott tőlük csillagászati tanulmányainak írásakor. Az Alfons-féle táblázatokat ő fordította le héberről németre, Tycho részére. Gans 1609-1613 között írt egy csillagászati munkát Nechmad Venáim címmel (mely csak 1743-ban jelent meg nyomtatásban héber és latin nyelven). A részletes csillagászati és csillagászati földrajzi műben a kopernikuszi mellett Tycho világképét is ismerteti. [KSZ.]

STEINER Lajos: A Hold hatása az időjárásra. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. márc. 1. 5. sz. 549. füz. p. 271. [PIR.]

WODETZKY József: Az 1912. április 17-iki napfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. ápr. 1. 7. sz. 551. füz. pp. 323-326. [PIR.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Az üstökösök nitrogéntartalma. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. ápr. 1. 7. sz. 551. füz. p. 344. A folyóirat 343. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A Hold fényváltozásainak cziklusa; Meton-féle cziklus. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. máj. 15. 10. sz. 554. füz. p. 438. A folyóirat 437. oldalán feltett kérdésre válasz. [SRG.]

KELEMEN Ignácz: A tejút. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. jún. 1. 11. sz. 555. füz. pp. 456-462. [PIR.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. Ajánlható csillagászati könyvek. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. júl. 15. 14. sz. 558. füz. p. 566. Az ugyanazon oldalon feltett kérdésre válasz. [SRG.]

WILLIAMS, Henry Shaler: Mai csillagászati ismereteink kialakulása. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. aug. 15. 16. sz. 560. füz. p. 601-618. Fordította Kiss Viktor Manó. Revideálta Kövesligethy Radó. [PIR.]

STEINER Lajos: A földmágnesség oka. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. szept. 15. 18. sz. 562. füz. pp. 693. [PIR.]

LAKITS Ferenc: Az 1912. április 17-iki napfogyatkozás. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. okt. 1. 19. sz. 563. füz. pp. 720-724. [SRG.]

MENDE Jenő: Az északi fény oka. = Természettudományi Közlöny 44. 1912. dec. 1. 23. sz. 567. füz. p. 850-851. [PIR.]

JÓNÁS Frigyes: Újabb vizsgálatok a sarki fény mivoltának felderítésére. = Uránia 13. 1912. jan. 1. sz. pp. 33-35. [SRG.]

TASS Antal: Az astrophotographia fejlődése az utolsó negyedszázad alatt. = Uránia 13. 1912. jan. 1. sz. pp. 35-36. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 13. 1912. jan. 1. sz. pp. 46-48. Az 1912. évi nap- és holdfogyatkozások.; Az 1912-ben visszatérő üstökösök.; 1911. évi h üstökös.; A csillagos ég 1912. január havában.; Bolygók.; tünemények. [SRG.]

PAPP Dezső: A világegyetem problemájának megoldása Arrhenius szerint. = Uránia 13. 1912. febr. 2. sz. pp. 87-88. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 13. 1912. febr. 2. sz. pp. 94-96. Új periodikus üstökös.; A napfoltok összefüggése a bolygók helyzetével.; Új változó csillagok.; Újdonság a Brooks-féle üstökös fényváltozása.; A csillagos ég 1912. február havában.; Bolygók.; tünemények. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 13. 1912. márc. 3. sz. pp. 141-144. Részleges holdfogyatkozás.; A változó csillagok eloszlása periodustartam szerint.; Újdonságok - A Mira Ceti parallaxisa, 1910 KD asteroida méretei, A Schaumasse-féle üstökös pályájának hasonlósága a Brosen-Deming-félével.; A csillagos ég 1912. márczius havában.; Bolygók.; tünemények. [SRG.]

TASS Antal: Az április 17. napfogyatkozás. = Uránia 13. 1912. ápr. 4. sz. pp. 162-165. [SRG.] Saturnus gyűrűjének optikai feloldása. = Uránia 13. 1912. ápr. 4. sz. pp. 170-171. [SRG.]

S. J.: Újabb adat a Mars bolygó felületének ismeretéhez. = Uránia 13. 1912. ápr. 4. sz. p. 175. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 13. 1912. ápr. 4. sz. pp. 189-192. Gyűrűs napfogyatkozás 1912. április 7-én.; A csillagos ég 1912. április havában.; Bolygók.; Tünemények. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 13. 1912. máj. 5. sz. pp. 237-240. Új csillag - Nova Geminorum.; Az április 17-iki napfogyatkozás.; Lant gyűrűsködjének színképe.; A csillagos ég 1912. május havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 13. 1912. jún-aug. 6-8. sz. pp. 322-328. A csillagos ég 1912. június havában - Radioaktiv anyagok a Napon. - Radioaktiv anyagok a Nova Geminorumon.; A csillagos ég 1912. július havában - A Delta Aquaridák.; A csillagos ég 1912. augusztus havában - Perseidák. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 13. 1912. szept. 9. sz. pp. 374-376. A Nap alakja.; Uranus bolygó rotatiója.; A Palisa-féle planetoida pályája.; Halley üstökösét követő meteorraj.; A Magellan-féle felhő változó csillagjai.; A csillagos ég 1912. szeptember havában - A szeptember 26-iki részleges holdfogyatkozás. [SRG.]

TASS Antal: Az égi testek fényességmeghatározásának történeti fejlődése és physikai jelentősége. = Uránia 13. 1912. okt. 10. sz. pp. 395-402. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 13. 1912. okt. 10. sz. pp. 421-424. Teljes napfogyatkozás október 10-én.; A Nova Lacertae parallaxisa.; A Mars bolygó lapultsága és tengelyének helyzete.; Csillagászati újdonságok - Tuttle-féle üstökös, Eros oppositiója.; A csillagos ég 1912. október havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 13. 1912. nov. 11. sz. pp. 469-472. A Gale-féle (1912 a) üstökös.; Új csillagvizsgálók (hamburgi, berlini, ógyallai, santiagói és bécsi egyetemi csillagvizsgálók felszereléséről).; A Schaumasse-féle (1912 b) üstökös.; A csillagos ég 1912. november havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 13. 1912. dec. 12. sz. pp. 517-520. A Borelly-féle (1912 e) üstökös.; A Gale-féle üstökös pályája.; Újabb adatok az 1910 a üstökösről.; Meteorvas hullás.; A Palisa-féle planetoida újabb pályaszámítása.; Újdonságok.; A csillagos ég 1912. deczember havában. Jupiter szélső holdjai. A Geminidák. [SRG.]

          1913.

BAUMGARTNER Alajos: A fizika története. Budapest, 1913. Stampfel-féle könyvkiadóhivatal (Révai Testvérek Irod. Intézet R.t.), A Nyugat nyomdája (Révai és Salamon). 156 p., 36 ábra. /Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár. 226-227./Az ókor és a középkor fizikai, csillagászati világképének rövid ismertetése után (pp. 4-22.), egy-egy fejezet foglalkozik Galilei (pp. 25-29.) és Kepler (pp. 29-33.) munkásságával. Huygens (pp. 58-62.) és Newton (pp. 63-68.) eredményein kívüli is találhatunk még elszórtan csillagászati szempontból értékelhető adatokat a kötetben: Brahe (p. 30.), Bruno (p. 36.), Coppernicus (p. 23.), Dollond (p. 80.), Foukault (p. 108.), Fraunhofer (p. 107.), Huggins (p. 126.), Janssen (p. 27.), Lippershey (p. 27.), Römer (p. 57.), Wollaston (p. 107.), stb. [HAI.]

BÖLSCHE, [Wilhelm]: Utazás a Hold körül. Ford.: Gáspár Lajos. Kiadja a Darwin Népszerű Természettudományi Folyóirat szerkesztősége. Budapest, 1913. Darwin, Kurcz-Fejér nyomda. 60 p. /"Darwin-könyvtár" 1./ Jó összegezése a korabeli ismereteknek, a könyv utolsó 20 oldala a Hold-geológia akkori állásának legjobb magyar összefoglalása. [IBQ.]

CHOLNOKY Jenő - KÖVESLIGETHY Radó: A világegyetem a Föld és a csillagvilág fizikai tüneményeinek ismertetése. 379 szövegképpel és 73 műmelléklettel. 2. kiad. Budapest, 1913. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadó és nyomda. 640 p. /A műveltség könyvtára./ Csillagászat: pp. 1-11.; 46-71.; 140-146.; 493-592.; 614-631. Egy kötetben. [KSZ.]

KECSKEMÉTI Ármin: Asztrológia a talmudban. In: Évkönyv 1913. Kiad.: Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat. Szerk.: Bánóczi József. Budapest, 1913. Franklin-Társulat nyomdája. pp. 71-87. /Az Izr. Magyar Irodalmi Társulat kiadványai. 36./ Az ókori mezopotámiai és egyiptomi hatások a zsidó asztrológiára. Kapcsolódások a csillagászat és a mitológia felé. A bolygók fényének, színének, mozgásának említése. Az állatövi csillagképek a hivatalos zsidó könyvekben és apokrifekben iratokban. [KSZ.]

LAKITS Ferenc: Napfogyatkozásokról, különösen az 1912 április 17-iki gyűrűs napfogyatkozásról. In: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1912. augusztus 25-29-ig Veszprémben tartott XXXVI. vándorgyülésének történeti vázlata és munkálatai. Szerk.: Kerekes Pál, Csiki Ernő. Budapest, 1913. Franklin-Társulat Könyvnyomdája. pp. 160-166. [SRG.]

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXIII-ra [1913-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1913. Franklin-Társulat nyomdája. 275 p. Csillagászat: pp. 3-73. Bevezetés. Ünnepszámítás. Időszámítás. Nap- és holdfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. [KSZ.]

Cserkész napóra. In: Zászlónk diáknaptára az 1913-14. iskolai évre. Budapest, [1914.] pp. 137-141. A baszk nép által használt hordozható henger-napóra. [KSZ.]

Hogyan határozták meg az égitestek távolságát és nagyságát? In: Zászlónk diáknaptára az 1913-14. iskolai évre. Budapest, [1914.] pp. 217-224. [KSZ.]

Miért látunk csillagtalan éjjeleken. = "Darwin" 2. 1913. jan. 15. 2. sz. pp. 31-32. [SRG.]

VEKERDI Béla: A világ teremtéséről. (Kopernikus, Laplace, Darwin.) = "Darwin" 2. 1913. febr. 1. 3. sz. pp. 36-37. [SRG.]

Élet a Vénuszon. = "Darwin" 2. 1913. febr. 15. 3. sz. p. 55. [SRG.]

FLAMMARION, Camille: A Vénusz bolygó. = "Darwin" 2. 1913. márc. 1. 5. sz. pp. 68-69. [SRG.]

Hogyan fogadták a meteorokat száz évvel ezelőtt? = "Darwin" 2. 1913. márc. 1. 5. sz. p. 79. [SRG.]

A Nap munkája. = "Darwin" 2. 1913. márc. 15. 6. sz. pp. 95-96. Idézet Marcuse könyvéből. [SRG.]

VEKERDI Béla: Utazás a naprendszer határáig. = "Darwin" 2. 1913. ápr. 1. 7. sz. pp. 100-101. [SRG.]

BOSS Benjámin: Az álló csillagok mozgása. = "Darwin" 2. 1913. jún. 1. 11. sz. pp. 161-163. [SRG.]

MENDE Jenő: Naprendszerünk kiterjedése. = "Darwin" 2. 1913. aug. 15. 16. sz. pp. 250-251. [SRG.]

H. V.: Egy kihalt égitestről. = "Darwin" 2. 1913. szept. 1. 17. sz. pp. 271. [SRG.]

VEKERDI Béla: Laknak-e a Marson? 1-2. = "Darwin" 2. 1913. okt. 1. 19. sz. pp. 292-295.; okt. 15. 20. sz. pp. 307-310. [SRG.]

WAGNER Gotthold: A Hold befolyása az időjárásra. = "Darwin" 2. 1913. nov. 1. 21. sz. pp. 321-322. [SRG.]

B. V.: A csillagászat gyermekkorából. = "Darwin" 2. 1913. dec. 15. 24. sz. pp. 379-381. [SRG.]

PÉCSI Albert: A dróttalan távíró szerepe a földrajzban. = Földrajzi Közlemények 41. 1913. 1. füz. pp. 31-32. A rádiókapcsolat jelentősége a földrajzi hosszúság meghatározásában. [IBQ.]

A Nap violántúli fényének meteorológiai jelentősége. = Az Időjárás 17. 1913. jan-febr. 1-2. füz. pp. 43-44. [IBQ.]

HEFTY Gyula Andor: Fényes meteor 1913. jan. 23-án. = Az Időjárás 17. 1913. jan-febr. 1-2. füz. p. 44-45. [SRG.]

JEZSO M[ihály].: Meteor. Jelentem, hogy januárius 23-án este... = Az Időjárás 17. 1913. jan-febr. 1-2. füz. p. 45. Meteor 1913. jan. 23-án. [SRG.]

MANKOVITS Kornél: Meteor. 1913. januárius hó 23-án 10 óra 30 perckor este... = Az Időjárás 17. 1913. jan-febr. 1-2. füz. p. 45. Meteor 1913. jan. 23-án és 25-én. [SRG.]

MAURER J.: A légköri zavarosság. = Az Időjárás 17. 1913. márc. 3. füz. p. 71. [SRG.]

HELLMANN, G.: A légkör 1912. nyarán észlelt rendkívüli zavarosságának oka. = Az Időjárás 17. 1913. ápr. 4. füz. pp. 73-76. [SRG.]

HAHN, J.: A sarkifény közelgő maximális periódusa. = Az Időjárás 17. 1913. jún. 6. füz. p. 147. Fordította: Héjas Endre. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium történetének rövid vázlata. = Az Időjárás 17. 1913. 8. füz. pp. 173-179. Komárom, a Jókai Közmívelődési és Muzeumegyesület hivatalos értesítője 1. 1913. 1-2. számában megjelent cikkel azonos. [GAI.]

HÉJAS E[ndre]: Báró Friesenhof Gergely. = Az Időjárás 17. 1913. aug. 8. füz. p. 193. [IBQ.]

T. L. [TERKÁN Lajos]: A m. kir. Konkoly-alapítványú asztrofizikai Obszervatórium fejlődése az államosítás (1899) óta és az intézet új palotájának felavatása. = Az Időjárás 17. 1913. szept. 9. füz. pp. 197-216., 2 t. [GAI.]

Konkoly Thege Miklós dr. kitüntetése. = Az Időjárás 17. 1913. szept. 9. füz. p. 228. A Ferenc József-rend középkeresztjével tüntette ki az uralkodó. [IBQ.]

LENGVÁRY László: Meteor. = Az Időjárás 17. 1913. szept. 9. füz. p. 229. Debrecen, 1913. júl. 23. [IBQ.]

LENGVÁRY László: Meteor. = Az Időjárás 17. 1913. szept. 9. füz. p. 229. Debrecen, 1913. aug. 7. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: Meteor. = Az Időjárás 17. 1913. dec. 12. füz. p. 311. Csíkszentmihály, 1913. okt. 30. [IBQ.]

KONKOLY-THEGE Miklós: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium történetének vázlata. = Komárom 1. 1913. 1-2. sz. pp. 1-7. Az Időjárás 17. 1913. 8. füz. pp. 173-179. megjelent cikkel azonos. [SRG.]

HAJÓS József: Isten árnyéka és a napsugár (A Nap célszerűsége). [1.] = Katholikus Szemle 27. 1913. 8. sz. pp. 813-828. [ZSE.]

HAJÓS József: Isten árnyéka és a napsugár (A Nap célszerűsége). [2.] = Katholikus Szemle 27. 1913. 9. sz. pp. 945-966. [ZSE.]

TASS Antal: Feladatok a földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározások köréből 2. = Középiskolai Mathematikai Lapok 20. 1913. jan. 6. sz. pp. 123-131. [PIR.]

TASS Antal: Feladatok a földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározások köréből 3. = Középiskolai Mathematikai Lapok 20. 1913. márc. 8. sz. pp. 180-184. [PIR.]

TASS Antal: Feladatok a földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározások köréből 4. = Középiskolai Mathematikai Lapok 20. 1913. jún. 10. sz. pp. 239-244. [PIR.]

ANGEHRN Tivadar: A szolaris konstans megállapítása a kalocsai sugárzásmérésekből. = Mathematikai és Physikai Lapok 22. 1913. pp. 352-400. [KSZ.]

MENDE Jenő: A Nap forgásának sebessége. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. jan. 15. 2. sz. 570. füz. p. 94. [PIR.]

WODETZKY József: A kezdő délkörök története. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. febr. 15. 4. sz. 572. füz. pp. 215-216. [PIR.]

LAKITS Ferenc: A bolygók átmérői. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. márc. 1. 5. sz. 573. füz. pp. 255-256. [PIR.]

Ellipszis alakú holdudvar. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. máj. 1. 9. sz. 577. füz. pp. 398-399. [PIR.]

A Plejádok ködfoltja. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. máj. 1. 9. sz. 577. füz. p. 399. [PIR.]

GORKA Sándor: A levélzöld (chlorophyll) előfordulása a bolygókon. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. szept. 1. 17. sz. 585. füz. p. 686. [SRG.]

LAKITS Ferenc: Az "Astronomische Gesellschaft" 50 éves jubileuma. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. szept. 15. 18. sz. 586. füz. pp. 713-715. [PIR.]

STEINER Lajos: A sarki fény kutatása. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. okt. 1. 19. sz. 587. füz. p. 752. [PIR.]

A Föld méretei. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. nov. 1. 21. sz. 589. füz. p. 807. [PIR.]

Időszakosan látszó csillagszínkép. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. nov. 15. 22. sz. 590. füz. p. 838. [PIR.]

A nehézségi erő elnyelése. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. nov. 15. 22. sz. 590. füz. p. 838. [PIR.]

RÉTHLY Antal: A földmágnességi obszervatóriumok hálózata Földünkön. = Természettudományi Közlöny 45. 1913. dec. 1. 23. sz. 591. füz. pp. 867-868. [PIR.]

Jankovich Béla közoktatási miniszter látogatása az Ógyallai Obszervatóriumban. = Vasárnapi Ujság 60. 1913. júl. 6. 27. sz. p. 531. Képek: A miniszter és Konkoly-Thege Miklós az intézet előtt.; A miniszter és az intézet tisztviselői a könyvtárteremben.; Nyolczhüvelykes új távcső.; Az intézet tizhüvelykes nagytávcsöve.; A napfotografáló.; Az újon épült kupola. [SRG.]

          1914.

ARRHENIUS, Svante: A Világegyetem élete és megismerésének története a legrégibb időtől napjainkig. Ford.: Polgár Gyula. Budapest, 1914. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda. 236 p. /Kultúra és tudomány. 14./ [KSZ.]

ERDŐS Lajos: Világok keletkezése. Budapest, 1914. Haladás Könyvkiadó Vállalat kiadása, Világosság könyvnyomda. 40 p. /Galilei füzetek. 15-16./ [KSZ.]

FLAMMARION, Camille: Tíz millió év múlva. Ford.: Endrei Zalán. Budapest, 1914. 237 p. [SZF.]

Giordano Bruno párbeszédei. Az okról, elvről és egyről és A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Olaszból fordította a bevezető tanulmánynyal és magyarázó jegyzetekkel ellátta Szemere Samu. Budapest, 1914. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda., Franklin-Társulat nyomdája. [LX+] 267 p. /Filozófiai írók tára. 27./ [KSZ.]

HERMAN Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest, 1914. A M. Tud. Akadémia segítkezésével kiadja a K. M. Természettudományi Társulat, Hornyánszky Viktor császári és királyi udv. Könyvnyomdája. 798 p. /Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat. 89./ [SRG.]

RHORER László: Physika. Egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Több száz ábrával. Budapest, 1914. Universitas Könyvkiadó Társaság, Légrády Testvérek nyomása. XV, 698 p. 4 t. Csillagászathoz kapcsolódó fejezetek: Praecessio és nutatio (p. 69.).; Általános tömegvonzás (pp. 76-59.).; A fény terjedéssebessége, Römer (pp. 362-365.).; Sextans (pp. 371-372.).; Heliostat (pp. 372-373.).; Gömbtükrök (pp. 373-379.).; A lencsék és leképezési hibáik (pp. 395-414, 424-426.), A spektroskop (pp. 417-419.).; A távcsövek (pp. 460-463.). A relativitás elve (pp. 648-650.). Egyetemi tankönyvben - magyarul - ebben a műben jelenik meg először a relativitáselmélet. [HAI.]

SZEMERE Samu: Bevezető tanulmány. Irodalom. Jegyzetek. In: Giordano Bruno párbeszédei. Az okról, elvről és egyről és A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Olaszból fordította a bevezető tanulmánynyal és magyarázó jegyzetekkel ellátta Szemere Samu. Budapest, 1914. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda., Franklin-Társulat nyomdája. pp. [V-LX], 115-126., 262-267. /Filozófiai írók tára. 27./ Bruno életrajza, munkássága, tanulmányai, kihallgatása. [KSZ.]

Giordano Bruno a nolai Az okról, elvről és egyről. A nemes Mauvissiére úrnak ajánlva. Nyomtatták Veneziában Anno MDLXXXIIII. [1584.] In: Giordano Bruno párbeszédei. Az okról, elvről és egyről és A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Olaszból fordította a bevezető tanulmánynyal és magyarázó jegyzetekkel ellátta Szemere Samu. Budapest, 1914. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 1-114. /Filozófiai írók tára. 27./ Eredetije "De la causa, principio e uno" címmel 1584-ben jelent meg Londonban. Öt dialógus. Beszélgetők: Elitropio, Filoteo, Armesso, Dicsono Arelio, Teofilo, Gervasio, Poliinnio. A címlap szerint Velencében nyomtatták a könyvet, noha valójában Londonban látott napvilágot. [KSZ.]

Giordano Bruno a nolai A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. A nemes Mauvissiére úrnak ajánlva. Nyomtatták Veneziában Anno MDLXXXIIII. [1584.] In: Giordano Bruno párbeszédei. Az okról, elvről és egyről és A végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Olaszból fordította a bevezető tanulmánynyal és magyarázó jegyzetekkel ellátta Szemere Samu. Budapest, 1914. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 127-261. /Filozófiai írók tára. 27./ Eredetije "De l’infinito, universo e mondi" címmel 1584-ben jelent meg Londonban. Öt dialógus. Beszélgetők: Elpino, Filotheo, Fracastorio, Burchio, Albertino. A címlap szerint Velencében nyomtatták a könyvet, noha valójában Londonban látott napvilágot. [KSZ.]

MAHLER Ede: Adalék az egyiptomi ó-birodalom chronologiájához. = Archaeologiai Értesítő 34. 1914. ápr. 15. 2. füz. pp. 84-89. Egy szöveget elemez, amely I. Merenra király piramisában levő sírkamra falát díszítette. A hieroglifa által leírt égi jelenséget elemzi: egy bizonyos napon a keleti égen megjelent az Orionnal együtt a Sothis csillag (Sirius), a Horus (Mars) és a Hajnalcsillag (Vénusz). A Sirius heliákus kelését Kr. e. 2700-ra teszi, mely a király uralkodásának ideje. [KSZ.]

Újabb adatok a Neptun bolygó fölfedezésének történetéhez. = "Darwin" 3. 1914. jan. 1. 1. sz. p. 13. [SRG.]

FÜLÖP Zsigmond: Honnan erednek a napfoltok. = "Darwin" 3. 1914. febr. 15. 4. sz. pp. 50-53. [SRG.]

MENDE Jenő: Hogyan határozzák meg a pontos időt? = "Darwin" 3. 1914. márc. 1. 5. sz. pp. 73-74. [SRG.]

L. A.: Meteor-statisztika. = "Darwin" 3. 1914. ápr. 1. 7. sz. p. 112. Wülfing német tanár statisztikája szerint 1893-ig 536 helyen hullottak le meteoritok. [SRG.]

KVASZ György: A Nap energiája. = "Darwin" 3. 1914. ápr. 15. 8. sz. pp. 116-118. [SRG.]

DEL MARMOL: Vannak-e bolygók a Neptunuszon túl is? = "Darwin" 3. 1914. jún. 15. 12. sz. pp. 177-178. [SRG.]

Holdfogyatkozások a történelemben. = "Darwin" 3. 1914. júl. 1. 13. sz. p. 207. [SRG.]

GYŐRY Lajos: Strindberg és a természettudomány. = "Darwin" 3. 1914. szept. 1-15. 17-18. sz. pp. 260-263. [SRG.]

A Jupiter 9-ik holdja? = "Darwin" 3. 1914. nov. 1. 21. sz. p. 331. [SRG.]

RÉTHLY Antal: Báró Friesenhof Gergely. † (1840-1913.) = Az Időjárás 18. 1914. febr. 2. füz. pp. 25-30., 1 t. Ószéplaki meteorológiai obszervatóriumában napfolt megfigyeléseket végzett, megfigyelte az 1912. ápr. 17-i napfogyatkozást. Bibliográfiával. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: A csillagok hőmérséklete. = Az Időjárás 18. 1914. febr. 2. füz. pp. 44-45. Rosenberg mérései. [IBQ.]

SCHERF Emil: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. febr. 2. füz. p. 47. Budapest, 1913. dec. 2-án este 8 óra 07 perckor "a lánchídon Budára jövet fehér fényes csíkot húzó meteorhullást észleltem a Gellérthegyi citadella fölött." [IBQ.]

FERENCZFI János: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. febr. 2. füz. p. 47. Sasvár (Nyitra megye) 1913. dec. 30. [IBQ.]

Dr. Konkoly Thege Miklós előadása. = Az Időjárás 18. 1914. márc. 3. füz. p. 72. A komáromi Jókai-Egyesületben 1914. febr. 15-én az optikai üvegekről. [IBQ.]

STEINER Lajos: A légkör sugárzása és a felső inverzió. = Az Időjárás 18. 1914. ápr. 4. füz. pp. 73-80. A sztratoszféra elmélete. [IBQ.]

MESTROVICH E[gon]: A földfény. = Az Időjárás 18. 1914. ápr. 4. füz. p. 95. A Hold hamuszürke fénye. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. máj. 5. füz. p. 118. Marosfő (Csík megye), 1914. ápr. 13. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Napgyűrű. = Az Időjárás 18. 1914. máj. 5. füz. p. 119. Hajnali napgyűrű észlelése a Bihar megyei Szerep községben. [SRG.]

HARKÓ Lajos: Érdekes fénytünemény észleltem. = Az Időjárás 18. 1914. máj. 5. füz. p. 119. Holdhaló Bácsoroson 1913. nov. 13-án. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A napfény tartama Dobogókőn 1912-ben. = Az Időjárás 18. 1914. jún. 6. füz. pp. 133-135. [SRG.]

ANGHERN Tivadar P.: Igen érdekes napgyűrűtüneményt észleltünk. = Az Időjárás 18. 1914. jún. 6. füz. p. 143. 1914. máj. 7-én a Naptól jobbra balra 180 fokra. [SRG.]

OBERMAYER, A.: Dr. Weinek László. † (1848-1913) = Az Időjárás 18. 1914. júl. 7. füz. pp. 145-146., 1 t. Németből fordította: T. L. (Terkán Lajos.) [IBQ.]

RÁCZ Béla: Nappali meteor. = Az Időjárás 18. 1914. júl. 7. füz. p. 168. 1914. máj. 24-én du. 6.30 órakor "telehold nagyságú" meteor jelent meg, amelynek "Fél ölnyi farka volt" a Bihar megyei Szerep községben. [IBQ.]

SZOBI Endre: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. júl. 7. füz. p. 170. 1914. május 24-én már oszladozni kezdett a ködszerű csóva, mikor félelmetes dörgés hallatszott, a Szabolcs megyei Őr községben figyelték meg. [IBQ.]

VÁRADI Antal: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. júl. 7. füz. p. 170. Hajdú vármegyében 1914. máj. 24-én 6 óra 25-28 perckor egy emberfej nagyságú tűzgolyó indult el egy bárányfelhőből. 2 méternyi fehér csóvát húzva nem gyorsan haladva Kaba környékén homokdombos legelőn eshetett le. A jelenség 5-8 másodpercig tartott. [IBQ.]

LEKLY Lajos: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. júl. 7. füz. p. 170. 1914. május 24-én 6 óra tájban másfél méter hosszúságú vízcsepp alakú meteor haladt délnyugatról keleti irányba. Az égbolt szép tiszta, felhőtlen volt. A meteor megjelenés után 2-3 perccel ágyudörgéshez hasonló dörgés volt hallható. Tokaj-Bodrogkeresztúr. [IBQ.]

TASS Antal: A napfogyatkozásokról és az 1914. évi augusztus hó 21-én bekövetkező teljes napfogyatkozás lefolyásáról. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. pp. 173-183. [IBQ.]

SINGER Imre: Napfolt és klíma. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. pp. 183-184. Saját vizsgálatok. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Nappali meteor. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. p. 187. Püspökladány - Szerep (Bihar megye), 1914. júl. 17-én délután 7 óra 18 perckor. [IBQ.]

ENGELHARDT Gyula: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. p. 190. Nemeskosut (Pozsony megye), 1914. júl. 17. [IBQ.]

ROSENBERGER Sándor: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. p. 190. 1914. júl. 17-én 7 óra 30 perckor a Kolozs megyei Szászfenes községben megfigyelt meteor. [IBQ.]

NAGY Béla K.: Meteor. = Az Időjárás 18. 1914. aug. 8. füz. p. 190. 1914. júl. 17-én 7 óra 20 perckor É-Ny irányban függőlegesen több másodpercig látható meteor hullott le a Szilágy megyei Kraszna községben. [SRG.]

A Societas meterologica és annak működése. = Az Időjárás 18. 1914. szept. 9. füz. pp. 193-210. Fordította: Kazay Endre. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Éjjeli zivatar és holdszivárvány. = Az Időjárás 18. 1914. szept. 9. füz. p. 219. Éjfél után a déli oldalon a telihold világított, az északi oldalon lévő esőfelhőben olyan erős szivárvány képződött, amilyen nappal is ritkán látható. A Bihar megyei Szerep községben történt megfigyelés. [SRG.]

BODÓCS István: Népszerű csillagászati tévedések. 1. = Az Időjárás 18. 1914. okt. 10. füz. pp. 221-231. [IBQ.]

VISNYA Aladár: Fényképek az augusztus 21-i napfogyatkozásról. = Az Időjárás 18. 1914. okt. 10. füz. pp. 232-234. A fényképsorozatot Budapesten a saját, a Calderoni-cég által árusított teleobjektíves fényképezőgépével készítette. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Gruithuisen mint meteorológus. = Az Időjárás 18. 1914. okt. 10. füz. pp. 240-241. A német csillagász meteorológiai működése. [IBQ.]

SINGER Imre: Jégév és napfoltminimum. = Az Időjárás 18. 1914. nov. 11. füz. pp. 245-249. A jéghegyek gyakorisága és a naptevékenység. [IBQ.]

Meteorológiai megfigyelések az 1914. évi augusztus 21-i napfogyatkozás alkalmából. = Az Időjárás 18. 1914. nov. 11. füz. pp. 250-253. Budapesti és szerepi észlelések. [IBQ.]

Konkoly [KONKOLY THEGE Miklós]: Az ógyallai Konkoly-alapítványú asztrofizikai obszervatórium működése az 1913. évben. = Az Időjárás 18. 1914. nov. 11. füz. pp. 253-256. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: A legrégibb budai meteorológiai megfigyelések /1780-1781/. = Az Időjárás 18. 1914. dec. 12. füz. pp. 260-262. Az észleléseket a budai csillagvizsgálóból végezték 1780-1781-ben. [GAI.]

MESTROVICH Egon: Tábori csillagászat. = Az Időjárás 18. 1914. nov. 11. füz. p. 267. Csillagászati oktatás a katonai táborokban a sivatagban való eligazodáshoz. [SRG.]

MESTROVICH Egon: Meteorok. = Az Időjárás 18. 1914. nov. 11. füz. p. 267. Bereck (Háromszék) 1914. aug. 23-án este. [SRG.]

KRUMM Paula: Holdgyűrű. = Az Időjárás 18. 1914. dec. 12. füz. p. 286. 1914. okt. 6-án 9 óra 55 perckor az "égboltozatnak majdnem a negyed részét elfoglalta." [SRG.]

RÁCZ Béla: A "Deleván"-féle üstökösről... = Az Időjárás 18. 1914. dec. 12. füz. p. 288. Megfigyelése Szerep községből 1914. okt. 17. - nov. 23. között. 1914 V Delevan-üstökös. [SRG.]

Napsugárzásmérések a ballonban. = Az Időjárás 18. 1914. dec. 12. füz. p. 287. Szolárkonstans a magaslégkörben. [IBQ.]

TASS Antal: Feladatok a földrajzi hely- és csillagászati időmeghatározások köréből 5. = Középiskolai Mathematikai Lapok 21. 1914. febr. 7. sz. pp. 156-165. [PIR.]

HARKÁNYI Béla: A fénysebesség változásának szerepe asztronomiai jelenségeknél. = Mathematikai és Physikai Lapok 23. 1914. pp. 33-38. [KSZ.]

TOROCZKÓI WIGAND (!) Ede: A magyar csillagos ég. = Néprajzi Értesítő 15. 1914. 3-4. füz. pp. 270-285. A szerző helyes neve: Toroczkai-Wigand Ede. [SRG.]

TASS Antal: A fogyatkozásokról és az 1914. évi augusztus 21-iki teljes napfogyatkozás lefolyásáról. = Természettudományi Füzetek, a délmagyarországi természettudományi társulat közlönye 38. 1914. 2. füz. pp. 1-26. [SRG.]

WODETZKY József: A Naprendszerhez tartoznak-e az üstökösök? = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jan. 1. 1. sz. 593. füz. pp. 33-34. [PIR.]

WODETZKY József: A Plejádok köde. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr. 1. 3. sz. 595. füz. pp. 126-127. [PIR.]

GORKA Sándor: Új csillagvizsgáló. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr. 1. 3. sz. 595. füz. p. 136. [SRG.]

PÉCSI Albert: A Föld kora. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. febr. 15. 4. sz. 596. füz. pp. 165 -167. [PIR.]

WODETZKY József: A meteorrajok összefüggése a Halley-üstökössel. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. márc. 15. 6. sz. 598. füz. pp. 281-282. [PIR.]

WODETZKY József: A Tejút fekete foltjai. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. ápr. 15. 8. sz. 600. füz. pp. 357-358. [PIR.]

SEELIGER, Hugo: A mai csillagászat problémái. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. máj. 15. 10. sz. 602. füz. pp. 409-424. Lovag Seeliger Hugó egyetemi tanárnak a müncheni csillagvizsgáló igazgatójának a német orvosok és természetvizsgálók bécsi vándorgyűlésén tartott beszéde. Fordította Wodetzky József. [PIR.]

M.: A napfogyatkozás és a drótnélküli telegráfia. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. máj. 15. 10. sz. 602. füz. pp. 434-435. [PIR.]

LAKITS Ferenc: Feleletek. A Hold sarlójának helyzete. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 1. 11. sz. 603. füz. p. 472. Ugyanazon az oldalon feltett kérdésre válasz. [SRG.]

FEKETE István: A heliocentrikus világfelfogás a régi görögöknél. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. jún. 15. 12. sz. 604. füz. pp. 496-497. [PIR.]

WODETZKY József: A Venus tengelyforgásáról. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. júl. 1. 13. sz. 605. füz. pp. 527-528. [PIR.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Föld belsejének kutatása. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. júl. 15. 14. sz. 606. füz. pp. 537-544. [PIR.]

WODETZKY Gyula [József]: A Saturnus gyűrűi. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. júl. 15. 14. sz. 606. füz. pp. 554-557. [PIR.]

WODETZKY József: Az égitestek alakja és belső szerkezete közti összefüggés. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. aug. 1. 15. sz. 607. füz. p. 593. [PIR.]

STEINER Lajos: A napfoltok száma és az időjárás. = Természettudományi Közlöny 46. 1914. dec. 1. 23. sz. 615. füz. pp. 753-754. [PIR.]

          1915.

FODOR Ferenc: A kosmos problémái. In: A karánsebesi Magyar Királyi Állami Főgymnázium VIII. évi Értesítője az 1914-15 iskolai évről. Közzéteszi Gajda Béla r. tanár, igazgató-helyettes. Karánsebes, 1915. Egyházmegyei Könyvnyomda. pp. 1-18. [ZSE.]

MAHLER Ede: Ókori chronologiai kutatások. Budapest, 1915. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r. t. könyvnyomdája. 95 p. /Értekezések a történeti tudományok köréből. 24. köt. 1. sz./ Felolvasta 1915. okt. 11-én.; Az emberiség a fejlődéstörténetének korai szakaszában felismerte a nap és az év változását, és felismerte a növények, állatok, természeti jelenségek ugyanilyen periódusú változásait. Az évkör és nap osztása analógiát mutat. Az évkör 360 részre osztása, az óra 60 részre osztása a babyloniaknál. A zsidók az órát 1080-ad részre osztották, ennek más, de szintén babyloni eredete van.
A Hold szinódikus hónapjának egy negyede adta a hét időtartamát, a hetes-periódust. A szombat (Sabattu) eredetileg a telihold napja volt, majd minden hetedik nap az lett, már Babylonban. A zsidók hétéves Smittah-peródusa és az ötvenedik Jobel-éve. A Bibliában szereplő uralkodók kronológiai meghatározása. Táblázat Júda és Izrael királyairól. Az évszámítások és világérák. A keresztény évszámítás (Az Úr megtestesülése ) a Kr. u. X. században vált általánossá. A zsidó világéra ("A Világ teremtése óta") csak a Kr. u. XI-XII. század fordulójától lett általánossá. [KSZ.]

A Magyar Kir. Háromszögelő Hivatal háromszögelési és csillagászati munkálatai. 1. köt. Csillagászati munkálatok. Budapest, 1915. Magyar Kir. Áll. Nyomda. 162 p. /Magyar Kir. Országos kataszteri felmérés./ [TZS.]

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXV-re [1915-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1915. Franklin-Társulat nyomdája. 299 p. Csillagászat: pp. 3-74. Bevezetés. Ünnepszámítás. Időszámítás. Nap- és holdfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. [KSZ.]

TOROCZKAI-WIGAND Ede: Öreg csillagok. Budapest, 1915. Szerző kiadása. Nyomatott Hornyánszky Viktor könyvsajtóján. 36 p. A Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya Értesítőjének különlenyomata. A régi magyar égismertető (szinte nem is ismert) első kiadása. [TZS.]

A Mars tengelyforgásának tartama. = "Darwin" 4. 1915. márc. 1. 5. sz. p. 58. [SRG.]

FÜLÖP Zsigmond: A világtér üressége és végtelensége. (Új világkeletkezési elmélet.) = "Darwin" 4. 1915. márc. 15. 6. sz. pp. 66-67. [SRG.]

Egy spirális ködfolt forgásának megállapítása. = "Darwin" 4. 1915. márc. 15. 6. sz. pp. 71-72. [SRG.]

B. A.: Az időmérés története. = "Darwin" 4. 1915. jún. 1. 11. sz. pp. 130-131. [SRG.]

WEINSTEIN: Égi katasztrófák. = "Darwin" 4. 1915. jún. 15. 12. sz. pp. 133-134. [SRG.]

Az augusztusi csillaghullás. = "Darwin" 4. 1915. aug. 1. 15. sz. p. 178. [SRG.]

BÖLSCHE Vilmos: Eros és Achilles a csillagászatban. = "Darwin" 4. 1915. szept. 1. 17. sz. pp. 193-194. [SRG.]

PÉCSI Albert: Egyszerű iránymeghatározás. = Földrajzi Közlemények 43. 1915. 2. füz. pp. 65-70. A napórai idő felhasználása tájékozódásra, időegyenlet szerint előre számolt napóra-skálákkal. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: Meteor. = Az Időjárás 19. 1915. febr. 2. füz. p. 39. Bereczk (Háromszék megye), 1914. dec. 11. [IBQ.]

VLADÁR Endre: Mi lesz a csillagokból kisugárzó energiával? = Az Időjárás 19. 1915. febr. 2. füz. p. 40. [IBQ.]

VLADÁR Endre: Az égboltozat éjjeli világítása. = Az Időjárás 19. 1915. febr. 2. füz. p. 40. A csillagok fénye, az állatövi- és az északi fény. [IBQ.]

SINGER Imre: Kiegészítés (a jégév és a napfoltminimum cikkhez). = Az Időjárás 19. 1915. febr. 2. füz. p. 40. [IBQ.]

TASS Antal: A fényképezés szerepe a csillagászatban. 1. = Az Időjárás 19. 1915. ápr. 4. füz. pp. 61-68. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: Új Jupiterhold. = Az Időjárás 19. 1915. ápr. 4. füz. p. 79. Nichelsen a Harvard egyetem csillagdájában felfedezte a Jupiter 9. holdját. [IBQ.]

VLADÁR Endre: A Neptunon túli bolygó. = Az Időjárás 19. 1915. ápr. 4. füz. p. 80. Pickering és Caillot számításai. [IBQ.]

TASS Antal: A fényképezés szerepe a csillagászatban. - 2. közlemény. - = Az Időjárás 19. 1915. máj. 5. füz. pp. 81-87. [IBQ.]

TASS Antal: A fényképezés szerepe a csillagászatban. - Befejező közlemény. - = Az Időjárás 19. 1915. jún. 6. füz. pp. 100-114. [IBQ.]

VLADÁR Endre: Új elmélet a csillagrendszerek keletkezéséről. = Az Időjárás 19. 1915. júl. 7. füz. pp. 126-132. Hörbiger jég-kozmológiájának bírálata. Hörbiger gépészmérnök és Fauth csillagász "Glazialkosmogonie" című kötetükben kifejtett elméletükről. [IBQ.]

HAJTS Lajos: Tűzgolyó. = Az Időjárás 19. 1915. aug. 8. füz. p. 160. Budapesten 1915. ápr. 26-án 9 órakor megjelent tűzgömbről, amely fényessége felülmúlta a Vénuszét. [IBQ.]

CHERNY, M. J. M.: Szokatlan jelenségek. = Az Időjárás 19. 1915. aug. 8. füz. p. 160. 1915. aug. 22-én 2 holdátmérőjű holdhalót, 28-án 3 holdátmérőjű szivárványos holdhalót figyeltek meg Veszprémben. [SRG.]

MESTROVICH Egon: Meteor. = Az Időjárás 19. 1915. szept. 9. füz. p. 180. 1915. aug. 2-án este 7.50-kor kékesszínű meteor látszott 5-6 másodpercig, délkeleti irányba futott le. Magja szikrát szórt. Bereczk (Háromszék megye). [IBQ.]

JENSEN, Chr. - SIEVEKING, H.: Az ég fotometriája. = Az Időjárás 19. 1915. nov. 11. füz. pp. 201-212. Fordította: H. E. (Héjas Endre.) [SRG.]

WEGENER, Alfred: Újabb kutatások a meteorológia és geofizika terén. = Az Időjárás 19. 1915. dec. 12. füz. pp. 221-234. A légkör felső rétegei. pp. 228-300.; Sarkifény. pp. 230-232.; Kontinens eltolódás. Fordította: H. E. [Héjas Endre] [IBQ.]

WODETZKY József: Az eta Aquilae változó csillagról. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. jan. 1-2. sz. 617-618. füz. pp. 61-62. [PIR.]

M.: Van-e a Neptunuson túli bolygó? = Természettudományi Közlöny 47. 1915. jan. 1-2. sz. 617-618. füz. p. 62. [PIR.]

T. I.: A Nap szerepe a szikratelegráfiában. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. aug. 15-16. sz. 631-632. füz. p. 527. [PIR.]

PÓSFALVAI TULOK István: A csillagok kisugárzásában rejlő energia. = Természettudományi Közlöny 47. 1915. dec. 23-24. sz. 639-640. füz. p. 817. [PIR.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 16. 1915. jan. 1. sz. pp. 36-40. Az 1915. évi nap- és holdfogyatkozások.; Az 1915-ben visszatérő üstökösök.; Alakváltozások a Hold craterein.; A Föld-Holdrendszer eredetéről.; Újdonságok a sajátmozgású csillagokról.; Elesett csillagászok: dr. Liebmann Gyula és Massinger Ádám halálhíre.; A csillagos ég 1915. január havában. [SRG.]

TASS Antal: S. Arrhenius: A világegyetem élete és megismerésének története a legrégibb időktől napjainkig. Budapest, 1914. = Uránia 16. 1915. febr. 2. sz. pp. 76-77. Könyvismertetés. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 16. 1915. febr. 2. sz. pp. 78-80. Uranus rotatiójának tartama.; Jupiter első holdjának elliptikus alakjáról.; Újabban felfedezett kis bolygók.; A csillagos ég 1915. február havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 16. 1915. márc. 3. sz. pp. 116-119. A Neptunuson túli bolygókról.; A Bode-féle törvény cosmogonikus jelentősége.; A holdsugár meghatározása csillagfödésekből.; Új üstökös (1915a) Mellish-féle.; A csillagos ég 1915. márczius havában. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagászati világnézetek alakulása az idők folyamán. = Uránia 16. 1915. ápr. 4. sz. pp. 138-143. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 16. 1915. ápr. 4. sz. pp. 151-154. Újabb adatok a napfoltok és a protuberancziák statisztikájából.; Radiális mozgások a napfoltokban.; A csillagos ég 1915. április havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 16. 1915. máj. 5. sz. pp. 203-207. A Lant gyűrűsködjének színképe.; Az új csillagokról a T Coronae borealis.; A Föld albedója.; A béta 1 Lyrae periodusa.; A B-csillagok magas hőmérsékletének magyarázata.; A Mellisch-féle üstökös.; A Zlatinszky-féle (1914b) üstökös színképéről.; Újdonságok.; A csillagos ég 1915. május havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 16. 1915. jún-aug. 6-8. sz. pp. 262-270. Gyűrűs napfogyatkozás 1915. augusztus 10-11-én.; Újabb vizsgálatok az Orionködről.; Nagy saját mozgással bíró csillag.; Különféle újdonságok az 1826III. jelzésű üstökös, Mellisch-féle üstökös.; A csillagos ég 1915. június havában.; A csillagos ég 1915. július havában.; A csillagos ég 1915. augusztus havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 16. 1915. szept. 9. sz. pp. 307-310. A napspectrum ultraviolett szélének határa különböző magasságokban.; A Winnecke-féle üstökös (1915b).; A Tempel 2-féle üstökös (1915c).; Mars légköréről.; Újra felfedezett kis bolygók.; A hullócsillagok színéről.; A csillagos ég 1915. szeptember havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 16. 1915. okt. 10. sz. pp. 347-350. A Nap physikai vizsgálatainak néhány újabb eredményéről.; Új üstökös Mellisch-üstökös.; A csillagos ég 1915. október havában. [SRG.]

MENDE Jenő: A Nap melegének forrása. = Uránia 16. 1915. nov. 11. sz. pp. 380-381. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 16. 1915. nov. 11. sz. pp. 387-390. Az üstökös eredetéről.; A gamma Andromedae színképének mangán vonalairól.; Éta Carinae színképe.; A Jupiterholdak színe.; A csillagos ég 1915. november havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 16. 1915. dec. 12. sz. pp. 428-430. Cosmikus fényabsorbtió.; Napunk összehúzódásának tartama.; A csillagos ég 1915. deczember havában. [SRG.]

          1916.

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXVI-ra [1916-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1916. Franklin-Társulat nyomdája. 220 p. Csillagászat: pp. 3-75. Bevezetés. Ünnepszámítás. Időszámítás. Nap- és holdfogyatkozások. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. [KSZ.]

SCHEINER, J.: Népszerű asztrofizika. Kétszáztíz képpel és tizenhat képmelléklettel. Ford.: Wodetzky József, Mende Jenő, Hoffmann Ernő. Budapest, 1916. Kir. Magyar Természettudományi Társulat, Pátria nyomda. 840 p., 16 t. /Természettudományi könyvkiadó-vállalat. 90./ Az eredetivel összehasonlította Kövesligethy Radó. [KSZ.]

TASS Antal - TERKÁN Lajos: A déli csillagos ég photometriai megfigyelése. Első rész. A 0 foktól -10 fok declinatióig terjedő égőv photometriai megfigyelése a 7.5-edrendű csillagokig. Ógyalla, 1916. Stephaneum nyomda. 330 p. /A Konkoly-alapitvanyú Ógyallai Magy. Kir. Csillagvizsgáló-intézet nagyobb kiadványai. 1. sz. 1. köt./ Konkoly Thege Miklós 1916. januári előszavával.; 2122 állócsillag fényességét állapították meg az 1904. szept. 8. és 1913. dec. 8. közötti 380 tiszta éjjelen. [KSZ.]

TOROCZKAI-WIGAND Ede: Öreg csillagok. Budapest, 1916. Táltos, Világosság nyomda. 37 p. Hitregék csillagokról, régi magyar csillagnevek. [TZS.]

KÖVESLIGETHY Radó: Oroszországi úti naplómból. In: Zsebatlasz naptárral és statisztikai adatokkal az 1916. évre. Szerk. Bátky Zsigmond. Budapest, 1916. Magyar Földrajzi Intézet R.T. pp. 66-78. Kövesligethy 1914 nyarán utazott Oroszországba nemzetközi konferenciára és teljes napfogyatkozás észlelésre. Itt érte az I. Világháború hadüzenete. A kalandos hazatérést írja le igen színesen. [IBQ.]

LÓCZY Lajos: Beszéde Konkoly Thege Miklós t. t. ravatalánál az Akadémia oszlopcsarnokában 1916. febr. 19. = Akadémiai Értesítő 27. 1916. márcz. 15. 3. füz. pp. 194-196. [SRG.]

A tagok munkálatai. Fényi Gyula bibliográfiája. = Akadémiai Értesítő 27. 1916. dec. 15. 12. füz. pp. 793-799. [SRG.]

U. S.: Honnan ered a Nap melege? = "Darwin" 5. 1916. febr. 1. 3. sz. pp. 27-28. [SRG.]

FEHÉR Vilmos: Nappali meteorhullás. = "Darwin" 5. 1916. márc. 15. 6. sz. p. 71. Salgótarján, 1916. március 13. [SRG.]

CSERNY Dezső: A Vénusz bolygó földközelben. = "Darwin" 5. 1916. ápr. 15. 8. sz. p. 92. [SRG.]

BUJK Béla, ifj.: Az időjelzés és a pontos idő. = "Darwin" 5. 1916. ápr. 15. 8. sz. pp. 93-96. [SRG.]

VEKERDI Béla: Világok élete. = "Darwin" 5. 1916. máj. 1. 9. sz. pp. 98-100. [SRG.]

Nagy kitörések a Napon. = "Darwin" 5. 1916. máj. 15. 10. sz. p. 119. [SRG.]

GÁSPÁR Lajos: A Vénusz fizikája. = "Darwin" 5. 1916. jún. 1. 11. sz. p. 119. [SRG.]

HALTENBERGER Mihály: A nappalok és éjjelek, valamint a reggeli és esti szürkület idejének földrajzi szélességek szerinti különbözősége és okai. = "Darwin" 5. 1916. jun. 15. 12. sz. pp. 139-140. [SRG.]

Uj nagy ködfolt fölfedezése. = "Darwin" 5. 1916. jul. 1. 13. sz. p. 156. A Perseus csillagkép omikron csillaga mellett Barnard ködfoltot fedezett fel. [SRG.]

VEKERDI Béla: A Tejút. 1. = "Darwin" 5. 1916. jul. 15. 14. sz. pp. 159-161. [SRG.]

VEKERDI Béla: A Tejút. 2. = "Darwin" 5. 1916. aug. 1. 15. pp. 172-176. [SRG.]

Mi van a csillagok között. = "Darwin" 5. 1916. szept. 15. 18. sz. p. 216. [SRG.]

KERN Miklós: Mi közük van az állócsillagoknak egymáshoz? = "Darwin" 5. 1916. okt. 1. 19. sz. pp. 231-232. [SRG.]

Gázgyűrű a föld körül. = "Darwin" 5. 1916. nov. 1. 21. sz. pp. 251-252. [SRG.]

Lowell Percival. = "Darwin" 5. 1916. dec. 15. 24. sz. p. 287. Az 1855-ben született csillagász halálának híre. [SRG.]

Legfelsőbb kitüntetés. = Az Időjárás 20. 1916. febr. 2. füz. pp. 32. Terkán Lajos a III. oszt. katonai érdemkereszt tulajdonosa. [IBQ.]

H. E. [HÉJAS Endre]: Konkoly Thege Miklós dr. (1842-1916) = Az Időjárás 20. 1916. márc. 3. füz. pp. 33-37. Konkoly Thege Miklós 1916. febr. 17-én elhunyt. Róna Zsigmond és Tass Antal gyászbeszéde. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Dr. Konkoly Thege Miklós cikkei és dolgozatai, amelyek Az Időjárás-ban jelentek meg. = Az Időjárás 20. 1916. márc. 3. füz. pp. 51-52. [GAI.]

HÁTOSZ György: Különös szivárvány. = Az Időjárás 20. 1916. máj. 5. füz. p. 84. 1916. ápr. 20-án 2 órakor Vásárosnaményben. A színek északi fényre emlékeztettek. [SRG.]

H. E. [HÉJAS Endre]: Halo-jelenség. = Az Időjárás 20. 1916. máj. 5. füz. p. 84. Naphalo 1916. jún. 1-én Rákosszentmihályon, 2 napgyűrű, 2 melléknappal. Intenzív színes ívdarabokkal, amelyek később halványultak. [SRG.]

VÁRNA Viktor: Ritka égitünemény. = Az Időjárás 20. 1916. júl. 7. füz. p. 116. Naphalo 1916. jún. 2-án. [SRG.]

SZALAY László: Naptár-reform. = Az Időjárás 20. 1916. okt. 10. füz. pp. 151-155. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Kurländer Ignácz. † = Az Időjárás 20. 1916. nov. 11. füz. pp. 165-167. Nekrológ. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Kurländer Ignác irodalmi működése. = Az Időjárás 20. 1916. nov. 11. füz. pp. 167-168. [IBQ.]

A Nap tevékenység és a ciklonok. = Az Időjárás 20. 1916. nov. 11. füz. p. 179. [IBQ.]

MESTROVICH Egon: Meteor. = Az Időjárás 20. 1916. nov. 11. füz. p. 180. Bereck, 1916. júl. 30. [IBQ.]

Meteorok. = Az Időjárás 20. 1916. nov. 11. füz. p. 180. 1916. júl. 30-án este. [SRG.]

KÖPPEN, W[ladimir].: Kalendárium és meteorológia. = Az Időjárás 20. 1916. dec. 12. füz. pp. 182-188. [SRG.]

STEINER Alajos: Az északi fény és a földmágnességi háborgások. = Mathematikai és Physikai Lapok 25. 1916. pp. 37-39. Kn. Birkeland: The Norvegian Aurora Polaris Expedition 1902-3. Vol. I. 1. (315 lap), 2. (801 lap). Christiania 1908. és 1913. Számos rajzzal és rajzmelléklettel könyvének ismertetése. [KSZ.]

PEKÁR Dezső: Az új és a régi időszámítás. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. jún. 11-12. sz. 651-652. füz. pp. 368-374. [PIR.]

G. [GORKA Sándor]: Új szerkezetű csillagtérkép. = Természettudományi Közlöny 48. 1916. aug. 15-16. sz. 655-656. füz. p. 541. [PIR.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 17. 1916. jan. 1. sz. pp. 32-36. Az 1916. évi nap- és holdfogyatkozások.; Az 1916-ban visszatérő üstökösök.; Új üstökös (1915-e).; Különféle újdonságok.; A csillagos ég 1916. január havában.; Az 1916. január 20-iki részleges holdfogyatkozás. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 17. 1916. febr. 2. sz. pp. 69-72. Az 1916. február 3-iki teljes napfogyatkozás.; A ködfoltok összetételéről.; A Taylor-féle üstökösről.; A csillagos ég 1916. február havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 17. 1916. márc. 3. sz. pp. 105-108. Az új csillagok színképe.; Mibe kerülnek a távcsövek?; A csillagos ég 1916. márczius havában. [SRG.]

MIKOLA Sándor: Regény Tycho Brahe és Kepler életéből. = Uránia 17. 1916. ápr. 4. sz. pp. 131-132. Tycho Brahes Weg zu Gott. Ein Roman von Max Brod. Leipzig, 1916. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 17. 1916. ápr. 4. sz. pp. 133-135. Új üstökös (1916a).; A Plejádok rendszeréről.; A csillagos ég 1916. április havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 17. 1916. máj. 5. sz. pp. 178-180. Csillagátmérőmeghatározás hőmérsékletből.; A csillagos ég 1916. május havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 17. 1916. jún-aug. 6-8. sz. pp. 221-228. A Wolf-Rayet-féle csillagok színképének szerkezetéről.; Újdonságok (1916 Z K). A csillagos ég 1916. június havában.; A csillagos ég 1916. július havában.; A csillagos ég 1916. augusztus havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 17. 1916. szept. 9. sz. pp. 263-264. A poláris csillag rendszere.; A Nap elektromos mezejének intensitásáról.; A csillagos ég 1916. szeptember havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 17. 1916. okt. 10. sz. pp. 298-300. A ködfoltok szerkezetéről.; A csillagos ég 1916. október havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 17. 1916. nov. 11. sz. pp. 334-336. Az Encke-féle üstökös megfigyelése apheliumában.; Újdonságok változócsillagokról.; A csillagos ég 1916. november havában. [SRG.]

HAUSER Ignácz: Utazás a világűrbe. = Uránia 17. 1916. okt. 10. sz. pp. 368-369. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 17. 1916. dec. 12. sz. pp. 369-372. Archonium a csillagködökben.; A csillagos ég 1916. deczember havában. [SRG.]

          1917.

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXVII-re [1917-re.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1917. Franklin-Társulat nyomdája. 224 p. Csillagászat: pp. 3-78. Bevezetés. Ünnepszámítás. Időszámítás. Nap- és holdfogyatkozások. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. [KSZ.]

MAHLER Ede: Naptárunk újjáalakítása és a husvétkérdés. Budapest, 1917. Magyar Tudományos Akadémia, Athenaeum r. t. könyvnyomdája. 40 p. /Értekezések a történeti tudományok köréből. 24. köt. 7. sz./ Felolvasta 1916. dec. 4-én.; A naptárunk alapjait alkotó napév keretében az időnek 7-napos hétté való ősi beosztása. Mahler javasolt naptára: egy közönséges év álljon 52 hétből, egy szökőév 53 hétből, egy kettősenszökő év 54 hétből. Minden 7-tel osztható évszámú év szökőév, minden 28-al osztható kettősenszökő év. Kürschák József ötlete alapján kidolgoz egy másik naptárt: egy közönséges év 52, egy szökőév 53 hétből álljon. Minden 5-tel, de 40-nel nem osztható évszámú év szökőév és az minden 400-al osztható is. A kereszténység húsvétünnepének meghatározása. Mahler szerint Jézus halálának napja: Kr. u. 33. év április 3-ika pénteki napon volt. ( = 786. a. u. c.) [KSZ.]

SNYDER, [Carl]: A modern természettudomány. Ford.: Mikes Lajos. [Budapest,] 1917. Révai Kiadás. 304 p. /Világkönyvtár./ Csillagászat: Az amit nem érzékelhetünk (pp. 9-38.).; A mindenség végessége (pp. 39-66.).; Megjegyzés az ember helyzetéről a világmindenségben (pp. 67-68.). [HAI.]

SZEMERE Samu: Giordano Bruno. Budapest, 1917. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája. VIII, 391 p. /A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó vállalata. Új folyam 1917-1919. cyclus. Az 1917-ik évi illetmény 2. kötete./ Giordano Bruno részletes életrajza. Nézeteit, hatását ismertető monográfia. [KSZ.]

SZTROKAY Kálmán: Ég és Föld. Budapest, 1917. Lampel R. Kk. (Wodianer F. és Fiai) R. T. 54 p. Kis gyerekek nyelvén írt könyvecske a Föld alakjáról, mozgásáról és egészen röviden a Napról, Holdról, csillagászati jelenségekről. Még nincs benne nyoma a szerző későbbi olvasmányos, szellemes modorának. 10 képpel. A szerző neve helyesen: Sztrókay Kálmán. [IBQ.]

VARJU Mihály: Egyházi atyák és írók nézete a föld alakjáról a középkorban. Egy fejezet a geografia történetéből. Pozsony, 1917. "Pázmány" irod. és nyomda részvénytársaság. 78 p. + 4 p. (Név és tárgymutató, illetve tartalomjegyzék). [TZS.]

MAHLER Ede: Naptárunk újjáalakítása és a husvétkérdés. = Akadémiai Értesítő 28. 1917. febr. 15. 1-2.(325.) füz. pp. 18-34. Kivonat Mahler 1916. dec. 5-én tartott előadásából. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Konkoly Thege Miklós. = Földrajzi Közlemények 45. 1917. 6. füz. pp. 278-287. Nekrológ. [IBQ.]

WEISS, E.: Melléknapok. = Az Időjárás 21. 1917. jan-febr. 1-2. füz. p. 30. Brassó 1916. nov. 25-én. [SRG.]

HOSSZÚ Biri: "Meteor." = Az Időjárás 21. 1917. jan-febr. 1-2. füz. pp. 30-31. 1916. dec. 26-án virradóra. [SRG.]

RÁCZ Béla: Az 1916. jún. 23-iki részleges napfogyatkozás. = Az Időjárás 21. 1917. jan-febr. 1-2. füz. p. 32. Puszta szemmel, de igen alaposan észlelte, Szerepen Bihar megyében. [IBQ.]

SZILASI M. Imeritz: Holdudvar. = Az Időjárás 21. 1917. jan-febr. 1-2. füz. p. 32. 1917. jan. 6-án. [IBQ.]

Halojelenséget jegyzett fel folyó évi március 19-én. = Az Időjárás 21. 1917. márc-ápr. 3-4. füz. p. 62. Naphalot észleltek a temesvári obszervatóriumban. [SRG.]

ENDREY Elemér: Napgyűrű és melléknap 1916. június 1-én. = Az Időjárás 21. 1917. márc-ápr. 3-4. füz. p. 64. Naphalo Budapesten. [SRG.]

A. T.: A déli csillagos ég photometriai megfigyelése. Első rész. Tass Antal és Terkán Lajos. Ógyalla 1916. = Az Időjárás 21. 1917. máj-jún. 5-6. füz. pp. 80-81. [IBQ.]

KONKOLY THEGE Miklós, ifj.: Cleveland Abbe. = Az Időjárás 21. 1917. máj-jún. 5-6. füz. p. 94. Washingtoni csillagász és meteorológus. Nekrológ. [IBQ.]

DIERA Ignác, id.: Meteor (?) 1917. jan. 13-án délután 5 órakor. = Az Időjárás 21. 1917. máj-jún. 5-6. füz. p. 95. Felsőszernye (Trencsén megye). [SRG.]

Jókai egy optikai tüneményről. = Az Időjárás 21. 1917. máj-jún. 5-6. füz. p. 96. 1917. jún. 20-án napudvar volt látható. Jókai "A kőszívű ember fiai" című regényében egy fejezetet írt Perihelia címen. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Dr. Konkoly Thege Miklós. = Az Időjárás 21. 1917. júl-aug. 7-8. füz. pp. 97-104. A Magyar Földrajzi Társaság előtt elhangzott emlék előadás. Egy képtáblán: Edvi Illés Ödön festménye Konkoly Thegéről. [IBQ.]

RADVÁNYI Béla: Napudvar. = Az Időjárás 21. 1917. júl-aug. 7-8. füz. p. 128. Zsámbokon 1917. júl 12-én. [SRG.]

RÁCZ Béla: A f. évi július 4.-i holdfogyatkozás. = Az Időjárás 21. 1917. szept. 9. füz. p. 152. Szerepi megfigyelés, puszta szemmel. [IBQ.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a Hold fényváltozásaival. = Az Időjárás 21. 1917. nov. 11. füz. pp. 183-188. A saját és más kutatók statisztikái. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Hőmérsékleti észlelések Magyarországon az 1858. március 15-iki napfogyatkozás alkalmával. = Az Időjárás 21. 1917. nov. 11. füz. p. 200. Binder Gy. Szászkézden és Hlavaczek A. Lőcsén végzett hőmérsékletmérései. [IBQ.]

HORVÁTH A. János: Meteor. = Az Időjárás 21. 1917. nov. 11. füz. p. 200. Igló, 1917. aug. 28. [IBQ.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a Hold fényváltozásaival. Folytatás. = Az Időjárás 21. 1917. dec. 12. füz. 205-209. A saját és más kutatók statisztikái. [IBQ.]

TASS Antal: Jelentés az ógyallai csillagda 1914-16. évi működéséről. = Az Időjárás 21. 1917. dec. 12. füz. pp. 209-215. [IBQ.]

KALMÁR Elek: Holdszivárvány. = Az Időjárás 21. 1917. dec. 12. füz. p. 224. Lőcsén és Eperjesen 1917. okt. 28-án. [SRG.]

SZARVAS Miklós: A föld forgásának bizonyítási módja az eső testek keleti kitérésből Newtontól kezdve napjainkig. = Katholikus Szemle 31. 1917. 4. sz. pp. 317-329. [ZSE.]

LAKITS Ferenc: A fotografia jelentősége a csillagászatban. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. szept. 1. - szept. 15. 17-18. sz. 681-682. füz. pp. 628-634. [PIR.]

WODETZKY József: Változó csillag változó színképpel. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. okt. 19-20. 683-684. füz. pp. 406-407. [PIR.]

MENDE Jenő: A Nap hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 49. 1917. okt. 19-20. sz. 683-684. füz. p. 717. [PIR.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 18. 1917. jan. 1. sz. pp. 33-36. Az 1917. évi nap- és holdfogyatkozások.; Az 1917-ben visszatérő üstökösök.; Mercur poláris süvegéről.; Az N. G. C. 2261. köd csavarmozgásáról.; Delta Cephei athmosphaerájának hőmérsékletváltozásáról.; RR Lyrae hármas sajátságáról.; Újdonságok.; A csillagos ég 1917. január havában. Az 1917. január 8-iki teljes holdfogyatkozás.; [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 18. 1917. febr. 2. sz. pp. 70-72. A Földhöz igen közel jutott üstökös.; A ködök forgásáról.; Bismarck-csillagzat.; A csillagos ég 1917. február havában. [SRG.]

Holdkráter a Földön. = Uránia 18. 1917. márc. 3. sz. p. 100. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 18. 1917. márc. 3. sz. pp. 106-108. Újabb Nap-vizsgálatokról.; Újdonságok - A Mellish-féle üstökös spectrumáról.; Fehér ködökről.; A csillagos ég 1917. márczius havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 18. 1917. ápr. 4. sz. pp. 143-144. A változó csillagok száma.; A csillagos ég 1917. április havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 18. 1917. máj. 5. sz. pp. 173-175. Új üstökös (1917a).; Alak- és fényváltozó köd a déli Koronában.; A távcsövek teljesítőképességéről.; A csillagos ég 1917. május havában. [SRG.]

HAUSER Ignácz: A stereoscop a csillagászatban. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 206-207. [SRG.]

MIKOLA Sándor: Újabb módszer a Föld forgási sebességének meghatározására. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 211-213. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 18. 1917. jún-aug. 6-8. sz. pp. 220-228. Saturnus gyűrűjének változó voltáról.; A Nap tömegének csökkenéséről.; A Mount-Wilson-hegyi Nap-observatóriumról.; Részleges napfogyatkozás 1917. június 19-én.; Teljes holdfogyatkozás 1917. július 4-5-én.; 1917 b üstökös.; A csillagos ég 1917. június havában.; A csillagos ég 1917. július havában.; A csillagos ég 1917. augusztus havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 18. 1917. szept. 9. sz. pp. 262-264. Az N. G. C. jelzésű spirálköd rotatiójáról.; A csillagos ég 1917. szeptember havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 18. 1917. okt. 10. sz. pp. 298-300. Újabb adatok a ködfoltok spectrálvizsgálatáról.; Új csillag.; Újdonságok.; Nova Persei újabb fényváltozásai.; Újabb adatok a ködfoltok spectrálvizsgálatáról.; Az Encke üstökös felfedezése Wolf által.; A csillagos ég 1917. október havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 18. 1917. nov. 11. sz. pp. 334-336. Radialis sebesség és sajátmozgás közötti összefüggésről.; A Wolf-féle objectum.; A fényesebb csillagok radialis sebessége és csillagrendje közötti összefüggésről.; A csillagos ég 1917. november havában. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati krónika. = Uránia 18. 1917. dec. 12. sz. pp. 369-372. Jupiter 9. holdja felfedezésének körülményeiről.; Saturnus rendszeréről.; Lehullott meteor 1914. október 13-án Lancashireben.; A csillagos ég 1917. deczember havában. [SRG.]

          1918.

A csornai Premontrei Kanonokrend szombathelyi Főgimnáziumának 1917-[19]18. évi értesitője. Szerk.: Steiner Miklós. Szombathely, 1918. pp. 17-19. A Gothard alapitvány átadásáról, az átadott eszközök leirása. [SRG.]

GÁSPÁR Kornél: Rétegek és szférák. Mindenségünk matematikai és fizikai felépítése. Budapest, 1918. Pesti Könyvnyomda RT. 63 p. Metafizika inkább, mint csillagászat. [TZS.]

GÁSPÁR Kornél: Rétegek és szférák. Mindenségünk matematikai és fizikai felépítése. 2. kiad. Budapest, 1918. Pesti Könyvnyomda RT. 63 p. Metafizika inkább, mint csillagászat. [TZS.]

LUSTIG Géza: Giordano Bruno halálának jelentősége. In: Lustig Géza: Misztikusok, költők és gondolkodók. I. 1. Dante és Beatrice. 2. Giordano Bruno halálának jelentősége. Békéscsaba, 1918. Tevan-kiadás. pp. 85-174. /Tevan könyvtár. 169-174./ Bruno életrajza, és perének részletei. Hatása korára és utókorára. [KSZ.]

Magyar Tud. Akadémiai Almanach Polgári és csillagászati Naptárral MCMXVIII-ra [1918-ra.] Kiad.: Magyar Tud. Akadémia. [Budapest,] 1918. Franklin-Társulat nyomdája. 219 p. Csillagászat: pp. 3-73. Bevezetés. Ünnepszámítás. Időszámítás. Nap- és holdfogyatkozások. Néhány első- és másodrendű állócsillag középhelye. Naptár. Nap és Hold égi koordinátái, kelte, lenyugvása. Bolygók láthatósága. Bolygók égi koordinátái és delelése. Égi tünemények. [KSZ.]

MOLNÁR Szaniszló: "Leirókartonja". [Kézzel irt magyar nyelvű. Herény,] 1918. 25 lev. Gothard Jenő műszereinek leirása és bemutatása fényképekkel. [SRG.]

A napsugarakról. = "Darwin" 7. 1918. szept. 1. 17. sz. p. 204. [SRG.]

KAHN Frigyes: A láthatatlan égitestek csillagászata. 1-2. = "Darwin" 7. 1918. szept. 15. 18. sz. pp. 207-208.; okt. 1. 19. sz. pp. 219-221. [SRG.]

LINKE Félix: Hogyan fedeztük fel az Erost. = "Darwin" 7. 1918. nov. 1. 21. sz. pp. 214-242. [SRG.]

MOLNÁR Jenő: A nap sugárzása. = "Darwin" 7. 1918. dec. 15. 24. sz. p. 283. [SRG.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A napfoltok és a zivatarok. = Az Időjárás 22. 1918. jan. 1. füz. pp. 6-10. Saját és külföldi adatfeldolgozás. [IBQ.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a sarkifénynyel és a napfoltokkal. 1. = Az Időjárás 22. 1918. febr. 2. füz. pp. 21-25. [IBQ.]

E. E. [ENDREY Elemér]: Északi fény Magyarországon, 1917. decemberében. = Az Időjárás 22. 1918. febr. 2. füz. p. 32. Alsótátrafüreden, Budapesten és Tátraszéplakon december 17-19-én észleltek sarki fény sorozatot. [IBQ.]

Sirius: A Neptun bolygó körülforgásának ideje. = Az Időjárás 22. 1918. febr. 2. füz. p. 32. [IBQ.]

Sz. I. [SZOLNOKI Imre]: Földrengés és napfoltmaximum. = Az Időjárás 22. 1918. febr. 2. füz. p. 32. [IBQ.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a sarkifénynyel és a napfoltokkal. 2. = Az Időjárás 22. 1918. márc. 3. füz. pp. 33-39. [IBQ.]

UTHY Béla: Meteorhullás (Pohorella vasgyár). = Az Időjárás 22. 1918. ápr. 4. füz. pp. 48. Tűzgömb 1917. aug. 28-án. Többméternyi farka zöldes-lila, erős vörös fényben ragyogott több másodpercig. [SRG.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a sarkifénynyel és a napfoltokkal. 3. = Az Időjárás 22. 1918. ápr. 4. füz. pp. 48-55. [IBQ.]

SZALAY-UJFALUSSY László: A zivatarok összefüggése a sarkifénynyel és a napfoltokkal. 4. = Az Időjárás 22. 1918. jún. 6. füz. pp. 80-85. [IBQ.]

MARCZELL [György:] Nappali hullócsillag. = Az Időjárás 22. 1918. szept-okt. 9-10. füz. p. 159. Budapest, 1918. szept. 22. [IBQ.]

Levegőhőmérséklet, napfoltok és vulkánkitörés. = Az Időjárás 22. 1918. szept-okt. 9-10. füz. p. 160. W. Köppen tanulmányából. [SRG.]

G. [GORKA Sándor]: A meteorvas használata az őskorban. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. máj. 9-10. sz. 697-698. füz. pp. 316-319. [PIR.]

TASS Antal: Az 1917. évi üstökösjelenségekről. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. jún. 11-12. sz. 699-700. füz. pp. 374-375. [PIR.]

TASS Antal: A folyó évben visszatérő üstökösök. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. jún. 11-12. sz. 699-700. füz. pp. 375-376. [PIR.]

TASS Antal: Új csillag a Sasban. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. júl. 13-14. sz. 701-702. füz. pp. 426-428. [PIR.]

WODETZKY József: A Nova Aquilae 3-ról. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. aug. 15-16. sz. 703-704. füz. pp. 487-490. [PIR.]

TASS Antal: Új üstökösök. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. aug. 15-16. sz. 703-704. füz. p. 494. [PIR.]

OLASZ Péter: Az Einstein-féle gravitácziós elmélet próbaköve. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. aug. 15-16. sz. 703-704. füz. pp. 494-495. Az 1919-es napfogyatkozás. [PIR.]

OLASZ Péter: Az északi fény sugarainak sebessége. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. aug. 15-16. sz. 703-704. füz. p. 495. [PIR.]

TASS Antal: Új csillagvizsgálók. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. okt. 19-20. sz. 707-708. füz. pp. 604-605. [PIR.]

TASS Antal: A Nova Aquilae fényváltozása. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. okt. 19-20. sz. 707-708. füz. p. 605. [PIR.]

GORKA Sándor: Az északi fény magassága. = Természettudományi Közlöny 50. 1918. 129-130. sz. pótfüzetek. p. 104. [SRG.]

A herényi obszervatórium áttelepítése Szombathelyre. = Vasvármegye 51. 1918. máj. 8. pp. 1-2. A herényi birtokot eladják, ezért a csillagvizsgáló a premontrei gimnáziumba kerül. [SRG.]

Köszönet a herényi obszervatórium adományozásáért. = Vasvármegye 51. 1918. szept. 27. pp. 2-3. A vallás- és közoktatási miniszter köszönete Gothard Sándornak, testvére hagyatékának átadásáért. [SRG.]

          1919.

Kövesligethy Radó egyetemi ny. r. tanár előadásai: A Mathematikai Földrajzból. Jegyezte Eördögh Gyula bölcsészettan hallgató. Budapest, 1919. Műszaki könyvkiadó és sokszorosító Intézet. 207 p. Kövesligethy 1899-ben megjelent kézikönyvének (A mathematikai és csillagászati földrajz kézikönyve.) egyszerűsített változata, a matematikai elemek bevezetése és a földmágnesség ismertetése nélkül, csak végképleteket közöl. Igen jó bevezetés az asztrometriába. Kőnyomatos sokszorosítvány. Kb. 300 példányban jelenhetett meg. Egy példánya ismert az Országos Széchényi Könyvtárban. [IBQ.]

LAKITS Ferenc: A világegyetem fejlődése. Budapest, 1919. Pesti Lloyd Társulat Könyvsajtója. 7 p. [SRG.]

A csillagok hőmérséklete. = "Darwin" 8. 1919. febr. 1. 3. sz. p. 36. [SRG.]

Sötét foltok a Tejútban. = "Darwin" 8. 1919. márc. 15. 6. sz. p. 72. [SRG.]

A Nap és a csillagok ibolyántúli sugarai... = "Darwin" 8. 1919. jul. 1. 12. sz. p. 164. [SRG.]

TASS A[ntal].: Jelentés az ógyallai csillagvizsgáló 1917. évi működéséről. = Az Időjárás 23. 1919. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 45-47. [IBQ.]

HERMAN Ottó: Pásztor-csillagászat. = Az Időjárás 23. 1919. júl-dec. 7-12. füz. pp. 113-119. A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest, 1914. című művéből. pp. 624-631. [IBQ.]

Nemesszakácsi Lakits Ferenc dr. = Az Időjárás 23. 1919. júl-dec. 7-12. füz. p. 128. 1919. jún. 24-én hunyt el Grácban [pontosabban: Pécsett]. [IBQ.]

ANTÓNYA Mihály: Meteor. = Az Időjárás 23. 1919. júl-dec. 7-12. füz. p. 130. 1919. "Május 23.-án este 9 óra 15 p.-kor..." [SRG.]

MARCZELL György: Ritka szivárvány. = Az Időjárás 23. 1919. júl-dec. 7-12. füz. p. 132. "1919. jún. 30-án este Solymáron." [SRG.]

LAKITS Ferenc: Kalendáriom-reform. = Mohácsi Hirlap 9. 1919. jan.12. pp. 1-2.; jan.19. pp. 1-2.; jan. 26. pp. 1-2.; febr. 2. pp. 1-2. [SRG.]

WODETZKY József: Mars-megfigyelések. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. jan. 1-2. sz. 713-714. füz. p. 51. [PIR.]

WODETZKY József: A Hold fotometriájáról. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. jan. 1-2. sz. 713-714. füz. p. 52. [PIR.]

WODETZKY József: A Venus tengelykörüli forgása. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. jan. 1-2. sz. 713-714. füz. p. 52. [PIR.]

LAKITS Ferenc: A világegyetem fejlődése. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. márc-ápr. 5-8. sz. 717-720. füz. pp. 181-187. [PIR.]

WODETZKY József: Új elmélet a Nap fizikai alkatáról. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. okt-dec. 13-18. sz. 725-730. füz. p. 321. [PIR.]

WODETZKY József: Új tapasztalati képlet a bolygók távolságára. = Természettudományi Közlöny 51. 1919. okt-dec. 13-18. sz. 725-730. füz. p. 337. [PIR.]

Csillagászati krónika. = Uránia 20. 1919. jan. 1. sz. pp. 15-16. Az 1919. évi nap- és holdfogyatkozások.; A Treysa-féle meteoritról.; A csillagos ég 1919 első negyedében. [SRG.]

MOLNÁR J.: A naprendszer keletkezése. = Uránia 20. 1919. márc. 3. sz. pp. 42-43. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A mindenség szerkezetére vonatkozó új felfogás igazolásáról. = Uránia 20. 1919. pp. 76-78. Az 1919. május 29-i teljes napfogyatkozáskor igazolták Einstein elméletét. [KSZ.]

          1920.

BÖLSCHE, Wilhelm: A természettudomány fejlődésének története. 1-2. Ford.: Schöpflin Aladár. 2. kiad. Budapest, 1920. Franklin-Társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda. 1. köt. 143 p.; 2. köt. 109 p. /Kultura és tudomány./ [KSZ.]

PINZGER Ferenc: Hell Miksa emlékezete. Születésének kétszázadik évfordulójára különösen tekintettel vardői útjára. 1. rész. Hell élete és működése. Eredeti források után összeállította: P. Pinzger Ferencz S. J. főgimnasiumi tanár Pécsett. Budapest, 1920. Magyar Tudományos Akadémia, Franklin-Társulat nyomdája. 145 p. A bevezetőt Pécsett, 1919. jan. 1-én írta a szerző: "A jelen munka megírására főleg két ok indított. Az egyik Kövesligethy Radó megtisztelő felszólítása volt, óhaját parancsnak vettük. Másodszor pedig a kegyelet érzete ösztönzött." [KSZ.]

Északi fény. = Az Időjárás 24. 1920. márc-ápr. 3-4. füz. p. 31. Nagykanizsán 1920. márc. 17-én, Pápán és Budapesten márc. 22-én észlelték. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: A klímaváltozások okai. = Az Időjárás 24. 1920. márc-ápr. 3-4. füz. p. 31. [SRG.]

PRILESZKYNÉ SARLAY Irén: Napgyűrű. = Az Időjárás 24. 1920. júl-aug. 7-8. füz. p. 62. 1920. jún. 16-án délben Ajnácskőn (Gömör megye). [SRG.]

TERTSCH Károly: Gömbvillám. = Az Időjárás 24. 1920. júl-aug. 7-8. füz. pp. 62-63. 1920. június hó 22-én délután 14 órakor Visegrádnál, a Dunán képződött villámcsapásra következett egy gömbvillám. Az észlelést közlő Tertsch Károly: "amatőr csillagász, nagymarosi lakos". [IBQ.]

RÁCZ Béla: Északi fény. = Az Időjárás 24. 1920. júl-aug. 7-8. füz. pp. 63-64. Szerep (Bihar megye), 1920. márc. 22. este 19 és 21 óra között. [IBQ.]

SZOLNOKI Imre: A Napon történő változások hatása a Föld hőmérsékletére. = Az Időjárás 24. 1920. szept-okt. 9-10. füz. p. 80. [IBQ.]

SZOLNOKI Imre: A napfoltok relatívszáma Zürichben. = Az Időjárás 24. 1920. szept-okt. 9-10. füz. p. 80. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: Napgyűrű. = Az Időjárás 24. 1920. szept-okt. 9-10. füz. p. 80. Szegeden 1920. aug. 24-én. [SRG.]

Halo-jelenség. = Az Időjárás 24. 1920. szept-okt. 9-10. füz. p. 80. 1919. ápr. 14-én Temesváron. [SRG.]

TASS Antal: A magyar csillagászat történetéből. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. szept. 1. - okt. 15. 17-20. sz. 747-750. füz. pp. 280-284. [GAI.]

WODETZKY József: A magyar csillagászat történetéhez. = Természettudományi Közlöny 52. 1920. nov. 1. - dec. 15. 21-24. sz. 751-754. füz. p. 383. [GAI.]

          1921.

EINSTEIN, Albert: A különleges és az általános relativitás elmélete a nagyközönség számára. Ford.: Vámos Ferenc. Budapest, 1921. Pantheon Irodalmi Intézet Részvénytársaság kiadása, Globus nyomda. 94 p. /A Pantheon ismerettára./ Einstein előszava 1916 decemberében kelt. A bővített tizenegyedik német kiadásból készült a magyar fordítás. A fordítást átnézte: Tangl Károly. [KSZ.]

FARKAS Sándor - KOVÁCS János: Csillagászati és fizikai földrajz. Tanitó- és tanitónőképzők számára. 3. kiad. Budapest, 1921. Franklin-Társulat kiadó és nyomda. 168 p. Csillagászat: pp. 1-83. [KSZ.*]

KRÚDY Gyula: Krudy Eugén regényes története, avagy tizenötmilliós ajándék a magyar tudománynak. = Magyarország 28. 1921. dec. 8. 276. sz. p. 7. Bartha Lajos 2007-es megjegyzése: Kevéssé ismert, hogy egy másik nagyobb ajándékozás is történt, a külföldön meggazdagodott magyar orvos, Krúdy Jenő (eredetileg Ödön; 1860? - 1942) - a nagy író unokatestvére - részéről. Krúdy Jenő, illetve ahogyan külföldön ismerték Eugéne de Krudy, a hátsó-indiai holland hadsereg orvosa volt, majd Indiában telepedett le, és szemorvosként jelentős vagyont szerzett. Ekkor kezdett csillagászattal foglalkozni, sőt maga is csiszolt távcső-tükröket. A XX. sz. elején Svájcban telepedett le, ahol egy nyilvános bemutató csillagvizsgálót rendezett be. Elhatalmasodó szembetegsége miatt azonban már nem tudott maga észlelni, ezért eladásra kínálta csillagvizsgálóját.
Amikor azonban 1920-ban tudomást szerzett arról, hogy Magyarország elveszítette egyetlen állami obszervatóriumát, a luzerni csillagvizsgáló teljes felszerelését a magyar államnak ajándékozta. Krudy az ügyvédjén, Ernst Baumannon át műszereit 1920-ban előbb a kultuszminiszternek, majd magának Horthy Miklós kormányzónak ajánlotta fel. Ő maga a teljes eszköztár értékét 1922 őszén 80 millió Koronára becsülte. Az ajándékozásért cserébe a "tiszteletbeli igazgató" címet kérte. Alighanem ez az utóbbi kívánsága váltotta ki a szakcsillagászok ellenérzését - bár Krudy nem követelt "beleszólási jogot", csak a címre tartott igényt! - és a 85 tételből, valamint a könyvtárból álló ajándékot elutasították. Az ajándékozás azonban nagy visszhangot keltett, és a sajtó is bőven, bár nem egészen helytállóan tárgyalta. Az "Est" című lap 1921. okt. 8-i számában, például ilyen címen jelent meg cikk: "Ki lesz az igazgató? - A nagylelkű műkedvelő vagy a kiváló tudós?".
Tény, hogy a Krudy-ajándékból elsősorban az 50 cm átmérőjű, Calvert-Browning gyártmányú reflektor, egy 25 cm-es egyszerű szerelésű tükrös távcső és egy 6 hüvelyk (16 cm) nyílású Merz-féle lencsés műszer jelentett értéket; ezek mellett egy 25 és egy 26 cm átmérőjű tükör is volt az ajándékozott eszközök között. [Később az 50 cm-es távcső Debrecenbe, a 25 cm-es cső előbb Kolozsvárra, majd budapesti kiállítása után Bajára került.] Tass az egész gyűjteményt értéktelennek mondta, Terkán pedig csak az 50 cm-es távcsövet minősítette használhatónak. Végül is Krúdy Jenő 1922-ben az összes műszerét az államkincstárnak adományozta, ezért "M. kir. kormányfőtanácsosi" címet és évjáradékot kapott. A műszereket a svábhegyi csillagvizsgálóra bízták, azok szabad felhasználásának vagy tovább ajándékozásának jogával. Ekkor került a kalocsai Haynald-csillagvizsgáló birtokába egy jó minőségű 25 cm-es tükör.
Sajnos a ma már zömében muzeális értéknek nevezhető gyűjtemény nagy része kézen-közön elkallódott. Krúdy Jenő jó szándékát azonban elismeréssel kell megemlítenünk, annál is inkább, mivel - talán éppen személyes ellentétek miatt - a magyarországi történeti írások eddig teljesen mellőzték személyét. Krudy kidolgozta a homorú távcső-tükör csiszolás műkedvelők által is elvégezhető egyszerű módját, és erről több kiadást megért, német nyelvű munkát is írt. A nagy sikerű német mű alapján került, kisebb kiegészítésekkel a nálunk nagyon népszerű A távcső világába a tükörcsiszolás leírása. [IBQ.]

MAHLER Ede: Keleti tanulmányok. 1. Mikor vonultak ki az izraeliták Egyiptomból? 2. A naptár az ókori kelet népeinél. Szerk.: Bánoczi József, Gábor Ignác. [Budapest, 1921 körül.] "Globus" Nyomdai Műintézet Rt. 52 p. /Népszerű Zsidó Könyvtár. 13./ A kronológus és csillagászattörténész kronológiai és naptártörténeti tanulmányai. [REZ.]

POGÁNY Béla: A fény. Egy színes táblával és 289 ábrával. Budapest, 1921. Pantheon Irodalmi Intézet Részvénytársaság kiadása, Globus nyomda. 366 p. /A Pantheon ismerettára./ [KSZ.]

RÁCZ Béla: Az idei április 8.-napfogyatkozás. = Az Időjárás 25. 1921. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 30-31. Meteorológiai észlelések Szerepen. [IBQ.]LAMBRECHT Kálmán: Mekkorák az égitestek? = Magyarság 2. 1921. ápr. 3. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Növényi élet a Marson és a Holdon. = Magyarság 2. 1921. jún. 26. p. 9. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: A jövő évi teljes napfogyatkozás. = Magyarság 2. 1921. dec. 25. p. 10. Espenak szerint 1922. szept. 21-én 04.38 UT-kor volt újhold, és a teljes napfogyatkozás közepe. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A Saturnus-gyűrű eltünése. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. jan. 1. - febr. 15. 1-4. sz. 755-758. füz. pp. 15-18. [PIR.]

WODETZKY József: Új üstökös. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. jan. 1. - febr. 15. 1-4. sz. 755-758. füz. p. 44. [PIR.]

WODETZKY József: Érdekes új kis bolygó. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. jan. 1. - febr. 15. 1-4. sz. 755-758. füz. p. 44. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A Winnecke-üstökössel való összeütközés lehetősége. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. márc. 1. - ápr. 15. 5-8. sz. 759-762. füz. pp. 107-108. [PIR.]

WODETZKY József: Az álló csillagok tömege és a Nap mozgásának czélpontja. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. márc. 1. - ápr. 15. 5-8. sz. 759-762. füz. p. 113. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A Saturnus új gyűrűje. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. márc. 1. - ápr. 15. 5-8. sz. 759-762. füz. p. 113. [PIR.]

WODETZKY József: A Merkur-perihélium mozgása és a relativitástan. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. szept. 1. - okt. 15. 17-20. sz. 771-774. füz. pp. 281-284. [PIR.]

WODETZKY József: A Jupiter kilenczedik holdja. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. szept. 1. - okt. 15. 17-20. sz. 771-774. füz. pp. 298-299. [PIR.]

WODETZKY József: A relativitás-elmélet és a Fraunhofer-féle vonalak eltolódása. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. nov. 1. - dec. 15. 21-24. sz. 775-778. füz. p. 365. [PIR.]

WODETZKY József: Az Andromeda-köd forgása. = Természettudományi Közlöny 53. 1921. nov. 1. - dec. 15. 21-24. sz. 775-778. füz. pp. 365-366. [PIR.]

MAHLER Ede: Alfred Jeremias, Das Alte Testament im Lichte des Alten Orients. 3. (deutsche) völlig neubearbeitete Auflage. Leipzig, J. C. Hinrichs, 1916. XVI, 713 S. = Történeti Szemle 10. 1921. 1-4. füz. pp. 149-162. Könyvismertetés. A német szerző a könyvében Babilónia világképéből, csillagászati ismereteiből, naptáraiból vezet le számos, sőt csaknem minden az Ószövetségben található elemet. Mahler kritizálja ezt az egyoldalúságot, mivel Egyiptom is legalább olyan mértékben hatással volt. Elemzi a naptárak történeti fejlődését Babilóniában, Egyiptomban, az "izraelelőtti" Kánaánban. Rámutat a kötetben lévő csillagászati és kronológiai hibákra. [KSZ.]

SZTROKAY Kálmán: Uj világnézlet? = Uj idők 27. 1921. márc. 15. 6. sz. pp. 110-111. Einstein elméletéről, amely más alapokra helyezi a fizika világképét. Az elméletet elutasító cikk. [KSZ.]

SZTROKAY Kálmán: Veszedelmes üstökösök. = Uj idők 27. 1921. máj. 1. 9. sz. pp. 175-176. Félelmek üstökösöktől a régi korokban. "1921. június 26-án az eddigi számítások szerint a Föld össze fog ütközni a Winnecke-féle üstökössel". Az összeütközésnek természetesen nem lesznek ránk nézve komolyabb következményei, mert tudjuk az üstökösök nem szilárd testek, hanem apró meteorok laza csoportosulásai, s nekünk páratlanul szép sűrű csillaghullás látványában lesz részünk. [KSZ.]

SZTROKAY Kálmán: Az állócsillagok titkai. = Uj idők 27. 1921. nov. 15. 22. sz. pp. 438-439. Russel angol asztronómus kidolgozta a csillagok fejlődésének elméletét. [KSZ.]

MOESZ Gusztáv: Az állócsillagok nagyságának meghatározása. = Uránia 22. 1921. jan-ápr. 1-4. sz. pp. 10-12. [SRG.]

MOLNÁR J.: A napsugárzás és az időjárás. = Uránia 22. 1921. jan-ápr. 1-4. sz. p. 21. [SRG.]

A szombathelyi csillagvizsgáló. = Vasvármegye, 54. 1921. nov. 9. p. 1. Az iskolának adott csillagvizsgáló nem működik. [SRG.]

          1922.

ARRHENIUS, Swante: A világok keletkezése. Ford.: Mende Jenő. Budapest, [1922.] Dick Manó kiadása, Korvin Testvérek nyomda. 176 p. [KSZ.]

RHORER László: Physika. Egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Második [átdolgozott] kiadás. Több száz ábrával. Budapest, 1922. Universitas Könyvkiadó Rt., Pesti Lloyd-társulat nyomdája. XVI, 547 p. 3 t. Csillagászathoz kapcsolódó fejezetek: Praecessio (p. 51.).; Általános tömegvonzás (pp. 56-59.).; A fény terjedéssebessége, Römer (pp. 250-251.).; Sextans (pp. 258-259.).; Gömbtükrök (pp. 259-264.).; A lencsék és leképezési hibáik (pp. 277-286, 286-290, 299-300.), A spektroskop (pp. 293-295.).; A távcsövek (pp. 329-332.). A relativitás elve /a relativitáselmélet és kísérleti igazolása/ (pp.,500-503.). A könyv első kiadása 1914-ben jelent meg. Ez az első magyar nyelvű felsőfokú tankönyv, amiben a relativitáselmélet szerepel. [HAI.]

SZÉKELY István: Krisztus születésének éve és a keresztény időszámítás. Budapest, 1922. Szent István Társulat, Stephaneum Nyomda R. T. 243 p. [REZ.]

PÉCSI Albert: A Föld alakváltozásai. = Földrajzi Közlemények 50. 1922. 1-5. füz. pp. 100-106. [IBQ.]

KÉZ Andor: A tengerjárás közepes amplitúdójának térképe. = Földrajzi Közlemények 50. 1922. 1-5. füz. pp. 228-229. [IBQ.]

-y [RÉTHLY Antal]: A Bolyai-obszervatórium. = Földrajzi Közlemények 50. 1922. 1-5. füz. pp. 225-226. A prágai Magyar Hírlap felhívása a Gerlachfalvi-csúcson felépítendő csillagvizsgálóra. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Ávéd Jáko. † (1843-1922). = Az Időjárás 26. 1922. 5-6. füz. pp. 29-32. Meteorológiai észlelő. Meteorokat is figyelt Konkoly hálózatában. [IBQ.]

ZWICK Vilmos: Meteor. = Az Időjárás 26. 1922. 5-6. füz. p. 44. Nyíregyháza, 1922. jan. 3. [IBQ.]

LAMBRECHT Kálmán: Csillagvizsgáló ősemberek. = Magyarság 3. 1922. máj. 7. p. 14. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Európa legmagasabb obszervatóriuma. = Magyarság 3. 1922. dec. 24. p. 22. [SRG.]

SZOLNOKI Imre: Az Eötvös-hatás alkalmazása mozgó naprendszerben. = Mathematikai és Physikai Lapok 29. 1922. pp. 77-80. [KSZ.]

JORDAN Károly: Naptárreform. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. márc. 1. - ápr. 15. 5-8. sz. 783-786. füz. pp. 110-111. [PIR.]

WODETZKY József: A ködfoltok távolsága. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. márc. 1. - ápr. 15. 5-8. sz. 783-786. füz. p. 113. [PIR.]

OLASZ Péter: A sötét kozmikus ködök jelentősége. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. máj. 1. - jún. 15. 9-12. sz. 787-790. füz. pp. 166-167. [PIR.]

OLASZ Péter: A relativitáselmélet váza és az Einstein-torony. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. nov. 1. - dec. 15. 21-24. sz. 799-802. füz. pp. 363-364. [PIR.]

GORKA Sándor: Az Einstein-féle relativitás-elmélet csillagászati bizonyítékainak bírálata. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. nov. 1. - dec. 15. 21-24. sz. 799-802. füz. pp. 379-380. [SRG.]

OLASZ Péter: A Hörbiger-féle glaciálkozmogónia bírálata. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. jan-dec. 1-4. sz. pótfüzetek. pp. 75-76. [PIR.]

WODETZKY József: A Nap színképének lambda 655-tól lambda 9000-ig terjedő része. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. jan-dec. 1-4. sz. pótfüzetek. pp. 76-77. [PIR.]

STEINER Lajos: A napfogyatkozással kapcsolatos földmágnességi zavarok. = Természettudományi Közlöny 54. 1922. jan-dec. 1-4. sz. pótfüzetek. pp. 77-78. [PIR.]

          1923.

HOFFMANN Ernő: A csillagos ég. 33 képpel 3 képmelléklettel. Budapest, [1923.] Kultúra Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. 166 p. /A kultura iskolája./ [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: Báró Eötvös Loránd. In: "Műveltség" - A gondolat úttörői. Első sorozat. Szerk.: Lambrecht Kálmán. Budapest, 1923. pp. 113-135. A sablonostól eltérő életmű ismertetés, bele szőve saját munkássága is. [IBQ.]

OESTERREICH, T. K.: Korunk világképe. Ford.: Somogyi József, Juhász Andor. Budapest, 1923. Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda kiadása és nyomdája. 175 p. /Ember és természet 2./. A szerző előszavát Tübingában írta 1919. decemberében. Csillagászat: pp. 7-46. Ezt Somogyi József fordította. [KSZ.]

STEINER Lajos: A Föld mágneses jelenségei. Budapest, 1923. Lantos Kiadó. 207 p. /Etika-Könyvtár. 10./ [SZF.]

SZENTPÉTERY Imre: Chronologia. A közép- és újkori időszámítás vázlata. Budapest, 1923. Magyar Történelmi Társulat. 42 p. /A magyar történettudomány kézikönyve. 2. köt. 5./ [KSZ.*]

WODETZKY József: A relativitástan csillagászati bizonyitékainak kritikája. Budapest, 1923. Szent István Akadémia, Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R. T. 21 p. /A Szent István Akadémia mennyiségtan-, természettudományi osztályának felolvasásai. 1. köt. 8. sz./ Felolvasta 1922. dec. 15-én. Szerinte Newton fizikája alapján is magyarázhatóak a csillagászatilag mért eltérések. [KSZ.]

Kéz A. [KÉZ Andor]: A Napfoltok hatása a klíma változására. = Földrajzi Közlemények 51. 1923. 1-3. füz. pp. 27-30. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Schenzl Guidó emlékezete. = Földrajzi Közlemények 51. 1923. 4-7. füz. pp. 86-88. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Kazay Endre. = Az Időjárás 27. 1923. 5. füz. pp. 75-76. Kazay amatőrcsillagász is volt. [IBQ.]

CHERNEL István: Meteor. = Az Időjárás 27. 1923. 6. füz. p. 91. Chernelházai lakos, Kőszegről látta a meteort 1922. szept. 27-én. [IBQ.]

A napfelület változásai és időjárás változás. = Az Időjárás 27. 1923. 7. füz. pp. 107-108. [IBQ.]

RÁCZ Béla: Erős fényű meteor. = Az Időjárás 27. 1923. 9. füz. p. 140. Szerep, 1923. aug. 22. [IBQ.]

Schenzl Guidó emlékünnepén. = Az Időjárás 27. 1923. 12. füz. pp. 173-174. Születésének 100. évfordulója alkalmából. [IBQ.]

RÓNA Zsigmond: A meteorológia fejlődés hazánkban Schenzl felléptéig. = Az Időjárás 27. 1923. 12. füz. pp. 174-179. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Schenzl Guidó 1823-1923. = Az Időjárás 27. 1923. 12. füz. pp. 179-189. Schenzl 1823-1890-ig élt, csillagászattal is foglalkozott. [IBQ.]

STEINER Lajos: Dr. Schenzl Guidó földmágnességi vizsgálatai. = Az Időjárás 27. 1923. 12. füz. pp. 189-192. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: A.) Dr. Schenzl Guidó irodalmi működése.; B.) Dr. Schenzl Guidó elismerései, stb.; C.) Dr. Schenzl Guidó életrajzai és arcképei. = Az Időjárás 27. 1923. 12. füz. pp. 193-196. [IBQ.]

LAMBRECHT Kálmán: A világ legnagyobb távcsövét... = Magyarság 4. 1923. febr. 4. p. 6. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Reklám az égbolton. = Magyarság 4. 1923. dec. 25. p. 11. [SRG.]

CSAPODY István: Petőfi szeme. = Napkelet 1. 1923. jún. 6. sz. pp. 527-532. Szeme megsérült az 1842. júl. 8-i teljes napfogyatkozáskor, későbbi verseinek részletei erre utalnak. [KSZ.]

ERNYEY József: P. Pinzger Ferenc S. J.: Hell Miksa emlékezete. Születésének kétszázadik évfordulójára, különös tekintettel vardői útjára. I. r. Hell élete és működése. Budapest, 1920. Magyar Tudományos Akadémia. 145 l. 1 kép. = Századok. A Magyar Történeti Társulat Közlönye 57. 1923. 1-6. füz. pp. 175-179. Könyvismertetés. [HAD.]

WODETZKY József: Mekkora a világ terjedelme? = Természettudományi Közlöny 55. 1923. jan-febr. 1. sz. 802. füz. pp. 56-57. [PIR.]

GORKA Sándor: Kopernikus Miklós születésének 450-ik évfordulóját... = Természettudományi Közlöny 55. 1923. márc-ápr. 2. sz. 799. (!) 803. füz. p. 64. [SRG.]

WODETZKY József: Coppernicus születésének négyszázötvenedik évfordulója. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. máj-jún. 3. sz. 804. füz. pp. 147-148. [PIR.]

OLASZ Péter: "Üstökösszerű ködök" és az új csillag meghatározása. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. máj-jún. 3. sz. 804. füz. p. 168. [PIR.]

SZOLNOKI Imre: A napfoltok és a levegő hőmérsékletének 11 éves periódusa Európában. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. máj-jún. 3. sz. 804. füz. pp. 168-169. [PIR.]

STEINER Lajos: A napsugárzás változása. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. júl-aug. 4. sz. 805. füz. pp. 238-242. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok színének meghatározása becsléssel. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. szept-okt. 5. sz. 806. füz. pp. 296-303. [PIR.]

MENDE Jenő: A Nap hője. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. szept-okt. 5. sz. 806. füz. p. 307. [PIR.]

GORKA Sándor: A kozmikus és földi energiaforrások nagysága. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. nov-dec. 6. sz. 807. füz. p. 319. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1924. év periodikus üstökösei. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. nov-dec. 6. sz. 807. füz. pp. 362-363. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A Nap sugárzása. = Természettudományi Közlöny 55. 1923. nov-dec. 6. sz. 807. füz. p. 363. [PIR.]

          1924.

HOITSY Pál: Laknak-e más világokon? Budapest, 1924. Légrády. 63 p. [TZS.]

HUMBOLDT, Alexander: Kosmos. W. Bölsche előszavával. Ford.: Fülöp Zsigmond. Budapest, [1924.] Athenaeum Irodalmi és Nyomdai r. t. 1. köt. 215 p.; 2. köt. 178 p. /Élet és tudomány. 6./ [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Mars bolygó. 17 képpel. Pécs - Budapest, 1924. Danubia Könyvkiadó, Dunántul nyomda. 80 p. /Tudományos gyüjtemény. 9./ [KSZ.]

OLASZ Péter: Világproblémák és a modern természettudomány. Budapest, 1924. A "Magyar Kultúra" kiadása, Pallas nyomda. 92 p. /Katolikus kultúrkönyvtár. 6./ Csillagászat: pp. 7-25.; 34-43. [KSZ.]

ÖVEGES József: Időjóslás és időhatározás. 14 ábrával, számos táblázattal és egy csillagtérkép melléklettel. Tata, [1924.] Engländer Ferenc könyvnyomdája. 96 p., 1 térk. /A "Magyar Cserkész" könyvei. 59 - 61./ A könyv első része (Időjóslás címmel) meteorológiai témájú. A második része (Időhatározás címmel) az időmérésről és a napórák készítéséről szól. pp. 39-96. [KSZ.]

RÓNA Zsigmond: A földforgás okozta eltérítő erő. = Földrajzi Közlemények 52. 1924. 4-6. füz. pp. 42-56. [IBQ.]

Társasági ügyek. = Földrajzi Közlemények 52. 1924. 4-6. füz. p. 95. Az MFT Választmánya dr. Havass Rezső ajánlására az először kiadott Lóczy Lajos-emlékérem magyar jutalmazottjaként Kövesligethy Radót tünteti ki. A külföldi jutalmazott Sir Stein Aurél Belső-Ázsia kutató. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Hankó Vilmos. = Az Időjárás 28. 1924. 1-2. füz. p. 18. Tudomány-és csillagászattörténettel is foglalkozott. [IBQ.]

STEINER Lajos: A levegő hőmérséklete és a napfoltok. = Az Időjárás 28. 1924. máj-jún. 5-6. füz. pp. 37-39. [IBQ.]

LAMBRECHT Kálmán: Csütörtökön este teljes holdfogyatkozás lesz. = Magyarság 5. 1924. aug. 13. Espenak szerint 1924. aug 14-én 20.18 UT-kor volt telihold, és a teljes holdfogyatkozás közepe. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Szombaton földközelbe jut a Mars bolygó. = Magyarság 5. 1924. aug. 23. [SRG.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Nap hője. = Természettudományi Közlöny 56. 1924. márc-ápr. 2. sz. 809. füz. pp. 108-109. [PIR.]

KONKOLY THEGE Miklós: Milyen meleg van a napon? = Természettudományi Közlöny 56. 1924. szept-okt. 5. sz. 812. füz. pp. 303-305. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok színindexe. = Természettudományi Közlöny 1924. 1-4. sz. pótfüzetek. pp. 45-49. [PIR.]

MENDE Jenő: Az északi fény eredete. = Természettudományi Közlöny 1924. 1-4. sz. pótfüzetek. pp. 82-84. [PIR.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hulló csillagok. = Szabad Egyetem 1. 1924. dec. 1. 2. sz. pp. 1-3. [SRG.]

          1925.

"Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. [15+] 267 p. Klebelsberg Kuno 1924. dec. 1-én kelt elnöki előszavával.; A szerkesztők 1924 november hó végén kelt előszavával. [SRG.]

Csillagászati táblázatok 1925-re. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-54. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 55-79. Helymeghatározás a földfelületen.; A különböző időkről.; A csillagászati táblák. [SRG.]

KLEBELSBERG Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1923 november 3-án a "Stella" csillagászati egyesület előkészítő-bizottsága közgyűléséhez intézett szózata. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 83-90. [SRG.]

RADOS Gusztáv műegyetemi tanárnak a "Stella" csillagászati egyesület előkészítő-bizottsági közgyűlésén tartott felolvasása. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 90-92. [SRG.]

ULLMANN Adolf főrendiházi tagnak, a Magyar Általános Hitelbank alelnökének felszólalása a "Stella" csillagászati egyesület előkészítő-bizottsága közgyűlésén. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. p. 93. [SRG.]

FLEISSIG Sándornak a budapesti Áru- és Értéktőzsde alelnökének felszólalása a "Stella" csillagászati egyesület előkészítő-bizottsági közgyűlésén. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 94-96. [SRG.]

KRITZINGER, H. H.: A csillagkedvelő és a csillagászat. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 96-100. Fordította: Hille Aurél. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Az égitestek távolságának meghatározása. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 101-123. [SRG.]

MAHLER Ede: Az asztronómia művelése az ókori babilóniaiaknál. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 124-138. A babilóniaiaknál a Kr. e. III. évezredben magas fokot értek el a tudományok és benne az asztronómia. Kb. Kr. e. 2900-ből van feljegyzés, hogy mikor volt a Sirius heliákus kelése. A Kr. e. III. évezred közepén ismerték az ekliptika útját, megfigyelték a Hold és a bolygók helyzetét, ábrázolásaik voltak a csillagos égről, feljegyzéseik voltak a nap- és holdfogyatkozásokról.
Később, a Kr. e. VI. századból származó számos ékírásos tábla jegyzett fel csillagászati jelenségeket, melyekből a bolygók szinódikus keringési idejüket számíthatták, a Nap és a Hold maximális és minimális égi sebességét is megállapítottak. Felismerték az évszakok különböző tartamát. Az évnek 12 hónapra, a nappalnak és éjjelnek 12-12 órára osztása tőlük származik. Polgári naptáruk egy 19 éves ciklusban ismétlődött. A Sirius heliákus kelésén alapuló csillagászati naptáruk is volt és talán innen került át Egyiptomba. A babilóniai csillagászat közvetlen megelőzője és lépcsője volt Hipparchosnak és Ptolemaiosnak. [KSZ.]

OLTAY Károly: A gravitációs hálózatok jelentősége a felsőrendű magasságmérések (szintezések) szempontjából. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 138-155. [SRG.]

WODETZKY József: Relatívitás-elmélet és csillagászat. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 155-169. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: Újabb nézetek a csillagok fejlődéséről. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 169-177. [SRG.]

HAJTS Lajos: Az órák mikénti számozása a huszonnégyórás órákon. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 177-179. [SRG.]

STEINER Lajos: A csillagok pillogása. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 180-186. [SRG.]

PEKÁR Dezső: Gravitációs kutatások Eötvös torziós ingájával. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 186-210. [SRG.]

OLTAY Károly: A nemzetközi felsőgeodéziai mérések állása hazánkban. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 210-214. [SRG.]

TASS Antal: Csillagképek, csillagrendek, csillagszám. A csillagok jelölési módja. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 214-223. [SRG.]

TASS Antal: Könyvszemle. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 223-226. [SRG.]

TASS Antal: A Nemzetközi Csillagászati Társulat 1924. évi kongresszusa. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 227-233. [SRG.]

Egyesületi ügyek. A "Stella" Csillagászati Egyesület alakulása. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 237-248. Előkészítő-bizottsági közgyűlés, 1923. november 27.; Alakuló közgyűlés, 1924. május 21.; Végrehajtó-bizottsági ülés, 1924. szeptember 4. [SRG.]

A "Stella" Csillagászati Egyesület alapítványi tagjai. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 249-252. [SRG.]

"Stella" Csillagászati Egyesület alapszabályai. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1925-re. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1924. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 253-262. [SRG.]

NEWCOMB: Népszerű csillagászat. Az angol eredetit átdolg.: Fülöp Zsigmond. Budapest, [1925.] Natura Könyvkiadó Vállalat, Fejér és Glatter könyvnyomdája. 312 p. [KSZ.]

TASS Antal: Változó csillagok photometrikus megfigyelései. Ógyalla, 1918. - Budapest, 1925. Budapest, 1925. Stephaneum nyomda és könyvkiadó. 327 p. /A Konkoly-alapitványú budapesti magy. kir. Csillagvizsgáló-intézet nagyobb kiadványai. 2. köt./ A kötet az 1900. szept. 19. és 1913. dec. 7. közötti változócsillag megfigyeléseket ismerteti. A mért adatsorok részletes közlése. Az 1918 év elején kész anyag nyomtatását Ógyallán kezdték. Az 1918 végén megszakadt munkát 1925 márciusában fejezhették be Budapesten. [KSZ.]

OKOLICSÉNYINÉ HARMOS Eleonóra: Ég- és földgömb 1700-ból. = Földrajzi Közlemények 53. 1925. 1-3. füz. pp. 61-62. Az Egyetemi Könyvtár Coronelli-glóbuszairól. [IBQ.]

MARCZELL György: A paläoklimatológia legújabb eredményei. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 45-47. [IBQ.]

SZOLNOKI Imre: Hatással vannak-e a napfoltok a hőmérsékleti eltérésekre. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 55-56. [IBQ.]

H. A.: Gömbvillám. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. márc-ápr. 3-4. füz. p. 65. 1924. szept. 1. [SRG.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Bozóky Endre. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. márc-ápr. 3-4. füz. p. 67. [IBQ.]

Mahler Ede egyetemi tanár. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. máj-jún. 5-6. füz. p. 88. A Naptárjavításról tartott előadást 1925. máj. 3-án a Stella Csillagászati Egyesületben. [SRG.]

Sz. I. [SZOLNOKI Imre]: Napfolttevékenység előrejelzéséről. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. máj-jún. 5-6. füz. p. 99. [IBQ.]

FÉNYI Gyula: Napsütési megfigyelések Kalocsán 1898-1913. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. júl-aug. 7-8. füz. pp. 105-109. [SRG.]

VONDRA Antal: Flammarion Camille 1842-1925. = Az Időjárás 29.(1.) 1925. júl-aug. 7-8. füz. p. 115-118. [IBQ.]

FEYSZ A. Hugolin: Teljes napfogyatkozás Északamerikában. = Katholikus Szemle 39, 1925. 7. sz. pp. 420-428. [ZSE.]

LAMBRECHT Kálmán: Meghalt a legnépszerűbb csillagász. Flammarion emlékezete. = Magyarság 6. 1925. jún. 6. p. 5. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Magyar csillagászok másfélszáz változó csillag fényingadozásait figyelték meg. = Magyarság 6. 1925. jún. 28. p. 23. Tass Antal (Változó csillagok photometrikus megfigyelései.) című könyvének ismertetése. [SRG.]

(cs): A januári napfogyatkozás. = Szabad Egyetem 2. 1925. jan. 1. 1. sz. pp. 11-12. 1925. január 24., július 20-21. [SRG.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A holdtalan éjszaka világossága. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. jan. 1. sz. 814. füz. p. 38. [PIR.]

MENDE Jenő: A tehetetlenség és a gravitáció felfedezői. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 2. sz. pp. 79-80. [PIR.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Nap-rendszer mozgása. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 2. sz. pp. 87-88. [PIR.]

KÖVESLIGETHY Radó: A Jupiter múlt évi szokatlan fényessége. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. febr. 2. sz. p. 87. [PIR.]

PUTNOKY László: Vegyi elemeink előfordulása Földünkön kívül. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. ápr. 4. sz. pp. 150-160. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: Az északi fény. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. máj. 5. sz. p. 212. [PIR.]

BOLEMAN Géza: A napképekről. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. aug-szept. 8-9. sz. pp. 304-306. [PIR.]

BOGDÁNFY Ödön: A zöld sugár. = Természettudományi Közlöny 57. 1925. aug-szept. 8-9. sz. pp. 342-344. [PIR.]

POLLÁK Antal: A perpetuum mobile és a világ vége. = Uj idők 31. 1925. febr. 8. 6. sz. pp. 134-136. Csillagászati vonatkozásokkal is. A gravitációról. A Merkúr pályamozgásának rendellenességeiről, amelyre Einstein talált egy új elméletet, amely az eltéréseket megmagyarázza. A világegyetem entrópiájáról. [KSZ.]

Fénykép a nagyvilágból. Az amerikai Yale-Egyetem különleges készülékei, amelyekkel a minapi napfogyatkozás alkalmával az Einstein-féle relativitás-elméletet kívánták megfigyelésekkel ellenőrizni. = Uj idők 31. 1925. febr. 22. 8. sz. p. 183. A képen hosszú fókuszú távcsövek láthatóak a terepen elhelyezve. [KSZ.]

A modern csillagászat. = Uj idők 31. 1925. ápr. 19. 16. sz. p. 386. Newcomb Simonnak, a nagy amerikai csillagásznak "Népszerű csillagászat" című munkája hamarosan megjelenik magyar nyelven. [KSZ.]

Népszerű csillagászat. = Uj idők 31. 1925. máj. 3. 18. sz. p. 441. Newcomb "Népszerű csillagászat" című műve 320 oldal terjedelemben, Fülöp Zsigmond feldolgozásában megjelenik. Az Uj Idők előfizetői öt havi részletfizetéssel szerezhetik meg. [KSZ.]

Sztr. K. [SZTROKAY Kálmán]: A tudomány jegyében. = Uj idők 31. 1925. jún. 28. 26. sz. p. 637. Az 1925. jan. 24-i teljes napfogyatkozás megfigyelése külföldön sok helyen sikeres volt. Általánosan a teljes napfogyatkozások megfigyelésének különlegességeiről. [KSZ.]

          1926.

HARKÁNYI Béla: Az új csillagokról. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 277-285. Klny. a "Stella" Csillagászati Egyesület 1926. évi Almanachjából. [KSZ.]

KARL János - VARGHA György: A világrészek földrajza (Afrika, Amerika, Ausztrália és a Sarkvidékek) és csillagászati földrajz a középiskolák III. osztálya számára. III. kötet. Az új tanterv szerint átdolgozott kiadás. Budapest, 1926. Franklin-társulat. 102 p. + 1 p. (Tartalomjegyzék). Csillagászat: pp. 84-102. [TZS.]

"Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. [12+] 368 p. Klebelsberg Kuno elnöki előszava.; A szerkesztők előszava. [SRG.]

Csillagászati táblázatok 1926-ra. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-71. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach táblázataihoz. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 72-87. Alapfogalmak.; A csillagászati táblák. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: A föld belsejének tömegeloszlása. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 91-101. [SRG.]

KÜRSCHÁK József: Megemlékezés Bolyai Jánosról új világa megteremtésének századik évfordulója alkalmából. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 101-115. Fölolvasta 1923. nov. 8-án a Br. Eötvös Loránd Mathematikai és Physikai Társulatban. [SRG.]

MAHLER Ede: Az asztronómia művelése az ókori egyiptomiaknál. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 115-132. Az égen mindennap látható jelenségek és a földi élet folyamatának összehasonlítása. Egyiptom földjének termékenysége, az évenként visszatérő áradásoktól függött, amely éppen a Sirius (Szothisz) csillag napkelte előtti megjelenésekor következett be. Ez a heliákus kelés napja az új év kezdete lett. Naptáruk is a Sirius figyelésén alapult és három 365 napos évüket egy negyedik 366 év követte. Az állatövi csillagképeknek is ők adtak nevet a Kr. e. III. évezred első felében. Egyszerű műszerek is előkerültek ásatásokból, melyekkel az északi irányt és a délkört tűzhették ki a Kr. e. VI. században. Csillagok delelését felsoroló óratáblák. A dékáncsillagok jegyzéke. Az öt szabad szemes bolygó és a Hold részletes figyelése. [KSZ.]

OLTAY Károly: A drótnélküli telegrafálás jelentősége időmegállapítások (óraösszehasonlítások) szempontjából. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 132-153. [SRG.]

ORTVAY Rudolf: Törvényszerűségek az elemek spektrumaiban. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 153-200. [SRG.]

WODETZKY József: Csillagrendszerek. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 200-217. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Az időprognózisról. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 217-229. [SRG.]

GRÓH Gyula: Az anyag belső szerkezete. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 229-276. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: Az új csillagokról. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 277-285. [SRG.]

STEINER Lajos: A Nap mágnessége. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 286-295. [SRG.]

TASS Antal: A csillagtávolság-meghatározások modern módszereiről. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 296-317. [SRG.]

RÉDEY István: A légi fotogrammetriáról. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 318-332. [SRG.]

WODETZKY József: Hugo von Seeliger. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 335-337. [SRG.]

TASS Antal: Camille Flammarion. (1842-1925.) In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 338-341. [SRG.]

Tass Antal: 1926-ban esedékes visszatérő üstökösök. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 341-343. [SRG.]

TASS Antal: Az 1925. évi üstökösjárás. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 343-345. [SRG.]

TASS Antal: A potsdami csillagvizsgáló 50 éves fennállásához. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 345-347. [SRG.]

TASS Antal: Csillagászati ujdonságok. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 347-348. Az abszolut legfényesebb csillag (S Doradus).; Nova Pictoris 1925. [SRG.]

Jelentés a Stella 1925. évi tevékenységéről. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1926-ra. 2. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1925. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 351-353. [SRG.]

SZMODICS Hildegard: A napóra szerkesztéséről. Budapest, 1926. 12 p. Különlenyomat: A Budapesti IV. ker. Községi Eötvös József Reáliskola 1925/26. évi Értesítőjéből. A napóra alaptípusainak geometriai szerkesztése. 4 ábrával. [MRG.]

TASS Antal: A csillagászat multja, jelene és jövője hazánkban. In: A Természet-, Orvos-, Műszaki- és Mezőgazdaságtudományi Országos Kongresszus munkálatai Budapest 1926. évi januárius 3-8. Szerk.: Gorka Sándor. Budapest, 1926. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 67-75. Harkányi Béla, Zichy Ernő József, Tangl Károly, Csengeri Haczky Egon hozzászólásával. [SRG.]

HILLE Alfréd: Hevenessy(!) Gábor meteorológiája. Meteora Rationibus et experientiis physicis illustrata authore R. P. Gabriele Hevenesy e Societate Jesu. Tirnaviae, Anno MDCCXXVIII. [1.] = Az Időjárás 30.(2.) 1926. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 37-39. Légköroptikai jelenségekről Hevenesy Gábor 1728-ban kiadott könyvében. [IBQ.]

Steiner [STEINER Lajos ]: Változó csillagok photometrikus megfigyelései. Összeállította és magyarázó szöveggel ellátta: Tass Antal igazgató. (A Konkoly-alapítványú budapesti m. kir. csillagvizsgáló intézet nagyobb kiadványai. 2. köt.) Ógyalla, 1918. - Budapest, 1925. = Az Időjárás 30.(2.) 1926. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 47-48. Könyvismertetés. [SRG.]

HILLE Alfréd: Hevenesy Gábor meteorológiája. Meteora Rationibus et experientiis physicis illustrata authore R. P. Gabriele Hevenesy e Societate Jesu. Tirnaviae, Anno MDCCXXVIII. [2.] = Az Időjárás 30.(2.) 1926. máj-jún. 5-6. füz. pp. 75-77. Légköroptikai jelenségekről Hevenesy Gábor 1728-ban kiadott könyvében. [IBQ.]

St. L. [STEINER Lajos]: "Stella csillagászati egyesület Almanachja 1926-ra." = Az Időjárás 30.(2.) 1926. máj-jún. 5-6. füz. p. 83. Könyvismertetés. [SRG.]

Dr. H. A. [HILLE Alfréd]: Napgyűrű megfigyelése. = Az Időjárás 30.(2.) 1926. szept-okt. 9-10. füz. p. 155. 1926. jún. 18. Csávoly, júl. 24. Mátyásföld. [SRG.]

ZBOROVSZKY Ferenc: Modern kozmogóniai elméletek. [1.] = Katholikus Szemle 40. 1926. 7. sz. pp. 403-414. [ZSE.]

ZBOROVSZKY Ferenc: Modern kozmogóniai elméletek. [2.] = Katholikus Szemle 40. 1926. 8. sz. pp. 478-484. [ZSE.]

LAMBRECHT Kálmán: A legujabb világhóbort. Hörbiger mester világjégelmélete. = Magyarság 7. 1926. márc. 25. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Hány éves a Tejut. = Magyarság 7. 1926. dec. 12. p. 23. [SRG.]

CSORBA György: Új módszer az óraszög meghatározására. = Mathematikai és Physikai Lapok 33. 1926. pp. 16-26. [KSZ.]

POGÁNY Béla: A relativitáselmélet kísérleti alapjairól. = Mathematikai és Physikai Lapok 33. 1926. pp. 88-113. Csillagászati megfigyelések alapján. [KSZ.]

Szabadlíceumi előadás a csillagok világáról. = Pécsi Napló 36. 1926. dec. 7. p. 5. Zborovszky Ferenc pius tanár előadása. [SRG.]

A csillagvilág csodái. = Pécsi Napló 1926. dec. 8. p. 3. [SRG.]

Előszó. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 3. A lap alcíme: Negyedévenként megjelenő folyóirat csillagászati ismeretek terjesztésére. Kiadja a Stella Csillagászati Egyesület mint a Svábhegyi Csillagvizsgálóintézet barátainak társulata. Szerkesztik: Tass Antal csillagvizsgálóintézeti igazgató és Wodetzky József egyetemi nyilvános rendes tanár, egyesületi titkárok. [PRP.]

KÖZGYŰLÉS. 1926. évi április hó 27-én a Magyar Tudományos Akadémia I. emeleti üléstermében. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 5-14. [PRP.]

WODETZKY József: Csillagáramlások. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 15-21. [PRP.]

HARKÁNYI Béla: A napfoltok mágneses polaritásának törvényeiről. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 21-25. [PRP.]

KOMÁROMI-KACZ Endre: Kisebb távcsövekkel megfigyelhető égitestek. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 25-29. [PRP.]

TASS Antal: Csillagrendszerünk szerkezetének kialakulása csillagfényesség megfigyelésekből. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 29-42. [PRP.]

POSZTOCZKY Károly: Az erdőtagyosi csillagda. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 42-47. Magáncsillagvizsgáló Komárom vármegyében, Környe község mellett, Erdőtagyos pusztán. Legnagyobb műszere egy 5 hüvelykes lencséjű refraktor. [PRP.]

WODETZKY József: Spirális ködfoltok távolságára és mozgására vonatkozó újabb mérések. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 47-49. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: Rendkívüli nagytömegű csillag. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 49. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Egy nagy refraktorlencse története. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 49-50. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Dayton C. Miller kitüntetése. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 50. Apróbb közlemények. [PRP.]

WODETZKY József: A Danile- (1907 IV) üstökös színképéről. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 50-51. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: Hétszeres csillagrendszer. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 51-52. Apróbb közlemények. A Castor rendszerét alkotó 7 csillagról. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Uj obszervatórium Texasban. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 52. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: 1926 január 14-iki teljes napfogyatkozás. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 52-53. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Ujabban felfedezett kisbolygók. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 53. Apróbb közlemények. A végleges sorszámmal ellátott kisbolygók száma 1046. [PRP.]

HARKÁNYI Béla: Külföldi folyóirat véleménye a STELLA-Almanachról. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 53. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: A Tuttle-féle periódikus üstökös visszatérte. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 53. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Az év első új üstököse: 1926 b (Blathway). = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 54. Apróbb közlemények. [PRP.]

STEINER Lajos: Az Időjárás a STELLA-Almanachról. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 54. Apróbb közlemények. [PRP.]

M. Gy.: A Földrajzi Közlemények a STELLA-Almanachról. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 55. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. pp. 55-62. [PRP.]

Kivonat a STELLA CSILLAGÁSZATI EGYESÜLET alapszabályaiból. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 63. Egyesületi ügyek. [PRP.]

STELLA-Almanach 1925-re. 1. Tartalom. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 64. Egyesületi ügyek. [PRP.]

STELLA-Almanach 1926-re. 2. Tartalom. = Stella 1. 1926. 1-2. sz. p. 64. Egyesületi ügyek. [PRP.]

STEINER Lajos: A Nap melegsugárzása. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 65-74. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Harvard-obszervatórium. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 74-79. E cikk írója egy évig tartózkodott Amerika legnagyobb csillagvizsgáló-intézeteiben. [KSZ.]

TASS Antal: A Nemzetközi Csillagászati Társulat 1926. évi kongresszusa. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 79-81. A 27. kongresszust Koppenhágában tartották 1926. aug. 16-20-ig. [KSZ.]

TASS Antal: A Tejút kora. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 81-83. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Kopff-féle periódikus üstökös (1926 c) visszatérése. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 83. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Finlay periódikus üstökös (1926 d). = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 83. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az idei Mars-oppozició. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 83-84. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1926 január 14-iki teljes napfogyatkozás. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 84-86. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Courvoisier vizsgálatai a Föld abszolút mozgásának kimutatására. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 86-87. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Földünk és a bolygók fényessége különböző távolakból. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 87-89. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: A Nap hidrogénörvényeinek mibenléte. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 89. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: A napsugárzás ingadozása. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 89-90. Apróbb közlemények. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: A szeptemberhavi napfoltcsoport. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 90-91. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Dr. Wodetzky József: A világegyetem szerkezete. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 92. Könyvszemle. [KSZ.]

WODETZKY József: A Hörbiger-féle ú. n. glaciális kozmogóniáról. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 93-94. Könyvszemle. Német szerzők könyve, melyben Hörbiger kozmikus jégelméletét cáfolják. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagászati távcsövek nagyítása. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 94-96. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Vannak-e az állócsillagoknak bolygóik és megfigyelhetők-e ezek? = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 96-97. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Komolyabb amatőrcélokra alkalmas távcsövek. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 97. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 1. 1926. 3. sz. pp. 97-102. [KSZ.]

Egyesületi ügyek. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 102. [KSZ.]

Kivonat a Stella Csillagászati Egyesület alapszabályaiból. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 103. [KSZ.]

STELLA-Almanach 1925-re 1. Tartalom. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 104. Egyesületi ügyek. [KSZ.]

STELLA-Almanach 1925-re 2. Tartalom. = Stella 1. 1926. 3. sz. p. 104. Egyesületi ügyek. [KSZ.]

TASS Antal: A Zeiss-planetárium. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 105-120. [KSZ.]

KOMÁROMI KACZ Endre: Kisebb távcsövekkel megfigyelhető égitestek. 2. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 120-124. [KSZ.]

WODETZKY József: A Sirius kísérője és a relativitás hipotézise. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 124-126. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Ujabb napkoronavizsgálatok. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 126-127. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Nap apexének újabb meghatározása hélium-csillagok. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 127-128. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: Kis ködfoltok a Coma Berenicesben és a Virgoban. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 128. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A szinképi parallaxismeghatározási módszerek pontosságáról. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 128-129. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: N. G. C. 6822: csillagrendszer 700.000 fényév távolságban. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 129-131. Apróbb közlemények. A galaxis távolságát Hubble határozta meg delta Cephei változócsillagok fényességei alapján. [KSZ.]

TASS Antal: A galaktikus rendszerhez nem tartozó ködök eloszlásáról és számáról. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 131-132. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Ritchey kísérletei minden eddigit felülmuló óriás reflektor-tükör előállítására. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 132-133. Apróbb közlemények. Akkor a világ legnagyobb távcsőtükre, a 258 cm-es, a Mount Wilson-obszervatóriumbeli. Előkészületek történtek egy jóval nagyobb, 4-5 m-es átmérőjű tükör előállítására. [KSZ.]

TASS Antal: Németország új tengerentúli csillagvizsgálója. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 133-134. Apróbb közlemények. Bolíviában, 3700 m magasban. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Ujabban felfedezett üstökösök. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 134-135. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: Tass Antal a bölcsészettudományok díszdoktora. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 135. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: Kiváló matematikusok és fizikusok. Összeállította Nagy József. 254 lap. Budapest, 1927. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 135. Könyvszemle. Archimedes, Galilei, Kepler, Cauchy, Bolyai János, Newton, Faraday, Gauss, Eötvös Loránd, Coppernicus, Laplace életrajzai. A szerzők: Nagy József, Holenda Barnabás, Sárközy Pál, Csada Imre, Dávid Lajos, Renner János, Wodetzky József. [KSZ.]

WODETZKY József: Van-e oly üstökös (vagy meteorraj), melynél a pálya nagytengelye nem a Nap ekvátorának síkjába esik, hanem a Nap forgástengelyének irányát közelíti meg? = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 136-137. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Az állócsillagok és bolygók közti különbség. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 137. Levélszekrény. [KSZ.]

A csillagos ég. = Stella 1. 1926. 4. sz. pp. 137-141. [KSZ.]

Egyesületi ügyek. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 141. Ismertetése: A Stella-Almanach 1927-re. [KSZ.]

Kivonat a Stella Csillagászati Egyesület alapszabályaiból. = Stella 1. 1926. 4. sz. p. 142. [KSZ.]

TÓTH Tihamér: Utazás a világűrben. = Szülők Lapja 4. 1926. dec. 2. sz. pp. 32-43. Ismeretek az ifjúságnak a csillagos égről és a kozmosz felépítéséről. [KSZ.]

MENDE Jenő: A kozmikus sugárzás. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. márc. 3. sz. pp. 119-121. [PIR.]

SZOLNOKI Imre: A sötét kozmikus ködfelhők. = Természettudományi Közlöny 58. 1926. jan-jún. 1-2. sz. pótfüzetek. pp. 63-64. [PIR.]

BALÁNYI György: Dr. Székely István: Krisztus születésének éve és a keresztény időszámítás. Budapest, 1922. N. 8. 243 l. Szent-István-Társulat kiadása. = Történeti Szemle 12. 1926. 1-4. füz. pp. 197-199. Könyvismertetés. A könyv első és nagyobbik fele Krisztus születési évének meghatározásával foglalkozik. Történészként Krisztus születési évét a város alapításától számított 749-ik, vagyis Kr. e. 5-ik évvel azonosítja. A második része pedig az időszámítás elemeit és a keresztény naptár alapfogalmait (nap, holdhónap, napév, holdév, lunisoláris év, 19 éves ciklus, a hét, Julián- és Gergely-naptár, középkori időszámítás elemei) ismerteti. [KSZ.]

MAHLER Ede: Eduard Meyer: Die ältere Chronologie Babyloniens, Assyriens und Ägyptens. Nachtrag zum ersten Bande der Geschichte des Altertums. I. G. Cotta’sche Buchhandlung Nachfolger, Stuttgart u. Berlin, 1925. = Turul. A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye. 1926. évf. [1. sz.] Könyv- és tartalomismertetés az ókori keleti népek kronológiáját bemutató német nyelvű műről. [KSZ.]

          1927.

KALMÁR László: Az állócsillagok nagysága. (Doktori értekezés.) Budapest, 1927. Egyetemi nyomda. 22 p., 3 ábra. Kalmár László (Kövesligethy és Terkán tanítványa) a csillagok színképtípusának, látszó átmérőjének alapján végzett számításai a hőmérsékletre és tényleges átmérőre vonatkozóan. Több eredményét a külföldi kézikönyvek átvették. [IBQ.]

KALMÁR Gusztáv - VARGA Sebestyén: Földrajz a gimnázium, reálgimnázium és reáliskola III. osztálya számára. - Az új középiskolai tanterv alapján. Budapest, 1927. 94 p. Benne: pp. 78-91. Csillagászati földrajz: A Föld mint égitest, nagysága, ábrázolása - térkép -, mozgásai, időszámítás, a Hold, a Naprendszer. 8 ábra. [IBQ.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1927-re. Budapest, [1926.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 160 p. A sorozat első tagja. [KSZ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1927-re. Budapest, [1926.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 5-29. A Nap és a Hold kelése valamint nyugvása naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Kiváló matematikusok és fizikusok. Szerk.: Nagy József. Budapest, 1927. Faragó Andor és Nagy József kiadása. 254 p. /A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok Könyvtára. 1-2./11 ábra. Benne csillagászat: pp. 27-38.: Wodetzky József: Coppernicus.; pp. 39-62.: Hollenda Barnabás: Kepler.; pp. 63-86.: Nagy József: Galilei.; pp. 87-108.: [id.] Csada Imre: Newton.; pp. 109-130.: Wodetzky József: Laplace.; pp. 131-148.: Dávid Lajos: Gauss. [IBQ.]

MARCZELL György: Nap- és holdfogyatkozások, Merkur-átvonulás. In: Magyar Földrajzi Évkönyv az 1927. évre. Szerk.: Teleki Pál, Karl János, Kéz Andor. Budapest, 1927. Magyar Földrajzi Intézet R. T., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 19-21. [SRG.]

MARCZELL György: A Nap rektaszcenziója (AR) és deklinációja (D) greenwichi középdélben. In: Magyar Földrajzi Évkönyv az 1927. évre. Szerk.: Teleki Pál, Karl János, Kéz Andor. Budapest, 1927. Magyar Földrajzi Intézet R. T., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 21-23. [SRG.]

OLTAY Károly: Az Eötvös-ingával végzett függővonaldeviácó-meghatározások pontosságának vizsgálata geodéziai és asztronómiai mérésekkel. Budapest, 1927. Országos Magyar Természettudományi Alap. 78 p. /Báró Eötvös Loránd geofizikai kutatásainak felső geodéziai munkálatai. 2/ [SZF.]

PINZGER Ferenc: Hell Miksa emlékezete. Születésének kétszázadik évfordulójára különösen tekintettel vardői útjára. 2. rész. Hell levelezése három függelékkel. Összeállította: Pinzger Ferencz S. J. gimnáziumi tanár Pécsett. Budapest, 1927. Magyar Tudományos Akadémia, Dunántúl Egyetemi Nyomdája Pécsett. 235 p. Az első kötet 1920-ban jelent meg. Tervezte, hogy egy harmadik kötetben kiadja a latin nyelvű vardői naplót is, Sajnovics tollából. A M. Tud. Akadémia pénzügyi helyzete nem tette lehetővé annak teljes kiadását, így Pinzger a második kötethez csatolta függeléként a napló részleteit. pp. 209-235. [KSZ.]

"Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. [8+] 260 p. A szerkesztők előszavával, mely 1927 január havában kelt. [SRG.]

Csillagászati táblázatok 1927-re. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-79. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz. ="Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 80-89. [SRG.]

WODETZKY József: Laplace. Halálának századik évfordulójára. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 93-108. Az írás megjelent a Nagy József összeállította "Kiváló matematikusok és fizikusok" (Budapest, 1927.) című könyvben is. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Hogyan készül egy bolygó epheremise? In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 109-115. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: A Mars légköréről. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 115-120. [SRG.]

STEINER Lajos: A felsőbb légrétegek meteorológiai viszonyairól. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 120-137. [SRG.]

DÁVID Lajos: Valóság és geometria. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 138-156. [SRG.]

NEUBAUER Constantin: A drótnélküli telegrafálás és telefonálás. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 157-203. [SRG.]

WODETZKY József: Ismeretlen eredetű vonalak az égitestek színképében. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 204-210. [SRG.]

TASS Antal: A svábhegyi csillagvizsgáló történetéhez. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 210-235. [SRG.]

Jelentés a Stella-Csillagászati Egyesület 1926. évi működéséről. In: "Stella" Csillagászati Egyesület Almanachja 1927-re. 3. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1926. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 239- 243. [SRG.]

TAKÁTS Sándor: Adalékok a Newton-i gravitációhoz - s a szilárd testek geometriai három-méretének a helyes pszichológiai magyarázata. Debrecen, 1927. Hegedüs Sándor Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság Könyvnyomdája. 36 p. [SRG.]

VEKERDI Béla: A mathematikai földrajz elemei. Debrecen-Budapest, 1927. Csáthy Ferenc egyetemi könyvkereskedés és irodalmi vállalat r.-t., Attila-nyomda rt. 154 p. /Gaea. A Föld, az élet és a tudomány könyvei. 2./ [KSZ.]

WODETZKY József: A világegyetem szerkezete. Budapest, 1927. Szent István-Társulat kiadása, Stephaneum nyomda és könyvkiadó r. t. 146 p. /Szent István könyvek. 50./ A galaxisok különlegességéről: "A legfeltűnőbb sajátsága a spirális ködöknek rendkívül nagy radiális sebességük, mely átlag a csillagok radiális sebességének harmincszorosa. ... A legtöbb köd távolodik tőlünk, közeledő ködök csak kivételesen találkoznak. Ez a nagy sebesség a spirális ködöket élesen különválasztja az ég minden egyéb objektumától. Fizikai jelentőségét még nem tudjuk bizonyossággal." (p. 125.) [KSZ.]

B. [BERÉNYI Dénes]: Kozmikus hatások Középeurópa légnyomás alakulásában. = Debreceni Szemle 1. 1927. jan-febr. 1-2. sz. p. 139. A napsugárzás és a légnyomás alakulása közötti összefüggésről. [SRG.]

B. [BERÉNYI Dénes]: Telő holddal derült időjárás? = Debreceni Szemle 1. 1927. jan-febr. 1-2. sz. p. 139. [SRG.]

B. [BERÉNYI Dénes]: Világító felhőket. = Debreceni Szemle 1. 1927. jan-febr. 1-2. sz. p. 140. 1885-ben észleltek először. [SRG.]

BERÉNYI Dénes: Százéves kalendárium. Az időjósok és a fogyatékos emlékezőképesség. = Debreceni Szemle 1. 1927. ápr. 4. sz. pp. 259-260. Az 1701-ben Hellvig Kristóf által kiadott kalendárium, amelyet Kraner Márton asztrológus állított össze. "A hét plánéta" Hold, Merkur, Vénusz, Mars, Nap, Jupiter és Szaturnusz pillanatnyi állásából jósolja meg az időjárást. Ha a Vénusz az uralkodó bolygó, nedves és meleg lesz az idő, ha a Merkur, hideg és változékony. [SRG.]

Idegen égitestek lakóiról. = Debreceni Szemle 1. 1927. jún. 6. sz. pp. 368-370. Otto Knopf professzor szerint nincs élet a holdakon és bolygókon. A csillagokon nem is lehetne, magas hőmérsékletük miatt. [SRG.]

Különös meteorok. = Debreceni Szemle 1. 1927. okt. 8. sz. pp. 489-490. Már egy babiloniai táblán, a Biblia Josué könyvében olvashatunk meteorhullásokról. A mekkai Kába-kő szintén meteorit. Kínában 616-ban embereket ölt, Szászországban 823-ban falut gyújtott fel a meteorit. 1492. nov. 7-én délelőtt Ensisheimben több mint három mázsa súlyú kő esett le. [SRG.]

A szibériai meteorhullás. = Debreceni Szemle 1. 1927. okt. 8. sz. pp. 490-491. Az első sikertelen expedíciót 1921-ben indították. 1927-es sikeres expedíció megállapította, hogy Podkamennaja Tunguzka folyó területére esett le a meteor 1908. jún. 30-án. [SRG.]

Rakétával a Holdba. = Debreceni Szemle 1. 1927. okt. 8. sz. p. 491. Az osztrák Oberth fizikus foglalkozik a holdbarepülés problémájával. [SRG.]

BENDEFY László: Newton, Isaac. = Dunántúli Tanítók Lapja 1927. 14-15. sz. pp. 25-26. [KSZ.]

INDIG Ottó: Megemlékezés Szathmáry Ákos kollégiumi professzorról. = Hajdúföld 1927. aug. 19. p. 4. Visszaemlékezés elhunyta és kolozsvári temetése alkalmából Szathmáry Ákosra a kolozsvári református gimnázium fizika tanárára, aki csillagászattal is foglalkozott. A házsongárdi temetőbe kísérték tanártársai, diákjai és barátai. [KSZ.]

RÁCZ Béla: Megfigyelések a folyó évi június hó 29-iki napfogyatkozás idején a szerepi meteorológiai állomáson. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. júl-aug. 7-8. füz. p. 121. Hőmérséklet és szélmérések. [IBQ.]

KLAR Rezső: Hulló meteor robbanása. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. júl-aug. 7-8. füz. p. 121. Piliscsaba, 1927. júl. 13. A tűzgömbnek rakétaszerű fénycsóvája volt, 23.16 perckor robbanás zaja hallatszott, majd fényes darabokra hullott. [IBQ.]

SZÉKÁNY Béla: A napfogyatkozás és rádió. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. júl-aug. 7-8. füz. p. 121. 1927. jún. 29-i napfogyatkozáskor végzett vételi észlelések. Kristályos készülékével a Rózsadombról a csepeli rádióadót figyelte, mintegy 10 km-ről. Az adó Massány Ernő csillagászati előadását közvetítette élőben és Liszt II. Rapszódiáját grafonola [gramofon] felvételről. [IBQ.]

P. Fényi Gyula. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. nov-dec. 11-12. füz. p. 164. Elhunyt 1927. dec. 21-én. [SRG.]

Dr. Hoitsy Pál. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. nov-dec. 11-12. füz. p. 164. Elhunyt 1927. dec. 23-án. [SRG.]

BAUR Ferenc: A légköri cirkuláció több évi ritmikus ingadozásai mint Naptól kiváltott lengések. = Az Időjárás 31.(3.) 1927. nov-dec. 11-12. füz. pp. 169-170. A napfáklya-szám hatása a nyomásközpontok áthelyeződésére. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az időmérés egyszerű elve és végrehajtása 1. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 4. 1927. nov. 3. sz. pp. 65-71. [PIR.]

TERKÁN Lajos: Az időmérés egyszerű elve és végrehajtása 2. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 4. 1927. dec. 4. sz. pp. 101-105. [PIR.]

HUSZTI József: Janus Pannonius asztrologiai álláspontja. = Minerva 6. 1927. pp. 43-58. [SRG.]

WODETZKY József: Newton. Halálának kétszázadik évfordulójára. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 1-11. [KSZ.]

STEINER Lajos: Hullócsillagmegfigyelések és a felsőbb légrétegek hőmérséklete. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 11-14. [KSZ.]

TASS Antal: A svábhegyi csillagvizsgáló készülő nagy reflektora. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 14-15. Apróbb közlemények. Főtükrének szabad átmérője 60 cm, fókusztávola 360 cm; a vezető refraktor lencséjének szabad átmérője 30 cm, fókusztávola 450 cm lesz. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Fényességmeghatározások Jupiter holdjain a napsugárzás mérésére. = Stella 2. 1927. 1. sz. p. 16. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Messier 33 spirális ködfolt. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 16-19. Apróbb közlemények. Tejútrendszerünkön kívüli objektum, mert a távolsága Hubble mérési szerint 850.000 fényév. [KSZ.]

MASSÁNYI Ernő: Pontos idő jelzése rádió útján. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 19-20. Apróbb közlemények. Külföldön van, hazánkban nincs ilyen szolgáltatás. Javasolja bevezetését a nagyközönség érdekében. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Ujabban felfedezett kisbolygók. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 20-21. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Feltünő fényes tűzgolyót észlelt Hlavács Gyula nyug. kúriai bíró neje 1927 márczius 9-én. = Stella 2. 1927. 1. sz. p. 21. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Ujabban felfedezett üstökösök. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 21-22. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: A mellékbolygók (holdak) kritikus távolságáról. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 23-24. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Neptunus forgásideje. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 24-25. Levélszekrény. [KSZ.]

WODETZKY József: A Hold 20" évszázadonkénti eltérésének magyarázata. = Stella 2. 1927. 1. sz. p. 25. Levélszekrény. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: A Merkuron belüli és a Neptunon túli bolygókról. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 25-26. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A legujabb Mars-kutatások eredményeiről. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 26-27. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Lehet-e a Holdig jutni? = Stella 2. 1927. 1. sz. p. 27. Levélszekrény. A kérdés tisztán technikai és nem csillagászati. ... Így egyelőre [személyszállításra alkalmas űrhajókkal] a Holdnak elérése, még mindig az ábrándok világába tartozik és még nagyon soká fog ebbe tartozni. ... Mindezekhez a kísérletekhez fantasztikus összegek kellenek, melyeknek előteremtése is csak az ábrándok világában lehetséges. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 27-33. [KSZ.]

Egyesületi ügyek. = Stella 2. 1927. 1. sz. pp. 33-34. A Stella-Almanach első három kötetének tartalmi ismertetése. [KSZ.]

WODETZKY József: Kozmogóniai elméletek. 1. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 35-42. [PRP.]

TASS Antal: Az extragalaktikus ködfoltok távolsága és mérete. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 42-47. Hubble alakjuk szerint osztályozta a galaxisokat. 400 galaxison vizsgálta meg a látszó fényesség és a látszó átmérő közötti statisztikus összefüggést. 78 millió fényévre lévő extragalaktikus ködfoltokat is fényképezni tudott. [PRP.]

KOMÁROMI KACZ Endre: Kisebb távcsövekkel megfigyelhető égitestek. 3. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 47-53. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagászat tanítása a középiskolában. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 53-60. [PRP.]

TASS Antal: A svábhegyi csillagvizsgáló készülő nagy reflektora és épülő új kupolája. = Stella 2. 1927. 2. sz. p. 60-62. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Hőmérsékletmeghatározások a Mars bolygón. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 60-63. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Az utolsó félszázad napfolt-tevékenysége. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 63-64. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: Ionizált vanadium a Napban. = Stella II. 1927. 2. sz. p. 64. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1927 június 29-i teljes napfogyatkozás. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 64-65. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: Újabb színképi parallaxisok. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 65-66. Apróbb közlemények. [PRP.]

TASS Antal: A kis Magellan-felhő fényessége. = Stella 2. 1927. 2. sz. p. 66. Apróbb közlemények. [PRP.]

LASSOVSZKY Károly: Ujabban felfedezett üstökösök. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 67-69. Apróbb közlemények. 1927 c periódikus üstökös (Pons-Winnecke).; 1927 d új üstökös (Stearns).; 1927 e periódikus üstökös (Grigg-Scjellerup).; 1927 f új üstökös (Gale). [PRP.]

HARKÁNYI Béla: Könyvszemle. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 70-71. P. ten Bruggencate: Sternhaufen, ihr Bau, ihre Stellung zum Sternsystem und ihre Bedeutung für die Kosmogonie. Berlin, J. Springer 1927. [PRP.]P.]

LASSOVSZKY Károly: A Merkur-bolygón uralkodó viszonyok és a Merkur tengelyforgása. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 72-73. Levélszekrény. [PRP.]

TASS Antal: Tükörezüstözés. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 73-74. Levélszekrény. [PRP.]

TASS Antal: A Doppler-Fizeau-féle elv. = Stella 2. 1927. 2. sz. p. 75. Levélszekrény. [PRP.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 75-81. [PRP.]

STELLA-Almanach 1925-re. 1. Tartalom. = Stella 2. 1927. 2. sz. pp. 81-82. Egyesületi ügyek. [PRP.]

STELLA-Almanach 1926-ra. 2. Tartalom. = Stella 2. 1927. 2. sz. p. 82. Egyesületi ügyek. [PRP.]

STELLA-Almanach 1927-re. 3. Tartalom. = Stella 2. 1927. 2. sz. p. 82. Egyesületi ügyek. [PRP.]

WODETZKY József: Kozmogóniai elméletek. 2. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 83-89. [KSZ.]

TASS Antal: Az órák járásának vizsgálata. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 89-96. A magyar rádió stúdiója már hónapok óta megkezdte és azóta napról-napra szolgáltatja a pontos időjelzést. A rádió a pontos időt a svábhegyi csillagvizsgáló intézettől kapja telefonon. Az intézet ellenőrzi is a rádiós időközvetítés pontosságát és annak hibáját 0,7 másodpercnél mindig kisebbnek találta. [KSZ.]

GÁTI Béla: Elektromos távolbalátás. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 96-99. [KSZ.]

TASS Antal: A svábhegyi csillagvizsgáló készülő nagy reflektora és épülő új kupolája. = Stella 2. 1927. 3. sz. p. 99. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Nap távolsága a galaktikai rendszer síkjától. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 99-100. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A Nap mozgása. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 100-101. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly. Hőmérsékletváltozás a Holdon holdfogyatkozás alatt. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 101-102. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Merkurátvonulás 1927-ben. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 102-103. Apróbb közlemények. 1927. nov. 10-én reggel lesz, csak a kilépés látható nálunk. Felsorolja a 20. század 12 átvonulását. [KSZ.]

TASS Antal: Rendkívül kistömegű csillag. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 103-104. Apróbb közlemények. A Krüger 60 kettőscsillag halványabb komponense. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Új csillag az Aquila csillagképben. = Stella 2. 1927. 3. sz. p. 104. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Újabban felfedezett üstökösök. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 104-105. Apróbb közlemények. 1927 c periódikus üstökös (Pons-Winnecke).; 1927 f új üstökös (Gale).; 1927 g periódikus üstökös (Schaumasse). [KSZ.]

TASS Antal: Küstner Frigyes. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 105-106. A bonni csillagvizsgáló igazgatójának tevékenységét ismerteti, nyugdíjba vonulása alkalmából. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Könyvszemle. Russel, Dugan and Stewart: Astronomy. 2 kötet, 932 old. Ginn & Co. Boston. 1926, 1927. = Stella 2. 1927. 3. sz. p. 107. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Venus tengelyforgása. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 108-109. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Szorul-e korrekcióra Newton törvénye? = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 109-110. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 2. 1927. 3. sz. pp. 110-114. [KSZ.]

Fényi Gyula, a Stella Csillagászati Egyesület díszelnöke 1927. deczember hó 21-én elhunyt. Hoitsy Pál a Stella Csillagászati Egyesület Elnöki Tanácsának tagja 1927. deczember 23-án elhunyt. = Stella 2. 1927. 4. sz. p. 115. [KSZ.]

WODETZKY József: Kozmogóniai elméletek. 3. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 116-122. [KSZ.]

STEINER Lajos: A felsőbb levegőrétegek kutatása. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 122-124. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: Az amatőr csillagász műszerei. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 125-140. [KSZ.]

TASS Antal: A svábhegyi csillagvizsgáló reflektora és kupolája. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 140-141, 143. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Holdunk hőmérséklete. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 140-142. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: N. G. C. 6822 ködfolt radiális sebessége. = Stella 2. 1927. 4. sz. p. 142. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Hullócsillageső Oroszországban. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 142-143. Apróbb közlemények. 1927. jún. 27-én, Taskentből végzett megfigyelések szerint: óránként 500-at is meghaladta a hullócsillagok száma, melyek 90 %-a ötödrendűnél kisebb fényű volt. Radiánspont: zéta Ursae Maioris. [A kitörést a később Júniusi Bootidáknak nevezett meteorraj okozta.] [KSZ.]

TASS Antal: Hosszkülönbségmeghatározás rádiójelekkel. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 143-144. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A Nova Aquilae 3. 1918. ködjéről. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 144-145. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A sarkcsillag jelenlegi ismereteik szerint négy csillagból álló csillagrendszer. = Stella 2. 1927. 4. sz. p. 145. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Újabban felfedezett üstökösök. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 145-146. Apróbb közlemények. Encke-féle visszatérő üstökös; 1927 i új üstökös (Schwassmann-Wachmann).; 1927 k üstökös (Skjellerup-Maristany). [KSZ.]

TASS Antal: A főbolygók holdjainak tengelyforgása. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 147-150. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Csillagrendszerünk forgásának hipotetikus centrumáról. = Stella 2. 1927. 4. sz. p. 150. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég. = Stella 2. 1927. 4. sz. pp. 150-156. [KSZ.]

POGÁNY Béla: A Zeiss-planetárium. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. febr. 2. sz. pp. 80-92. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A Lick-csillagvizsgáló intézet. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. márc. 3. sz. pp. 130-135. [PIR.]

WODETZKY József: A csillagok hőmérsékletének mérése. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. nov. 11. sz. pp. 627-631. [PIR.]

STEINER Lajos: Napsugárzást megfigyelő obszervatóriumok. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. jan-márc. 1. sz. pótfüzetek. pp. 60-63. [PIR.]

STEINER Lajos: A napsugárzás és a földi meteorológiai jelenségek. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. ápr-szept. 2-3. sz. pótfüzetek. pp. 126-127. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: Újabb megfigyelések a Föld mozgására nézve. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. ápr-szept. 2-3. sz. pótfüzetek. pp. 127-128. [PIR.]

MENDE Jenő: A Nap koronájának alakja és eredete. = Természettudományi Közlöny 59. 1927. okt-dec. 4. sz. pótfüzetek. pp. 191-192. [PIR.]

TÓTH László: Garampi bécsi nuncius jelentése a Gergely-féle naptárreform végrehajtásáról a birodalomban. = Turul. A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye. 1927. 1. sz. Az 1582-es Gergely-naptár bevezetése Magyarországon (1588-ben), Erdélyben (1590-ben) és más európai országokban. A bevezetést a nyugati és északi protestáns államok halogatták. Így tettek a német birodalom protestáns rendjei is. Végül 1776. jan. 29-én a rendek birodalmi határozatot hoztak a Gergely-naptár szerinti húsvétszámításról. II. József (osztrák trónörökös és német római császár) ezt a határozatot 1776. jún. 7-én erősítette meg. Az éppen Bécsbe érkező Garampi pápai követ erről 1776. júl. 7-én küldött jelentést a pápai államtitkárhoz. (a szöveget közli a cikk, eredetije: Vatikáni levéltár, Nunziatura di Germania, 423. kötet, 51r-52v. ll.). [KSZ.]

          1928.

BÁRÁNY Ferenc: Az ég titkai. Budapest, 1928. Szabad Szó, Általános ny. 64 p. [TZS.]

KARL János - RROCHASKA Ferenc: Földrajz polgári fiúiskolák számára. III. köt. A külső világrészek földrajza és csillagászati földrajz. A polgári fiúiskolák III. osztálya számára. Budapest, 1928. Franklin Társulat 171 p. A VKM által "jelen kiadásában engedélyezett" tankönyv. Benne: pp. 150-167. Csillagászati földrajz. (A Föld alakja, nagysága, forgása, keringése, földrajzi koordináták. A Nap, a Hold, időszámítás. Csillagképek, a cirkumpoláris konstellációk térképe.) Jól szemlélteti, hogy a XX. sz. első harmadában milyen csillagászati alapfogalmakat tartottak szükségesnek egy átlagos képzettségű ember számára. [IBQ.]

MOLNÁR Sz. [Szaniszló]: Emlékezés a Gothard alapitványról. In: A csornai Premontrei Kanonokrend szombathelyi Gimnáziumának 1927-[19]28. évi értesitője. Szerk.: Steiner Miklós. Szombathely, 1928. Bertalanffy ny. pp. 3-12. [SRG.]

GAIL, Otto Willi: Utazás a holdrakétán. Ford.: Juhász Andor. Budapest, 1928. Révai kiadó. 207 p., 8 fekete-fehér műmelléklet. A képeket v. Grüneberg, rajzolta. A borítót, és a kötést Abonyi Zoltán tervezte. Az első német kiadás Hans Hards Mondfahrt címen 1928-ban jelent meg, a magyar kiadás még ugyan abban az évben. Otto Willi Gail (1896-1956) német elektromérnök, számos népszerűsítő cikket közölt a német magazinokban. 1925-29 közt négy könyve jelent meg az űrrakétákról. Ebben a regényes formában írt könyvében a rakétatechnika számos problémáját helyesen tárgyalja, megálmodja az űrsikló eszméjét is, de csillagászati felfogása, például a Hold jégkérgéről, tévesek. A rakéta-technikáról szakkönyvet is írt.
Figyelemre méltó a szerző előszava a magyar fordításhoz: "Bizton hiszem, hogy az ’Utazás a holdrakétán’ magyar kiadása számos új barátot fog szerezni a rakéta utazás nagy problémájának. Annyival is inkább, mert a bevezetésben említett Oberth Herrmann tanár, aki a rakétaproblémának kétségtelen úttörője, erdélyi származású magyar ember. Ő volt az első, aki először merészelte az utazás gondolatát komoly tudományos könyvben a világ elé tárni". [IBQ.]

A Haynald Obszervatórium. A csillagda 50 éves jubileuma alkalmából. Összeáll.: Angehrn Tivadar. Kalocsa, 1928. Árpád Részvénytársaság. 30 p., 1. t., 5 mell. /Árpád könyvek. 23./ [TZS.]

HORVÁTH Elemér: Déljelzés és időmérés. In: A Budapesti II. kerületi M. Kir. Állami Toldy Ferenc Reáliskola értesítője az 1927/1928. iskolai évről. Közzétette: Marczinkó Ferenc. Budapest, 1928. pp. 1-17. [SRG.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 128 p. [KSZ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 5-29. A Nap és a Hold kelése valamint nyugvása naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Centenáriumok 1927-ben. Newton. (1642-1727.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 68-71. [KSZ.]

Centenáriumok 1927-ben. Laplace (1749-1827.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1928-ra. Budapest, 1928. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 72-76. [KSZ.]

MARCZELL György: Nap- és holdfogyatkozások. In: Magyar Földrajzi Évkönyv az 1928. évre. Szerk.: Teleki Pál, Karl János, Kéz Andor. Budapest, 1928. Magyar Földrajzi Intézet R. T., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 19-21. [SRG.]

MARCZELL György: A földrajzi szélességek és a délvonalak meghatározása a sarkcsillag magasságából. In: Magyar Földrajzi Évkönyv az 1928. évre. Szerk.: Teleki Pál, Karl János, Kéz Andor. Budapest, 1928. Magyar Földrajzi Intézet R. T., Franklin-Társulat nyomdája. pp. 21-22. [SRG.]

POSZTOCZKY Károly: Az amatőr csillagász műszerei. Budapest, 1928. Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R. T. 18 p. Klny.: Stella 2. évf. 4. számából. [SRG.]

Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. [8]+280 p. A szerkesztők előszavával. [SRG.]

Csillagászati táblázatok 1928-ra. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 1-75. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 76-82. [SRG.]

MAHLER Ede: Adalék a naptárkérdéshez. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 85-98. Az időszámítás kezdeti története. A nap, az év, a hét időciklusának észrevétele és alkalmazása. A napok hetesperiódusának kialakítása. Sok mostani naptárreform tervezete figyelmen kívül hagyja ezt. Vallási okokból nem lehet eltekinteni attól, hogy egy naptár megtartsa a napok folyamatos hetenkénti periódusát.
A szerző 1917-ben megjelent "Naptárunk újjáalakítása és a husvétkérdés" című tanulmányában adott megoldásokat erre. A húsvétkérdés megoldása, annak egy napra rögzítése is fontos lenne. A múlt évben a népszövetséghez érkezett javaslat (mindig az április hónapba eső második szombatot követő vasárnap) helyett azt támogatja, hogy megállapítandó Jézus halálának időpontja (szerinte a 33. év április 3-a) és egy adott évben amelyik hétre esik ezen nap: az legyen a nagyhét. [KSZ.]

ORTVAY Rudolf: Az interplanetáris közlekedés problémájáról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 98-107. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: A Sirius színéről az ókorban. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 107-113. [SRG.]

WODETZKY József: Az éterről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 113-133. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Nagyméretű kicserélődésű áramlatok szerepe a Föld hőmérsékletének eloszlásában. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 133-143. [SRG.]

TASS Antal: A csillagfényesség-mérések pontosságának fejlődése. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 143-164. [SRG.]

STEINER Lajos: A periodogrammról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 164-176. [SRG.]

PINZGER Ferenc S. J.: Hell Miksa emlékezete. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 176-200. [SRG.]

DÁVID Lajos: A határértékről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 200-220. [SRG.]

A Stella vezetőségének és tagjainak névsora. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 223-255. 25 díszelnök, 115 elnöki tanácsi tag, 101 örökítő tag, 87 pártoló tag, 932 rendes tag neve, települése, belépési évszáma. [SRG.]

A Stella-Egyesület hirdetései. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. 4. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Nyomatott Budapesten a Kir. Magy Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejében 1927. pp. 276-280. [SRG.]

TASS Antal: A magyar csillagászat története. Budapest, 1928. Stella Csillagászati Egyesület, Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R.T. 55 p. Különlenyomat a Stella 3. 3-4. számából. [SRG.]

BALOGH Jenő: Akadémiánk történetéhez. = Akadémiai Értesítő, 39. 1928. jún-júl. 5-7. füz. p. 132. Emlékezés Fényi Gyulára. [SRG.]

l. r.: Hogyan határozható meg az egyes évszakokban az idő a csillagok szerint. = Debreceni Szemle 2. 1928. febr. 2. sz. p. 125. [SRG.]

Dr. B. D. [BERÉNYI Dénes]: A napfoltok hatása a nyár és tél hőmérsékletére. = Debreceni Szemle 2. 1928. ápr. 4. sz. pp. 248-249. [SRG.]

HOFFER András: A Kabai meteorit története. = Debreceni Szemle 2. 1928. jún. 6. sz. pp. 332-346. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A napfoltok Wolf-féle relatív számai. = Debreceni Szemle 2. 1928. okt. 8. sz. pp. 449-454. [SRG.]

b. [BERÉNYI Dénes]: Hány Planetoidát ismerünk eddig. = Debreceni Szemle 2. 1928. dec. 10. sz. p. 627. A Berlin-Dahlem Astronomische Rechen-Institut munkatársai 1927. jún. 30-án 1072 planetoidát listáztak. Az első kisbolygót, a Cerest 1800. január elején fedezte fel Palermóban Piazzi olasz csillagász. A kisbolygók felét a heidelbergi obszervatóriumban fedezték fel. [SRG.]

BARTA László: Meteoritok kora és héliumtartalma. = Debreceni Szemle 2. 1928. dec. 10. sz. p. 630. A hélium mennyisége egyenes arányban van a meteorit korával. [SRG.]

ANGEHRN Tivadar: Fényi Gyula S. J. = Az Időjárás 32. 1928.(4.) márc-ápr. 3-4. füz. pp. 33-39. [GAI.]

R. ZS.: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1928-ra. = Az Időjárás 32. 1928.(4.) márc-ápr. 3-4. füz. p. 51. [SRG.]

OBITZ Gyula: Gömbvillám? "Egy különös hullócsillaghoz hasonló, de ettől sok tekintetben eltérő jelenségről számolok be." = Az Időjárás 32.(4.) 1928. júl-aug. 7-8. sz. p. 124. Tűzgömb Kecskeméten 1928. aug. 5-én. [SRG.]

RÉTHLY Antal: A Haynald-obszervatórium félszázados jubileuma. = Az Időjárás 32.(4.) 1928. nov-dec. 11-12. füz. pp. 200-201. [IBQ.]

TERKÁN Lajos: Az időmérés egyszerű elve és végrehajtása. 3. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 4. 1928. jan. 5. sz. pp. 133-139. [PIR.]

TERKÁN Lajos: P. Fényi Gyula S. J. = Magyar Kultúra 15. 1928. 2. sz. pp. 49-53. [GAI.]

MÁLNÁSI Ödön: A szoboszlai juhászat. = Néprajzi Értesítő 20. 1928. 2. füz. pp. 57-78., 15 ábra. A régi magyar népi csillagászati ismeretekről is. [KSZ.]

ANGEHRN Tivadar: Fényi Gyula S. J. 1845-1927. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 1-8. Nekrológ. [KSZ.]

SCHLESINGER, Frank: A csillagászati preciziós fotográfia néhány irányáról. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 8-26. Ford.: Wodetzky József. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Újabb Mars-kutatások. 1. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 26-34. [KSZ.]

STEINER Lajos: Napfénytartalommérés a svábhegyi csillagvizsgálón. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 34-42. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: A napfoltok megfigyelése. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 43-46. [KSZ.]

WODETZKY József: A fénysebesség újabb kísérleti megállapítása. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 47-48. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Nagytömegű csillag. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 48-49. Apróbb közlemények. A Boss 46 csillag. [KSZ.]

TASS Antal: Egy különös csillaghalmaz. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 49-50. Apróbb közlemények. Az NGC 5053 gömhalmaz. [KSZ.]

WODETZKY József: Érdekes spektroszkópiai kettős csillag. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. p. 50. Apróbb közlemények. A 27 Canis Maioris. [KSZ.]

TASS Antal: Új magáncsillagvizsgáló Németországban. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 50-51. Apróbb közlemények. A München melletti Herrsching közelében Dr. Strebel létesítette. Főműszerei: egy 19 cm-es lencsés és egy 34 cm-es tükrös távcső. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Új üstökösök. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. p. 51. Apróbb közlemények. 1928 a új üstökös (Reinmuth).; 1928 b új üstökös (Jacobini). [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Újabb adatok a mult évben felfedezett üstökösökről. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 51-53. Apróbb közlemények. 1927 c periódikus üstökös (Pons-Winnecke).; 1927 d új üstökös (Stearns).; 1927 e periódikus üstökös (Grigg-Skjellerup).; 1927 f új üstökös (Gale).; 1927 g periódikus üstökös (Schaumasse).; 1927 h periódikus üstökös (Encke).; 1927 i új üstökös (Schwassmann-Wachmann).; 1927 k új üstökös (Skjellerup-Maristany). [KSZ.]

Csillagász kongresszusok. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 53-55. Apróbb közlemények. Az 1863-ban alakult Astronomische Gesellschaft, és az 1919-ben alapított International Astronomical Union közötti eddigi viszony. Az 1928-as kongresszusok időpontjait egyeztették és kölcsönösen küldenek képviselőket a másik rendezvényére. W. de Sitter és Strömgen levelei. [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 55-57. H. Boegehold: Geometrische Optik. 1927.; F. R. Moulton: Einführung in die Himmelsmechanik. 1927.; A. Kopff: Physik des Kosmos. 1928. [KSZ.]

TASS Antal: Naprendszerünk holdjainak eredete. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 57-60. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A Venus atmoszférájának összetételéről. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 60-61. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Az ívmásodperc érzékítése. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. p. 61. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Venus bolygó árnyékban lévő felének villogása. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. p. 61. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagos ég. = Stella 3. 1928. 1-2. sz. pp. 62-72. [KSZ.]

TASS Antal: A magyar csillagászat története. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 73-127. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: Csillagvizsgálás-kézi látcsővel. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 128-130. [KSZ.]

TASS Antal: Az 1928. évi csillagászkongresszusok. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 130-136. [KSZ.]

POSZTOCZKY Károly: A hullócsillagok megfigyelése. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 136-140. [KSZ.]

TASS Antal: Ködhalmazok a Nagy Medvében. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 140-141. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A Nova Pictoris körüli gázburokról. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. p. 141. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Pusztító meteorhullás. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 141-143. Apróbb közlemények. Az 1908. jún. 30-i szibériai Köves-Tunguszka folyó mentén látott meteorjelenségről. Kulik 1921-es és 1927-es expedíciója a katasztrófa központjába. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég új fotográfiai átkutatása. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. p. 143. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Aluminiumoxid a Mira Cetiben. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. p. 144. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Az osztrák csillagászat veszteségei. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 144-145. Apróbb közlemények. Oppenheim Sámuel. Hepperger József. [KSZ.]

TASS Antal: A bécsi csillagvizsgáló új igazgatója. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 145-146. Apróbb közlemények. K. Graff hamburgi csillagász az új igazgató. [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 146-148. H. I. Gramatzki: Leitfaden der astronomischen Beobachtung. Berlin u. Bonn 1928.; K. Graff: Grundriss der Astrophysik, 1928.; O. Thomas: Himmel und Welt. München 1928. [KSZ.]

TASS Antal: A Mira-változók. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 149-152. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagos ég. = Stella 3. 1928. 3-4. sz. pp. 152-163. [KSZ.]

KONEK Frigyes: Atómrendszerek és bolygórendszerek. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 1. sz. pp. 2-5. Svante Arrhenius előadásának kivonata. [PIR.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A Jupiter-bolygó. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan. 1. 1. sz. pp. 36-37. [PIR.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A Föld forgásidejének változása. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. febr. 1. 3. sz. pp. 112-114. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A napfoltok és a levegő ózontartalma. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. febr. 1. 3. sz. p. 115. [PIR.]

CSÁSZÁR Elemér: Új sugarak a világürben. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. márc. 1. 5. sz. pp. 165-170. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: 700.000 fényévnyire levő csillagrendszer. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. ápr. 15. 8. sz. p. 299. NGC 6822. [PIR.]

SCHRODT István: Lehetséges-e a Marson élet? = Természettudományi Közlöny 60. 1928. júl. 1-15. 13-14. sz. pp. 467-476. [PIR.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A napfoltok és az 1928. évi nyári szárazság. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt. 1. 19. sz. pp. 637-638. [PIR.]

B. E.: A Merkur hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt. 15. 20. sz. p. 674. [PIR.]

CSÁSZÁR Elemér: A világjáró rakéta. [1.] = Természettudományi Közlöny 60. 1928. dec. 1. 23. sz. pp. 745-752. [PIR.]

CSÁSZÁR Elemér: A világjáró rakéta. 2. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. dec. 15. 24. sz. pp. 777-785. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok eloszlása és száma. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. dec. 15. 24. sz. pp. 789-791. [PIR.]

SZABÓ Gábor: Az állatövi fény keletkezésének új magyarázata. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan-márc. 1. sz. pótfüzetek. pp. 62-63. [PIR.]

SZOLNOKI Imre: Mikes kozmográfiai feljegyzései. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. jan-márc. 1. sz. pótfüzetek. pp. 63-64. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A napfoltok szakaszossága. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. ápr-szept. 2-3. sz. pótfüzetek. p. 128. [PIR.]

CSÁSZÁR Elemér: A kozmikus sugárzásra vonatkozó újabb vizsgálatok. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt-dec. 4. sz. pótfüzetek. pp. 187-188. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Nap koronája és a napfoltok. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt-dec. 4. sz. pótfüzetek. p. 190. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Nap koronájának fotografálása napfogyatkozáson kívül. = Természettudományi Közlöny 60. 1928. okt-dec. 4. sz. pótfüzetek. pp. 190-191. [PIR.]

MAHLER Ede: A kronológiai kutatás tudományos módszereiről. = Történeti Szemle 13. 1928. 1-4. füz. pp. 1-17. Az ókori Kelet népeire vonatkozó néhány kronológiai probléma elemzése. Egy asszír feljegyzésben említett napfogyatkozásnak Kr. e. 763. jún. 15-re tételével az asszír történelem időrendiségét alapozták meg. Későbbi görög példák: a Kr. e. 585. máj. 28-i teljes napfogyatkozás, a Kr. e. 431. aug. 3-i napfogyatkozás, a Kr. e. 424. márc. 21-i napfogyatkozás. Az ókori Egyiptomban a Szíriusz heliákus kelésén alapuló Szíriusz évkezdet és a polgári újév ritka egybeesésének időpontja, melyek idején nagy ünnepségeket tartottak és az ilyen eseményeket feljegyzésre érdemesnek tartották. Ezek az évek (Kr. e. 4236, 2776, 1318, Kr. u. 139.) az egyiptomi kronológiát alapozták meg. [KSZ.]

          1929.

BEVILAQUA-BORSODY Béla: Luigi Ferdinando Marsigli di Bologna gróf tábornok XVII. századvégi magyarországi csillagászati megfigyelései. Az egri Egyetem XVIII. századi Obszervatóriumának olasz és jezsuita csillagászattörténeti vonatkozásai. Budapest, 1929. Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó R. T. 22 p. Különlenyomat a Stella 1929. 2. számából. [SRG.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: Luigi Ferdinando Marsigli di Bologna gróf tábornok XVII. századvégi magyarországi csillagászati megfigyelései. Az egri Egyetem XVIII. századi Obszervatóriumának olasz és jezsuita csillagászattörténeti vonatkozásai. Budapest, 1929. Stephaneum nyomda és könyvkiadó r. t. 22 p. /A Magyar Királyi Hadtörténeti Múzeum kiadványai. 10./ [KSZ.]

BOHARCSIK Pál: A kozmogónia problémája és a ión természetfilozofia. Debrecen, 1929. Studium Könyvkiadó R.-T., Dunántúl Egyetemi Nyomdája (Pécsett). 22 p. /A debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai. IV. köt. 5. sz./[KSZ.]

CZIKE Gábor N.: A XVII. század művelődéstörténete (Barok). Budapest, 1929. Szegedi M. Kir. Áll. Faipari Szakiskola. 62 p. /Művelődéstörténelmi sorozat a szakiskolák és főgimnáziumok számára. 20./ Csillagászati fejezet: pp. 14-19. [SRG.]

DUNST László: A csillagok térbeli eloszlása. Budapest, 1929. Stephaneum ny. 37 p. /A Konkoly-Alapítványú Budapest-Svábhegyi M. Kir. Asztrofizikai Obszervatórium csillagászati értekezései. 1. köt. 1. füz./ [TZS.]

CHOLNOKY Jenő: A világegyetem nagyszerűsége. In: Iparostanonciskolai olvasókönyv a III. osztály számára. Szerk.: Gulyás István. Budapest, [1929.] pp. 60-63. 23 olvasmány. Igen érdekes példája, hogy az 1920-as évektől milyen olvasmányokat vetek fel a tanonc-képzésbe. Az olvasókönyv IX. fejezete például a 178-161. oldalakon szép fizika - kémia - technológiai alapismereteket tartalmaz. [IBQ.]

IPOLYI Arnold: Magyar Mythologia. 2. kiad. Budapest, 1929. Zajti Ferenc kiadása, Budapesti Hírlap nyomda. 1. köt. 335 p.; 2. köt. 368 p. [KSZ.*]

IPOLYI Arnold: Magyar Mythologia. 3. kiad. Budapest, 1929. Zajti Ferenc kiadása, Budapesti Hírlap nyomda. 1. köt. 335 p.; 2. köt. 368 p. [KSZ.*]

KELÉNYI B. Ottó: A Pázmány Péter Tudományegyetem csillagvizsgáló intézetei. Budapest, 1929. 47 p. /A história könyvtára. 3./ [GAI.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 112 p. [KSZ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése valamint nyugvása naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

A nemzetközi csillagászati szövetség III. ülése Leydenben. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1929-re. Budapest, [1928.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 42-43. 1928. júl. 5-13-ig, melyen 28 állam képviselői vettek részt. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Világrendszerek. Budapest, 1929. Magyar Szemle Társaság kiadása, Fővárosi Nyomda Részvénytársaság. 80 p. /A Magyar Szemle kincsestára. 84./ [KSZ.]

Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. [8]+320 p. A szerkesztők előszavával. [SRG.]

Csillagászati táblázatok 1929-re. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-76. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 77-79. [SRG.]

MAHLER Ede: Az asztronómia a történettudomány szolgálatában. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 83-98. A történettudománynak nyújtható csillagászati segítség. A hold- és napfogyatkozásokról szóló ókori tudósítások időpontjának pontos meghatározása.
Egy csaknem teljes napfogyatkozás Ninivében Kr. e. 763. jún. 15-én. A Kr. e. 664. febr. 17-i és a Kr. e. 663. aug. 3-i holdfogyatkozások, valamint egy Kr. e. 661. jún. 27-i napfogyatkozás a bablioni-asszír korból. A médek és a lidiaiak Halys-folyónál vívott csatájukkor bekövetkezett napfogyatkozás Kr. e. 585. máj. 28-án volt. Tukydides két napfogyatkozást említ, ezek Kr. e. 431. aug. 3-án és Kr. e. 424. márc. 21-én történtek. Josephus említi, hogy Herodes utolsó betegsége idején holdfogyatkozást láttak, ez Kr. e. 4. márc. 13-án volt. A Szóthisz, azaz Szíriusz csillag heliákus felkeléseinek feljegyzése alapján a csillagász segíti az egyiptomi kronológiai pontosítását. [KSZ.]

KÖVESLIGETHY Radó: A naptárreform. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 99-128. A Magyar Cobden-Szövetségben 1928. nov. 20-án tartott előadása. [SRG.]

ORTVAY Rudolf: Korpuszkulák és hullámok. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 128-144. [SRG.]

WODETZKY József: A kozmikus perihélium-mozgásról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 145-153. [SRG.]

STEINER Lajos: A korreláció-számításról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 153-180. [SRG.]

TASS Antal: A Thomas-féle dimenziós-táblázat. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 180-189., 1 t. [SRG.]

NEUBAUER Constantin: A nagy áthatolóképességű sugárzás. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 189-255. [SRG.]

DÁVID Lajos: A függvényről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 256-274. [SRG.]

MORAVETZ Károly: Csillagászati műszótár. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1929-re. 5. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1929. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 274-306. Csillagászati szavak és magyarázatuk. [SRG.]

LAMBRECHT Kálmán: Rettenetes események előhirnöke, amely bömbölve, vonítva robbant le a földre és eltünt. = Budapesti Hirlap 49. 1929. febr. 10. p. 7. Az 1908-as tunguz-jelenségről. [SRG.]

b. [BERÉNYI Dénes]: Milyen a Mars klímája. = Debreceni Szemle 3. 1929. jún. 6. sz. pp. 309-310. [SRG.]

B. D. [BERÉNYI Dénes]: A napfoltok hatása az emberiség történelmére. = Debreceni Szemle 3. 1929. jún. 6. sz. p. 380. [SRG.]

K. I.: Látogatás Herényben. Gothard István dr. alkotásai között. = Hír 15. 1929. szept. 29. p. 2. [SRG.]

AUJESZKY László: Van-e összefüggés az influenzajárványok kitörése és a napfoltok között? = Az Időjárás 33.(5.) 1929. jan-febr. 1-2. füz. p. 30. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Zürichi 1928. évi napfoltstatisztika. = Az Időjárás 33.(5.) 1929. márc-ápr. 3-4. füz. p. 72. [IBQ.]

STEINER Lajos: Prof Rudolf Mayer: Die Haloerscheinungen. = Az Időjárás 33.(5.) 1929. nov-dec. 11-12. füz. p. 220. A halo-jelenségről írt könyv ismertetése. [SRG.]

BOHÁRCSIK Pál: A Föld gömbalakjának és valódi mozgásának felfedezése. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 5. 1929. máj-jún. 9-10. sz. pp. 253-257. [PIR.]

NEUBAUER Constantin: Az északi fény szinképének zöld vonaláról. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 1-15. [KSZ.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: Adalékok a gellérthegyi "csillagásztorony" történetéhez. Budavár 1849. május 4-21-i ostroma és a "Csillagásztorony" pusztulása. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 15-25. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly. Újabb Mars-kutatások. 2. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 26-35. [KSZ.]

WODETZKY József: A debreceni egyetemen csillagvizsgáló épül. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 36. Apróbb közlemények. A debreceni Tisza István-egyetem fizikai intézetének juttattak már egy 18 cm-es Merz-optikájú refraktort és egy 50 cm-es tükörteleszkópot. Egy megfelelő kupola és passage-ház építése van tervbe véve. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Uj csillagvizsgáló Svédországban. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 36. Apróbb közlemények. Saltsjöbadenben, Stockholm közelében. Legnagyobb távcsöve 100 cm-es átmérőjű tükörrel lesz felszerelve. [KSZ.]

TASS Antal: Földünk kora. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 36-38. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Uj érdekes kettőscsillag az Andromedában. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 38. Apróbb közlemények. A delta Andromedae. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Lick-csillagvizsgálóban végzett radiális sebességmeghatározások. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 38-39. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Uj csillag az M33 jelzésű spirálködben. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 39. Apróbb közlemények. 1928. okt. 15-én fényképeztek le egy 16 magnitúdós új csillagot. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1929 május 9-i teljes napfogyatkozás. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 39. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Uj üstökös. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 39-40. Apróbb közlemények. 1929 a (Schwassmann-Wachmann) új üstökös. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A világ tervbevett legnagyobb távcsöve. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 40-41. Apróbb közlemények. A csillagvizsgáló a kaliforniai Pasadena város műegyeteméhez fog tartozni. Főműszere a tervek szerint egy 200 hüvelyes, vagyis kereken 5 méter átmérőjű tükörtávcső lesz. [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 41-42. B. Russel: Das Abc der Relativtheorie. Németre fordította K. Grelling. München 1928.; J. Plassmann: der Sternenhimmel, Leipzig 1928.; W. Bloch: Unser Planetensystem.; B. Borhardt: Der Mond.; Simon Newcomb’s Astronomie für jedermann, Jena 1929. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Sirius rendszere. = Stella 4. 1929. 1. sz. p. 43. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A Tejút centruma. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 43-44. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagos ég. = Stella 4. 1929. 1. sz. pp. 44-48. [KSZ.]

KELÉNYI B. Ottó: A gellérthegyi csillagvizsgáló Tittel Pál és Mayer Lambert Ferenc idejében. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 49-56. [KSZ.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: Luigi Ferdinando Marsigli di Bologna gróf tábornok XVII. századvégi magyarországi csillagászati megfigyelései. Az egri Egyetem XVIII. századi Obszervatóriumának olasz és jezsuita csillagászattörténeti vonatkozásai. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 56-76. Mérte az ország több helyén az állócsillagok meridiánmagasságait s ezekből megállapított sarkmagasságokat, így földrajzi szélességeket. A Jupiter holdjainak helyzetét rajzolta távcsőben. A Holdról részletrajzokat készített 16 különböző fázisakor. Az 1697. november 3-án látható Merkúr-átvonulást Bécsből észlelte. [KSZ.]

MORAVETZ Károly: A primitiv népek 13 hónapos éve. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 77-80. [KSZ.]

TASS Antal: Az Astronomische Gesellschaft új csillagkatalógusa. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 81-83. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: Rendkívül nagytömegű csillag. = Stella 4. 1929. 2. sz. p. 83. Apróbb közlemények. A 27 Canis Maioris. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1929 május 9-iki teljes napfogyatkozásról. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 83-84. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A magaghai csillagvizsgáló. = Stella 4. 1929. 2. sz. p. 84. Apróbb közlemények. Az 1260-as években, a tatár fejedelem megbízásából létesített csillagvizsgáló. [KSZ.]

KRBEK Ferenc: Purkinje tüneménye és a Fechner-törvény korlátolt érvényessége. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 84-85. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az 1929 a (Schwassmann-Wachmann) üstökös. = Stella 4. 1929. 2. sz. p. 85. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: 1929 b. üstökös. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 85-86. Apróbb közlemények. Neujmin fedezte fel. [KSZ.]

TASS Antal: A STELLA idei közgyűlése. = Stella 4. 1929. 2. sz. p. 86. Apróbb közlemények. 1929. április 26-án volt a Magyar Tudományos Akadémia heti üléstermében. [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle . = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 86-89. Handbuch der Astrophysik. Berlin.; P. V. Neugebauer: Astronomische Chronologie, Berlin und Leipzig, 1929.; H. Noordung: Das Problem der Befahrung des Weltenraums, der Raketen-Motor. Berlin, 1929. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az állatövi fény. = Stella 4. 1929. 2. sz. p. 89. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A bolygók légköréről. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 89-90. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagos ég. = Stella 4. 1929. 2. sz. pp. 90-97. [KSZ.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: A Galánthai gróf Eszterházy Károly egri püspök által alapított egri egyetem csillagvizsgálójának története. 1762-1883. (Adalékok a 18-19. század magyar műveltségtörténetéhez.) = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 101-143. [KSZ.]

TASS Antal: Az ógyallai obszervatóriumok. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 144-146. Az új csehszlovák állam 1919. március 14-től átvette az ógyallai csillagvizsgáló, valamint a meteorológiai és földmágnességi intézet épületeit. Az átvételt követő első évtized története. Személyi állomány, felszerelések, tevékenység. A legnagyobb kupolába egy 60 cm-es Zeiss-reflektor került 1928 közepén. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Hírek üstökösökről. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 146-147. Apróbb közlemények. 1927 d üstökös (Stearns).; 1929 a (Schwassmann-Wachmann) üstökös; 1929 b (Neujmin) üstökös; 1929 c (Forbes) üstökös; 1929 d (Wilk) üstökös. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A svábhegyi csillagvizsgáló passage-műszerének tengelyhajlásváltozása 1927-1929. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 147-150. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Nagy sajátmozgású s feltűnő radiális sebességű kettőscsillag. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. p. 150. Apróbb közlemények. Az M15 közelében. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Ködfolthalmaz ötvenmillió fényév távolságban. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 150-151. Apróbb közlemények. A Coma Berenicesben 800 ködfolt van egy 2 fok átmérőjű körben. Hubble szerint átlagos látszó fényességük: 15,8 nagyságrendű. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Tejútrendszer forgása. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. p. 151. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Cepheid-változók kooperatív megfigyelése. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 151-152. Apróbb közlemények. Amatőr észlelők bevonása változócsillagok figyelésébe. [KSZ.]

FISCHER, W. J.: Felhívás a Leonidák és más meteorok históriai kutatására. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 152-153. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A Tejút Szeneszsákjának a távolsága. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 153-154. Apróbb közlemények. [KSZ.]

HARKÁNYI Béla: Könyvszemle. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 154-155. Lassovszky Károly: Világrendszerek. A Magyar Szemle Kincsestára. 84. sz. Budapest, 1929. [KSZ.]

MORAVETZ Károly: A tengerfenék hőmérséklete. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 155-156. Levélszekrény. [KSZ.]

KUTASSY Endre: A jégkorszakok keletkezésének okairól. = Stella 4. 1929. 3-4. sz. pp. 156-158. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. márc. 15. 6. sz. pp. 161-171. [PIR.]

B. Ö. [BOGDÁNFY Ödön]: A világ legnagyobb teleszkópja. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. márc. 15. 6. sz. p. 188. Az 5 méteres távcső terve. [PIR.]

HOFFMANN Ernő: A Hold látszólagos nagyságáról. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. júl. 15. 13-14. sz. pp. 429-432. [PIR.]

STEINER Lajos: Halójelenségek hazánkban. = Természettudományi Közlöny 61. 1929. okt. 1. 19. sz. pp. 581-583. [PIR.]

          1930.

Báró Eötvös Loránd Emlékkönyv. Szerk.: Fröhlich Izidor. Budapest, 1930. Magyar Tudományos Akadémia. 319 p. [SZF.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: A galánthai gróf Eszterházy Károly egri püspök által alapitott egri egyetem csillagvizsgálójának története 1762-1883. Adalékok a 18-19. század magyar műveltségtörténetéhez. Budapest, 1930. Stephaneum nyomda r. t. 48 p. [KSZ.]

KELÉNYI B. Ottó: Az Egri Érseki Liceum Csillagvizsgálójának története. Budapest, [1930.] Stephaneum Nyomda R.T. 26 p., 6 t. [SRG.]

KELÉNYI B. Ottó: A magyar csillagászat története. Budapest, 1930. Stephaneum nyomda r. t. 106 p., 12 t. /A Konkoly-alapitványú Budapest-Svábhegyi m. kir. Asztrofizikai Obszervatórium csillagászati értekezései. 1. köt. 2. füz./ Magyar nyelven: pp. 1-50., német nyelven: pp. 51-106.; Tass Antal előszavával. pp. 3-4. [KSZ.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1930-ra. Budapest, 1929. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 128 p. [SRG.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1930-ra. Budapest, 1929. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. [SRG.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1929-ben. Huygens (1629-1695). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1930-ra. Budapest, 1929. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 60-61. [SRG.]

SAILE, Olaf: Kepler. Regény. Budapest, [1930?] Stadium Sajtóvállalat Részvénytársaság kiadása. 271 p. Regény Kepler életéről. [KSZ.]

Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. [9]+336 p. A szerkesztők előszavával, mely Budapest-Svábhegyen kelt, 1930. újév napján. [SRG.]

Csillagászati táblázatok 1930-ra. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-92. [SRG.]

Függelék a Stella-Almanach táblázataihoz. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 93-138. Alapfogalmak a csillagászat elemeiből.; A Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz magyarázat. [SRG.]

MAHLER Ede: Az asztronómia a történettudomány szolgálatában. 2. rész. Adalék a babilóniaiak, görögök és zsidók kronológiájához. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 141-163. Ókori hold- és napfogyatkozások említése Claudius Ptolemaeus Almagest című művében. 10 holdfogyatkozás Kr. e. 721. márc. 19. és Kr. e. 382. dec. 12. között. Ékírásos táblákra feljegyzett hold- és napfogyatkozások azonosítása. A népek és korok naptáraira, azok időszámításának kezdetére vonatkozóan is segít a csillagászat a történettudománynak. A szökőévek sora a Meton-féle 19 éves ciklusban. A zsidók szökőciklusa (a fogságban, a Kr. e. 587-es évtől kezdve átvették a babiloniai évszámítást, szökőszámítást, a hónapok neveit). [KSZ.]

ORTVAY Rudolf: Megjegyzések a hullámmechanikához. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 163-181. [SRG.]

HARKÁNYI Béla: Újabb kutatások a Venus fizikai alkotásáról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 181-187. [SRG.]

STEINER Lajos: A Carnegie Institution földmágnességi mérései az oceánokon. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 188-203. [SRG.]

WODETZKY József: Az évszakok tartama és az időegyenlet. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 204-213. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok színképtípusai. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 213-244. [SRG.]

KELÉNYI B. Ottó: A gellérthegyi egyetemi csillagvizsgáló könyvtára. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 245-262. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagos ég. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 262-292. [SRG.]

Jelentés a Stella Csillagászati Egyesület 1929. évi közgyűléséről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 295-310. 1929. ápr. 26-án. [SRG.]

A Stella-Egyesület új tagjai 1928 január 1-től 1929 dec. 31-ig. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1930-ra. 6. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1930. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 311-314. 15 pártoló és 75 rendes tag adatai. [SRG.]

PÉCH Aladár: Vallás és természettudomány. In: A természet könyve. Ég és Föld. Kiad. a Könyvbarátok Szövetsége. Budapest, [1930.] Nyomtatott a Királyi Magyar Egyetemi nyomdában. pp. 1-29. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagos ég. In: A természet könyve. Ég és Föld. Kiad. a Könyvbarátok Szövetsége. Budapest, [1930.] Nyomtatott a Királyi Magyar Egyetemi nyomdájában. pp. 30-65., 2 csillagtérk. [KSZ.]

TASS Antal: A napról. In: A természet könyve. Ég és Föld. Kiad. a Könyvbarátok Szövetsége. Budapest, [1930.] Nyomtatott a Királyi Magyar Egyetemi nyomdában. pp. 66-81. [KSZ.]

HOFFMANN Ernő: A táj színeiről. In: A természet könyve. Ég és Föld. Kiad. a Könyvbarátok Szövetsége. Budapest, [1930.] Nyomtatott a Királyi Magyar Egyetemi nyomdában. pp. 123-138. A légköri fénytan tárgyköre.; A szivárvány.; A holdudvar és holdjelenségek.; A sarki fény.; A légköri sugártörés.; Délibáb.; Az égboltozat kék színe.; Levegőtávlat.; Alkony, hajnal, esti szürkület.; A táj uralkodó színe.; A táj erős napsütésben.; A napsugarak egyenesvonalú terjedése. [KSZ.]

Természettudományi ismeretek. 1. köt. [H. n.] [1930.] Kiadja Békés Vármegye közönsége. 239 p. Csillagászat: pp. 30 - 81. (írta: Tass Antal) [TZS.]

-i.: A világűr sötét felhői. = Debreceni Szemle 4. 1930. jún. 6. sz. p. 331. [SRG.]

A naprendszer kilencedik bolygója. = Debreceni Szemle 4. 1930. jún. 6. sz. p. 333. 1930. jan. 21-én a Lowell-obszervatóriumban Silper fedezte fel. Már kutatta Todd 1877-től, 1909-ben Pickering végzett pályaszámításokat, a legmegbízhatóbb Lowell 1915-ben megjelent munkája. [SRG.]

-b. [BERÉNYI Dénes]: Kepler János. (Háromszázéves halála alkalmából.) = Debreceni Szemle 4. 1930. dec. 10. sz. pp. 547-548. [SRG.]

Rakétával fogják a legmagasabb légrétegeket kikutatni. = A Földgömb 1. 1930. 1. füz. p. 38. Robert Goddard rakétakísérletei.; "A Földgömb" címmel 1930-ban indított folyóiratot a Magyar Földrajzi Társaság. Ekkor 15 évfolyamot ért meg és utolsó számait 1944-ben, Budapest bombázásakor kapták kézbe az előfizetők. [SRG.]

Mi van a csillagok között? = A Földgömb 1. 1930. 4. füz. p. 150. Eddington kísérletei. [SRG.]

A delejtű iránya 1930-ban. = A Földgömb 1. 1930. 4. füz. pp. 150-151. [SRG.]

A legnagyobb kozmikus sebesség. = A Földgömb 1. 1930. 5. füz. p. 192. Milton Humason szerint, a Vízöntő és Halak csillagképek határán lévő spirális köd a leggyorsabb mozgású égitest. [SRG.]

PÓSA JENŐNÉ ORMOS Jerne: Beltavak árapály jelenségei. = Földrajzi Közlemények 58. 1930. 9-10. füz. pp. 159-161. [IBQ.]

RÉTHLY Antal - CHOLNOKY Jenő: Róna Zsigmond 70 éves. = Az Időjárás 34. 1930. 11-12. füz. p. 177. Üdvözlő levél. [IBQ.]

MORAWETZ Károly: R Scuti fényváltozása (1795-1927). = MTA Matematikai és Természettudományi Értesítője 47. 1930. pp. 403-429. [SRG.]

BEVILAQUA-BORSODY Béla: Hell Miksa és Eger. = Nemzeti Újság 12. 1930. jan. 26. [HAD.]

TASS Antal: A babelsbergi csillagvizsgáló intézet. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 1-22. Berlin és Potsdam között: Neubabelsberg mellett épült fel 1911-től kezdve. Legnagyobb műszerei: 65 cm-es refraktor és 125 cm-es reflektor. [KSZ.]

KELÉNYI B. Ottó: Eszterházy Károly gróf egri püspök csillagvizsgálójának könyvtára és az egri asztronómusok működése. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 22-38. [KSZ.]

TASS Antal: Megtörtént-e a kilencedik nagy bolygó felfedezése? = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 38-44. Az arizonai Lowell-obszervatóriumban 1930. jan. 21-én a delta Geminorum mellett egy 15-ödrendű objektumot talált C. W. Tombaugh, az obszervatórium asszisztense. A transneptuni objektumot Plutónak nevezték el. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Csillagászat Dél-Afrikában. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. p. 45. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TASS Antal: A jugoszláv csillagászat. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 46-47. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Napfogyatkozás 1930-ban. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 47-48. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az arizóniai meteorkráter. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 48-50. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KRBEK Ferenc: A Föld abszolut mozgása. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 50-52. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: NGC. 7619 ködfolt radiális sebessége. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. p. 52. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KRBEK Ferenc: Megjegyzés a kéttestproblémához. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Hírek üstökösökről. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 53-55. Apróbb közlemények. 1927 i (Schwassmann-Wachmann).; 1929 d (Wilk).; 1930 a (Peltier-Schwassmann-Wachmann).; 1930 b (Beyer).; 1930 c (Wilk). [KSZ.]

KRBEK Ferenc: Könyvszemle. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 55-56. H. J. Gramatzki: Hilfsbuch der astronomischen Photographie, Berlin et Bonn. 1930.; Hopmann J., Die experimentelle Prüfung der allgemeinen Relativitätstheorie. [KSZ.]

TASS Antal: A szabadszemmel látható üstökösök. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 56-58. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A meteorok és az üstökösök rokonsága. = Stella 5. 1930. 1-2. sz. pp. 58-60. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: Kepler. (1571-1630.) = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 65-73. [KSZ.]

DUNST László: A csillagok mozgása. 1. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 73-84. [KSZ.]

TASS Antal: Az Astronomische Gesellschaft 29. kongresszusa. Budapest, 1930 augusztus 8-13. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 84-93. [KSZ.]

K. POZSONYI Erzsébet: A potsdami csillagvizsgáló 1929. évi takengoni napfogyatkozás-expedíciója. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 93-104. Észak-Szumatrán az 1929. május 19-iki teljes napfogyatkozás észlelése. [KSZ.]

TASS Antal: A kilencedik nagy bolygó. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 104-107. Régebbi (1919., 1921., 1927. évekbeli) fotográfiai lemezeken is megtalálták a Plútót, így annak pályaelemeit pontosan kiszámíthatták és Neptunuszon túli voltát igazolhatták. [KSZ.]

TASS Antal: A Buda-aszteroid. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 107-108. Apróbb közlemények. A budapesti nemzetközi csillagászkongresszuson, a rendezvény emlékére a 918 (1919 FR) kisbolygót Buda névre kereszteltek. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Tejútrendszer szerkezete és forgása. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 108-110. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DUNST László: Az Eros-oppozíció. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 110-111. Apróbb közlemények. 1931. január 30-án lesz. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A nyilthalmazok távolsága, dimenziója és eloszlása. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 111-112. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DUNST László: Összefüggés a Mira-típusú változók periódusa és fényessége között. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 112-114. Apróbb közlemények. [KSZ.]

SZILVAY Géza: Új óriástükör, új csillagvizsgálók. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 114-115. Apróbb közlemények. [KSZ.]

GELLÉRI Emil: Gyengül-e a fény a világűrben? = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 115-117. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Az extragalaktikai ködfoltok nagy radiális sebessége. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 117-118. Apróbb közlemények. A Wilson-hegyi csillagvizsgálóban arra a meglepő felfedezésre jutva, hogy a tőlünk igen távoli extragalaktikai ködfoltok mind nagyon nagy radiális sebességet mutatnak, ez objektumok radiális sebességének rendszeres vizsgálatához láttak. A nyert sugármenti sebességeknek nagy értékük mellett különös sajátságuk, hogy mind pozitívek, vagyis mind tőlünk távolodó tendenciát mutatnak. Még pedig, miként Hubble megállapította, minél távolabb van tőlünk valamely ködfolt, annál nagyobb sebességgel látszik tőlünk távolodni. [KSZ.]

DUNST László: A szeléncellát újra alkalmazzák az asztrofotometriában. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. p. 118. Apróbb közlemények. [KSZ.]

SZILVAY Géza: A meteoritek életkoráról. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 118-120. Apróbb közlemények. [KSZ.]

GELLÉRI Emil: Ujabb kutatások a sarkcsillagról. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. p. 121. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Nap infravörös spektruma. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 121-122. Apróbb közlemények. [KSZ.]

GELLÉRI Emil: Newton könyvtára előkerült. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. p. 122. Apróbb közlemények. Oxfordhire község egyik házában megtalálták Newton 858 régi könyvét, ezek között 83 kötetben Newton kezétől származó bejegyzések is voltak. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Hírek üstökösökről. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 122-123. Apróbb közlemények. 1927 d (Stearn) üstökös; 1930 c (Wilk) üstökös; 1930 d (Schwassmann-Wachmann) üstökös; 1930 e (Forbes) üstökös; 1930 f periódikus üstökös (Tempel II.). [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 124-126. A Hay, Die Photographie in Wissenschaft und Praxis, Leipzig und Wien, 1929.; H. Lundegard, Die quantitaive Spektralanalyse der Elemente. Jena 1929.; P. Schrott, Praktische Optik, Wien 1930.; K. Lundmark, Das Leben auf anderer Sternen, Leipzig 1930.; R. Henseling, Der neuentdeckte Himmel. Berlin.; R. Henseling, Astronomie für Alle. Stuttgart. [KSZ.]

DUNST László: Az állócsillagok tengelyforgása. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 126-129. Levélszekrény. [KSZ.]

DUNST László: Az állócsillagok átmérői. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 129-130. Levélszekrény. [KSZ.]

DUNST László: A Pluto és a bolygómozgások problémái. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. p. 130. Levélszekrény. [KSZ.]

DUNST László: A fény abszorpciója a világtérben. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 130-132. Levélszekrény. [KSZ.]

DUNST László: A hozzánk legközelebb levő állócsillagok. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. p. 132. Levélszekrény. [KSZ.]

Húsvéti táblázat. = Stella 5. 1930. 3-4. sz. pp. 133-134. Szerkesztői üzenetek. A húsvét vasárnapját mutató táblázat 1582-1999-ig. [KSZ.]

RÉTHLY Antal: A Hold és az időjárás. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. febr. 15. 4. sz. pp. 115-118. [PIR.]

HOLENDA Barnabás: A csillagok belső szerkezete. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. márc. 1. 5. sz. pp. 136-141. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: Újabb elmélet a Tejútrendszer szerkezetéről. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. nov. 1. 21. sz. pp. 604-608. [PIR.]

TASS Antal: A kilencedik nagy bolygó felfedezése. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. nov. 15. 22. sz. pp. 625-630. [PIR.]

KALMÁR László: A kisbolygók színképe. = Természettudományi Közlöny 62. 1930. jan-márc. 1. sz. pótfüzetek. pp. 46-48. [PIR.]

          1931.

DEÁK Ferenc: Astronomia pentru clasa VII. a scoalelor secundare cu limba de predare maghiará. de prof. Deák Francisc. Csillagászattan liceumok VII. oszt. számára. Írta Deák Ferenc tanár. Kiad. Minerva Irodalmi Nyomdai Műintézet R. T. Cluj-Kolozsvár, 1931. 174 p., 1 térk. Kétnyelvű címlap, de a könyv teljesen magyar nyelvű. [KSZ.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. 127 p. [KSZ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése valamint nyugvása naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

TASS Antal: Nemzetközi csillagászati kongresszus Budapesten. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. pp. 29-34. 1930. aug. 8-13-ig zajlott le, az Astronomische Gesellschsft 110 résztvevőjével. A kongresszus emlékére Buda névre kereszteltek egy nemrég azonosított kisbolygót. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1930-ban. Messier Charles. (1730-1827) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1931-re. Budapest, [1930.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Buzárovits Gusztáv könyvnyomdája. p. 72. [KSZ.]

LANGER Sándor - LOSCHDORFER János: Gyakorlati fizika csillagászattan és fizikai földrajzi olvasmányok a polgári leányiskolák számára. Budapest, 1931. Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat kiadása. 144 p. Csillagászat: pp. 66-85.; 120-142. [KSZ.]

MONSBERGER R. Ulrik: A hazai német naptárirodalom története 1821-ig. Budapest, 1931. Pfeifer Ferdinánd (Zeidler testérek) Nemzeti Könyvkereskedése, Kapisztrán-nyomda (Vác). 75 p. /Német philologiai dolgozatok. 46./ Függelékben: A hazai német kalendáriumi irodalom kronológiai jegyzéke 1821-ig. pp. 64-68. [KSZ.]

Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. [9]+ 424 p. A szerkesztők előszava kelt Budapest-Svábhegyen, 1931. Vízkereszt napján. [SRG.]

Csillagászati táblázatok 1931-re. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 1-92. Alapfogalmak a csillagászat elemeiből.; A Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz magyarázat. [SRG.]

Függelék. A Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 93-137. Alapfogalmak a csillagászat elemeiből.; A Stella-Almanach csillagászati táblázataihoz magyarázat. [SRG.]

MAHLER Ede: Adalék a kelet ókori népeinek asztronómiájához. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 141-164. Egyiptomi templomokon és síremlékeken képírással, valamint Mezopotámia földjén napfényre került táblák ékírással leírt egyes csillagászati jelenségek (napfogyatkozások, holdfogyatkozások, csillagfedések) segítettek a történettudománynak a jelenség időpontját meghatározni. A jelenségek időpontja segíti a csillagászatot a holdmozgás több évszázados számításának pontosításában. Egy Jeruzsálemben délben látott napfogyatkozás, mely Kr. e. 763. jún. 15-én történt.
Az izraelitáknak Egyiptomból való kimenetelével kapcsolatban említett sötétség valószínűleg napfogyatkozás volt és Kr. e. 1335. márc. 13-ikén történt. Kr. e. 1335. márc. 13. és Kr. u. 1239. jún. 3. közötti 12 napfogyatkozás említése, amelyek időpontja a holdelméletet pontosította. Az ókorban egyes népek a holdhónap kezdetét jelentő újholdat: a Hold sarlójának legelső, tényleges megpillantását értették. Az ókori egyiptomiak (amelyek igen korán a napévet használták, de azért a Hold futását is figyelték) azonban a valódi újhold, azaz a valódi konjukció időpontját vették a holdhónap kezdetének, melyet úgy kaptak, hogy a telihold időpontját pontosan megfigyelték, és ebből az újhold idejét számíthatták. Az újholdsarlónak a napját ezen holdhónap 2. napjának nevezték. [KSZ.]

A tudomány csodái. Eppur si muove... In: A Pesti Hírlap nagy naptára az 1931. közönséges évre. Budapest, [1930.] Kiadók: Légrády testvérek, Légrády testvárek nyomdai műintézete. /A Pesti Hírlap könyvtára. 7./ pp. 323-326. Vélekedések és elméletek a Föld alakjáról és helyzetéről az ókorban és középkorban. [NRO.]

TASS Antal: Naptárunk kialakulása és reformkérdése. 1. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 164-202. [SRG.]

STEINER Lajos: A földmágnességi helyi zavarokról. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 202-225. [SRG.]

ORTVAY Rudolf: Bevezetés a kvantummechanikába. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 225-291. Előadás a középiskolai tanárok továbbképző-tanfolyamán 1930. év nyarán. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: Egy Graff-féle ékfotométer vizsgálata. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 291-308. Az RW Cas cepheidát 1929. júl. 20. és 1930. nov. 17. között 69 éjjelen összesen 312-szer észlelte a 8 hühelykes refraktorral. [SRG.]

DUNST László: Az Eros kisbolygó oppozíciója 1931-ben. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 309-314. Detre László cikke. [SRG.]

TASS Antal: A Plutó nagybolygó felfedezéséről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 314-318. [SRG.]

KRBEK Ferenc: A fekete sugárzás. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 319-336. [SRG.]

TASS Antal: Az "Astronomische Gesellschaft" 29. kongresszusa. Budapest 1930 augusztus 8-13. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 336-359. [SRG.]

DUNST László: A Tejútrendszer szerkezete. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 359-387. Detre László cikke. [SRG.]

A csillagos ég. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 387-395. [SRG.]

Jelentés a Stella 1929-1930. évi működéséről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1931-re. 7. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1931. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. pp. 399-403. [SRG.]

WAGNER Richárd: Gyakorlatok a csillagászati földrajzhoz. Szeged, 1931. 56 p. [TZS.]

BERÉNYI Dénes: Debrecen napsütése. = Debreceni Szemle 5. 1931. 2. sz. pp. 53-62. [SRG.]

A nappal hossza különböző szélességek alatt. = A Földgömb 2. 1931. 3. sz. pp. 116-117. [SRG.]

VARGA Lajos: A lappok földjének csodái. = A Földgömb 2. 1931. 9. sz. pp. 336-341. Az éjféli nap. pp. 338-339. [SRG.]

MASSÁNY Ernő: A Nap és az időjárás. = Az Időjárás 35.(7.) 1931. jan-febr. 1-2. füz. pp. 19-23. Népszerű előadás. [IBQ.]

R. Zs. [RÓNA Zsigmond]: A második poláris év (1932-1933). = Az Időjárás 35.(7.) 1931. szept-okt. 9-10. füz. pp. 150-154. A második nemzetközi meteorológiai és geofizikai együttműködés programja. [IBQ.]

TASS Antal: A naptárreform újabb fejleményeiről magyar vonatkozásban. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 1-7. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Változócsillagok. 1. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 7-21. A változócsillag definiciója. Történeti áttekintés. A változócsillagok jelölése. A fényváltozás elemei. A változócsillagok osztályozása. Födési változócsillagok. A delta Cephei-csillagok. [KSZ.]

DUNST László: A csillagok mozgása. 2. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 22-37. [KSZ.]

TASS Antal: A belgrádi csillagvizsgáló. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 38-39. Apróbb közlemények. Új obszervatórium épült 1929-től a 253 m magas Laudanov Sanac csúcsán. A legnagyobb távcső egy 65 cm nyílású Zeiss-refraktor. [KSZ.]

MORAWETZ Károly: Petzval József és a Petzval-objektív. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 39-41. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DUNST László: Ujabb kutatások a fény intersztelláris abszorpciójáról. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 41-43. Apróbb közlemények. [KSZ.]

Külföldi tudósok a svábhegyi csillagvizsgálóról. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 43-44. Apróbb közlemények. C. Hoffmeister a sonnebergi csillagvizsgáló vezetője a Die Sterne, és O. Heckmann göttingai egyetemi magántanár a Himmelswelt folyóiratban írt cikkeiről. [KSZ.]

TASS Antal: Sirius vörös színéről. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 44-45. Apróbb közlemények. Az ókorban vörösnek említik a csillagot. Graff színbecslései, színmérései szerint amíg a Sirius 7 foknál magasabbra nem emelkedik, színe vörösnek tűnik. [KSZ.]

TASS Antal: Foszfor a csillagok légkörében. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. p. 45. Apróbb közlemények. [KSZ.]

HORVÁTH Antal: A Nap ultraviolett-sugárzása. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 45-46. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DUNST László: Hírek üstökösökről. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 46-47. Apróbb közlemények. 1925 II (Schwassmann-Wachmann) üstökös.; 1927 IV (Stearns) üstökös.; 1930 b = 1930 IV (Beyer) üstökös.; 1930 d = 1930 VI (Schwassmann-Wachmann) üstökös.; 1930 g (Nakamura) üstökös. [KSZ.]

TASS Antal: Könyvszemle. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 47-49. Fr. Nölke, Der Entwicklungsgang unseres Planetensystems, Berlin-Bonn, 1930.; Barlow’s Tables of squares, cubes etc. London, 1930.; Sir J. Jeans, The Universe Around Us, Cambridge 1930.; [KSZ.]

DUNST László: Könyvszemle. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 49-51. H. Shapley: Star Clusters, Newyork 1930. [KSZ.]

TASS Antal: Plutó tömege. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. p. 51. Levélszekrény. Az új bolygó tömege nagyobb fél és kisebb másfél földtömegnél. Egy 1914. jan. 23-i felvételen is megtalálták utólag a Plútó nyomát. [KSZ.]

TASS Antal: Ujabb kis bolygók. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. p. 52. Levélszekrény. [KSZ.]

TASS Antal: A csillagok forgása. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 52-53. Levélszekrény. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Az 1931. szeptember 26-iki teljes holdfogyatkozás. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 53-54. Levélszekrény. [KSZ.]

Nap-és holdfogyatkozások a jelen században. = Stella 6. 1931. 1-2. sz. pp. 54-56. Levélszekrény. A fogyatkozások táblázata 1901-1933-ig. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Változócsillagok. 2. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 57-68. A Mira-csillagok. Szabálytalan változócsillagok. RV Tauri-csillagok. R Coronae-csillagok. U Geminorum-csillagok. Nóvaszerű változók. Mü Cephei-csillagok. [KSZ.]

DUNSTLászló: A csillagok mozgása. 3. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 68-95. [KSZ.]

POZSONYI Erzsébet: Mi célja lehet a sztratoszféra-repülésnek? = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 96-98. Dr. Kühl W. cikke nyomán. [KSZ.]

TASS Antal: A román csillagászat. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 98-99. Apróbb közlemények. Rövid ismertetése Románia négy helyén (Bukarest, Jassy, Kolozsvár, Starya Doubossary) működő csillagvizsgálóknak. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A korona megfigyelése napfogyatkozáson kívül. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 99. Apróbb közlemények. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Százra emelkedett már az újcsillagok száma a nagy Androméda-ködben. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 99-100. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Szupergalaktika 42 millió fényév távolságban. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 100. Apróbb közlemények. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Az energia elosztódása a napfoltok spektrumában. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 100-101. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Megfigyelőállomások a meteorok megfigyelésére. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 101-102. Apróbb közlemények. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A nagybolygók összetétele. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 102-103. Apróbb közlemények. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Egy csodacsillag. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 103-104. Apróbb közlemények. Különös színképi változásokat mutató csillag. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Egy nagy sajátmozgású távoli csillagpár. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 104. Apróbb közlemények. [KSZ.]

POSONYI Erzsébet: Újabb adatok a kisbolygókról. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 104-106. Apróbb közlemények. [KSZ.]

WODETZKY József: Könyvszemle. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. pp. 107-111. Gerold von Gleich: Einsteins Relativitätstheorien und physikalishe Wirklichkeit. Leipzig. 1930. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A meteorok száma. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 112. Levélszekrény. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagok összfényessége. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 112. Levélszekrény. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Stella 6. 1931. 3-4. sz. p. 112. "A súlyos gazdasági viszonyok miatt a Stellát két kettősszámmal kellett ez évben megjelentetnünk. Csak ezzel a redukcióval volt lehetséges a folyóiratot egyáltalán megjelentetni" írják az utolsó oldalon. Ezt követően a Stella folyóiratnak további számai már nem jelentek meg! [KSZ.]

FASCHING Antal: Az "Astronomische Gesellschaft" budapesti, nemzetközi jellegű 29. nagygyűlése. = Térképészeti Közlöny 1. 1931. aug. 3. füz. pp. 210-211. [SRG.]

KALMÁR László: A Hold felszínének hőmérséklete. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jan. 1. 1. sz. pp. 1-8. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Napból kiinduló anyagi sugárzásról. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jan. 1. 1. sz. pp. 22-24. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: Az északi fény kutatásának eddigi eredményei. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jan. 15. 2. sz. pp. 57-58. [PIR.]

K. J.: Kalciumfelhők a világűrben. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. febr. 1. 3. sz. p. 88. [PIR.]

TASS Antal: A nap- és holdfogyatkozásokról. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. máj. 1. 9. sz. pp. 283-289. [PIR.]

LEVIUS Ernő: Visszhang a világűrben. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. júl. 1-15. 13-14. sz. p. 438. [PIR.]

BAYER István: A lenyugvó Nap képe. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. szept. 1-15. 17-18. sz. pp. 525-527. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A kozmikus sugárzás eredetéről. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. jan-márc. 1. sz. pótfüzetek. pp. 47-48. [PIR.]

KALMÁR László: Az Uranus bolygó tengelyforgása. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. okt-dec. 4. sz. pótfüzetek. pp. 105-110. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A kozmikus sugárzás megfigyelése az Antarktiszon. = Természettudományi Közlöny 63. 1931. okt-dec. 4. sz. pótfüzetek. pp. 142-143. [PIR.]

          1932.

MORAVETZ Károly: Csillagászati adatok. In: Kincseskönyv. Gyakorlati tanácsadó a mindennapi élet természettudományi és technikai kérdéseiben otthon és a ház körül. Budapest, 1932. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Egyetemi Nyomda. pp. 1-16. Öröknaptár. Zóna- vagy normálidő. Dátumválasztó vonal. A leghosszabb és legrövidebb nappal. A polgári szürkület tartama. Időmérés napórával. A szélességi kör hossza és néhány szélességgel változó mennyiség. Naprendszerünk. Csillagászati távolságok. [KSZ.]

SZÁSZ Ferenc: Csillagszigetek a Világegyetemben. In: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Nagyenyeden 1931. augusztus 28-30. napjain tartott tizedik vándorgyűlésének emlékkönyve. Szerk.: György Lajos. Cluj-Kolozsvár, 1932. Erdély Múzeum-Egyesület. pp. 105-113. [SRG.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 128 p. [KSZ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése valamint nyugvása naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

A Merkur és a Vénusz elvonulása a Nap előtt 1631-ben. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1932-re. Budapest, [1931.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 67-68. Gassendi 1631. nov. 7-én megfigyelte a Merkúrt a Nap korongján, de a dec. 6-iki Vénusz-átvonulás megfigyelése sikertelen volt. [KSZ.]

ERNYEI Frigyes: A világűr veszedelmei és csodái. In: A Pesti Hírlap Nagy Naptára az 1932. szökő évre. 42. évf. pp. 257-266. /A Pesti Hírlap könyvtára. 8. sz./ A szerző valószínűleg Robert H. Goddard nyomán - akinek arcképét is közli - sok szempontból helytállóan ír az űrhajózásról és a kozmikus környezetünkről. Fantáziarajzokkal illusztrálva. [IBQ.]

Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 170 p. "Az évek óta fokozódó gazdasági krízist a Stella is megérezte. Megcsappant tagdíjbevételei már évek óta nem fedezik a tagilletményként járó almanach önköltségét s egyéb segélyforrásai is fokozatosan kiapadtak. Önként felvetődött tehát a kérdés, vajjon célkitűzéseinek meg tud-e továbbra is felelni a Stella? Erre a kérdésre az illuziómentes válasz csak nemleges lehet, mert ez kis vagyonkájának teljes felőrlésével járna." ... " Legjobb megoldásnak az a terv látszott, hogy a Természettudományi Társulathoz keressünk csatlakozást és hogy ennek csillagászati szakosztályaként mentsük át a Stellát, mielőtt teljesen összeroppanna. " - írják a szerkesztők az utolsó almanach előszavában. [SRG.]

Csillagászati táblázatok 1932-re In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 1-71. [SRG.]

Magyarázat a csillagászat táblázatokhoz. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 72-75. [SRG.]

STEINER Lajos: A "haló"-jelenségekről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 79-94. [SRG.]

FORRÓ Magdolna: Kozmikus sugárzás. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 95-106. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A csillagsugárzás bolometriai mérése. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 106-126. [SRG.]

DUNST László: Csillaghalmazok. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 126-142. Detre László cikke. [SRG.]

TASS Antal: A csillagvizsgálók eloszlása. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 142-162. Európa 162, Ázsia 25, Afrika 7, Amerika 68, Ausztrália és a szigetek 8 csillagvizsgálójának felsorolása. [SRG.]

Jelentés a Stella 1931. évi működéséről és helyzetéről. In: Stella Csillagászati Egyesület Almanachja 1932-re. 8. évf. Szerk.: Tass Antal, Wodetzky József. Budapest, 1932. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 165-170. Az almanach önállóan többé nem jelent meg. [SRG.]

TIBOR Mátyás: A napsebesség meghatározása gyenge fényességű csillagok páros csoportosítása alapján. Szeged, 1932. Prometheus nyomda Szeged. 72+2 p. [SRG.]

KÖVESLIGETHY Radó: Beszéde báró Harkányi Béla l. tag. ravatalánál 1932. január 25-én. = Akadémiai Értesítő 42. 1932. jan-ápr. pp. 79-81. [SRG.]

K.: A Hold hatása az órák járására. = Debreceni Szemle 6. 1932. aug. 8.(58.) sz. p. 314. [SRG.]

PÉCSI Albert: Kövesligethy Radó 70. éves. = Földrajzi Közlemények 60. 1932. 9-10. füz. p. 159. [IBQ.]

A Magyar Földrajzi Társaság hírei. - Szakülés 1932. nov. 10. = Földrajzi Közlemények 60. 1932. 9-10. füz. p. 182. Dr. Kövesligethy Radó tudományos működése. Pécsi Albert előadása. [IBQ.]

Báró Harkányi Béla. = Az Időjárás 36.(8.) 1932. jan-febr. 1-2. füz. pp. 34-35. Nekrológ. [IBQ.]

RÉTHLY [Antal]: Az egri csillagda meteorológiai megfigyelései. = Az Időjárás 36.(8.) 1932. júl-aug. 7-8. füz. pp. 143-144. A svábhegyi csillagda őrzi Albert Ferenc méréseit. [IBQ.]

RÉTHLY A[ntal].: P. Riegl Sándor. S. J. = Az Időjárás 36.(8.) 1932. júl-aug. 7-8. füz. p. 145. Nekrológ. [IBQ.]

RÉTHLY A[ntal].: A madárvonulás és holdfény. = Az Időjárás 36.(8.) 1932. júl-aug. 7-8. füz. p. 146. Joseph Norbert Dörr nézete alapján. [SRG.]

"Meteorit-gyanús jelenség. 1932. szeptember 11-én." = Az Időjárás 36.(8.) 1932. szept-okt. 9-10. füz. pp. 191-192. Szimultán tűzgömb 1932. szept. 11-én. Észlelők: Kisgyőr - Sarkadi Nagy Lajos, Kis Károly. Egy meteor felgyújtotta Bihari Károly kisgyőri gazda háztetejét. Maga a meteorit nem került elő.; Alsóhencse - Gőzsy Tibor.; Balatongyörök - Nógrády László. [SRG.]

RÓNA Zsigmond: Tolnay Lajos (1873-1932). = Az Időjárás 36.(8.) 1932. szept-okt. 11-12. füz. pp. 201-204. Nekrológ. Bibliográfiával. [IBQ.]

TIBOR Mátyás: A napsebesség meghatározása gyenge fényességű csillagok páros csoportosítása alapján. = Matematikai és Természettudományi Értesítő. A M. Tud. Akadémia III. Osztályának Folyóirata. 49. 1932. pp. 593-602. A M. T. Akadémia III. osztályának 1932. máj. 23-án tartott üléséből. [KSZ.]

FASCHING Antal: A geodézia történelmi fejlődése. 2. A. Időszak (1743-1820). = Térképészeti Közlöny 1. 1932. febr. 4. füz. pp. 236-244. [SRG.]

FALLER Jenő: Adatok Mikoviny Sámuel udvari-kamarai mérnök és építész életéhez. = Térképészeti Közlöny 1. 1932. febr. 4. füz. pp. 255-265. [SRG.]

FASCHING Antal: A legnagyobb magyar csillagász emléke. (Páter Hell Miksa 1720-1793). = Térképészeti Közlöny 1. 1932. febr. 4. füz. p. 279. [SRG.]

EDDINGTON, A. S.: A világ vége. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. jan. 1-2. sz. pp. 1-10. Az angol Matematikai Társaságban tartott előadás. Fordította Mende Jenő. [PIR.]

KOCH Sándor: Meteoritek. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. jan. 1-2. sz. pp. 10-19. [PIR.]

KALMÁR László: Szférák zenéje a modern csillagászatban. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. máj. 9-10. sz. pp. 222-229. [PIR.]

SZABÓ Gábor: A Nap sugárzó energiájának forrása. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. dec. 23-24. sz. pp. 545-554. [PIR.]

BOGDÁNFY Ödön: A Venus-bolygó fényessége. = Természettudományi Közlöny 64. 1932. dec. 23-24. sz. pp. 571-572. [PIR.]

          1933.

GIBSON, Ch. R.: A tudomány hősei. Ford.: Halász Gyula. [Budapest, 1933.] Franklin-Társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, Franklin-Társulat nyomdája. 204 p. /Ismeretterjesztő könyvtár./ Angolból fordította és a két Bolyai életrajzával megtoldotta Halász Gyula. Csillagászat: pp. 36-39. (Copernicus), pp. 40-46. (Johann Kepler), pp. 47-69. (Galileo Galilei), pp. 70-85. (Isaac Newton), p. 123. (William Herschel és a huga). [KSZ.]

HANKÓ Márton: Asztrometeorológia és asztroszeizmológia. Pécs, 1933. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda R.-T. 104 p. [SRG.]

HANKÓ Márton: Évekreszóló időjárás-megjövendölés problémája megoldva és az asztrológia válsága. Pécs, 1933. Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Rt. 105 p. Földrengések, vulkánkitörése oka és megjövendölése. [SRG.]

JEANS, James H.: A Világegyetem. 25 táblával és 24 szövegrajzzal. Ford.: Perczel György. Budapest, 1933. Kiad. a Kir. Magy. Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. [15]+ 374 p. /Természettudományi könyvkiadóvállalat. 102./ Átnézte és az eredetivel összehasonlította: Tass Antal, aki ötoldalas előszavában Terkán Lajos, Dunst László és Posonyi Erzsébet segítségét is megköszöni. [KSZ.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 148 p. A Stella Csillagászati Egyesület almanachja erre az évre már nem jelent meg, ezért közölnek itt bővebb csillagászati naptárt. [KSZ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 5-29. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 30-42. Bolygók. Táblázat a csillagidőnek középidőre való átszámításához. Táblázat a középidőnek csillagidőre való átszámításához. A fényesebb fundamentális csillagok középhelyei 1933.0-ra. A legfényesebb csillagok. A legközelebbi csillagok. Fényesebb vizuális kettős csillagok. [KSZ.]

DUNST László: Magyarázat a csillagászati táblázatokhoz. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 43-46. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1932-ben. Lalande Jérome. (1732-1807.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 71-72. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1932-ben. Zach Ferenc. (1754-1832.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1933-ra naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1932.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 75-76. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Tejúttól a Világegyetemig. Budapest, 1933. A szerző kiadása. Athenaeum nyomda. 7 p. Különlenyomat a Magyar Szemle XVII. kötetéből. [TZS.]

LÓSY-SCHMIDT Ede: A hold fényének, mint természetes fényforrásnak, távírásra való felhasználása, Győr várának a töröktől való visszavételekor, 1598-ban. A heliotrop legelső ötlete a XVI. század végéről. Budapest, 1933. 22 p. Különlenyomat a Geodéziai Közlöny 1933. 1-3. számából. [SRG.]

MIKOLA Sándor: A fizika gondolatvilága. Budapest, 1933. A szerző kiadása, Sylvester Irodalmi és Nyomdai R. T. 412 p. Csillagászat: Időszámítás és időmérés (pp. 44-53.).; A látás eszközei (pp. 53-63.).; Kozmikus sugár (p. 124.).; A makrokozmosz fizikája (pp. 126-252.).; A mai kozmológiák (pp. 314-335.). [HAI.]

TOLMÁR Gyula: A Budapesti Tudományegyetemi Csillagda földrajzi hosszúságának meghatározása dróttalan távírón közölt időjelek segítségével. Doktori értekezés. Budapest, 1933. Wodianer F. és fiai. 15 p. [TZS.]

LAMBRECHT Kálmán: Viharok a Napban és a Földön. = Budapesti Hirlap Vasárnapja 1933. dec. 3. p. 10. [SRG.]

Egy pécsi tanár. = Dunántúl 1933. dec. 5. p. 1. Hankó Márton. [SRG.]

LÓSY-SCHMIDT Ede: A hold fényének, mint természetes fényforrásnak, távírásra való felhasználása, Győr várának a töröktől való visszavételekor, 1508-ban. A heliotrop legelső ötlete a XVI. század végéről. = Geodéziai Közlöny 9. 1933. 1-3. sz. pp. 10-37. [SRG.]

B. N. [BACSÓ Nándor]: Rácz Béla 70 éves. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. jan-febr. 1-2. füz. p. 21. [IBQ.]

RÓNA Zsigmond: A poláris év jelentőségéről. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 32-36. [IBQ.]

Holdszivárvány. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. máj-jún. 5-6. füz. pp. 119. 1933. jún. 26-án. [SRG.]

T. G. [TÓTH Géza]: Éjjeli világító felhők észlelése. = Az Időjárás 37. 1933.(9.) júl-aug. 7-8. füz. pp. 134-135. [IBQ.]

T. G. [TÓTH Géza]: Új obszervatórium az északi fény tanulmányozására. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. júl-aug. 7-8. füz. pp. 135-136. A norvégiai Tromső új állomása. [IBQ.]

TÓTH Géza: Magyarország részvétele a második nemzetközi kutató év (poláris év) munkálatairól. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. szept-okt. 9-10. füz. pp. 150-155. [SRG.]

T. G. [TÓTH Géza]: Összefüggés a napfoltok gyakorisága és a rádióvétel erőssége között. = Az Időjárás 37.(9.) 1933. szept-okt. 9-10. füz. pp. 177-178. [IBQ.]

FORRÓ Magdolna: A kozmikus sugárzás természete. = Mathematikai és Physikai Lapok 40. 1933. pp. 73-90. [KSZ.]

ORBÁN György: A csillagok fizikai állapota. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. febr. 3-4. sz. pp. 57-66. [PIR.]

KERTÉSZ Ferenc: A nyári időszámítás és a zónaidőrendszer. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. márc. 5-6. sz. pp. 110-115. [PIR.]

JEANS, James: A Mindenség kezdete. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. máj. 9-10. sz. pp. 209-214. Mutatvány Sir James Jeans: A világegyetem című, sajtó alatt lévő munkájából. [PIR.]

STEINER Lajos: A Nap keltének és nyugtának időpontja. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. jún. 11-12. sz. pp. 270-275. [PIR.]

STEINER Lajos: A jégkorszak csillagászati magyarázata. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. jan-márc. 1. sz. pótfüzetek. pp. 7-19. [PIR.]

St. L. [STEINER Lajos]: Eros bolygó 1930-31-i oppozíciója. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. jan-márc. 1. sz. pótfüzetek. p. 48. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A Harvard-csillagda lemezgyűjteménye. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. ápr-szept. 2-3. sz. pótfüzetek. pp. 95-96. [PIR.]

ZSINVY Viktor: A henbury-i meteorkráterek és meteorvasak. = Természettudományi Közlöny 65. 1933. okt-dec. 4. sz. pótfüzetek. pp. 114-121. [PIR.]

          1934.

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 144 p. [KSZ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 5-29. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 30-38. Bolygók. Jupiter holdjainak állása 1934-ben. Jupiter holdjainak fogyatkozása 1934-ben. A fényesebb fundamentális csillagok középhelyei 1934.0-ra. [KSZ.]

DETRE László: Az 1932/33. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 39-44. [KSZ.]

STEINER Lajos: A rádióvisszhangok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1934-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1933.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 45-51. [KSZ.]

Természettudományi lexikon. Az utolsó évtizedek új természettudományos fogalmainak magyarázata 178 rajzzal és 2 táblával. Szerk.: Gombocz Endre. Budapest, 1934. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 795 p. A csillagászati szócikkeket írták: Detre László, Lassovszky Károly, Móra Károly, Tass Antal, Terkán Lajos. [KSZ.]

PÉCSI Albert: Kövesligethy Radó, 1852-1934. = Földrajzi Közlemények 62. 1934. 10-12. füz. pp. 169-171. Nekrológ, arcképpel. [IBQ.]

Választmányi ülés 1934. november 8-án. = Földrajzi Közlemények 62. 1934. 10-12. füz. p. 217. Bátky Zsigmond elnök megemlékezik Kövesligethy Radóról. [IBQ.]

MARCZELL György: Megjegyzések Hankó Márton legújabb "Asztrometeorológiai és Asztroszeizmológiai" elméletéhez. = Az Időjárás 38.(10.) 1934. jan-febr. 1-2. füz. pp. 2-8. Az árapály-időjárás prognózis cáfolata. [IBQ.]

Holdszivárvány. = Az Időjárás 38.(10.) 1934. máj-jún. 5-6. füz. p. 119. 1934. jún. 26-án Lendvaiújfaluban és Salgótarjánban. [SRG.]

Kövesligethy Radó. = Az Időjárás 38.(10.) 1934. júl-aug. 7-8. füz. p. 129. Gyászjelentés. [IBQ.]

dr. Dalmady Zoltán. = Az Időjárás 38.(10.) 1934. júl-aug. 7-8. füz. p. 129. Gyászjelentés. [IBQ.]

St. L. [STEINER Lajos]: G. C. Simpson elmélete a jégkorszakok eredetéről. = Az Időjárás 38.(10.) 1934. szept-okt. 9-10. füz. pp. 207-209. [IBQ.]

Gömbvillám? = Az Időjárás 38.(10.) 1934. szept-okt. 9-10. füz. p. 225. 1934. okt. 5-én este Ókécske környékén. [SRG.]

B. N. [BACSÓ Nándor]: A november 12-i kettős szivárvány. = Az Időjárás 38.(10.) 1934. nov-dec. 11-12. füz. p. 264. 1934. nov. 12-én Pestszentlőrincen, Baján, Balatonfüreden, Gödöllőn, Kalocsán, Nagykanizsán, Szentlőrincen. [SRG.]

Kövesligethy Radó 1862-1934. = Mathematikai és Physikai Lapok 41. 1934. pp. 91-92. Nekrológ. [KSZ.]

RAPAICS Raymund: Mi van a csillagokban? = Természettudományi Közlöny 66. 1934. jan. 1-2. sz. pp. 6-13. [PIR.]

KÉZ Andor: A szürkületi idő. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. okt. 19-20. sz. pp. 538-540. [PIR.]

CAVALLONI Ferenc: A csillagjóslás. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. dec. 23-24. sz. pp. 597-602. [PIR.]

B. E.: Az 1933. október 9-i hullócsillag-rajzás. = Természettudományi Közlöny 66. 1934. jan-márc. 1. sz. pótfüzetek. p. 48. [PIR.]

          1935.

SZÁSZ Ferenc: Meddig süt a nap? In: Az Erdélyi Múzeum Egyesület Brassóban 1934. augusztus 26-28. napjain tartott tizenharmadik vándorgyűlésének emlékkönyve. Szerk.: György Lajos. Cluj - Kolozsvár, 1935. Erdély Múzeum Egyesület. pp. 73-78. [SRG.]

FONTANY, Elena: Csillagok országa. John Dukes McKee képeivel. Ford.: Beke Manó. Budapest, [1935.] Rózsavölgyi és Társa kiadása, Fővárosi nyomda. 110 p. Csillagászat 8-12 éves gyermekeknek. [KSZ.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 143 p. [KSZ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 28-30. Jupiter holdjainak állása 1935-ben. Jupiter holdjainak fogyatkozása 1935-ben. [KSZ.]

Újabb kisbolygók. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 31-36. A 1092-1264. sorszámú kisbolygók adatai. [KSZ.]

DETRE László: Az 1933-1934. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 37-43. [KSZ.]

KALMÁR László: A kisbolygók trójai-csoportja. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 43-49. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Kozmikus gázködök, nóvák, Wolf-Rayet-csillagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1935-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1934.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 50-57. [KSZ.]

SZAJKÓ József: Adalékok a Zikawei-i Obszervatóriumból. [Budapest,] 1935. [Sárkány Nyomda.] pp. 178-184. [FŐA.]

SZENTPÉTERY Imre: A bölcsészettudományi kar története (1635-1935). Budapest, 1935. 715 p. /A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. 2./ Hell Miksa nagyszombati, Sajnovics János budai egyetemi működéséről is. [HAD.]

COLERUS, Egmont: A csillagok titka. = Búvár 1. 1935. 3. sz. pp. 194-197. Fordította: Proszvimmer Margit. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Egy pillantás a távcsőbe. = Búvár 1. 1935. jún. 6. sz. pp. 395-399. Látogatás a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. [KSZ.]

Most leplezték le Sopronban Páter Fényi jezsuita csillagász emléktábláját. = Búvár 1. 1935. jún. 6. sz. p. 399. A szülőháza falára helyezett emléktábla fényképével. [KSZ.]

Sir A. S. Eddington: The Nature of the physical World. (A fizikai világ természete.) = Búvár 1. 1935. 10. sz. p. [76.] Könyvismertetés. [SRG.]

EDDINGTON, Arthur: Kozmikus felhők és ködök. = Búvár 1. 1935. 11. sz. pp. 774-776. Fordította: Donhoffer Szilárd. [SRG.]

OSZTERLING Ede: Gömbvillám? = Az Időjárás 39.(11.) 1935. jan-febr. 1-2. füz. p. 27. 1934. dec. 13-án látta a krisztinavárosi erőműnél. Valójában meteorjelenség volt. [IBQ.]

PÉCSI Albert: Kövesligethy Radó † = Az Időjárás 39.(11.) 1935. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 33-35. [IBQ.]

BERKES Zoltán: Az április 1-i meteor. = Az Időjárás 39.(11.) 1935. márc-ápr. 3-4. füz. pp. 70-71. A Kelet-Magyarországról beküldött észleléseket összegzi a cikk. [IBQ.]

GORCZYNÍSKI, Wladyslaw: A Riviérán végzett pirheliometrikus és szolarimetrikus mérések néhány eredménye. = Az Időjárás 39.(11.) 1935. máj-jún. 5-6. füz. pp. 77-86. Kivonat a szerző Clímat Solarire de Nice című 1934-es művéből. [IBQ.]

P. Fényi Gyula S. J. emléktáblája. = Az Időjárás 39.(11.) 1935. máj-jún. 5-6. füz. p. 110. Sopronban a szülőházán emléktáblát avattak. [SRG.]

BARTÓTHY Jenő: A kozmikus sugárzás kozmikus komponenséről. = Mathematikai és Physikai Lapok 42. 1935. pp. 79-86. [KSZ.]

Huszonöt éve halt meg Gothard Jenő herényi csillagász, akinek uttörő felfedezéseit ma az egész világ használja. = Nyugatmagyarország 9. 1935. jan. 21. p. 5. [SRG.]

FÖLDES István: A Világegyetem tágulása. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jan. 1-2. sz. pp. 9-14. [PIR.]

St. L. [STEINER Lajos]: Holdunk eredete. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jan. 1-2. sz. pp. 31-32. [PIR.]

St. L. [STEINER Lajos]: Az északi fény színe. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jan. 1-2. sz. pp. 35-36. [PIR.]

CAVALLONI Ferenc: A holdbeli hegységek keletkezése. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. febr. 3-4. sz. pp. 65-71. [PIR.]

VARGA Lajos: A Hold fényváltozásainak hatásai a tengeri állatokra. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. márc. 5-6. sz. pp. 129-131. [PIR.]

TOLMÁR Gyula: Az időmérés mai módjai és eszközei. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. máj. 9-10. sz. pp. 222-230. [PIR.]

WODETZKY József: Az üstököspályák valódi alakja. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. szept. 17-18. sz. pp. 437-438. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: Meteorraj hatása az ionoszférára. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. dec. 23-24. sz. pp. 585-586. [PIR.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Az 1935-ben visszatérő periodikus üstökösök. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jan-márc. 1. sz. pótfüzetek. p. 46. [PIR.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Új csillag a Herkulesben. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jan-márc. 1. sz. pótfüzetek. p. 47. [PIR.]

STEINER Lajos: Világító csíkok, hulló csillagrajok és ionizációzavarok. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. jan-márc. 1. sz. pótfüzetek. pp. 47-48. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Nap jelenségei és a földmágneses zavarok. = Természettudományi Közlöny 67. 1935. ápr-szept. 2-3. sz. pótfüzetek. pp. 95-96. [PIR.]

CAVALLONI Ferenc: Magyar tudós találta fel a csillagfényképezést és készitette az első köd-felvételeket. = Uj Magyarország 2. 1935. jan. 12. p. 5. Gothard Jenő munkásságáról. [SRG.]

Pókfonal a tudomány szolgálatában. = Vasárnapi Könyv (ismeretterjesztő képes hetilap) 1935. pp. 2-4. (98-100.) Az emberi hajszálnál százszor vékonyabb pókfonál alkalmazása csillagászati távcsövekben, szálkeresztként. Az igen nagy szilárdságú, rugalmasságú és 0,0034-0,0068 mm-es átmérőjű fonal legkiválóbbikát a házipók állítja elő tojásainak körülfonásakor. A megfelelő szálakat a műszerészek kivágják, éterbe mártott finom ecsettel megtisztítják, nyújtják, simítják és kis viaszgolyócskákkal a foglalatba erősítik. [NRO.]

A világűr vándorai: az üstökösök. = Vasárnapi Könyv (ismeretterjesztő képes hetilap) 1935. II. félév. pp. 6-10. (278-282.) Az üstökösök általános ismertetése. Babonás vélekedések. A csillagászok felismerései valódi természetükről. Az ismeretterjesztő cikket három fénykép illusztrálja: kettő az 1910-es Halley-üstököst, a harmadik a Holmes-üstökös kerek kómáját mutatja 1893-ban. [NRO.]

Földünk keletkezése a feltevések találgatásaiban. = Vasárnapi Könyv (ismeretterjesztő képes hetilap) 1935. II. félév. pp. 4-9. (372-377.) Korai elképzelések a Föld kialakulásáról, alakjáról, helyzetéről. [NRO.]

          1936.

CHOLNOKY Tiborné: A csillagászati földrajz elemei I-II. félév. Kézirat gyanánt. Budapest, 1936. Fischer. 65 + 36 p. Középiskolai tankönyv. Gyakorlatilag csak a helymeghatározásról szól. [TZS.]

EDDINGTON, Arthur: A természettudomány új útjai. Hat képpel. Ford.: Donhoffer Szilárd. Budapest, [1936.] Franklin-Társulat kiadása és nyomdája. 311 p. /A Búvár könyvei. 2./ Csillagászat: pp. 133-218. Több változatlan utánnyomása volt. [KSZ.]

FÜRST, Artur - MOSZKOWSKI, Alexander: A világ csodái. Ford.: Fülöp Zsigmond. Budapest, [1936?] Signer és Wolfner Irodalmi Intézet r. t. kiadása, Krakauer-nyomda. 243 p., 10 t. Csillagászat: Az égbolt csodái. pp. 163-208. [KSZ.]

GÁL Vilmos: A csillagok világa. Brassov - Brassó. 1936. Ágisz, Bodor nyomda. 37 p. /Hasznos Könyvtár 15. füz. Közművelődési sorozat. 5. füz./ Népszerűsítő csillagászat, néhány lap földtörténettel a végén. [TZS.]

JEANS, James: A csillagos ég titkai. Ford.: Sziklay Géza. Jegyz. ell.: Cavalloni Ferenc. Budapest, 1936. Dante Könyvkiadó, Löbl Dávid és Fia nyomda. 171 p., 32 t., 2 térk. Sötétkék alapszínű díszített műbőrkötésben. [KSZ.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. 112 p. [KSZ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. pp. 28-37. Jupiter holdjainak helyzete 1936-ban. Jupiter holdjainak fogyatkozása 1936-ban. Amatőr távcsövekkel is látható gömbhalmazok. Kisebb távcsövekkel is szétválasztható vizuális kettőscsillagok. Amatőr távcsövekkel látható ködfoltok. [KSZ.]

DETRE László: Az 1934-35. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. pp. 38-43. [KSZ.]

ABAHÁZI Richard: Nova Herculis 1934. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. pp. 43-51. 1934. dec. 13-án az angol Prentice fedezte fel, maximumát 3 magnitúdóval dec. 22-én érte el. [KSZ.]

TASS Antal: Az "Astronomische Gesellschaft" kongresszusa Bernben. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. pp. 64-65. 1935. júl. 24-27-ig tartott, 20 ország mintegy 130 csillagásza részvételével. [KSZ.]

TASS Antal: V. Nemzetközi csillagászati kongresszus Párisban. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. pp. 65-67. 1935. júl. 10-17-ig rendezte a nemzetközi csillagászati unió, ezen 30 állam képviseletében mintegy 300 csillagász vett részt. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1933-ban. Winnecke F. A. Theodor. (1835-1897). In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. p. 76. [KSZ.]

Centenáriumok és emlékünnepek 1933-ban. Schiaparelli G. V. (1833-1910.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1936-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1935.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Dunántúl Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda Részvénytársaság. p. 77-78. [KSZ.]

LENZ János: "Az egek hirdetik". (A világűrben Isten nyomain.) Budapest, 1936. Pázmány Péter Irodalmi Társaság kiadása, Korda R. T. nyomda. 207 p., 1 térk. [KSZ.*]

PELLEI Emil: A Föld kiváltságos helyzete a világegyetemben. Szeged, 1936. Árpád nyomda. Különlenyomat a Szegedi M. Kir. Állami Klauzál Gábor Reálgimnázium 1936. évi értesítőjéből. 21 p. [TZS.]

RAFFY Ádám: A máglya. Giordano Bruno életregénye. 3. kiad. Budapest, 1936. Rózsavölgyi Kiadó, Athenaeum r.-t. könyvnyomdája. 303 p. Mivel a művet 1936-ban fejezte be a szerző, a 3. kiadás feltüntetése inkább az azévi 3. utánnyomást jelenti. [KSZ.]

REICHENBACH, Hans: Atom és Világegyetem. A jelenkor fizikai világképe. Ford.: Náray-Szabó István. Budapest, [1936]. Franklin-Társulat kiadása és nyomdája. 207 p., 4 t. Csillagászat: pp. 16-56.; Reichenbach előszava Berlinben kelt 1930. július havában. [HAI.]

WODETZKY József: Tájékozódás a csillagos égen. 2 csillagtérképpel. Budapest, 1936. Királyi Magyar Természettudományi Társulat, K. M. Egyetemi Nyomda. 45 p. 2 t. /A természettudományok elemei. 3./ A csillagtérképeket Tolmár Gyula tervezte és Horváth Jenő rajzolta. A csillagtérképre 4,5 nagyságrendig vették fel a csillagokat, összesen 544-et. A feltüntetett csillagok katalógusával. [A könyvhöz mellékelt, a Magyarországról látható égbolt csillagképeit mutató csillagtérképet az 1960-1970-es években a budapesti Uránia Csillagvizsgáló sokszorosította nagy példányszámban: "Uránia csillagtérkép" néven.] [KSZ.]

NEUBAUER Frigyes: Kövek a világűrből. = Búvár 2. 1936. febr. 2. sz. pp. 90-93. A nagyobb meteoritotról. [SRG.]

A Mount Wilson Obszervatórium öt méter átmérőjű lencséjét ... megvizsgálták. = Búvár 2. 1936. 2. sz. p. 119. Nyilván az öt méteres távcső tükrét. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A világ legnagyobb csillagvizsgálója. = Búvár 2. 1936. 3. sz. pp. 169-172. A kaliforniai Mount Wilson Obszervatóriumról. [SRG.]

SCHADLER, I. - ROSENHAGEN, J.: Különleges meteorhullás Felsőausztriában. = Búvár 2. 1936. 3. sz. p. 188. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Üzenetek a világűrből. = Búvár 2. 1936. 4. sz. pp. 229-233. [SRG.]

A legkisebb égitest. = Búvár 2. 1936. 6. sz. p. 191. A Delport kisbolygó. [SRG.]

ABAHÁZI Richárd: A (1936.) június 19-iki napfogyatkozás. = Búvár 2. 1936. 6. sz. pp. 414-417. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: Anteros, egy érdekes új kisbolygó. = Búvár 2. 1936. 7. sz. pp. 449-450. [SRG.]

HOFFMANN Ernő: Fogunk-e valamikor a világűrbe utazni? = Búvár 2. 1936. 7. sz. pp. 480-483. Az űrbejutás és az ott közlekedés elvi lehetőségei és technikai nehézségei. [KSZ.]

TRÓCSÁNYI Zoltán: Csillagászat és repülés egy kétszáz évvel ezelőtti magyar prédikációban. = Búvár 2. 1936. 8. sz. pp. 546-548. Cséri Verestói György kolozsvári református püspök prédikációiról. [SRG.]

k.ö.: Északi fény a mozi vásznán. = Búvár 2. 1936. 8. sz. pp. 555-556. [SRG.]

KRÁLIK Vilma C.: Mesélnek a csillagok. = Búvár 2. 1936. 9. sz. pp. 628-632. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: A vatikáni csillagvizsgáló. = Búvár 2. 1936. 10. sz. pp. 689-690. [SRG.]

P. J.: A greenwichi csillagvizsgáló áthelyezése. = A Földgömb 7. 1936. jan. 1. sz. p. 38. [SRG.]

RÉTHLY A[ntal].: Csillagjóslás, időjóslás. = Az Időjárás 40.(12.) 1936. márc-ápr. 3-4. füz. p. 93. A pécsi Hankó Márton kötete kapcsán írt Wodetzky cikk ismertetése. [SRG.]

TASS Antal: Felhívás meteorok megfigyelésére. = Az Időjárás 40.(12.) 1936. szept-okt. 9-10. füz. pp. 189-191. [IBQ.]

Dr. Tass Antal. = Az Időjárás 40.(12.) 1936. nov-dec. 11-12. füz. p. 221. Gyászjelentés. [IBQ.]

BERÉNYI Dénes: A Hankó-féle időjárási elméletről. = Az Időjárás 40. 1936.(12.) nov-dec. 11-12. füz. pp. 236-248. Az árapály-időjóslás kritikája és képtelenségei. [IBQ.]

KALMÁR László: A Naptól vetett árnyékok elméletéhez. = Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok 12. 1936. febr. 6. sz. pp. 157-158. [PIR.]

RENDY Lili: Új bolygót fedezett fel két fiatal magyar csillagász. = Magyarország 43. 1936. okt. 2. 225. sz. p. 6. Kulin György és Abaházi Richard. Az új csillag egyévi próbaidőre "1936 Q G." [SRG.]

SZTRÓKAY Kálmán: Eddington, Sir Arthur: A természettudomány új útjai. Angolból fordította Donhoffer Szilárd, a fordítást átnézte Zechmeister László. Bp. (Franklin.) 1935. 312 l., 5 műmelléklettel. = Magyar Könyvbarátok Diáriuma 6. 1936. máj. 3. sz. p. 70. Könyvismertetés. [KSZ.]

BULLA Béla: Lenz János S. J.: Az egek hírdetik. (A világűrben Isten nyomain.) Egy térképmelléklettel. Bp. (Pázmány Péter Irodalmi Társaság) 1936. 210 l. = Magyar Könyvbarátok Diáriuma 6. 1936. jún. 4. sz. p. 106. Könyvismertetés. [KSZ.]

A sztratoszférában figyelték meg a holdfogyatkozást. = Népszava 64. 1936. jan. 26. p. 17. Stockholmi megfigyelés. [SRG.]

szs [SZERDAHELYI Sándor]: Negyven expedíció figyeli a június 19-i teljes napfogyatkozást. = Népszava 64. 1936. jún. 18. p. 14. [SRG.]

Látogatás a hazai napfogyatkozásnál. = Népszava 64. 1936. jún. 20. p. 4. [SRG.]

Napfogyatkozás. = Népszava 64. 1936. jún. 21. p. 6. [SRG.]

-s.-ó: Jégkorszakok. = Népszava 64. 1936. jún. 21. p. 19. Csillagászati vonatkozásokkal. [SRG.]

S. S.: Kutatásairól, küzdelmeiről beszél Hankó tanár és arról, ami meg van írva a csillagokban. = Pécsi Napló 46. 1936. ápr. 12. pp. 6-7. [SRG.]

ORBÁN György: A világ legnagyobb teleszkópja. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. febr. 3-4. sz. p. 93. A Palomar-hegyi 5 méteres tükör gyártásáról. [PIR.]

St. L. [STEINER Lajos]: A rádióvétel légköri zavarai. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. máj. 9-10. sz. pp. 259-260. A mágneses zavarok és a naptevékenység közti kapcsolat [PIR.]

KALMÁR László: Összeomlott csillagok. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. júl. 13-14. sz. pp. 351-355. [PIR.]

TOLMÁR Gyula: Az új üstökös. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. júl. 13-14. sz. pp. 361-364. A Peltier 1936a üstökös. [PIR.]

MENDE Jenő: Lockyer Norman (1836-1920). = Természettudományi Közlöny 68. 1936. aug. 15-16., sz. p. 433. [PIR.]

KALMÁR László: Mekkorák a kisbolygók? = Természettudományi Közlöny 68. 1936. okt. 19-20. sz. pp. 541-542. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A máig ismert legkisebb fehér törpecsillag. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. jan-márc. 1. sz. pótfüzetek. pp. 46-47. [PIR.]

St. L. [STEINER Lajos]: A csillagok pillogása. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. jan-márc. 1. sz. pótfüzetek. pp. 47-48. [PIR.]

WODETZKY József: Érdekes új kisbolygó. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. ápr-szept. 2-3. sz. pótfüzetek. pp. 93-94. Az 1936 CA kisbolygóról. [PIR.]

KALMÁR László: A sugárnyomás. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. ápr-szept. 2-3. sz. pótfüzetek. pp. 94-96. [PIR.]

WODETZKY József: A Tejút kora. = Természettudományi Közlöny 68. 1936. okt-dec. 4. sz. pótfüzetek. p. 140. [PIR.]

          1937.

WODETZKY József: A csillagos ég és a mindenség. In: Az élet útmutatója. Budapest, 1937. Pesti Hírlap. pp. 7-78. [SRG.]

Emlékkönyv Dr. Mahler Ede nyolcvanadik születésnapjára. A Budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem ny. nyilvános rendes tanárának nyolcvanadik születésnapjára kiadják barátai, tisztelői és tanítványai. Szerk.: Wertheimer Adolf, Somogyi József, Lőwinger Sámuel. Budapest, 1937. Mahler Ede Jubileumi Emlékbizottság, Arany János Irodalmi és Nyomdai Műintézet R.-T. 509 p. 35 mell. A cím latinul és angolul is megadva. Részletes életrajz és bibliográfia; a tanulmányok szerzői között Wodetzky József és Hahn István. [REZ.]

GÁL Vilmos: A csillagok világa. 2. kiad. Brassov - Brassó. 1937. Ágisz, Bodor nyomda. 37 p. /Hasznos Könyvtár 15. füz. Közművelődési sorozat. 5. füz./ Népszerűsítő csillagászat, néhány lap földtörténettel a végén. [TZS.]

GORDON, H. Garbedian: A természettudomány legújabb állomása. Ford.: Lengyel Béla. Budapest, 1937. Magyar Királyi Természettudományi Társulat. Csillagászat: pp. 1-35., 53-70. A Világegyetem, a napcsalád története, a fizikai világ titkai. [SRG.]

HARSÁNYI Zsolt: És mégis mozog a Föld. Galilei életének regénye. 1-3. köt. Budapest, 1937. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R. T. kiadása, Budapesti Hírlap nyomda. 1. köt. 300 p.; 2. köt. 323 p.; 3. köt. 314 p. A három kötet egybekötve. [KSZ.]

JEANS, James: A csillagos ég titkai. Ford.: Sziklay Géza. Jegyz. ell.: Cavalloni Ferenc. 2. bőv. kiad. Budapest, 1937. Dante Könyvkiadó, Hornyánszky V. könyvnyomda. 221 p., 32 t., 2 térk. Kétféle külsővel: mogyorószín vászonkötésben vagy vörös alapszínű aranyozott díszkötésben. [KSZ.]

JEANS, James: A csillagos ég titkai. Ford.: Sziklay Géza. Jegyz. ell.: Cavalloni Ferenc. 3. bőv. kiad. Budapest, 1937. Dante Könyvkiadó, Attila-nyomda. 221 p., 32 t., 2 térk. [KSZ.*]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 136 p. [KSZ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 28-38. Bolygó koordináták 1937-re. Csillagfödések 1937-ben Budapesten. Csillagvizsgálók földrajzi koordinátái. [KSZ.]

DETRE László: Az 1935-1936. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 39-46. [KSZ.]

BALÁZS Julia: Fehér törpe csillagok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 47-60. [KSZ.]

Évfordulók 1936-ban. Bailly Jean Sylvain. (1736-1793.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. p. 86. [KSZ.]

Évfordulók 1936-ban. Lockyer J. Norman. (1836-1920.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 96-97. [KSZ.]

Évfordulók 1937-ben. Fraunhofer J. (1737-1826.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1937-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1936.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 105-106. [KSZ.]

WEGER Imre: Regiomontanus és a naptárak. Budapest, 1937. Dunántúli Pécsi Egyetemi könykiadó és Nyomda R.-T. 65 p. /Német néprajztanulmányok. 1./ [SRG.]

HOFFMANN Ernő: Maradandó-e naprendszerünk? = Búvár 3. 1937. 1. sz. pp. 61-65. [SRG.]

A Mount Palomar csillagvizsgáló távcsöve. = Búvár 3. 1937. 3. sz. p. 238. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: A Föld forgásának ellenőrzése. = Búvár 3. 1937. 4. sz. p. 268. [SRG.]

FARAGÓ Péter: A Nap és a rádió. = Búvár 3. 1937. 4. sz. pp. 313-315. A Napon lezajló események hatása a rádióvételi viszonyokra. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Gömbölyű-e a Föld? = Búvár 3. 1937. 4. sz. pp. 315-316. [SRG.]

L. K.: Új interstelláris gázok felfedezése. = Búvár 3. 1937. 6. sz. p. 464. A kozmikus gázokról. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Üres a világűr vagy túlzsúfolt? = Búvár 3. 1937. 6. sz. p. 469. [SRG.]

EDDINGTON, Arthur: A Tejút és ami mögötte van. = Búvár 3. 1937. 7. sz. pp. 483-488. [SRG.]

KULIN György: A Finsler-üstökös. = Búvár 3. 1937. 8. sz. pp. 631-632. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Egy ritkán látott gyakori jelenség: a haló. = Búvár 3. 1937. 8. sz. pp. 632-633. [SRG.]

Egy óra hosszáig látható meteorok. = Búvár 8. sz. pp. 635-636. [SRG.]

KULIN György: Távolságok a világegyetemben. = Búvár 3. 1937. 9. sz. pp. 673-676. [SRG.]

TOLMÁR Gyula: A Finsler-üstökös. = Búvár 3. 1937. 9. sz. pp. 710-711. [SRG.]

KULIN György: Újabb üstököst fedeztek fel. = Búvár 3. 1937. 9. sz. pp. 714-715. Hubble-üstökös felfedezése. [SRG.]

GOMBÁS Pál: Mi a fény? = Búvár 3. 1937. 10. sz. pp. 753-756. [SRG.]

KULIN György: Szín- és alakváltozás a Hold felületén. = Búvár 3. 1937. 10. sz. pp. 793-794. [SRG.]

KULIN György: Megtalálták az Encke üstököst. = Búvár 3. 1937. 10. p. 795. [SRG.]

KULIN György: Két új szupernóva. = Búvár 3. 1937. 10. pp. 796-797. Zwicky 1937. aug. 31-én a Vadászebekben, szept. 14-én a Perseus és Andromeda határán fedezett fel szupernovát. [SRG.]

A Palomar-hegyi csillagda ötméteres reflektora. = Búvár 3. 1937. 10. sz. pp. 797-798. [SRG.]

KULIN György: Gyűrűs napfogyatkozás. = Búvár 3. 1937. 11. sz. pp. 873-874. 1937. december 2-án Csendes-óceánon. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Gömbvillám. = Búvár 3. 1937. 11. sz. p. 877. [SRG.]

GERENCSÉR István: Pázmány Péter természettudományi világképe. = Búvár 3. 1937. 12. sz. pp. 891-895. [SRG.]

P. J.: Teljes napfogyatkozás 1937-ben. = A Földgömb 8. 1937. jún. 6. sz. pp. 235-236. 1937. jún. 8-án. [SRG.]

P. J.: A júniusi teljes napfogyatkozás. = A Földgömb 8. 1937. dec. 10. sz. pp. 395-396. 1937. jún. 8-án, megfigyelés Honoluluból. [SRG.]

Kérelem folyóiratunk olvasóihoz és a Meteorológiai Intézet munkatársaihoz. = Az Időjárás 41.(13.) 1937. jan-febr. 1-2. füz. p. 4. Felhívás hullócsillag megfigyelésére. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Az asztrometeorológia és a nagyközönség. = Az Időjárás 41.(13.) 1937. jan-febr. 1-2. füz. pp. 32-34. Külföldi visszhang a Hankó-féle jóslatokra. [IBQ.]

T. G. [TÓTH Géza]: Miért látszik a Nap és a Hold nagyobbnak a látóhatár közelében? = Az Időjárás 41.(13.) 1937. júl-aug. 7-8. füz. p. 185. [IBQ.]

KARAI NEUGEBAUER Tibor: A gömbvillám élete a hullámmechanika alapján. = Az Időjárás 41.(13.) 1937. szept-okt. 9-10. füz. pp. 193-198. [SRG.]

CLAUSER Mihály: Kalotaszegi feljegyzések az 1739-1945-i időjárás változásairól. = Az Időjárás 41.(13.) 1937. szept-okt. 9-10. füz. pp. 230-231. "1744. febr. 4.: Ugyan akkor az Üstökös Tsillag, melly először 10-dik Januarii láttatott-meg igen hosszú és ragyogó farkkal látszott." [IBQ.]

KALMÁR Gusztáv: Árvamegyei (1622-1685) és tordai (1682-1711) időjárási feljegyzések. = Az Időjárás 41.(13.) 1937. nov-dec. 11-12. füz. pp. 277-279. Gyurits János és Szaniszló Zsigmond naplói. Benne latin nyelvű feljegyzések az 1664. jan. 28-i napfogyatkozásról és az 1679 novemberi üstökösről. [IBQ.]

FORRÓ Magdolna: Záporok (showerek) napi ingadozása. = Mathematikai és Physikai Lapok 44. 1937. pp. 54-60. A kozmikus sugárzásról. [KSZ.]

ZINNER Ernst: Regiomontanus Magyarországon. = Mathematikai és Természettudományi Értesítő 55. 1937. pp. 280-288. [GAI.]

Dr. P. G.: Magyar csillagász dolgozik a Vatikánban. = Nemzeti Ujság 19. 1937. nov. 21. 265. sz. p. 12. A castelgandolfói vatikáni csillagvizsgálóban Tibor Mátyás jezsuita atya kettőscsillag megfigyeléseket végez. Tibor Mátyás fiatal tanárként Pécsett Páter Rigl kiváló fizikus mellett dolgozott. Ezután Pesten majd Dublinban tanult csillagászatot. [SRG.]

A castelgandolfói pápai csillagvizsgáló. = Nemzeti Ujság 19. 1937. dec. 19. 288. sz. melléklete pp. 7-9. Képek a csillagvizsgálóról és az elhelyezett távcsövekről. [SRG.]

A Föld és a Világűr nagy játékai. Jövőre várják a Vezuv kitörését. - Az Egyesült Államokat elfoglalja a homok - Fogva tartja a a világűr a Földről kilőtt rakétákat. = Nemzeti Ujság 19. 1937. dec. 25. 293. sz. p. 15. Napfoltokról, a Wolf-féle üstökösről, a Hopkins-Obert rakétákról. A Gesellschaft für Alle Wissenschaften - Minden Tudományok Társasága munkájáról. [SRG.]

TOLMÁR Gyula: Napfoltmaximumot várnak idén a csillagászok. Erősebb évgyűrűk, vastagabb állatbundák a napfoltsűrűség idején. = Nemzeti Ujság 19. 1937. dec. 25. 293. sz. p. VIII. [SRG.]

SZERDAHELYI Sándor: "És mégis mozog..." = Népszava 65. 1937. okt. 24. p. 12. Galileo Galilei. [SRG.]

FEJTŐ Ferenc: Giordano Bruno. = Szép Szó 4. 1937. 11. sz. pp. 35-45. Giordano Bruno életéről, műveiről, és nézeteiről. Ismerteti Raffy Ádám: A máglya című történelmi regényét is. [SRG.]

WODETZKY József: A Gergely-naptár bevezetésének 350 éves évfordulója hazánkban. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jan. 1. sz. 1067. füz. pp. 11-18. [PIR.]

TOLMÁR Gyula: A Múzeum-körúti pontos óra. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jan. 1. sz. 1067. füz. pp. 27-31. A Csillagászati Intézet pontosidő-jelző rendszeréről. [PIR.]

BOGDÁNFY Ödön: II. Szilveszter pápa horológiuma. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jan. 1. sz. 1067. füz. pp. 31-33. Eszköz az idő megállapítására egy sarkkörüli csillag helyzete alapján. [PIR.]

KULIN György: Szabad szemmel látható napfoltok. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jan. 1. sz. 1067. füz. p. 48. [SRG.]

MÓRA Károly: Tass Antal (1876-1937). = Természettudományi Közlöny 69. 1937. ápr. 4. sz. 1070. füz. pp. 176-180. [PIR.]

FORRÓ Magdolna: Hess F. Viktor, a kozmikus sugárzás felfedezője. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. ápr. 4. sz. 1070. füz. pp. 200-202. Az 1936. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje. [PIR.]

MIKOLA Sándor: A fizikai alapfogalmak jelentése a csillagok világában. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. máj. 5. sz. 1071. füz. pp. 305-311. [PIR.]

KULIN György: Az 1937. f Finsler-üstökös. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. szept. 9. sz. 1075. füz. pp. 489-495. [PIR.]

FORRÓ Magdolna: A kozmikus sugárzás mint új részecskék nyomravezetője. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. szept. 9. sz. 1075. füz. pp. 495-500. [PIR.]

WODETZKY József: Két új szuper-nóva csillag. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. okt. 10. sz. 1076. füz. pp. 561-563. Az IC 4182 és az NGC 1003 szupernovái. [PIR.]

KULIN György: Egy rendkívüli égitest. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. dec. 12. sz. 1078. füz. pp. 665-667. Igen közel 1,17 millió km-re haladt el a Föld mellett az 1937 UB kisbolygó 1937. október 30-án. [PIR.]

KULIN György: Lakhatók-e a bolygók? = Természettudományi Közlöny 69. 1937. dec. 12. sz. 1078. füz. p. 681. A Francia Csillagászati Társaság 1937. évi konferenciájáról. [SRG.]

KULIN György: Az 1937-ben visszatérő üstökösök. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. jan-márc. 1. sz. 205. sz. pótfüzetek. pp. 46-47. [PIR.]

KULIN György: Újabb csillagászati elméletek a jégkorszakok okairól. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. 205. sz. pótfüzetek. 1. sz. pp. 47-48. [SRG.]

KALMÁR László: A csillagok Russell-diagramja. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. ápr-szept. 2-3. sz. pótfüzetek. pp. 83-87. [PIR.]

LASSOVSZKY Károly: A Nap megfigyelése a sztratoszférában. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. okt-dec. 4. sz. pótfüzetek. pp. 143-144. [PIR.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: A Tejútrendszer átmérője. = Természettudományi Közlöny 69. 1937. okt-dec. 4. sz. pótfüzetek. p. 144. [PIR.]

          1938.

A csillagos ég. Szerk. Wodetzky József. 5 színes, 29 fekete műmelléklettel egy csillagtérképpel és 300 szövegközi képpel. Budapest, 1938. Királyi Magyar Természettudományi Társulat kiad., Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. VIII + 481 p. /A természet világa. 1./ Írták: Detre László, Lassovszky Károly, Móra Károly, Tolmár Gyula, Wodetzky József. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A Naprendszer mozgása. Budapest, 1938. 38 p. Különlenyomat a Csillagászati Lapok I. évfolyam 1., 2. és 3. számából. A Budapesti Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetemen az 1937/38. tanévben a Pasquich pályadíjjal jutalmazott dolgozat. A bevezetés szerint: a dolgozat célja a Naprendszer mozgásainak meghatározására szolgáló különböző módszerek kritikai elemzése. [Dezső Loránt keresztnevét sokszor Lóránt (ritkán Lóránd, Loránd) formában nyomtatták, ezt egységesen Lorántra javítottuk.] [SZF.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 147 p. [KSZ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 28-38. Bolygókoordináták 1938-ra. Csillagfödések 1938-ban Budapesten. Csillagászati adatok és állandók. [KSZ.]

DETRE László: Az 1936-37. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 39-47. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A napkorona. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 47-61. [KSZ.]

MÓRA Károly: I. Nemzetközi Asztrofizikai Konferencia Párizsban. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 68-69. Egyhetes konferencia 1937. júl. 12-től, 40 csillagásszal. [KSZ.]

MÓRA Károly: Az "Astronomische Gesellschaft" kongresszusa Boroszlóban. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 69-71. 1937. júl. 6-9-ig tartott. Megjelent 11 országból 102 tag. [KSZ.]

Évfordulók 1938-ban. Herschel William. (1738-1822.) In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1938-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1937.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 87-88. [KSZ.]

KISPÁL Magdolna: Napszakok nevei az ugor nyelvekben. Budapest, 1938. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 43 p. /Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 39./ Az elemzett napszakok: éj-nap (éjjel-nappal, napéj), a sötét napfél (éj, éjjel, éjtszaka, éjszaka), a sötét napfél közepe (éj-fele, éjfél), a világos napfél (nap, napszak, nappal), a világos napfél kezdete (hajnal, hajnalhasadás, virradta, napkelet, reggel), a világos napfél közepe (dél, délkor, déltáj), a világos napfél vége (naplemente, besötétedik, szürkület, alkony, est, estve, este). A vizsgált nyelvek: magyar, vogul, osztják. A szavak előfordulását és változatait felsorolja a legrégebbi nyelvemlékektől kezdve. Az elnevezések nagy része finnugor eredetű. Kivétel a magyar dél szavunk. [KSZ.]

KOVÁCS Imre: Régi magyar kalendáriumaink 1711-ig. A Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karához benyújtott doktori értekezése. Debrecen, [1938.] Nagy András könyvnyomdája, 62 p. Tartalmazza az évenként megjelenő magyar nyelvű kalendáriumokat a nyomtatás helye szerint (pp. 8-10.), megjelenésük évrendjében (pp. 10-11.), példaként az 1677-es lőcsei kalendárium krónika részét (pp. 22-30.), a kalendáriumkészítők, fordítók, nyomtatók névsorát (pp. 53-55). [KSZ.]

KULIN György: Az 1937f Finsler-üstökös. [Budapest, 1938.] Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 7 p. Különlenyomat a Természettudományi Közlöny 1937. évi évfolyamából. [SRG.]

KULIN György: Egy rendkívüli égitest. [Budapest, 1938.] Kir. Magy. Egyetemi Nyomda. 3 p. Különlenyomat a Természettudományi Közlöny 1937. évi évfolyamából. [SRG.]

NEMES Dénes: A 7-es rendszertörvény. A naprendszer mozgásainak, a 7 halmazállapotnak és a 7 érzékelésnek összefüggéséről szóló fizikai bölcselet 1 rész. Budapest, 1938. A Magyar Betű Könyvkiadóvállalat. 137 p. [SRG.]

A világegyetem bölcselete. Wodetzky József, Jánosi József, Somogyi József, Ibrányi Ferenc, Reichert Róbert előadásai. Kiad.: Aquinói Szent Tamás Társaság. Budapest. 1938. Franklin-Társulat nyomdája. 125 p. /Szent Tamás könyvtár. 3./ [TZS.]

WODETZKY József: A világegyetem szerkezete a mai tudomány tükrében. In: A világegyetem bölcselete. Wodetzky József, Jánosi József, Somogyi József, Ibrányi Ferenc, Reichert Róbert előadásai. Kiad.: Aquinói Szent Tamás Társaság. Budapest. 1938. Franklin-Társulat nyomdája. 125 p. pp. 3-16. /Szent Tamás könyvtár. 3./ [KSZ.]

JÁNOSI József: A világegyetem tökéletességének kérdése. In: A világegyetem bölcselete. Wodetzky József, Jánosi József, Somogyi József, Ibrányi Ferenc, Reichert Róbert előadásai. Kiad.: Aquinói Szent Tamás Társaság. Budapest. 1938. Franklin-Társulat nyomdája. 125 p. pp. 17-41. /Szent Tamás könyvtár. 3./ /Szent Tamás könyvtár. 3./ [KSZ.]

SOMOGYI József: Véges-e vagy végtelen a világ? In: A világegyetem bölcselete. Wodetzky József, Jánosi József, Somogyi József, Ibrányi Ferenc, Reichert Róbert előadásai. Kiad.: Aquinói Szent Tamás Társaság. Budapest. 1938. Franklin-Társulat nyomdája. 125 p. pp. 42-58. /Szent Tamás könyvtár. 3./ [KSZ.]

IBRÁNYI Ferenc: A világ eredete. In: A világegyetem bölcselete. Wodetzky József, Jánosi József, Somogyi József, Ibrányi Ferenc, Reichert Róbert előadásai. Kiad.: Aquinói Szent Tamás Társaság. Budapest. 1938. Franklin-Társulat nyomdája. 125 p. pp. 59-89. /Szent Tamás könyvtár. 3./ [KSZ.]

WODETZKY József: A világegyetem kialakulása. In: A világegyetem bölcselete. Wodetzky József, Jánosi József, Somogyi József, Ibrányi Ferenc, Reichert Róbert előadásai. Kiad.: Aquinói Szent Tamás Társaság. Budapest. 1938. Franklin-Társulat nyomdája. 125 p. pp. 90-99. /Szent Tamás könyvtár. 3./ [KSZ.]

REICHERT Róbert: A Föld őstörténete. In: A világegyetem bölcselete. Wodetzky József, Jánosi József, Somogyi József, Ibrányi Ferenc, Reichert Róbert előadásai. Kiad.: Aquinói Szent Tamás Társaság. Budapest. 1938. Franklin-Társulat nyomdája. 125 p. pp. 100-125. /Szent Tamás könyvtár. 3./ [KSZ.]

TOLMÁR Gyula: A sarkmagasság ingadozása és a kontinensek belső úszása. = Búvár 4. 1938. 1. sz. pp. 25-27. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: A Nap ibolyántúl való sugárzása. = Búvár 4. 1938. 1. sz. p. 37. [SRG.]

BLAHÓ Magda K.: Az űrhajózás. = Búvár 4. 1938. 1. sz. pp. 49-54. [SRG.]

KULIN György: Három érdekes új kisbolygó. = Búvár 4. 1938. 1. sz. p. 66. [SRG.]

KULIN György: Napvizsgálatok a sztratoszférából. = Búvár 4. 1938. 1. sz. pp. 66-67. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A Nap és a Hold fényessége. = Búvár 4. 1938. 1. sz. p. 67. [SRG.]

KULIN György: Supernova a Vadászebek csillagképben. = Búvár 4. 1938. 1. sz. pp. 72-73. [SRG.]

KULIN György: A sarki fény. = Búvár 4. 1938. 2. sz. pp. 152-153. [SRG.]

KULIN György: A Hermes kisbolygó. = Búvár 4. 1938. 2. sz. pp. 153-154. [SRG.]

KULIN György: Állatövi fény. = Búvár 4. 1938. 2. sz. p. 157. [SRG.]

BALÁZS Júlia: A protuberanciák. = Búvár 4. 1938. 3. sz. pp. 179-182. [SRG.]

KULIN György: Az Eros kisbolygó fényváltozásai. = Búvár 4. 1938. 3. sz. p. 237. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: A hullócsillagok fényének eredete. = Búvár 4. 1938. 3. sz. p. 237. [SRG.]

KULIN György: Nagyméretű vasmeteorit. = Búvár 4. 1938. 4. sz. p. 272. [SRG.]

KOLLER Pius: A Palomar-Csillagvizsgáló. = Búvár 4. 1938. 5. sz. pp. 346-352. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Hogyan észlelt a régi csillagász? = Búvár 4. 1938. 5. sz. pp. 383-385. [SRG.]

Sztratoszférakutatás. = Búvár 4. 1938. 5. sz. pp. 395-396. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Az állatövi fény. = Búvár 4. 1938. 6. sz. p. 477. [SRG.]

A Sirius közelről. = Búvár 4. 1938. 7. sz. p. 558. [SRG.]

HOFFMANN Ernő: Papíróra, faóra. = Búvár 4. 1938. 8. sz. pp. 614-618. [SRG.]

CAVALLONI Ferenc: Magyar fizikusok és asztrofizikusok. = Búvár 4. 1938. 9. sz. pp. 686-690. [SRG.]

KULIN György: Teljes holdfogyatkozás november 7-én. = Búvár 4. 1938. 10. sz. pp. 766-767.

BALÁZS Júlia: Ógyalla megint a miénk! = Búvár 4. 1938. 11. sz. pp. 825-828. [SRG.]

WODETZKY József: Előszó. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. p. 1. A Kir. Magy. Természettudományi Társulat Csillagászati szakosztályának folyóirata. A Csillagászati szakosztály tagjai tagilletmény gyanánt kapták. Megjelent negyedévenként. 1938-ban indult. Wodetzky József közreműködésével szerkesztette Detre László és Lassovszky Károly. A szerkesztőség a Csillagvizsgáló Intézet Budapest-Svábhegy címen volt. 1943-tól a szerkesztést Dezső Loránt vette át a kolozsvári csillagvizsgáló intézetben. Az utolsó szám 1944-ben jelent meg: a 7. évf. 2-3. száma. [KSZ.]

NEUGEBAUER Tibor: Az atómmagok mágneses momentumairól. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 2-14. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A reflektorok melléktükrének és kazettájának helyes megválasztása. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 15-22. [KSZ.]

JELITAI József: Csillagászati eszközök és adatok magyar szerző könyvében 1563-ban. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 22-26. Pühler Kristófról. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A Naprendszer mozgása. 1. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 26-36. [KSZ.]

KULIN Görgy: A mult év üstökösei. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 36-41. Apróbb közlemények. Daniel-üstökös (1937a).; Whipple-üstökös (1937b).; Wilk-Peltier-üstökös (1937c).; Gale-üstökös (1937d).; Grigg-Skjellerup vissztérő üstökös (1937e).; Finsler-üstökös (1937f).; Hubble-üstökös (1937g).; Encke-üstökös (1937h). [KSZ.]

KULIN György: A Hermes kisbolygó. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 42-43. Apróbb közlemények. [KSZ.]

TOLMÁR Gyula: Az Eros kisbolygó fizikai tulajdonságai. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 43-45. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: Két új trójai kisbolygó. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. p. 45. Apróbb közlemények. 1937 PB, 1937 QD. [KSZ.]

KULIN György: Egy gyorsmozgású kisbolygó. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. p. 45. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DETRE László: Epszilon Aurigae. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 45-47. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: Sajátságos csillaghalmaz. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 1. sz. pp. 47-48. Apróbb közlemények. A Sculptor csillagkép déli részén. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A Naprendszer mozgása. 2. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 49-62. [KSZ.]

Csillagfödések. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 63-66. A Budapesten látható csillagfödések 1939-ben (Világidőben). [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A magyar csillagászat halottai. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 66-69. Harkányi Béla báró (1869-1932) [Lassovszky Károly cikke]; Kövesligethy Radó (1862-1934).; Hadik Lajos (1912-1936).; Tass Antal (1876-1937) [Kulin György cikke]; Móra Károly (1899-1938) [Detre László cikke] életrajzai. [KSZ.]

HÁRS János: Erdélyi Láczi Jakab, egy régi magyar csillagász. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 69-70. Apróbb közlemények. Iacobvs Lacius Transyluanus latin néven 1563-ban Wittenbergben nyomtatták ki az általa szerkesztett csillagászati táblázatokat. [KSZ.]

KULIN György: A legközelebbi állócsillagok. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 70-73. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: Sötétköd a Cepheusban. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 73-74. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: Új csillagrendszer a Sculptorban. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 74-75. Apróbb közlemények. Pozíciója: 0 h 55 m és -34 fok 14’. A halmaz átmérője több mint 80 szögperc. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. p. 76. F. Dyson, R. Wooley: Eclipses of the Sun and Moon. Oxford. 1937. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. p. 77. P. W. Merrill: The Nature of Variable Stars. New York, 1938. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 77-79. A Stella Csillagászati Egyesület utolsó közgyűlését 1933. jan. 26-án tartotta, melyen kimondta feloszlását. A Természettudományi Társulat Csillagászati szakosztálya első, avató ülését 1933. febr. 8-án tartotta. Az ezt követően tartott hat ülés ismertetése, 1934. márc. 14-ig. [KSZ.]

Személyi hírek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. pp. 79-80. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 2. sz. p. 80. [KSZ.]

DETRE László: Az ógyallai csillagvizsgáló. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 81-83. 1938. nov. 7-én került vissza. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Herschel Vilmos. Születésének kétszázadik évfordulójára. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 83-85. [KSZ.]

JELITAI József: Levéltári adatok a csillagászat hazai történetéhez. 1. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 85-92. 1938. febr. 9-én tartott előadást: Levéltári adatok a magyar csillagászat történetéhez 1774 és 1848 között címmel. Az előadást teljes terjedelmében közli a lap, folytatásokban. 1. A nagyszombati, majd 1777-től Budára helyezett egyetem csillagászati tanszéke, csillagászai, műszerei 1797-ig. [KSZ.]

GOMBÁS Pál: A szilárd testek elméletének újabb fejlődése. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 92-101. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A Nemzetközi Csillagászati Unió hatodik kongresszusa. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 101-105. Stockholm, 1938. aug. 3-10. [KSZ.]

DETRE László: A Naprendszer mozgása. 3. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 105-116. [KSZ.]

TERKÁN Lajos: Megjegyzés Dezső Loránt "A Naprendszer mozgása" című dolgozatához. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. p. 116. Apróbb közlemények. [KSZ.]

HORVÁTH Sándor: A pretoriai csillagvizsgáló. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 116-117. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: A Palomar-hegyi Csillagda ötméteres tükrének szerelése. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. p. 117. Apróbb közlemények. A tükör csiszolási munkái folynak. [KSZ.]

KULIN György: A Wilson-hegyi Csillagda és a népszerű csillagászat. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 117-118. Apróbb közlemények. A nagyközönség számára is nyitva van. Minden héten egy napon egy másfélméter átmérőjű teleszkópon át figyelhetik a csillagokat és előadásokat hallgathatnak. [KSZ.]

HORVÁTH Sándor: A Sternberg Csillagászai Intézet áthelyezése. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. p. 118. Apróbb közlemények. Moszkvától távolabb telepítik a csillagvizsgálót. Az teszi szükségessé, hogy a fővárosi forgalom, a rengeteg lámpa-és reklámfény annyira megvilágítja az eget, hogy az észlelések csaknem teljesen lehetetlenek. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Spektrohelioszkóppal észlelt protuberanciák. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 118-119. Apróbb közlemények. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: A kromoszféra-erupciók. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 119-120. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: Magyar vonatkozású kisbolygók. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 120-121. Apróbb közlemények. Hungaria, Buda, Móra, Ógyalla. A 719-es számú Albert kisbolygó pályáját a magyar Tolnay Lajos számította. További 7 kisbolygót Kulin fedezett fel Svábhegyen. [KSZ.]

KULIN György: Két új Jupiter-hold. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 121-122. Apróbb közlemények. A X. és XI. hold felfedezése a Wilson-hegyi 250 cm-es teleszkóppal. [KSZ.]

KULIN György: Az 1938a üstökös. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. p. 122. Apróbb közlemények. Az 1927 VI. Gale-üstökös visszatérése. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: Újabb szokatlan természetű csillaghalmaz. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 122-124. Apróbb közlemények. A Fornax-halmaz. [KSZ.]

DETRE László: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. p. 124. S. Rosseland: Theroretical Astrophysics. Atomic Theory and the Analysis of Stellar Atmospheres and Envelopes. Oxford, 1936.; A Unsöld: Physik der Sternatmosphären mit besonderer Berücksischtigung der Sonne. Berlin, 1938. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 124-125. E. Hubble: The Observational Approach to Cosmology. Oxford, 1937. [KSZ.]

DETRE László: Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. pp. 125-128. A Természettudományi Társulat Csillagászati szakosztályának 1934. ápr. 11-1937. dec. 14. között tartott 8-28. ülésének ismertetése. [KSZ.]

Személyi hírek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. p. 128. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 3. sz. p. 128. [KSZ.]

BARNÓTHY Jenő: A kozmikus sugárzás természete. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 129-136. [KSZ.]

JELITAI József: Levéltári adatok a csillagászat hazai történetéhez. 2. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 137-143. 1938. febr. 9-én tartott előadást: Levéltári adatok a magyar csillagászat történetéhez 1774 és 1848 között címmel. Az előadást teljes terjedelmében közli a lap, folytatásokban. 2. A budai csillagvizsgálókkal kapcsolatos levelek 1799-1822-ig. [KSZ.]

Az ógyallai csillagvizsgáló intézet. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. p. 143. Apróbb közlemények. Hivatalos átvétele 1939. jan. 16-án történt. [KSZ.]

HORVÁTH Sándor: A Mac Donald-csillagda új tükre. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 143-144. Apróbb közlemények. 207 cm-es tükör. [KSZ.]

HORVÁTH Sándor: A legmagasabb napkitörés. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 144-145. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: Az 1938 UO rendkívüli kisbolygó. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 145-147. Apróbb közlemények. Azonos a finnek által észlelt 1938 UP-vel. [KSZ.]

KULIN György: Visszatérő üstökösök 1939-ben. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 147-151. Apróbb közlemények. Előrejelzések. [KSZ.]

TOLMÁR Gyula: A VV Cephei kettőscsillag. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 151-152. Apróbb közlemények. Szabálytalan változó és 20,4 évenkénti fedési változó. [KSZ.]

DETRE László. Szoros kettőscsillagok és a csillagok belső szerkezete. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 152-153. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: Egy spektroszkópiai kettőscsillag. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 153-154. Apróbb közlemények. A Capella. [KSZ.]

KULIN György: Nova Cygni. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 154-155. Apróbb közlemények. 1938 október első felében tört ki, maximumban 12 magnitúdós volt. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Szupernóvák színképe. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 155-156. Apróbb közlemények. Az IC 4182 és NGC 1003 galaxisokban feltűnt szupernóvákról. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. p. 136. A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Évkönyve 1939-re. [KSZ.]

KULIN György: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 156-157. Astronomischer Kalender der Wiener Universitäts-Sternwarte für 1939. [KSZ.]

DETRE László: Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. p. 157. A Természettudományi Társulat Csillagászati szakosztályának 1938. febr. 9-1938. dec. 14. között tartott hét ülésének ismertetése. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: Személyi hírek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. pp. 157-158. Cavalloni Ferenc fizikus, középiskolai tanár, ismeretterjesztő 1938. dec. 12-én, 31 évesen elhunyt. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 1. 1938. 4. sz. p. 158. [KSZ.]

Cs.: Egyedül a csillagok között. Csendes beszélgetés a beteg Hankó Márton professzorral. = Dunántúl 1938. jan. 5. p. 4. [SRG.]

TASNÁDI KUBACSKA András: Az életmentő napfény. = A Földgömb 9. 1938. febr. 2. sz. pp. 52-57. Csillagászati vonatkozás: pp. 56-57. [SRG.]

SZAMOS Sári: Teljes napfogyatkozás Peruban. = A Földgömb 9. 1938. jún. 6. sz. pp. 232-236. 1937. jún. 8-án. [SRG.]

BÉLL Béla: A napsugárzásmérés törzsműszereinek százéves múltja. = Az Időjárás 42.(14.) 1938. jan-febr. 1-2. füz. pp. 14-18. [IBQ.]

BERKES Zoltán - FLÓRIÁN Endre: Sarkifény Magyarországon 1938. január 25-26-án. = Az Időjárás 42.(14.) 1938. máj-jún. 5-6. füz. pp. 117-123. [IBQ.]

Üdvözlet a visszakerült felvidéki meteorológiai állomásoknak! = Az Időjárás 42.(14.) 1938. júl-aug. 7-8. füz. p. 149., 1 t. Ógyalla. [IBQ.]

RÉTHLY Antal: Ógyalla visszatért. = Az Időjárás 42.(14.) 1938. szept-okt. 9-10. füz. pp. 219-220. A bécsi döntés Magyarországhoz csatolta, 1938. nov. 2-án visszatért. A Meteorológiai Obszervatóriumot nov. 16-án vettük át. [IBQ.]

R. A. [RÉTHLY Antal]: Emléktábla a Meteorológiai Intézetben. = Az Időjárás 42.(14.) 1938. szept-okt. 9-10. füz. pp. 221-222. [IBQ.]

BERKES Zoltán: A földmágnességi kutatások legújabb eredményei és azok kapcsolata a meteorológiai jelenségekkel. = Az Időjárás 42.(14.) 1938. nov-dec. 11-12. füz. pp. 243-248. [IBQ.]

BACSÓ Nándor: Magyarország időjárása 1938. január és február. = Az Időjárás 42.(14.) 1938. jan-febr. 1-2. füz. p. 29. Sarki fény 1926. jan. 26-án.; Sarki fény 1938. jan. 25-én. [SRG.]

DANIELISZ Jenő: Mit mondanak a csillagok? = Ifjúság és Élet 14. 1938. nov. 5. 4. sz. pp. 61-65. [SRG.]

DANIELISZ Jenő: Mi mindenre tanít az árnyékvonal. = Ifjúság és Élet 14. 1938. dec. 20. 7-8. sz. pp. 143-146. [SRG.]

RAPAICS Raymund: A magyar naptár. = Magyar Szemle. 32. 1938. febr. pp. 159-168. [KSZ.]

JELITAI József: Gauss- és Encke-levelek az Országos Levéltárban. Adalék csillagászatunk történetéhez. = Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Értesítője 57. 1938. pp. 136-143. [SRG.]

sz.s. [SZERDAHELYI Sándor]: Hétfőn teljes holdfogyatkozás. = Népszava 66. 1938. nov. 6. p. 16. 1938. november 7. [SRG.]

SIMON György: Egy trombitás felfedezi a világegyetemet. Herschel születésének kétszázadik évfordulóján. = Népszava 66. 1938. nov. 13. p. 13. [SRG.]

KULIN György: Szabadszemmel látható napfoltok. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. jan. 1. sz. 1079. füz. p. 48. [SRG.]

TÓTH Géza: Északi fény Európában 1938 január 25-én. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. febr. 2. sz. 1080. füz. pp. 96-101. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: A Nap tevékenysége és a rádióvétel gyengülése. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. febr. 2. sz. 1080. füz. pp. 115-116. [PIR.]

KULIN György: Amatőrcsillagászok a különböző országokban. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. febr. 2. sz. 1080. füz. p. 126. [SRG.]

MENDE Jenő: Árapály a felső légkörben. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. dec. 12. sz. 1090. füz. p. 773. [PIR.]

St. L. [STEINER Lajos]: Napkitörések és földmágnességi zavarok. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. jan-márc. 1. sz. pótfüzetek. p. 48. [PIR.]

KALMÁR László: A nap szomszédai. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. ápr-szept. 2-3. sz. pótfüzetek. pp. 94-96. [PIR.]

M. J. [MENDE Jenő]: Kozmikus meteorok. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. ápr-szept. 2-3. sz. pótfüzetek. p. 96. [PIR.]

ZSIVNY Viktor: A legnagyobb ismert meteorkő. = Természettudományi Közlöny 70. 1938. okt-dec. 4. sz. pótfüzetek. pp. 127-130. [PIR.]

          1939.

BODNÁR Lajos - KALMÁR Gusztáv: Általános földrajz a gimn. és leánygimn. 3. osztályai számára. Budapest, 1939. Szent István Társulat. 114 p. /A Szent István Társulat gimnáziumi tankönyvei./ [KSZ.]

CHOLNOKY Jenő: A csillagok világa. 195 képpel. Budapest, [1939.] Franklin-Társulat kiadása és nyomdája. 431 p. /A csillagoktól a tengerfenékig. 1./ [KSZ.]

DETRE László: Üzenetek a világürből. Kozmikus hatások a Földön. Budapest, [1939.] Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 279 p., 16 t. A szerzői előszó 1939 november hóban kelt. [KSZ.]

SZÁSZ Ferenc: Napfoltok és az időjárás. In: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Tordán 1938. augusztus 28-30. napjain tartott tizenötödik vándorgyűlésének emlékkönyve. Szerk.: György Lajos. Cluj-Kolozsvár, 1939. Erdély Múzeum-Egyesület. pp. 83-88. [SRG.]

Csillag-óra. Szerk.: I. van Tromp. Budapest, [1939.] Cserépfalvi kiadás. Forgatható csillag-számolótárcsa, a bolygók csillagképeken belüli helyének kiszámolására.. 114 mm átmérőjű forgatható korong, fogó mutatóval, papír tasakban. Felirata: CSILLAG-ÓRA. A 114 mm átmérőjű celloluoid korongon 83 mm-es belső forgó tárcsa és 69 mm-es forgatható index, beosztása az asztrológiai állatöv szerint. Magán a kiadványon nincs évszám. A tárcsa helyes kezelését ismertető használati utasítás megjelent I. van Tromp"Sorsunk és a csillagok (Népszerű asztrológia)" című könyv 108. oldalán. Ez a Cserépfalvi kiadásában először 1939-ben jelent meg, másodszor 1941-ben. A kiadvány e könyveknek melléklete volt, de a könyvesboltok árusították külön is. [IBQ.]

KALMÁR Elek: Az üstökös mégsem test. 30 rajzzal és 2 térképpel. Budapest, 1939. Szerző kiadása. 53 p. [KSZ.]

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 142 p. [KSZ.]

Naptári rész. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 3-27. A Nap és a Hold kelése, nyugvása, koordinátái, a csillagidő, az időegyenlet naponta, holdváltozások, fogyatkozások, a bolygók égi helyzete, együttállások. [KSZ.]

Táblázatok. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-ra (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 28-38. Bolygókoordináták 1939-re. 1939-ben esedékes üstökösök. Csillagászati adatok és állandók. [KSZ.]

DETRE László: Az 1937-38. év csillagászati eseményei. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 39-46. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Az üstökösök eredete. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 46-59. [KSZ.]

LASSOVSZKY Károly: A nemzetközi Csillagászati Unió VI. kongresszusa. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 60-62. 1938. augusztusában tartották Stockholmban. 400 csillagász vett részt 28 országból. [KSZ.]

Évfordulók 1939-ben. A csillagászati fényképezés 100. esztendeje. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat évkönyve 1939-re (Stella-almanach) naptárral és csillagászati táblázatokkal. Budapest, [1938.] Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. pp. 98-99. [KSZ.]

KULIN György: A Gauss- és Väisälä-módszer kritikai összehasonlítása. Új eljárások a bolygó földtávolságának meghatározására. Doktori értekezés. Budapest, 1939. Stephaneum nyomda. 49 p. Különlenyomat a Csillagászati Lapok II. évf. 3. 4. és III. évf. 1. számából. [SRG.]

KULIN György: Kisbolygóészlelések az 1933-1938. években. In: Kulin György: Beobachtungen von Kleinen Planeten. In dem Jahren 1933-38. Budapest, 1939. Stephaneum Nyomda. p. 2. /A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet Közleményei - Mitteilungen der Sternwarte Nr. 7./ [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: Jelentés a Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet 1938. évi működéséről. Budapest, 1939. Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet, Stephaneum nyomda. 12 p. Különlenyomat a Csillagászati Lapok 2. évf. 1. számából. [KSZ.]

MÓRA Károly: A csillagászati műszerek az égitestek távolságának meghatározására. Különlenyomat a Királyi Magyar Természettudományi Társulat százéves fennállásának emlékére kiadott "A természet világa" című sorozatos mű 1. "A csillagos ég" kötetéből. Budapest, 1939. III., IV. fejezet, pp. 102-175. [SZF.]

A hulló csillagok fénye: "hideg fény"? = Búvár 5. 1939. jan. 1. sz. p. 16. [KSZ.]

D. BALÁZS Júlia: Mit nézzünk meg? A svábhegyi csillagvizsgáló múzeuma. = Búvár 5. 1939. 1. sz. pp. 64-66. Távcsövek, műszerek a gellérthegyi és a bicskei csillagvizsgálókból. Napórák. Fotométerek, heliométerek, régi csillagászati könyvek kiállítása. [KSZ.]

KULIN György: Kilenc üstökös visszatérése 1939-ben. = Búvár 5. 1939. 1. sz. pp. 74-76. [SRG.]

KULIN György: Két új Jupiter-holdat fedeztek fel. = Búvár 5. 1939. 1. sz. p. 77. [SRG.]

HOFFMANN Ernő: A csillagok pillogása. = Búvár 5. 1939. 2. sz. pp. 151-152. [SRG.]

ABAHÁZI Richárd: Mit kell tudnunk a Föld forgásáról? = Búvár 5. 1939. márc. 3. sz. pp. 217-220. [KSZ.]

HORVÁTH Sándor: Mi van a csillagok között. = Búvár 5. 1939. 4. sz. pp. 300-304. [SRG.]

KULIN György: Az 1939d üstökös. = Búvár 5. 1939. máj. 5. sz. pp. 392-396. [KSZ.]

WODETZKY József: A Mars bolygó a Föld közelében. = Búvár 5. 1939. 7. sz. pp. 485-491. [SRG.]

HORVÁTH Sándor: Vannak-e más naprendszerek. = Búvár 5. 1939. júl. 7. sz. pp. 557-558. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: A Világegyetem kora. = Búvár 5. 1939. aug. 8. sz. pp. 577-581. "Legvalószínűbb azonban - mint a mondottakból kiderül - hogy Földünk, a Naprendszer, a Tejútrendszer és az extragalaxisok világa is egykorúak. ... A Hubble-törvényben megadott numerikus értékek felhasználásával könnyű kiszámítani, hogy mintegy 2 milliárd évvel ezelőtt az extragalaxisok még nagyjából egy csomóban voltak elkülönítetlenül. ... 200 milliárd évvel ezelőtt az összes ma ismert extragalaxisnak Tejútrendszerünkkel együtt gombostűfej nagyságú térrészen kellett összepréselve lennie." [KSZ.]

JANCSÓ Imre: Egy elfelejtett polihisztor. Kircher Atanáz 1601-1680. = Búvár 5. 1939. 11. sz. pp. 746-747. Csillagászattal is foglalkozott. [SRG.]

LASSOVSZKY Károly: A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet 1938. évi működése. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 1-10. [KSZ.]

HORVÁTH Sándor: Változócsillagok galaktikai eloszlása. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 10-17. A Cepheida, RR Lyrae, Mira, födési változók és a spektroszkópiai kettősök eloszlása a galaktikai koordinátarendszerben. Az első négy kategória objektumai erősen a Tejút síkjába sűrűsödnek. [KSZ.]

JELITAI József: Levéltári adatok a csillagászat hazai történetéhez. 3. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 17-29. 1938. febr. 9-én tartott előadást: Levéltári adatok a magyar csillagászat történetéhez 1774 és 1848 között címmel. Az előadást teljes terjedelmében közli a lap, folytatásokban. 3. A gellérthegyi és az egri csillagvizsgálóval kapcsolatos levelek 1814-1824-ig. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: Az épülő Palomar-hegyi csillagvizsgáló. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 29-30. Apróbb közlemények. A 42 m átmérőjű kupola épülete elkészült. Az 5 m átmérőjű tükör csiszolása kész, a polírozás következik. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: Hitler ajándék-csillagdája. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 30-31. Apróbb közlemények. 1938. május 4-én Rómába látogatott Hitler, és Mussolininek ajándékozott egy komplett csillagvizsgálót: távcsövekkel, kupolákkal, emelőpadlókkal, kiegészítő műszerekkel. A legnagyobb távcsövek: 65 cm-es refraktor, 40 cm-es asztrográf, 125 cm-es reflektor. Az új csillagvizsgáló neve "Osservatorio di Roma" lesz. Helyét Frascati mellett, Rómától 20 km-re jelölték ki. [KSZ.]

KULIN György: A Kozik-Peltier üstökös. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 31-35. Apróbb közlemények. 1939a üstökös. Kozik jan. 17-én, Peltier jan. 20-án fedezte fel. Svábhegyen Kulin jan. 20- febr. 22-ig minden derült estén fényképezte az üstököst a 60 cm reflektorral. Ebből hat felvételt közölt a cikk. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Új eredmények a ködspektroszkópiában. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 35-39. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DETRE László: Az empirikus tömeg-fényesség-összefüggés. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 39-40. Apróbb közlemények. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Új szupernova. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. p. 41. Apróbb közlemények. Az NGC 4636 galaxisban. [KSZ.]

BARNÓTHY Jenő: Mezonok szerepe a kozmikus sugárzásban. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 41-44. Apróbb közlemények. [KSZ.]

D. L. [DETRE László]: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 44-45. Fortschritte der Astronomie. Bd. I. W. Becker: Materie im interstellaren Raume. Leipzig. 1938. [KSZ.]

D-ő. [DEZSŐ Loránt]: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 45-46. B. J. Bok: The Distribution of the Stars in Space. Chicago 1937.; E. v. d. Pahlen: Lehrbuch der Stellarstatistik. Leipzig 1937.; W. M. Smart: Stellar Dynamics. Cambridge 1938. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. p. 46. J. J. Littrow: Die Wunder des Himmels. Bonn und Berlin 1939. [KSZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. pp. 46-47. Az 1939. febr. 8-án és 1939. márc. 8-án tartott ülésekről. Utóbbi alkalommal bemutatták a szakosztály közönségének a svábhegyi csillagdáról készített mozgófilmet. [KSZ.]

Hirek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. p. 48. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 1. sz. p. 48. F. P. pécsi olvasó kérdése a légkörünket érő kozmikus hatásokról. [KSZ.]

JELITAI József: Levéltári adatok a csillagászat hazai történetéhez. 4. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. pp. 49-54. 1938. febr. 9-én tartott előadást: Levéltári adatok a magyar csillagászat történetéhez 1774 és 1848 között címmel. Az előadást teljes terjedelmében közli a lap, folytatásokban. 4. Levelek, iratok a budai csillagvizsgálóval kapcsolatban 1824-1848-ig. [KSZ.]

SZEPESI Zoltán: Az atommag elektronemissziója. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. pp. 54-63. Előadás a debreceni egyetem fizika kollokviumán 1938. szept. 8-án. [KSZ.]

KULIN György: A turku-i egyetemi finn csillagda. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. pp. 64-68. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: A Jurlof-Achmarof-Hassel-üstökös. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. pp. 68-72. Apróbb közlemények. 1939 d üstökös. 1939. ápr. 16-án észlelték először. Svábhegyen Kulin György, Balázs Júlia, Dezső Loránt, Abaházi Richárd fényképezte. Hat fényképük a cikkben, az ápr. 19-24-ig tartó időszakból. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Sokszorosan ionizált vas vonalai csillagszínképekben. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. pp. 72-73. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DETRE László: Az intersztelláris gázfelhők fizikai állapota. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. pp. 73-76. Apróbb közlemények. [KSZ.]

H. S. [HORVÁTH Sándor]: Két új nyilthalmaz. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. p. 76. Apróbb közlemények. [KSZ.]

DEZSŐ Loránt: Csillagok átmérőjének mérése. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. pp. 76-77. Apróbb közlemények. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. p. 78. G. Abetti, The Sun. London, 1938.; C. Payne-Gaposchkin és G. Gaposchkin: Variable stars. Harvard Observatory Monograph No 5. Cambridge. 1938. [KSZ.]

D. L. [DETRE László]: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. pp. 78-79. S. Chandrasekhar: An Introduction to the Study of Stellar Structure. The University of Chicago Press. 1939. [KSZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. p. 79. Szakosztályi ülés 1939. ápr. 26-án és máj. 10-én. [KSZ.]

Hirek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 2. sz. p. 80. A Lick Csillagvizsgáló Intézet balesete. Sajátos baleset érte a kaliforniai 1400 méter magas Hamilton-hegyen épült Lick-obszervatóriumot május 21-én, este 7 órakor. Sűrű ködben katonai repülőgép rontott neki a csillagda épületének s két iroda falait áttörve, teljesen pozdorjává zúzódva, végül az intézet folyosóján rekedt meg. Bár az anyagi kár jelentékeny, a csillagda műszereiben s nagyértékű lemezgyűjteményeiben nem esett kár s a személyzetből sem történt senkinek semmi baja, de a repülőgép két embere életét vesztette. [KSZ.]

BERÉNYI János: A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet múzeumának régi időmérő gyűjteménye. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 81-91. Az intézet vitrinében elhelyezett 25 különféle időmérő eszköz, nagyrészt napóra leírása. [KSZ.]

KULIN György: A Gauss- és Väisälä-módszer kritikai összehasonlítása. Új eljárások a bolygó földtávolságának meghatározására. 1. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 91-110. [KSZ.]

DETRE László: Az Astronomische Gesellschaft kongresszusa Danzigban. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 110-114. Apróbb közlemények. 1939. aug. 7-11-ig. [KSZ.]

KOLBENHEYER Tibor: A sonnebergi csillagda új asztrográfja. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 114-115. Apróbb közlemények. 40 cm-es nyílású, 160 cm fókuszú. [KSZ.]

B. J. [BALÁZS Júlia]: Nátrium a felső légrétegekben. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 115-116. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: A legutóbbi napfoltmaximum. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 116-117. Apróbb közlemények. 1937 májusában volt. [KSZ.]

KULIN György: Három új, magyar nevű kisbolygó. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. p. 118. Apróbb közlemények. "Az 1441 sorszámú és 1937 WA ideiglenes jelzéssel ellátott bolygó a nagy magyar matematikus Bolyai János nevének megörökítésére a Bolyai nevet kapta. Az 1442 1937 YF kisbolygó Corvin Mátyásról nyerte a Corvina nevet. Az 1445 1938 AF jelzésű kisbolygónak Wodetzky József professzorom javaslatára Konkoly nevet adtuk, Konkoly Thege Miklós tiszteletére, kinek nevét viseli a mai Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet is." [Ma, az IAU Minor Planet Center indoklása szerint Bolyai Farkasról kapta nevét a Bolyai kisbolygót.] [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: A Saturnus tengelyforgása. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 118-119. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: Hírek üstökösökről. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 119-120. Apróbb közlemények. Az 1939-ben feltűnt 13 üstökösről. [KSZ.]

KULIN György: Rendkívüli meteor. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 120-121. Az 1939. május 17-én általa lefényképezett meteor, mely a lemezen öt nyomot hagyott. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Molekulaszínképek az asztrofizikában. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 122-123. Apróbb közlemények. [KSZ.]

ABAHÁZI Richárd: A Rák-köd tágulása. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 124-125. Apróbb közlemények. [KSZ.]

D. L. [DETRE László]: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. p. 125. Cinquiéme Rapport de la Commission pour l’Etude des Relations entre les Phénoménes solaires et terrestres. Firenze. 1939. [KSZ.]

D-ő. [DEZSŐ Loránt]: Könyvszemle. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 125-126. W. T. Skilling and R. S. Richardson: Astronomy. New York. 1939. [KSZ.]

Szakosztályi ügyek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. p. 126. A szakosztály 1939. okt. 11-én tartott 41. rendes üléséről. [KSZ.]

Hirek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. p. 127. [KSZ.]

Szerkesztői üzenetek. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 3. sz. pp. 127-128. J. L. budapesti olvasó kérdése. A bolygók felületén uralkodó hőmérséklet mérése termoelemmel. [KSZ.]

DETRE László: Delta Cephei-csillagok szekundér periódusai és a pulzációelmélet. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. pp. 129-139. [KSZ.]

KULIN György: A Gauss- és Väisälä-módszer kritikai összehasonlítása. 2. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. pp. 139-148. [KSZ.]

BALÁZS Júlia: Hidrogén a sarkifény magasságában. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. pp. 148-149. Apróbb közlemények. [KSZ.]

L. K. [LASSOVSZKY Károly]: A Jupiter tizedik és tizenegyedik holdja. = Csillagászati Lapok 2. 1939. 4. sz. pp. 149-150. Apróbb közlemények. [KSZ.]

KULIN György: Márciusban ismét földközelbe